Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez Sürgősen végezzük el a legelőkön a tavaszi ápolási és javítási munkákat A »Somogyi Karikás« Csurgón vasarnap, 1954 március ai. XI. évfolyam. 68. szám. DOLG OZÓ K PÁ ßT J A M EGVE ! PÄRT B IZOTTSÄG A’N AlZ LA Á W A V'tT T úö A MAGYAR fANÁCSKÖZTÁRSASÁG Fejezzük he a tavaszi szántás-vetést, MEGALAKULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA teljesítsük az éiső negyedévi begyűjtési tervet 1919 március 21-e népünk, mun­kásosztályunk történetének kima­gasló jelentőségű dicső napja. Ezen a napon a sok vihart látott, rengeteg megpróbáltatást átvészelt magyar nép történetében először került a hatalom az addig elnyomott, kizsák­mányolt dolgozók kezébe. A magyar munkásosztály, a dolgozó nép elsőnek követte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját, elsőként lépett annak nyomdokaiba. Történelmi ér­deme a magyar munkásosztálynak, hogy bátran és szilárdan haladt a hatalom felé vivő úton és a kínálko­zó alkalommal bátran ragadta magá­hoz azt — valósította meg a prole- táriátus diktatúráját. A Kommunis­ták Magyarországi Pártja helyesen fejezte ki a tömegek érdekeit és aka­ratát, ezért a dolgozók nagy töme­gei mögé sorakoztak; helyesen is­merte fel, mit kell tennie az adott helyzetben és 1919 március 21-én a Szociáldemokrata Párttal történt megegyezés után a dolgozók nagy lelkesedése közepette kikiáltották a Tanácsköztársaságot. 1919 márciusában a világ imperia­listái lázas sietséggel szervezték az intervenciós háborút a fiatal szovjet állam ellen. Nem tudták elviselni azt, hogy van egy ország, méghozzá hatalmas ország, ahol nem a kizsák- mányolóké, hanem a dolgozóké a hatalom. Ezért az amerikai, angol és francia imperialisták intervenciós rablóhadjáratot szerveztek a szovjet hatalom megfojtására. Ennek az in­tervenciós készülődésnek a hátában jött létre március 21-én, a nyugati imperialisták számára váratlanul, a Magyar Tanácsköztársaság. A magyar kommün. szövetségese, küzdőtársa volt a szovjet államnak. Az imperialistáknak így új akadályt kellett leküzdeniök, hogy teljes erő­vel támadhassanak a szovjet hata­lomra, amelyet mindenáron el akar­tak pusztítani. Rövid négy és félhó­napos fennállása idején a Magyar Tanácsköztársaság az intervenciósok jelentős erőit kötötte le, vonta el az eredeti támadó tervek megvalósítá­sától és ezzel — ha rövid időre is — de bizonyos mértékig tehermentesí­tette a fiatal szovjet államot. Né­pünk és a felszabadító szovjet nép örök. megbonthatatlan barátságának feledhetetlen megnyilatkozása volt 1919. A szociáldemokrata árulók ebben az időben világszerte fennen hirdet­ték. hogy a proletárdiktatúra »spe­ciális orosz jelenség«, hogy annak csak az elmaradott Oroszországban van létjogosultsága. Es egyszerre csak létrejött egy új proletárdikta­túra Európa szívében, hirdetve, hogy a munkásosztály hatalma, a bur­zsoázia uralmának megdöntése vi­lágszerte napirendre került, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal valóban megkezdődött a for­radalmak korszaka. Európában és főleg a legyőzött or­szágokban a burzsoá rend ekkoriban súlyos válságba került. A dolgozók mindenütt keresték a felszabadulás, a tőke megdöntésének útját. Es ha a Magyar Tanácsköztársaság elbukott is, a magyar munkásosztály, a nép uralma mély és tartós hatást gyako­rolt a környező népekre, azok dol­gozóira. A Magyar Tanácsköztársa­ság tanulságai pedig, elsősorban Le­nin munkáin keresztül, értékes építő­köveivé vá'tak a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalomnak. »A Magyar Tanácsköztársaság, a magvar kommün — mondotta Sákosi elvtárs — szerves része és folytatása volt a magyar szabadságharcnak és forradalmaknak«. Népünk története egyszersmind a szabadságharcok tör­ténete is. Felkelt és véres harcokat folytatott a magyar nép a belső és külső elnyomók, magyar oligarchák és idegen uralkodók ellen. Szabadság- harcai sorra elbuktak, de megtermé­kenyítették a nép lelkét, fokozták vá­gyát az elnyomás végleges lerázásá­ra, előkészítői voltak a végső harc­nak. A történelem kerekét nem lehet visszafordítani, sem megállítani. Marx, Engels, Lenin és Sztálin ügyé­nek, a szocializmus ügyének diadal­mas előretörését a kizsákmányoló rendszer urainak, az imperialisták­nak legembertelenebb gaztettei sem tartóztathatják fel. A Tanácsköztár­saság elbukott, de eszméit nem sem­misíthették meg. 1919 március 21 után elkövetkezett 1945 április 4. Ha 35 évvel ezelőtt a Tanácsköztársaság- léte pillanatnyi lélekzetvételt enged­hetett a Szovjetuniónak, 26 évvel később a Szovjet Hadsereg hős ka­tonái országot adtak népünknek, vé­rük hullásával teremtették meg a le­hetőségét, hogy hazánk sokat szen­vedett dolgozói lerázzák az elnyomás jármát, emberhez méltó, szabad, boldog jövőt építsenek. 1919 dicső emléke azonban nem feledtetheti el azokat a hibákat, ame­lyek tapasztalatlanságunk következ­tében megtörténtek. A hibákért a njagyar munkásosztály drága tandí­jat fizetett. De népünk vezetője, pár­tunk okult az elkövetett hibákból, levonta, s vaskövetkezetességgel ér­vényesíti a tanulságokat. Dolgozó népünk, munkásosztályunk megtanulta, hogy hatalma csak egy­séges, erős, »narxista-leninista párt vezetésével szilárdulhat meg. A Ta­nácsköztársaság bukásának egyik fő fényezője a jobboldali szociáldemo­kraták és opportunisták, a peyerek, a bőhmök, a haubrichok, a garamik és ágostonok aljas áruló aknamunká­ja volt. Hasonszőrű társaik ma az imperialisták ügynökei a nyugati or­szágokban, akik mind elkeseredet­tebben támadják hátba a dolgozókat. A Tanácsköztársaság tapasztalatai arra tanítják népünket, hogy kímé­letlenül leleplezzük népi demokrá­ciánk belső és külső ellenségeit, kö­nyörtelenül harcoljunk ellenük. Nagy történelmi tanulságként szolgál szá­munkra a Tanácsköztársaság pa­rasztpolitikája. Ez a politika hibás volt, érvényesült benne a szociálde­mokrata opportunizmus és a mun­kás-paraszt szövetség trockista le­becsülése. A nagybirtok felosztásá­nak elmulasztása aláásta a munkás- osztály és a dolgozó parasztság tö­rekvését, meggyöngítette a Tanács- köztársaság ellenállóképességét. Pár­tunk, munkásosztályunk tanult a hi­bákból és győzelmesen véghezvitte a földosztást, visszavonhatatlanul a doigozó parasztság kezére juttatta a földet, szilárdan megalapozta és tar­tóssá tette a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetségét. E szö­vetség biztos pillére a szocializmus építésének hazánkban, e szövetség szüntelen erősítése alapján tárta fel pártunk a dolgozó parasztság előtt a szocialista felemelkedés, a szövetke­zés útját, amelyről önként, szabad elhatározásból dönt mindenegyes dol­gozó paraszt. Pártunk III. kongresszusára ké­szülve ma biztosan haladunk a szo­cializmus építésének útján, folytat­juk és befejezzük a Tanácsköztársa­ság által megkezdett nagy művet. Ma egészen más, százszorta jobb kö­rülmények között került a hatalom a munkásosztály, dolgozó népünk ke­zébe, mint 35 évvel ezelőtt. Akkor hazánk kis sziget volt az imperialista erők fojtogató tengerében, ma pedig a. Szovjetunió vezette 800 milliós bé- ketáber szilárd bástyája. A szocializ­mus diadalának korszakában népünk soha többé nem maradhat magára. Megyénk dolgozói nagy lelkesedés­sel készülnek pártunk III. kongresz- szusára. Ebben a készülésben em­lékezzenek a 19-es somogyi hősökre, akik a Forradalmi Kormányzótanács hívására fegyverrel védték a prole­tár hazát. Ennek a hősi helytállás­nak a példaképe Latinca Sándor, Adám József, Dohány Jenő, Farkas János, Cseresznyés János, Kovács Jenő és még sok hazáját, népét sze­rető harcos, akik életüket áldozták az első magyar proletárdiktatúráért. Megyénk dolgozóitól ma azt várja pártunk, hogy kötelezettségeik tel­jesítésével harcoljanak pártunk cél­kitűzéseinek valóraváltásáért, a dol­gozók jólétének emeléséért. A Ma­gyar Tanácsköztársaság, az első ma­gyar proletárdiktatúra soha el nem múló dicsőséges emléke szüntelenül lelkesítsen bennünket a második, le­győzhetetlen proletárhatalom, a Ma­gyar Népköztársaság további erősí­tésében, a szocializmus építésében, békénk, hazánk megvédésében. Jogosan büszkélkedhetnek me' gyénkben annak a járásnak a dol­gozó parasztjai, kommunistái, akik jó munkájukkal elnyerik a Megyei Pártbizottság kongresszusi vándor­zászlaját. Ez a jogos büszkeség töl­tötte el ezelőtt egy héttel a fonyó- di járás dolgozó parasztjait és kommunistáit is, amikor a tavaszi mezőgazdasági munkákban és az állam iránti kötelezettségük telje­sítésében elért eredményeikért ün­nepélyesen átvették a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. Azonban az utóbbi héten még fokozódott a versenylendület, a versenyzászlóért való küzdelem a járások között, mert tudták me­gyénk dolgozó parasztjai és kom­munistái, hogy a versenyzászlót bármelyik járás elnyerheti, ha igyekszik a tavaszi munkákkal és a begyűjtéssel és kivívja elsőségét. Különösen kemény volt a harc az elsőségért az utóbbi napokban a fonyódi, kaposvári és a marcali járás között. Élre tört a kaposvári járás A legutóbbi értékelésből fé­nyesen tükröződik, hogy a kaposvári járás dolgozó parasztjai, kommunistái tettek legnagyobb erőfeszítést,' amit bizonyít, hogy az előbbi ötödik helyről az első hely­re kerültek a versenyben, s így büszkén veszik át ma a Megyei Pártbizottság kongresszusi ván­dorzászlaját, amelyet a fonyódi járástól méltán hoztak el. Ez a megtiszteltetés persze nem adhat okot a megelégedésre a kaposvári járás dolgozó parasztjainak, kom­munistáinak, mert még igen sok a tennivalójuk, különösen a ta­vaszi búza, tavaszi árpa, vörös' here vetésénél, valamint a tojás- és vágómarhabegyüjtésnél. Ne hagyják magukat a marcali járás dolgozó parasztjai és kommunis­tái, hisz ha valamivel jobban meg­fogták volna a dolog végét, na­gyobb lendülettel harcoltak volna, máris az első helyen lehetnének, j Tegyenek meg mindent annak ér" dekében, hogy a szántás-vetés munkájában és a begyűjtésben mielőbb az élre kerüljenek, hogy a következő vasárnap már a mar­cali járás nyerje el a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. A fonyódi járás tovább tarthatta volna az elsősé­get a kongresszusi versenyben és még most is büszkén őrizhetné a Megyei Pártbizottság vándorzász­laját, ha a járás párt- és tanács­vezetői nem elégedtek volna meg a kezdeti sikerrel, hanem annál többre törekedtek volna. De per­sze, úgy gondolták a fonyódi já" rás vezetői, hogy most már úgyis megy minden magától, s megpi­henhetnek babéraikon, nem adtak kellő segítséget a községi párt- szervezeteknek és tanácsoknak a munkák szervezéséhez és irányí­tásához. A fonyódi járás vezetői­nek hanyagságára utal az is, hogy március 15-ig még egyáltalán nem adtak számot arról, mennyi tavaszi búzát, tavaszi árpát és za­bot vetették el a járás dolgozó pa­rasztjai. Pedig most már nincs idő a késlekedésre, a tavaszi bú' zát azonnal és a többi tavaszi ve­tőmagot is sürgősen földbe kell tenni. Annak ellenére, hogy a hízott­sertés-,. vágómarhabegyüjtésnél és az istállótrágyázásnál aránylag jó eredményt ért el a barcsi járás, súlyosan le van maradva a tej-, tejás- és baromíibegyüjtéssel és a tavaszi búza-,- árpa-, zab-, vörös' here- és lucernavetéssel, valamint a szántással és fej trágyázással is. A barcsi járás vezetői még nem nagyon törték magukat azon, hogy az élre kerüljenek és megszerez­zék a Megyei Pártbizottság ván­dorzászlót. Többet törődjenek járásuk be­csületével a nagyatádi járás kommunistái is, s főleg a tavaszi szántás, tavaszi búza-, árpa- és zabvetés elvégzésére, meg a tej és a tojás begyűjtésére fordítsanak nagyobb gondot, hogy végre az utolsók közül az első helyet fog­lalja el a nagyatádi járás a ver­senyben. Akik hátul kullognak Vájjon a tabi, csurgói és a sió­foki járás dolgozó parasztjai és kommunistái miért nem sietnek előbbre jutni a kongresszusi ver- senyben? Úgy látszik, a könnyebb megoldást választották ezeknek a járásoknak a vezetői és nem kötik össze a feladatok végrehajtására való mozgósítást, mert ha egyes területeken érnek is el eredmé­nyeket, más területeken szin­te a semmittevés mutatkozik. A tabi járás pl. a tojásbegyüjtés ki­vételével jó eredményt ért el a begyűjtésben, de ugyanakkor a lu­cerna- és vöröshere-, valamint az árpa' és zabvetésben úgyszólván alig jutott előbbre. Ne hagyják a járás kommunistái, hogy így haladjon a munka továbbra is a járásban, mert most is a szántás­vetés és a tojásbegyüjtés gyenge eredménye miatt nem jutottak az első helyre. A csurgói és a siófoki járás kommunistái is tudják, hogy csak­is az időben és jól előkészített ta­lajba vetett mag hozhat bő ter­mést és azt is tudják; a tej-, to* jás-, baromfi- és hízottsertésbe- gyüjtési terv pontos teljesítése szükséges ahhoz, hogy több hús, zsír jusson olcsóbb árön a dolgo­zók asztalára. De ezt nem magya­rázták meg kellően a járás dolgozó parasztjainak, s ezért járnak hátul a feladatok végrehajtásában. A kaposvári járás nem örök időkre kapta meg a versenyzász­lót. Lehetősége van a csurgói és a siófoki járásnak is, hogy hamaro­san elnyerje a versenyzászlót. Egy hét múlva lesz a me­gyei pártértekezlet, amelyen vendégül látják annak a já­rásnak a kommunistáit és ün­nepélyesen ott kapják meg a Me­gyei Pártbizottság vándorzászlaját, amelyik járás március 25-ig a leg­jobb eredményt éri el, illetve tel­jesíti az első negyedévi begyűjté­si tervet és befejezi a tavaszi szántás-vetést. A járások értékelése a verseny­ben a begyűjtés és a tavaszi búza­vetés, valamint az őszi gabonák fej trágyázásában elért eredmé­nyek szerint történt; 1. kaposvári, 2. fonyódi, 3. marcali, 4. barcsi, 5. nagyatádi, 6. tabi, 7. csurgói, 8. siófoki járás. Akik elnyerték a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlóit Lelkes versenyküzdelem folyik megyénkben a községek, tsz-ek, állami gazdaságok és gépállomások között a Megyei Pártbizottság kon­gresszusi vándorzászlajáért. A községek közül Szabás község mutat példát, amely már teljesítet' te mindenből 100 százalékra az el­ső félévi beadási kötelezettségét és a tavaszi szántás-vetés munká­jában is az élen halad. Hozzáse­gítették a községet a jó eredmé­nyekhez az olyan dolgozó parasz­tok, mint Doboz János 4 holdas, aki tojásból az első félévi, barom­fiból pedig az első negyedévi be' adását már teljesítette. A tejbe­adása havonta 70 liter, s már 100 literrel többet bevitt a tej gyűjtő­höz, mint a kötelező. Szabás köz­ség dolgozó parasztjai most is be­bizonyították, hogy hűek pártunk­hoz, népi demokráciánkhoz, mél­tóan nyerték el a Megyei Párt- bizottság vándorzászlaját, melyet ünnepélyesen adott át nekik Mé­száros Károly elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztály politikai munkatársa. Legyenek büszkék a versenyzászlóra a sza- básiak és fokozzák a munkák elvégzésének lendületét, harcolja­nak a versenyzászló megtartásá­ért, mert öreglak község dolgozó parasztjai könnyen megszerezhetik tőlük a versenyzászlót. Büszke öröm töltötte el a répáspusziai Első Ötéves Terv tsz tagjait tegnap, amikor Németh Er­zsébet elvtársnő, a Megyei Pártbi­zottság P. T. osztály munkatársa átadta nekik a Megyei Pártbizott­ság kongresszusi vándorzászlaját. Jó munkával és az állam iránti kötelezettség teljesítésével érde­melte ki ezt a megtiszteltetést a tsz tagsága, mert beadta az állam­nak a kötelezőt, baromfiból és vá­gómarhából egész évre, tojásból félévre és hízottsertésből az egész évinek 80 százalékát. De jó példával jár az élen a tsz a tavaszi mezőgazdasági munkák­ban is. Eddig földbe került a tsz- nél 20 hold tavaszi árpa, 12 hold zab és 10 hold olajlen magja. Ezenkívül 19 hold őszi vetést fejtrágyáztak és 2 holdon kiültet­ték a cukorrépa'dugványt. Jó munkájuk nyomán bő termésre és gazdag jövedelemre számítanak a tsz tagjai. Méltán követheti me­gyénk többi tsz-e a répáspusztai Első Ötéves Terv példáját. A csillagpusztai állami gazdaság dolgozói lelkesen küzdenek a ta­vaszi szántás-vetés határidő előtti elvégzéséért, s így jogosan nyerték el a legjobb eredményt elérő ál­lami gazdaságnak címzett Megyei Pártbizottság-i vándorzászlót, amelyet tegnap adott át nekik Fenyvesi elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság munkatársa. Kövessenek el mindent an­nak érdekében a csillagpusztai állami gazdaság dolgozói, hogy to­vábbra is egész a kongresszusig megtarthassák a versenyzászlót. A darányi gépállomás traktoristái már a múlt hét elején élre törtek a kongresszusi verseny­ben, amiért a Megyei Pártbizott­ság versenyzászlájával jutalmazta a gépállomást. A versenyzászlót Virág Ferencné elvtársnő, a Me­gyei Pártbizottság ágit. prop. osz­tály munkatársa adta át szomba­ton ünnepélyesen a darányi gép­állomásnak. Az élenjárók példáján lelkesed­ve harcoljanak megyénk dolgozói a Megyei Pártbizottság verseny­zászlajáért.

Next

/
Thumbnails
Contents