Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-20 / 67. szám

Szombat, 1954 március 28. SOMOGYI NÉPLAP 3 Példát mutatnak a szomszédos községeknek a berzenceiek Berttence község dolgozó parasztjai • az idei bő termés biztosítására az el­ső lépéseket már az őszi munkák végzésekor megtették. A község min­den dolgozója azon igyekezett, hogy háromszori szántásba vesse el az őszieket. A berzeneei gazdák lelkese­dése, lendülete még a lél folyamán sem szűnt meg, hanem egyre fokozó­dott, s a mezőgazdasági határozat fi­gyelembevételével készültek fel a tavaszi munkára. A kemény hideg ét­imére egész télen hordták a trágyát, javították a gazdasági gépeket, ki­tisztították a vetőmagvakot. A köz­ség dolgozó parasztjainak túlnyomó srésze nagymennyiségű műtrágyát rendelt, hogy ezzel is biztosítsa a ma­gasabb terméshozamot. A Ifi. pártkongresszus tiszteletére indított versenymozgalomból sem «akartak kimaradni Bcrzence becsüle­tes dolgozói. Örömmel tettek vállalá­sokat. A gazdák elhatározták, hogy elsők lesznek a tavaszi munkák el­végzésében, de az állam iránti köte­lezettség teljesítésében is példát mu­tatnak a szomszédos községeknek. Amint elolvadt a hó, a berzeneei gazdák nap mint nap figyelték a föld szikkadását. Alig telt el pár nap, a határban megindult az élet. Mind öbb és több gazda sietett a mezőre, hogy megkezdje a szántás-vetést. Az elsők között látott munkához Vuro- vácz János, aki 2 hold lóherét, Krakli Ferenc, aki 800 négyszögöl zabot, Bognár István, aki 100 négyszögöl mákot, Mrinovics .József, aki 100 négyszögöl burgonyád vetett. Példá­jukat számosán követték. A begyűjtési terv teljesítése érde­kében tett vállalások valóraváltásá- ért is lelkesen dolgoznak a berzen­ceiek. Huszics Vendel 4 holdas, ifj­Kollár József 3 holdas, Novográdec János 8 ho'das dolgozó parasztok vál­lalták, hogy egész évi sertésbeadási kötelezettségüket az első negyedévben teljesítik. Vállalásuknak határidő előtt eleget tettek. Horváth István dolgozó paraszt egész évi vágómarha­beadásának határidő előtti teljesíté­sére adta szavát. Ezzel szemben 1054 —55. évi vágómarhabeadását tel­jesítette. Viánd Sándor, Finta Jó­zsef, Berger Petemé, Káplár Péter, Sebők János, Ibriszk Jánosné telje­sítették negyedévi tojás- és baromfi­beadásukat jóval a vállalt határidő előtt. A berzeneei dolgozó parasztoknak arra kell most lörekedniök, hogy fo­kozzák a tavaszi munkák lendületét, hogy minden munkában példaképei legyenek a határmenti községek dol­gozó parasztjainak. Az egész országban tudomást szereztek az öreglakiak szorgalmáról öreglak község dolgozó parasztjai a III. pártkongresszus tiszteletére párosversenyre léptek a lengyeltóti gazdákkal. Eddig az öregla­kiak vezetnek és a vezetést továbbra is meg akarják tartani. Az elmúlt héten a lengyeltótiak egy szemlebi­zottságot küldtek öreglakra, hogy nézzék meg, valóban olyan jó ered­mények dícsérik-e az öreglakiak munkáját, mint amilyen a hírük? Bagó elvtárs, a lengyeltóti tanács el­nöke megállapította, hogy megfelel a valóságnak a hír, mert ők lema­radtak a versenyben, s ha nem akar­nak nagyon szégyenkezni, jobban az öreglakiak nyomába kell szegődniük. De az öreglakiak sem ülnek habá­raikon, hanem még szebb eredmé­nyekért küzdenek. Mind a pártszer­vezet, mind a tanács felvilágosító, nevelőmunkával mozgósítja a dolgo­zó parasztokat a tavaszi szántás-ve­tés gyors elvégzésére, a begyűjtési kötelezettség teljesítésére. Tóth elv- társ, a község párttitkára, Vincze -elvtárs, a tanács mezőgazdasági elő­adója jár ebben a munkában az ■élen. öreglak dolgozó parasztjai megér­tik, mi a kötelezettségük és példa­mutatóan végzik a tavaszi munká­kat, becsülettel eleget tesznek az állam iránti kötelezettségüknek. A községben jó példával jár elől az Ifjú Gárda tsz, amely már elvégezte 60 hold őszi vetés fej trágyázását, 22 hold őszi mélyszántás simítózását, 27 hold tavaszi szántást, valamint 4 hold tavaszi búza vetését. A beadásban is példát mutatnak: hízottsertésből az egész évit, tejből, baromfiból az el- .ső negyedévit adták már be. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közül kitűnnek Androsics István, Frank János dolgozó parasz­tok, akik már egész évi tojás-, ba­romfi- és sertésbeadásukat teljesí­tették. Hegedűs Lajos, Sutyor István dolgozó parasztok szintén az élenjá­ró gazdák között vannak mind a ta­vaszi munkákban, mind a beadásban. A községben egyre többen teljesí­tik kongresszusi vállalásukat. Ennek nyomán első negyedévi begyűjtési tervüket tejből, baromfiból, zsírból, vágómarhából 100 százalékra, hí­zottsertésből 92 százalékra, tojásból pedig több mint 75 százalékra telje­sítették. De amint a község vezetői mondják, április 1-re ebből is telje­sítik a negyedéves tervet. A szántás­vetés munkájában a gépállomás 3 traktorral siet a dolgozó parasztok segítségére. Egy nap például 200 holdat szántottak fel. öreglak dolgozó parasztjai szorgal­mas munkával teremtik meg jólétük forrását és kötelezettségeik teljesíté­sével járulnak hozzá a kormánypro- gramm valóraváltósához. Jó munká­jukért a napokban a Magyar Rádió ajándékműsorral köszöntötte a köz­ség dolgozóit. Az egész országban tu­domást szereztek arról, hogyan har­colnak az öreglakiak azért, hogy köz­ségük győztesen kerüljön ki, nem­csak járásukban, megyénkben, ha­nem az országban is a kongresszusi versenyből. c Ez történt Somogyvámoson Községi tanácsainknak legfontosabb feladata a tömegek mozgósítása a párt- és kormányhatározatok végre­hajtására. Ennek sikeres megoldásá­hoz feltétlenül szükséges, hogy meg­teremtsük, szorosabbra fűzzük a ta­nács és tömegek kapcsolatát. Hogyan tudjuk mindezt elérni? Elsősorban úgy, hogy mindig a rendeletek értel­mében járunk el, betartjuk és betar­tatjuk a törvényességet, s mindenkor a legrövidebb időn belül orvosoljuk a dolgozók jogos panaszait. Nézzük meg, hogy Somogy Vámoson hogyan akarják megszilárdítani a tanács és a dolgozódközötti kapcsolatot. A napokban a községi tanács tag­jai, valamint Radios Gyula somogy- sitfai adómegbizott — aki mint se­gítséget nyújtó személy jött Somogy- vámosra — népnevelőmunkára men­tek ki a községbe. Radios Gyula név­nevelőmunka helyett goromba szava­kat használt és nemhogy elősegítette volna az adófizetést, hanem hátrál­tatta azt. Többek között Domsa Imre középparasztnál durván, gúnyos han­gon beszélt és erőszakos zálogolást akart végrehajtani aimak ellenére, hogy Bomsa Imrének nem volt hát­ra "éka. Most is élenjár az adófize­tésben és a III. pártkongresszus tisz­teletére is elsőnek tett felajánlást az adófizetés és a begyűjtési terv telje­sítésére. Az ilyen és ehhez hasonló népnevelőmunka sohasem fogja elő­segíteni a tanács és a tömegek kö­zötti kapcsolatot. Ezt mindenkor szem előtt kell tartánunk és ne fe­ledjük., hogy a közigazgatási szervek , tagjaira, is vonatkozik a törvényesség betartása, sőt elsősorban nekik kell a törvény betartásában példát mutat- niok. A kaposvári üzenni konyhák munkájáról A Kereskedelmi Felügyelőség nemrégiben megvizsgálta a kapos­vári üzemi konyhák munkáját. A vizsgálat; bebizonyította, hogy az üzemi konyhák munkájában még számos komoly hiányosság tapasz- talható nemcsak a tisztaság, de az anyagnyilvántartás, az ételek mi­nősége terén is. Különöskép a tisz­taság területén sok a hiányosság. 16 megvizsgált üzemi konyha kö­zül mindössze 5 olyan üzemi konyhát találtak, ahol valóban gondot fordítanak a tisztaságra. 11 üzemi konyhánál ellenben be­bizonyosodott az, hogy a vállalatok vezetői, s az üzemi bizottságok nem foglalkoznak megfelelőkép a dolgozók étkeztetésének kérdésé­vel, az üzemi konyhák ellenőrzé­sével. A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat üzemi konyháján például a mosogató ugyanabban a helyi­ségben van, ahol a főzés. A mos- lékot ugyancsak ebben a helyi­ségben tartják. Természetesen nemcsak a vállalatvezetőségen és az üzemi bizottságon múlik, hogy ezen változtassanak, hanem első­sorban más felelős szerveken, hogy a konyha részére megfelelő helyiséget és mellékhelyiséget biztosítsanak. Az Áramszolgáltató Vállalat üzemi konyháján is sok a kíván­nivaló. Itt elsősorban a hanyag­ság a hibák oka. A háztartási gé­peket: megtisztítatlanul, piszkosan tették el, az előző napi edény és hulladék másnap még mindig az előkészítő asztalon hevert. A Textilművek üzemi konyhája sem dicsekedhet e téren, sok a kívánnivaló még ott is a tiszta­ság körül. Feltétlenül változtatni kell azon is a Textilművek üzemi konyhájában, hogy a dohányáru- kat ne az élelmiszerekkel össze­dobálva tárolják és a tejet ne hagyják lefedetlenül az előtérben. Az anyagnyilvántartás terén is sok szabálytalanságot derített fel a vizsgálat. Az anyagnyilvántar­tás három-négy konyha kivételé­vel a legtöbb helyen zavaros, s csak nehezen lehet eligazodni azon. Nem egy helyen a raktári készlet egész más mennyiséget mutatott, mint a nyilvántartásban feltünte­tett mennyiség. Ezen a téren kü­lönösen sok a visszaélés. Sok he­lyen úgy értelmezik a takarékos­ságot, hogy a dolgozók rovására kevesebb zsírt és egyéb élelmi­szert használnak fel, hogy így anyagtöbbletre tegyenek szert. Az Áramszolgáltató Vállalatnál példá­ul rövid idő alatt 8.5 kilogramm zsírtöbbletet mutattak ki, a Ser­téstenyésztő Vállalat üzemi kony­háján 22 kg zsírmegtakarítást ér­tek el. Az ilyen takarékosság helytelen, hiszen a megtakarított mennyiséget a dolgozók ételeiből vonták el. Az anyagvételezés területén is történnek szabálytalanságok. A Textilművek üzemi konyhájánál fordult elő az, hogy a raktárból átvett 22 kg szalámi mire a kony­hába ért, 21 kg-ra fogyott. 1 kg- ot a konyha dolgozói fogyasztottak el, s természetesen nem vezettek róla nyilvántartást. Ugyanígy más konyháknál is előfordul, hogy a konyhai dolgozók kétszeres ada­got kapnak az ételekből azzal az Megyénk begyűjtési munkájának értékelése Megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai közül egyre többen megértik: ah­hoz, hogy minél több hús, zsír, tej és tojás jusson olcsóbb áron a dolgozók asztalára, arra van szükség, hogy a dolgozó parasztok pontosan teljesít­sék az állam iránti kötelezettségü­ket. Különösen az új begyűjtési ren­delet megjelenése óta szilárdult meg egyre inkább megyénkben is a dol­gozó parasztok állami fegyelme. Ezt bizonyítja, hogy falusi dolgozóink nagyszámban tettek fogadalmat a III. pártkongresszus tiszteletére, hogy határidő előtt teljesítik állat- és ál­lati termékllfeadásukat, s ezek egy- része már be is váltotta adott sza­vát. Ezzel nem kis mértékben já­rultak hozzá megyénk dolgozó pa­rasztjai, hogy pártunk javaslatára kormányunk le tudta szállítani a hús és zsír árát. A III. pártkongresszus tiszteletére indított begyűjtési versenymozgalom egyre szélesebben és elevenebben bon­takozik ki megyénk községei és já­rásai között a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajának el­nyeréséért. Az első időben a fonyódi járás nyerte el a versenyzászlót, mert a (begyűjtésben és a tavaszi me­zőgazdasági munkákban is egyaránt az élen haladt a járások közti ver­senyben. Az utóbbi időben azonban a fonyódi járásban lanyhult a verseny- lendület és jelenleg a kaposvári, va­lamint a marcali járás veszélyezteti a fonyódiak elsőségét. Bár a kapos­vári járás — amelynek-a legnagyobb az esélye a versenyzászűó elnyerésé­re — a tojásbegyüjtésben igen gyen­ge eredményt ért el, ami arra kell hogy serkentse a kaposvári járás pártszervezeteit és tanácsait, hogy nagyobb erőfeszítéseiket tegyenek a tojásbegyüjtés területén az eredmé­nyek fokozása érdekében. A barcsi járásban többéit törődjenek a taná­csok az olyan élenjáró tsz-ek nép­szerűsítésével, mint a kastélyosdom- bői Felszabadulás, amelynek a második félévre volt előírva az egész évi sertésbeadás teljesítése és máris leadta egész évre a hízottsertést, ami után mintegy 69 mázsa kukoricabe­adás alól mentesül. Különösen sok a tennivaló a begyűjtés meggyorsítása érdekében a nagyatádi, tabi, csur­gói és a siófoki járásban. Újabb lépés életszínvonalunk emelésében Hétfőn, ahogy munkahelyemre siettem, a Húsüzem előtt nagy tö­meg állt. Asszonyok, férfiak egy­aránt kiváncsi és örömet sugárzó arccal nézegették a kirakatokat. Én is csatlakoztam és csakhamar megtudtam, mi okozta a csoportosu­lást: pártunk és kormányunk ren­deleté a zsír- és húsárak leszállítá­sáról, amit a kirakatban elhelyezett áthúzott régi és új, jóval alacso­nyabb árakat ismertető cédulák iga­zoltak. Munkahelyemre érve számolgatni kezdtem, mennyi megtakarítást je­lent ez nekem. Arról is számot ve­tettem, hogy mennyi megtakarított pénzt jelent ez az egész városnak a napi és az évi élelmezést figyelem- bevéve. Az én családomban egy hó­nap alatt 1100 forintot takarítok meg, vagyis ennyivel több jut ruhára és más egyébre. Pártunk és kormányunk a hús- és zsírárak leszállítására vonatkozó rendelete újabb bizonyítéka annak, hogy munkánkat megbecsülik és hogy a szocialista termelés feladata: a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Ezért nekünk, dolgozóknak arra kell törekednünk, hogy minél jobbat, minél többet termeljünk, mert így mind jobb lesz életünk és olyan gazdag, boldog országot terem­tünk, melyben minden dolgozó gond­nélküli, boldog életet él. Vadas Tiborné. A TORVAJIAK KÖZSÉGÜK JÓ HÍRNEVÉÉRT indokkal, hogy ők étkezéstérítés­ben nem részesülnek. Ez előfor­dult a Városi Tanács konyháján, a Sertéstenyésztő Vállalat és a Tég­lagyári Egyesülés konyháján is. A vállalatok és a konyhák ve­zetői az utóbbi időben megfeled­keztek arról, hogy a főzésnél fi- gyelembevegyék a dolgozók igé­nyeit, kívánságait. A panasz­könyveket a legtöbb helyen el­rakják, nem adják oda a dolgozók­nak, vagy a beírt panaszokat nem orvosolják. Egyedül a 73/4-es Építőipari Vállalat konyháján ve­zetik kifogástalanul a panasz- könyvet s orvosolják a bejegy­zett panaszokat. Ugyancsak hiba, hogy az üzemi konyhák az utób- bi időben nem készítenek étlapot, reggel határozzák el, hogy aznap mit főzzenek. Ez a rendszerte­lenség hátráltatja az üzemi kony­hák munkáját, a dolgozók jobb ellátását. Pártunk és kormányunk min­dent elkövet, hogy a dolgozók életszínvonala egyre magasabbra emelkedjék, hogy megjavuljon a dolgozók ellátása. Ezt szolgálja a hús- és zsiradékáruk árleszállítá­sa: is, amely az üzemi konyhákra elsősorban a minőség megjavítását hárítja. A vállalatok vezetőire, az üzemi bizottságokra, szakszervezeti funkcionáriusokra az a feladat vár, hogy több gondot fordítsanak ' a dolgozók ellátására, azaz az üze- ! mi konyhákra. Ellenőrizzék a jö- 1 vőben gyakrabban az üzemi kony- j hákat, az ételek minőségét, fordít­sanak nagyobb gondot a dolgozók panaszainak, kéréseinek figyelem- bevételére. Torvaj község dolgozó parasztjai megértették a népnevelők szavát ős belátják, hogy nagy kedvezményt je­lent a 15 százalékos jövedelemadó­csökkentés és a baromfi-, tojás- és egyéb beadási kötelezettséget érintő engedmény. Számos dolgozó paraszt ennek felismerése eredményeként teljesítette az adóbefizetési kötele­zettségét. így pl. Stemócai József 10 holdas, Szántó József 4 holdas, Turo- poli Károly 8 holdas dolgozó parasz­tok túlfizették negyedévi adótartozá­sukat és egész évi biztosításukat is rendezték. Vannak a községben I olyan dolgozó parasztok is, akik meg­feledkeznek az állam iránti kötele­zettségük teljesítéséről. Nem látják ■ azt, hogy ezzel hátráltatják dolgozó­társaiknak a község jó hírnevéért végzett munkáját. Ilyen dolgozó paraszt Csamári Já­nos, id. Kardos István, Kukucska Jó- zsefné, aki még a múlt évről is adó­sa az államnak. Ezek a dolgozók ve­gyenek példát a jófizetőkről és mu­tassák meg, hogy ők sem fognak szé­gyent. hozni a községre. Sipos István. Ssállítnáh. el a mákgubót Bélavárról A bélavári községi tanács dolgozói rendszeresen olvassák a »Somo­gyi Néplap«-ot. A március 16-i lapszámban olvastuk a »Több mákgubó, több pénz« című cikket, amely rámutat arra, hogy a mákgubó mennyi­re fbntos anyag a népgazdaságban a gyógyászat szempontjából. A mi földművesszövetkezetünkben már szeptember óta itt van 40— 50 zsákra való mákgubó raktáron. Már többízben felhívtuk a kaposvári és a keszthelyi Gyógynövényforgalmi Vállalatot, hogy szállítsák el, de még eddig nem történt meg. Ezúton kérjük az illetékeseket, szállítsák el földművesszövetkezetünkből a mákgubót, nehogy még az idei is itt érje. A bélavári községi tanács dolgozói. Tavaszi munkák a gyümölcsösben A rendkívüli hideg tél nem enged­te, hogy a tél folyamán kezelhettük volna gyümölcsfáinkat. Most annál sürgősebben meg kqll kezdeni az idősebb fák korona-ritkítását és azo­kat az ágakat távolítsuk el a koro­nából, amelyek betegek, vagy közel vannak egymáshoz, vagy keresztezik a törzset. A vastagabb ágrészeket, kefével, vagy kaparóval keféljük, il­letve kaparjuk meg. A fiatal gyümölcsfánál végezzük el az alakító metszést. A fa koroná­ját neveljük szellősre, hogy a nap a korona legrejtettebb részeibe is be­süssön. A forró nyári nap ugyanis a kaliforniai pajzstetű fiatal lárváit elpusztítja, az anyák életét pedig károsan befolyásolja. Ha fáink kaliforniai ’pajzstetvesek, akkor fagymentes, derült napon a rügyfakadás előtt permetezzünk. Erősein fertőzött fáknál gyümölcs- karbóliummal, gyengébben fertőzött fáknál hígított mészkénlével lemosás- szerűen permetezzünk. Ha ősszel nem végeztünk trágyá­zást a gyümölcsösben, úgy most az feltétlen szükséges. Jól érett istálló­trágyával hintsük meg a gyümölcs­fák alját egész a koronacsurgóig és ássuk alá, azután gereblyézzük meg, hogy a téli nedvességet ne veszítse el. Alakítsunk községenként a terme­lőbizottságokból gyümölcsfaellenőrö- ket, akik meglátogatják a háztáji gyümölcsösöket és megvizsgálják a fákat és a szükséges tanácsokat ott a helyszínen a gazdáknak megadják. Molnár János Balatonkiliti.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents