Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-19 / 66. szám
Pestek, 1954 március 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 A sávolyt Szabadság tsz a többtermelésért, a magasabb jövedelem biztosításáért Megkezdte munkáját az ádándi kompozit-lemezgyártó üzem A sávolyi Szabadság termelőszövetkezet irodahelyiségében Orbán Károly, Banicz Lajos és Farkas József elvtársak, a tsz vezetői ülték körül az asztalt. Az 1954. évi gazdasági tervet vizsgálták felül. Egy-két módosítást végeztek benne, mivel most a tavaszi munkák megkezdésekor rájöttek arra, hogy sokkal többre képesek, sokkal többet meg tudnak valósítani, mint amit eredetileg terveztek. — Olyan terveket készítünk, ami majd ösztönzi dolgozóinkat, termelőszövetkezetünk tagjait a jó munkára, a többtermelésre — mondja Banicz elvtárs, a tsz növénytermelési brigádjának vezetője. A laza termelési tervek azt eredményeznék, hogy tagjaink nem végeznék megfelelő lendülettel munkájukat, mondván azt, hogy a laza tervet, az alacsonyra tervezett termésátlagot úgyis el tudjuk érni. Az alacsony terv fékezné a többtermelésért, a terméshozam növeléséért folytatott harcot. A termelőszövetkezet módosított terve azt mutatja, hogy a tsz tagjai az idén ■ sokkal többet akarnak termelni, mint tavaly azonos nagyságú területen. Növelni akarják -az őszi és a tavaszi kalászosok terméshozamát. Növelik a burgonya és tengeri terméseredményeiket is. — Ha többet termelünk, több lesz a jövedelmünk — mondja Farkas elvtárs. — A terméshozam növelése, pedig könnyen elérhető, nem, kerül nagy erőfeszítésbe és fáradozásba. Uj módon kell gazdálkodnunk, harcolni kell a jól bevált agrotechnikai módszerek alkalmazásáért és gondosabban kell megművelnünk a talajt. Ha ezt megtesz' szűk, termésátlagunk máris ugrásszerűen növekedni fog. Különösképpen a takarmánytermelést fokozzák. Ez elengedhetetlenül szükséges az állatállomány növeléséhez. 10 hold zabot vetnek gondosan előkészített talajba. Sertésállományuk részére 30 hold kukoricát vetnek, nagyrészét négyzetesen. 8 holdon pedig zöldtakarmányt termelnek. Ezzel' megváló' sítják a zöldfutószalagot, s így kora tavasztól késő őszig el tudják látni az állatokat zöldtakarmány- nyal. A rétek ápolására is nagy gondot fordítanak, már elvégezték a rétek fogasolását és gyomtalanítását. A III. pártkongresszus tiszteletére élénk munkaverseny bontakozott ki a tsz munkacsapatai és egyes tagjai között. — A munkaversenyből, a vállalások teljesítéséből elsőként akarunk kikerülni — mondja Orbán elv' társ, a tsz elnöke. — A II. pártkongresszusi versenyzászlót is mi nyertük el a járás területén 1951-ben szorgalmas, törekvő munkánkkal. Azóta számos dicsérő oklevelet és jutalmat kaptunk jó munkánk elismeréséül. Tagságunk munkakedve, lelkesedése, felelősségérzete pedig nőtt, ami lehetővé teszi a még nagyobb eredmények elérését. A termelőszövetkezetben különösképpen jó munkát végeznek a kommunisták. A párttagok biztos támaszai a termelőszövetkezetnek, harcos építői a közös gazdálkodás' nak. Horváth György elvtárs, a tsz sertésgondozója a múlt évben 518 munkaegységet szerzett. Kiváló minőségű, továbbtenyésztésre alkalmas sertéseket -nevelt lelki- ismeretes, jó munkájával. A szarvasmarhák tej hozama is ugrásszerűen emelkedett az utóbbi hetekben. Egy hónap alatt 5 literről 7.6 literre növelték a fejési átlagot. Az állattenyésztésből származó jövedelem lehetővé tette, hogy az idén munkaegységekre 15 forint 80 fillér előleget oszt' hattak szét, emellett komoly építkezést végezhettek: egy modern lóistállót építettek fel saját erejükből. A pártszervezet vezetősége vezetőségi üléseken és taggyűléseken a pártépítés kérdései mellett behatóan foglalkozik a tsz gazdasági ügyeivel is. Határozatokat hoznak egyes munkák megjavítására, a tsz megszilárdítására. A pártszervezet határozatainak megvalósításáért egy' aránt lelkesednek és harcolnak a párttagok és a pártonkívüliek. Ez részben annak az eredménye, hogy a pártszervezet határozatai minden esetben a tagság véleményét tükrözik, a tagság javaslatára épülnek fel. A pártszervezet jó munkáját, a párttagok szorgalmát látva az elmúlt hónapban több becsületes termelőszövetkezeti tag kérte felvételét a pártszervezet tagjelöltjei sorába. Ezek közé tartoznak Árvái József, Farkas Irma és Gyarmati Jenő elvtársak, akik szorgalmas munkájukkal, harcos helytállásukkal kiérdemelték azt a nagy megtiszteltetést, hogy pártunk tagjelöltjei lehettek. A begyűjtésre tett vállalásaikat már teljes egészében teljesítették. Teljesítették egész évi sertésbeadási kötelezettségüket, ugyanakkor teljesítették első félévi tojás' és baromfibeadásukat, valamint az esedékes tejbeadásukat. Most a pártszervezet vezetősége a tsz gazdasági vezetőivel együtt főfeladatnak a tavaszi szántás-vetés munkájának gyors elvégzését tartja. Minden percet kihasznál, a tavaszi munkák sikerének érdekében. NEMRÉG avatták fel az ádándi Vegyesipari KTSZ-nél a kompozit-lemezgyártó üzemet. A megnyitás ünnepléséig, az első gép elindításáig azonban sok minden történt. Számos nehézséggel kellett megküzdeniök a dolgozóknak, amíg végül megkezdhették az értékes lemezek gyártását. Négy évvel ezelőtt a KTSZ két dolgozója, Görög József és Pittmann Károly érdekes felfedezést tett. Sokat törték a fejüket azon, hogy mikép lehetne felhasználni a hulladékanyago- kát. Kísérletezni kezdtek. A bőrhulladékot, papíriszapot, kócot és szalmát apróra darálva, vízzel keverték, majd a pépet hidraulikus sajtolás után megszárították. Az ilymódon nyert lemez szilárdnak és használhatónak ígérkezett. Természetes, hogy még sok kísérletezésnek kellett történnie addig, amíg a lemez minden tekintetben megfelelőnek bizonyult. Az újítás még hivatalos szervek részéről is ellenvéleménybe ütközött. Nem támogatták a kísérletet, nem vették észre jelentőségét. A dolgozók azonban rendületlenül folytatták munkájukat, melynek megérett az értékes gyümölcse. Az első mintapéldányokat. még a minisztérium is elutasította, nem vette észre előnyeit, csupán a hibáit kereste. Ma már azonban, amikor az ádándi üzemet megnyitották, országszerte híre terjedt a jelentős újításnak. Az ádándi Vegyesipari KTSZ kom pozit-lemezgyártó részlege az első ez országban. Gyártmánya népgazdaságunk számára nagyjelentőségű, mert az o'yan hiányolt nyersanyag pótlására is alkalmas, mint a külföldről importált, bútorok készítéséhez szükséges falemez. Nagyjelentőségű azért is, mert műanyagiparunk egy újabb fejlődési szakaszát nyitotta meg a lemez előállítása és tökéletesítése útján. SZAMOS kísérlet történt különböző gyártmányok előállítására. Az eredmények azt bizonyították, hogy a kompozit-lemez számos áru készítésére megfelel. Bőröndök, koporsók, könyvtáblák készítésére teljes mértékben alkalmas, ugyanakkor a legújabb kísérletek azt bizonyítják, hogy bútor készítésére is felhasználható. Az üzem jelenleg bituminös hordókat készít, amelyeket eddig importanyagból állítottak elő. De a jövőben számos más, jelentős iparcikk előállí- lását is megkezdik. Az ádándi Vegyesipari KTSZ dolgozóinak újítását pártunk és kormányunk felkarolta és a kezdeti eredmények titán segítséget nyújtott a további kísérletezéshez, ugyanakkor terv született a lemezüzem fejlesztésére, melyhez a szükséges eszközöket is rendelkezésre bocsátották. így vált lehetővé, hogy a szövetkezet dolgozóinak áldozatkész munkája során tie hónap alatt létrejött egy olyan üzem, melynek szervezéséhez sehonnan nem tudtak tapasztalatot meríteni, amely az ádándi KTSZ kis műhelyéből nőtte ki magát és amely hatalmas fejlődés előtt dili. Az üzem ünnepélyes megnyitása volt a jó munka elismerése. Boross Gyuláné, a Somogymcgyei KISZÖV elnöke, aki lelkesen támogatta már csírájától kezdve a kibontakozó újítást, meleghangú megnyitóbeszédet tartott, melyben ismertette az üzem jelentőségét és fejlődési lehetőségeit. Csíkos-Nagy Béla, a könnyűipari miniszter első helyettese is megjelent a megnyitón, ahol ünnepélyes keretek közt adta át három dolgozónak, Görög Józsefnek, a KTSZ elnökének, Nagy Józsefnek és Kemény Gyulának, a KTSZ dolgozóinak munkájuk elismeréseképpen a „Helyiipar kiváló dolgozója“ kitüntetést. Hozzáfűzte, hogy a szövetkezet dolgozói továbbra is maradjanak az élen a kezdeményezésben és továbbrV, is harcoljanak az eddigi eredmények fokozásáért. ■ AMIKOR az üzemben felzúgott ae első gép, amikor a dolgozók megkezdték az ünnepi műszakot, hosszú hónapok kemény munkája eredményeként megkezdte működését egy olyan üzem, amely a dolgozók lelkes munkája során jött létre. ŰJABB H*T SZAKEMBER ÉRKEZETT MEGYÉNK GÉPÁLLOMÁSAIRA A tavaszi munkák értékelése Megyénk dolgozó parasztjai előtt -most két igen fontos feladat áll: időben és jó minőségben elvégezni a tavaszi mezőgazdasági munkákat, valamint pontosan teljesíteni a beadási kötelezettséget. E feladatok megoldására kell mozgósítani pártszervezeteinknek .és tanácsainknak a falu dolgozóit. Az elmúlt héten a fonyódi járás ért el legjobb eredményt mind a szántás-vetésben, mind a. begyűjtésben, s ezért a fonyódi járás dolgozó parasztjai nyerték el a Megyei Pártbizottság kongresszusi vándorzászlaját. Ezen a héten még továbo fokozódott a járások, közti versenylendület , a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésében. A legutóbbi értékelés szerint a kaposvári és a marcali járás dolgozó parasztjai harcoltak legjobban a szántás-vetés, fejtrágyázás elvégzéséért. Különösen a kaposvári járás tört előre, s ha most még tovább törekszik, könnyen elnyerheti vasárnapra a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. De nagy az esélye a marcali járásnak is az elsőségre, ha a járás pártszervezetei és tanácsai még erőteljesebben mozgósítják a dolgozó parasztokat a szántás-vetésre. A fonyódi járás elsősége tehát veszélyben van. Ez pedig abból adódik, hogy a fonyódi járási tanácsnál a kezdeti sikerek után nagy az önteltség és megpihentek babéraifeon. De a fonyódi járási párt- bizottság sem ad meg minden segítséget a pártszervezeteknek, a járás kommunistáinak a feladatok megoldásához. • Komoly hiányosságok vannak a barcsi, siófoki, csurgói és a nagyatádi járásban, különösen a tavaszi búzavetési munkában. A barcsi járási pártbizottság és járási tanács tűri például azt, hogy a csokonyavisontai pártszervezet és községi tanács nem mozgósít a tavaszi szántás-vetésre. Nem tudatosítja a községben a tavaszi búzavetés időbeni elvégzésének jelentőségét, s azt, hogy a tavaszi búza csak akkor hoz ibő termést, ha most még időben elvetjük, márpedig nem kis szerepe van dolgozó népünk ’jövőévi kenyérellátásában annak, hogy tavaszi búzával pótoljuk az őszi kenyérgabonavetéshiányt. A járási pártbizottságok többet törődjenek a gépállomások munkájával:. a lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a traktorok két műszakban dolgozzanak, hogy minél nagyobb segítséget adjanak a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak a tavaszi munkák elvégzéséhez. Minden,, járásban szélesíteni kell a III. pártkongresszus tiszteletére -indított versenymozgalmat, hogy a tavaszi munkák időben és jó minőségben való elvégzésével is biztosíthassuk az idei bő termést. A járások sorrendje a tavaszi mezőgazdasági munkákban a következő: 1. kaposvári, 2. fonyódi, 3. marcali, 4. barcsi, 5. nagyatádi, 6. tabi, 7. csurgói, 8. siófoki járás. A napokban a Somogymegyei Gépállomások Igazgatóságára a régen várt szakemberek újabb csoportja érkezett: különböző fővárosi üzemekből szerelők, géplaka tősok jöttek, számszerűit hatan, hogy résztvegyenek a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó küz' delemben. Hebhardt Rezső pár napja még az Óbudai Hajógyárban dolgozott, mint géplakatos, amikor elhatározta, hogy falura megy. Fiával, Dezsővel, aki a Fémáru- és Szerszám- gyárban szintén géplakatos volt, a családban megbeszélték, hogy együtt kérik valamelyik. somogyi gépállomásra való helyezésüket. Boldogan vették tudomásul, hogy az apa a csurgói, fia pedig a nagybajomi gépállomásra kapott beosztást. — Eredetileg somogyiak va' gyünk és örömmel jöttünk vissza Somogyországba, legkedvesebb otthonunkba — mondja Hebhardt Rezső. — Több évtizedes tapasztalatomat felhasználva azon leszek, hogy a párt és a kormány bizalmát munkámmal továbbra is kiérdemeljem. Győrfi Lajos a MÁVAG-ban gépészkovács volt, most a kereki gépállomás dolgozója lett. Terhes Fe' renc az Autójavító Vállalattól mint szerelő-géplakatos a puszta- kovácsi gépállomásra ment. Nagy Károly az Építőgépjavító Vállalatnál szerzett motorszerelői szaktudását a nagybajomi gépállomáson hasznosítja. Zsitvai Gyula az I. sz. Autójavító Vállalatnál esztergályosként dolgozott, s most - a pusztakovácsi gépállomáson értékesíti szaktudását. A korai munka meghozza gyümölcsét Valahányszor arra gondolok, hogy pártunk és kormányunk minden intézkedésével a dolgozók boldogulását igyekszik elősegíteni, megelevenednek bennem gyermekkorom, ifjúkorom emlékei. Visszagondolok arra az időre, amikor még mint cseléd az uradalom birtokán verejtékeztem. A felszabadulás után megfogad' tam, hogy jó munkával hálálom meg pártunknak az új életet, amit tőle kaptam. 1953-ban, amikor megjelent a kormányprogramm, fogadalmaiéi még szilárdabbá vált. Elhatároztam, hogy ezután még szorgalmasabban végzem munkámat és már az ősszel tervezgetni kezdtem, hogyan tudok többet termelni, hogyan tudok többet adni a hazának, népünknek. Fogadalmam megvalósításához az őszi vetéseknél tettem meg az első lépéseket. Háromszor jól megszántott talajba vetettem a gyommagvaktól megtisztított vetőmagot. Télen felkészültem a tavaszi munkákra. Kijavítottam gazdasági gépeimet, meg' tisztítottam a vetőmagvakat. Már idejében megrendeltem a műtrágyát is, hogy ezzel is elősegítsem terméseredményem növelését. Eddigi tapasztalataim is azt bizonyítják, hogy a korai munka meghozza’ -gyümölcsét. Most is minden nap figyelemmel kísérem a föld száradását, és amint a földre rá lehetett menni, megkezdtem a szántást. Két holdon elvetettem a lóherét, amikor még nem omlott a talaj. Az elmúlt években ugyanis tapasztaltam, hogy a ló' herét kissé sáros talajba legjobb elvetni, mert az ilyen talajba lehúzódik a mag és a növények gyökerei mélyre kerülnek. így megfelelő mennyiségű nedvességet tud felszívni. Mindezt megelőzően kísérleti csiráztatást végeztem. Egy edénybe 100 szem magot vetettem. A kikelt növénykék száma megmutatta a százalékos termő-, illetve csiraképességet: így győződtem meg arról, hogy jó vetőmagot vásároltam. A tavaszi munkák elvégzésénél minden körülményt és eddigi tapasztalatot figyelembeveszek és szívesen forgatom a Szakkönyve' két is, hogy eredményesen gazdálkodjak és szakszerűen műveljem meg 10 hold földemet. A burgonya vetésénél mindenkor pétisót használok. Bokronként egy kanálnyi pétisót adok. Az elmúlt években kísérletet végeztem, egy kis darabot pétisó nélkül vetettem el, a többit pedig pétisóval. Már a szárbaszökéskor megmutatkozott a műtrágya előnyös határa. Ugyancsak kísérletet végeztem' a háromszori kapálással is. Szomszédom pár nappal előbb vetette el a kukoricáját. Növényápolás idején én háromszor végeztem el a kapálást, szomszédom pedig egyszer. A töl' tögeíéskor már az én kukoricám volt a nagyabb és szebb. Nagy gondot fordítok a helyes vetésforgó alkalmazására és másodvetésű növényeket is termelek. Például az ősziárpa vetésterületemet száznapos kukoricával vetem el, majd utána tarlórépát vetek. így egy gazdasági évben háromszor takarítok be erről a területről termést. Az őszi gabonafélékre lóherét vetettem, hogy bőséges takarmányom legyen. Vurovácz János dolgozó parászt Berzence A SZERKESZTŐSÉG ELlNlÉZiE Szabó György kadarkuti dolgozó szerkesztőségünkhöz írt levelében arra kért bennünket, járjunk el annak érdekében, hogy ő szociális otthonba, kerüljön. Szabó bácsi kérelmében a Megyei Tanács útján intézkedtünk, melyről a Megyei Tanács átiratának sorai tanúskodnak: „Átírt levelükre értesítem, hogy Szabó György kadarkuti dolgozót a tabi szociális otthonba utaltam.“ , * * * Bokor Ferenc, Sztanyek József csokonyavisontai dolgozó parasztok levelükben arról panaszkoü' tak, hogy kölesaratási munkájukért a földművesszövetkezet nem fizeti ki a járandóságot. Több esetben voltak a földművesszövetkezetnél, ahol csak biztatást kaptak. Bokor és Sztanyek elvtársak megunva a huza'vonát, szerkesztőségünkhöz fordultak. Nemrég arról kaptunk értesítést, hogy megkapták munkadíjukat. * * * Nagy Gyula kaposvári lakos azt írta levelében, hogy' kerékpárját megrongálta egy autó és már hónapok óta nem javítják ki azt. Szerkesztőségünk átiratot küldött az illetékeseknek intézkedés végett. A napokban Nagy elvtárs örömmel újságolta, hogy kerékpárját kijavították. * * * Bokor Ferenc somogyszobi dolgozó azt sérelmezte levelében, hogy a nagyatádi pékség r.ossz kenyeret ad ki. Levelét közöltük lapunkban. A bírálat óta ehető kenyeret készítenek a sütödében. Bokor elvtárs, amint legutóbb felkerestük, örömmel és megelégedéssel mondta: „Nem volt hiába" való a bírálat.“ * * * Szentpáli Józsefné pamuki dolgozó parasztasszony arról ír szerkesztőségünknek, hogy a puszta- kovácsi gyapjútermelő telep egy egészségtelen, nem megfelelő lakásba akarta költöztetni. Levelét lapunkban közöltük és bíráltuk a telep vezetőségét. Hamarosan megkaptuk a választ, mely arról szólt, hogy Szentpáli Józsfné részére egészséges, jó lakást utaltak ki.
