Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-17 / 64. szám
Szerda» 1954 március 17. SOMOGYI NÉPLAP X A barcsi dolgozók válasza a párt és az állam támogatására Mi, barcsi dolgoz® parasztok a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és minisztertanácsi határozat megjelenése óta nap mint nap jobban érezzük a párt és a kormány ' támogatását. Azzal válaszolunk erre, hogy a munkásosztálynak hogy az első negyedévi tojásbeadási kötelezettségét határidő előtt 15 nappal teljesíti. Ennek 100 százalékra eleget tett. Vállalta a továbbiakban, hogy baromfibeadásának már az első negyedévben eleget tesz, s ezt a vállalását eddig 95 több és jobb élelmet juttatunk és j százalékra teljesítette. Örömmel ezzel erősítjük a munkás-paraszt szövetséget. Bauer Jánosné vállalta a párt- kongresszus tiszteletére, hogy 800 négyszögöl csírázott burgonyát ültet, amellyel elősegíteni kívánja a városi dolgozók bőségesebb búr* * gonyaellátását. A vetőgumókat előcsiráztatta, sőt már a* talajt is előkészítette. Vállalta azt, hogy őszi kenyérgabonái fej trágyázását március 1-ig elvégzi. Ezt a vállalását 4 mázsa pétisó felhasználásávette tudomásul a hízottsertésbe- adás határidő előtti teljesítésével járó kedvezményeket. Éppen ezért kérte a tanácstól, hogy a második félévre beütemezett hízottsertésbe" adását már az első negyedévben teljesíthesse, mert ezzel kívánja elősegíteni a munkásosztály és az egész dolgozó nép hús- és zsírellátását. Mi, Borbély István, Villant József, Miseta István dolgozó parasztok azzal válaszolunk az MDP val teljesítette. Továbbá vállalta, Somogymegyei Pártbizottsága és a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága felhívására, hogy máris meg' kezdtük a szántást és a tavaszi vetést. A III. pártkongresszus tiszte' letére vállalt beadási kötelezettségünknek 100 százalékig eleget tettünk. Mi, dolgozó parasztok megígérjük a Somogymegyei Pártbizottságnak és a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat határidőre jó minőségben elvégezzük. Ezzel akarunk hozzájárulni dolgozó népünk bőséges hús', zsír- és tej ellátásának biztosításához. , Bauer Jánosné, Borbély István, Villant József, Miseta István, Miseta József, Kontra István barcsi dolgozó parasztok. Haladéktalanul vessük el a tavaszi búzát ■ Megyeszerte mind több községből érkezik hír arról, hogy a legszorgalmasabb gazdák példamutatása nyomán egyre nagyobb lendülettel végzik a tavaszi vetéseket. Különös jelentősége van a tavaszi búza vetésének, mert több helyen a száraz őszi időjárás miatt addig halogatták az őszi vetés idejét, amíg beköszöntött a korai kemény fagy. Bizony emiatt egynémely községben nem teljesítet* ték az őszi kalászosok vetéstervét. Részben ennek a mulasztásnak a pótlására, másrészt pedig a kenyérgabona mennyiségének növelése végett számos községben határozták el a tavaszi búza vetését. Azok a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok, akik már a múlt évben is termeltek tavaszi búzát, most szívesen vetik el, mert meggyőződtek arról, hogy a megfelelő termelési - módszerek betartása mellett bő termést hoz. Bizonyítja az is, hogy dolgozó parasztjaink, termelőszövetkezeteink ezide' lg több mint 20 vagon tavaszi búzavetőmagot cseréltek a Terményforgalmi Vállalattól, de jelentős vetőmagkészlettel rendelkeznek a múlt évi termésből is. A tavaszi búza tény észideje lényegesen rövidebb, mint az őszi' búzáé. Ezért a termelőknek mindent el kell követniök, hogy a rövid idő ellenére a búza erőteljesen fejlődjék, bő ter* mést adjon. A korai vetésen kívül a jó termés egyik igen fontos feltétele, hogy a növény elegendő táplálékhoz jusson. Ezért a tavaszi búzát lehetőleg táperőben gazdag talajba vessük. Elsősorban azokat a táblákat vegyük számításba, lyekben trágyázott kapásnövény, vagy pillangós növény termett tavaly. Az ilyen talajból a tavaszi búza rövid tenyészideje alatt is bőséges táplálékhoz jut, s gyorsan sodik, mint az őszi. Egyegy magból kevesebb kalász fejlődik. Éppen ezért már a vetés idején igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy egy-egy holdon elegendő száfejlődik. Ahol bővebben van a ta- I mú növény legyen. A jó termés la j ban nitrogén, ott a műtrágyát óvatosan adagoljuk, mert a sok műtrágya késlelteti az aratást. A sikeres termés másik fontos feltétele, hogy jó magágyat készítsünk. Ha a tavaszi búzát nem vethetjük őszi mélyszántásba, azonnal lássunk hozzá a talaj fel" szántásához, ahol ez még nem tör" tént meg. Ezután igen gyorsan készítsünk hat-hét cm mély porha- nyós magágyat a növénynek. A jó magágyban a tavaszi búza gyors fejlődésnek indul. A legfontosabb követelmény, amelyet mo3Í szem előtt kell tartanunk, hogy percnyi késedelem nélkül, azonnal kezdjük meg a tavaszi búza vetését. A korai vetés a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a tavaszi búza gazdag termést adjon. A növény ilymódon a nyári forróság kezdetéig jól kifejlődik, erős, telt szemeket terem. A tavaszi búza kevésbbé bokrobiztosítása megköveteli, hogy holdanként legalább 110 kg magot vessünk. Gondoskodjunk arról is, hogy minden egyes növény elegendő tenyészterületet kapjon. Ezt a tavaszi búzánál is elsősorban a keresztsoros vetés biztosítja. A tavaszi búzának is nagy ellensége a gyom. A gaz elszívja a búza elől a táplálékot, hátráltatja fejlődését. Ezért ügyeljünk arra, hogy kitűnően tisztított magot vés" sünk, s így gyommagvak ne kerülhessenek a földbe. Ezt a növényt is épúgy csávázzuk, mint az őszi búzát. A tavaszi búza még gondosabb ápolást követek mint az őszi. Szüntelenül irtsuk körűié a gyomot, s ha szükségesnek látjuk, fejtrágyázzuk a kikelt vetést. Lássunk hozzá s haladéktalanul, a legjobb agrotechnikai módszereket alkalmazva vessük el a tavaszi búzát. A helegi gazdák a begyűjtés sitteréért Beleg község dolgozó parasztjai a begyűjtési tervek határidő élőt' ti teljesítésével járulnak hozzá a városi dolgozók bőségesebb ellátásához. Ezt bizonyítja, hogy Tóth István 12 holdas dolgozó paraszt egész évi baromfibeadási és félévi tojásbeadási kötelezettségét teljesítette. Németh Andor egész évi baromfi- és vágómarha-, valamint tojásbeadási kötelezettségének eleget tett. Kocsis György ame- 5 holdas dolgozó paraszt egész évi tojás* és baromfibeadását teljesítette. Németh István dolgozó paraszt egész évi baromfibeadási kötelezettségét 140 százalékra, vágómarhabeadását egész évre, tojásbeadását félévre teljesítette. Zömbik Imre és Sperák János dolgozó parasztok is élenjárnak a beadási kötelezettség teljesítésében. A község legtöbb gazdája begyűjtési tanácskozáson vállalt kötelezettségének eleget tesz. Választ kémek a fonói gazdák FONÓ község sok dicsőséget szerzett t mával. Aki a fonói határt szemléli, »# megyének, de országszerte ismere-' bizony elgondolkodik annak a sok tesek a fonói gazdák kiváló szorgal- kukoricaszárnak a láttán, ami lábon, ' ^rirtfiaiAo'yfAo torén. p7- 1 p.vn.nn.t, 1n.mil svnm.nrk.nrlta rí.t n. JlOSSZÚ műkről és az állattenyésztés terén el éri eredményeikről. Fonó községben már hagyományszámba megy, hogy a legkevesebb fö'ddel rendelkező dolgozó paraszt is jó gazdája fö djének és a legészszerűbb termeléssel megteremti az alapját a híres fajállatok nevelésének. Nincs olyan esztendő, hogy megyei, sőt országos mezőgazdasági és állat- tenyésztési kiállításon a fonói gazdák egy-egy szép fajbikáért, vagy kiválóan felnevelt tehénért ne hoznák él a ki'űzött díjaknak jelentős részét. A sikerekben gazdag állattenyésztés alapja mindig az volt, hogy földjeiket időben megmunkálták és a helyesen a'kalmazott termelési módszerekké' megteremtették a jó takarmánybázist, de emellett biztosították az egyéb növény féleségek magas terméshozamát is. Már az elmúlt ősszel számos fonói gazda határozta cl, hogy a környező községek területéhez tartozó földjeiket leadják és helyette a községi tartalék1 erű'étből kérnek,_s ezzel könnyebbé teszik gazdagodásukat. Na, meg az is igaz, hogy zártabb területen könnyebben valósítható meg a vetésforgó, a föld jobban kezelhető és ez is elősegíti a magasabb terméshozamot, jimit célul tűztek ki a szorgos gazdák. Aki nem ismeri eléggé a fonói dolgozó parasztok szorgalmát és évről- évre mindjobban megúju'ó törekvéseit, azt hinné, hogy valami baj történt a fonóiak hagyományos szorgallevágatlanul szomorkodta át a hosszú tetet. Fonóba is eljutott a téli dermedtséget életre keltő tavasz első le- hellete és a tavasz kezdetét je’entő meleg napsugár a még mindig levá- gatlan kukoricaszárban újból életre kelti a meghúzódó kártevő rovarokat. A fonóiak tudják, hogy ezek a. rovarok milliószámra hullatják petéiket és az ezévi termésben jelentős károkat okoznak mind a fonóiak, mind az egész népgazdaság számára. Azt is tudják, hogy elérkezett a szántás-vetés ideje, amivel késlekedni nem lehet, mert minden napi késedelem egyegy mázsa terméssel csökkenti bevételüket és kiveszi a dolgozó emberek szájából a nagyobb darab kenyeret. SOKAT beszéltek már erről a községben és éppen ezért régen kérik a járási tanács segítségét, de gyakran fordultak a Megyei Tanács földbirtokrendezési csoportjához is, hogy végre rendezzék a földtulajdon-változásokat. A földbirtokrendezési csoport a föld fe'mérését elvégezte ugyan, de a birtokbaadáshoz a járási tanácstól nem kap'ák meg a, várt segítséget és emiatt a levágatlan kukoricaszár — mint az illetékesek élő lelkiismerete — fájdalmasan zörög a fonói határban . . . Igaz, az illetékeseket nem mentesíti mulasztásuk a felelősség a'ól, de a községi tanács, ha előre látná azokat a hátrányokat, amit a lábon átló kukoricaszár okoz, már régen levágatta volna. Nemcsak joguk, de kötelességük is a községi tanácsoknak a törvények betartása. Vájjon törvénysértésnek vennék-e a dolgozók, ha a még birtokba nem adott földterületekről eltávolítanák a kártékony rovarokat nevelő kukoricaszárat, amely az ősszel még kiváló silótakarmányt jelentett volna. — áz 1952-es aszályos esztendőben nem maradt volna egyetlen szál kukorica- szár sem a földön, még ha valaki véletlenül ott is hagyja, mert igen jól pótolta a takarmányhiányt — mondja Fonai M. Sándor, a község termelési bizottságának elnöké. A jó gazda sok mindent tehet a természet szeszélyeivel szemben, de előre nem. lehet tudni, mennyire lesz száraz vagy csapadékos az idei év. A jól elkészített siló pedig nem kér kenyeret, még ha a jövő télen használják is fel. így vélekedik erről Végh György í holdas fonói gazda is, aki államunk segítségével most kezdte meg egy új silógödör építését, hogy 2 tehénnek, 2 üszőborjújának és egy 1növendékbikájának biztosítsa » , jó silótakarmányt. Azok a gazdák; akik még nem kaptak birtokukba földet és látják, hogy Végh György elsőnek megkezdte a tavaszi szán ást és elvetett l hold tavaszi búzát, méltán felháborodnak, amiért nem követhetik Végh György példamutatását. A FONÖI gazdák felkészültek a tavaszra, s a tavaszi mezőgazdasági munkák ideje is beköszön'ött. Arra í szeretnének sürgős vá'aszt kapni a Gépállomások dolgozói! Több és jobb munkával segítsétek a mezőgazdaság fellendítését! A gépállomások kivaló dolgozói országos értekezletének felhívása Mint már ismertettük, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a múlt hétea pénteken és szombaton tanácskozásra hívta össze a1 gépállomások kiváló dolgozóit. A tanácskozás részvevői a következő felhívással for-* dúltak az ország gépállomásainak dolgozóihoz: Elvtársak! Traktorosok, brigádvezelők, technikusok, mérnökök és agrt- nómusok! Tanácskozásunkon megvitattuk, hogyan valósíthatjuk meg gyorsan és eredményesen a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztéséről szóló nagyjelentőségű párt- és kormányhatározat ránk vonatkozó részét. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a mi számunkra, a gépállomások dolgozói számára is harci Programm. Nagyrészt a gépesítés növelésétől, a traktorosoki a kombájnvezetők, a szakemberek jó munkájától függ e Programm megvalósítása: a terméshozamok állandó emelése, elsősorban a termelőszövetkezetekben, de az egyéni parasztgazdaságokban is. Különösen nagy a felelősségünk a termelőszövetkezetek megerősödéséért, gazdálkodásuk színv»- nalának megjavításáért; azért, hogy a termelőszövetkezetek a mi segítségünkkel, az idejében elvégzett jóminőségű gépi munka és sajátmaguk szorgalma révén már az idén lényegesen öbb termést takaríthassanak be. A párt- és kormányhatározat meg jelenése óta a mezőgazdaság fellendítéséért megindult nagy harcban gépállomásaink már értek el eredményeket. Az ipari üzemek hathatós segítségével határidőre — jobb minőségben, mint az előző években — kijavítottuk a traktorokat és a munkagépeket. E kezdeti eredményekkel azonban korántsem lehetünk megelégedve, s ezért a tanácskozásról hazatérve, újból megvizsgáljuk gépállomásunk munkáját: megtetiunk-e mindent saját munkaterületünkön közös harci programmunk megvalósításáért, legelsősorban azért, hogy most, tavasszal gyorsan és jól dolgozzunk. . Az idejében végzett, jóminőségű tavaszi szántás-vetés most a gépállomások dolgozóinak legfontosabb feladata. A hosszú tél miatt összetorlódó t a mezei munka, s ezért most a gyorsaság különösen fontos. Ha idejében elvetjük a tavaszi árpát, a cukorrépát, a kukoricát, ez holdanként többmázsás terméstöbbletet jelenthet — viszont minden késés többmázsás veszteséget okozhat. Ezért gyors és jóminőségű tavaszi munkára hívjuk uc ország gépállomásainak valamennyi dolgozóját. Valósítsuk meg, hogy minden traktor két műszakban dolgozzék, s minden traktoros minden nap teljesítse a munkanormát! Ahhoz, hogy e hatalmas feladatokat most, az idei tavaszon és később is sikerrel megvalósíthassuk, elsősorban meg kell kötnünk a termelőszövetkezetekkel a szerződést és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal a megállapodást a gépi munkára. Jobban ki kelt használnunk a reánk bízott gépek erejét, mert ez segít hozzá bennünket a nagy terméshez. Net* fogjuk tovább tűrni a gépek karbantartásának elhanyagolását, s azt. hogy a traktorok és a munkagépek vesz'egeljenek. Valamennyien vállaljuk, hogy gépeinket szocía’ista megőrzésre átvesszük, s példamu'atóan kezeljük, karbantartjuk, kijavítjuk és tároljuk. Az eddiginél nagyobb figyelmet és erőt szentelünk annak, hogy minél nagyobb területen alkalmazzuk ® gépi növényápolást. Nem tűrjük, hogy gépállomásunk körzetében az idén gyomosan maradjanak a kapásnövények! Gépállomásainknak fontos feladatuk, hogy sokkal több erőt és figyel- met fordítsanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkájának megsegítésére. Ezért már az idei tavaszon hétszerannyi gépi munkát kell végezniök részükre, mint az elmúlt év araszán. A jóminőségű, olcsó gépi munka nagy segítség a terméshozamok fokozásához — ez a munkásosztály egyik legha'hatósabb segítsége a dolgozó parasztságnak. A pöntos, jóminőségű gépi munkán kívül a gépállomások agronómusai segítsék a termelőszövetkezeteket és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy ae alapvető és a fejlett agrotechnikai módszerek segítségével jó terméseket érjenek el. A mezőgazdaság gyors fellendítéséért folyó harc sikere végett jól meg kell ismernünk a magyar és a szovjet gépállomások kiváló da'gozóinak munkamódszerét, a mezőgazdasági tudomány vívmányait és széles körben alkalmaznunk kell azokat va'amennyi gépállomáson és termelőszövetkezetben. Segítsük ezzel is az elmarad* gépállomásokat és termelőszövetkezeti gazdaságokat, hogy mie’őbb álta’ános fellendülést érjünk el a mezőgazdaság szocialista szektorában. Ezért kérjük, hogy a gépállomások irányítsák legjobb szakembereiket az elmaradt termelőszövetkezetekbe. Ezeknek a ter- mel őszöve'kezeteknek adjanak rendszeres szervezési és műszaki segítséget. A terme’őszövetkezetek vezetőivel együtt dolgozzák ki azoknak a gyakorlati intézkedéseknek a tervét, amelyek biztosítják, hogy az elmaradt szövetkezetek már az idén legalább is a közepesen dolgozó szövetkezetek színvonalára emelkedjenek. Elvtársak! A terméshozamok állandó növelésének, a jólét megteremtésének egyik legfontosabb eszköze: a szocia’is’a munkaverseny. Felhívjuk a traktorosoka*, a kombájnvezefőke*, a brigádvezet őket., felhívjuk szakembereinket és a gépállomások valamennyi dolgozóját, hogy vegyenek részt a szocialista munkaversenyben, s erejük, tudásuk legjavával, a legjobbak módszereinek átvéte'ével segítsék párfunk és kormányunk politikájának valóraváltását, a mezőgazdaság elé ki'űzött feladatok sikeres megoldását. Mi, akik a tanácskozáson jelen voltunk, saját munkaterületünkön aktív részvevői és szervezői leszünk a szocialista munkaversenynek, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére most kibontakozóban lévő lelkes versenymozgalomnak. Ipari üzemek dolgozói! Elvtársak! , A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósí'ása egész népünk ügye; ebben igen nagy szerep és felelősség hárul az ipar dolgozóira is. E"ért erről a tanácskozásról is felhívással fordu'unk hozzátok, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, alkatrészeket gyár*ó vá'la'atok munkásaihoz, technikusaihoz, mérnökeihez és vezetőihez. Tegyetek meg mindent, hogy a gépgyártásban és az alkatrészgyártó,sban muta'kozó hiányt mielőbb pó óljuk. Ne forduljon elő, hogy traktorok. vagy munkagépek aika*részhiá-v miatt álljanak a szántóföldeken. Idei népgazdasági tervünk a gépá'i’omások építkezéseire a tavalyi összegnek min'egy két és. félszeresét irányozza elő. Vyen nagyarányú építkezés gépállomásainkon még nem volt. Innen, a tanácskozásról is felhívjuk és kérjük az épí őipar dolgozóit: segítsenek minket, s mindent kövessenek el, hogy idejében és megfe'e'ő minőségben teljesítsék az építkezések tervét. | Elvtársak! Traktorosok, brigádvezztők, technikusok, mérnökök és agro- nómusok! , Ezekben a hetekben és hónapokban raj'unk az ország szeme. Nagymértékben raj*unk mú’ik, hogy jó munkánkkal: a gyors és gondos tavaszi szántás-vetéssel meg*eremtsük az idei jó termés, a növekvő jólét alapját. Ezt várja tőlünk egész országunk dolgozó népe. Mi, az országos tanácskozás rész 'evői ígérjük, hogy megfelelünk e várakozásnak. Jó talajelőkészi’éssel, gyors vc’ésse’, gondos növényápo’ássali gépeink megfe’e’ő ápo ásával és kihasználásával segítjük a virágzó mező- gazdaság megteremtésé'. a város és a falu bőségesebb élelmiszerellátását, az egész lakosság éle'színvona’ának állandó eme'ését — a munkás-paraszt szövetség további crösí'ésé ! 121 SZÁZALÉKOS MUNKAHELYI ÁTLAG A 73/4-es Építőipari Vállalat dolgozói kongresszusi vállalásaik teljesítése közben azért is küzde* nek, hogy a kemény tél okozta lemaradást mielőbb felszámolják. Az egyes építkezéseken megindult a harc a határidő betartásáért, lerövidítéséért. A kaposmérői lakás- fonóiak, hogyan vélekednek az illc-. építkezésnél dolgozó kőművesbrl- tékesek? 1 gádok a téli lemaradást már teljes HORVÁTH LÁSZLÓ. | mértékben felszámolták. Nap mint nap egyre magasabb eredményeket érnek el. Horváth János kőműves brigádja 160 százalékos, Gréczi Sándor segédmunkás brigádja 152 százalékos eredményével járult hozzá a lemaradás felszá' molásához. Az itt dolgozó kőművesbrigádok vállalásaikat már teljesítették. Komoly segítő volt munkájukbán a Sztahanov-falazá- si módszer alkalmazása.
