Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-16 / 63. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 máreios 16. •• Ünnepélyesen kiosztották az 1954* évi Kossuth-díjakat Március 15-én, hétfon ezúttal immár hetedízben — osztották ki ® szabadságharc évfordulója alkalmából a tudomány, művészet, az irodalom, a szocialista építőmunka terén elért kiemelkedő eredmények jutalmazására alapított Kossuth-díjakat. A parlament kupolacsarnokában megtartott ünnepségen megjelentek: Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Kristóf rstván, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és a Politikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége. ; Az ünnepséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. i Dobi István Az 1848—49-es magyar forradalomra és szabadságharcra történő ünnepi emlékezésünk immár hetedik esztendejével kapcsolódik egybe a Kossuth-díjak kiosztása. Évről-évre megjelennek a parlamentben dolgozó népünknek a tudományok művelésében, a kulturális és a termelőmunkában kitűnt legjobbjai, hogy átvegyék méltó jutalmukat, a nép államának magas kitüntetését. Az a 97 Kossuth-díj, amelyet most kiosztunk, mindennél ékes" szólóbban mutatja, hogy hazánkban pártunk és kormányunk szerető gondoskodása kíséri az alkotó munkát, értékeli és jutalmazza a kiváló eredményeket. Munkahőstettek véghezvitelére, jelentős tudományos és művészi eredmények elérésére soha nem volt ilyen lehetőség nálunk, mint beszédéből napjainkban — hangsúlyozta a továbbiakban Dobi István. — Nem volt még történelmünkben kedvezőbb helyzet se mainál a magyar tudományos gondolkodás felszárnyalására. Éljenek művészeink, kutatóink és tudósaink ezzel a kiváló lehetőséggel, s miközben mindent megteszünk — helyesen — az élenjáró szovjet tapasztala" tok minél szélesebbkörű átvételére, eredményes alkalmazására, alkossunk bátran és merészen — éppen a szovjet példán is tanulva — eredetit, újat a kultúra és tudományok, a szocialista építés minden területén. Nincs megtisztelőbb feladat leg- jobbjainknak, az egész magyar értelmiség számára, mint népünk művelése az irodalom, a kultúra eszközeivel. Adjon a mi népi kultúránk és művészetünk optimizmust, derűt népünk millióinak. Legyenek a mi kitüntetett tudósaink, művészeink, munkásaink és parasztjaink legfőbb hirdetői annak, hogy a mi szabad hazánkban az szerzi magá" nak a legnagyobb dicsőséget, aki a legtöbbet adja a népnek. Március 15-én felidézzük nagy 48-as elődeink: Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többi hazafi dicső tetteit, hogy áldozatos életük példájából erőt merítve, még eredményesebben tudjunk küzdeni és munkálkodni dolgozó népünk javán, drága hazánk felvirágoztatásán. A szabad Magyarországon úgy ünnepeljük legméltóbban március' 15"ét — mondotta ezután —, ha ezen a napon az egész magyar nép nevében kitüntetjük 1948 ügyének legigazibb folytatóit, a hazaszeretet, az alkotó munka hőseitEngedjék meg — fejezte be beszédét Dobi István —, hogy még egyszer szívből köszöntsem az új Kossuth-díjasokat, s az egész dolgozó magyar nép nevében további sikereket kívánjak munkásságukhoz, hazánk üdvére, népünk javára, békés építőmunkánk újabb nagyszerű sikereire. Dobi István ezután átadta a Kos" súth-díjakat a kitüntetetteknek. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1954. évi Kossuth-díjak odaítéléséről Természettudományok terén 30 ezer forintos aranyiokozató Kqssüth-díjat kapott: Buzágh Aladár akadémikus, az agyagásványok kolloidkémiai sajátságainak vizsgálatában mind gyakorlati, mind elméleti síkon 1953-ban elért eredményeiért. Kreybig Lajos, az Akadémia levelező tagja, az 1953-ban megjelent »Az agrotechnika tényezői és irányelvei" című munkájáért. Rényi Alfréd, az Akadémia levelező tagja, a határeloszlás-tétel finomítása, a rendezett minták elmélete, a valószínűségszárrűtás újabb axiomatikus alapiokra való helyezése és gyakorlati alkalmazása terén az utóbbi években elért eredményeiért. 20 ezer forint ezüstfokozafcú Kos- suth-díjat kapott: Csukás Zoltán, a mezőgazdasági tudományok doktora, az 1953-ban megjelent »Takarmányozástan« című munkájáért. Fodor Gábor, az Akadémia levelező tagja, a tropánvázas alkaloidokra vonatkozó stereo-kémia kutatásaiban elért eredményeiért. Kemenessy Ernő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a nyugatbalatoni lápterületek mezőgazdasági hasznosításának és a tőzeg-talajok vízrendezése kérdéseinek megoldásában elért eredményeiért. Kund Ede egyetemi tanár a mező- gazdaság gépesítése terén végzett kiemelkedő munkásságáért (a kukorica négyzetbe-vetőgép és anyarozs- begyüjtőgép szerkesztésének megoldásáért). Lissák Kálmán, az Akadémia levelező tagja, a magasabb idegtevékenység kutatására szolgáló első korszerű laboratórium megszervezéséért, az agykéreg és a mélyebb agyvelői központok kapcsolatának vizsgálatában elért eredményeiért. Maucha Rezső, az Akadémia levelező tagja, az új vízmintavételi eljárások kidolgozásában, limnológiai vizsgálataiban elért eredményeiért. Soó Rezső akadémikus az 1953-ban megjelent »-Fejlődéstörténeti növényrendszertan« című munkájáért. 10 ezer forintos bronzfokozatú Kossuth-díj at kapott: Csonka Pál, a műszaki tudományok doktora, a képlékeny kihajlásra és a rugalmas körhengerhéjra vonatkozó vizsgálataiban elért eredményeiért. Holtai György, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a nyárfák hazai széleskörű alkalmazásában és azok nevelése kérdéseinek tisztázásában kifejtett tevékenységéért és az 1953-bah megjelent »Nyárfa« című munkájáért. Társadalomtudományok terén 20 ezer forint ezüstfokozatú Kossuth-díj at kapott: Sötér István, az irodalomtudományok doktora, az 1953-ban megjelent »Eötvös József« című munkájáért. 10 ezer forintos bronzfokozatú Kossuth-díj at kapott: Csatkai Endre és Dercsényi Dezső művészettörténészek az 1953-ban megjelent »Sopron és környéke műemlékei« című közösen írt munkájukért. Nemes Dezső, a Szikra Könyvkiadó igazgatója az »Általános Munkásegylet« című munkájáért, valamint »Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon« című dokumentumkötet bevezető tanulmányáért. Művészet és irodalom terén 30 ezer forintos aranyfokozatú Kossuth-díj at kapott: Nádasdy Kálmán főrendező a »Föltámadott a tenger« című film, valamint Mejtusz: »Ifjú Gárda« című operájának rendezéséért. Szabó Pál író »Uj föld« című regényéért. 20 ezer forint ezüstfokozatú Kossuth-díjat kapott: Ajtay Andor színművész, Bersze- nyev alakításáért, Lavrenyov: »Leszámolás« című darabjában. Apáthy Imre főrendező, rendezői munkásságáért, kiváltképpen a Jókai —Földes: »A kőszívű ember fiai« című darab rendezéséért. Bán Frigyes filmrendező a »Rákóczi hadnagya« című film forgatókönyvéért. Báthy Anna operaénekesnő, a magyar operai, oratórium és hangversenyéneklés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért. Gőzön Gyula színművész, kiváló színpadi alakításaiért. Járdányi Pál zeneszerző »Vörösmarty szimfóniá«-jáért. Makiári Zoltán színművész, Bem apó alakításáért a »Föltámadott a tenger« című filmben, valamint kiemelkedő színpadi alakításaiért. Mészáros Ági színművésznő, a klasszikus művek nő-alakjainak megformálásáért és Garas Juli alakításáért a »Kiskrajcár« című filmben. Keleti Márton filmrendező a »Kiskrajcár« című film rendezéséért. Oláh Gusztáv díszlettervező, a »Bánk bán« és a »Pomádé király« című operák rendezéséért, valamint az »Ifjú Gárda«* című opera díszleteinek tervezéséért. Ránky György zeneszerző, »Pomádé király« című operájáért. Rideg Sándor író, regényeiért és novelláiért. Sugár Rezső zeneszerző, »Hősi ének« című oratóriumáért. Szabó Ferenc zeneszerző »Emlékeztető« című művének és a »Föltámadott a tenger« című film zenéjének megalkotásáért. Tamási Áron író »Hazai tükör« című könyvéért és legújabb írásaiért. Weichinger Károly építőművész, a lakótelepek tervezésében elért eredményeiért, valamint az építőipari műszaki egyetem tervének elkészítéséért. Zelk Zoltán költő »Mint égő lelkiismeret« című verseskötetéért. 10 ezer forintos bronzfokozatú Kossuth-díjat kapott: Kuczka Péter költő »Mindenkinek, mindenkinek . . . « című verseskötetéért. Somogyi József szobrászművész »Koreai fej« című művéért. Szabó Samu színművész, a pécsi Nemzeti Színház tagja, kiemelkedő színpadi alakításaiért. Török Erzsi dalénekesnő, a magyar népdalok, Kodály és Bartók műveinek művészi tolmácsolásáért. Szocialista építőmunka 30 ezer forintos aranyfokozatú Kossuth-díjat kapott: Acs Ernő, a Távközlési Kutató Intézet igazgatója, az új median o-elek- tronikus automata telefonközpont elkészítéséért. Ifj. Dávid Károly építészmérnök, a Népstadion építési kiviteli terveinek elkészítéséért. Littmann Imre egyetemi tanár, a szívsebészet és általában a nagyerek sebészete terén elért kiemelkedő eredményeiért. 20 ezer forint ezüstfokozatú Kossuth-díjat kapott: Barcsay Jenő festőművész, »Művészeti anatómia« című könyvéért. Bombái Tibor geológus, a szeizmikus kutató eljárásnak a felszabadulás után történt alkalmazása, a magyarországi geofizikai műszergyártás terén kifejtett eredményes munkájáért. Erős Imre, a 23/1. Vállalat építészmérnöke, a Népstadion építési terveinek kivitelezésében végzett kiemelkedő munkájáért. Gillyén Jenő, a Középülettervező Vállalat építészmérnöke, a Népstadion építési tervei elkészítésének munkálataiban végzett kiemelkedő tevékenységéért. Kiss Árpád könnyűipari miniszter, a könnyűipar szervezése terén kifejtett munkásságáért. Kovácsházi Ernő, a Járműfejlesztési Intézet főosztályvezetője, a háromszázas típusú tehergépkocsi megkonstruálásában és sorozatgyártásra alkalmas prototípus előállításában végzett kiemelkedő munkájáért. Liska József, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, kiemelkedő oktatónevelő munkájáért, valamint példamutató tankönyvírói tevékenységéért. Liszony Béla, a Vörös Csillag Traktorgyár gyártmányszerkesztője, a fóldszállító dumper megkonstruálásáért. Manninger G. Adolf egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az előrejelzés — rovar- prognózis — kidolgozásáért, amely lehetővé tette, hogy a mezőgazdaság felkészüljön a rovarkártevők elleni harcra.. Molnár Béla, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár mérnöke, a vitamingyártás terén elért nagyjelentőségű eredményeiért.. Oberrecht* Béla, a Gyógyszeripari Kutató Intézet osztályvezetője, a sztreptomicin üzemi gyártásának megoldásáért és a próbagyártás mintaszerű megszervezéséért. • Renner János, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet igazgatója, alti az országos gravitációs alaphálózat mérésének kezdeményezésével és folytatásával igen jelentős munkát fejtett ki. Rubányi Pál egyetemi tanár, a baleseti sebészeti eljárás megszervezése és új műtéti eljárások széles körben való bevezetése terén elért eredményeiért. Schandl József, a mezőgazdasági tudományok doktora, az Akadémia levelező tagja, a magyar állattenyésztés és elsősorban a juhtenyésztés fejlesztése terén elért kiemelkedő eredményeiért. Sedlmayr Kurt akadémikus, a K— 90-es cukorrépafajta kitermesztéséért. Sebestyén János, a nehézipari miniszter helyettese, Sztálinváros és a Sztálin Vasmű építésében végzett kiváló munkájáért. Szentpéteri László, a Rákosi Mátyás Művek tervezőmérnöke az LM radiálfúrógép megtervezéséért, valamint az UF21 és a VF univerzális marógépek megtervezésében végzett kiemelkedő munkájáért. Wilhelm Tibor, a Rákosi Mátyás Művek főmérnöke, a minőségi acélgyártás terén elért kiemelkedő eredményeiért.. 10 ezer forintos bronzfokozatú Kossuth-díjat kapott: Albrecht József, a NASZOBAL ■nyirádi bányászati üzemének vájára, a nyirádi bányaüzem izamajori részlegének bányanyitásánál az 1953. évben bevezetett szovjet rendszerű gyorsvágathajtás munkálatainak szervezésében és brigádjának irányításában végzett kiemelkedő munkájáért. Andrikó István, a pankotai törzs- állattenyésztő állomás juhtenyésztő- je, az állami gazdaságok viszonylatában az ország legnagyobb létszámú juhászatának megszervezéséért. Balogh József általános iskolai tanító, Alsódobsza, a kéttanerős általános iskola vezetésében, az oktató-nevelő munkában elért eredményeiért. Benicz Zsigmond, a körmendi gépállomás igazgatója, aki a gépállomás termelési tervének teljesítését évről- évre növelte és 1953-ban 159 százalékos tervteljesítést ért el. Bállá János, a szentesi Felszabadulás tsz elnöke, a tsz vezetésében, a termésátlag fokozásában, a tsz gazdasági megerősítésében és a tagok részesedésének állandó növelésében kifejtett eredményes munkájáért. Békési Miklós, a mezőgazdasági tudományok kanditátusa, az anyarozs mesterséges termesztésének megoldásáért, amely lehetővé tette, hogy a népgazdaság 1953-ban i00 százalékosan túlteljesítse az anyarozs fertőzési tervét. Bonkáló Tamás, a Textilipari Kutató Intézet mérnöke, a Goldberger gyár részére kidolgozott folyamatos fehérítés bevezetésének irányításában végzett kiemelkedő munkájáért. Bordás András, a Rákosi Mátyás Művek esztergályosa, akinek teljesítménye állandóan sztahanovista szinten van és emellett munkáját selejtmentesen végzi. Az 1953. évi átlagteljesítménye 270 százalék. Ötéves tervét 1953 márciusában befejezte. Dienes Endre orvos, Bodvaszilas, a falu egészségügyi ellátásában, a járványügyi közegészségügy terén kifejtett eredményes, a lakosság elismerését kiváltó munkájáért. Érsek Gyula, a borsodnádasdi lemezgyár hengerésze, a finomlemez hengerlése terén elért jelentős' eredményeiért. 1953 októberéig 52.T tonna alapanyagot takarított meg, műszakjában Fsengertörés nem volt. Földes Pál, a Textilipari Kutató Intézet igazgatója a gyorsüzem- mozgalom műszaki előfeltételeinek megteremtése, új textilipari tervezése és kivitelezése terén elért jelentős eredményeiért. Gerevich László, a budapesti Történeti Múzeum igazgatója, a budapesti Történeti Múzeum fejlesztése, a budavári ásatások vezetése, valamint a kiállításrendezés terén végzett eredményes munkájáért. Gyükér Barna, a Földkotró Vállalat főgépésze, a keleti főcsatornán végzett példamutató és eredményes munkájáért, a munkaverseny szervezése terén tanúsított kiemelkedő tevékenységéért. Mahher Jakab kőműves, I. sz. Mélyépítő Vállalat, az építőipari sztahanovista-mozgalom megindulása őta állandóan kimagasló eredményeiért és kiváló minőségű munkájáért, 1953-bari 8 havi átlagos teljesítménye 301 százalék volt. Hodek József, a kisbér-barttyán- pusztai Virágzó tsz elnöke, aki a fejlett termelési módszerek alkalmazásával a növénytermelésben a terméshozamot a helyi átlag kétszeresére emelte. Á hasznavehetetlen területek öntözhetővé tételénél példamutató eredményt ért el. Jónás Lajos általános iskolai tanító, Hajdúszoboszló, Köteles-ta nya, aki állandóan tanulmányozza és terjeszti a legújabb pedagógiai módszereket, sajátmaga által készített szemléltető eszközökkel segíti a tanulmányi színvonal emelését. Kiss István, a mezőhegyesi állami gazdaság fejőgulyása, a fejlett zootechnikai módszerek alkalmazásával az állattenyésztés terén elért eredményeiért. 1953-ban egy tehénnél 5036 liter évi átlag tejhozamot, ugyanakkor 12 tehén után 13 darab szaporulatot ért el. Kovács László népművelési ügyvezető, kultúrotthonigazgató, Túra, aki mint tanító, a túrái kultúrotthon munkájának példamutató megszervezésével, a túrái népi együttes létrehozásával, a Galga- völgye művészeti csoportok fejlesztésével kiváló eredményeket ért el a falusi népművelési munka terén. Lipták Pál, a Békésmegyei Könyvtár vezetője, a megye területén lévő könyvtárak munkájának eredményes fejlesztéséért. Mészáros József, a Tatabányai Szénbányák Tröszt VI. akna sztahanovista vájára, a »Nevelj új bányászt« mozgalom megindításáért, amely mozgalom sok új és képzett munkaerőt adott a bányászatnak. Megyeri Endréné védőnő Pécel, az anya- és csecsemővédelem terén kifejtett áldozatos munkájáért. Millner Tivadar, az Egyesült Izzó vegyészmérnöke, példamutató újítási tevékenységéért, 1945 óta 22 újítást és szabadalmat nyújtott be, illetőleg publikációt írt részben önálló, részben társújítások formájában. Péteri József, a Gyújtógyertya- • gyár üzemvezetője, a gyujtógyer- tyagyártás kerámia, illetve szigetelő problémájának teljesen hazai anyagból történő megoldásáért. Pillich Lajos, a Kőbányai Gyógyszerárugyár főmérnöke, a Kőbányai Gyógyszerárugyár re- kontsrukciós tervkészítésének irányításában és végrehajtásában, valamint a vállalat mintaszerű műszaki vezetésében elért kiemelkedő érdemeiért. Porubszky Lajos, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár esztergályosa, aki 1953-ban a felszabadulási héten 864 százalékos átlagteljesítményt ért el. 19,53-ban átlagteljesítménye 500 százalék, legnagyobb teljesítménye 1610 százalék volt. Pósa Jenő MÁV-mémök, az önműködő térközbiztosító berendezés előfeltételeinek megteremtésében és kivitelezésében, valamint a tisztán villamos függőségekkel dolgozó központos állomási biztosítóberendezések megteremtésében végzett kiemelkedő munkájáért.
