Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 március 14. K91 Hogyan értünk el jó kukoricatermést? Valamikor kilenc évvel ezelőtt | *— mint a falu sok más asszonya | í— én is szegény cselédasszony voltam. Alig tudtam írni-olvasni, az ínség, a gond állandó vendég volt házunknál. A felszabadulás óta Kárpát-Uk- rajnában hatalmas változások mentek végbe. Erősödtek, gazdagodtak a kolhozok, egyre több és jobb gépet kapnak a gépállomások. Évről-évre fejlődik a mező' gazdaság kultúrája- Olyan termést takarítunk be, amilyenről régen nem is álmodtunk. A felszabadulás óta eltelt időszakban 165 épületet emeltünk a kolhoz területén: 5 lóistállót, 6 tehénistállót, 3 borjúistállót, 5 sertésistállót, 2 hodályt, 6 baromfi- telepet, továbbá műhelyeket, klubokat, silótornyokat, magtárakat és górékat építettünk. Jelenleg 1500 szarvasmarhája, 1418 sertése, 1306 juha, 397 lova és 8300 baromfia van a kolhoznak. A munkacsapat, amelyet eddig én vezettem, évről-évre magas ku' koricatermést takarít be. Termés- eredményeink egyre jobban emelkednek: míg 1947-ben hektáronként 50 mázsát, 1949-ben pedig 78 mázsát takarítottunk be kukori' cából, addig 1953'ban már 92 mázsás átlagtermést értünk el. A múlt évben a termelési terv túlteljesítéséért a rendes részesedésen kívül még 36.3 tonna kukoricát osztott szét a kolhoz a munkacsapat tagjai között kiegészítő részesedésként. i j Most elmondom tapasztalatainkat. A munkacsapat mindenekelőtt a jó vetőmag kiválasztásáról gondoskodik. Nem hiába mondja a közmondás: »Ki mint vet, úgy arat«. A vetőmagnak szánt kukoricát legutoljára takarítjuk be, hogy teljesen megérjen. A törés után a magnak szánt csöveket külön raktározzuk el a szárítóban. A tél folyamán néhányszor átválogatjuk és a selej' tes csöveket takarmányozásra használjuk fel. Március elején kiválogatjuk a legjobb, legegés?ségesebb csöveket és lemorzsoljuk. Csupán a csövek középső részéről morzsolt kukoricát használjuk fel vetésre, mert a csövek két végén rendszerint fejletlenek a szemekA vetőkukoricát aztán négy-öt napig szárítjuk a napon és a vetés előtt három-négy nappal csávázzuk. A munkacsapat jóelőre gondos' kodik istálló- és műtrágyáról. Az istállótrágyát körülbelül 20 cm mélyre szoktuk alászántani. A vetés előtt hektáronként 5 mázsa szemcsézett műtrágyát szórunk ki és boronáljuk a földet, azután hengerezzük. Akkor fogunk hozzá a kukorica vetéséhez, amikor a talajhőmérséklet eléri a 10—12 C fokot. A gyakorlatban meggyőződtünk róla, hogy legjobb a kukoricát négyzetes-fészkes módon vetni. Az egész földet megjelöljük foga- tos sorjelzővel, majd kukoricavetőgéppel 70x70 cm-es sor- és tőtá' volságra elvetjük a kukoricát. Minden fészekbe négy-öt szemet hullat a gép. Számításaink azt mutatták, hogy a négyzetesen vetett kukorica 10—12 mázsa sze- meskukoricával fizet többet hektáronként, mint a régi módszerrel vetett kukorica. A múlt évben a vetés után 5— 6 napra az egész földön kikelt a kukorica. Két hét múlva fogatos kultivátorral sor közi tál aj lazítást végeztünk. Kis idő múlva aztán hektáronként 3 mázsa szemcsézett műtrágyát szórtunk a sorokra. Vigyázunk arra, hogy a műtrágya ne kerüljön egészen a gyökerek' hez, hanem a tövektől körülbelül 10 cm-es távolságra. Másfél hét múlva ismét porhanyítottuk a talajt és elvégeztük a fészkek gyom- lálását. A harmadik kapálás alkalmával még egyszer fej trágyáztunk- Ahol gyengébben fejlődtek a növények, oda bővebben szórtunk műtrágyát. Összesen négyszer kapáltunk. Igen jó hatással volt a termés* re, hogy időben elvégeztük a fattyazást. A fattyúhajtásokat késsel vágtuk le egészen a kinövés helyén. Ezután sokkal jobban kezdtek fejlődni a növények. Itt-ott mutatkozott üszög is, amely igen veszedelmes betegsége a kukoricának. Rögtön összegyűjtöttük a megtámadott növényrészeket és megsemmisítettük. Nagyban hozzájárult eredményeinkhez az is, hogy mesterséges pótbeporzást Végeztünk. A hajnali órákban összegyűjtöttük a növények címeréről a virágport, aztán vattával beporoztuk a csövek bibeszálait. Akkor fogtunk hozzá a kuko' rica töréséhez, amikor a szárak és levelek megsárgultak, s' a csöveken a szemek már kemények, szárazak és fényesek voltak. A munkacsapat vállalta, hogy idén a gondjaira bízott 15 hektárról hektáronként legalább 165 mázsa kukoricát takarít be. ígéretünket valóraváltjuk. # * * Elmondta: Anna Ladányi, a kár- pátukrajnai (Mukacsevo-kerületi) Lenin kolhoz kísérleti részlegének brigádvezetője, a Szocialista Munka Hőse, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának tagja. Álekszandr Csufkih, a szovjet nép jelöltje Ma, 1954 március 14-én tartják a Szovjetunióban a Szovjetunió Legfelső Tanácsának — az államhatalom legmagasabb szervének választásait. A szovjet nép legjobb fiait és leányait jelölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, kommunistákat és pártonkívíilieket egyaránt. A jelöltek között van Álekszandr Csutkih, a krasznoholmi fésűsgyapjú kombinát (Moszkva) Sztálin-díjas szövőmestere. A kombinát dolgozói egyhangúan küldöttjüknek jelölték. Álekszandr Csutkih nevét jól ismerik a Szovjetunióban. Ö a minőségi termelésért indított szocialista munkaverseny kezdeményezője. A képen: Álekszandr Csutkih, a kombinát műhelyében élenjáró módszereit mutatja be egy munkásnőnek. Mii kell tudni a vitaminokról? A. Bujanov cikke ZSIR, fehérje és szénhidrát. Ezek az i anyagok táplálékunk alapelemei. A ssír cs a szénhidrát a szervezet „fűtőanyagaA fehérje főleg sejtépítésre szolgál. De ezeken kívül ismerünk niég három anyagot, amelyek múlhatatlanul szükségesek a szervezet számára — ezek a sók, a víz és a vitaminok. A víz és a sók ozmózisos nyomást hoznak létre a szervezetben, amely fontos szerepet játszik számos fizikaivegyi folyamatban; számos biokémiai folyamatban vesznek részt, s a csontok és a porcok felépítéséhez is szükségesek. A vitaminok rendkívül kis mennyiségben vannak jelen a szervezetben, de jelentőségük annál nagyobb. Többszázmillió ember szenved a földön vitaminhiányban és maga sem tud róla. Az évek folyamán csökken szervezetük etlenállóképessége a betegségekkel szemben, csökken munka- képességük, idegrendszerük leromlik, szervezetük gyorsan elhasználódik és idő előtt elpusztulnak. * * * A felnőtt ember szervezetében legszükségesebb az A, B és C vitamin. Tudósaink ezeket kimerítően tanulmányozták, s megállapították vegyi összetételüket, megvizsgálták hatásukat a szervezetre. Az A vitamin — a növekedés vitaminja. Nélkülözhetetlen a hámszövet, a szem nyálkahártyája egészséges állapotának és normális éleslátásának megőrzéséhez. A B vitamin bonyolult anyag. A B vitamin számos egymástól különböző válfaját ismerjük. Közöttük legfontosabb a B1 vitamin. Ennek hiánya nagyfokú fáradékonyságot okoz és rendellenességeket idéz elő az ideg- rendszer és a szív működésében. A friss zöldségfélék —1 a hagyma, a sárgarépa, stb. — bőven tartalmaznak B vitamint. A forralással azonban ez a vitaminmennyiség alig egy ezredrészére csökken. A kész táplálékhoz hozzáadott szin- tétikus B1 vitamin nemcsak kiegyenlíti a főzés folyamán elpusztult természetes vitamintartalmat, hanem arra is képes, hogy a vitaminnélküli táplálékot a szervezet számára telje- értékűvé változtassa. RÉGEBBEN sokezer ember szenvedett skorbutban. Ennek oka a C vitamin hiánya volt, ami az íny megbetegedését, a fogak romlását és kihullását okozta. A Szovjetunióban a skor- butot ma már teljesen kiiktatták a betegségek sorából. A D vitamin a kalcium- és foszfor- cserét szabályozza a szervezetben. Nélküle a csontok vékonyak, puhák és hajlékonyak maradnak, a fogak lassan fejlődnek. A D vitamin hiánya angolkórt okoz. Régóta ismeretes, hogy a csukamájolaj az angolkór kitűnő gyógyszere. D vitamint tartalmaz, amely megóv ettől a betegségtől. Nem egyszer fordult már elő, hogy a nagyszerűen sikerült operáció után mégis meghalt a beteg a nagy vér- veszteség következtében. Az ilyen esetekben gyakran kiderült, hogy a betegek vére olvadásra képtelen volt. Ez a betegség régen súlyosnak, sőt gyógyíthatatlannak számított. Gondos kísérletezés után kiderítették, hogy ezt a betegséget a K vitamin hiánya okozza. A vér olvadásakor ugyanis a vérplazma — a fibrinogen — nem oldódó vegyiiletté — fibrinné alakul át. Kitűnt, hogy ebben a folyamatban működik közre a K vitamin. * * * Nemrégen még azt hitték, hogy csak megbetegedés esetén van szükség a vitaminok adagolására. A szervezetnek azonban valamennyi fajta vitaminra állandóan szüksége van, bár különböző mennyiségben. Legnagyobb mennyiségben megfeszített ideg- vagy fizikai munka, fertő- zéses megbetegedés, sebesülés esetén van szükség a vitaminokra. A vitaminok nem egyformán szerepelnek a különböző táplálékokban. A fehér kenyér például, a barnával ellentétben, jóformán egyáltalában nem tartalmazza a fontos B vitamint. Télen különösen érződik a táplálékok vitaminhiánya, mivel a friss zöldség és gyümölcs vitamintartalma idővel csökken. Ezért mérhetetlen szolgálatot tesznek a gyárakban előállított koncentrált vitaminok. A KORMÁNY rendelete szerint a Szovjetunióban már csaknem egy évtizede vitaminosítva kerülnek forgalomba a cukrászati készítmények és a fehér kenyér. Es ez ma már a kon- zervekre és más készítményekre is vonatkozik. Kaposvár dolgozói nagy számban hallgatták meg Kende Péter elvtárs beszámolóját A NÉGY NAGYHATALOM KÜLÜGYMINISZTEREINEK BERLINI TANÁCSKOZÁSAIRÓL ÉS EGYHÓNAPOS BERLINI TARTÓZKODÁSA ÉLMÉNYÉIRŐL Kende Péter elvtárs előadásában hű képet adott a külügyminiszterek tanácskozásáról. Választ adott sokak kérdésére, hogy eredményes volt-e a tanácskozás, vagy sem. Az a tény — mondta, hogy az imperialista orszár gok külügyminiszterei a tárgyalóasz álhoz ültek, már maga nagy eredmény, hisz az imperialisták nem tárgyalni akarnak, hanem új háborút kirobbantani. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külügyminisztere, Molotov elvtárs terjesztett be elfogadható, konkrét javaslatokat a demokratikus és békeszerető Németország megteremtésére, az európai biztonság megőrzésére. A Szovjetunió a tanácskozás kezdete óta kezében tartotta a diplomáciai kezdeményezést. Előadása kezdetén érdekes képet adott Kende elvtárs Berlinről. Két világ ült a tárgyalóasztalnál — mondta, „két világ“ van Berlinben is. Berlinben még sok a rom, még nem tűntek el a szörnyű háború pusztításának nyomai. A „két“ Berlinben más az élet is. A demokratikus Kelet-BerUnben a lüktető építő élet, Nyugat-Berlinben a munkanélküliség a jellemző vonás. Elmondta Kende elvlárs, hogy Berlinnek ez a „kettőssége“ komoly próbára teszi a demokratikus övezetet. Fel vásárlásokká-ij, pénzspekulációkkal, gyűlöletes uszítással nyugtalanítják Berlin dolgozóit. Kelet-Berlin azonban sikerrel állja a próbát, s ez is mutatja a demokratikus rendszer fölényét. Előadása befejezésül Kende elvtárs beszélt arról, hogyan fogadta a német nép a külügyminiszterek tanácskozását Emondta, hogy a nyugatnémet háborús uszítok és megbízóik mindent elkövettek, hogy zavart keltsenek, ez azonban nem sikerült nekik. Ugyanakkor Kelet-Berlin dolgozói százezres tömegben vonultak fel a szovjet követség elé és éltették a Szovjetuniót, a német nép érdekeinek védelmezőjét. Kende elvtárshoz négy kérdést tettek fel a beszámoló hallgatói, melyekre érdekes, sokoldalú választ kaptak. Guzanov elvtárs látogatása a kötéséi tsz-ekben A múlt szerdán különös örömhír szárnyalt végig a kötcsei szövetkezeti parasztok között: szovjet vendég jön holnap meglátogatni az Előre és a Béke termelőszövetkezetet. A hír felcsigázta a tsz-ek tagjainak érdeklődését a szeretett vfendég érkezése iránt- — Vájjon hogy is nézhet ki az a szovjet kolhozelnök. . . Biztos sok értékes tapasztalata van a nagyüzemi gazdálkodásban — mondogatták a tsz- tagok. — Azt hiszem, sok hibát talál még minálunk — jegyezte meg az egyik tsz-tag kissé félénken. — Ha megtalálja a hibát, akkor az megtalálja rá a javaslatot is, hogy mit tegyünk annak kijavítása érdekében — állapítja meg határozottan a másik tsz-tag- Úgy értesültek a tsz-ek, hogy csütörtökön délelőtt 11 órára érkezik meg hozzájuk a szovjet elvtárs, de mégis már kora reggel az utca vége felé nézegettek, ahonnét a vendég érkezését várták. De még nagyobb lett az izgalom a tsz-tagok között, amikor egy »Pobjeda« befordult az utcába. Jön. . . jön. . . már itt is van — mondogatták az emberekAz autó hirtelen megállt a tsz- iroda előtt és egy magas termetű, őszülő, mosolygósarcú elvtárs, A. I. Guzanov, az Ogorodnyik kol" hoz elnöke lépett ki belőle. zette be a tsz a tehenek érdemszerinti, egyedi takarmányozását. De nem találta helyesnek a takarmány összetételét sem, mert kevés bent a fehérje és nedvdús takarmány, ami nélkül nem tejel a tehén. Javasolta, hogy nagyobb gondossággal állítsák össze a tehenek takarmányát és naponta könyvbe vezessék egy-egy tehén tejhozamának növekedését, s érdem szerint etessék a teheneket. Az Előre tsz tehenészetében azt magyarázta meg Guzanov elvtárs a tsz'tagoknak, hogy itt még számos olyan tehén van, amely nem jó tény észanyag és az ilyet nem érdemes tartani. Ezért válasszanak ki jó tenyésztörzset, a selejt- be való teheneket pedig hizlalják meg és adják el vágóba- Ajánlotta, hogy a tehenek fedeztetéséhez jól válasszák meg az apaállatot. Felhívta a tsz-tagok figyelmét a bőséges és jóminőségű takarmány termelésére. Nagyon tetszett Guzanov elvtársnak az Előre tsz korszerű baromfifarmja', ahol jelenleg 400 darab baromfi van, s ebből 290 tyúk. Elismeréssel beszélt a tsz idei tervéről, amely szerint az idén a tsz 1500 darab naposcsibét hozat a keltetőállomásról és 800 darabot maga keltet. Itt azt java' solta Guzanov elvtárs, hogy készítsenek csapófészkes tojatót. A barátságos fogadtatás után nem sokat időztek az irodában. Guzanov elvtárs a gazdaságra volt kíváncsi. Először a Béke tsz tehenészetét látogatta meg. Amint végignézett a teheneken, megelégedéssel állapította meg: példás rend van itt és a tehenek is jó kondícióban vannak. Majd a tehenek takarmányozása és a tej hozam iránt érdeklődött. Hiányolta, hogy csak most néhány napja veMiután Guzanov elvtárs megtekintette a tsz-ek gazdaságát, Tefner Vilmos tsz-tag házánál látták ebéden. Ebéd után még sok kérdésre adott választ a kötcsei szövetkezeti parasztoknak a kedves vendég. Végül Guzanov elvtárs sok sikert kívánt a kötcsei szövetkezeti parasztoknak és kijelentette, hogy ez a találkozás is hozzájárul a szovjet és a magyar nép barátsága elmélyítéséhez. „BARÁTI BECSÜLET" „A BARÁTSÁG egyike a legszebb szocialista tulajdonságoknak" — mondotta Kalinin elvtárs egy ifjúsági gyűlésen. De tegyük hozzá, a legszebb emberi tulajdonság is. A szovjet film ünnepén bemutatásra kerülő egyik alkotás, a „Baráti becsület” ilyen problémával foglalkozik. Kovaljov Vologya és Paskov Genyka együtt tanulnak a Szuvorov katonai iskolában. Egy vasárnap este Vologya naplóíráshoz fogott. Tele volt a szíve a barátság és bimbózó szerelem legszebb érzéseivel. Leült, s papírra vetette gondolatait. Vologya örült, amikor Genyka lépett a szobába. Igaz, nem volt köztük szoros baráti kapcsolat, de Kovaljovban olyan erős volt a közlékenység vágya, hogy pajtása elé tolta naplóját. Ha akarod, olvasd el — mondta. . s Paskov azonban nem érdemelte meg ezt a baráti bizalmat, mert másnap a reggelinél gúnyolódni kezdett Vologya legszebb érzései felett. Ko- valjov hirtelenségében megütötte öt. AZ ÜGY a Komszomol-gyűlés elé került. A nevelők élesen megbírálták Paskovot. „Nem járt el becsületesen. Szinte azt mondhatnám, hogy hitsze- gés így visszaélni a baráti bizalommal” — mondotta Bokanov őrnagy. A fiuk között a jóviszony megszakadt, de Kova'jov mégis szép példáját adta barátságának. ‘ A növendékek lögyakorlatról tartanak hazafelé. Paskov hanyagul a fái mellé állította fegyverét, s eszében sem volt, hogy kitisztítsa azt. Társai ezalatt serényen munkálkodtak puskájukon. A fegyverszemle ideje vészesen közeledett. Vologya, hogy megmentse társát, sietve megtisztította az otthagyott fegyvert. A szemlén Genyka szemlesütve állt. Érezte, hogy hamarosan baj lesz hanyagságából. De más történt. A Parancsnok Paskovot megdicsérte fegyverének gondos ápolásáért. Kovaljov egy szót sem szólt, de barátsága legyőzte a korábbi összetűzést. \ A film a katonaiskola sok izgalmas epizódját, a hallgatók nagy gyakorlatát és csínyét örökíti meg. FŐSZEREPEIT Druzsnyikov, Bircev, Novikov és Grebeskova alakítják.
