Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-13 / 61. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 március 43. A gépállomások élenjáró dolgozói kétnapos orsxág-os tanácskozásának első napja (Folytatás az 1. oldalról.) 361 gépállomási igazgató közül fő­iskolai műszaki képzettséggel egy, műszaki középiskolával egy sem ren­delkezik. A műszaki színvonal gép­állomásainkon azért ilyen alacsony, mert a földművelésügyi minisztérium és az Országos Tervhivatal is meg­feledkezett arról, hogy a gépállomás fejlett, modern technikával dolgozó gépi üzem, amelynek üzemeltetésében ma­gasszínvonalú műszak? tudás, sok mérnök, technikus és szakmunkás szükséges. A gépállomásokra mindenekelőtt nagy számmal kell átcsoportosítani, mégpedig minél rövidebb idő alatt olyan dolgozókat, aMk magas mű­szaki kultúrával rendelkeznek. Kép­zett, tapasztalt ipari munkásokat, technikusokat, mérnököket. Ez a nagyjelentőségű munka már meg­kezdődött. Eddig mintegy 650 szak­munkás, 47 technikus, 22 mérnök foglalta el munkahelyét a gépállomá­sokon. Az átcsoportosítás menete azonban rendkívül lassú és emiatt az a veszély fenyeget, hogy a műszaki színvonal nem emelkedik olyan gyor­san, mint ahogy erre szükség van. Az átcsopo -tosítás lassúságát részben a földművelésügyi minisz­térium és a megyei tanácsok bürokratikus munkája okozza. Sok hibával találkozunk egyes ipari üzémekben is. Vannak gyá­raink, ahol azj igazgatók, sőt a pártbizottságok titkárai sem fordí­tanak gondot arra,_ hogy jólkép- zett, munkát szerető dolgozók ke­rüljenek a gí pállomásokra. Elő­fordulnak olyan esetek is, hogy a gépállomásoko a egyes vezetők, igazgatók, mechanikusok nem ér­tik meg, hogy a műszaki káderát­csoportosítás nélkülözhetetlen se­gítség feladatiak elvégzésében, és ezért nem mej felelő módon fogad­ják a gépállomásokra érkező szak­munkást, technikust, mérnököt. A gépállomásokra háruló felada­tok végrehajtása megköveteli, hogy mindezeket a hibákat gyor­san kijavítsuk és a műszaki ká- derátcsoportos ítást meggyorsítsuk. Az ipari üzemek és az ipari mi­nisztériumok Jontos feladata, hogy jó mérnököket, technikuso­kat és szakmunkásokat irá­nyítsanak át a mezőgazdaság­ba. Ugyanakkor a megyei tanácsok­nak, a földművelésügyi miniszté­rium gépállom ások főigazgatósá­gának meg kell oldania a gépállo­másokra kerü ő műszaki káderek gyors elhelyez ését, lakásépítéssel, vásárlással, be rbevétellel biztosí­tani kell, hogy családjukat is el tudják költöztetni, hogy megfelelő szociális körülmények közé kerül­jenek. A gépállomí sok műszaki színvo­nala emelésének fontos eszköze az elmúlt hónapé kban nagy erővel megindult pa' ronázsmozgalom is, amelynek során az ipari munkás­ság segítséget adott a gépállomá­soknak a gépj ivítási munkák idő­beni és jó minőségben történő el­végzéséhez. U’y gondolom, egész értekezletünk véleményét fejezem ki, amikor ezért a nagyszerű mun­káért erről a lelyről az értekezlet minden részvevője nevében kö­zönetet mondok az ipari patro­íáló csoport lázscsoportok lagjainak. A patro­____r____: most abban segít­: nek a gépállomásoknak, hogy a [javított traktorok és munkagé- szántási és vetési fogástalanul dolgoz- inak. A gépállomásra történt ká- írátcsoportos [tásnak és a patro' ízsmozgalom nak is egyik legfon- sabb feladatja, hogy segítse a ma már sok tízez­__ menő dolgozóját műszaki dásu k fejles ítésében, szakmai is- ereteik kibő ütésében. Az a mér­ik, aki a gépállomásra kerül ve- tőmérnökné c, nemcsak azért ke- a gépállomásra, dim hogy saját közben erei nálja, hane: tudását átad Azonban ni sok régi dolgcjzi ok az iparból szakmunkások^' mérnököktől, tudását munkája ényesen felhasz- azért is, hogy ja munkatársai­nak. ejmcsak a gépállomá" óinak kell tanulni- odakerülő kiváló ól, technikusoktól, hanem fordítva is, azok a műszaki káderek, akik most az iparból a gépállomásokra kerülnek, nagy gonddal kell hogy tanulmányozzák a gépállomások élenjáró dolgozóinak tapasztalata­it. Az a tény, hogy alacsony a gép­állomások műszaki színvonala, egyáltalában nem jelenti, hogy a gépállomásokon százával, sőt ez­rével nincsenek olyan dolgozók, akik kiváló munkateljesítményt mutattak fel. A gépállomásokon csak az elmúlt évben 222 trakto- rista szerzett sztahanovista címet, a legjobb eredményt elérő trak­toros, Tóth László megkapta a »Szocialista Munka Hőse-« címet. A gépállomások dolgozói többszáz újítást adtak be, köztük tucatjá­val olyanokat, amelyek méltán tarthatnak számot országos érdek­lődésre is. A baj az, hogy az újí' tők, a sztahanovisták tapasztala­tai éppen az alacsony műszaki színvonal miatt nem terjedhettek el megfelelően. A gépállomások műszaki színvo­nalának emelése megköveteli a gépállomásokat irányító szervek vezetési módszereinek gyökeres megjavítását. A tanácsok mező- gazdasági osztályai, a földműve­lésügyi minisztérium illetékes fő- igazgatóságai műszaki szempont­ból nem ellenőrizték megfelelően a gépállomásokat, munkájukban túltengett és még most is túlteng a bürokratikus módszer. A gépállomások dolgozóinak legfontosabb feladata a gépek jobb kihasználása mellett az, hogy jó­minőségű munkával, magasszínvo­nalú agrotechnika alkalmazásával emeljék a terméshozamot. Ha a traktorista nem ügyel munkája minőségére, hiába teljesíti túl mű' szaknormáját, munkája nem ha­szonnal, hanem kárral jár­Az olyan gépállomásokon, ahol kevés gondot fordítottak az elmúlt években a munka minőségére, most rosszul halad a szerződéskötés, mert a termelőszövetkeztek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok húzódoznak a gépi munká­tól. A gépállomások igazgatói, bri­gádvezetői, traktorosai ne feledjék el, hogy munkájuk minőségét az egész falu figyelemmel kíséri és egy rosszul szántott tábla, vagy vetés, rosszul előkészített talaj, ép úgy a gúny és szóbeszéd tár­gya, mint a géphiba miatt a táb­lán napokig álló traktor. A traktorosok mindig gondol­janak arra, hogy rajtuk ke­resztül, az ő munkájuk után ítélik meg a gépállomást és ne feledkezzenek meg arról, hogy a gépállomás viszont össze' kötő kapocs a munkáspsztály és a dolgozó parasztság, a város és a falu között és ezért jó munkájuk népi demokráciánk alapját, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségét erősíti és vi­szont a rossz minőségű munka akarva-akaratlanul, de gyengíti a város és. falu közötti kapcsola­tot. Akkor mondhatjuk tehát iga­zán eredményesnek a mezőgazdá­ság gépesítését és sikeresnek a gépállomások munkáját, ha a leg­teljesebben ki tudjuk használni a gépek termésfokozó hatását, azaz ha minden termelőszövetkezet, el­mondhatja, amit a mindszenti Lenin termelőszövetkezet elnöke, Apró elvtárs mondott, aki, .amikor azt kérdeztem tőle, miben segít neki a gépállomás, így válaszolt: »1952'ben nagyon aszályos év volt. A mi termelőszövetkezetünk­ben a búra termésátlaga azokon a területeken, ahol gépi művelést kapott a talaj, 9—10 mázsa volt kát. holdanként. Viszont azokon a helyeken, ahol nem végeztünk gépi művelést, a búza termésátla­ga kát. holdanként 3—5 mázsa volt.« A továbbiakban a gépállomások soronlévő feladatairól beszélt He­gedűs elvtársi A gépállomások tavaszi munká­jának elvégzése érdekében egyike a legfontosabb feladatoknak: mi­nél hamarabb megkötni a szerző­dést a tavaszi munkákra a terme' lőszövetkezetekkel. Az idei tavaszi munkákban je- : lentős változás a tavalyival szemben az, hogy a gépállomások munkájuknak több mint 40 szá­zalékát egyéni paraszti gazdasá­gokban kell végezniök. A gépállo­mások tehát a munka' jó megszer­vezése érdekében minél hamarabb kössenek megállapodásokat az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokkal. A gépállomások brigádvezetői, traktorosai legyenek egyben agitátorai is a gépi munkának. Támaszkodjanak ebben a munká­ban a termelési bizottságokra, amelyek a falu legjobb termelőit fogják össze, vegyenek részt a ta­nácsok mezőgazdasági állandő'bi- zottságainak ülésén. Külön ki kell emelni a mostani tavaszi feladatok közül a munkák minőségének biztosítását, ami kü­lönösen nagy gondot jelent most az esősnek induló tavaszi munkák során. Nagyon szigorúan be kell tartani az alapvető agrotechnikai szabályokat és ugyanakkor fel kell használni minden újítást, amely a munkák minőségét segíti elő. A gépállomások vezetőinek és dolgozóinak nagy gondot kell for- dítaniok a kenyérgabonatermés tervének biztosítására. Ennek ér­dekében elő kell segíteniük, hogy a rendelkezésre álló műtrágya fel- használásával őszi vetéseinket fej­trágyázás útján feljavítsuk. Lehe­tőségünk van az ország egész kenyérgabonavetése egyharmadá- nak fejtrágyázására. Az őszi vetések fejtrágyázása mellett a gépállomások alapvető feladata a tavaszi búzavetés idő­re való elvégzése és az őszibúzá' ra való rávetés elősegítése ott, ahol erre szükség van. A vetéssel nincs idő várni, ennél a növény­nél ténylegesen minden nap na­gyon sokat számít. Ezért a tava­szi munkákon belül is elsősorban mindent megelőzve a tavaszi bú­zavetéseket kell a gépállomások­nak elvégezniük. A gépállomások fontos feladata kiterjeszteni a mezőgazdasági munkák gépesítését a termelőszö­vetkezetekben a növényápoiási munkákra. Erre a gépállomások­nak ez év tavaszán nagyobb lehe' tőségük lesz, mert többszáz Uni- verzál traktort kapnak, de emel­lett természetesen fel'.kell használ­ni — amennyire a lehetőségük megengedi — a Hofherr 30—35-ös traktorokat is. A növényápolás fokozottabb gé­pesítése érdekében élői kell készí' teni a kapások négyzetes fészkes ültetését. A gépállomások dolgozói legye­nek tudatában annak, hogy a növényápolás gépesítése egyik legfontosabb követelmé­nye a termelőszövetkezetek megerősítésének és az a munka, amelyet e tekin­tetben végeznek, talán a legna­gyobb segítség a termelőszövetke­zetek megszilárdításához és továb­bi erősítéséhez. A gépállomásoknak az elkövet' kező hónapokban különös gondot kell fordítaniok a leggyengébb ter­melőszövetkezetekre. Termelőszövetkezeteink túlnyo­mó részében az elmúlt hónapok­ban jelentős erősödés ment végbe: megnőtt a tagok termelési kedve, az elmúlt hónapokban folyó terv- készítésnél nagyon sok kezdemé­nyezés történt a gazdaság fejlesz­tésére, a nagyobb hozam elérésére, a jövedelem növelésére. Ezek mel' lett a gyorsan erősödő termelőszö­vetkezeteink mellett majdnem minden gépállomás körzetében akad nem több, mint egy-két olyan termelőszövetkezet, amely nehéz helyzetben van, kevés a munkaereje, kevés a gazdasági felszerelése. Ezeknek a termelő- szövetkezeteknek megsegítésére a gépállomásoknak különös gondot kell fordítaniok. A gépállomások tűzzék ki célul, hogy ezeket a termelőszövetkeze­teket már ebben az évben, ha az élenjárók közé felsorakoztatni nem is tudják, de hozzásegítsék ahhoz, hogy az átlagos színvona­lat elérjék. Alíameilesaes és mépelleues bűntevők elítélése A Magyar Népköztársaság ál­lambiztonsági szervei államellenes és népellenes bűncselekmények el­követése miatt őrizetbevették Pé­ter Gábort, az Államvédelmi Ha­tóság volt vezetőjét, Décsi Gyula volt igazságügyminisztert, Timár István volt minisztériumi főosz­tályvezetőt és több társukat. A vizsgálat megállapította, hogy Péter Gábor és társai, akik közül többen múltbeli bűncselekményei- ik eltitkolásával kerültek magas beosztásba, hivatali beosztásukkal visszaélve, súlyos államellenes és népellenes bűncselekményeket kö' vettek el. A széles körben lefolytatott bi­zonyító eljárás, nagyszámú tanú és tárgyi bizonyíték, valamint a vádlottak elismerő vallomása alapján a katonai felsőbíróság, mely előtt a vádat a legfőbb ügyész képviselte, megállapította a ' vádlottak bűnösségét a terhűkre rótt bűncselekményekben- A ka- : tonai felsőbíróság Péter Gábort életfogytiglani börtönre, a köz­ügyektől 10 évi eltiltásra és teljes S vagyonelkobzásra, Décsi Gyulát 9 évi börtönre, a közügyektől 10 évi eltiltásra s vagyona felerész­beni elkobzására, Timár Istvánt 11 évi börtönre, a közügyektől 10 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzás­ra, a többi vádlottat többévi bör­tönre ítélte. A katonai felsőbíró­ság illetékessége az 1950. évi ötö­dik tvr. rendelkezésein alapszik. Az ítélet jogerős­(Jsendőrségi nyomvasáts megütiapításai €8 Montén-ügyben szereplő Ugo Montagna „márki“ személyevei kapcsolatban Róma (MTI). A csütörtöki olasz lapok közük annak a jelentésnek a teljes szövegét, amelyet az olasz csendőrség egyik ezredese készí' tett Ugo Montagnáról, a Vilma Montesi nevű fiatal római leány titokzatos halálával kapcsolatos per egyik legjobban kompromittált szereplőjéről. A csendőrségi jelen­tés szerint Montagna, állítólagos márki, a keresztény-demokrata párt magasállású vezetőinek ben­sőséges barátja, nem más, mint gátlásnélküli üzleti hiéna, akit csa­lásért már egyszer elítéltek. Mon­tagna Mussolini idejében a fa­siszta vezetőknek, később' a német megszállóknak, majd az amerikai­aknak és legutóbb a keresztény- demokrata párt magasállású tag* jainak nőket hajtott fel. Magas összeköttetései segítségével Mon­tagna zsíros üzletekhez jutott és meggazdagodott. Valószínű, hogy ezek között az üzletek között sze­repel a kábítószerkereskedelem is. Montagna-nak a jelentés által megjelölt magasállású barátai kö­! zott szerepel Piero Piccioni, Attilio Piccioni jelenlegi külügy­miniszter fia, Galeazzi Lisi orvos, j XII. Pius pápa magánorvosa, Gi­rolamo Bellavista liberális képvi­selő, akinek a szicíliai Maffiával vannak kapcsolatai, Mastrobuono prefektus magasrangú minisztéri­umi tisztviselő, Corrado Bernardi' ni, egy magas egyházi törvény­szék tagja. A Montesi-ügy tárgyalása során kiderült az is, hogy Montagna Piccioni miniszter fiával együtt felkereste Tommaso Pavonét, az olasz rendőrség főnökét azért, hogy alibit szerezzen az ifjú Piccioni számára, aki egyes tanuk szerint jelen volt akkor, amikor Vilma Montesi halála bekövetke­zett. Ebből az is kiderül, hogy Montagna-t benső barátság fűzte Tommaso Pavonehoz is. Ezekkel a leleplezésekkel kap­csolatban a csütörtöki »l’Unita« szerkesztőségi cikkében követeli, hogy Pavonet váltsák le jelenleg viselt magas tisztségéről. Az ENSZ európai gazdasági bizottsága 9. ülésszakának szerdai ülése Genf (TASZSZ). Az ENSZ európai gazdasági bizottsága 9. ülésszakának szerda délelőtti ülésén Franciaország delegátusának javaslatára — amelyet a lengyel küldött támogatott — Josef Ulbrichot (Csehszlovákia) választot­ták meg a 9. ülésszak elnökévé. Az ülésszak napirendjének elfogadása után Franciaország, a Szovjetunió és Finnország delegátusai közös nyilat­kozatot tettek. Edgar Faure, Franciaország küldöt­te elmondotta, hogy a gazdasági bizottság fontos sze­repet játszik a nemzetközi együtt­működés fejlesztésében. Kiemelte, hogy a bizottság helyesen jár el akkor, ha a figyelmet olyan fontos kérdésekre összpontosítja, mint a kelet- és nyugateurópai or­szágok közötti gazdasági együttműkö­dés fejlesztése. Ezután P. N. Kumikin, a Szovjet­unió delegátusa szólalt fel. A szovjet küldöttség abból indul ki — mondót- ta Kumikin — hogy a valamennyi ország közötti kölcsönösen előnyös kereskedelem — függetlenül az or­szágok gazdasági és társadalmi rend­szerének különbözőségétől — egyik alapvető feltétele a békegazdaság fej­lődésének, a népek életszínvonálának emelése, a népek közti kölcsönös megértés és barátság megszilárdítá­sának és fejlesztésének. P. N. Kumikin kijelentette, hogy a Szovjetunió a továbbiakban részt vesz a gazdasági bizottság mind a ki­lenc albizottságának munkájában és állandó képviseletet állít fel a gazda­sági bizottságnál. P. N. Kumikin an­nak a meggyőződésének adott kife­jezést, hogy ezek az intézkedések hozzájárul­nak majd az együttműködés megszilárdításához, ami a bizott­ság sikerének előfeltétele. P. N. Kumikin kijelentette, hogy a Szovjetunió, figyelembevéve a ke­reskedelmi szakértők részvételével 1952—1953-ban megtartott értekezle­tek pozitív eredményeit, a harmadik hasonló értekezleten is részt vesz, amelyet az ENSZ európai gazdasági bizottságának a titkára ez év áprili­sára akar összehívni. Winerheim, Finnország delegátusa rámutatott, hogy a Finnország és a Szovjetunió közötti kereskedelmi szerződések hozzájárulnak a finn gaz­dasági élet számos nehézségének le­küzdéséhez. A Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács decemberi határoza" ta végrehajtásának legdöntőbb eszköze a gépállomás, mert náluk összpontosul a mezőgazdaság szá­mára juttatott hatalmas gépi tech­nika, amelynek felhasználásától nagymértékben függ a termelési tervek teljesítése. A gépállomások igazgatói, főag- ronómusai, brigádvezetői, trakto­rosai és kombájnosai tegyenek meg mindent azért, hogy a múlt évek súlyos hibáit már ez év ta­vaszán kijavítsák és adjanak meg már ebben az év­ben a múlt évihez sokkalta nagyobb segítséget a magas hozamok eléréséhez. A gépállomásokat a faluban a munkás'paraszt szövetség szilárd bázisává kell tenni, amelyen ke­resztül népi demokratikus álla­munk a legnagyobb termelési se­| gítséget adja a termelőszövetkeze- j tek megszilárdításához és az egyé- ' nileg gazdálkodó dolgozó parasz- I tok termeléséhez. I A gépállomások minden dolgozó’ Iját, igazgatókat, főmérnököket, fő- agronómusokat, brigiádvezetőket és traktorosokat töltse el büszkeség­gel az a tudat, hogy jó munkájuk­kal népgazdaságunk egyik legfon­tosabb területén járulnak hozzá a pártunk által kitűzött felemelő cél, a dolgozó nép életszínvonala növelésének megjavításához és a szocialista Magyarország felépíté­séhez. Gépállomásaink vezetői és dől’ gozói gépeik teljes kihasználásá­val, a munka minőségének megja­vításával tegyék a gépállomásokat a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének igazi motorjává — fejez­te be beszámolóját Hegedűs elv­társ.

Next

/
Thumbnails
Contents