Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 március 12. Rövid külföldi hírek RÓMA Vigorelli munkaügyi miniszter ked­den tárgyait az olasz gyáriparosok szövetségének elnökével. Szerdán kö­zölték, hogy a miniszter az olasz ipa­ri munkásság bérkérdéseinek rende­zésére péntekre magához hivatta a CGIL, az UIL és a CISL, valamint a gyáriparosok szövetségének képvi­selőit, * * * PÁRIZS A francia kormány szerdán délben közleményt adott ki, amelyben meg­tilt »minden tüntetést az európai vé­delmi közösség ellen, vagy mellett-«. A kormány intézkedése — minden objektivitásba való burkolózása elle­nére — kizárólag az úgynevezett eu­rópai védelmi közösség ellenfelei, vagyis a francia nép túlnyomó több­sége ellen irányul, hiszen köztudo­mású, hogy a francia dolgozók ellen­zik Nyugat-Németország újrafelfegy- verzését és eszük ágában sincs tün­tetni mellette. * * * BÉCS Az »österreichische Volksstimme« jelentése szerint az osztrák legfelső bíróság a napokban különböző idejű börtönbüntetésre ítélte Hartmann, Wimmer és Marton munkásokat, akik egy fasiszta-ellenes tüntetésben vettek részt. * * -» PRAGA Március 10-én a csehszlovák nem­zetgyűlés ülésszakán folytatták az 1954. évi állami költségvetés-tervezet feletti vitát. A vitában tíz képviselő szólalt fel. A vita után a nemzetgyűlés jóvá­hagyta az 1952. évi költségvetés zár­számadását, amelyben a bevételek összege 6967 millió koronával haladja meg a kiadások összegét. A nemzetgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta az 1954. évre vonatkozó álla­mi költségvetést, amelyben a bevéte­lek összege 87.803,121.000 korona, a kiadásoké pedig 87.572,954.000 koro­na. * * # PÁRIZS Az »AFP« londoni tudósítója közli, hogy március 9-én a skóciai Perth közelében szerencsétlenség ért egy lökhajtásos repülőgépet. A repülőgép néhány másodpercig a hangsebesség­nél gyorsabban repült, majd a leve­gőben tűit. széthullott. A pilóta elpusz­RÓMA Az olasz képviselöház csütörtökön 300 szavazattal 283 ellenében és egy tartózkodással bizalmat szavazott Scelba kormányának. A szavazást megelőzően Scelba be­szédet mondott, amelyben fő külpo­litikai célkitűzésként az »európai vé­delmi közösségről« szóló szerződés ra­tifikálását jelölte meg, beszéde bel­politikai vonatkozású részében pe­dig demagóg ígéreteket hangoztatott. * * * BELGRAD A »Borba« című lap a jugo' szláviai belső piac helyzetéről szó­ló tudósításában közli, hogy feb­ruárban januárhoz viszonyítva a zöldség 4.6 százalékkal, a tej 4.9 százalékkal, a hús 4-5 százalékkal drágult. * * * BERLIN A demokratikus német rádió kö­zölte, hogy Kairóban szerdán dél­előtt Nagib köztársasági elnök ünnepélyesen megnyitotta a Né­met Demokratikus Köztársaság ipari kiállítását. Az egyiptomi la­pok, amelyeknek munkatársai már kedden megtekintették a ki­állítást, a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoznak a Német Demokratikus Köztársaság ipará' nak fejlettségéről és kiemelik, hogy a közel- és közép-keleti ál­lamoknak minél intenzivebb keres­kedelmi kapcsolatokat kell fenn- tartaniok a Német Demokratikus Köztársasággal és a béketábor töb­bi országával. SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt fel­hívására egyre több műszaki szakember vállal tevékeny mun­kát a bolgár mezőgazdaság fej­lesztésében. így például csak Vi- din és Gmzovo gép- és traktorál­lomásain 42 új műszaki káder lé­pett szolgálatba, Pleven megye gép- és traktorállomásain pedig 180 új műszaki dolgozó kezdte meg a munkát. Az újonnan jelent­kező fiatalok nagyrésze a dimitro' vi népi ifjúsági szövetség tagja. * * * RÓMA Anna Maria Moneta Caglio, a Montesi-ügy legfőbb tanúja négy tárgyalási napon át tartó vallomásá­ban bizonyította, hogy szoros kap­csolatok állnak fenn az ügyben leg- kompromittáltabb Ugo Montagna márki, egyes keresztény-demokrata kormányférfiak és a rendőrség kö­zött. A vallomás szerint Ugo Montag­na márki, a csalásért már elitéit büntetett előéletű kábítószerkereske­dő, a fasiszta titkosrendőrség volt besúgója, Pavoné rendőrkapitánynak lakást ajándékozott és 5, illetve 6 millió lírával jutalmazta Spataro postaügyi minisztert és Piccioni kül­ügyminisztert azért, mert számára zsíros üzleteket biztosítottak. A tanú által megnevezett három személy hivatalosan cáfolta, hogy ajándékot kapott volna Montagna márkitól. Mindamellett sem Piccioni, sem Spataro, sem Pavone nem tagad­ták azt, hogy baráti kapcsolatok fű­zik őket Montagna márkihoz. Ezek­nek a kapcsolatoknak a fennállását megerősíti a csendőrségi nyomozás is amelynek eredményét a szerdai tár­gyaláson nyilvánosságra hozták. Békebizottságaink feladatai Kende Péter újságíró berlini élményeiről tart beszámolót Kaposvárott a Városi Színházban Március hó l2-én, pénteken este 6 órakor Kaposvárott, a Vá rosi Színházban Kende Péter újságíró berlini élményeiről tart be­számolót. Kende Péter elvtárs a négyhatalmi külügyminiszterek értekezlete alatt Berlinben tartózkodott, mint a »Szabad Nép« tu­dósítója. Március 12-i beszámolójában Kaposvár dolgozóinak számol be élményeiről, tapasztalatairól a külügyminiszterek tanácskozásá­ról. A beszámolóra szeretettel várja Kaposvár dolgozóit a rendező ség. A szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége 1954 március 14-én választják meg a Szovjetunió legfelső államhatalmi szervét, a Legfelső Tanácsot. A választási kampányt a megelő­zőkhöz hasonlóan az jellemzi, hogy a kommunista párt egységes tömb­ben, szövetségben indul a pártonkí- vüli munkások, parasztok, értelmi­ségiek sokmilliós tömegével. A kommunisták és pártonkívüliek tömbje a Szovjetunióban nem ideig­mörülnek a kommunista párt körül, nyersanyagbőséget a könnyűipar ré- amely odaadóan szolgálja a dolgozó- ezére. kát, bátor forradalmi politikát foly- Ez ma a kommunista építés leg- tat és ezzel kivívta a nép szeretetét fontosabb feladata, az egész nép fel- és határtalan bizalmát. .adata a Szovjetunióban. A nép a kommunisták pártjában Ennek a feladatnak megoldásában látja korunk eszét, becsületét és lel kiismeretét, kipróbált vezérét és taní­tóját. A Szovjetunióban a nép és a kom­munizmus egy. A kommunizmus esz­lenes megállapodás, ami csak a vá- - méi áthatják a dolgozók millióit és lasztásdk előkészítése és lefolyása J hatalmas anyagi erővé válnak. Ebben alatt áll fenn. Ez a tömb a kommu­nista párt és az egész szovjet nép szilárd és állandó erkölcsi-politikai rejlik a szovjet- -társadalom ereje es legyőzhetetlensége. Á kommunista párt a szovjet nép egysége, amely -a szovjet rendszer alkotó energiáját a közös feladatok győzelméért és megszilárdításáért, a megoldására, a közös cél elérésére, a szocialista társadalom felépítéséért vívott közös harcban jött létre. A tőkés társadalom kibékíthetet­len ellentétekben őrlődik a kizsák- mányolók és kizsákmányoltak, a tő­kések és a munkások, a földesurak és a parasztok között. A szovjet tár­sadalomban nincsenek osztályössze­ütközések, mert nincsenek élősdi, ki­zsákmányoló osztályok. A Szovjetunióban társadalmi, szo­cialista tulajdonban van a föld, a gyárak, üzemek, bankok, vasutak, bányák — egyszóval mindaz, ami a társadalom létalapja. A társadalmi tulajdon a város és falu dolgozóit a szocialista társada­lom dolgozóinak egységes táborába egyesíti. A szovjet embereket összefűzik a közös politikai érdekek is, a két ba­ráti osztály: a munkásság és a pa­rasztság megbonthatatlan szövetsége, a szovjet társadalom szilárd alapja. A szovjet társadalom erkölcsi-po'i- tikai egységének alapjául szolgálnak a közös ideológiai és erkölcsi elvek is. A szovjet szocialista ideológia nem tűr semmiféle osztályel-nyomást, vagy nemzetiségi elnyomást. A szovjet szo­cialista ideológia minden faj és nem­zet egyenjogúságának, a népek ba­rátságának ideológiája. A gazdasági és politikai érdekek közössége, a világnézet egysége kommunizmus felépítésére fordítja. A szovjet társadalom az objektív gazdasági törvényekre támaszkodik, felhasználja a kizsákmányolástól megszabadult tömegek hatalmas al­kotó erejét és eredményesen meg­oldja a kommunista építés roppant feladatait. A Szovjetunió évről-évre erősebb lesz gazdaságilag, évről-évre emelke­dik a szovjet dolgozók anyagi jóléte és kulturális színvonala. Erről tanúskodnak a többi között az 1953. évi állami népgazdasági terv teljesítésének eredményei. 1953-ban a szovjet ipar értéktermelése 1952- höz képest 12 százalékkal, 1950-hez képest pedig 45 százalékkal emelke­dett. Nagy eredményeket értek el a Szovjetunió szocialista mezőgazdasá­gának dolgozói is. A kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére az 1953-as gabonatermés sok vidéken megköze­lítette, a gyapot-, cukorrépa-, napra­forgó-, zöldség- és kobakostermés pe­dig túl is szárnyalta az 1052. évit. Szüntelenül emelkedik a Szovjet­unió nemzeti jövedelme, ami a szov­jet nép jólétének állandó emelkedé­sét mutatja. A szovjet emberek napjainkban azokat a halaszthatatlan népgazdasá­gi feladatokat oldják meg, amelyeket a kommunista párt és a szovjet kor­szovjet társadalomnak az a jellemző mány kitűzött: két-három év alatt sajátossága, amely valamennyi rété- gén»v "»kölcsi-polititeai egységében tükröződik, A Szovjetunió népei szorosan tö­nagymértékben fellendítik a közszük­ségleti cikkeket gyártó iparágakat és a mezőgazdaságot, megteremtik az élelmiszerbőséget a lakosság, és a tevékenyen részt vesz az egész szov­jet nép. Országszerte folyik a szocialista munkaverseny a népgazdasági tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, _ a munka termelékenységének további emeléséért és a szovjet társadalom gazdaságának megsokszorozásáért. A szovjet emberek kezdeményezé­sei és ötletei nyomán 1953«ban több mint 850 ezer találmányt, technikai tökéletesítést és újítást alkalmaztak az iparban, építkezésben és -közleke­désben. __ A szovjet társadalom erkölcsi-poli­tikai egységének ereje nyilvánul meg a tömegek lelkes munkájában, poli­tikai aktivitásuk fejlődésében. A szovjet nép egységesen támogatja a szovjet állam bel- és külpolitikáját. A Szovjetunió külpolitikájának cél­Ezekben a napokban igen sokat beszélnek dolgozóink a berlini négyhatalmi értekezletről. A béke­szerető emberek — akik nagy ér­deklődéssel kísérték a berlini ta­nácskozást — a tanácskozás befe­jezése után sem szűntek meg ér­deklődni a berlini értekezlet rész­letei és eredményei iránt, sőt azt tapasztaljuk, hogy a tömegek egy­re nagyobb igénnyel lépnek fel e téren. A tömegek részéről meg­nyilvánuló nagyfokú érdeklődés békebizottságainkkal szemben is azt a jogos követelést állítja, hogy fokozzák felvilágosító munka' jukat, széleskörben magyaráz­zák meg a berlini tanácskozás részleteit és eredményeit. Ez annál is inkább fontos, mert vannak olyanok, akik szándékosan lekicsinylik a berlini tanácskozás eredményeit, s igyekeznek azt el­hitetni, hagy e tanácskozás semmi eredményt nem hozott. Ezért békebizottságainknak- is egyik fontos feladata, hogy felvi­lágosító munkájuk során ismertes­sék meg a széles tömegekkel azo­kat az eredményeket, amelyek e tanácskozáson születtek. Amikor békebizottságaink a ber­lini tanácskozás eredményeit is­mertetik, először mutassanak rá — már maga az a tény, hogy a nagyhatalmak 5 éves szünet után ismét tárgyalóasztalhoz ültek, igen jelentős eredménye a Szov jetunió következetes békepolitiká­jának, a békeszerető száz- és százmilliók harcának. A berlini tanácskozás másik igen fontos — mondhatjuk legje­lentősebb eredménye az az elha­tározás, hogy a koreai kérdés békés rende­zésére 1954 április 26-ra Géni­ben értekezletet hívnak össze a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, NagyBritannia, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasági, a Ko­reai Köztársaság és más, közvet­lenül érdekelt országok képviselői­nek részvételével, amely értekezle­ten tárgyalni fognak Indokína bé­kéjének helyreállításáról is. Az erre vonatkozó megállapodás jelentőségét ma még nem lehet tel’ jesen felmérni. Tény azonban, hogy az április 26-án megnyíló genfi tanácskozás összehívása új lehetőségeket nyitott mind a ko' reai, mind az indokínai problémák békés rendezése előtt. A béke min­den híve lelkesen, örömmel, a bé­ke erőinek győzelmeként üdvözli e megállapodásokat, amelyeknek létrejötte az Egyesült Államok részéről tényleges elismerését je­lenti annak, hegy a Kínai Nép- köztársaság nélkül nem lehet a Távol-Kelet problémáit rendezni. A berlini értekezlet pozitív eredményei közé tartozik, hogy elősegítette számos vitás nem­zetközi kérdés tisztázását, a nézetek, az álláspontok tiszté* zását. Ez korántsem azt jelenti, hogy a vitás nemzetközi kérdésekben az ellentétek egycsapásra megszűn­tek, hanem azt, hogy az álláspon­tok tisztázása méginkább lehetővé teszi a békeszerető emberek szá­mára az eligazodást, annak felis­merését, hogy a Szovjetunió a béke következetes védelmezője, szem­ben a nyugati hatalmakkal — me­lyek képviselői az értekezlet so­rán is mindent elkövettek a meg­egyezés megakadályozására. A berlini értekezlet eredményei­nek ismertetéséhez békebizottsá­gaink használják fel a békemoz­galmi munka különböző módszere­it, az egyéni és csoportos beszél­getésekét, a békeesteket és más békemozgalmi rendezvényeket is. Ahhoz azonban, hogy békebi­zottságaink az értekezlet anyagát a legsszélesebb tömegekkel tneg- ismertessék, igen fontos — mond­hatnánk legfontosabb — módszer a kéthetenkénti békebizottsági beszélgetés. Ebből adódik béke­bizottságainknak az a feladata, hogy a békebizottsági beszélgetések megtartására igen nagy, az eddigieknél nagyobb gondot fordítsanak. Békebizottságaink a berlini ér­tekezlet eredményeit ismertetve mutassanak rá, hogy az ered­mények eléréséhez a Szovjetunió­nak a nemzetközi feszültség eny­hítésére, a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítései mellett nagymértékben hozzájárul a béke­szerető emberek akarata, küzdel­me is. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy támaszkodva az eddigi eredményekre — persze anélkül, hogy túlértékelnénk azo­kat — tovább fokozzuk erőfeszíté­seinket a béke további megerősí­téséért, ami nálunk egyet jelent pártunk határozatainak és kor­mányunk programmjának végre­hajtásával, országunk erősítésével. Virányi István megyei békebiz. titkár titkári teendőkkel bízták meg. Vö­rös elvtárs lelkiismertesen ellátja pártmunkáját. Az üzemi pártszer­vezet irányításán túlmenően a vá' rosi pártbizottság aktívájaként is dolgozik. Ez nem kis elfoglaltságot j jelent számára, de azért termelő- ! munkájában sem marad le. A ja az egész világ békéjének megőrzé- -t r t iránvításában érvé se és megszilárdítása, jószomszédi partszervezet ^iranyuasaDan^ervc kapcsolatok minden országgal, nem­zetközi gazdasági kapcsolatok kiala­kítása és megszilárdítása. A szovjet társadalomban nincsenek olyan osztályok, vagy csoportok, ame­lyeknek érdeke volna idegen földek meghódítása, népek leigázása. A szovjet államtól távol áll a ter­jeszkedés politikája. Az imperialista hatalmak agresszív politikájának gazdasági alapja a monopol tőke tö rekvése a maximális profitra. A szov­jet társadalomban, ahol a termelés nem a profitszerzést, hanem a dolgo­zók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja, nincs és nem is lehet olyan gazdasági ok, amely agresszív cselekményekre késztetné az államot. A szovjet nép egységesen támogat­ta a szovjet kormány minden intéz­kedését a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése, a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében. A kommunista párt, a szovjet ál­lam és a nép érdekeinek és céljainak megbonthatatlan egységében rejlik a szocialista társadalom legyőzhetet­len, hatalmas ereje. VÖRÖS JÓZSEF ELVTARS NAGY MEGTISZTELTETÉSNEK VESZI PÁRTMEGBIZATÁSÁT Vörös József elvtárs 1950 óta nek arról is, milyen hiányossá- párttitkára a Kaposvári Vasöntö- j gokat tapasztaltak a városi párt- de pártszervezetének. A vezetőség' bizottság munkájában, választó taggyűlésen újra bevá- ! Vörös József elvtársnak sok lasztották a pártszervezet vezető- | munkája mellett jut ideje család- ségébe Vörös elvtársat és a párt-jja számára, a tanulásra és szóra­kozásra is. Három gyermeke van, a legkisebbik másféléves, a kö­zépső első osztályos. Velük fog' lalkozik legtöbbet szabadidejében. Felesége nagy érdeklődéssel kísé­ri munkáját. Ha szükséges, fi' gyelmezteti hibájára is. A jó pártmunka egyik feltétele az elméleti képzettség szakadatlan fejlesztése. Azért tanul Vörös elvtárs is, hogy feladatait még jobban elvégezhesse. Rendszeresen résztvesz a politikai iskola foglalkozásain, minden nap elolvassa a napi sajtót. Vörös elvtárs nagy megtisztel­tetésnek veszi pártmegbizatását. Tudja, hogy a párttagság kötele' zettséggel jár. A párttagoknak harcolniok kell a közösség ügyé­ért, a párt célkitűzéseiért. Neki, mint párttitkámak, ebben is pél­dát kell mutatnia, mert életét, munkáját sokan figyelik. Gyak­ran pedig a kommunisták életén, munkáján keresztül nézik a dol­gozók a pártot. Vörös elvtárs úgy igyekszik munkáját ellátni, hogy a dolgozókkal még jobban meg' szerettesse a pártot, mozgósítsa őket a párt célkitűzéseinek valőra- váltására. nyesül a kollektív vezetés, így nem kell mindent Vörös elvtársnak végeznie. Végh József, Harmat Nándor a tömegszervezetek munkájá­nak irányításában segítik Vö­rös elvtársat. Borsföldi János elvtárs a propa­gandaanyagok elszámolásáért fe­lelős. Vörös elvtársat a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen küldöttnek is megválasztották a városi pártér' tekezletre. Erre készül most Fe­renc József és Balázs Lajos elv­társakkal együtt, akiket szintén küldöttnek választottak meg. Megbeszéléseket tartanak már, hogy a pártértekezleten mit fog­nak elmondani a pártbizottság munkájáról. Elmondják majd, mi­lyen segítséget adott a pártszer­vezet és az üzem munkájához a pártbizottság, ugyanakkor beszél'

Next

/
Thumbnails
Contents