Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

Kedd, 1954 március 2. SOMOGYI NÉPLAP s Átadták a minisztertanács vándorzászlaját a barcsi Vörös Csillag tsz-nek, az ország legjobb termelőszövetkezetének Nagy volt az öröm Somogy ország déli szélén a barcsi Vörös Csillag tsz-ben, amikor Losonczi Pál el­nök, a Szocialista Munka Hőse, a Termelőszövetkezeti Tanács januárvégi üléséről hazatérve elújságolta, hogy a Termelőszövetkezeti Tanács őket javasolta a minisztertanács vándorzászlajának és az ország legjobb termelőszövetkezetének járó 100 ezer forint pénzjutalom elnyerésére. Vasárnap adta át Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a tsz-nek a minisztertanács vándorzászlaját •és a pénzjutalmat. Az ünnepségen a barcsi pártszervezet helyiségének nagytermét zsúfolásig megtöltő közön­ség soraiban ott vannak a Vörös Csillag tsz tagjai. Együtt ünnepelnek velük Somogy, Baranya, Tolna, Zala «negye tsz-einek küldöttei, egyénileg dolgozó parasztok, akiknek számára mutatja az utat a közös gazdálko­dáshoz a barcsiak példája. írók is vannak itt: Urbán Ernő, Tamási Áron, akik a szövetkezeti gazdálkodás ■e déli végvárában ihletet és élményt merítenek a dolgozó nép harcának előremutató megrajzolásához. Itt van a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Nemes János elvtárs, a járási pártbizottság kép­viselői, küldöttei a pártnak, amely helyes útra vezette és biztos kézzel irányítja a dolgozók harcát, itt vannak a Megyei Tanács Végrehajtó Bizotts ágának elnökével, Dani Imrével az élükön a különböző tanácsi szervek küldöttei. j '• Nagy taps fogadja Dani Imrének, a Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének beje­lentését, hogy Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnö­ke kíván szólni. DOBI ISTVÁN ELVTÁRS BESZÉDE A barcsi Vörös Csillag termelő­iszövetkezet egész eddigi pályafutása kétségbevonhatatlan bizonyíték, meg- -cáfolihatatlan tanuságtétel amellett, hogy hazánkban a termelőszövetke­zeti mozgalom életrevaló és kitéphe- tetlenül mély gyökereket eresztett — mondotta Dobi István elvtárs. — Ne­hezen lehet szavaikkal érzékeltetni a fejlődésnek és a felemelkedésnek azt az útját, amelyet e szövetkezet tag­sága végigjárt. 1948 őszén 9 család 130 hold földön, 3 pár ló birtokában hozta létre a szövetkezetét, összes vagyonuk érté­ke alig 22 ezer forint volt. Ma a szö­vetkezetben már 192 család több mint 2 ezer hold földön gazdálkodik. A szövetkezetnek jelentős állatállo­mánya van és a közös vagyon értéke megközelíti a 9 millió forintot. Min- . denegyes esztendő, amely a megala­kulás óta eltelt, új és új sikereket hozott a szövetkezet tagságának. A szövetkezet a legutóbbi évek során változatlanul az ország legjobb ter­melőszövetkezetei között volt. Nem tudta megakasztani fejlődésében az 1952-es rendkívül súlyos és kedvezőt­len gazdasági év sem. KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEI ekkor ezt a termelőszövetkezetet az ország második legjobb termelőszö­vetkezetévé tették. Nem tudta meg­gátolni a szövetkezet előrehaladását az ellenség és a rcsszszándékú embe­rek aknamunkája sem, amely a múlt év nyarán termelőszövetkezeti moz­galmunk ellen országunkban minde­nütt megmutatkozott. Sőt az 1953-as gazdasági évben a barcsi Vörös Csil- . lag termelőszövetkezet tagsága olyan példamutatóan, szorgalmasan dolgo­zott, amely dicsőségére vált egész termelőszövetkezeti mozgalmunknak, sőt ezen túlmenően egész mezőgaz­dálkodásunknak. A szövetkezet föld­jein őszibúzából 14.2, ősziárpából 18, cukorrépából 148, burgonyából 122, napraforgóból 11.2 mázsás holdan- j kénti átlagtermést takarítottak be. Különösen kiváló terméseredményt értek el a múlt évben kukoricából: | 48 mázsás átlagtermésük volt. Szép eredményeket mondhat magáénak a szövetkezet tagsága az állattenyésztés területén is. Az egy tehénre eső tej­hozam meghaladta az évi 2100 litert. Az anyakocák fialási átlaga 8.6 volt. E magas terméshozamok természete­sen magas jövedelmet, szép termé­szetbeni és készpénzben! munkaegy­ségrészesedést biztosítottak a tag­ságnak. A barcsi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet FEJLŐDÉSE ÉS MUNKÁJÁNAK TANULSÁGA nem csupán a termelőszövetkezeti mozgalom lehetőségeit bizonyítja, ha­nem komoly segítségül és biztos út­mutatásul szolgál számunkra az egész termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításához. A barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet munkájá­nak mérlegreállításával és figyelem­mel kísérésével az ország minden ter­melőszövetkezete, valamennyi terme­lőszövetkezeti tagja számára köny- nyebb lesz a számvetés, feltárul a jö­vedelmező gazdálkodás útja, az ered­mények fokozásának, a hiányosságok kiküszöbölésének célravezető megol­dása. Melyek azok A LEGFONTOSABB TANULSÁGOK, amelyeket a barcsi termelőszövetke­zet fejlődéséből levonhatunk? A bar­csi Vörös Csillag termelőszövetkezet évről-évre előrehaladó fejlődése azon alapul, hogy növekvő színvonalon és egyre nagyobb mértékben alkalmaz­ták gazdaságukban a növénytermelés és az állattenyésztés alapvető és kor­szerű termelési módszereit. A nö­vénytermelés eredményességét nagy­ban fokozta, hogy a termelőszövetke­zet bátran igénybevette és alkalmaz­ta a modern gépi technikát. A kuko­rica, a cukorrépa, a napraforgó kapá­lását mintegy 50 százalékban a gép­állomás gépei végezték el. A gabona­aratás 30 százalékát kombájnok és aratógépek, a terménybehordás felét gépek látták el. Nagy figyelmet for­dított a szövetkezet a talaj termőere­jének pótlására, sőt növelésére, szer­vestrágya és műtrágya felhasználásá­val. Élenjárt a szövetkezet a fejlett füves vetésforgós gazdálkodási rend­szer bevezetésében. Ez az egyik lé­nyeges magyarázata .és forrása sike­reinek. A barcsi szövetkezet fejlődésének másik nagy tanulsága, hogy megkü­lönböztetett figyelmet szenteltek ál­lattenyésztésük minőségi fejlesztésé­re. Ez meghozta gyümölcsét. Az el­múlt évben szarvasmarhatenyészté­süket, baromfitenyészetüket és ser­téstenyészetüket egyaránt törzstenyé­szetté nyilvánították. A barcsi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet szemben fennálló követeléseit és igé­nyeit. 1953-ban például földjáradék­ra, valamint a tagok által a szövet­kezetbe 'behozott állatok és gazdasági felszerelések árának törlesztésére sa­ját erőből 152 ezer forintot fizettek ki. A barcsi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet példamutató gazdálkodásá­nak és a tagságban uralkodó példás EGYETÉRTÉSNEK KIINDULÓPONTJA és talán legdöntőbb magyarázata az, hogy a termelőszövetkezet szervezé­se és fejlesztése során maradéktala­nul érvényt szereztek az önkéntesség elvének. A szövetkezet vezetősége és tagsága őrködött azon, hogy senkit se a kényszerítés, hanem a meggyő­ződés hozzon a szövetkezetbe. Más tekintetben is példamutatóan jártak el ebben a szövetkezetben az új be­lépésekkel kapcsolatban. Nem vettek fel mindenkit válogatás nélkül, ha­nem visszautasították azokat, akiket dologkerülőnek ismertek és a szö­vetkezeti tagságra más nyomós indo­kok alapján alkalmatlannak láttak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlő­désének legutóbbi időszaka teljes mértékben beigazolta a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai el­járásának helyességét. Megváltozott a szövetkezetben az egykori nincstelen munkások és kis- parasztck élete, gondolkozása és meg­nőtt a dolgozótársaik iránt, érzett felelősségérzet, s ami összefoglalóan mindent kifejez: megszerették a kö­zös munkát, boldog életet nem is tud­nak elképzelni maguk számára a szö­vetkezeten kívül. Ezután Dobi István elvtárs azokról a hibákról beszélt, amelyek még fel­lelhetők e kitűnő termelőszövetkezet munkájában is, s amelyekből az ered­ményes tapasztalatok átvétele mel­lett okulnak és tanulnak mások is. Elsősorban A VEZETÉS MUNKÁJÁNAK megjavításáról szólt. Az eddig elért eredményeket továbbfokozva, ebben a szövetkezetben is szorosabbra kell fűzni a vezetőség és a tagság kapcso­latát. Utoljára hagytam a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet hibáinak és mulasztásainak megemlítése so­rán azt — mondotta — amely szerin tem a legsúlyosabb és politikai, gaz­termelt részének egynegyedre- [ dasági szempontból a legfontosabb. Hiányzik, és ahol megvan, rendkívül laza a kapcsolat az egyes szövetke­zetek között, valamint a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság között. Különösen elíté­lendő ez élenjáró termelőszövetkeze- tök esetében, mert azt jelenti, hogy ezek a termelőszövetkezetek eredmé­nyeiket, hasznos tapasztalataikat vé­ka alá rejtik, rövidlátóan elzárják a többi termelőszövetkezet, és az egyé­nileg dolgozó parasztság elől. A bar­csi Vörös Csillag termelőszövetkezet­nek bizony nem válik dicsőségére az, hogy ebben a faluban feloszlott az I. típusú Villám elnevezésű tsz. Ha EREDMÉNYEINEK TOVÁBBI FORRÁSA tagságának példás munkafegyelme, a családtagok, elsősorban a nők példa­mutató részvétele a közös munkában és a szilárd, állandó jellegű munka­szervezet. Figyelemreméltó körül­mény, hogy a szövetkezet 320 tagja közül 152 nő. A nők a férfiakhoz ha­sonlóan rendszeresen és fegyelmezet­ten dolgoznak, jó munkájuknak nagy része van az elért kimagasló eredmé­nyekben. A nők mint vezetők is megállják helyüket. A munkacsapat- vezetők többsége női dolgozó. A mun­kafegyelem szilárd a termelőszövet­kezetben. Kifejezésre jut ez abban is, hogy az elmúlt évben az egy. tagra eső átlagos munkaegységteljesítés 222 volt. Szükséges azonban a munkaegység szerinti részesedés maradéktalan megvalósításán túl a kiváló eredmé­nyeket elérő dolgozók külön jutalma­zása is. A barcsi Vörös Csillag ter­melőszövetkezet vezetői és tagjai megvalósították A KIVÁLÓ MUNKA KÜLÖN JAVADALMAZÁSÁT, premizálását. A gabonafélék terven felül szét felosztották a rájukfordított munkaegységek arányában. Megvaló­sították a premizálást a kapásnövá- nyeknél is. A közgyűlés határozata alapján a kapásnövények termelésé­ben közvetlenül részvevő tagok meg­kapták prémiumként a terven felüli termés 20 százalékát. A fogatosok pe­dig a terven felül termelt mennyiség 5 százalékát. Prémiumként osztottak ki például 197 mázsa búzát, 224 má­zsa árpát, 860 mázsa kukoricát, 480 mázsa burgonyát és 700 kiló olajat, 45 ezer forint készpénzt. E premizá­lási rendszer természetesen az egyes dolgozók közötti nemes versengéshez és a verseny alapján kiemelkedő i e szövetkezet tagjai a Vörös Csillag a Barcsi Fűrészüzem dolgozói A kongresszusi versenymozga­lom sikeréhez a Délmagyarorszá­gi Fűrészek barcsi üzemének dől' gozói is még jobb munkával, szo­cialista kötelezettségvállalásokkal, a darányi gépállomással szem- , ben vállalt kötelezettségük" nek és azt a vállalt határ­időre teljesítették is. Kétségtelen, hogy a barcsi fűrész­azok maradéktalan teljesítésével! üzem dolgozói önzetlen segítségé* és a darányi gépállomás patroné lásával, szocialista’ segítésével já­rulnak hozzá. Az üzem dolgozói vállalásaik teljesítéséhez nagy lel­kesedéssel fogtak hozzá. Az eredmény már a verseny első napjaiban megmutatkozott, hisz a1 januári 101.3 százalékos tervteljesítéssel szemben február első két versenysza­kaszában már 103 százalékra teljesítették tervüket. Az üzem dolgozói vállalták, hogy a ebben a negyedévben, az elmúlt év utolsó negyedévéhez viszonyít nek nem kis része van abbans hogy a1 darányi gépállomás a ha­táridő előtt 15 nappal eleget tehe­tett vállalásának és február 9-re teljesítette gépjavítási tervét. Misem bizonyítja jobban a barcsi fűrészüzem dolgozóinak lelkes versenyét, mint az, hogy a dolgozók napról-napra’, hónapról- hónapra fokozzák teljesítményei­ket, s nap mint nap jobb ered' ményeket érnek el a termelésbem A verseny eddigi szakaszában a "fajlagos ^nyagkiharanálást legkíameikedőbb teljesítményt J Stájer Imre korfureszes brigádja érte el, mely január hónapban va, 61.4 százalékról 64 százalékra j149, “ fKebruár. k<il7Aelsö Yerf^y- _Tn„,________orl ._ ______ _ szakaszában mar 170 százalékos em elik. Február 20-ig ezen a te' rületen is jelentős eredményt ér­tek el: a fajlagos anyagkihaszná" lásuk 63.79 százalékos volt­Az üzem dolgozóinak a párt- kongresszus tiszteletére tett válla­lásában a munkafegyelem meg­szilárdítása is szerepelt. Az ered­mény itt sem maradt el: az igazolatlan késéseket, kimaradáso­kat teljesen megszüntették — eb­ben az évben még egy dolgozó sem hiányzott igazolatlanul mun' kahelyéről. Ennek elérésében je­lentős része van az üzem párt- szervezetének, az üzem vezetősé' gének és üzemi bizottságának is, amelyek helyes versenyszervező és jó politikai felvilágosító mun­kájukkal .biztosították az igazolatlan mulasztások felszámolását. Amellett, hogy az üzem dolgo­zói példamutatóan harcolnak tervük és vállalásaik tel­átlaggal dolgozott. Kiemelkedő Écler József brigádjának teljesít­ménye is, amely a januári 141 százalékról februárban 147 száza* lékra fokozta teljesítményét. így növelte teljesítményét 132 száza­lékról 142-re Pálfi Imre brigádja is. A verseny eddigi eredményei­ben, a terv túlteljesítésében az üzem minden üzemrésze dolgozói­nak jelentős része van. így példá­ul a keretfűrészeseknél Obiián Tivadar 127, Pressing István 123, Rumics István 122.5 százalékot teljesített, vagy a parkettüzemben Weit Te­réz kurtítós, aki 131 és Angyal Ferenc parkettagyalus, aki 110 százalékos teljesítményt ért el a verseny eddigi szakaszában. Hely­telen lenne azonban, ha; megfeledkeznénk a gépműhely . „ , „ dolgozóiról, akik az eddigi mun­jesiteseert, nem feledkeznek meg , . , , , ,, i rór,áii„m4™at ■'kak folyamán a legnagyobb eredmények eléréséhez vezetett. A premizálás bevezetése valamennyi termelőszövetkezet számára szüksé­ges és lehetséges. A dolgozó tagok magas jövedelmé­nek biztosításán túl gondoskodni kell a termelőszövetkezet idős, beteg és átmenetileg munkaképtelenné vált tagjairól. Ennek fontosságát, a rá­termelőszövetkezettől kellő segítséget és iránymutatást kaptak volna, erre bizonyára nem került volna sor. Nem adott ezidáig elegendő segít­séget a barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezet a körülötte élő egyénileg a darányi gépállomásnak nyújtan­dó segítségről sem, hisz az is dön­tő tényezőként szerepelt vállalá' ukban. Tudatában vannak az üzem dolgozói annak, hogy az ipa­ri tervek teljesítése, illetve túltel­jesítése mellett döntő sze­repe van ma a mezőgazda" ság fejlesztésének, a mezőgazda- sági termelés fellendítésének is, mint azt a párt- és a miniszterta­nácsi határozat is mutatja. Ezért az üzem vezetőségének és dolgo­zóinak első feladata volt, hogy hiánytalanul tegyenek eleget es leghathatósabb segítséget adták a darányi gépállomásnak mind az alkatrészek gyártásában, mind pe­dig a gépek szakszerű javításában. Nyugodtan elmondhatjuk az üzem dolgozóiról, hogy a kon­gresszusi verseny eddigi szakaszá­ba^. jól megállták helyüket, s nap mint nap becsülettel tesznek ele­get vállalásaiknak és jó munkával járulnak hozzá mindnyájunk jó­létének biztosításához, kormá­nyunk programmjának megvaló­sításához. Vágómarháért tenyészüszőt kaphatnak cserébe a tsz-ek és egyénileg termelő dolgozó parasztok A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat­nak megfelelően termelőszövetkezeteink és egyéni dolgozó paraszt­jaink állatállományának minőségi megjavítása érdekében az Átlát­ás Zsírbegyüjtő Vállalat útján vágómarha-tenyészüsző csereakció indult be. Azok a tsz-ek és egyéni termelők, akik legalább 320 kg-os I., II., III. osztályzatú minőségnek megfelelő vágómarhával rendelkeznek, az Állatbegyüjtő Vállalattól selejt vágómarháikért 250 kg-on felüli tenyészüszőt kaphatnak. A vállalat a cserevágómarhákért az állat ivarénak és osztályzatának megfelelő szabad árat fizeti a tsz-nek, vagy egyéni termelőnek. A tenyészüszőt kg-onként 5 forintos áron adja át a cserevágómarha' akció keretében- (A tenyészüsző kg-on' kénti ára nem sokkal magasabb tehát, mint a cserében átadott vá­gómarha szabad ára!) A tenyészüszők az egyénileg dolgozó parasztok szerződéses ne­veléséből származnak, melyeket lehetőség szerint ugyanabban a községben cserevágóállat ellenében helyben át is ad a vállalat. Amennyiben nincs a községben az igénylésnek megfelelő mennyi­ségben szerződéses tenyészüsző, a vállalat hízlalótelepein (Csorna, Szőlősgyörök, Ságvár, Lulla, Kisbajom, Ujkút, Adánd, Káposmé- rő), vagy szükség esetén felhajtónapokon fogja1 a cserét lebonyolí­tani. Ezután Dobi István A TSZ TAVASZI FELKÉSZÜLÉSÉRŐL, jövő terveiről szólt. Megemlékezett arról, hogy a pártkongresszusi ver­senyben végzett jó előkészületek dolgozó parasztságnak sem. Élenjáró mellett a tsz példásan eleget tesz az termelőszövetkezeteinknek és köztük j állam iránti kötelezettségeinek. Tel­elsősorban a barcsi Vörös Csillag ter­szorulókról való gondoskodás szűk- melőszövetkezetnek megtisztelő fel­ségességét a barcsi termelőszövetke- j adata, sőt kötelessége az, hogy saját zet már régebben megértette. A múlt) gazdálkodásának szüntelen fejleszté­' se mellett a lehető legnagyobb segít­séget nyújtsa a gyengébben működő termelőszövetkezetek megerősítésé­hez és minél nagyobb számú egyéni­leg dolgozó paraszt termelésének fo­kozásához. évi zárszámadáskor a termelőszövet­kezet a szociális alapba 58.472 forint értékben helyezett el készpénzt és terményeket. A szövetkezet maradéktalanul ki­elégítette a tagoknak a szövetkezettel jesítették az 1954. évi I. negyedévi tojásbeadást. Nemcsak az első ne­gyedévre, hanem a II. negyedévre jó hízottsertéseket is beadtak már. A barcsi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet ez év tavaszán végzett mun­kája és a jövőre vonatkozó célkitű­lentő vándorzászló és pénzjutalom nem került méltatlan kezekbe. Te­gyen eleget maradéktalanul a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet tag-* sága azoknak a megtisztelő felada­toknak és kötelességeknek, amelye­ket ez a kitüntetés rájuk ró. Felzúg a taps, amikor Losonczi Pál, a tsz elnöke kezet fog az Elnöki Ta­nács elnökével, átveszi a kitüntetést és a jutalmakat. Most a barcsi Vörös Csillag elnöke, a Szocialista Munka Hőse szól az eredmények titkáról: az önkéntesség elvének tiszteletbentartása, a jó mun­zései — ugyanúgy, mint multévi ter- I kaszervezés, a tagok érdekeltségének méseredményei — arról tanúskodnak j megteremtése emelte az élre a barcsi — mondotta—- hogy az első díjat je-j Vörös Csillagot.

Next

/
Thumbnails
Contents