Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-05 / 54. szám

Péntek, 1954 március 5. SOMOGYI NÉPLAP * Jól felkészültek a tavaszi munkákra a nagyszakácsi dolgozó parasztok Az elmúlt napokban aranyat «rő tayaszi eső áztatta meg a föl­det — soha jobbkor nem jöhetett volna* — mondják a nagyszakácsi dolgozó parasztok. — Igaz, hogy kissé hátráltatta a tavaszi munkák kezdetét, de nem vesztet­tünk sokat, mert ez az eső igen jót tett a vetéseknek. Behozzuk még ezt az egy-két napi mulasz­tást, csak legyen jó idő, mert ami ; a felkészülést illeti, azzal jól ál­lunk — mondja Gesztics elvtárs, a községi tanács elnöke. — A gaz­dasági felszerelés is kijavítva vár­ja a tavaszt. A kovácsműhely előtt csupán két vetőgép áll, mely­nek a javítása szintén a befejezés • felé közeledik. A . vetőmagtisztítással azonban még nem végeztek; noha a tap- sonyi gépállomás február 4—8 ' között ütemezte be Nagyszakácsi­ban a vetőmag tisztítását, de a gépállomás eddig még nem jelent­kezett. A nagyszakácsiak azonban nem várták a gépet, hanem a ren" delkezésükre álló szelektorral hoz­záfogtak a tisztításhoz, s ha a gépállomás segítene, egy-két na­pon belül ezzel is készen lenné­nek. A trágyahordást befejez" ték. Most már csak a cserevető­magot várják, mert amint mond­ják, akkor nyugodt az ember, ha minden készen van. Nem kis munka vár a nagysza­kácsiakra. Terv szerint 70 hold zabot, 80 hold árpát, mintegy 500 hold kukoricát és 100 hold burgonyát kell elvetniük, «ezenkívül jelentős területen ré­pa- és takarmányféléket. A köz" .ségi tanács és a termelési bizott­ság nagy munkában van ezekben a napokban. Kisgyűléseket tarta­nak egy-egy csoport' dolgozó pa­raszt számára, ahol most már : részletekben ismertetik a tavaszi munkák tervét és a legfontosabb agrotechnikai eljárásokat. — Nem is olyan könnyű feladat ez — mondja Gesztics elvtárs —, sok még az ellenvetés, a maradi nézet. Sokszor bizony felvetik, hogy nem kell minket tanítani a gazdálko­dásra. De mi nem adjuk fel a harcot, mert tudjuk, hogy a ma­gasabb terméseredmény eléréséért "vívott küzdelmünk nem lesz •eredménytelen­igen nagy segítséget nyújtanak a felvilágosító munkában az élen­járó dolgozó parasztok, akik sa­ját gyakorlati tapasztalataikkal bizonyítják be a község dolgozó parasztjainak a párt és az állam tanácsainak helyességét. Kiss Sándorné 4 holdas dolgozó parasztasszony már a múlt évben is vetett tavaszi búzát, a gyakor" lat meggyőzte ennek előnyéről, most is az elsők közt volt, aki bejelentette igényét a tavaszi bú­zavetőmagra. Kiss Sándorné pél­dáját már az idén számos dolgozó paraszt követi. Böröndi Sándor élenjáró dolgozó paraszt az ősszel elsőként vetette ke- resztsorosan a búzát. Amint vetéseit vizsgálta, elmond­ja, örül, hogy hallgatott az okos szóra. Varga1 József és még né- hányan az élenjárók közül már a múlt évben is elhatározták a kukorica négyzetes vetését; ezen a tavaszon közel 100 holdon vet­nek négyzetesen. Ezekről a1 kérdésekről vitáznak, beszélgetnek ezekben a napokban a nagyszakácsi dolgozó parasztok. Különösen nagy lelkesedést vál­tott ki a községben a párt III. kongresszusára indított verseny. A kisgyűlések után naponta ke­resték fel a; községi tanácsot a dolgozó parasztok a versenyszer­ződés ügyében. Látszólag nem nagy vállalásokat tettek, de tel­jesítésük igen jelentős egész népgazdaságunk számára. Pécsek Géza 12 holdas dolgozó paraszt ezt írta a színes borító' lappal fedett versenyszerződésre: »Én, Pécsek Géza nagyszakácsi dolgozó paraszt vállalom, hogy a pártkongresszus tiszteletére egy új trágyatelepet építek.« E válla­lás teljesítésével Pécsek Géza 3— 4 mázsával növelheti a termésát­lagot. A nagyszakácsi dolgozó parasz­tok közül már eddig is számosán csatlakoztak Pécsek Géza verse­nyéhez és ha ezt végrehajtja min­den dolgozó paraszt, a község a 2800 holdas szántóján csupán bú­zából közel 10 ezer mázsa terméstöbbletet érhet el. Igen nagyjelentőségű Nagyszakácsi község dolgozó parasztjainak az a vállalása, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére, amint a földre rá lehet menni, 5 napon belül mintegy 1000 holdon elvégzik a tavaszi si‘ mítózást, ami szintén 2—3 mázsával növeli a tavaszi vetésű növények termés­hozamát. Ha csupán az 5000 hold kukoricát vesszük, mintegy 1500 mázsa terméstöbbletet érnek el. A nagyszakácsi dolgozó parasz­tok közül ma már egyre többen veszik kezükbe a1 papírt, a ceruzát és számvetést készítenek, mert meggyőződtek az elmúlt évek so­rán, hogy amit a párt javasol, az csak a hasznukra válik. Ezért igyekeznek minden napot és órát jól kihasználni, hogy mire alkal­massá válik az idő, késedelem nél­kül hozzáláthassanak a szántás­vetés munkájához, mert amint mondják — az időben végzett munka a legfőbb biztosíték a bő termés eléréséhez. Kint a földeken Elolvadt a hó, szikkadnak a föl­dek- A nagybereki állami gazda­ság dolgozói megkezdték a több­termelésért folytatott harcot kint a földeken. ígéretükhöz híven minden percet kihasználnak a ta­vaszi munkák sikerének érdeké­ben. Tegnap délután a gazdaság területén három traktorvontatású ekével megkezdték a szántást, a termelés nagy csatáját. Az egyik géppel Jánosházi János és váltó­társa, Jangli Gyula, a második géppel Famozi Károly és váltó" társa, a harmadik géppel pedig Harlermann Imre és váltótársa kezdte meg a talaj megművelésé^ Fejieasíik a% össvérienyéH»té»t a% állami gaadaságokban Az állami gazdaságokban a lótenyésztés fejlesztése mellett az eddiginél nagyobb gondot fordítanak az öszvértenyésztésre is. In­dokolttá teszik ezt az öszvértenyésztés nagy előnyei. Az öszvér hosszabb életű és korábban munkába állítható, mint a ló — két éves kortól 30 éves korig munkabíró. — Ha minden tekintetben nem is pótolja a lovat, bizonyos számú öszvér tartása minden nagyüzemi gazdaságban nagyon kifizetődő. A gyenge minőségű kancák tói is — ez is egyik előnye az ösz­vértenyésztésnek — kiváló öszvérek születnek. Idén még külföld­ről kell behozni szamárméneket, de a jövőben ezeket is idehaza tenyésztik. Erre a célra 5 állami gazdaságba .vonják össze a meglé­vő szamárkancákat. Készül az országos növényvédelmi prognózis A növényi kártevők különböző fejlődési alakjainak számából kö­vetkeztetni lehet megjelenésükre, s így az okozott károkra is. Ez, az alapja a növényvédelmi prognó­zisnak, a kártevők előrejelzésé­nek. Az 1954- évi növényvédelmi prognózis megbeszélésére a föld­művelésügyi minisztérium nö­vényvédelmi szolgálata kedden ér­tekezletre hívta össze a növény- védelem elméleti és gyakorlati szakembereit. Ivády Sándor, a földművelésügyi minisztérium nö­vényvédelmi igazgatóságának hi­vatalvezetője bevezető szavai után Bachó Zoltán, a zárszolgálati laboratórium vezetője a laborató­rium munkáját ismertetve közöl" te, hogy az 1953-as prognózis 65 százalékban bevált, azaz a kár­tevők túlnyomó részben az előre- jelzett helyeken léptek fel. Ez év­re 23 kártevőre dolgozták ki a prognózis-javaslatot. A laborató­rium az eddiginél nagyobb gondot fordít annak megállapítására, hogy az egyes tájegységeken belül melyek azok a fajok, amelyek időről-időre a legnagyobb károkat okozzák. Az előadás után a kutatók sor­ra beszámoltak előrejelzési javas­lataikról. Ezek alapján rövidesen elkészül az 1954. évi országos növényvédel­mi prognózis. I|ll- ÉS a falusi latosig számára lemeze!! szövetek else minlavégei A könnyűipari minisztérium pályázatára több gyapjúipari üzemben külön szövetmintákat terveznek a parasztság számára. A Gyapjú- és Finomposztógyárban már elkészültek az új mintájú gyapjúszövetek első végei. Terveztek tiszta gyapjú-kordot barna, drapp és szürke színben, olyan kordot is szőttek, amelynek belső fele teveszőr, jó meleg és erős kabát, nadrág lesz majd belőle. Ugyancsak teveszőrrel bélelve és anélkül is terveztek úgynevezett strux-anyagot. Bizonyára szívesen fogadják majd a dolgozó parasz­tok, a tiszta gyapjú hubertuszt is. A vidéki lakosság körében kedvelt mikádókhoz mintegy 6 féle szövetmintát készítettek. Tiszta gyapjúból gyártottak csizmanad­rág- és kabátvelurt- A gyapjúmosó dolgozói örömet akarnak sze­rezni a szép szövetekkel a falusi asszonyoknak is. Kasha férfiszö­vetek mellett különböző színű vékonyabb női kasha-anyagokat ter­veztek szoknyára, ruhára, kiska bátra. Az árak és a törvéoyek szigorú betartása a kisiparosság kötelezettsége PARTUNK és kormányzatunk in-JNem eléggé udvariasak, előzékenyek, tézkedései, rendeletéi nyomán a sőt előfordul az is, hogy előleget kisiparosság munkával való el- j vesznek fel, a munkát azonban nem látottsága is nagymértékben megnőtt, szállítják le. Vagy a másik még sú- A dolgozó parasztságnak nyújtott lyosabb, hogy a megengedett árak­nagyarányú kedvezmények meghoz- nál jóval többet kérnek, amivel meg­károsítják á dolgozókat. Ilyen hibák az utóbbi időben elég gyakran fordulnak elő. Ezek ellen ke­mény harcot kell folytatni, mert az tájk á falu lakosságának a munkaked­vét. Az előre meghatározott adó és beszolgáltatás mértéke bátorságot adott dolgozó parasztságunknak ah­szerszámait megjavíttassa, valamint egyéb közszükségleti cikkeit elkészít­tesse iparosságunkkal, vagy a kisipa­ri szövetkezettel. Eddig ez így rendjén is volna. Egyesek azonban a megye kisiparos­sága körében helytelenül kezelik a hozzájuk forduló megrendelőket. IV) ég 1953 tavaszán történt, ami- kor nemcsak a csurgói, de va­lamennyi gépállomás traktorosai éj­jel-nappal, hétköznap és vasárnap váltott műszakban munkálták a ter­melőszövetkezetek földjeit. A csur­gói gépállomás traktorosa egy ilyen vasárnapi műszak alkalmával órák­kal előbb ment be a gépállomásra, xnint ahogy a délben kezdődő mű­szakja megkívánta volna. Aki látta .őt a gépállomás udvarán végigmen­ni, nem tartotta különösnek korai ér­kezését, hiszen a műszak megkezdése «előtt mindig akad tennivaló, nehogy munka közben érje kellemetlen rrjeg- lepetés a műszakra rosszul felkészült traktorost. Flórián István egyenesen a traktoros-szállásra ment s ott leült ráz ágy szélére. Nem jegyezte meg senki, hogy 8 vagy 9 óra volt, amikor Flórián Ist­ván bement a gépállomás traktoros­szállására, de már csak egy óra le­hetett vissza a műszak kezdetéig, amikor Dombi Józsi bácsi, az üzemi bizottság elnöke rányitotta az ajtót és meglátta az ágy szélén ülő, gon­dokba merült Flórián Istvánt. — Miért lógatod a fejed, édes fiam, hiszen már fel kellene készülnöd — szólt Józsi bácsi azzal az atyáskodó . hanghordozással, amit mindenki meg­szokott és szívesen vett tőle a gépál­lomáson. Flórián egy pillanatra fel­nézett s olyan lélekzetet, vett, mintha válaszolni akarna, de sóhajtásszerűen kifújta ttidejéDő] a levegőt és tovább vizsgálta a padlót, mintha ott keres­né gondjainak megoldását. Dombi Józsi bácsi tovább faggatta a kesergő Flóriánt, s elhatározta, akármi baja van, segíteni fog neki, csak leg­alább már mondaná meg, mi nyomja annyira a lelkét. Persze a gépállomá­son mindenki tudja, hogy Dombi Józsi bácsi, az üzemi bizottság elnö­ke mindenkinek atyja, s alig volt olyan ügyes-bajos dolga valakinek, amit el Körültekintő gondoskodás a dolgozókról ne intézett volna. Ha úgy látszik, I ért — gondolta magában. hogy valamilyen ügy megoldhatatlan, ( Nemcsak a pedál taposásában, de akkor Józsi bácsit hívják és ő leg- ez^ben a gondokban is kipirult az többször megtalálja az elintézés mód­ját. Józsi bácsinak egyéb jó tulajdon­sága is van. Azok közé az emberek közé tartozik, akik soha nem unat­koznak. Bőven talál magának elfog­laltságot, mindenütt ott van, és kifi­nomult emberismeretével azonnal észreveszi, ha dolgozótársait valami gond, vagy egyéb kívánság foglalkozz tatja. Nem nyugszik, amíg ezt meg nem tudja? Ez nem puszta érdeklő­dés nála: a dolgozók választották meg üzemi bizottsági elnöknek és az ő kezébe nagy felelősséget adtak: a dolgozókról való szociális gondosko­dás biztosításának felemelő ügyét. Flórián István megmakacsolta ma­gát, nem használt Józsi bácsi rimán- kodása. — Jól van, édes fiam, ha nem aka­rod elmondani, hát csak hallgass, de én úgyis megtudom — szólt — s ezzel magára hagyta a gondjával birkózó Flórián Istvánt. J ózsi bácsi már nem fiatal em­ber, az ötven évet is régen maga mögött hagyta. Amikor Flóriá- nék lakása felé hajtott a gépállomás kerékpárjával, úgy taposta a pedált, hogy sok 20 éves fiatalember is meg­irigyelhette volna. Amikor visszafelé jött, mosolygósabb volt az arca. — Hát igazán elmondhattad volna, édes fiam, hogy mi bánt. Mert rossz a gé­ped és nem tudod azt *> +’°ljesítményt elérni, amit szeretnél és ezért a ke­reseted is kevés... Ej, ej, hát ezt nem mered nekem megmondani, ki­nek a kötelessége ezen segíteni? El­sősorban nekem! Az üzemi bizottság felelős a termelésért is, felelős a dol­gozók munkafeltételeinek biztosításá­arca, amikor visszatért a gépállomás­ra. Másnap meglepődött Flórián Ist­ván, amikor behívta a gépállomás gépek használata közben leginkább tönkremegy, hogy megfelelő tarta­lékról gondoskodhassak — szokta mondani, amikor termelési értekez­letre összejöttek a gépállomás dolgo­zói. Az őszi vetések és az őszi mély­szántások idején a földeken kereste meg a traktoristákat, megnézte, való­igazgatója és az igazgató szobájában I pan kivittek-e minden szükséges együtt látta a párttitkárt, a vezető- gépészt, a vezető-agronómust és Jó­zsi bácsit, az üzemi bizottság elnökét. Józsi bácsi elmondta Flórián István gondját és traktorával kapcsolatos nehézségeit. Flórián István érezte, hogy máris megkönnyebbült szíve és ahogy Józsi bácsi mosolygós szemébe és komoly arcára pillantott, úgy érezte, mintha a családja köré­ben lenne. Nem kellett biztatni, jött a szó magától is. Együtt határoztak: a gépet szétszedik és megkeresik azt az ismeretlen hibát, ami eddig sok keserűséget okozott Flóriánnak és a termelőszövetkezeteknek egyaránt. Később, az év folyamán Flórián-Ist­ván sztahanovista bátran fordult Jó­zsi bácsihoz és a többi elvtárshoz, ha valamilyen gondja volt és megtanul­ta, hogy egyedül nem ember az em­ber ... TUimbi Józsi bácsinak nagy lett az öröme, ö lett a gépállo­más raktárosa és neki kellett gondos­kodnia a védőöltözetről, a szükséges szerszámokról, felszerelésről és min­den olyan anyagról, ami biztosítja a termeléshez szükséges eszközök za­vartalan használatát és a dolgozók szociális szükségletének kielégítését. Nem, az nem lehet, hogy a csurgói gépállomás dolgozói hiányt szenved­jenek szerszámokban, apróbb alkat­részekben, hogy emiatt álljon a gép, ne tudják teljesíteni tervüket, s miatta csökkenjen a keresetük. — Édes fiaim, mondjátok csak el bátran, mi hiányzik, mi az, ami a hoz is, hogy elvásott mezőgazdasági : idevonatkozó törvényes rendelet elő­j Úja, hogy a hivatalos megengedett árjegyzéki árnál többet kérő iparost bíróság útján kell felelősségre vonni. Hogy az eddig fennálló hibákat ezen a téren felszámoljuk, minden kisipa­ros műhelyében köteles árjegyzéket kifüggeszteni, mindenki által jól lát­ható helyre. Az árjegyzékek érvé­nyességét a KlOSZ-szervezetek vizs­gálják felül. A dolgozók panaszaik­kal, kérelmükkel forduljanak min­den esetben a KIOSZ helyi szerveze­téhez, vagy a KIOSZ megyei titkár­ságához, hogy a szabálytalanságokat kivizsgálhassuk. KÜLÖNÖS figyelmet érdemel a fa­lusi kislakásépítéssel kapcsolatos ár­vetések pontossága, az árak szigorú betartása. Ezzel kapcsolatban építő­iparosaink a KIOSZ-on keresztül, az építőiparban mindenre kiterjedő, új árjegyzéket kapnak, amely szerint kötelesek az árvetést megadni. Egyes fényképészeink 5 forintos ár helyett 10 forintot kérnek a hatósági igazol­ványképekért, pedig a rendelkezés szigorúan 5 forintban állapítja meg 2 darab igazolványkép árát nyers állapotban. Egész sor szabálytalanságról tu­dunk még, amelyeket egyes cipész-, kovács-, vagy más szakmájú kisipa­rosok követnek el az árak és rende­letek be nem tartásával. A megfele­lő intézkedéseket ezek megszün­tetésére megtettük, de ehhez az is szükséges, hogy kisiparosságunk sokkal fegyelmezettebben dolgozzék és a közösség érdekét tartsa elsősor­ban szem előtt. A törvényesség be­tartásával, az állampolgári kötelessé­gek maradéktalan teljesítésével segít­sék a kormányprogramm sikeres megvalósítását. MEGYÉNK dolgozóitól pedig azt kérjük, segítsenek ezen a téren a hiányosságok feltárásában, a hibák kijavításában és ne sajnálják a tör­vénysértőket bejelenteni, mert csak így tudunk mi is dolgozóink érde­kében megyénk becsületesen dolgozó kisiparosságával együtt jó munkát végezni. szerszámot, alkatrészt, megvan-e a védőruha és esetleg feledékenységből vagy hanyagságból nem hagytak-e valamit benn a gépállomáson. Ha va­lami mégis hiányzott, annak nem ő volt az oka, mert ő mindent beszer­zett. Voltak ugyan nehézségei a be­szerzés körül, de ő megtalálta a mód­ját, hogy a pártszervezet segítségé­vel leküzdje azokat. Amikor a télen újabb szőrcsizmák, vattázott ruhák és egyéb szükséges holmik ér­keztek, Józsi bácsinak köszönték a dolgozók. — Ne nekem köszönjétek, édes fiaim, hanem pártunknak, a nép álla­mának. Ha jobban dolgozunk és a gépjavításnál nem lesz hiba, több munkát végezhetünk és több lesz a kereset is, gazdagabbak és erősebbek leszünk. Mutassátok' meg pártunk­nak, hogy ti is ezt akarjátok ... A gépállomás dolgozói leírták, ** no meg tettekkel is megmutat ták pártunknak, hogy Józsi bácsi gon. dolata találkozik az ő akaratukkal Meleg ruhában, sok szerszámmal és sok tartalék alkatrésszel elindultak a határidő előtt kijavított traktorokkal az új brigádszállásokra, hogy újabb győzelmeket érjenek el a mezőgaz­daság fellendítésének nagy csatájá­ban, a pórt- és kormányhatározatok végrehajtásában. Dombi Józsi bácsi szeretete és gondoskodása tovább kí­séri a gépállomás lelkes fiait... Horváth László. Boross Gyula KIOSZ megyei titkár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents