Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-27 / 73. szám

Szombat, 1954 márcias 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Barcsi Fűrészüzem teljesítette a pártnak tett fogadalmát (Tudósí tónktól.) Ahogy közeledik a III. pártkon­gresszus napja, úgy fokozódik üzemünkben a szocialista munka'- verseny lendülete is. Dolgozóink odaadó, lelkes munkája nyomán nagyszerű eredmények szü­lettek üzemünkben, a Délmagyar­országi Fűrészek barcsi üzemé­ben. Ez megmutatkozik abban is, hogy januári tervünket 101.3 százalékra, a februárit 117.1 szá­zalékra, március első dekádjának tervét 113, míg március második dekádjának tervét 129 százalékra teljesítettük. E nagyszerű eredmények után örömmel jelenthetjük, hogy a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásunkat maradékta­lanul teljesítettük és március 20-ig az alábbi ered­ményeket értük el a kongresszusi verseny során. A pártkongresszus tiszteletére azt vállaltuk, hogy termelési tervünket 352 ezer fo­rint értékű termék . termelésével túlteljesítjük. Vállalásunknak ezt a részét március 20-ig 65 ezer fo­rinttal teljesítettük túl és addig az időig 417 ezer forint értékű áru­val termeltünk többet az előirány zottnál. A versenyben azt is vállaltuk, hogy a fajlagos .anyagkihasználá­sunkat az előző negyedévi 61.4 százalékról 64 százalékra emeljük — március 20-ig a fajlagos anyag­kihasználásunkat 63.15 százalékra emeltük, ami biztosíték arra, hogy az anyagellátási viszonyok megjavulása folytán ezt a vállalá­sunkat a pártkongresszus napjáig valóraváltjuk. Vállalásunk a mun­kafegyelem megszilárdítását is magában foglalja. Vállaltuk, hogy az igazolatlanul mulasztók számát az előző negyedévhez viszonyítva 50 százalékkal, tehát 32-ről 16-ra csökkentjük. A dolgozók öntuda' tának növekedése, a jó politikai felvilágosító munka eredménye­ként a verseny eddigi szakaszában mindössze egy esetben fordult elő igazolatlan mulasztás. Üzemünk — fogadalmunk értel­mében — a darányi gépállomás felett vállalt védnökséget. Az erre vonatkozó szocialista szerződést megkötöttük a gépállomással iés annak minden pontját határidőre teljesítettük. Abban, hogy becsülettel eleget tettünk vállalásunknak, hogy a vállalt határidő előtt teljesítettük kötelezettségünket, nagy szerepe - volt üzemünk pártszervezetének és szak- szervezeti bizottságának, a párt- és szakszervezeti aktívák helytállásának és példamutatásá­nak. Hangoshíradón és a verseny­táblán keresztül állandóan népsze­rűsítettük élenjáró dolgozóinkat, az olyanokat, mint Obiián Tivadar keretfűrészes brigádja, amely pél­damutatóan az egész verseny so­rán az élenjárók között teljesítet­te tervét és 321 köbméterrel, Pressing István keretfűrészes bri­gádja, amely 298 köbméterrel és Brunnar István keretfűrészes bri­gádja, amely 209 köbméter gömb­fával vágott fel többet előirány­zatánál. A körfűrészesek közül Stáyer Imre, Pálfi Imre és Éder József ’ grammja. brigádjai teljesítették túl példa' mutatóan tervüket. A három bri­gád összesen 94 köbméter kész­árut termelt terven felül. Hasonló­an kiemelkedő teljesítményt értek el üzemünk többi dolgozói is. Ezek közé tartozik Szontag József rönkkirakó brigádja, amely 159, Weit Teréz parkettkurtítós bri­gádja, mely 139, Sebeszta Gyula gőzölős brigádja, mely 134, Pan­dur Anna szárítókocsirakó brigád­ja, amely 131 és Angyal Ferenc gyalus brigádja, amely 119 Száza' lékos teljesítményével járult hoz­zá a sikerhez. Ezek az eredmények azonban nem tesznek elbizakodottá ben­nünket, nem akarunk megpihenni babérainkon, hanem ezt a versenyt a kongresszusi ver­seny időszakán túl is folytat­ni akarjuk és nap mint nap kiemelkedőbb teljesítmények eléréséért indulunk harcba. Hogy ezt megvalósíthas­suk, csatlakoztunk a Fűrész" és Lemezipari Igazgatóság által kez­deményezett terven felüli gömbfa kihozatali mozgalomhoz - és vállal­tuk, hogy a II. negyedév folya­mán a jobb gömbfakihozatal ál­tal nyert három vagon fűrészárut felajánljuk az erdőgazdaságok, ál­lami gazdaságok és gépállomások szociális és kulturális létesítmé­nyeinek céljaira. Ezzel is segíte­ni kívánjuk a kormányprogramm mielőbbi megvalósítását, mely az életszínvonal állandó emelkedésé­nek, a dolgozó nép jólétének, a szocializmusnak, a békének a pro" A burgonya magasabb hozamának biztosítása A burgonya általában minden talajon megterem, de legjobb ter­méseredményeket a laza, homo­kos, könnyen felmelegedő, jó' táp­erőben lévő talajokon érhetünk el. A laza talaj azért a legmegfe­lelőbb, mert a tavaszi bőséges esőzéseket jobban bírja, több ned­vességet tárol és nem kell félni attól, hogy túl sok nedvesség mi­att a burgonya tőrothadást kap. A terméseredmény másik fontos kelléke a jó vetőmag használata. Vetés előtt minden gumót vizsgál­junk át. A gumók tyúktojás nagy­ságúak legyenek, mert az ilyen nagyságú gumó elég egészséges csirát tartalmaz. Ez a ’ nagyságú burgonya bőségesen megfelel ar­ra, hogy kellő mennyiségű táp­anyagot raktározzon az új növény számára. A vetőmagnak szánt, il­letve kiválasztott burgonya felü­lete sima legyen. Ez az egészsé­gesség legfőbb bizonyítéka, ha a héj nem sima, az már betegség- gyanús, vetőmagnak nem ajánla­tos. A gumók alakja megnyúlt, to- jásdad legyen. Babás és deformált alakú burgonya vetőmagnak nem alkalmas. A gumókon legalább 5 —6 egészséges csira legyen, hogy kellő mennyiségű szár indulhas­son fejlődésnek és ezáltal bőséges szár' és levél fejlődhessen ki, me­lyek a növény fejlődését biztosít­ják. A burgonya vetésterületének le­hetőleg pillangósvirágú takar­mánynövények területeit alkal­mazzuk... Kukoricaföldbe burgo­nyát ne ültessünk, mert a földben maradt csutkák a talaj munkák elvégzését nehezítik. A burgonya talaj előkészítése attól függően, hogy mi az előve- temény, tarlóhántással kezdődik, de az őszi mélyszántásnak minden körülmények között meg kell tör­ténnie. Tavasszal mihelyt a föld­re ki lehet menni, simítózni és fo- gasolni kell. A fogasolást minden esőzés után el kell végezni, hogy az összetömődött talajunk hajszál" csövességének megrongálásával megakadályozzuk a párolgást és a rögösödést. A fogasolás másik cél­ja, hogy az apróbb kikelt gyom­magvakat irtjuk. Vetésnél a 60 cm sortávolságot és a 30—35 cm növénytávolságot alkalmazzuk. A gumókat 14—15 cm mélyre rakjuk a földbe, attól függően, hogy milyen összetételű a talaj. Ezeket a szempontokat figye- lembevéve kell elvégeznünk minél előbb a burgonya vetését. Min­den dolgozó parasztnak saját ér­deke, hogy több termést takarít­son be az ősz folyamán, hogy mi­nél több felesleget vihessen a sza badpiacra. Sürgősen gyorsítsák meg a tavaszi munkák végzését a nagyatádi járásban Soha nem tapasztalt lelkes munka folyik ezekben a napokban kint szántóföldeken, kora reggeltől késő estig vidám beszélgetéstől, a munka zajától hangos mindenütt a határ. A falu dolgozói ezekben ■ a napokban rakják le az ezévi bő termés alapját Nem is késlekednek a munkákkal hisz tudatában vannak, hogy ma az egész ország szeme a falura tekint Rajtuk múlik, hogy mennyi hús, zsír, kenyér kerül a dolgozók aszta Iára, saját asztalukra. Ezért minden óra, minden perc igen sokat számít a terméseredmé­nyek alakulásánál; ha késünk a mun kákkal, igen sokat veszíthetünk. Az a közmondás: »amit ma megte­hetsz, ne halaszd holnapra«, talán még soha nem volt ilyen időszerű, mint éppen most ezen a tavaszon, mivel a késői kitavaszodás miatt a talajelőkészítési, vetési, növényvédel­mi munkák szinte egyszerre jöttek és valamennyit majd egyszerre kell elvégezni, ha nem akarjuk, hogy ke­vesebbet takarítsunk be. Ott, ahol kellő szervezettséggel és lendülettel láttak hozzá a munkákhoz, sikerült is kellő időben elvégezni a legidő­szerűbb munkákat. Rendezzék a vitás kérdéseket Balatonkereszturon BALATONKERESZTUR község dol­gozó parasztjairól igázán nem lehet azt mondani, hogy kevésbbé lel­kesednek a kormányprogramm meg­valósításáért, mint megyénk bárme­lyik más községének dolgozói. Tudják ők nagyon jól, hogy minden község­nek és mindenegyes dolgozó paraszt­nak mi'yen nagy része lehet és van az é'etszínvonal emelésének elősegíté­sében, a kormányprogramm megvaló­sításában. Bala'onkeresztur község dolgozó pa­rasztjai éppen ezért határozták el, hogy a párt és a kormány segítségét felhaszná'va azon igyekeznek, hogy jobb termelési módszerekkel, maga­sabb terméseredmények elérésével és a beadások pontos és lelkiismeretes teljesítésével részt vesznek e nemes célkitűzések megvalósításában. Ezt a szilárd elhatározást tükrözte vissza a ni tk a Ifi dolgozó parasztnak a pél­dája akik válla'ást tettek pártunk III. kongresszusának tiszteletére. Több olyan dolgozó paraszt is van, 'akik ané kül, hogy vállalásukat le­írták, vagy elmondták vo'na, első­ként mulattak példát, miként kell tettekül’ előbbre vinni a dolgozó nép ügyét. Üst Jóísef 6 holdas, Gál Rá­tér Béla dolgozó parasztok ’ elsőként teljesítették az egész évi tojás- és ha- romfibea, ásukat, időben elvégezték a gyümölcsfák tisztítását és permetezé­sét, de e’sők voltak a tavaszi mun­kák végzésében, így a szőlőnyitásban és metszésben is. Garai József 12 hol­das dolgozó paraszt teljesítette egész évi tojásbeadását és elvégezte az idő­szerű tavaszi mezőgazdasági munká­kat. Szalai György első volt, aki uz első negyedévben beadta egész évre járó hízott sertését és emiatt 300 kg májusi morzsolt kukoricabeadási ked­vezményben részesült. Péter János 5 holdas dolgozó paraszt ugyancsak Pél­damutató módon teljesítette egész évi ojásbeadását. Ezek a példák mind azt bizonyítják, hogy a balatonkereszturiak szeretik a pártot és adott szavuk valóraváltá- sáért töretlenül harcolnak. Igaz, hogy még nagyobb eredményekkel is di­csekedhetnének a községben és főleg a tavaszi mezőgazdasági munkákban járnának előbbre, ha több segítséget kapnának a községi pártszervezet ve­zetőségétől, a községi tanácstól. Sem a pártszervezet, sem a tanács nem nyújtott segítséget ahhoz, hogy a gaz­dák időben beszerezzék a tavaszi ár­pavetőmagot. A téli hónapok alatt nem beszélgettek a dolgozó parasz­tokkal és nem,' vi'ágosítoVák fel őket a, tavaszi vetőmagvak időben való beszerzésének jelentőségéről. A FONYÓDI járási tanács instruk­torai ugyan többször felkeresték a községet, de a dolgozó parasztokhoz már nem jutottak el és így nem is­merték azok közvetlen problémáit. Most, amikor azt látják, hogy a í0 hold tavaszi árpavetésből mindössze 10 ho'1dat, a 21 hald tavaszi búzából 7 holdat tudtak csak elvetni, sebté­ben összeírták, hogy kinek mennyi ve- 1őmagra van szüksége. Most szalad­gálnak a vetőmagvakért, amikor un­nak már a földben kellene lennie. Hogy a községi pártszervezet nem töl­ti be a község motorjának szerepét és nem lendí.ője a termelésnek, azt bizonyítja, hogy Csikós János köz­ségi párttitkár elvtárs nem ismeri a község termelési adatait. Mind a köz­ségi pártszervezetnek, mind a köz­ségi tanácsnak tudomása van arról, hogy korábban egyes földterületeket a balatonnagybereki állami gazdaság­hoz csatoltak és kb. 300 hold földdel kevesebb a területük, mint amennyi- I re a járási tanács megadta a tervet. Mégsem tettek semmit annak érde­kében, hogy ezt az ügyet tisztázzák és ne akkor álljon elő zavar, amikor a tervteljesítés ideje már elérkezett. A község dolgozó parasztjai ver­seny váll a’ ásaikat csak akkor tudják maradéktalanul teljesíteni, ha a, köz­ség vcze ői a pártszervezet irányítá­sáról segítik őket a felmerü’ő pro- blémáik megoldásában. Természete­sen azt is elvárják, hogy a községi ta­nács szerezzen érvényt a törvények­nek és ne tűrje a mulasztásokat, ame- iyek a község jobb eredményét veszé­lyeztetik. A község dolgozó parasztjai szégyenkeznek amiatt, hogy dr. Mó­rán yi Ferenc ügyvédnek a község ha­lárában lévő földjén még ma is kint van a multévi levágatlan kukorica­szár és a tanács nem tesz semmit en­nek levágása érdekében. BALATONKERESZTUR község dol­gozó parasztjai elvárják a járás és a község vezetőitől, hogy most már haladékta'anul rendezzék a község vifás ügyeit, hogy maradék nélkül teljesíthessék vál'alásaikat és zavar­talanul dolgozhassanak. A nagyatádi járás termelőszövet­kezeti és egyénileg dolgozó pa­rasztjainak nagy többsége is fel­ismerte a gyors munka szüksé­gességét. A járás számos községében, mint Szabáson, Rinyaszentkirályon az idő­szerű tavaszi munkákat, a szántást, a tavaszi búza és a lucerna vetését, az ősziek fejtrágyázását már befejezték. Az utóbbi 5 napban igen nagy len­dületet vett a szántás-vetés Kutas, Csököly, Háromfa községekben is. A nagyatádi járás dolgozó paraszt­jainak százai és ezrei lelkeshangú gyűléseken tettek fogadalmat a párt- kongresszus tiszteletére, melyben megfogadták, hogy a tavaszi mun­kákat időben elvégzik, -a begyűjtési tervet határidőre teljesítik. Ezt' a fogadalmat összegezi a járási tanács versenyvállalása is, melyben csatla­koztak a barcsi járási tanács verseny- felhívásához. Mindenegyes verseny­pont igen nagyszerű, lelkesítő felada­tokat tűz eléjük, melynek pontos végrehajtása sokezer mázsával jelent több kukoricát, búzát, burgonyát, de ugyanilyen nagy jelentősége van a begyűjtési tervek teljesítésének is. A nagyatádi járás dolgozó paraszt­jainak többsége egyetértett ezzel a fogadalommal és vállalta is annak teljesítését. A fogadalom azonban egymagá­ban még nem elegendő, azt tet­teknek kell követniök. Ha megvizsgáljuk a verseny válla­lás egyes pontjait, meg ’kell állapíta­ni, hogy a nagyatádi járás dolgozó parasztjai, állami gazdasági és gép­állomási dolgozói eddig nem tartot­ták be teljes egészében a pártnak tett fogadalmukat. Pl. többek között vállalták, hogy a tavaszi búza veté­sét március 25-ig befejezik. A határ­idő lejárt, a tavaszi búza nagyrésze azonban még a zsákokban van; eddig mindössze 15 százalékra teljesítették a tavaszi búza vetéstervét. A szán­tást is a legutóbbi jelentés szerint csak 18.3 százalékra végezték el, de elkéstek a zab és a tavaszi árpa ve­tésével is. Jócskán találni még a köz­ségek határéban láibon álló kukorica- és napraforgószárat is. Hasonló a vállalás teljesítése a begyűjtésben is, tehát a nagyatádi járás a megye utolsó járásai közt kullog a Megyei Pártbizottság vándorzászlajáért fo­lyó kongresszusi versenyben. Látják ezt a súlyos lemaradást a járás vezetői is. Egymást okolják az elmaradásért, de végeredményben maguk sem tudják, hogy miért ez a nagy lemaradás. Pe­dig ha egy kicsit szétnéznének, rög­tön megállapíthatnák. Az elmaradás egyik legfőbb oka, hogy nem készültek fel a járási ta­nács dolgozói a nagy feladatokra, de nem készítették fel a községi tanácso­kat sem. Ezt mutatja az is, hogy most, a munkák dandárjában hívták össze a községi tanácselnököket a ta­vaszi munkákra való mozgósítás cél­éból. Ez az értekezlet megmutatta, hogy egyes községi tanácsok nem ké­szülték fel kellően a tavaszi munká- ] rásmak. na. A részvevő elnökök közül többen őszintén bevallották, hogy nem tud-» ák, a községben hogyan is állnak a hántással, vetéssel, sőt kiderült az is, hogy sok tanácselnök ősz óta kint sem volt a határban. Futó elvtárs, a lagykorpádi községi tanács elnöke irra hivatkozott, hogy egy hónapja jött meg az iskoláról és még nem ért á kimenni a határba. Ez az íróasztal melletti munka eredményezte azt, iogy a községi tanácsok nagyrésze hamis, a valóságnak nem megfelel® jelentést küldött a járási tanácsnak. Számos községben, mint Somogy- szobon is, közel 20 hold tavaszi búzát vetettek el a dolgozó pa­rasztok, a tanács azonban nem ellenőrizte a gyakorlatban ezt, s így nem jelen­őit semmit. Hasonló jelentést küld be több községi tanács is. A járási tanács ezt minden további nélkül tu­domásul vette és ugyancsak hamis jelentést küldött a Megyei Tanács­hoz. Ez a nemtörődömség nem más, mint a párt, az állam félrevezetése, a község szorgalmas dolgozó paraszt­jainak lebecsülése. A nagyatádi járás dolgozó paraszt­jai is szívesen veszik, ha munkáju­kat megbecsülik, értékelik. Még na­gyobb lendülettel dolgoznak, ha azt látják, hogy a község, a járás vezetői figyelemmel kísérik munkájukat. Ezt mutatja Szabás község dolgozó pa­raszt jainaik példája is. Amikor meg­tudták, hogy a Megyei Pártbizottság kongresz- szusi zászlóval tüntette ki őket, még nagyobb lendületet vett a munka és ma már nemcsak a szántás-vetés­ben járnak élen, hanem a begyűjtési tervet is teljesítik. Nincs olyan fér­fi, nő a községben, akit ne ösztönöz­ne még jobb munkára ez- a kitünte­tés. Mindez a jó eredmény annak köszönhető, hogy a községi tanács vezetői a tavaszi munka kezdete óta állandóan kint vannak a mezőn, ta­nácsot adnak, bírálnak, dicsérnek ér­dem szerint. A dolgozó parasztok sem maradnak adósak, a dicséretre, a jó- tanácsra még jobb munkával vála­szolnak,’ Ott azonban, ahol a tanácsok az íróasztal mellől irányítanak — h* ezt egyáltalán irányításnak lehet ne­vezni — ott. még mindig a szebb időt várják a dolgozó parasztok. A nagy­atádi járás megyeszerte ismert bur­gonyatermő vidék, mégis a vetési te­rületnek csak. 1.8 százalékát ve­tették be, holott az idő, a talaj igen alkalmas, különösen az előcsírázta­tott burgonya vetésére. Csököly köz­ség párt-titkára maga is arra hivat­kozik, hogy túlságosan hideg a föld. Ez a nézet a községben is eluralko­dott, bár az idősebbek a gyakorlat­ból tudják, hogy a korán vetett bur­gonya mindig jó termést szokott ad­ni. Ilyen és ehhez hasonló maradi né­zet más községben is tapasztalható. Ez azt mutatja, hogy a járás ve­zetői nem tudatosították megfelelően a helyes agrotechnikai módszereket, de még most sem harcolnak eléggé az ilyen nézeték ellen. A nagyatádi járásban sok és sür­gős tennivaló van a tavaszi mun-’ kák meggyorsítása érdekében. Erezzék a nagyatádi járás dolgozó parasztjai, hogy a pártnak adott sza­vuk teljesítése becsületbeli ügyük — lássanak tehát sürgősen munkához, vállalásaikat kövessék -tettek. Újból -hívják életre minden községben a múlt években jól bevált dülőfelelősi rendszert. Ehhez igen nagy segítsé­get nyújthatnak a termelési bizott­ságok.- Ezzel jelentősen megkönnyít­hetik az ellenőrzést és a jelentőszol­gálatot is. Szervezzenek a községi tanácsok utcák, dűlők közti versenyt, írják ki naponta a versehytáblára az élenjáró dolgozó parasztok nevét és bírálják az elmaradókat. A járási tanácsnak az elkövetkező napokban minden erőt mozgósítania kell a tavaszi munkára. Ellenőrző munkájuk ne csupán a tanácskozásra terjedjen ki, hanem menjenek ki a földekre, ismerjék meg az embere­iket örömükkel, problémáikkal együtt. Ha ezt teszik, akkor a községi taná­csok követni fogják őket és így a gyakorlati segítséggel rövidesen fel­számolhatják mulasztásaikat és mél- . tó versenytársa lesz a nagyatádi já­rás a vele versenyben lévő barcsi já­Győri Vendel. — A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FOKOZÁSÁNAK ELŐSEGÍ­TÉSÉRE kormányzatunk az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is minden támogatást megad. A gazdasági vasutakon is különböző utazási és szállí­tási kedvezményeket biztosítanak számukra. így példáül lehetővé teszik, hogy a gazdasági vasutak vonalai mentén fekvő községek őstermelői el­adásra szánt áruikkal egyidőben ugyanazzal a vonattal utazzanak mérsé­kelt menet- és fuvardíjfizetés mellett. A gazdasági vasutakon a termelő­szövetkezeti csoportok tagjaira is kiterjesztik a dolgozók hetijegyének használatát. Ez 10 kilométer átlag utazási távolságot figyelembevéve 59 százalékos menetdíjkedvezménynek felel meg.

Next

/
Thumbnails
Contents