Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

Kedd, 1954 február 23. SOMOGYI NÉPLAP A viilamosárammal való takarékosság a Textilművekben Napjainkban egyre több szó esik mind a sajtóban, mind a hét' köznapi életben az energiatakaré­kosságról, a villamosenergia gaz­daságos felhasználásáról. A Kapos­vári Textilművek dolgozói is en­nek szellemében fogtak napjaink­ban munkához, hogy a villamos­energiával való takarékosság terű' létén is minél nagyobb eredmé­nyeket érjenek el a kongresszusi versenyben, hogy ezzel is elősegít­sék a párt határozatainak végre­hajtását, a kormány programmja célkitűzéseinek megvalósítását. A Textilművek dolgozói és ve' zetői a villamosenergiával való ta­karékosságról szóló felhívás után tervezgetésekhez, számítgatások- hoz fogtak, s kiderült, hogy egy kis körültekintéssel, s alaposabb szervezési munkával náluk is jelentős mennyiségű villamos­energiát takaríthatnak meg népgazdaságunknak. Ezt néhány példával támaszt­juk alá. A keresztorsózó üzemrész például mindezideig je­lentősen túlteljesítette tervfelada' tát, tehát jelentős mennyiségű fo­nallal termelt többet, mint ameny- nyit az üzem többi üzemrésze fel tud dolgozni. A számítgatások közben kiderült, hogy ez az üzem­rész abban az esetben is ellátja az üzem szükségletét, ha csak két műszakban dolgozik. Ezért üzem termelékenységét. Ehhez ha­sonló intézkedést tettek az előfo' nógépek üzemeltetésével is és a mindenkori szükséglet figyelem- bevételével itt is csökkentik a dél­utáni műszakokban a menőgépek számát. Az üzemi világítás területén is jelentős villamosenergia megtaka­rítást terveznek az üzem vezetői és dolgozói. így például a munka" napokon csak a termeléshez szük­séges világítást tartják üzemben, az üzemi szünnapokon viszont csak a biztonsági világítást tart­ják bekapcsolva. Komoly megta­karítás várható a világítótestcso­portok átrendezésével is: ezzel az az üzem műszaki dolgozói is, akik hasznos útmutatásokkal és értékes javaslatokkal járul" nak hozzá a villamosenergia­fogyasztás csökkentéséért fo­lyó küzdelemhez. Elhatározták, hogy február 24-ig a legjobb műszaki és élen­járó dolgozókból brigádot szer veznek, melynek feladata lesz hogy felkutassa az üzemben a to­vábbi takarékossági és villamos- energiacsökkentési lehetőségeket, A brigád által kidolgozott és fel­használható javaslatok díjazására az üzem vezetősége az igazgatói eddigi világítási áramfogyasztást j alapbor 5000 forintos jutalmat tu 5—6 százalékkal csökkentik. j a­A villamosenergiával való foko- Megyénk üzemei és vállalatai zottabb takarékosság, a tervek ; kövessék a Textilművek dolgozói­maradéktalan teljesítése és a mi'ínak és vezetőinek nemes harcát a nőség állandó javítása napjaink- | villamosenergiafelhasználás csók­ban a legdöntőbb feladatok közé : kentéséért, ezzel is járuljanak hozzá tartozik- A Textilművek dolgozói a kongresszusi verseny sikeréhez tudatában vannak ennek, de tudja | és ezzel is segítsék bányászaink ezt az üzem vezetősége és a mű- nehéz, önfeláldozó harcát, szebb, szaki dolgozók is. S éppen ezért) gazdagabb életünk alapját, a kor- az üzem fizikai dolgozói mellett; mányprogramm megvalósítását, bekapcsolódtak ebbe a nemes moz- j galomba — Berkics — Hosszú Sándor felajánlást ír Hosszú Sándor somogyszentpáli ,,,,,, , , e I dolgozó paraszt asztalán ott fek­taroztak, hogy a keresztorsozo ■ üzemrészt a három műszak he­lyett csak két műszakban, az első és a harmadik műszakban üzemel­tetik. így jelentős mennyiségű villamosenergiát takarítanak meg, s ezzel gazdaságosan használják j fel a rendelkezésre álló munka­szik a díszes pártkongresszusi lap, még egy sor és kész a vállalás. — A pártnak teszem ezt a foga­dalmat — mondja Hosszú Sándor — és ezt teljesítenem is kell — és tovább szántja a tolla a papírt. — Vállalom — és szinte látszik erőt ig i rajta, hogy a pártra gondol, meg­A kártoló üzemrészben viszont'eSY pillanatra és utána gyors az első és a harmadik műszakban egymásutánban írja- a többit , üzemeltetnek minden gépet, s így ■. h°gy gazdasági gepeimet, eket, bo­ronát és egyeb szerszamokat meg elérik azt, hogy a csúcsfogyasztás idején a dél­utáni műszakban csökkenthe­tik a menőgépek számát anélkül, hogy ez befolyásolná az | jenek feljavítása érdekében válla- üzem tervének teljesítését, az lom, hogy a rendelkezésre álló is­! február hónapban kijavítom, to- [ vábbá vállalom, hogy a vetőma' I got kitisztítom. A talaj termőere­tállótrágyát az előírásoknak meg­felelően kezelem és azt rendszere­sen a mezőre hordom szarvasba. — Én ennyit kívánok tenni a kongresszus tiszteletére. Úgy gon­dolom, ha az országban minden dolgozó paraszt csak ennyit tenne, akkor ebben az évben máris jelen­tősen növeljük a terméshozamot. Ez pedig nem kis mennyiség or­szágos viszonylatban. Most raj­tunk, dolgozó parasztokon áll, hogy milyen lesz a termés, mert pártunk és kormányunk a maga részéről megtette a szükséges in' tézkedést és megteremtette a fel­tételét is, hogy dolgozóink a ma­gasabb terméseredmények elérésé­ért időben végezzenek el minden munkát. Fellendülés előtt a inezőga^dasag’i újítómozgalom A mezőgazdasági újítómozgalom- (lókban, színekben rendezték be és nak nincs még nagy múltja, hiszen ; egyenként szedegették össze a hasz- a gépállomások és állami gazdaságok j nálaton kívül lévő öreg műhelygépe- akkor születtek, amikor az ipari üze- j két. Kevés volt a szakmunkás is. mekben már jelentős észszerűsítése- > Hősi korszak volt ez, amikor sok, két, újításokat vezettek be. 1948—49- ; előbb még nagygazdáknál szolgáló ben az elhagyott vidéki kúriák lapu­val, gazzal benőtt udvarain megje­lentek a traktorok. Nehéz körülmé­nyek között kezdték meg a munkát. A műhelyeket többnyire régi. istál­volt cseléd határozta el, hogy szakít a régi élettel és megtanulja a gépek kezelését. Az első feladat az elemi ismeretek elsajátítása volt és nehe­zen lehetett szó újítómozgalomról. A szakembereket a szükség tanította meg az ötletességre A tapasztalatlan traktorosokat a szükség tanította meg a leleményes­ségre. A gépállomáson lévő ekék, ve­tőgépek, boronák és egyéb munka­gépek nagyrészt még kisüzemi has: nálatra készültek. Ha csak akasztottak belőlük a traktor féle vonószerkezet, amelyet ma egy­re szélesebb körben alkalmaznak. A gépállomásokon és állami gazda­ságokban dolgozó gyakorlati szakem­berekre fontos feladatot rótt a körn­egyed bájnok és egyéb mezőgazdasági gé- uíán, pék megjelenése. Ezek szerkesztésé­nem használták ki eléggé erejét. Ek- be és szerelésébe ugyanis nem egy­kor születtek meg az első gépössze-} szer hiba csúszott. A velük bánó em- kapcsolások. A fez-földek területének j berekre várt a feladat, hogy munka megnövekedése lehetőséget is adott j közben mielőbb felfedezzék a hibá- erre. A pátyi gépállomás szerelőmű-: kát és javaslatokat dolgozzanak ki helyének dolgozói ekkor dolgozták ki:ezek kikíicvnhHióoóra az azóta is használt ekekapa-össze­kapcsolást. Igen egyszerű ez az újí­tás. Egy hosszú rúd után kilenc eke­kapát függesztenek és a traktorvon­tatással kilenc ember és kilenc ló munkája válik fölöslegessé. E meg­oldás továbbfejlesztése a Temesvári­Erősen próbára tette a szakembe­rek tudását az alkatrészhiány' is. Va­lóságos mesterei lettek az alkatrészek felújításának és házi elkészítésének. Tucatszámra lehetne sorolni a példá­kat arra, hogy még az idei gépjaví­tásban is hány ötletes, jól felhasz­nálható javaslat született. Jelentős sikerek A nehéz körülmények között dol­gozó szerelők és traktorosok hozzá­szoktak ahhoz, hogy ötletesen, ügye­sen dolgozzanak. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a fiatal újítómoz- Jom máris több, igen jelentős ered­ményt ért el. Ezek közül talán a leg­jelentősebb a négyzetes kukoricaül­tetőgép, amely Gyurkó Dénesnek, a tatai kísérleti tangazdaság agronómu Imre által szerkesztett kévegyüjtő­kocsinak is, amelyet aratógéphez kap­csolva alkalmaznak. Ennek az újítás­nak a megszerkesztője példázza leg­inkább, milyen óriási sikered lehet­nek az újítómozgalomnak. Csánik Imre nem iskolázott ember, egyszerű fejőgulyás,. de a fúró-faragó pásztor- emberek hagyományain nőtt fel és mindenre van egészséges ötlete. A sának ötlete és javaslata nyomán ké- ’ mezőgazdasági munkások életének zült el. Ebből a gépből a mezőgaz-1 gyökeres változása és ezen belül az daság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján ezer da­rabot készítenek már idén. Jelentősen megkönnyíti a gyü­mölcsfa- és szőlőültetést a most ki­próbálás alatt álló gödörásógép. Ugyancsak nagy jelentősége van az aratási munkák ideje alatt a Csánik újítómozgalom kibontakozása tette lehetővé, hogy ez az éleseszű, ötletes ember ne csak borotvadobozokat fa­ragcsáljon, ne csak a maga kis köré­ben használja fel tehetségét, hanem javaslatai nyomán százával készül­jenek az új mezőgazdasági gépek. Az igazi fellendülés most várható ÚJRA A FALUBAN IGAZ, hogy már hetekkel az- »előtt tudomást szereztek a heresz- nyeiek Gelencsér elvtárs vissza' jöveteléről, mégis amikor megje­lent a faluban, sokan összedug-! ták fejüket, latolgatták, talál­gatták, vájjon miért jött haza ez a Jóska, hiszen ő már a miniszté­riumban dolgozott, nem is akár­milyen beosztásban; és hát a kor­mánykitüntetést sem adják akár­kinek. Mégis hazajött. Biztos va­lami rosszat csinált — vetődött fel egyesekben a gondolat. De úgy igazán mégse gondolt senki arra, hogy valóban rosszat tett volna, mert Gelencsér elvtársat nem úgy ismerik, hogy ahova ál­lítják, ne állja meg a helyét- Jól ismeri mindenki, hisz itt született, az apja, anyja, meg ő is itt nevel­kedett és nem is valami jó módban, mert alig hagyta el az iskola padjait, máris a nagybirto­kokat járta. Azt is tudják róla, hogy mindig rendszerető, szorgal­mas ember volt, de hát ilyenkor mégis egy kis gyanakvással be­szélnek a faluban az olyan ember­ről, aki Pestről visszatér falujába, mert a múltban az ilyen embert megvetették, munkakerülőnek tartották, akinek sehol sem tet­szik a munka. Nem sokáig tartott ez a találga­tás, mert megtudták, hogy ő lesz a község agronómusa, aki saját kérelmére jött haza a minisztéri- umból. Gelencsér elvtárs csak­hamar feltalálta magát, hisz régi ismerősei közé érkezett. Azok kö­zé, akikkel éveken keresztül együtt dolgozott, harcolt, akiknek segítségével jutott el idáig. MA MAR mindenki tudja a köz­ségben, hogy Gelencsér elvtárs tem falumba; minden törek­vésem az, hogy az eddig szerzett tapasztalataimat, tudásomat a fa­lu ! szilárdítására a termelőszövetkeze- I lekben, mert amint tájékozódtam, I ezen a téren különösen a heresz- nyei Dimitrov tsz'ben bőven van tennivaló. A tsz-ek mellett azon­ban az egyéni dolgozó parasztok gazdálkodásával is sokat foglalko­zom, mivel mindkét községben nagyrészt még egyénileg gazdál­kodnak-« GELENCSÉR elvtárs még so­kat tudna beszélni terveiről, de amint említi, nem lehet ezt most egyszerre elmon dani, mert annak ellenére, hogy jól ismeri mindkét közsé­get, sok olyan körülményt kell figyelembevenni, ami távolléte alatt megváltozott. Gelencsér elvtárs mint máskor, most sem akar túllőni a célon, csak az alapos ismeretek birtoká­ban tud helyesen tervezni, taná­csot adni és ez így van jól, hisz meddő álom lenne most mindjárt f elmélkedésének szolgálatába - arrój beszélni, hogy jövőre ilyen ___ c> ■ An -í I im« 1 r, iattoHű QtYI VQ Ct\T , , .. , , . ‘“ui c uuiu Louuaii az, u mcu lesz a község agronomusa, igaz. állapítani, hogy hány holdon ter­hogy nemcsak Heresznye községé, hanem a szomszédos Bolhó közsé­gé is. Nem is hagyják nyugton, száz és száz kérdéssel ostromolják, tanácsot kérnek tőle egyes fontos kérdésekben. Gelencsér elvtárs nem is fukarkodik a tanáccsal, mert amint nyilatkozatában el­mondotta: »A legfőbb vágyam tel­jesült azzal, hogy visszakerülhet" állítsam. Úgy gondolom, hogy igen sokat tehetek én ennek érde­kében, hisz ismerem a községek adottságait, az embereket, a föl­det, tudom, hogy mit hova lehet és érdemes vetni, hogyan kell a talajt előkészíteni. MOST, miután hazaérkeztem, legfőbb feladatomnak tartom, hogy a két község dolgozó pa­rasztjaival ismertessem terveimet, elgondolásaimat és megbeszéljem velük a legközvetlenebb feladato­kat. Úgy határoztam, hogy most elsősorban a két község termelő- szövetkezetének a tervkészítését nézem meg, és nyújtok segítséget. _ ­ahhoz. Most ez igen fontos, mert ez , felemelkedéséért. - Tudom, hogy az alapja az egész év munkájának, jnem \esz könnyű a feladat — mert nem elég csupán azt meg" mondja Gelencsér elvtárs , de úgy érzem, hogy az eddig szerzett tapasztalatom, tudásom hozzásegít és ilyen lesz a jövedelem, vagy ezt és ezt fogják csinálni. — De mindenesetre rajta leszek — mondja —, hogy az adottságok és tudásom teljes kihasználásával a legjobb eredményt, a legmagasabb termést' érjük el. Gelencsér elvtárs az elmúlt 4 év alatt sokat tanult, bejárta az ország különböző részeit, mindig ott volt, ahol nehézséggel kellett szembeszállni: jó munkájáért dol­gozó népünk állama kormányki­tüntetésben részesítette. MOST a gyakorlatban, az első vonalban akar harcolni a mező- gazdaság fejlesztéséért, a falu melünk kukoricát, vagy burgo­nyát, mekkora legyen állatállo­e nehéz feladat elvégzéséhez Is. Mindez azonban csak akkor vezet­mányunk, hanem figyelembe kell hét sikerre, ha a legmesszebbme' venni a tervkészítésnél a munka' í nőkig figyelembeveszem a dolgozó erőt, a tsz egyéb sajátos viszonya- ' parasztok véleményét, javaslatait it ami gazdaságossá teszi a tsz ! és velÜk együtt> közösen látunk ’ gazdaságossá teszi a tsz hozzá egy-egy feladat végrehajtá­gazdálkodását. Nagy gondot kell sához. fordítani a munkafegyelem meg- s — Győri Vendel — A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatáro­zat kedvező helyzetet teremtett az újítómozgalom továbbfejlődéséhez. A gépállomások és állami gazdaságok műhelyeibe a régiek mellé új, kiváló szakemberek érkeznek. Szodorai Ist­ván Kossuth-díjas esztergályos már a mezőhegyes! mezőgazdasági gépja­vító vállalatnál hasznosítja tapaszta­latait. Nemcsak új szakmunkásokkal erősödnek a mezőgazdasági műhe­lyek, hanem a kiváló fiatal mérnö­kök közül is sokan határozták el, hogy a mezőgazdaságban dolgoznak tovább. A technikai feltételek jelen­ősen megjavultak, a műhelyekbe új esztergapadok és egyéb felszerelések érkeznek. Budapesten egy hónappal ezelőtt felavatták az ország első korszerű gépállomási nagy j avítóműhelyét, amelyben a hatalmas szerelőcsarnok mellett külön jólberendezett eszter­gályos-, kovács-, lakatos- és egyéb műhely is van. Ez a nagy javítómű­hely már nagyobb gépalakítások el­végzésére is kiválóan alkalmas. A mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló határozat előírja, hogy min­den gépállomást el keli látni nagy­javítómű hellyel és a tervek szerint már idén 200 nagyjavítóműhely épí­tését és felszerelését felezik be. A patronáló üzemek odaadó támogatá­sa szintén megkönnyíti az újítók munkáját. Ezenkívül a nagyobb je­lentőségű újítások elkészítésére Mo­sonmagyaróváréit külön mezőgazda- sági újításokat kivitelező műhelyt lé­tesítenek. Az új feladatok Az újítómozgalom kifejlődését ed- j az újítások elhanyagolása miatt há- dig hátráltatta az e téren még min- j rom állami gazdasági igazgatót meg- dig megmutatkozó bürokrácia. Az, dorgált. Igen fontos, hogy a helyi utóbbi időben már jelentős javulás mutatkozik. A földművelésügyi mi­nisztérium és a MEDOSZ képviselői­ből, valamint kiváló szakemberekből álló, mezőgazdasági újításokat elbí­ráló bizottság legalább kéthetenként ülésezik. Ha valamilyen kampány- munkában felbukkant fontos újítás­ról van szó, akkor két hétig sem vár­nak. Előfordult, hogy a bizottság egy hét alatt elfogadta a beérkezett újítást. Helyesen teszik az újítók, ha kidolgozott javaslataikat p. MEDOSZ- központnak is megküldik, mert ez­által meggyorsítják újításuk elbírá- lását. A gépállomások és állami gaz- laságok vezetői azonban gyakran mostohán kezelik a dolgozók újítá­sát, nem díjazzák a helyi jellegű ja­vaslatokat. az országos bevezetésre alkalmas újításokat pedig nem ter­jesztik tovább. A földművelésügyi minisztérium és a MEDOSZ felvette a harcot ezek ellen a hibák ellen és MEDOSZ-szervezetek is következete­sen harcoljanak az újítások alkalma­zásáért és díjazásáért. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat meg­jelenése óta nemcsak nagyobb lehe­tőségeik, hanem nagyobb kötelessé­geik is vannak az újítóknak. Sok új munkafolyamatot kell gépesíteni. Eddig kevés . gondot fordítottak az állattenyésztés gépesítésére, így a gé­pi fejesre, vagy az állatok etetésének észszerűbb megoldására Az úiítók- nak is most e téren több úi javas­latot kell tenniök. Nagyobb mértékben gépesítiük a növényápolájst. Az új agrotechnikai módszerek bevezetésé­hez újabb mezőgazdasági gépekre van szükség. Nem nélkülözhetjük egyetlen hozzáértő szakember javas­latait és ötleteit sem. Bizonyos, hogy a kedvező feltételek között az eddi­ginél sokkal nagyobb méreteket ölt a mezőgazdasági újítómozgalom. BELFÖLDI HÍREK A földművelésügyi minisztéri- j általános és középiskolákba. A fia- um idén 20 mezőgazdasági oktató- tál tanároknak nagy szerepük van filmet készíttet. A herceghalmi ^^an, hogy a tanulókat szép ma­kísérleti gazdaságban már meg- , , „„ kezdték az első oktatófilm felvé- ^ar beszédre, he yes kiejtésre ne­veljék- Tanárjelöltjeink beszede, kiejtése azonban sokszor nem megfelelő. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyelvművelő fő­bizottsága ezért felújítja az egye­temeken a jó magyar kiejtés ver­senyét. « teleit. A film az egyik veszedel­mes fertőző állatbetegség, a bru­cellózis elleni küzdelem módszere­it ismerteti­* * * Egyetemeinkről, főiskoláinkról évenként sok új tanár került az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents