Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

Péntek, 1954 február 19. SOMOGYI NÉPLAP S Készülnek a pártkongresszusra a fonói gépállomás dolgozói A fonói gépállomás dolgozói még a' téli gépjavítás megkezdése­kor szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy határidő előtt jó minőségben kijavítják a gépeket. Adott szavukat becsülettel betart­ják, amit igazol az, hogy február 10-re kijavították az erőgépeket és több különböző gépet készítet­tek, illetve alakítottak át terven “felül. Az üzemanyagszállítás könnyebb megoldása érdekében házilag elkészítettek már 4 üzem­anyagszállító pótkocsit és másik négynek az elkészítését is hamaro- sán befejezik. Emellett elkészítettek házilag 6 traktoros simítót és még négyet készítenek, valamint kijavítottak 15 cséplőgépet meg 6 kazalozót, amelyeket csak májusra kellett volna elkészíteniük. Most az ösz- szes erőgépet bejáratják és ami kis hibát még észrevesznek, azt azonnal kijavítják, nehogy később munka közben kelljen majd ami* att állni a gépeknek. A gépállomás dolgozói gondoskodnak arról is, hogy minden erőgépnél a hiányos szerszámkészletet kiegészítsék, hogy szükség esetén kéznél le­gyen minden eszköz a szereléshez, kisebb javításhoz. A gépállomás 6 lakókocsiját jól kijavítják, át­festik és felszerelik minden szük­séges tartozékkal, hogy a trakto­rosoknak kényelmes és megfelelő szálláshelyei legyenek azok. A javítási munkában nagy könnyítés volt az, hogy egy kézi­fúrógépet házilag átalakítottak motoros meghajtásúra s ugyan­csak házilag készítettek egy nagy köszörülőgépet. A gépállomás gépjavításának jó eredményeit nem kis mértékben köszönhetik a gépállomás vezetői és dolgozói a Kőbárfyai Textilipari Vállalat 7 kiváló szerelő szakenr bérének, akik lejöttek a gépállo' másra és tudásuk legjavát adták a munkákhoz. Míg a gépjavító műhelyben fo lyik a lelkes munka, a gépállo­más dolgozói kint a területen is ott vannak, segítik a tsz és egyéni­leg dolgozó parasztokat a tavaszi munkákra való felkészülésben. A gépállomás 2 szelektora állandó­an dolgozik kint a falvakban, hogy a magtisztítás is időben megtör­ténjék, 2 vontató pedig a trágya­hordásnál segíti a tsz-eket, egyéni gazdákat. Még a gépállomás egyik silótöltője is üzemel kint Kapos' keresztúron az egyéni gazdáknál, kukoricaszárat és szalmát szecs­káz. Nem hanyagolják el a szer­ződéskötést sem: eddig tsz-eknél 850, egyéni termelőknél 450 és egyéb vállalatoknál mintegy 150 hold talaj munkára kötöttek szer­ződést a gépállomás dolgozói. Az eddigi eredményeken lelke­sülve még nagyobb eredménye­kért harcolnak a fonói gépállomás dolgozói, hogy méltóan köszönt­hessék a III. pártkongresszust. Tudatosítsák a begyűjtés jelentőségét Somogyszilban A közelmúlt hetekben, napokban j A községben egyedül Rezes Károly igen forgalmas volt a somogyszili ta- G holdas gazda kérte, hogy augusz- nácsháza. A községi tanács sorra tusban adhassa le azt a sertést, ame- minden gazdával megbeszélte az idei lyet októberre írtak ki neki, mert így beadás beütemezését az új begyűjtési a kormányrendelet értelmében 220 rendelet alapján. A somogyszili gaz- kg kukoricabeadás alól mentesül, dák most már tudják, hogy miből i A legutóbbi tanácsülésen ugyan mikor és mennyit kell beadniok e " ' ismertették a gazdákkal azt: aki a ben az évben. Ha azonban a község hízottsertésbeadási kötelezettségét begyűjtésének ezévi eredményeit március 31.ig teljesíti az 3-00 kiló­vizsgáljuk, -azt látjuk, hogy nem ki- yal aki június 30.igj az 260 kilóval; elégi tőén, sőt igen vontatottan halad ak; pedig augusztus 31.ig> az 220 ki­lóval kevesebb kukoricát köteles be­adni. A tanácsülésen azonban nem a begyűjtés Baromfiból 80, tojásból csu­pán 13 kg-ot gyűjtött -be eddig a köz­vett részt minden gazda, egyéni­ség, hízottsertést pedig még egyál- : leg pedig kevés gazdát kerestek fel, talán nem adtak be a somogysziliek hogy a kedvezményeket tudatosítsák erre az évre. A tojásbegyüjtés a köz-;velük. Nincs állandó politikai felvi­ségi tanács szerint hamarosan előre­lendül, mert az egész község a kel­te tőállomáshoz szállítja le a tojást, lágosító munka a községben. A part­szervezet népnevelői csak egyes na­gyobb kampánymunkák idején ke itt 1 forintért veszik át darabonként s resik fel a falu dolgozóit. Pedig most ezért igyekeznek is a gazdák a tojás- igen fontos, hogy a kedvezmények beadást teljesíteni. Az a tény, hogy t tudatosítása mellett megmagyarázzák a keltetőállomás magasabb árakat a faluban, hogy mind a hízott­fizet a gazdáknak a minőségileg el- sertés-, mind a tojás- és baromfibe- lenőrzött tojásért, azt váltotta ki, adás becsületbeli kötelessége a falu népének nemcsak ősszel, év végén, hogy a tanács belenyugodott a tojás- begyűjtés eddigi eredményeibe. A hízoítsertésbeadáshoz való tár- dzom; munkások hús- és zsírellátását sulás úgyszólván egyhelyben topog az éy minden időszakában biztosíta- a községben. Egyes gazdák arra hí-1 . , , vatkoznak, hogy ráérnek társul- I kel!- mert csak ^ varhat ]0gosan ni akkor is, ha már valamelyik gaz- ' messzemenő segítséget a falu nepe dánál lesz olyan hízó (az ősszel), me- az ipartól, a várostól, lyet közösen beadhatnak. Mindezek- j A árt a kormány és a munkás- bői arra lehet következtetni, hogy a, tanács nem beszélte meg alaposan a osztály biztosítja es harcol érte, hogy gazdákkal a begyűjtés kérdését. . a falu dolgozó parasztsága könnyeb­ben és biztonságosabban gazdálkod­jon, s jobban éljen, tehát a falunak is nagyobb felelősséget kell éreznie az állam iránti kötelezettség telje­sítésében. A tavasz már közeleg, s a somogy­szili földművesszövetkezetnél már ott van a pétisó és a szuperfoszfát, meg a tavaszi búzavetőmag is, pedig nem­rég adták csak be az igénylést a gaz­dák. Vájjon az olyan gazdák, mint Horváth Ignác, aki azt hajtogatja, hogy ráér majd ősszel beadni a ser­tést, mit szólna akkor, ha a műtrá­gyagyár munkásai is könnyelműen azt mondták volna: ráérnek majd az ősszel leküldeni a műtrágyát So- mogyszilba? Nem igen akad olyan gazda Somogyszilban, aki ne zúgolód­na akkor, ha majd júniusban, vagy éppen októberben jutnának csak ah­hoz a műtrágyához, amit már most, februárban, vagy márciusban akar­nak kiszórni vetéseikre azért, hogy holdanként 2—3 mázsával több ter­mést takarítsanak be. Ezeket magyarázzák meg a párt- szervezet népnevelői és a tanács a A legjobb párttagokat választották a vezetőségbe a Barcsi Fűrészüzem kommunistái hanem most is. A városi dolgozók, az) községben mindazoknak, akik még most is hanyagok, nem tartják be az állami fegyelmet. A községi párt- szervezet adjon több segítséget a ta­nácsnak. A község kommunistái és a tanácstagok járjanak elől ■ jó pél­dával, s harcoljanak azért, hogy So­mogyszilban is minden gazda be­tartsa a törvényt, becsülettel, határ­időre teljesítse az állam iránti kö­telezettségét. Februári teendők a méhészetben Február a szigorú tél utolsó hó­napja. A méhcsaládoknak még teljes nyugalomra van szükségük. Folytas­suk a méhcsaládok időnkénti meg­hallgatását. Különösképpen feltűnő a zúgása ebben az időszakban azoknak a családoknak, amelyek nyitott mé­zen, vagy későn feletetett, cukorsziru­pon telelnek. Az őszi elkésett betelelések ilyen­kor éreztetik legjobban hátrányukat, A fedelezetlen, hideg, nyirkos élel­men a méhcsalád fázik. Meleg bur­kolással és takarással nyújtsunk se­gítséget. Rendellenes hangjuk hama­rosan megszűnik. A nyugalmi idő utolsó hónapjában ä legtöbb család fészkében ha csak kis mértékben is, megkezdi az anya a petézést. A család legküzdelmesebb időszaka ez. A fejlődő fiatal nemze­dék ápolásán kívül most már olyan anyagokra is szüksége lesz a család­inak, amelyek csak kint a kaptár me­leg levegőjén kívül lelhetők fel. Majdnem minden évben, akár a hó­nap elején, vagy végefel.é van pár olyan napunk, amikor az idő meg­enyhül és a hőmérséklet déltájban erősebben felmelegszik. Ha ez meg­történik, úgy tartózkodjunk méheinknél, mert minden valószínűség szerint azok kirepülnek és tisztulnak. Ha- a kirepülés alkalmával hó borí­taná még be a kaptárak környékét, úgy hintsük azt be szalmával. Igen célszerű és ajánlatos, ha a földtől minden röpdeszkához egy IS —20 cm széles deszkadarabot tá­masztunk, hogy azon a kirepült mé­hek megpihenhessenek, sütkérezze­nek, a földre lehullottak pedig mint­egy feljárón, a kaptárba felkapasz­kodhassanak. Sok mehet menthetünk meg ezzel a kis gondoskodással. Vizsgáljuk át tüzetesen a kijáró­kat, nem tömődtek-e el. Sok esetben megtörténik, hogy a tél folyamán el- T pességének gyarapítására. - A régeb- pusztult és a léputcákban fennakadt ben lehullott és elpusztult méheket méhhullák a család megmozdulására égessük el. A kaptárt takarítsuk ki, nagyobb tömegekben lehullanak és a lépeket száraz, szellős helyre rak- eltömik a kijárást. A havas és jeges tározzuk. Az elpusztult család lép­röpdeszkákat takarítsuk meg. A vi­zes lucskot töröljük le, mert a kire­pülő méhek szárnyaikkal beletapad­nak és elpusztulnak. Megtörténhetik, hogy a kaptár fenékdeszkáján na­gyobb mennyiségű víz gyűlik össze. A kaptárt buktassuk kissé előre és a vizet csurgassuk ki. Ha az idő meleg marad, nem tá­mad hűvös szél, vagy a nap nem bú­jik el a felhők mögé, akkor család­jaink legnagyobb része a déli órák­ban víg repülésbe kezd. Majdnem mindig találunk azonban olyan csa­ládot, amelyik a felmelegedés elle­nére sem hagyja el a kaptárt és nála semmiféle mozgás nem észlelhető. Ezeket a családokat hallgassuk meg. Ha zúgásuk csendes, rendes, ne iparkodjunk kopogtatással, bc­leheléssel, füst befúvásával azo­kat repülésre kényszeríteni, Az ilyen család jól telelt. Fogyasz­tása nem volt sok. Nem érzi még szükségét a tisztulásnak. Ha eljön az ideje, majd magától megindul. Amennyiben zúgásuk a rendestől el­térne, akkor azonnal legyünk se­gítségükre. Ha a kaptárban teljes csend uralkodik és semmiféle hang nem hallható, úgy bontsuk fel a fész­ket. Állapítsuk meg az elpusztulás idejét, okát. A kárból sokat tanulha­tunk. Azoknak a családoknak a né­pességét, amelyeknek pusztulása éh­ség következtében csak egy-két nap­ja következett be, seperjük szitába, takarjuk be kendővel és meleg hely­re vive permetezzük be mézes vízzel. Az elkábult és megdermedt bogártö­megből nagyon sok fog ismét életre- kelni. Az így megmentett méheket felhasználhatjuk más családok né­építménye is tönkremegy, ha idejé­ben nem vesszük gondos kezelés alá. Figyeljük meg jól, nem találunk-e a kaptárak fenékdeszkáján nagyobb Sziréna búgása törte át a gépek fűrészek, csillék zaját a Barcsi Fűrészüzemben. Délután 4 óra1 volt, munkaidő végét jelezte a hosz- szú, elnyújtott búgás. A gépek zúgása, a fűrészek sziszegése, csillék robogása' egy pillanatra el­halkult, de csak addig, amíg egy másik ember állt a gép mellé, amíg új munkás vette kezébe a fűrészek irányítását, és újból tel­jes erejéből felzúgott a munka za­ja, másik műszak vette át az előző helyét. A délelőtti műszak dolgo­zói sietve öltözködtek, volt aki hazasietett, de egyrészük a kultúr­otthon felé tartott. A kultúrotthon szépen feldíszí­tett nagytermében kellemes meleg áradt szét. Ide siettek az üzem kommunistái vezetőségválasztó taggyűlésre. A vörös drapériákkal és virágokkal szépen feldíszített emelvény felett ez állt: »Párt- szervezetünk legjobbjait az új ve zetőségbe!« Ez az egy mondat is azt mutatja, hogy az elvtársak érzik és tudják, hogy olyan kom­munistákat kell választaniok, akik a' pártszervezet legjobbjai, akik képesek arra, hogy a párt határo­zatainak végrehajtásáért harcba- vigyék az üzem kommunistáit, pártonkívüli dolgozóit. A padsorok hámarosan megtel­tek és a taggyűlés négy óra után pár perccel megkezdődött. A pártvezetőség nevében Bence elvtárs üdvözölte az elvtársakat, majd két tagjelöltnek átadta tagjelölt-igazolványát, akiket még a régi vezetőség idejében vett fel a tagság tagjelöltnek. A taggyűlés elnökének Szabó János elvtársat választották, aki mindvégig éberen őr­ködött a pártdemokrácia' betartá­sa felett. A pártvezetőség beszámolóját Bence János elvtárs, a pártszerve­zet titkára olvasta fel. Röviden foglalkozott az 1951 óta megtett úttal: a pártmunka ered­ményeivel és hiányosságaival, va­lamint az üzem tervteljesítésével. Az üzem kommunistái minden időben becsülettel kivették részü­ket a termelésből. Keményen har­coltak az 1952"es és az 1953-as évben a terv teljesítéséért. Az fordított kellő gondot a minőségi 1953-as évben gömbfahiánnyal i munka ellenőrzésére. Az üzem dolgozói igyekeznek meghálálni kormányunk segítsék gét. Ez megmutatkozik most a pártkongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyben is. A kom­munisták elsők között tettek vál­lalást tervük túlteljesítésére, a munkafegyelem megszilárdítására. Az üzem védnökséget vállalt a da­rányi gépállomás felett. A fel­ajánlások teljesítésében máris szép eredmények mutatkoznak. Foglalkozott a beszámoló a tö­megszervezetekkel való kapcsolat eredményeivel és hiányosságaival, igen helyesen értékelte a párt­tagok munkáját, megdicsérte a jó pártmunkát végző elvtársakat és bírálta a pártmunkától visszahú­zódókat. A beszámoló mindvégig igen he­lyesen mutatott rá a legfontosabb kérdésekre, különösen jól érté' kelte a Központi Vezetőség 1953 június 27—28-i határozata óta' el­telt idő eredményeit. A vezetőség beszámolója felett Szabó elvtárs megnyitotta a vi­tát. Elsőnek Kapocsi György elv­társ szólt hozzá- Bírálta a járási pártbizottságot azért, hogy az el­múlt évben több tagjelöltfelvételi kérelmet visszautasított különböző kifogásokkal. Igen élesen vetette fel a bírálathoz való viszony kér­dését. Elmondta, hogy az üzem­ben több esetben, különösen a volt igazgató, Forró elvtárs, de Bence elvtárs is elnyomta a dol­gozók bírálatát. Nem egy esetben a bíráló elvtársnak kijelentették, hogy az ellenség hangja szól be­lőle, holott az elvtárs bírálata jo­gos és helyes volt. Ez aztán oda vezetett, hogy az elvtársak később már nem is bíráltak, mert lát* ták, hogy úgy sem fogadják el. Lakba Ferenc elvtárs arról be­szélt, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny lelkesen megindult, a vállalások is igen szépek, csak az a veszély fenyeget, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Felhívta az elvtársak figyelmét, hogy a mennyiség fokozása mellett nagy gondot fordítsanak a minőségi munkára és az anyagtakarékos­ságra' is. Bírálta a régi pártveze­tőséget azért, hogy eddig nem küzdött az üzem, ami nagyban hátráltatta a terv teljesítését. Amikor az anyaghiány megszűnt, a kommunisták voltak az elsők, akik lelkesen hozzákezdtek a le- tak a hibák kijavításához, maradás behozásához, így az üzem határidőre teljesítette tervét. A kommunisták közül jó mun­... A többi felszólalás is igerv érte­ss volt, bátran bírálták a párt­vezetőség munkáját és értékes ! javaslataikkal segítséget nyujtot­A felszólalások után Bence elv­társ válaszolt az elvtársaknak, majd a jelölőbizottság elnöke is­kájuk elismeréséül többen kaptak j mertette az új vezetőségbe jelöl- sztahanovista oklevelet és a (tek nevét- Igen helyesen' ve' Szakma legjobbja« kitüntetést, j tették fel az elvtársak, hogy a je' Ilyenek voltak: Kapocsi György, mennyiségű őrölt mézkristályokat. Stejjer Imre, Fehér József elvtár- Ezeket a családokat jelöljük meg, mert sürgősen vízre van szükségük. Belső itatással segítsünk rajtuk. Nem hangsúlyozhatom eléggé — ha az sak. Részletesen értékelte a beszá­moló a Központi Vezetőség 1953 idő felmelegedése állandósulna,; június 27—28-i határozata óta mennyire fontos kasainkat és kaptá­rainkat az eddiginél meg melegebben burkolni. Most van szüksége a csa­ládoknak a legnagyobb melegre, ami­kor a fiasítás megindul. Minden kaptártervező nagy gondot fordít az oldalfalak burkolására, azonban a kaptár fenékdeszkája többnyire silány anyagból készül. A fagyos hideg föld kisugárzását külö­nösképpen akkor, amikor az idő me­legedni kezd, a család nagyon meg­érzi. Kettős fenékdeszkával kellőkép­pen elszigetelhetjük az alulról jövő hideget. Télen a család a kaptárt nem fűti. Amikor azonban a fiasítás megindul, melegre van szükség. Ezt a meleget iparkodjunk mindenképpen biztosíta­ni, hogy a család fejlődésében fenn­akadás, vagy kényszerű szünetek ne álljanak elő. A család fejlődésének megszakítás nélküli biztosítása le­gyen legfontosabb feladatunk. Fészket is bonthatunk, ha arra al­kalmas idő van, de végezzünk gyor­san. Vizsgálatunk célja a fenék^ki- takarítása legyen és annak megálla­pítása, hogy van-e fiasítás, mert ha ez Van, akkor anya is van. Könyves Károly tanító, méhész, Büssü. végzett munkát. A kormányprogramul megjele­nése után az üzem dolgozói becsü­letesen kivették részüket a mun­kából — mondotta Bence elvtárs. — A kommunisták érezték, hogy e nagyszerű programm végrehaj­tásában nekik kell élenjámiok. el­sősorban a zászlóvivőknek lenniük. Az üzem dolgozói már eddig is igen sokat kaptak a kormánypro- gramm megjelenése óta. Minden dolgozó munkaruhát, a kinti dol­gozók vatta-ruhát kaptak, bérren­dezés volt az adminisztratív, kise' gítő és őrségnél dolgozóknál. löltek között egyetlenegy DISZ- fiatal sincs, holott a DlSZ-szerve- zet elég nagyszámú fiatalt számlál az üzemben. így a jelölt elvtársak mellé még egy DISZ-fiatalt is je­löltek pótlólag. Az új vezetőség tagjai: Nagy Katalin elvtársnő, Haraga János, Pandur Károly, Veit Teréz, Kaizer Mihály, Ferka Imre és Krisztián Gyula elvtársak­A Fűrészüzem kommunistái olyan elvtársakat választottak ve­zetőjükül, akik képesek lesznek vezetni őket a kormányprogramm megvalósításáért folyó küzdelem­ben. Az emelvény feletti jelszó valósággá vált: a pártszervezet legjobbjai kerültek az új vezető­ségbe. Moszkva könyvihlefeiről Moszkva (TASZSZ). Moszkvá­ban 600 könyvüzlet és könyvpa­vilon működik. A múlt évben több jetunió különböző tájaira a köny­veket. Az elmúlt évben munkásoktól, mint 60 millió könyvet adtak el kolhoztagoktól, agronómusoktól, a szovjet főváros könyvüzleteiben, j orvosoktól és tanulóktól 800 ezer amelyekben naponta a' vásárlók könyvrendelő-levelet kapott a hi­száma meghaladta a 200 ezret. Moszkvából megrakott vasúti kocsik sora viszi naponta a Szov­vatal. A Szovjetunióban évente körülbelül 1 milliárd könyvet ad­nak ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents