Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

&3&AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A berlini értekezletről A párt célkitűzéseinek valóra váltására mozgósított a fonyódi kommunisták vezetőségválasztó taggyűlése Őszi vetéseink fejtrágyázása Az idei kultúrverseny »nyitánya« A MAGYAR XI. évfolyam, 39. szám. Ki P*RT JA M ÍQ V E f PARTE! U 0 T T S Ä G A N A 14 L <VV' ÁRA 50 FILLÉR REÁLIS ÜZEMTERVEKET KÉSZÍTSENEK TERMELŐSZÖVETKEZETEINK Termelőszövetkezeteink er«*«1nií- nyes gazdálkodásának fontos feltétele a jól elkészített iizemterv, amelyben rögzítik: egy gazdasági évben mind a növénytermelésben, mind az állatte­nyésztésben és egyéb gazdasági ág­ban milyen eredményekért indulnak harcba. A tsz-ek idei tervkészítésé­nek különösen nagy jelentősége van egyrészt, mert a párt és a kormány sorozatos intézkedései nyomán most sokkal nagyobb lehetősége nyílt szö­vetkezeti parasztságunknak, hogy jövedelmezőbbé tegye a közös gaz­daságot, másrészt pedig az előző éviektől eltérően — a tsz-ek most készü’ő üzemterveiben a termésho­zam mellett elő kell irányozni azt is, hogy ebben a gazdasági évben a bevételből mennyi kiadása lesz a tsz-nek és milyen értékben számol­nak el egy-egy munkaegységet az év végén. Ezek a tényezők nagymérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy az idei tervkészítés megyénk termelő- szövetkezeteiben is nagyobb lendü­lettel indu’t meg, mint ezelőtt bár­melyik esztendőben. Az elmúlt években gyakran elő­fordult, hogy a tsz-ekben helytelen, vagy igen laza, vagy nagyon feszített terveket készítettek — ezek legtöbb esetben a járási tanácsok rossz mun­kájából adódtak; nem vették figye­lembe egyes tsz-eknél az adottságo­kat, nem hallgatták meg a tsz-tagok véleményét, javaslatait a tervezésnél. Ezeknek a hibáknak a megelőzésé­hez alapot biztosít a pártnak és a kormánynak a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését célzó határozata, ame'y rámutat, hogy a tsz-ek tervké­szítésénél figyelembe kell venni a helyi adottságokat és a tagság véle­ményét, javaslatát. A tsz-vezeiők, já­rási és gépállomási agronómusok ér­tekezleteken vitatták meg az üzem­tervkészítés fontos kérdéseit. Me­gyénk termelőszövetkezeteinek egy- része a gépállomási agronómusok és járási mezőgazdasági szakemberek segítségével, figyelembevéve az adott­ságokat, olyan üzemtervet készített, amely fényesen tükrözi a tsz-tagság előrelátását, megnövekedett munka­kedvét, lelkes harckészségét. Olyan terméseredmények elérését tűzték ki célul, amelyek megfelelnek mező- gazdasági termelésünk követelmé­nyeinek A komiósdi Terv tsz tagsá­ga pl. az idén búzából 15, rozsból 13, ősziárpából 16, zabból pedig 9 má­zsás holdanként! termésátlagot vett tervbe, míg a múlt évben búzából 13, rozsból 9, őssiárpából 15, zabból pe­dig 8 mázsát termelt egy-egy hol­don. Ugyanakkor kukoricából a multévi 35 mázsás átlagterméssel szemben az idén 40 mázsás átlagter­mést tűztek ki célul. Ezeknek a terméseredményeknek elérését azzal biztosítják a komiósdi Terv tsz tagjai, hogy minden mun­kát időben és jó minőségben, az élen­járó agrotechnikai eljárások pontos betartásával végeznek. Az őszi ve­téseket kétszer fejtrágyázzák, és a szükség szerint megfelelő növény­ápolásban részesítik. A kukoricát az egész területen négyzetesen vetik el és háromszor kapálják, valamint pót- beporozzák. A nagyberki Győző tsz a törzsállat­tenyésztésből és a 6 holdas öntözéses kertészetből származó jövedelemre számítva úgy tervezett, hogy az év végén egy-egy munkaegységre jut 3 kg búza, 1 kg árpa, 3.5 kg kukorica, 1 kg burgonya, 6 kg széna, 25 deka cukor, 3.5 kg takarmányrépa és 33.50 forint készpénz. Ezek a termelőszö­vetkezetek és még jónéhányat fel le­hetne sorolni, melyek olyan termés­hozam és jövedelem elérését tűzték ti célul, amelyek serkentik a tagsá­got a munkában a lehetőségek ki­használására. Ha azonban az egész megye terü­letén vizsgáljuk a tsz-ek tervezését, azt állapíthatjuk meg, hogy számos termelőszövetkezetben igen alacsony terméseredményeket terveztek erre a gazdasági évre. A nágocsi Szabadság tsz-nél pl. búzából 5 mázsás, holdan­ként! átlagtermést terveztek, pedig itt is megtermett már 8—10 mázsa búza holdanként Az ordacsehi Út­törő tsz-nél búzából 7 mázsás ter­mésátlagot tűztek ki célul az idén, pedig a múlt évben 13 mázsás át’ag- ícrmést takarítottak be. Az ilyen helytelen tervezések különféle ve­szélyt rejtenek maguk mögött, egy­részt nem ösztönzik a tsz-tagságot arra, hogy felhasználja az élenjáró módszereket és az állam által nyúj­tott lehetőségeket, s nagyobb ered­ményekre törekedjék, ami elsősorban magának a tsz tagságának, de egész népgazdaságunknak is hátrá­nyos. Másrészt jogtalanul jutnak ma­gas prémiumhoz a növénytermelés­ben dolgozó tagok, brigád- és mun­kacsapatvezetők, agronómusok és nem utolsósorban a génál’omás trak­torosai is. Az ilyen tervezések egyál­talán nem azt mutatják, hogy a tsz vezetősége és tagjai megértették és magukévá tették n mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatot. Nagy részük van az agronómusok- nak is abban, hegy jó-e, vagy rossz a tsz terve. Ahol a járási és körzeti agronómusok lelkiismeretes munká­val segítik a tsz vezetőségét és tag­ságát a tervkészítésben, megmagya­rázzák azt, hogy milyen élenjáró ag­rotechnikai eljárásokkal, hogyan le­het növelni a termelés hozamát és (erre meg is tanítják a szövetkezeti parasztokat, ott bátrabban és bizto­sabban tervez a tsz. Viszont ott, aho' az agronómusok felelőtlenül dol­goznak a terv készítésénél és egysze- ! rűen belenyugszanak a sokszor ne­vetségesen alacsony terméshozam tervezésébe, nem harcolnak hivatá­suknak megfelelően a párt- és kor­mányhatározatok szellemében a tsz-ek terméshozamának növeléséért, a tervezések is helytelenek. Jóllehet, egyes agronómusok azért nyugszanak bele az alacsony terméshozam tervezésébe, hogy ők is kevesebb erőfeszítéssel jussanak pré­miumukhoz. Csakhogy ez nem vala­mi becsületes munka és egyenesen el­lentétben van pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseivel. Az olyan ter­mésátlag eléréséhez, mint amilyent a nágocsi Szabadság tsz (búzából 5 mázsa) tervezett, nincsen szükség ag- ronómusra és semmiféle különösebb erőfeszítésre, de agrotechnikai eljá­rásra sem. Államunk azért küldte a mezőgazdasági szakembereket falu­ra, hogy azok ott a kormánypro- , gramm célkitűzésének — a mezőgaz- I dasági termelés fellendítésének — megfelelően tudásuk legjavával, lel­kiismeretes munkával segítsék a tsz és egyéni parasztságot egyaránt. A tervkészítés nemcsak egyszerű papírmunka, hanem ennek hatalmas politikai jelentősége van termelőszö­vetkezeti mozgalmunk fejlődésében, a falu felemelésében. A tsz-eknek egy lépéssel mindig előbbre kell jámiofe és pé'dát kell mutatniok az egyéni­leg dolgozó parasztság előtt. Ennek érdekében a tsz kommunistái har­coljanak, hogy olyan tervek készül­jenek a tsz-ekben erre a gazdasági évre, amelyek megvalósításával mél­tóan veszik ki részüket a párt- és kormányhatározat megvalósításáért folyó nemes harcból, s olyan eredmé­nyeket érnek el, amelyek biztosítják a tsz-tagság jólétének növekedését, s meggyőzik az egyénileg dolgozó pa­rasztságot a nagyüzemi társasgazdál­kodás fölényéről. Az ötvöskónyi dolgozó parasztok új házakat építenek Naponta számos dolgozó keresi fel a kaposvári takarékpénztárt, hogy kislakásépítési kölcsönt kérjen. Eb­ben az évben már kb. ötszázan nyúj­tották be kérelmüket. A hideg idő elmúltával megkezdődnek az épít­kezések. Ötvöskónyi községben Gazdag An­tal is új házat épít. A múltban ku­bikos volt, 3 gyermekének nehezen tudta megkeresni a mindennapi ke­nyeret. Háza, melyet még apjától örö­költ, düledezőfélben volt. Egy szobá­ba zsúfolódott az egész család. Ned­ves, egészségtelen volt a lakás. Gaz­dag Antal a földosztáskor 8 hold föl­det kapott, a maga gazdája lett. Az elmúlt évben aztán lakásépítési köl­csönt kért. A takarékpénztár 14 ezer forintos kölcsönt nyújtott, amellyel Gazdag Antal a régi ház helyén és a régi ház anyagát felhasználva egy új, villaszerű házat épí­tett. A lakásban két tágas, nagy ablakokkal ellátott szoba, továbbá konyha és mellékhelyiségek vannak. A külső munkára azonban már nem futatta a pénz. Gazdag Antal ismét a takarékpénztárhoz fordult, ahonnan 3 ezer forint póthitelt utal­tak ki számára. Néhány hét múlva elkészül a ház. Ötvöskónyi községben többen kö­vetik Gazdag Antal példáját. Csep- regi László 7 holdas, Pintér József 10 holdas, Böröcz István 8 holdas és Németh István 2 holdas dolgozó pa­rasztok is kértek lakásépítési köl­csönt és tavasszal megkezdik az új . házak építését. Új munkásszállás! kaplak a 73/4. sz. Építőipari Vállalat dolgozói 250 személyes, korszerű, új munkásszállást adtak át az elmúlt hé­ten a 73/4. sz. Építőipari Vállalat, dolgozóinak. A munkásszállást a leg­modernebb berendezéssel, fürdővel, zuhanyozóval látták el. Munkájuk ■végeztével a dolgozók á gyönyörű, színpaddal ellátott kultúrteremben szó­rakozhatnak, olvashatnak, tanulhatnak. A modern épület 1,100.000 fo­rintos beruházással -épült és a berendezésre 410 ezer forintot fordítot­tak. A vállalat dolgozói ünnepélyes keretek közt vették át kormányunk gondoskodásának újabb bizonyítékát, az új munkásszállót, s az átadást követő kultúrműsor után máris beköltöztek a gyönyörű lakószobákba. Becsületesen teljesíti állam iránti kötelezettségét a magyaratádi Búzakalász tsz tagsága A magyaratádi Búzakalász tsz tag­sága megfogadta, hogy a III. párt­kongresszus tiszteletére még az első negyedévben teljesíti egész évi vá­gómarha-, hízottsertés-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét, tejből pedig a beütemezett mennyiséget ha­táridőre a begyüj tőhelyre szállítja. Adott szavukat részben már való­ra is váltották a tsz-tagok. Február 12-én délután egy vágómarha és egy hízottsertés leadásával egész évi tartozásukat kiegyenlítették. Barom­fiból és tojásból 40 kg-ot kell még a földművesszövetkezet átvevő­helyére szállítaniok. Tejből is a be­ütemezett mennyiséget az utolsó li­terig leadták. A tsz tagjai igyekeznek becsülete­sen eleget tenni hazafias kötelezett­ségüknek, de ugyanakkor hasznuk is van belőle, mert a korán leadott 12 I mázsa 70 kg hízottsertésükért az 1954. évi kukoricabeadási kötelezett­ségükből 30 mázsa májusi morzsolt ] szemeskukoricának megfelelő meny- nyiségű kedvezményt kapnak. Ezen újabb tíz süldőt hizlalhatnak fel 120 1—150 kilósra, amit. már szábadpia- j con értékesíthetnek majd, s ez leg­kevesebb 20 ezer forinttal növeli jö- I védelmüket. I A Búzakalász tsz tagsága azonban í a többi kedvezményt is jól felhasz­nálja. Hízlalási szerződést kötött IC darab 400 kg-os bikára. Kiszámítot- j ták, hogy a 600 liter tejbeadási ked- j vezményen felül — ami szabadpia- i con való értékesítés mellett is közel i 2 ezer forintot jelent — több mint j 22 ezer forinttal növeli az őszi zár- 1 számadáskor a szövetkezet közös ■ vagyonát. Kedd, 1954 február 16. Kiss József ságvári gazda teljesítette idei sertésbeadását Ságvár községben így ismerik Kiss József 14 holdas dolgozó parasztot; becsületes, szerény és kevésbeszédű, cselekedetei nemesek. Földjét, gon« dósán megműveli és tiszteli a tör« vényt, mindig az elsők közt teljesíti az állam iránti kötelezettségét. Ha dicsérik jó munkájáért, csak szeré« nyen megjegyzi: »szóra sem érdé« mes, hisz csak a ■ kötelességemet tel­jesítem-«. Amikor az új begyűjtési rendelet megjelent, számolni kezdett* s mindenhogyan úgy jött ki a szá­mítása, hogy az idén jóval kevesebb lesz beadása, mint azelőtt: tojásból és baromfiból is csak majdnem fele­annyi a beadási kötelezettsége, mint tavaly. Könnyen megegyezett a ta­náccsal a beadás tervezésénél. — Még nem tudtam arról, hogy j aki az első háromnegyedévben tel­jesíti a hizottsertésbeadását, az ked­vezményben részesül — mondja őszinte szavakkal — de azt tudtam* hogy most is és a tavasszal, vagyis az év minden szakában szüksége van a városnak húsra és zsírra. így az­tán le is szállítottam már egy hízót az idei sertésbeadásba, örültem, ami­kor megtudtam: a beadott hízó után 300 kg kukorica beadása alól men­tesülök. Láttam, hogy kétszeresen jól cselekedtem, amikor beadtam a hí­zottsertést. -— Majd röviden hozzá­fűzi: — Annyi segítséget és kedvez­ményt ad államunk nekünk, pa­rasztoknak, hogy nem volna becsü­letes dolog, ha mi meg elhanyagol­nánk kötelezettségünk teljesítését. A dolgozók Jolik ellátásáért A Kaposvári MEZÖKER Vállalat böhönyei kirendeltségének raktára hatalmas, 220 méter hosszú körpin­ce. A pincében burgonyát, zöldséget és főleg almát tárolnak nagy meny- nyiségben, hogy azt »átteleltessék-« és a dolgozók asztalára az új termé­sig juttassanak belőle. Állandó egyenletes hőmérséklet alatt tartják a pincét és a külső levegő hatásától függően szabályozzák. A pincében maximum 3 fok meleg lehet. A kirendeltség dolgozói most sz almát válogatják és ahogy mondják, még májusban is lesz ép, egészséges alma, olyan jó a raktározási lehető­ség. Az egymásra rakott ládákban — ahogy Gregó István, a raktár »szak­embere« mondja — kiváló minőségű fajalmák vannak: Jonathan, Deli­cious, Rozmaring, Sóvári, Masánczki alma kínálja ízletes húsát. Szabályos prizmákban áll a burgonya és a zöld­ség. A pince egyik szögletében ká­posztát »engesztelnek«. Ugyanis a külső veremben megfágyott és a pin­ce hőmérsékletén visszaenged, anél­kül, hogy elrothadna. A pincéből ál­landóan szállítják az almát és zöld­séget a MEZÖKER üzleteibe, ahol a dolgozók a bőséges választékból vá­sárolhatnak. 100 HOLDON FELÜLTRÁGYÁZTÁK VETÉSÜKET A BERZENCE1 DOLGOZÓ PARASZTOK Berzence község dolgozó parasztjai a téli hónapokban sem tétlenkednek. Tudják, hogy feb­ruár hónap a tavaszi munkákra való felkészülés fő időszaka. A falu kovácsműhelyébe egymás után érkeznek a gazdák, hogy ekéiket, boronáikat kijavíttassák.. Teljes felkészültségben akarják vár" ni a tavaszi munkák megindulását. A jól érett istállótrágyával, komposzttrágyával megrakott szánok gyorsan síklanak a fagyos havon a mezőre. Ha szétnéz az ember többezer holdas határukban, mindenütt foltokat lát a hó te­tején: az egyenletesen szétszórt istállótrágyát a vetéseken. A berzencei gazdák a száraz ősz követ­keztében helyenként gyengén kikelt vetések megerősödését már most kezdik elősegíteni. Főleg azok­ra a helyekre, hordják, ahol régebben trágyázott, vagy nem megfelelő előveteményű földbe került a mag. 1 Február 13'ig 100 hold vetésre szórták ki a jólérett istállótrágyát. Elsőnek Biliege Mihály 6 holdas dolgozó paraszt 3 hold őszi vetéséből kettőt felültrágyázott. Többen követték példáját. Sebők István 7 holdas 4 hold őszi vetéséből 2 holdra szórta ki a jobb termést elősegítő, jól kezelt, érett istállótrágyát­Kiszámították Berzencén azt, hogy ha ezeket a módszereket nem alkalmazzák, többszáz hold őszi vetésük majdnem 10 vagonnal kevesebb termést hozna az idén. Viszont ha a gyenge vetések felültrágyázása és tavaszi fejtrágyázása holdanként csak 1 mázsával is ad többet, 700 mázsás ter­méstöbbletet takaríthatnak majd be. Ezért készültek fel jól a tavaszi fejtrágyázások időben való elvégzésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents