Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

31&AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) A berlini külügyminiszteri értekezlet szerdai ülése Uj tervekkel, gazdag esztendőre készül a balatonboglári Dózsa tsz 145 évvel ezelőtt született Darwin Károly r«A^R;GVAR:-DOL'&( 3 ZÓ K PA R TJA MEGYEI PÁRT 8IZOTTSÄGÄN Aló LAP ' XI, évfolyam. 36. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1954 február 12. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY DICSŐ SZAKASZA A tengődi állami gazdaság dolgozói csatlakoznak a kongresszusi versenyhez A Baromfi- és Tojásbegyüjtő Vállalat dolgozói is versenyeznek A magyar munkásmozgalom törté­netét a felszabadulás óta sok hősies munkaverseny gazdagította. A sztá­lini műszakokra, április 4-re, a ko­reai műszakokra, az alkotmányünne­pi versenyekre és a Magyar Dolgo­zók Pártja II. kongresszusára indult versenyre úgy emlékezünk, mint nagy sikerekre, jelentős eredmények­re. Dolgozó népünk, a magyar mun­kásosztály aktivitása mutatkozott meg ezekben a versenyekben, s ezek eredményeiben. Eredményeik mellett azonban — kevés kivé­tellel — volt egy hibájuk: az egyes szakszervezetek, minisztériumok, gaz­dasági vezetők lebecsülték a munká­sok kezdeményező erejét s így "agyonszervezték«, elbiirokratizálták a dolgozók versenyét, A vállalások legtöbbször nem a dolgozók kezde­ményezése nyomán, a munkapadok mellett, vagy a röpgyűléseken szü­lettek, hanem leggyakrabban az üze­mek vezetőinek íróasztala mellett. A Szakszervezetek Országos Taná­csa és a minisztertanács határozata rámutatott azokra a hibákra, ame­lyek munkaversenymozgalmunk fej­lődését hátráltatták, s igen komoly intézkedéseket, rendszabályokat dol­gozott ki a versenymozgalom megja­vítására. Ezeknek az intézkedéseknek máris komoly hatása mutatkozik versenymozgalmimkban, különösen most, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére indult ver­senyben. Ennek a versenynek legna­gyobb jellegzetessége az, hogy a munkások lelkesedéséből szü­letett. Megyénkben a Textllművek dolgozói voltak azok, akik versenyre hívták a megye üzemeinek dolgozóit — szocialista versenyre: terveik ma­radéktalan teljesítésére, a minőség javítására, az önköltség csökkentésé­re. A lelkeshangú felhívás nem ma­radt visszhang nélkül, nem marad­hatott visszhang nélkül, hiszen me­gyénkben is ezer és ezer dolgozó vár­ja lelkes érdeklődéssel pártunk kon­gresszusát, amely hosszú időre meg­világítja utunkat a szocializmus épí­tésében. Vállalások százai születtek az utóbbi hetek folyamán, üze­mek, brigádok, egyes dolgozók csatla­koztak a kongresszusi versenyhez, s ezek a vállalások a párt iránti biza­lom és szeretet kifejezői. Kifejezői annak, hogy a magyar munkásosz­tály továbbra is egységesen követi pártját — s még tevékenyebben vesz részt a szocializmus építésében. A kongresszusi verseny már nagy­részt mentes az egyes vezetők "ver­senyszervező« bürokráciájától. Most nincs "csatlakozási« sorrend — me­gyénk üzemei mégis csatlakoztak a Textilművek versenyfelhívásához, önkéntesen és lelkesen fogadták meg: úgy dolgoznak, hogy azzal megala­pozzák ezévi tervünk sikeres teljesí­tését, a kormányprogramm által elénk állított feladatok valóraváltá- sát. A vállalások igen figyelemre­méltóak, középpontjukban nemcsak a tervek mennyiségi teljesítése áll, ha­nem az önköltség csökkentése, a mi­nőség megjavítása, a selejt elleni harc is, mint iparunk legfontosabb feladatai. Jelentősek azok az eredmé­nyek, amelyeket a verseny eddigi szakaszában elértek. A Textilművek­ben például — ahol eddig a tervtel- jesítés átlag 70—80 százalék volt — az elmúlt héten igen komoly ered­mények születtek. Vasárnap a gyü- rfisfonó 95 százalékos, az előfonó 109 8 százalékos és a lánccsévélő üzemrész 110 százalékos tervteljesí­tést ért el. A Kaposvári Nagyma­lomban 7 nap alatt az előírt 29 4 szá­zalék helyett 30.1 százalékra teljesí­tették a havi termelési terv addig esedékes részét. S így sorolhatnánk tovább az eredményeket, amelyek bi­zonyítékai annak, hogy üzemeink dolgozói becsülettel eleget tesznek vállalásaiknak. A sok szép vállalás és az elért eredmények mellett találhatunk me­gyénkben olyan üzemet is, ahol még minőig nem szabadultak meg a ver­senymozgalom bürokratikus szerve­zésétől. A Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalatnál például a dolgozók meghallgatása nélkül készítették el a kongresszusi vállalásokat. Természe­tesen a vállalás magán hordta ennek bélyegét, üres, semmitmondó, érté­kelhetetlen volt. E példa arra inti üzemeink vezetőit, hogy ahol elsza­kadnak a dolgozóktól, ahol lebecsü­lik a dolgozók versenyző kedvét, kez­deményezését, ott nem alakul ki lel­kes versenyzés a dolgozók között, nem születnek nagyszerű eredmé­nyek. Igen fontos feladata üzemeink vezetőinek, szakszervezeti funkcio­náriusoknak, hogy felszámolják azt a helytelen nézetet, hogy most már nem kell a versenyt szervezni, megy minden magától. Ez gyökerében helytelen felfogás. Agyonszervezésre, bürokráciára valóban nincs szükség, de annál nagyobb szükség van most a munkaverseny helyes irányítására, a lelkesedés, versenyláz fokozására, a műszaki feltételek biztosítására. A kormányprogramm óta nem csökkent, ellenkezőleg, megnőtt a munkaver­seny jelentősége. Ma már minden dolgozó előtt világos, hogy a kor­mányprogramm nagyszerű célkitűzé­seinek megvalósításához, az életszín­vonal emeléséhez csak egy út vezet: a több és olcsóbb termelés útja. Csak ezen az úton járva termelhetünk több élelmiszert, textilárut, csak ezen az úton fejleszthetjük mezőgaz­daságunkat, így tehetjük szebbé, gazdagabbá dolgozó népünk életét. Évek során át rendkívül sokat hangsúlyoztuk annak fontosságát, hogy a versenyzők eredményeit rend­szeresen értékeljék, hozzák nyilvá­nosságra. Most a kongresszusi ver­seny ideje alatt valóban meg kell te­remteni végre a verseny értékelé­sének, az élenjárók népszerűsítésének azt a módszerét, amely elősegíti az eivtársias, az egymást segítő vetél­kedést. A kongresszusi versenyben nap mint nap kiemelkedő eredmé­nyek születnek. Ezeket az eredmé­nyeket azonnal ismertetni kell, hogy ezzel is jobb munkára ösztönözzék az elmaradókat. Több üzemünkben még mindig mereven ragaszkodnak a 10 naponkénti értékeléshez. Természe­tesen 10 naponként is értékelni kell a versenyt, egységesen meg kell ál­lapítani, hogy mennyit teljesített az üzem a vállalt feladatokból. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a napi ér­tékelést elmulasszák. De nemcsak kiugró, nagy teljesítményekre van szükség, hanem elsősorban a munká­sok zömének egyenletes, magasszín­vonalú munkájára. Az eddigi eredmények minden re­ményt megadnak arra, hogy a kon­gresszusi versenyt úgy tekintsük, mint versenymozgalmunk s építő­munkánk egyik dicső szakaszát, egy újabb lépcsőfokot a szocializmus épí­tésében. A vezetők és a dolgozók összefogása, a közös munka, a jo szervezés az egyetlen feltétele an­nak, hogy ez valóban így legyen. Üzemeink legjobbjai emeljék ma­gasra a kongresszusi verseny zászla­ját, harcoljanak a vállalások teljesí­téséért, de úgy, hogy a számvetés napján büszkén mondhassák: becsü­lettel helytálltunk . . . Mi, a tengődi állami gazdaság dolgozói, szakemberei a gazdaság vezetőivel megbeszéltük, miként segítjük elő a mezőgazdasági tér" melés növelését, s elhatároztuk, hogy a HL pártkongresszus tisz­teletére szocialista kötelességválla­lást teszünk, ki-ki a maga munka- területén. Kasza Ferenc főállattenyésztő vállalja, hogy április 1-re 340 fe­jőstehénnél az istállóátlagot a je" lenlegi 5.8 literről 6.8 literre növe­li. Ezt az eredményt a fejlett zoo- technika alkalmazásával, a takar­mány szakszerű előkészítésével, a pontos etetés, itatás és fejés betar­tásával éri el. A teheneket egye" denként, érdem szerint takarmá- nyozza. A tehenészeket állandóan segíti, megtanítja a fejlett módsze­rek helyes alkalmazására. A mes­terségesen nevelt borjúknál egész évben biztosítja a napi 1.26 kg át­lagos súlygyarapodást. Port Ilona farmvezető vállalja, hogy a farm területén lévő 130 te­hénnél a napi istállóátlagot a je­lenlegi 5.5 literről április 4"re 7 literre növeli. Csontos János te­henész megfogadja, hogy a gond­jaira bízott 10 tehénnél a napi istállóátlagot április 4-ig 4 literről 8 literre növeli és az évi 2602 li­ter tej helyett 2900 litert fej te" henenként. Kocsis István tehenész vállalja, hogy áprilisig a napi is­tállóátlagot 5.8 literről, 7.5 literre emeli- ................. B udai Ernő és Álló Ferenc te­A kaposvári gépállomás dolgo­zói a III. pártkongresszus tisztele­tére tett vállalásukban megfogad­ták azt is, hogy a tavaszi munkák megkezdéséhez szükséges összes erő- és munkagépek javítását ha" táridő előtt 15 nappal, február 10- ig befejezik. Adott szavuk sikeres valóravál- tásának érdekében nyomban meg­beszélték a tennivalókat. Kiss László főgépész javaslatára újjá" szervezték a javítóbrigádokat és bevezették a szalagrendszert. Meg­alakítottak egy motorikus, egy hűtőberendezés, egy járószerkezet és egy szétszerelő-összerakó bri­gádot, ezenkívül egy borona-, egy tárcsa-, egy vetőgép- és egy cséplőgépjavítóbrigádot. A szüksé­ges alkatrészeket a raktárból min­den reggel időben vitték a munka" helyre, hogy munkaközben ne kelljen szaladgálni. Megyénk állami gazdaságainak dol­gozói lelkesen csatlakoznak az ör­ménypusztai állami gazdaság dolgo­zóinak a III. pártkongresszus tiszte­letére tett versenyfelhívásához. A háromfai állami gazdaság dolgozói méltóképpen akarják kivenni részü­ket a mezőgazdasági termelés fej­lesztését célzó párt- és kormányha­tározat megvalósításáért folytatott harcból, s olyan termelési eredmé­nyek eléréséért küzdenek, amelyek méginkább meggyőzik megyénk egyé­nileg dolgozó parasztságát a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés fölé­nyéről, a parcellás, kisüzemi terme­lés felett. A többi; közt arra is fogadalmat tettek a háromfai állami gazdaság dolgozói, hogy a fej trágyázás és egyéb agrotechnikai eljárások szak­szerű alkalmazásával az előirányzott termésátlagot búzából és rozsból 3, henészek párosversenyben harcol­nak azért, hogy az istállóátlagot áprilisig 4 literről 6 literre növel­jék. Fias Ferenc tehenész vállalja, hogy az istállóátlagot 6.5 literről 8 literre emeli ugyanarra az idő­re, mint többi tehenész társa. Csobán Jenő növénytermelési fő- agronómus vállalja, hogy a 940 hold őszibúzánál holdanként fél mázsával többet termelnek, mint amennyi a tervben van, ezt úgy biztosítja, hogy 220 holdon szta" hanov-parcellát létesít, amelyben 18 mázsa holdankénti átlagter­més lesz. A vetésre fekáltrágyát szórunk, valamint szánokkal és kocsikkal megjárjuk a vetéseket, hogy a hó­ié az olvadáskor ne folyjék le ró­la, hanem a talajba ivódjon. Ludvig Ferenc gépcsóportvezető vállalja, hogy a hibamegelőző kar" bantartás pontos elvégzésével ál­landóan üzembiztosak lesznek gé­peink. A Vörös Csillag traktoros­brigád tagjai vállalják, hogy a ta­vaszi talaj munkatervüket a meg­adott határidőnél egy héttel előbb befejezik, ennek érdekében páros­versenyben dolgoznak a Szabad­ság traktoros-brigáddal. A gépjavító-, kovács- és bognár­műhely dolgozói is lelkes munká" val segítik az állami gazdaság töb­bi dolgozóját az adott szó valóra- váltásáért folytatott harcban. A tengődi állami gazdaság dol­gozói nevében: A szakosítás jó eredményt ho­zott. A mindig egyféle munkát végző szerelők nagy ügyességgel végezték feladatukat. Kovács Ist­ván, Lonhofer Ferenc, Szenes Im­re és Karácsonyi István részleg- vezetők irányítása mellett egy­másután kerültek ki az üzemké­pes traktorok, ekék, tárcsák és a többi gépek a lelkesen dolgozó bri­gádtagok keze alól. Február 5-én még 5 erőgép ja­vítása volt hátra, s hogy ígéretü­ket valóraválthassák, 7-én vasár­napi műszakot tartottak. Az ered­mény nem is maradt el. Február 9-én a délutáni órákban 24 trak­tor, 2 eke, 15 tárcsa, 4 kultivátor, 12 borona, 5 traktorvontatású ve­tőgép és 3 fogatos vetőgép a sze­relő-javítóműhely előtt felsora­kozva várja a szemlebizottságot, készen áll a tavaszi munkára. ősziárpából pedig 4 mázsával túl­szárnyalják az idén. Az állami gazdaság dolgozói foga­dalmuk valóraváltása érdekében egyénileg is versenyeznek. Gyertyás István, Kövér Imre, Varga Antal, Varga György, Smolc János, Nagy Ilona megfogadták, hogy napi nor­májukat egész évben átlagosan 120— 140 százalék közt teljesítik. Simon István, Simon Imre, Fonyódi József és Kuckó István traktorosok elhatá­rozták, hogy április 18-ig 420 nov- málhold talajmunkát végeznek el G—35-ös traktorral. A gazdaság ser­téstenyésztésében dolgozók közül Sü­lé János brigádvezető a szakszerű ta­karmányozással (élesztősítés stb.) ar­ra törekszik, hogy már március és április hónapokban a hízósertések napi átlagos súlygyarapodása 50 dkg-os, a daraértékesítés pedig 20 százalékos legyen. A Baromfi- és Tojásbegyüjtő Vállalat dolgozói lelkes felajánlást tettek pártunk III. kongresszusá­nak tiszteletére. A vállalat dolgo­zói tervértekezleten vitatták meg a vállalat tervét és az ezzel kap­csolatos tennivalókat. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy az I. negyedévi tervteljesí­tést, a baromfi- és tojásbegyüjtés sikerét elősegítik azzal, hogy 200 esti beszélgetést szerveznek a megye különböző községeiben és ezeken a megbeszéléseken fel" világosítják a dolgozó parasztokat az új begyűjtési rendelet jelentős előnyeiről- Hathatósan segítik azt a széleskörű versenymozgalmat, amit a falusi felvásárlók és a be­gyűjtő földművesszövetkezetek in­dítottak egymás között. A módszerek megvitatása után a vállalat dolgozói felajánlást tettek arra, hogy tervük teljesíté­sén túl 200 mázsa szabad barom­fit és 23 millió darab tojást vá­sárolnak fel, valamint a baromfi­aknál a kényszervágási és elhullá- si százalékot 1.5 százalékról 1 szá­zalékra csökkentik. A dolgozók bőséges hús­ellátásának biztosítása érdekében teljesítjük a sertésbeadási tervet A dolgozók bőséges húsellátásá­hoz szükséges, hogy a termelők az I. félévben és a nyári hónapok­ban is teljesítsék hízottsertésbe- adásukat. Ezt elősegíti a kormány­zat intézkedése, hogy a termelők az augusztus 31-ig beadott hí­zottsertés után darabonként 300, 260, illetve 220 kg kukoricabe­adási kedvezményben részesülnek. Ezt a kedvezményt azonban a siófoki járás községeiben nem tu­datosították megfelelően községi tanácsaink a termelőkkel és en­nek következménye az, hogy pl. Balatonszárszó, Balatonkiliti, Ba- latonszemes, Kőröshegy és Nagy csepely községekben az I. félévre nincs tervbevéve sertésbeadás. Szólád községben is ez volt a hely­zet, azonban éppen a szóládi példa mutatja, hogy ha foglalkoznak ezzel a kérdéssel a községi taná­csok, akkor a dolgozó parasztok mérlegelik a részükre nyújtott kedvezményeket és beadásukat már a nyári hónapokban teljesí­tik. Amikor Szólódon, a gazdagyű­lésen Nagy József elvtárssal, a községi tanács elnökével ismertet­tük a dolgozó parasztok előtt ezeket a kedvezményeket, egy­más után jelentették be, hogy sertésbeadási kötelezettségüket a tervtől eltérően, korábban kívánják teljesíteni. Id. Mohai István középparaszt pl- ezt mond­ta: A sertésbeadás után nyújtott kedvezményt olvastam az újság­ban és azt igénybe is kívánom venni, ezért bejelentem a községi tanácsnak, hogy sertésemet de­cember helyett augusztus hó­napban adom le. Példáját, követte Dobos Pál, aki márciusra vállalta sertésbeadásának teljesí­tését. Júniusra Torma Lajos, Pre- káczka Jánosné és még számos dolgozó paraszt vállalt sertésbe­adást: A községi tanácsok köves- j sék a szóládi tanács, a dolgozó ! parasztok pedig a fenti szóládi 1 dolgozó parasztok példáját és tel­jesítsék sertésbeadási kötelezett­ségüket az I. félévben. Balassa Tibor, járási tanács begyűjt, oszt. vez., Siófok. Borsi Lajos üb-elnök. Készen állnak a tavaszi munkára a kaposvári gépállomás munkagépei A háromíaí állami gazdaság is csatlakozik az örménypusztaiak versenyfelhívásához

Next

/
Thumbnails
Contents