Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-11 / 35. szám

CsätSriok, 1951 február 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 Tükrözze a balatonkiliti tsz lerve a magasabb terméseredményekért vívóit harcot Tél van Nagy a némaság a der- : medt, hóval borított erdők, mezők . felett. A balatonkiliti Rákóczi ter­melőszövetkezetben azonban dolgos élet pezseg, nem ülnek tétlenül az emberek. Majdnem olyan szorgalma­san dolgoznak itt, mint nyáron. Persze, a különbség az, hogy most nem a mezőn, hanem inkább a ház ■ körül szorgoskodnak. Az egyik helyi­ségben a nagy, kézihajtású kukorica­; morzsoló dorombol, körülötte fürgén mozognak az emberek a zsákok töl­tésénél Gyorsan telnek ia zsákok. Már több mint 15 mázsa magkukori­cát készítettek elő a tavaszi vetés­hez. A szelektorozással már végeztek - a tsz-tagok, szépen kitisztítva tárol­ják a tavaszi árpa- és zabvetőmagot. r — Ha tőlünk függne — mondja Farkas József, a tsz elnöke — a ve- 'tést akár ma is megkezdhetnénk. A trágyahordást is most már több fo­gat végzi úgy, hogy március 12-re befejeződik. Elhatározta a tsz tagsága, hogy az idén alkalmazza a termésfokozó ag­rotechnikai eljárásokat. Az őszi ve­téseket tavasszal fejtrágyázzuk és a ■ szükséges növényápolásban részesít­jük. A kukoricát az egészet kereszt- sorosán vetik és lesz 10 bold heterő­tómás vezetősége ezt nem sokra ér­tékeli. Nekünk az ősszel is azért kel­lett egy szántásba és késve elvetni az őszi gabonaféléket, mert a gépállo­más szervezetlen és hanyag munká­jával hátráltatott bennünket. És most is, ha odamegyünk, csak úgy félvállról beszél velünk a gép­állomás igazgatója. Nincs ez így rendjén, hisz a gépállomások felada­ta, hogy a legmesszebbmenően segít­sék a termelőszövetkezeteket. Sokkal jobb viszony kell hogy legyen a gépállomás és tsz kö­zött ahhoz, hogy bátrabban ter­vezhessünk. Igaza van Farkas József tsz-el- nöknek. És itt most elsősorban is a gépállomás vezetőségének kell na­gyobb felelősséget éreznie a tsz-nél vállalt kötelezettség teljesítése* iránt. Ha magas termésátlagot ér el a tsz, az a gépállomás munkáját is dicsé­ri, de ha alacsony a termésátlag a tsz-nél, amiatt a gépállomás is szé­gyenkezhet. A tsz és a gépállomás munkája végeredményben egy közös célt szolgál: minél több terményt, húst, zsírt stb. adni az országnak, a dolgozóknak. Ezek közt a dolgozók közt pedig ott van mind a tsz-tag, mind a gépállomás dolgozója egy­aránt. tagsága c-gyetért-e ezzel a tervvel? Vagy a tsz tagsága nem akar többet termelni, mint az elmúlt évben? Nem hisszük, hogy ez így lenne. Másrészt az ilyen tervek készítése több veszélyt is rejt magában. Ha alacsony a tervszám, a növényter­melési brigád tagjai több prémiumot kapnak, de ugyanakkor nem töre­kednek arra, hogy magasabb termés- eredményeket érjenek el és vájjon miit szólnak az ilyen tervezéshez az állattenyésztők, akik a többtermelési prémiumban —- mivel nem növény- termelésben dolgoznak — nem része­sülhetnek. Nem hisszük, hogy az ilyen indokolatlanul alacsony terve­zéssel be akarnák csapni a növény- termelési brigád tagjai az állatte­nyésztési brigád tagjait, vagy a tsz egyéb dolgozóit és nem hisszük, hogy az ilyen alacsony tervezés ösztönző­leg hatna a tsz tagjaira. A balatonkiliti tsz dolgozói nem egy esetben bebizonyították, hogy kiváló terméseredményeket tud­nak elérni. Bizonyságát adták annak is, hogy tiszteletben tartják a törvényességet és mindenből teljesítik beadási kö­telezettségüket. Februárban tartunk és már egész évre eleget tettek a so- ványbaromfi- és marhabeadási köte­De nem ez az egyedüli ok. lappang emögött más is. Alacsony a terv és bővebben fizet a föld. Dicséretet kap a tsz-elnök De ez bizony olcsó nép­szerűség. Államunk az eddiginél sok­kal jobban segíti a tsz-eket, az új gépek egész sorát bocsátja a mező- gazdaság rendelkezésére, műtrágyát kapnak, szakemberek segítik a ter­méshozam fokozásáért vívott harcban nemcsak ■ tsz-einket, hanem egész lezettségüknek, március végéig egész (évi állat- és állati termékbeadásukat (kívánják teljesíteni a közös terület | után. Lelkesen dolgoznak és a ke- ’mény hideg ellenére a tsz tagsága I minden nap kiveszi részét a munká- j ból. Legyen tervezésük is olyan te- j hát, mint amilyen munkájuk, lelke- , sítő, a több termés eléréséért har- cpló és a környező tsz-ek számára-Zis kukoricájuk is. Tehát azon töre­kednek, hogy az idén még gazdagab­ban fizessen a tsz földje, mint tavaly, Fagy azelőtt. De amint ott lapozzuk a tsz elkészített üzemtervét, megle- 1 pőd ve állapítjuk meg, hogy milyen alacsony termésátlagok elérését tűzték ki célul ez év­ben, Pl. búzából 8, kukoricából pedig lo mázsa holdanként; át­lagtermést vettek tervbe. Vájjon miért? Talán nem bíznak az agrotechnikai eljárások termésf okozó hatásában, vagy saját erejükben? Nem. Más dolog lappang itt az alacsony terv­számok mögött. Mindjárt meg is ma­dolgozó parasztságunkat. Es kérdezzük: a tavalyi átlagter­més ilyen alaesony volt? Nem, magasabb volt. És mi ebben az. évben többet aka­runk adni dolgozó népünknek, mint tavaly. Vájjon a balatonkiliti tsz í utat mutató. A balatonkiliti gépállomás vezetői és dolgozói értsék meg, hogy a kor­mányprogramra végrehajtása nagy­mértékben függ a jó gépi munkától, a gépállomás kollektívájának ered­ményes minőségi munkájától. ..gyarázza a dolgot Farkas József, a tsz elnöke: A múlt évben csalódtunk a bala­fí KÖZfPTER1/ doSoozói seyíük a laüézépílkezés! tonkiliti gépállomásban — mondja szemrehányóan az elnök — mert -amire kötelezte magát a tsz-nél, azt nem tartotta be. Márpedig a szerző­dés a becsületszó írott szava. Mi a tsz részéről álltuk és álljuk is szavunkat mindenkor, de a gépál­A KÖZÉPTERV tervező vállalathoz tartozó IV-es műterem építész szak­osztálya jelentős kezdeményezéssel készül a pártkongresszus köszöntésé­re. A szakosztály tagjai elhatározták, -hogy a lakóházépítési hitelakció elő­segítésére elsősorban a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek építkezéseit szaktanács- adással és egyéb munkával támo­gatják. Ez a kezdeményezés visszhangra :a- lált a tervező vállalat többi részle­génél is. A földművelésügyi minisztérium közleménye qz 1954. évi tavaszi verőmagszükséglet biztosításáról A nagyobb terméseredmények elérése érdekében most, amikor a tavaszi szántás'vetési munkákra készül fel a dolgozó parasztság, egyik legfontosabb feladata a ve­téshez szükséges jóminőségű mag biztosítása. A minisztertanács határozata értelmében az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyé­ni termelők 1954. évi tavaszi ve­tőmagszükségletüket — a szerző­désesen termelt növények vető­magszükségletének kivételével — elsősorban maguk kötelesek bizto­sítani. A szerződésesen termelt nö­vények vetőmagszükségletét a ter­meltető vállalatok a szerződésben megállapított feltételek mellett bocsátják a szerződött termelők rendelkezésére. Kormányzatunk — annak érde­kében, hogy a vetésterv teljesíté­séhez szükséges vetőmag kellő időben és a jó minőségben mara­déktalanul a termelők rendelkezé­sére álljon — vetőmagcserével si­et a dolgozó parasztság segítségé­re. Az ősszel el nem vetett ke­nyérgabona, vagy az őszi vetés­tervben várható kiesések pótlásá­ra és a tavaszibúza vetésterv tel­jesítéséhez a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tisztított, mi­nőségileg felülvizsgált tavaszibú­zavetőmagot kaphatnak. A tavaszibúza vetőmagért cse­reterményt — azonos mennyiségű őszibúzát, annak hiányában ro­zsot, vagy takarmánygabonát — kell beadniok az alábbi átszámí­tási kulcs szerint: 100 kiló tavaszibúzáért 100 kiló őszibúzát, vagy 112 kiló rozsot, vagy 118 kiló árpát, vagy 118 kiló zabot, vagy 118 kiló májusi morzsolt kukori­cát. Központi készletből biztosított ta­vaszibúzán kívül a földművelés- ügyi miniszter főleg minőségjaví­tás céljából nemesített takarmány- árpát, sörárpát és kukoricát, to­vábbá burgonya vetőgumót juttat csere ellenében a termelőszövetke­zetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A nemesített tavaszi takar­mányárpa-, sörárpa- és kukorica- vetőmagot a termelők azonos mennyiségű és fajú szokvány cse" retermény ellenében kaphatják meg. Ennek hiányában kenyér-, illetve más takarmánygabona is beadható az alábbi átszámítási kulcs szerint: . , J 100 kiló nemesített tavaszi ta­karmányrépáért, sörárpáért; vagy kukoricáért be kell adni: 100 kiló zabot, vagy 100 kiló árpát, vagy 100 kiló májusi morzsolt kukoricát, vagy 85 kiló búzát, vagy 95 kiló ro- . zsot A minőségi vetőburgo­nya ellenében azonos súlyú étkezési burgonyát kell bead­ni. A földművelésügyi minisztérium továbbá kisebb mennyiségben éve­lő és egynyári takarmány vetőma­got is bocsát a dolgozó paraszt­ság rendelkezésére, készpénzfize­tés ellenében. A tavaszi vetéshez cseretermény ellenében vagy készpénzért ki­adott vetőmag, illetve vetőgumó nemesitési,' tisztítási, szállítási, és egyéb költségeit az állam viseli. A tavaszibúza, a tavaszi takar-* mányárpa, a sörárpa, a kukorica vetőmag és a burgonya vetőgumó igényt a termelőszövetkezeteknékí a járási tanácsok végrehajtó bi­zottságai mezőgazdasági osztályá­nál, az egyéni termelőknek pedig a községi tanácsok végrehajtó bi­zottságánál kell bejelenteniök. Az igényelt vetőmagot, illetve vetőgumót a termelőszövetkezetek közvetlenül címükre leszállítva, az egyéni termelők pedig a helyi ter- ménybegyüj tőkön, illetve földmő- vesszövetkezeteken keresztül kap­ják meg. A nagyobb termés biztosítása érdekében február hátralévő nap­jaiban minden termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó termelő elsősorban saját érdekében godos- kodjék tavaszi vetőmagszükségle­téről. Nagyobb nyilvánosságot biztosítt-anak a versenynek a Nagymalom vezetői A TEJ AZ EGYIK LEGFONTO­SABB népélelmezési cikk. Táp­anyagai könnyen emészthetők, fe­hérjéi pedig az állati és növényi eredetű fehérjék között a legérté­kesebbek. Teljesértékű fehérjéi fiatal szervezetek számára nélkü­lözhetetlenek, mert tartalmazzák a "testállomány felépítéséhez szük­séges összes aminósavakat. Éppen ezért kormányzatunk nagy gondot fordít a tejtermelés fokozására. Államunk abrak juttatásokkal ju­talmazza a tenyésztőket, ha bizo­nyos tej termelési szintet elérnek és ennek 60 százalékát a begyüj- tőszervnek adták át. Emellett tu­dományos és szakmai segítséget is nyújt. A legjobb szakemberek tartanak előadást az állattenyész­tés legfontosabb kérdéseiről. Te­hát megvan a lehetőség arra, hogy dolgozó parasztságunk, ter­mészetesen beleértve a termelő- -szövetkezetek tagságát is, elsajá­títhatja a fejlett állattenyésztési módszereket. A tejtermelés növelésének, a jö­vőre is hatást gyakorló módszere a tejtermelés tekintetében jó örökletes alappal rendelkező apa­állatok alkalmazása. A mestersé­ges megtermékenyítés széles kör­ben való elterjedésével ez a kér­dés megoldást nyer. Közismert az a tény, hogy amíg zsír*, cukorenergia bármely táp­anyagból képződhet, fehérjét ki­zárólag csak fehérjéből tud előál­lítani a szervezet. Éppen ezért, ha elvárjuk állatainktól a magas tejtermelést, biztosítanunk kell számukra elegendő fehérjét tartal­mazó takarmányokat. (A tehenek érdemük, illetve teljesítményük szerinti takarmányozása természe­tesen csak az egyedi etetéssel biz­tosítható.) Jótejelő teheneink, ha nem kapnak elegendő fehérjét, sa­A tejtermelés fokozásának módszerei ját testállományukat bontják le bizonyos mértékig, ezen túl már elapasztanak. Az ellés utáni ha­todik, tizedik héten érik el a te­henek laktációs termelésük maxi- i mumát. Ezalatt az idő alatt a ; szervezet túlzott mértékben igénybe van véve, úgyhogy magas termeléshez szükséges összes táp­anyagot nem képes felvenni. Itt nyilvánul meg az ellés előtti más­fél-, kéthónapos szárazra állítás és előkészítés előnyös hatása. Elő­készítés alkalmával a szervezet könnyen lebontható, úgynevezett tartalék fehérjéket raktároz, ami­hez mint éléskamrához nyúlhat a nagy igénybevétel időszakában- Megfelelő előkészítéssel tehát el­kerülhetjük, hogy a tehenek test­állományuk lebontása következ­tében leromoljanak. AZ ETETÉS MELLETT különös gondot kell fordítani a nagy tejho­zamú tehenek itatására is. A te­héntej szárazanyagtartalma csu­pán 12.8 százalék, a többi 87.2 százaléka víz. Ezek a számok iga­zolják, hogy nedvdús takarmá­nyok és elegendő víz juttatása nélkül a tehenek nem képesek tejtermelésre. Egyes kísérleti megfigyelések szerint ott,, ahol az önitatót bevezették, ahol az álla­toknak a nap bármely szakaszá­ban tetszés szerint rendelkezésük­re állt az ivóvíz, 15—20 százalé­kos tej termelési többletet értek el. A tejtermelés fokozását ezenkí­vül el lehet érni néhány olyan módszerrel, amely közvetlenül az állatok kezelésével függ össze. A tőgy módosult bőrmirigy, amely­nek teljes kifejlődése az ivarérett­ség bekövetkezte után, az első ve- hem felépítésével következik be. Kifejlődésének mértékére és ké­sőbbi kapacitására hatással van az első ellés előtti előkészítő ta­karmányozás. Szekréciós működé­se (tejelválasztása) az ellés bekö­vetkezte után a »prolactin« nevű hormon hatására indul meg. A szekréció a tőgy mirigyállományá­nak alveoláris sejtjeiben történik, ahonnan a tej az alveolusok üre­gébe szivárog, s amikor ott a tej nyomása a 25—35 higany millimé­ternek megfelelő nyomást eléri, megszűnik a tej elválasztása. Ez az állapot már rövid idővel a fe­jás után (pár rjra múlva) bekövet­kezik. Jobban tejelő tehenek te­hát csak akkor tudják kifejteni maximális termelőképességüket, ha többszöri fejéssel, illetőleg a tőgy kiürítésével lehetővé tesszük a mirigyállomány működését, a tejelválasztást. A háromszori fe- jés a kétszerivel szemben 20 szá­zalék tej többlettel jár, a négyszeri pedig 30 százalék többletet ered­ményez. NAGYON FONTOS az, hogy a fejés gyorsan történjék, mert az óxitocin hatása kb. 8—15 percig tart, hatásának megszűnte után minden további fejési kísérlet eredménytelen. Ugyancsak ered­ménytelen a fejés akkor is, ha va­lamilyen idegrendszeri izgalom éri a tehenet (ijedtség, félelem, túl hideg tőgymosóvíz, durva bánás­mód, stb.). Ilyenkor a mellékvese velőállománya adrenaliut választ el fokozott mértékben, ami gátolja az oxitocin hatását és előidézi a tőgybimbó hegyén lévő záróizom teljes záródását, valamint a bim­bó falában lévő vivőerek kitágu­lását. Ennek következtében a bim­bócsatorna nyálkahártyái egymás­hoz simulnak, a tejet visszaszorít­ják a tej medencébe és ezzel meg­szűnik a tejleadás. Láthatjuk az . előzőkből, hogy a tej leadása nem ! akaratlagos, hanem reflex-hatás, j tehát a zavartalan tejleadás érde­kében megfelelő bánásmódban kell részesíteni teheneinket. Adva vannak tehát az eszközök a tejtermelés fokozására, csak al­kalmazni kell azokat, hiszen a tejtermelés fokozása nemcsak az egyes tenyésztők, hanem az egész népgazdaság érdeke. Az állati ter­mékek, különösen pedig a tej az, amely egész éven át folyamatosan biztosít jövedelmet mind a terme­lőszövetkezet tagjai, mind az egyé­nileg dolgozó parasztság számára. A répáspusztai Első Ötéves Terv termelőszövetkezetnek a tavalyi aszályos esztendőben fő bevételi forrása a tej volt. Ennek a terme­lőszövetkezetnek a tagsága ismeri a tejtermelés jelentőségét, sőt fo­kozása érdekében bevezette a há­romszori fejést, a tőgymasszázást is. Nagyon szép eredményt ért el Szöllősi László fejőgulyás, aki 1953 januárjától októberig tehe­neinél a fejési átlagot 4.2 kg-ról 11.5 kg-ra emelte fel. Ugyancsak szép eredményeket ért el a ma- gyaratádi Búzakalász tsz'ben Ta­kács Pál, a megye legjobb fejő­gulyása, aki fejési átlagát 4-8 kg- ról 10.8 kg-ra emelte fel. EZEK AZ EREDMÉNYEK te­hát bizonyítják, hogy helyes ta­karmányozás mellett a fent emlí­tett módszerek bevezetése nem lesz hiábavaló. A jó eredmény azonban csak akkor biztosítható, ha az összes tényezőt együttesen alkalmazzuk. Mindezek szem előtt tartásával lehetővé válik olyan eredmények elérése, amelyek kár­pótlást nyújtanak minden munka- befektetésért'és fáradságért. Horváth Kornélia A Kaposvári Nagymalom dolgozói értékes felajánlásokat tettek a HI« pártkongresszus tiszteletére. A kar­bantartó részleg megtakarítása, hasz­nált anyagok újrafelhasználása ré­vén több mint 8 ezer forintot tesz ki. Ezenkívül 20 darab szikramentes lámpát állítanak össze a már kiselej­tezettekből. A mezőgazdaság segítése érdekében tervükön felül egy csép­lőgép kijavítását is vállalták. Értékes felajánlások ezek. A feb­ruár első 7 napjának termelési ered­ményei is azt bizonyítják, hogy a [Nagymalom dolgozói lelkiismeretesen j vesznek részt a kongresszusi munka- [ versenyben. Hét nap alatt az előírt [ 2P.4 százalék helyett 30.1 százalékra teljesítették a havi termelési terv addig esedékes részét. A tények azt mutatják, hogy jól in­dult a verseny. Még január 25-én aktívaértekezletet hívtak össze. Itt megbeszélték, hogy kire milyen fel­adat hárul a verseny folyamán. Ezt követően pártaktívaértekezleten és pártcsoportértekezleten vitatták meg a malom kommunistái a teendőket, melyek a verseny sikerét biztosítják. Jól dolgoznak a Nagymalom éle­tét, termelését irányító elvtársak, de még fokozniok kell az önálló kezde­ményezést. ■ A malom dolgozói pl. hiába sze­retnék megtudni, hogy hol tartanak a versenyben, mert a kapu alatt álló versenytábla üresen áll. A verseny nyolcadik napján még nem ismerik eredményeiket. Nem is ismerhetik, amikor a tervstatisztikus, Máté Al­bert elvtárs mereven, mondhatnánk bürokratikusán ragaszkodik a köz­ponttól kapott utasításhoz, mely sze­rint csak 10- naponként kell értékelni a versenyt. A normás, Itnós György elvtárs, szintén ezen a véleményen van. Fontos dolog az, hogy a Nagyma- lom dolgozói, pártszervezete, műsza­ki vezetői minden nap tudják, ho­gyan állnak a versenyben, hogy át­tekinthessék a verseny egész állását, Gede Márton.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents