Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

Szerda, 1954 február 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Silótekarmány etetése A Kilótakarmány minden haszon­ba igásállat kiváló takarmánya. Szí­vesen fogyasztja a felnőtt- és nö- vendéikállat egyaránt. A silótakar- rnányt rrílg a zöldtakarmányozás mellett is egész éven át etethetjük. Állataink étvágya és termelőképes- - sége a sílótakarmány etetésével fo­kozódhat. Silótakarmánnyal télen és kora tavasszal zöldtakarmányt tu­dunk pótolni, míg nyáron és ősszel a zöldtakarmányok kiegészítésére szol­gál. A széna, abrak, gyökgumós ta­karmányok mellett a takarmányadagban mindig sze­repeljen silótakarmány. Ezzel változatossá tesszük az állatok takarmányát. Állataink szívesen is fogyasztják a silótakarmányt, mert savanykás szaga és íze fokozza ét­vágyukat. A silótakarmányok etetésével a -széna- és szalmafélék emészthetősé­gét megkönnyítjük és a takarmányok jobban értékesülnek. A silótakar- 'tnányt ne csak esetről-esetre etessük, hanem rendszeresen, egész télen át, egészen a zöldtakarmányok etetésé­nek megkezdéséig. Minden sílótakarmány tápértéke a besilózott növény tápértékétöl függ. 'Minél több fehérje, keményítő, cu- i kor és egyéb tápanyag van a besiló- zott takarmányban és ugyanakkor • kevés a nyersrost-t.artalma, annál jobb minőségű, tápanyagban gazdag a silótakarmány. Ezért helyes, ha a -silótakarmányt több növényből ké­szítjük, melyek egymást kiegészítik. Az állatok faja és kora szerint más és más silótakarmányt kell készí­teni, mert míg az egyik állatfaj a nyersrostot jobban, a másik ke- vésbbé tudja megemészteni. A takar­mányok nyersrosttartalma nagymér­tékben függ attól, hogy azokat mi­kor kaszáljuk le, éppen ezért jó s" ó- takarmányt akkor nyerünk, ha a si­lózásra kerülő növényt virágzás kez­detén kaszáljuk. A silótakarmányok etetéséhez az állatokat fokozatosan keli hoz­zászoktatni és az etetést az etethető mennyiség­nél kisebb adagokkal, pl. szarvas- marhánál 3 kg-mal kell kezdeni. Elő­fordul a silótakarmányok etetésének kezdetén, hogy bármilyen jól is si­kerül a sílótakarmány, nem eszik meg az állatok. Ebben az esetben ajánlatos egy-két napon át korpát, vagy darát a silótakarmányra rá­hinteni, amíg az állatok megszokják. Első alkalommal csak annyi silóta­karmányt adjunk állatainknak, amennyit jóízűen elfogyasztanak. Túl nagy adaggal való kezdés aka­dályozza a silótakarmányhoz való hozzászokást. A silótakarmány, ha hosszabb ideig a levegőn áll, romlásnak indul, ép­pen ezért a jászolban lévő silóma­radványokat etetés után el kell ’ tá­volítani, a jászlat ki kell tisztítani, tiszta vízzel kimosni és hetenként legalább egyszer oltott mésszel fer­tőtleníteni, mert a jászol sarkaiban maradt silótakarmány romlásnak, eeetsavas erjedésnek és penészedés­nek indul. Vigyázzunk, hogy siló- takarmányunk ne legyen penészes, földdel szennyeződött, mert a pené­szes és földes silótakarmány az álla­tok . egészségére ártalmas, sőt vem­hes állatoknál elvetélést is "okozhat. Helyes az, ha a silótakarmányból az egy etetésre szánt adagot is kétszer adjuk állataink elé, mert így az ál­latok a kevesebb mennyiséget job­ban elfogyasztják. Az adag másik ré­szét csak akkor adjuk oda, ha az első adag már elfogyott, vagy már csak kevés van a jászolban. Az ete­tésre kerülő takarmányok közül a silótakarmányt adjuk mindig először állatainknak és csak azután az abra­kot, szénát, vagy zöldtakarmányt. A tehenek alaptakarmányszük­ségletének • legnagyobb részét silóta­karmánnyal biztosítsuk. A teheneknél a silótakarmány etetése növeli a tejhozamot, mert tudvalévő, hogy a teheneknél fontos a nedvdús takarmányok ete­tése. A nedvdús takarmányoknak té­len 70—80 százaléka, nyáron 20—30 százaléka lehet silótakarmány. Te­henekkel naponta 20—25 kg silóta- karmányt etethetünk. A siló takarmány értékesebbé te­szi a tehenek takarmányadagját, emeli azok termelő hatását. Növeli az állatok életerejét, jobb a megter- mékenyülés és az utódok fejlődése. Javítja a hús minőségét, emeli a tej mennyiségét és minőségét. Weber Endre. üzemeink teljesítik a III. pártkongresszus tiszteletere tett vállalásaikat A Kaposvári Cukorgyárban A III pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyből a Ka-* posvári Cukorgyár dolgozói is harcos lendülettel veszik ki részüket. Nemrégiben tették meg vállalásaikat a munka termelékenységének fo­kozására, az önköltség csökkentésére és a karbantartási munkálatok ha­táridő előtti teljesítésére. Az üzem öntő- és forgácsoló-részlegének dol­gozói üzemi tervük teljesítése mellett 1200 darab mezőgazdasági gép- és traktoralkatrész gyártására tettek felajánlást, melyet máris teljesítettek. Ebben a nagyszerű munkában mindinkább kibontakozott az üzem dolgo- r zóinak szolidaritása a dolgozó parasztok iránt. Az öntőbrigád a legutóbbi dekádban 112.93 százalékos tervteljesítést ért el, januári tervüket pedig átlagosan 108.67 százalékra teljesítették. A gépészeti dolgozók közül a legkiemelkedőbb teljesítmény elérésé­vel Jáger János esztergályos tűnt ki: tervét 177.88 százalékra teljesítette.; Jó és példamutató munkát végzett Bizderi Ferenc esztergályos is, aki 136.06 és Kiss Pál esztergályos, aki 119.28 százalékra teljesítette tervfel­adatát. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyből az üzem fér­fi dolgozói mellett a női dolgozók is példásan kiveszik részüket. László Mihályné és Osztopáni Mihályné sztahanovista csőszigetelők és a mellé-1 jük beosztott Gelencsér Mária és Horváth Lászlóné segédmunkások a pártkongresszus tiszteletére 108 százalékos átlagteljesítményt vállaltak. A verseny .eddigi időszakában — túlteljesítve fogadalmukat — 112.85 szá­zalékos teljesítményt értek el. A vállalások teljesítése érdekében komoly munkát fejt ki az üzera vezetősége, pártszervezete és üzemi bizottsága is. A verseny sikere érde­kében egy műszaki beszerző brigádot szerveztek, amely az anyagbeszer­zés vonalán biztosítja a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket. A Kaposvári Kefeanyag- és Rostkikészítő Vállalatnál A Kaposvári Kefeanyag- és Rostkikészítő Vállalat dolgozói lelkes ver­sennyel kapcsolódtak a pártunk III- kongresszusára indított Szociálistá munkaversenybe. Munkájuk eredményeként januári tervüket jelentőse» túlteljesítették és 143.2 százalékos terv-teljesítést értek el. A mezőgazdasági szakembereket várja a falu A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatá­rozat óta eddig mintegy 90 mező- .gazdasági szakember jelentkezett megyénkben, hogy a falun segíti a • termelőszövetkezetek és dolgozó pa­rasztok munkáját. Sokan közülük a gépállomásokon készülnek a tavaszi munkákra. Kidolgozzák azokat a leg­megfelelőbb agrotechnikai eljáráso­kat, melyekkel az esetlegesen le­gyöngült őszi vetéseket felerősíthet­jük. A vetési munkák előkészületei­ben biztosítják, hogy a gépállomás szelektorai a gazdák vetőmagját ki­tisztítsák. Ellenőrzik és segítik a gép­állomásokon az erő- és munkagépek korlat figyelembevételével 1050 fo- J rinttól 1750 forintig terjed a fizeté­sük. Ezen túlmenően a termelési tér- j vek túlteljesítéséért pénzbeli és tér- 1 mészetbeni prémiumban is részesül­nek. Minden szakember számára la­kást biztosít az állam, családfenntar­tók részére fél kh-tól 1 kh-ig ter­jedő háztáji földet is kapnak. Aki Budapestről, vagy megyei székhely­ről jelentkezik vidéki termelő mun­kára, az az átköltözés után az előző munkahelyén kapott háromhavi alap­fizetésének megfelelő összegű se­gélyben részesül. Ezen túlmenően a költözködés költségeit is-az állam vi­seli. minőségi javítását. A dolgozó parasztsággal szakmai • előadásokon ismertetik az alapvető és a fejlett agrotechnikai módszere­ket. Segédkeznek a termelőszövetke­zetek és községek éves tervének el­készítésében. Államunk a mezőgazdasági szak­• emberek számára fokozottabb meg- I becsülést biztosít, gondoskodik anya­gi és szociális helyzetükről. Az is­kolai végzettség és a szakmai gya­Azok, akik az agronómusi munka­kör betöltésére jelentkeznek, Kapos­várra, a Megyei Tanács mezőgazda- sági osztályához adják be kérelmü­ket. Jelentkezhetnek: mezőgazdasági egyetemet, akadémiát, főiskolát, kö­zépiskolát, technikumot, kétéves me­zőgazdasági szakiskolát végzett ker­tész, növény- és szőlőtermelő szak­embereknek. A jelentkezőknek a Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tálya a felmerült költségeket utóla­gosan megtéríti. A mezőgazdasági szakemberek hi­vatásuknak megfelelően fejtsék ki tudásukat, állítsák azt a dolgozó nép szolgálatába. Takács András Gépállomások Megyei Igazga­tósága. A bútoripari üzemek a párt­kongresszus tiszteletére vállalták, hogy a falusi bölcsődék és óvodák részére terven felül berendezési tárgyakat készítenek A rákospalotai faárugyár, a buda­pesti fenyőbútorgyár, a sátoraljaúj­helyi bútorgyár, az angyalföldi bú­torgyár, a budapesti bútorgyár, az újpesti bútorgyár, a budapesti iroda- bútorgyár, a debreceni hajlítottbútor­gyár, a Duna bútorgyár és a szegedi bútorgyár dolgozói április 30-ig ter­ven felül 158 óvodába való szek­rényt, 40 játékszekrényt, 1140 gyer­mekszéket, 2000 gyermekfektetőt, 240 gyermekruhatári egységet, 80 gyermek öltözőszekrényt, valamint az óvónők részére 118 asztalt és ugyanannyi szekrényt készítenek. Farkas József élenjáró dolgozó paraszt A pártkongresszus tiszteletére indított versenyben újabb, még ki­emelkedőbb teljesítmények eléréséért indultak harcba és megfogadták, hogy tervük rendszeres teljesítése, illetve túlteljesítése mellett is állan­dóan kiváló minőségű kefe- és rostanyagokat készítenek. Emellett azon­ban nem feledkeztek meg a dolgozók az újonnan felvett fiatal tanulók szakmai képzéséről sem, s eddig mintegy 70 százalékuk tért át a telje­sítménybérezésre. A tanulók nagyrészének teljesítménye máris megköze­líti a 100 százalékot. Az üzem dolgozói nap mint nap betartják ígéretüket s vállalásukhoz híven rendszeresen teljesítik tervfeladataikat. Az üzem termékeinek mi­nőségét is 100 százalékos színvonalon tartják. A vállalások teljesítésében Györki János szőrfeldolgozó mutat péH dát, aki már hosszabb idő óta kétszeres normát teljesít és a kongresz- szusi verseny eddigi időszakában is 212 százalékot ért el. Példát mutat és élenjár a termelésben Barta József szőrfeldolgozó, aki 208 és Szakocs Mária csomagoló, aki 196 százalékos teljesítményével járul hozzá a vál­lalások teljesitéséhez, a kongresszusi verseny sikeréhez. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátnál A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát munkájában jelentősen ki­bontakozik a kongresszusi munkaverseny. A dolgozók párt iránti szere- tete mutatkozik meg abban, hogy míg januári tervüket 102.2 százalékra teljesítették, addig a verseny egyre szélesebb méreteket öltő hatására február hónap első hat napjában az üzem teljesítménye 104.5 százalékra emelkedett. A forgácsolók közül Miklós Ferenc 256 százalékos, Frank József 254 százalékos és Bajzik István 212 százalékos teljesítményt ért el. Borsos Fe­renc öntő 240 százalékos, Makarész Gyula pedig 221 százalékos tervtél- jesítésével járult hozzá az üzem eddigi eredményéhez. Az öntöde magké­szítői közül Kertész Károlyné .171, Szők Istvánná pedig 114 százalékkal mutat példát a dolgozóknak, A marcali járás élenjáró dolgozó parasztjainak ankétján Farkas Jó­zsef 9 holdas mesztegnyői dolgozó pa­raszt is részt vett. Községében az élenjáró dolgozó parasztok közé tar­tozik. Becsülettel megműveli földjét, megadja a földnek, ami jár és az Állam iránti kötelezettségének min­dig hiánytalanul eleget tesz. Az elmúlt esztendőben 4 és fél hold földön 64 mázsa kenyérgaboná­ja, 400 négyszögöl földön 57 mázsa cukorrépája termett. Farkas József azt tartja, hogy ak­kor kell kapálni, amikor kibújik a gaz, nem kell hagyni elhatalmasod­ni; mert azután már nehéz kapálni és a növények is megsínylik. Ezért kapálta meg pl. cukorrépáját négy­szer is az elmúlt évben. Figyelem­mel kíséri a párt és a kormány hatá­rozatait a mezőgazdasági munkákról és igyekszik az azokban megszabott feladatok szerint végezni munkáját. Az őszi mélyszántást az ősszel pon­tosan elvégezte és az őszi kalászoso­kat határidőre elvetette. Mire a hó leesett, már szépen bokrosodott ga­bonája. A párt Központi Vezetőségének de­cember 19-i határozata után Farkas József is tervezgetni kezdett, hogy miből tudna még többet termelni, hogy ő is hozzájárulhasson a mező­gazdasági termelés növeléséhez. Az egyik lovát és tehenét törzskönyvez­tetni akarja, hogy kiváló jó fajálla­tokat nevelhessen ezután. 945 négy­szögöl szőlőterülete mellé még 400 négyszögölet telepít. — A szőlő há­lás növény — mondja — a jó mun­kát sokszorosan visszafizeti. — Még a hó leeste előtt 2 hold földjére ki- hordta a trágyát a tavaszi vetések ’ alá. A tavasszal 3 hold őszi vetését műtrágyával fejtrágyázza, amivel nagyban emeli a terméshozamot. | Farkas József dolgozótársaival is beszélget a termelés növeléséről. Es­ténként összegyűlnek Farkaséknál a [szomszédok, ilyenkor Farkas József az újságból is felolvas nekik és kö­zösen beszélik meg teendőiket. A bél­és külpolitikai eseményeket is meg­vitatják. Tervezgetnek a jövőről, éle­tük még szebbé tételéről. Farkas József mesztegnyői dolgozó paraszt rendszeres újságolvasással is gyarapítja tudását. Pályázat nagyüzemi permetező öntöző gépi felszerelés megoldására A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok és műszaki tudo­mányok osztálya pályázatot hirdet nagyüzemi permetező öntöző gépi felszerelés megoldására. A szerkezet­nek olyannak kell lennie, hogy ál­landó jellegű vízszállító főcsatorna ne szabdalja szét az öntözendő terü­letet, azonkívül a megoldás küszö­bölje ki a hordozható csőhálózatot, tegye lehetővé a permetvíz adagolá­sának szabályozását és biztosítsa — a szélviszonyoktól függetlenül — áz egyenletes vízelosztást. A megoldásnak elsősorban a gépi felszerelés elvi elrendezését és üze­melési módját kell tartalmaznia, gépszerkesztést csak annyiban, hogy abból a kivitelezés módja elbírálha­tó legyen. A pályázaton bárki részt vehet, határidő május'31. Á gyakor­latra alkalmas megoldás elkészítője 30 ezer forintig terjedő jutalomban részesülhet. Részletmegoldásokát kü­lön is díjaznak. ÖRÖMMEL MEGYEK VISSZA A TSZ-BE Nagy örömmel fogadtam azt a megtiszteltetést, hogy a zicsi Sza­badság tsz családommal együtt újra visszahív tagjai sorába, hogy mint mezőgazdasági szakember, járuljak hozzá a tsz felvirágoztatásához, a ta­gok jólétének növeléséhez. A tsz-t 1949-ben néhány gazdatár­sammal én alakítottam, s mindössze 74 kh. földön kezdtük meg a nagy­üzemi gazdálkodást. Azóta sokat fej ­lődött a termelőszövetkezet, különö­sen az 1952-es évben. A tsz vezetőinek rossz munkája következtében azonban az ősszel so­kan kiléptek a tsz-ből. Sok tagol megkárosítottak és munkájukat sem úgy értékelték, ahogy azt megérde­melték volna. Megígérem a tsz tagjainak, hogy jó munkámmal viszonzom mindazt, amit értem tettek és bízom abban, hogy tsz-ünk tagjai az 1954-es gazdasági évben • becsülettel megállják helyü­ket, az évvégi zárszámadás is majd igazolja a nagyüzemi gazdálködás fö­lényét. Mindenekelőtt köszönöm a zi­csi Szabadság tsz tagjainak bizalmát ás feleségemmel örömmel megyünk haza a tsz tagjai közé. Kocza János, á barcsi JB mezőgazd. oszt. munkatársa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents