Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

Kedd, 1951 február 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 A marcali járás december 21-re teljesíti egészévi beadási kötelezettségét A tnardall járási .'fanács a kefet jól kiilhiaszmáíva, számos gazdagyű- 6ést szervezett a járás klőizségeli- ibertí, Gfazd'agyiöésekton vita itták meg aaofcart iái tonniivailiólkait;, a. me­nyiek a mezőgazdaság nagyarányú fellendítésért' és a doiagoizó parasz­tok anyagi «B Ckru.IJ lurális fefeme'I!- kedéséiy mozdítják elő. Ezeken a gyűlésiekéin jiofofamál-jofcb javas iá­tok és Idikes feí ajánlások liiorltiém- ttók pártunk III. kougresszusámask ttesfteillatére. A marcali .járású ta­nács ennek állapján Halj ;le miéig fel­ajánlását pártunk III, kongresszu­sának .tlisziteSetére, ami a dolgozó parasztok alkatőkészsiégé fc és mun- kaszenet'etét tükrözi. A marcali járás dolgozói pá­rosversenyre hívták a kapos­vári járás dolgozóit és versenyfelhívásukban vállalták, bogy a. gyengélblb őszi veNéseik 25 -stzázaíSőkái ifelbmiá’r 20-ig felülj ,:rá- gyáz?ztálk. A homokos ibalte|jú iköz'-sé- .gekben a trágyázási ti&rvat ügy faajrtfáik végre, hogy a t.rágyázásii terűiét) 25 százalékán zö'ld! trágyá­zást végeznek. A gyengébb őszi vé lésekejt, ipéiisóval ieijfirágyázzák és az őszi vetések faengerezését, fogasolását 100 százalékig lellwág- 1 comber 21-ig 100 százalékig telje­sük, amint a tfalajjra rá lehet, .menni. A tavaszi vei lések érdiekében az őszi szánj‘.ásókart a •'Öaiíafj íeteiikikia- dása után azonnal' llesámíiiózzák, A IJatgoisí ‘o-tit íööidlberü'letiani gazdák kodó tsz-ek válMták, ‘hegy a ta­vaszi vértések 100 századiak átl ke- Tesz'soircisan végzik. A járás 20 pomj jbiaira doiljgoztia ki azoksit a ■vákLiiIiásctoati, amelyek megvátósütása a liermésíboizam emelését, a 'legelő jolb'b kiibiaszmá- ilásálí és együttesen az egész já­rás mezőgazdaságát magasalhíb szintire emeüi ‘ebben az eisztlenidlő- ben. A verseny vállalás 12 pontban foglalkozik a he(gyü|f‘éssél! kapcso­latos víirsenyfe | ételekkel!. Pár­tunk iránti íbizailom, tisztele‘1 jeie- kénjj váÖllaíálk a járás községéül, hogy a telj-, tojás-, baromfi-, hí- zorttiser'és- és vágómarhabeaidlási tervüké!)] a betűt'em ezési bal áridő e’&tlt 5 nappal télíesíII k és ugyan­ebből az I. félévi beadásokét' jú­nius 20:g 100 százai'lékig j;(el|jesí- íík, A járás diollgoizól fogadalmait tétibek, hogy az egész évi beadásit, valamennyi beadási cikkből, de­A horesznyei tanács lelkiismeretesebben bánjon a dolgozókkal Heresznye községben fis napon- ya több dolgozó panaszt keresi feli a községi tanácsot, hogy megbe­szélje az új begyűjtési rendelclt alapján,az 1954. évi beadási Ikö- toíezetit&ége!. A dolgozó ipamaisizl bk közül többen — küliönősan a ko­rosabbak — szene Ipáik oneg tudni a tanácstól, milyen Ikedvezménye- kesj biztosít számúikra az új ibe- gyűjtési rendelet. Az érdeklődők fieg öbb 'esetiben azonban nem. kap­nak fceffiő tájékozháKást a Ittanács- mék Ugyanis a rendiéiért! előírja •ÉSbíbek között, bogy a húdbieadásli .kötelezi^ínségből 3 boridra eső ménmyiaéget éli keM engedni aíbban .az ese ben, b,a & beadásra kölleile- jsétít férfj a 65. iádé1 íévét, üöeltíőleg ■a beadásra- körtlellezetfc nő a 60. éle1,tévét ibe|,ü-'tö4He, Serbet Vince itanácselnök elv- társ azonban ez ekeit a szabályokat nem magyarázza meg két okból1: paart nem ismeri alaposam az új begyűjtési törvényt;! és mert Itelki- ismeretílenü,! bánik a dolgozókkal! A Ipanácselimök több esetiben el- «Üasáóotú olyan lembert, aki a rea- défeíSben lélőírt ,kedvezményekre jogosult, azzal az indokkal, hogy ő nem Hadija megálClapírtiarú, az ih­lető hány éves, (hozzon orvosi Ibii- zonyítványit,, amiivel igazolni tudja élel.ikonát, így íiöirtémí. ez Izsák Isti— ván dloilgcizó parEsztkail is, aki már ,a 70. évben jár. Az igaz, bogy Seibert elvlár.s aam orvos, de mint tanácselnök, nek, ismernie kellene annyira a község dolgozó parasztjait, hogy ki jogosul): és ki nem a kedvez­ményekre. Vájjon bogy akarja szorosra fűzni a heresznyei ta­nács kapcsolíá lát a község dolgo­zóival, ha ilyen (Mke/Jjenüí, Ibürok- rai (ikusan bánik .a dolgozók ügyes- bájos dolgaival. Üdéje, hogy a ihe- resanyei tanács kijusson a bürokrácia útvesztőjéből! s az ak­tákon (túli nézve az eimfciert is llás­sa meg. berbert lelvrttárs pedig na­gyobb gonddal rtanulim ány ozza a párt és a kormány határozat ail! és magyarázza még azokat a dolgo­zó parasztoknak, mer:' osaik így, kö­zös megértéssé! Űesiznék képsek a határozatok végrehajtására. Réti György íüliik. A magasabb terméseredmé­nyért, a beadás m előbbi tel­jesítéséért megkezdődött, a nemes vetélkedés a községek, ia termel őszövetkeze­tek és «gyén'‘reg Idíolgoizó gaz­dák közö'tr;. Már edldig- is főbb község példásan «teöjesíti váiládá- sát, minit Somogy®imonyi, Kód­hely, Szeny'ér, Sávoly és Somogy- sziemlipáf Ezeket a köizséigekelt minXaiközs égnek jelöihoe ki a járási tanács, idle számos község ibecsiüle- rt'cs dolgozó parasztjai megfogad­ták, hogy rövidesem az ő közsé­gük ás elléíti, seit túlszárnyalja a min'i.aiközségek jó enediményeciti. A járási tenáos feláda.tul’ tűzte ki, hogy a járási pádJbizolttság és a pártszervezetek segítségéve;!1 to­vább segíti a versenyváCCblláSok sikerért és /.ámogaltják a járás dol­gozó parasztjainak lelkes íogadab maűt, bogy azok -valóravállása az étlőtszínvonal emelkedését és a verseny elsőbbségé- eredményezze a (lobbi járások közö.'it és túlszár­nyalják verseny társiúkali, a kapos­vári járást A MJKEI MÁRCIUS 9 TSZ A PÁRTKONGRESSZUSRA KÉSZÜL A mikéi (N agy állás) Március 9 tsz tagsága taáiúlLTiányozja a me­zőgazdasági rtenmel'és fejliesztéséről szólló pár'- és kcrmánylhal.ároza- toií és lelkes vállalást tett pártunk III. kpnglreissziusiának Ij’sZífeÖetiére. A tenmváseredtnények növelése ér­dekében a tsz tagsága a nföbbi kö- z.ö'*;t válfeilrtla, hogy az őszi vetése­kéi fejtrágvázza és tavasszal! a szükséges növényápolást az ösz- sze.s őszi vetésen elvégzi. A 3 hoödnyi kései őszi vetésre holdan­ként! 50 mázsa trágyály szórnak ki a tsiz-tagiok február 20-ig. A csliráztatoílti burg'oinyá'tl ■március 20-,:g, a nőm csíráz íatof- tat pedig mintegy 10 hofidaiyd te- rüíeten április 8‘ig. A kuko­ricát és napraforgót négyzel .lesen április 28íg eülve'ik és ezzel egy- időben a rétieket1 is megtisz-tá (ják a tüskétől és vakondtúrásoktól Még a tál folyamán, iGletve feb­ruárban házilag, saját, erőből elu készí'temeik. egy 80 férőhelyes ®er- íésól'a't és a seri lísóllhoz egy hutait épí leniek. A d‘oihany-mefegagya!ka!i március 15-cjg e.'lkésizí).|]k és a ma­golt március 19- g ellv el lik. A tsz tagsága máris IendüDertiasen harcol az aidlc| |t szó vallóravá'lltásáért. A Kaposvári Fűfőház dolgozói hősiesen küzdenek a szállítás zavartalanságáért AZ IDEI TÉL rendkívül! nagy (köszönhet ü, hogy sikerüli élbárí­nehézségek elé állllí |ja a vasút diói1 gőzéit. Szintié mindlenmaipos a ve- szé'íy, hogy klisebb-magyobb széf- rohamok télehordják hóvaű a liöb tésekelt, bevágásoikáí s a ‘vaisuili pályái. Országúink Vérered a szer­teágazó vasútvonalak. Ezeken íke- res'zljül' jut a falú iparcikkhez, Kultúráihoz, ezeken keresztiül jull a város kenyérhez, jutnak szénhez az ípahiéliepek. A Kaposvári Fűbőhiáz dolgozói már idejében feiíkőszülitieík a télire. Alaposan átvizsgálták a mozdo­nyok berendezéséül, hogy azok ni'ilyen .mértékben tudnak effiienáíil- ni a zord időjárásnak. De nem eliégedrtek meg csupán a ijechm'lkaii feBkészültiséggel, hanem az oklia- rtáson beliül gyaikorlatbani is l.iamul- mányoztlák a tél forgalmi utasí­tások .anyagát. Küilönösikqppen a fLa'dafli, vasutas nyelven az „efeő teles“ mozdonyvezetők óktafjására fordítóitok nagy .gondolt. A műsza­ki dolgozók és a taip asztalit „öreg“ vasutasok a. ítiéöi vezetésre való jó tanácsokkal látták eíll őfcetl­A HÓNAP ELEJÉN csúcspont­iát érte el a ihavaizás. Az ország több minr; 30 vonalán megbénult! a forgalom. Mivel a havazás leg­inkább az ország dlelli részén tiom- boí'fi a legerősebben, megyénk vas- útvonaJaiinak egyrésze is használ­taié; a 'hóabadályoikat. Hősi munkát végzett^ a kapós- vár—szigetvári vonalion a pálya- fenntartók .segítségére kivonult faö'koiíró IkésZüDtS'ég. Varga József elivlár®, műszaki intiéző személye­sen irányi1 «Itta a munkáliafpkat. A Fűgöbáz dó'lgozói közüli Farkas Gyula mozdonyvezető és Tóth Menyhárt fűtő vo'lllak azok, akik derekasan megáll iák helyűket a .hóvaű.' vívott küzdeLemben. Ki­emelkedő munkája dicséri Sziécsé- nyi Dezső mozdo>nyveze>tlő)j és De- vecseri Gyida fűztőt, akik a So­mogy szob—barcsi vonal fdllszaba’- di'íásában jártak zz élen. A PÁRTSZERVEZET figyelem­mell kíséri a fűtőházi doljgozc kirak a rtéíle] szemben vívott ‘harcát, s báitorílja, hősi helyiállásra búzdítja őkelt Ma a vasút dolgozóin függ az egész ország szeme. A kapos­vári vasutas ‘dolgozók nem csu­pán megyénk közlekedésé.' védel­mezik az időjárással szemben, de ' munkájúikká:' hozzá)já‘rulnak ez egész ország vonatforgalmának biztosításához. Gede—Bér kies Az angolkór és c^ontiágyulás megelőzése helyes takarmányozással Az angolkór a fiatal, fejlődő ál- > Ezért szoktak a téli malacok és; latok, a csontgyulladás pedig a borjak a tavasz folyamán roha­felnőtt állatok betegsége, mely mos fejlődésnek indulni. Az illá­nkkor áll elő, ha az állatokat tok ösztönösen mutatják, ha só-j olyan takarmányon tartják, me-j vagy vitaminhiányuk van: nim- lyekben a foszfor és mészsó meny -! den állattenyésztő gazda tapasztal- nyisége, vagy azok egymáshoz [ háttá, hogy téli tartású . állataik való aránya nem megfelelő. A j szokása megváltozik. így nem betegség a csontrendszer megbe- j egyszer tapasztalható, hogy az ál- tegedésében nyilvánul meg. j latok egymást, vagy a falat nyal­/-1 Anfio !r w\ i v\ .-3 4-ál n ___ _ — . A csont legfőbb alkotó eleme ugyanis a foszfor és a mész. Akár egyikből, akár a másikból kevés jut a szervezetbe, úgy arányuk eltolódik és kiváltja a csontozat hiányos fejlődését, amivel minden esetben az egész szervezet fejlet­lensége is együtt jár. Ezenkívül hajlamossá teszi a szerveze­tet más fertőző megbetegedé­sekre, hurutos tüdőgyulladásra, idősült bőrbajokra, stb. Amíg a fiatal állat kizárólag anyatejjel táplálkozik, a betegség csak akkor fejlődik ki, ha az anyának nincs elég teje s a szopós állat kénytelen abrak­takarmányt is fogyasztani. Leg­inkább az elválasztás utáni korra esik a betegség, amikor a fejlődő szervezet olyan abraktakarmányt fogyaszt, amelyben a mész és fosz­for aránya nem megfelelő, vagy éppenséggel egyiket sem tartal­mazza kellő mennyiségben. Álta­lában minden állati takarmány­ban van kisebb-nagyobb mértek­ben és arányban mész és foszfor­só, azonban a legtöbben olyan arányban, ami nem felel meg an­nak a mész- és foszfor aránynak és mennyiségnek, amivel erős c.sontrendszert tud a szervezet fel­építeni. A gabonamagvakban a foszfor van túlsúlyban a mészsó rovásá­ra. Ezért itt a mészsó pótlásáról kell gon-, doskodnunk, hogy a csont- rendszer angoíkóros, vagy csontgyulladásos megbetege­dését elkerülhessük. Népünk életszínvonalának. eme­lése megkívánja az állattenyésztő gazdáktól, hogy minél kevesebb abraktakarmánnyal, minél na­gyobb súlyú és egészséges állato­kat neveljenek. — K tekintetben súlyos hibák vannak és a téli ta-, karmányozás legtöbbször nem lányonként más és más mennyi- air,iatt drága és c-'t dán, mert a j s6gben történik. Gabonanemüek, gazda nem ad eleg <ndő abrakia • kukorica és húsliszt etetése ese- kormányt állatainak, hanem ami-|l®n kg-ként fiatal állatnak 2 dkg alt, hogy nem gondoskodik az mészsót, növendéknek 1.5 dkg egyébként jó, de scosszetetelével mészs°t, kifejlett állatoknak pe- aranytalan abraktasarmánv só- diS 1 dk§ mészsót adunk, vagyis hiányának pótlásáról Ezért Iá- dalában a feletetett takarmány dossák, mindenféle idegen anya­got — mégha az undorító, is —. szívesen felvesznek, megvált ozik az ízlésük. A mészhiányban szen­vedő malacok mész tar talmi bil­det, falat fogyasztanak szívesen és ha zöldtakarmányhoz jutnak, azt különös mohósággal falják fel. Az ilyen állatokon hamarosan kifejlődik az angolkór: megváltozik a mozgásuk, járásuk merevebb, kötöttebb lesz, néha sántikálnak. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy „megmacskásodtak a lábai“. A betegség előrehaladot­tabb szakában gyakran térdelve esznek, esetleg úgy is járnak az állatok. Malacok között előfordul, hogy etetés közben valamelyik fel visít, összeesik és néhány per­ces görcsös rángatódzás után el­pusztul, vagy esetleg feláll és foly­tatja az evést, mintha mi sem történt volna (angolkóros szív- gÖres). Angolkóros borjakból és csikók­ból származik később sok hibás lábállású állat. Szülési akadály is lehet anaolkóros eredetű meden- cecsontszükület. A beteg állatok okszerű tartás­sal, a mészsó helyes arányú pótlásával gyógyíthatók. A mészsók pótlására legmegfele­lőbb a szénsavas takarmánymész. — ismert nevén Futor — megfelelő mennyiségben való adagolása. A zöldtakarmányok kellő mennyiség­ben tartalmazzák a mészsókat, s ezek etetésekor külön sópótlás- - ról nem kell gondoskodni. Az ab­raktakarmányok viszont — amint arról már előbb is szó volt. — változó mennyiségben és arányok­ban tartalmazzák a kétféle só­mennyiséget, miértis ha állataink elegendő zöldtakarmányt nem kapnak, minden esetben mész- pótlásról kell gondoskodni. A mészsó pótlása abraktakar­Falura megyek dolgozni A Körpern1! Statisztikai Hivatal Soimo.gyiruegyei Igazgaí óságának mezőgazdasági osniporrtjánáJ vágyóik előadó. Amikor az újságból olvas­tam, hiogy a mezőgazdasági ‘bermelles felülendíttése érdekéiben egyre több üzemiből és hivataliból mennek He a aaakembierek a fiaimra, bennem liis felivetőidlört);i a gondolat1: rám is, iililetve az én mezőgazdaság' szak­tudásomra is szükség van falún. Jeleni'kezftem a) Megyei Tanács mezőgazdasági őszi jallyäm, (hogy szenertnék falúra menni. Nagyon (boldogan1 véltem kezembe az ér­tesítéisfc, amelyben a Megyei Ta- batetfamná vált. A Kaposvári Fű- niács mezőgazdasági osztálya hoz­töház, a pályafenaitariás és ,a for­galom. dolgozóink jó együtitműkö' élése,' áldozatkész munkájának wllft zá5árul)[, kéreilimemhcz és egyben megbízottit a fonói gépállomáshoz tartozó Bobé és Kaposfceresz'úr községben a mezőgazdasági mun­káik szakmai veize tlésévé®. Boldbg vagyok a'zérit is, merit ezen a Há­jon ismer engem mindem domb, minden völgy, minden szál) fű és híz embereik is. Ez kétszeres ked­vet adott falihozi, hogy új munka­körömben jól1 megálljaim heüyemeto. Első feladatomnak itar'om, hogy minden erőmmel' harcoljak aizérl(, hogy ezen a területen mielőbb megjavuljon a taila!) termo ereje. Szoros fcaiocisio’laitotl fairfok az jl'i'e- ni rtiermeíiőkíkel: tani'om, nevelem őket az ú|j módszerek aíkaÖlmazá- sára, hogy méltó részese lőhessek a kormán iyprogramm megvalósítá- sáiniaik, a még boldogabb és virág­zóbb iéüle|t, megíieremtésének. Kiss István, mezőgazdász. tunk gyakran olyan sertéstartó udvarokat, ahol a' tél:malac, .k következetesen elhu lanak anrm ellenére, hogy mint a gazda pa­naszolni szokta, „a -iákat pedig alaposan id úri le'te tartásukra.“ Hatalmas összegeket tesz ki az, amibe a feleslegesen elpazarolt abraktakarmány kerül községen­ként. Az angolkór a leggyorsabban fedődő, tehát a legszebb fiatal állatokon mutatkozik legelőször, rendszerint a téli, vagy koratava­szi hónapokban, amikor a helyte­len tartás mellett hiányzik az ál­latok megfelelő mozgása és a nap­fény vitamint előállító oatása. A legelőre kihajtott állatokon a betegség nem fejlődik ki, mert hozzáférnek a zöldtakarmányhoz, ami az abraktakarmányban hiány­zó mészsókat teljesen pótolja. 2 százalékát. Korpa, olajpogácsa etetése esetén viszont több mész- sót kell adnunk, általában 3-5 szá­zalékot. Az angolkóros betegeket D-vi­ta min kezelésben is részesíteni kell. Ezt vagy a Pekk nevű ismert készítménnyel feletetjük, célsze­rűbb azonban injekció formában beadni. Egy vitaminolajos injekció 3 hónapra fedezi a szervezet vi­taminszükségletéi, mely esetben Pekket sem kell etetni. A vitaminoltás után, — ha a mészsóhiányt pótoljuk— gyor­san fejlődnek állataink, súlyban gyarapodnak, a betegségeknek jobban ellenállnak. A vitaminol­tás olcsón beszerezhető és nélkü­lözhetetlen a tenyészbikák és te- nyéSzüszők számára is. Dr. Krasznai Emil állami állatorvos. Kor m ányzal ;uak számos intéz- kedé®évieili scjírtséiíáre sselt dolgo­zó para.sz'lséjgurlknelk, hegy alliart- áúloimáinyát Ikomóív márl'.'íkíbiein nö­velhesse. A llováiblHlaikbain az a ionites, hogy panaezttsáitoúk éü'íen is ezekkel.' a .llel^clttö.sél£elkkell,. Me­gyénk ikiviálió áEfeltrte'niyéiSTj'iő gazdái már saját tapaszflaiar'aikbóll1 tudL ják, hogy nl-S!lkü!őzfaie‘!lei.Oen az ájűla— tok Cléffli taíkarm ányoizásárál a jó sillóiílakaTtmóny és öröm nrel foigad- ják a 'kormány segítségéi(. Koch József osoimai éllllal'fte- nyészitő gazda eddig is minden év­ben készített silóllalkairmányt áCíía- tslünaik, die moslfi még jolblban hövírti silőüri terét. Kaiposipuüa él'emíjáró gazdái is alkalmaik süllőt építeni. A sillóépítéshez szüiksógeis hü'M «igénybe veíheltő 5 évi törlesztésre. Az anyagra u Halványt .kopnaík a gazdák. Jelentkezni a tközségi ,{ta­nácsinál kielC, A gépáDoimásoikart már felszerelték sfllóg'épeikikiell, ez:lk bizitiosítani tudfák a öakar- mány időre való liesülózását. A községi tanácsok és az éiltllat- tenyészitö álCömások dolgozói ,se- gí'lsék, hoigv minél éliőblb ellimjílé- zőtdlják a hal'jelek igénylése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents