Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1854 február 2. A marcali járás nörénytermesztési aoliétja A marcali járás kiváló növényter­melői szombaton ankétra jöttek ösz- sze Marcali község kultúrtermében, hogy megvitassák azokat a tennivaló­kat, amelyekkel járásukban előbbre akarják vinni a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormányha­tározat megvalósítását. A járás kü­lönböző községeiből csilingelő száno­kon, autóbuszokon és vonatokon ér­keztek a kiváló növénytermelők, a járás községeinek élenjáró dolgozó parasztjai. Hogy mennyire jelentős ez; az ankét, azt az is mutatja, hogy az érdeklődők zsúfolásig megtöltöt­ték a kultúrtermet. A marcali járás . növénytermelői sok szép eredményt értek el az elmúlt évek során is, bár az utóbbi időben nem bontako­zott ki olyan nagy sikerű termelés, mint amelynek elérésére különösén képesek a marcali járás községeinek szorgalmas termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai. Éppen azért, hogy az ankéton elhangzó ja­vaslatokat és jó módszereket a járás egész parasztsága részére közkinccsé lehessen tenni, részt vett a megbe­szélésen a marcali járási pártbizott­ság mezőgazdasági osztályvezetője, Fokt elvtárs, a járási tanács elnöke, főagronómusa, do a földművelésügyi minisztérium is képviseltette magát Barzadó Lajos elvtárs személyében. rült. Fontos feladat most az, hogy a vetéseket megerősítsük. Pl. Lehár István, Gombai István és Nagy Béla vései gazdák a vetést jól lehengerez- ték, majd megszórták istállótrágyá­val. Ezzel az eljárással megvédték vetésüket a száraz fagytól, több táp­anyagot juttattak a vetésnek és hó­olvadáskor jobban megfogják a ned­vességet. Máris bokrosabb és szebb a vetésük, mint. azoké a gazdáké, akik ezt az eljárást nem alkalmaz­ták. A múlt évben ezt. a módszert alkal­mazta a lábodi Népakarat tsz és 5 mázsával több .volt a terméseredmé­nye, mint a községi holdanként; át­lag. A jó termés érdekében, ahogy a földre rá lehet menni, az őszi veté- ; seket le kell hengerezni, majd már- ;cius végén meg kell fogasolni, ami i lazítja a talajt és egyben gyomtala- ‘ nítást is végez. Igen nagy előnye van ' a sűrű vetéseknek, ezért ha a tavaszi vetések nagyrészét keresztsorosan ve­tik, szintén emelkedik a hozam. A sávolyi Szabadság tsz keresztsorosan vetett gabonája holdanként 3 mázsával adott több . termést, Az értekezletet Bajcsy Ede elvtárs, a Megyei Tanács főagronómusának értékes szakelőadása nyitotta meg. Előadásában rámutatott arra,, hogy pártunk és kormányunk egy sor ha­tározatával igen hathatós segítséget adott dolgozó* parasztságunk terme­lési kedvének jelentős növekedésé­hez, amit a marcali járásban már az is bizonyít, hogy a járás dolgozó pa­rasztjai bérletként birtokba vették az állami tartalékterületeket. A sok segítség és a kedvezmények egész so­ra csak akkor szolgálja parasztjaink felemelkedését, gazdagodását, ha dol­gozó parasztjaink észszerű és alkotó munkával váltják valóra a határoza­tokat. A növénytermelés, de az egész mezőgazdaság alapja: a földnek, a termőtalajnak meg­becsülése. Különösen sok kárt okoz az, hogy egyes községekben, mint pl. Tap- sonyban, vagy Gadányban a dombos, oldatos területek humuszrétegét el- hordja a víz, holott ezt könnyen meg lehet akadályozni. Leghelyesebb, ha ínár a következő szántást keresztben végzik és ugyanúgy a növényápolást is. Igen jó, ha a tetős részen évelő növényeket vetnek a gazdák, s le­felé pásztázva kapás- és gabonane- műeket, amelyek lassítják a víz fo­lyását. Jó módszer még, ha az ár­kokhoz sövényt fonnak, ahol lerakó­dik az iszap és az gátolja a víz to- folyását. A hóborította domboldala­kon igen hatásos — különösen a száraz ősz miatt — hogyha keresztbe, szánkóval vagy keskenyebb hóekék­kel csíkokat húznak, mert ott előbb olvad el a hó és olvadáskor nem fo­lyik el, hanem beszívódik a talajba. A terméshozam növelésében igen nagy jelentősége van a jó és szakszerű trágyázásnak. Helytelen nézet az, hogy holdanként 30 mázsa istállótrágya elegendő. Ez arra jó, hogy a föld termőerejét fenntartsa, de ha a terméshozamot akarjuk növelni, 50—60 mázsa is­tállótrágya szükséges, ami megdup­lázza a termés hozamát. Sok és értékes trágyát veszítenek el a gazdák, amikor hagyják, hogy az udvarukba kidobott szár, pelyva, pa­radicsom stb. elrothadjon. Ha eze­ket is a jólkezelt trágyadombra hor­danák, növelni tudnák a trágya menny" ségét. Igen helyes módszer, ha a trágyatelepet körülárkolják és az árokba pelyvát, töreket raknak, ami­vel felitatódik a trágyalé és azt ia- ponta rászórják a trágyára. Pl. a pusztakovácsi Dimitrov tsz naponta kihordja a trágyát a földekre. Csollén István marcali gazda az istállótrágyára számosállatonként fél kg foszfátot szór és a nyersfoszfát.os trágyakezeléssel értékes trágyát nyer, amely évről-évre növeli termésered­ményét. A jó trágyakezelésen kívül legdöntőbb, hogy kihordáskor azonnal alászántsák, mert 5—6 nap alatt 50 százalékát veszít értékéből. A marcali járás sem volt mentes a száraz őszi időjárástól. Emiatt so­kan halogatták az őszi vetést 'és bi­zony sokan megkéstek vele, ami miatt'a vetés laza, üreges talajba ko­mmt a legjobban termő, de nem ke­resztsorosan vetett, gabona. Ezt, a példát követve, sokan vetették el ke­resztsorosan az őszi gabonanemue- ket, mint pl. Szabó István marcali dolgozó paraszt. A párt és a kormány segítsége és a jó termelési módszerek alkalmazá­sa hathatósan segíti dolgozó paraszt­jaink gyarapodását. Ezért fontos az pl., hogy a burgonyavetőgumót ne az ültetés előtt* válogassák ki, ha­nem már az előző termelésnél figyel­ni kell a jól'szaporító és egészséges töveket, s azokat kijelölve, felsze­déskor külön kell tárolni. A szőlőtermelő gazdák közül igen sokan pótolják a kiöregedett szőlőt és bizonyítja a termelési kedvet, hogy pl. Győréi Lajos szenyéri dol­gozó paraszt 1 holdon anyatelepet lé- i tesít. Bajcsy elvtárs hasznos tanácsot adott az állattenyésztés fokozása, a legelőgazdálkodás és a takarmány­termelés kérdésében is. kor a legelőkérdés megoldódik köz­ségükben. Javasolta, hogy ne csak a tsz-ek, hanem a községek is léte­sítsenek minél több tavat, mert ez­által szaporodnak a viziszárnyasok, ami igen nagy hasznot jelent a gaz­dáknak és hozzájárul az ország jobb húsellátásához. Szokonyai Jánosné tapsonyi pa­rasztasszony elmondta, hogy ezen az anikéton sok tapasztalatot szerzett, amit községükben ismertet a dolgozó parasztokkal, hogy felhasználják a mezőgazdaság fellendítése érdekében. Kéri, hogy a gazdák bátran vegyék igénybe az ingyenes állatorvosi vizs­gálatot állataik számára. Náluk elő­fordult, hogy a rossz kút és a poros út miatt fertőzést kapott egy-egy ál­lat, de egyes gazdák hanyagságból nem mentek állatorvosért, s ezért megfertőzték az egész község állat- állományát. A szerződéses növé­nyeknél az új szerződési feltételek és az önkéntesség nagyobb érdeklődést váltott ki a gazdáknál,' de. a vállala­tok nem nyújtanak kellő szaksegítsé­get és emiatt a termés tönkre megy, a gazdák pedig elkedvetlenednek. Kéri az illetékeseket, hogy ezen a hiányosságon segítsenek. Teljesítették vá laiásukat a Kaposvári Nagymalom dolgozói Mika József kéthelyi gazda java­solta, hogy a vetőmag biztosítása ér­dekében a tanácsok fokozottabban segítsék a vetőmagc,serelebonyolítást és ne a felsőbb szervek utasításait várják. Az állattenyésztés fejleszté­sénél nagy problémát okoz, hogy a község legelőjét az állami gazdaság­hoz csatolták. Igen fontos ennek a sürgős rendezése. A Kaposvári Nagymalom dolgo­zói nemrégiben örömmel' csatla­koztak megyénk üzemeinek kez­demény.eréséihez, mellylban megfo­gadták, hogy a mezőgazdaság fej­lesztése érdekéiben segítik gépál1- Ikwná&aöaík dolgozóinak .munkáját, s tervük ’«Jjesítiáse mel'fjei't nehezen foes z ere.Zih e tő traktoraik árrészeket gyártanak, A NagymaJlOm dolgozói 50 dia- rab ikormányrúd-szegcsap és egy cséplőgép kifa.vításá! ■ váOllalItiáik, s lelkesen fog'ak munkáihoz, hogy mielőbb eleget tegyenek váfilattá- suknak, s minél nagyobb mérték' bem járuljanak hozzá a 'mezőgaz­daság feli Miditekéről1 s a mező- gazdasági termeié® fejlesztéséről szóló párt- és minószfertanácsd határozat magva] ásításához. Az üzem dolgozóinak harcos munkája nem maradt eredmény nélküli: az I 50 darab k ormán y r ú d-sz egezap gyártását a vállalt határidő ehőflt, január 21-án befejezték és növi«? időn belül átadták azokat gjépáüo- mása'nkmak. A kormány.rú'd-szegcsap meg­munkálásán Hama] József sztaha- novislte esztergályos, az éfelttná- szeripnr kiváló dolgozója éis Hor­váth József esztergályos dolgo­zott. Mindketten példamutató' murjkáva.I, s harcos vers anyilandü- let'el, ,a saját üzemi tervük telje­sítése meüie'f végezték eil ezt .» munkát. Jó munkájukért mindkét— len dicséretet érdemellek, s nyu­godtan mondhatjuk róluk, hogy becsületes munkát' végeztek. Az üzem dolgozói rövid időn be­lül megkezdik a cséplőgép javítá­sát1 is és szilárd el hat árazásuk,, hogy azt k határidő előtt készítik eh lieljeíílelle januári tervét az íl'aiui Gazdaságok Kaposvári Vida Adám marcali dolgozó pa­raszt javasolta, hogy ne várjanak utasításokat, hanem tisztítsák ki a i vízlevezető árkokat, mert náluk is : sok kárt okoz a víz a legelőkön. A j községi apaállatok sok esetben azért j használhatatlanok, mert helytelenül ! jártatják őket. Községükben elhatá­rozták, hogy a falkával fogják kijá- ' ratni, mert az ingerlő hatással van. az i anyaállatokra. Az előadás után György Sándor nemeskisfaludi - dolgozó paraszt el­mondta, hogy a magas terméshozam elérésében fontos, hogy a vetőmagot már most szelektorozzák. Kifogásol­ta, hogy a tapsonyi gépállomás nem rendelkezik olyan rostával, amely az aprómagvak szelektorozásához szük­séges. j Táncos János böhönyei gazda el- I mondja, hogy állami segítséggel el- ’ végzik községük határában a Rinya szabályozását és ezáltal 500 hold szántóval tudják növelni termőterü­letüket. Községükben figyelembevet- i ték földjeik adottságát és annak meg­felelően »Mercur« burgonyát ültet­nek, amely holdanként 10—15 mázsá­val ad több termést. Az Állami GazdsjS'áigoIk Kapos­vári Gépjavító Vállalatának dolgo­zói napjainkban íclkozoílfaíbíb len- düJé'tiél foglak munkáboiz, hisz mlndössee bárom hót áll reodé'bkel zcsükre, hogy határ done befejez­zék a téli nagyjavításra beüteme­zett; ' ervfejadaíaikat. Erre annál is imkáltlb szükség vamj mert feb­ruár 25-'ig még 22 mezőgazdasági gépeit, traktort kefél1 megjavítank­ok. A dolgozók harcos munkája és lelkes versemyfendűtete azonban azt mull altja, hogy bé-iar'ijáik ígére­tüket és határidőre befejezik a gépjavítási munkákat. Ezt mi­sem bizonyítja jobban, mint) atz, hogy a gépjaví ási kampány ideje alatt eddig a tervezett 119 gépből 87-et megíavífot'iaik és január hó­napban» is a 'tervezett 30 gép he­lyett 31-ét javítottak meg, Országos visizoaryilaftbiiiín a 22 mezőgazdaságii gépjavító váfilalat köziül a kaposvári váí&alafc a 4. begyre küzdötte feli magát a gép­javítása munkálidbc-kban. Eibiben a. harcba® az üzem mindé® dolgozó­jának jelentős része van, hisz egyetlen eUyam dolgozója sincs a» üzemnek, akf 120 százalék alatt teljes illette volna tervfelladatát az 1 1954-es tervév eddigi időszaká­ban. Ennek az etiedtoánymék az el­érésében azonban a fizikai dol­gozók melílett jelentős része van» j az üzem vezetőségének és- az ! üzem műszaki dolgozóiknak is, Oik-jk j tervszerűen íráriiyfíották a dolgo­zók munkáját! és rendszeres. anyag-, illetve gépaék.a trósz-után-. pó'jással biztoisdtoíták a terveik, teljesítésének, sikerét. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE Bódis László, a böhönyei Szabad­ság tsz tagja ismertette, hogy ezután a fektetéses trágyakezelést és a sza­kaszos legeltetést valósítják meg, J mert ez utóbbi eljárással jobban ki­használják a legelőt és tovább tud­ják az állatokat legeltetni, amellyel a takarmánytakarékosságot is szol­gálják. Beszélt a heterózis kukoricá­ról és a pótbeporzásról, amelyet már a múlt évben is alkalmazták és hol­danként 4—5 mázsával termett több kukoricájuk. A baromfitenyésztés ér­dekében minél több vándorólat kell beszerezni, mert a tarlóra kihordott vándorólakkal olcsóbb takarmányhoz jutnak a baromfiak, de a gyommag­vakat is feleszik az állatok és ezzel elősegítik a gyomtalanítást. A lege­lők igen elgyomosodtak és emiatt ja­vasolja azok feltörését, mert ha utá­na két-három évig kapásokkal hasz­nosítják és azután füvesítik be, ak­Máté György tapsonyi dolgozó pa­raszt elmondta, hogy évente igen sok I gyümölcsveszteségük volt, mert sok gazda — részben védekezőszer hiá­nyában — nem tisztogatta a gyű-j mölcsfákat, amiért megfertőződött az , egész gyümölcsös. Most elhatározták, I hogy brigádban közösen végzik a gyümölcsfaápolást. Horváth Vendel szenyéri gazda kérte, hogy hitelre kapjanak műtrá­gyát, mert azonnali készpénzfizetés mellett nem tudja most még min­denki megvásárolni. Még számos javaslat hangzott el, de sok olyan hozzászólás is volt, amelyben a község, vagy járás hiá­nyosságait tárták fel a járás dolgozó parasztjai és a jelenlévő járási szer-1 vekkel megbeszélték a kijavítással kapcsolatos tennivalókat. A marcali növénytermelési ankét nagy lépéssel vitte előre a járás dolgozóit a párt­ós kormányhatározat megvalósulásá­nak útján. — Horváth László — Mi, a Kaposvár Május 1 -utca 12. .sz. ház lakói november óta nem fudjuik haszniTni sem a te­her-, sem a személyliftet. Még a szeméilyCft nem is olya® fon os ilyenkor téten, mini a teherllift., Trueínfi 115 lépcsőn (keli pll, a II. emeleti te'kóknák naponta a sze- net, fá* fellvimniölk. Nem szorul kü­lönösebb magyarázatra, hogy mit je"ent. egy dolgozónak, ha hazai- miegy a munkából', összesen 115 lépcsőn felmenni nehéz kosár fá- Vali lés .szénnel. Lifijaví'iiá.si sürgetésünkre a ház­felügyelő azt fé'Wte, hogy men­jünk a KIK-hez, merít az ő szavára úgysem csináíjjiáík meg. Erre a ház lakói felváltva zaklatták naponta a KIK-eit. A 190-en azt mondták, hogy a 443 ’ idézi, a 443-on pedig azt, h'Ojgy a 190 iml'iétzi). Hiába, kö­nyörög tünk, a lift nem Ikész és ia dofigozók továbbra is 115 Slépcsőis másznak fel, megrakodva' fával é* szénnel. .Türelmünk elfogyott és alajpcsaa- ■megmcind'lluk véleményünket a, KíK-réS dől Igo.zó karfámnak, mi­nek &z eredménye az telt, hogy <* szsmélyiritet „tehet, hogy meg ícjgják csinálni“ (ami kevésbbé fontos), a teherMteí pedig majd a nyárra, amikor nem k-elll erőse® fűteni" iés nem kiél] annyi szenet és fát cipelni. Ezúton kiérjük az iíJVékeisdkiet, begy teljesítsék, már Végre 60 dol­gozó kéréséit és osunátHtessák meg a héherüifte't. Május 1-u. 12 sz. ház dolgozói­SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSOR 4 Gépeink — egy kivételével — készen várják á tavaszi munkák megkezdését A marcali gépállomás dolgozói eredményes munkát végez ek a I 'éli gépjavítás során. Az erőigép- jEvító-birjgád a januárra ibeüteme- za’ti, 8 erőgép helyett 9 erőgépet javíott ki, aizioirjkívül'J 'tervein feliül 4 üzemanyaigiszállíitóJkoiOSiit és 2 ■'akókocsit ká.s.zíts’tifc ejl Az erőgé­pek fc ja villásánál] a szaícgrenidsze- rű jjaví 'ősi módlszeirt afikálimaziták. A cséplcgépjaví'ó-brigád is szép eredményeket ért el. Január 31-ig úervibovett 10 csépliőgép hieliyeltt 16 cséplőgépeit és 2 iszefektoirlL javí- oH 'ki. Füiöp Sánidíci- és Szabó elv-társ bmjgádvezelílőik. pároisver- '.enytien vannak és e neim.es ver- jemígés meg is hozta eredményét. A gépállomás gépei egy kivételé­vel ’teljesen készen, biezsírozva ! várják a tavaszi munkák megkez­dését. Vörös CsiHag: Tavasz a jégen 28—10. Szabad Ujúság: Elefánt és az ngrókötél 29^—2. Balaíonboglár: Szerelmi bájitail 3—4. Barcs: Leány a talpán 3—4. Csurgó: Ellenséges vonal mögött 3—4. Igái: Rigoletto &—7. Lengyeltóti: Mitrea Kotor útja 6—7. Siófok: Kii'partízánok A. Tab: A • dalnok esküje 3—4. Az eredmények elérésének má­sik lényeges alapija az, hogy a trdk't'oro'sck szakmai oktal ásban I vesznek részt, aboí megismerhetik gépeiket, laz-ök szereHésé! és meg­tanulják, hogyan kel! kijavítani az előforduló egyszerűbb jgépthá- bákat is. Berte eiivtárs, a tanfo­lyam el'QaldQja íluáása Hegjaváí ad­ja a tirak'-orois oknak. Fáradságot' neon ismerve dolgozik azért, hogy, a mnrcalllí gépállomás megfeieliő, képzett llpaktorvezeitlőkkal rendel­kezzék. Baumgartner Ferenc ’ traktoros, • Gépjárművezetők orvosi vizsgálata Értesíti a rendőrorvos a gépjárművezetőket és a megye lakosságát, hogy 1954. év febru­ár 2-től a vonatkozó rendeletek érteimében a gépjárművezetéshez szükséges kötelező orvosi vizsgálat alkalmával -a jelentkezők 30 napnál nem régibb keletű tüdő-rönfgen- és vérvizsgálati leletet kötelesek bemutatni. Jel­zett vizsgálatokat a megyei és járási lüdő- és nemibeteggondozó intézetek díjmentesen elvégzik. Luliáes László lakatos tűzhely- és redőny- javítást vállal. Kaposvár, Ezredév-u. 9. j Háromváliós 120 basszusos langóhai*mcnika eladó. Cím: Halas János Szeaitbalázs. Kanyar József üveges vállal üvegezést, kép- keretezést helyben és vidéken, meghívásra házhoz is kimegy. Virág-u. 10. Egy könnyű stráfkocsit vásárolunk. MEZŐMÉI* Vállalat Kaposvár, Noszlopi Cás- pár-ii. 12. Egy családiház beköitözhetőséggel eladó. Hunyadi Jáiios-u. 49. IDŐ JÄRA S JELENTÉS Vár ha ló jdlőjjirás kedd estig: Fe3!hős, párás idő, sokfele hatva - zás, h elyeníkjámt éfiénik északkelé ti. keDeí.í szili, A hőtmér&áSateí) csök­ken. V árhatő hömélrisiéíkOtetS értekék kedd mciggol’: minus-z 16, ru nusz 19, délfien iminu&z 10, mkuusz 13 folk közört. A fühés állap,jáuil 'Sizo](gálö vár ha- •tó iközÉphömérsiélkClet kediden má- nuisz 5 folk aitertl. 2—3 in-cs támlás fapad eladó. Aláerám Hu­nyadi János-u. 5. Fonótunulókat felveszünk, férfiúkat 1&—20, nőket 16—40 éves korig, valamint jólképzett villanyszerei őket és segédmimkásokat kére sünk felvételre. Jelentkezni lehet minden nap reggel 8—16 óráig, szombaton 13 óráig, Ka-' posvári Textilművek, Kaposvár. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 1 Telefon: 901 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 12 Telefon: 999. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Laliink a Sándor-u.- 6. Telefon: 82%, Nyomdáért felel: Hidas János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents