Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 február 7. EfcE» a A mezőgazdasági határozat megvalósító*a érdekében tesszük meg versenyvállalásunkat A fonyódi járási tanács begyűjtési és mezőgazdasági osztálya a III. pártkongresszus tiszteletére a marcali járást párosversenyre hívja ki, de kihívja megyénk összes járását a mezőgazdasági és begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésére. i A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a begyűjtési tervek teljesítése érdekében járásunk területén a következőket hajtjuk végre: . 1. A mezőgazdasági termelési bizottságok bevonásával a községekben mezőgazdasági terveket készítünk a kjs- és gazdagyűlések határozatának alapján. 2. A talaj termőerejének fokozása érdekében a szakszerű trágyakezelést ismertetjük a dolgozók körében. 300 dolgozó parasztnál nyersfoszfátcs trágyatelepet létesítünk, a meglévő trágyát február 15-ig kihordjuk. Ennek érdekében »udvartisztasági mozgalmat« indítunk. 3. A gyengébb őszi vetéseket apró trágyával trágyázzuk meg, kh-kánt 40 mázsa istállótrágyát hordunk ki. Fejtrágyázásra felhasználjuk a kom- poszttrágyát, a szükséges műtrágyamennyiséget február hónapban a földművesszövetkezeten keresztül biztosítjuk. 4. A tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagot február 15-ig biztosítjuk csere útján. Tudatosítjuk, hogy a szükséges csávázószert minden gazda február 15-ig szerezze be és végezze el a vetőmagtisztítást és a vetés előtt a csávázást. A mezőgazdasági gépek és eszközök kijavítását február 28-ig elvégezzük. A vetögépek beosztását elkészítjük, a gyümölcsösben és szőlőben a tavaszi ápolási munkákat március 31-ig elvégezzük. 5. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a községek szántóterületének, illetve a járás szántóterületének 15 százalékát pillangósvirágú takarmánynövényekkel vetjük el. 6. A legelőket április 1-ig gyom- talanítjuk, bevezetjük a szakaszos legeltetést, a fektetéses trágyázást és 500 kh. legelőn fásítást hajtunk végre. A víznyomásos réteknél az ároktisztítási munkát társadalmi úton elvégezzük, ezzel mintegy 3500 kh. rét termését javítjuk meg. 2000 kh. réten elvégezzük a trágyázást. 7. Az' állattenyésztés minőségi cs mennyiségi fejlesztése érdekében a törzskönyvezett szarvasmarhák és lovak létszámát ebben az évben négyszeresre emeljük. 8. Az új begyűjtési rendeletet továbbra is gazdagyűléseken és kis- gyűléseken ismertetjük a dolgozó parasztság körében. 9. Annak érdekében, hogy dolgozó népünket hússal még jobban el tudjuk látni, a párt és a minisztertanács által nyújtott nagyarányú kedvezményeket széles körben tudatosítjuk a járás területén, melyen keresztül biztosítjuk az I. és II. negyedévre beütemezett hízottsertések átadását. 10. A községeken belül a gaz4ák egymás közötti párosversenyét megszervezzük, s a községekben biztosítjuk a tervek teljesítését. A jól teljesítő gazdákat versenytáblán, hangoshíradón keresztül népszerűsítjük. 11. A járás területén a községekben az élenjáró gazdák számára hetenként kétszeri ingyenes mozilátogatást biztosítunk. Az I. negyedévben a legjobban teljesítő dolgozó parasztokat a községben tárgyjutalomban részesítjük. 12. A járás tsz-ei között beindítjuk a párosversenyt. 13. A versenyben legjobb eredményt elért községnek, tsz-nek a járási pártbizottság és a járási tanács kongresszusi emlékversenyzászlót ad. Az értékelésre a községekben a legjobban teljesítő dolgozó parasztokat és tsz-tagokat kérjük fel. A mezőgazdasági határozat mielőbbi megvalósítása érdekében tesz- szük meg versenyvállalásunkat, mert tudjuk, hogy ezzel elősegítjük dolgozó népünk életszínvonalának emelését, valamint a tervek maradéktalan teljesítését. Varga József VB-elnök, Galácz Jenő VB-titkár, Nagy Dezső me- zőgazd. oszt. v., Molnár Lajos mb. VB-titkár. Győréi József begyűjt. oszt. v. Megérkezett a patronáló brigád a kaposvári gépállomásra A Budapesti Szállítóberendezési j Gyár (Róma-fürdő) dolgozói a ka-; posvári gépállomás patronálását vál- j lálták a III. pártkongresszus tiszte- j letére. Február 5-én délben Gassier Jó- J zsef mérnök vezetésével meg is ér-; kezett a 7 tagú esztergályos- és szerelőbrigád. A gépállomáson a dolgo- i zók meleg vendégszeretettel fogadták a segítő elvtársakat. A vendégek örömmel állapították meg, hogy korszerű műhelyben végezhetik a munkát és a tiszta, jól befűtött szállás- , helyiségben még rádió is rendelkezésükre áll. i A délutáni órákban a gépállomás i vezetőségével alaposan megbeszélték a tennivalókat és elhatározták, hogy február 6-án reggel egy esztergá- , lyos- és egy szerelőbrigádot alkotva , hozzálátnak a munkához. 1 Magukkal hoztak több mint egy mázsa szerszámot és alkatrészt ’s: fúrók, esztergakések, menetvágók segítik a gyors és jó munkát. Többmázsa anyagot is összeszedtek a gyár területén és azt vasúton feladták, hogy az alkatrészek készítésében se legyen fennakadás. Vidáman megy most a munka a kaposvári gépállomás modern javítószerelő csarnokában. Az elvtársak keze alatt ég a munka. Tihanyi József főművezető, kétszeres sztahanovista, többszörös újító, az esztergályos részleg élén differenciálbéléseket készít, amit eddig nem tudott a gépállomás még a Vörös Csillag Traktorgyártól sem megszerezni. Ezenkívül tartózsámolyok és perselyek kerülnek ki a lelkesen dolgozó esztergályosok kezei alól. A szerelőbrigád egy nagy Superion 1370-es cséplőgép javítását végzi, Szabó János vezetésével. A gépállomás dolgozói által kijavított 22 traktor, 26 eke, 13 tárcsa és még több gép mellé hamarosan sorakoznak majd a többiek és üzemképes állapotban várják a tavaszi nagy mezőgazdasági munkák elindulását. A gépállomás dolgozói február 6-án délben ismertették a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukat, amelyben vállalták, hogy február 10-ig az összes mezőgazdasági gépek kijavítását befejezik. A vendégek megígérték, hogy ennek megvalósítása érdekében minden segítséget megadnak a gépállomás dolgozóinak. A FÖLD JÓ GAZDÁJA U» ismerik a községben Egri Ferenc nemesdédi három és félholdas gazdát, hogy keveset beszél, de annál jobb mestere gazdaságának és mindig meggondolja, hogyan lehet jövedelmezőbben gazdálkodni, mi az, ami legjobban emeli jövedelmét. — Beszélgettem én olyan gazdákkal is, akik azt tartják, három és fél hold földből nem lehet megélni — mondja Egri Ferenc' — De még több holdból sem lehet, ha nem szeretik a földet, — nem ismerik annak tulajdonságát és nem adják meg neki azt, amiért hálás és amit sokszorosan visszafizet. A föld aranyat ér — teszi hozzá szerény mosollyal. Igaz, nem mindegy, hogy mit termelünk, de az sem mindegy, hogyan termelünk s milyen módon gazdálkodunk- . Szívós munkára volt szükség, amig az én kis gazdaságomat jövedelmezővé tettem. Slgopdolkodik , s közben az ablak felé figyel. Vájjon a sűrűn szállingózó hópelyheket nézi-e, vagv pedig gondolataival a múltba kalandozik? Mosolyogva fordul vissza. — Amikor a földet megkaptam, igen elhanyagolt állapotban volt. Szántóföldemet sűrűn felverte a békarokka, s más haszontalan gaz. Az volt az első gondolatom, miként lehetne mindörökre ezeket kiirtani. Nem töprengtem sokáig. Bőségesen meghordtam istállótrágyával, aztán magnak- való bíbort vetettem bele. A sűrű, dús bíbor lefojtotta a gazt és úgy eltűnt, hogy hírmondó sem maradt' belőle. Sorjában elmondotta, miként ment előre, lépésről-lépésre és hogyan vált jó gazdájává földjének. Beszédéből érződött, hogy bizony sok nehézséggel kellett megküzdenie, de azért nem panaszkodott. ^ házból kilépve észre sem vettük, hogy bokáig süly- lyedünk a magas hószőnyegbe, úgy jártuk be azt a 800 négyszög- öles szép gyümölcsöst, melyet Egri Ferenc telepített. A gyümölcsfákat vastagon borította a lehullott hó. Minden egyes fánál megálltunk és Egri gazda szeretettel simogatta végig a fatörzseket, s közben elmagyarázta, hogy az elmúlt évben mennyi termést hoztak- Megmutatta, melyik a ranett, púrmen és a jonathán. — Azért telepítettem különféle fajtákat, hogy kora nyártól — késő őszig szállíthassak friss gyümölcsöt a városi dolgozóknak. Igaz. nekem is megvan a magam jövedelme belőle, mert évente 3—A ezen .forint hasznot hoz a gyümölcsös. Több termést is elérhettem volna, ha időben és kellő mennyiségben, használhattam volna a permetező- és egyéb védő- szereket. Van 390 négyszögöl szőlőm, de az is megsínylette a réz- gálic hiányát. No, de ez akkor volt, — teszi hozzá mosolyogva. — Ebben az évben a kormány intézkedésé nyomán sok mindén mégváltbzott. Most már biztösítszántónak számították. Az új begyűjtési rendelet szerint 3 hold terület után nincs beadási kötelezettségem, s ehhez hozzájön még a beadás mérvének csökkentése, amellyel jelentős pénzt takarítok megőzben betértünk a házba, ahol a barátságos meleg szobát még otthonosabbá teszi a saját maga által nevelt ciklámen és egyéb téli zöld növény. — A párt gondoskodása arra ösztönzött, hogy új tervet készítsek — szólt, miközben megkínált egy pohár borral, s nyomban hozzátette — ez már a saját telepítésű szőlőmből van. Az új tervem megvalósítását segíti a kormány intézkedése. 50 tőkét hazai szőlővel pótolok és ha terem, már több, jóminőségű borom lesz, borbeadást még sem kell teljesíteni utána. Az elmúlt évben 60!) öl kukoricát vetettem, s a terméseredmény megfelelt 55 a-nak holdanként. Most 800 ölet vetek el kukoricával és úgy számolok, hogy 30 q-át takarítok be az ősszel. Igen jól bevált a lengyel importburgonya termelése: 200 négyszögölön 70 q termésem lett. Az idén! ‘ugyanebből a burgonyából vétek, mert sem fagyra, sem ködére nem érzékeny. Földjeimet hatos forgóra állítom be. Kiielöltem a parcellákat és minden hatodik évben kerül bele- az a növénv, szomszédom meg is jegyezte. „Te Ferenc, olyan zsírosak a földjeid, jiogy kenvérre lehetne kenni.“ Szó ami szó, hát sohasem mulaszják a Védőszereket. A változás amivel az első évben elkezdtem. megmutatkozik abban is, hogy; Fzzel az eljárással biztosítom a ta eddig 6 hold után teljesítettem be-í laj termőerejét és a magasabb szolgáltatást, mert a 800 négy-, terméshozamot. Igen fontos a szögöl gyümölcsösömét 2 hold, a . föld megtrágyázása- Egyszer af 390 négyszögöl szőlőmet 1950 öl ÉRDEKESSÉGEK innen=onnan^ Sajtószemle egy negyedszázad magyar újságaiból — ezt az picimet adhatnánk annak a kötetnek, amely „A Horthy-korszak önéletrajza" címmel a napokban jelent meg a Műveli Nép Könyvkiadónál, „Aligha lesz ember, akit magával ne ragadna ez a visszaemlékezés a nyomasztó évtizedekre — írja a kötet előszavában Hegedűs Géza. — A múlt minden fertője és nyomorúsága szól e lapokról. Az egyik oldalon nyomor, tüdővész, kisemmizetlség, a másikon „társasági" hírek, panaJanuár elején indul az ; mák és embertelen gonoszság.“ j Egy mindörökre elsüllyedt világ-, nak ma már szinte hihetetlenné* tűnő eseményeiből mutatunk be néhány szemelvényt. Ezek az új* ságcíkkek még úgyszólván tegnap íródtak s mégis annyira távol esnek már tőlünk, hogy ennek a rovatnak a keretei közé kívánkoznak. Éppen ezért mérföldkövek us ezek egyben, melyek megmutat Iák, mekkora utat te'tünk meg végcélunk, a boldogabb és embe- r bb élet elérése, a szocializmus megvalósítása felé. első amerikai kivándorló csapat A magyar kormány a skivürndlotr- Űásíi (törvény alapján a Cunard Lime amerikai baijósíá nsaságnafc koncessziót adott arnai, hogy a Magyarországból kivándorolni szándékozókat Amerikáiba szállíthassa. Bornemissza báró már november Óta dolgozik a kivándorlás megszervezésén és budapesti irodáján kívül Királyhídán, Gya* niafatván, Szentgo' thárdon Jé» Gyékényesen é® több más batláir- áüLomáson is fcirendéütiségefcet létesít. (UJ NEMZEDÉK, 1921 január 1.) Lerongyolódott a falu népe Keresik a gazdák a törleszjeses kölcsönöket. Adónegyedkor megrohanják a tagok a bí'elszővetke- zefeket köicsőnért hogy a végrehajtásokat elkerüljék. A beérkezett jelentések szerint 10—15 holdas gazdák Eaí ke-esnek gazdrsági cselédi elhelyezést. Több helyről eléggé élénk kivándorlási mozgalomról érkezik bír. A legtöbb kivándorlót Kanadába csábítja a gazdagodása lehetőség híre. . ’ ÁL alánod a panasz, hogy a szegénység miatt a földmíves nép ruházkodása soha nem volt ilyen nyomorúságos. Főként lábbelit j nem tud szerezni a falusi nép magának és gyermekeinek. Falusi kisiparosok sok helyen felhagytak . iparukkal, mióita a földműves nép vásárlóképessége csökkent. | (KIS ÚJSÁG, 1929 február Háromezer orvos kenyér nélkül Fölkerestük a Magyar Orvosok Nemzet Szövetségének megalapítóját, Avarify Elek dr. nemzetgyűlési képviselőt és érdeklődtünk, mennyiben van alapja a budapesti orvoenyomornak, —* Mindenki, így jó magam is, azt hittük, hogy a háború befejezése ta'án lesz igazán jövője az orvostudománynak. De nagyon csplód'urk. A legújabb becslésünk szerint 3000-re tehetjük azoknak az orvosoknak számát, akik jóforj mán kenyér nélkül tengődnek, j Páciens nem igen van. A szegé- I nyebbelk zsúfolásig megtöltik & közkórházakat, I Sok orvost igen nagy nyomom I ban találunk. Némelyik börzei- ügynök lett. Az élelmesebbje adásvevéssel foglalkozik. Ismerünk többeket, kik végleg fői* hagyva az orvosi pályával, eb-* házinyúl-, barom' i enyészHéssef foglalkoznak, -ii!' (UJ NEMZEDÉK, 192# szept 25.> Szeretnék „péuzbeszedő lenni a Gázműveknél — mondja Zom bori Ödön, a birkózás Európa-bajnoka 25 éves, (kétszeres: bajnok) és ál- lás’tia^aa. ZomJbotó Ödön most itt ül előttem a saeirlkesízitőséglben, Szemében ,a gonld és a néílküílözés láza fénylik. tottam el a trágyázást, mert olyan a föld trágya nélkül, mint az éh- halálra. ítélt ember. > — Van két tehenem, amely naponta 16—18 liter tejet ad, pedig ezeket igázom. Szakszerűen ta- karmányozom őket és mindig kiszámítom, hogy mennyi fehérje és keményítő kell az életfenntartáshoz és a tejtermeléshez. Ennek köszönhetem, hogy az igázás mellett tejbeadási kötelezettségem teljesítésén túl, 1590 liter szabad tejet adtam be. Megérte, mert minden liter tej után 1/2 kg korpát kaptam és így nem volt gondom a fehérjetakarmányra. Ezután még több szabadtejet adok át az államnak, és így több lesz a takarmányom. 1V| ire besötétedett, szemünk előtt megjelent a hullámzó búzatábla, virágba borult burgonya, a nagvbajszú kukorica, a dús terméstől hajladozó gyümölcsfák sokasága, a permetezéstől világoskék színben játszó szőlő és a fehér habokban pezsgő friss tej, amit a tehenqk pdnak. A párt és a kormány segítsége, s Egri Ferenc alkotó munkája nyomán derűsebbé vált Egri Ferencék jövője és virágzóbbá a 3 és fél hold gazdaságuk- lsen. az állam vállalja és teljesíti a határozatból ráháruló nagy kötelezettségeket, biztosítja mindszokat a feltételeket. amelvek a jó termés eléréséhez szükségesek. Most azok vannak soron, akik közvetlen termelő munkájukkal vesznek részt a határozat végrehajtásában. • -. Soron vannak az Egri Ferencek hogy valóra váltsák a gazdag jövőt és szép terveiket. Horváth László. — Kút éve szalaidgáíloik . álSás- néílküi! -— mondja, — Fűhöz, fához rclhamtam, könyörögtem,, begy szorcezemeik nekem áíDátlq .-ahoS dolgozná kell, mert csak .'unmyiJ szeretnék keresni, amennyi szárasé kenyérre elité g. A kCuibiban mindenki azt kér<fi, jó formáiban va- gyoik-e, meg begy a tavaszi versenyek közül hányat fedőik megnyerni? Azt még senlki sem kérdeznie, hogy miből) éhe délek? Pedig ého.s .gyomorral nem fficihéí sportolni. (A REGGEL, 1933 április 3.)> A nemzetgyűlés Csukás Endre; A tbóthíintetéstj nyiíváinosan hajtsák végre, mert csaik ez halt visszariasz'löltaig, A. iavaslait múné® erélyesebb ésgyor- siaibb végrehajtását kérve, azt of— fogadja, Schlschta Margit: Minly e'épedő ember a, vizet, úgy várja a közönség ősit a javaslé'ot. , , nem létezik oftyamj gyenge ember, még a. haídckltó s em. akiinek a hoithfintie) és vaftemílyen akikban kiszoŰjgáDfcalt— halló no. vctlna. (Élénk derűi),,ség és taps.) És ne csak a férfiakra, a nőkre is affWllmazzálk. • • (PESTI HIRlLAP, 1920 .jón. 19.).' Bíráld Pál: A jjaVásülaton ogy nagy hiányt lootftsfeifáB, Nincs kimondva, hogy atz.; «itífcéfflfpn. milyeá formában hajtsák, végre a nuöíe- jésft. Indítványozza, hegy ruhában. a (UJ NEMZEDÉK, 1920 szept 2.) Megrendelték a derest A botbiÍB-elésről szóló törvény végrehajtó rendeletében szabatosan körülírja, hogy az elítélteken a fogház egyik félreeső zugában, i fogház erre alkalmas fogiházöre- által hajtandó végre az ítélet. A királyi ügyészség már beszerező© a mogyorófa-vesszekett és most rendelte meg a derest is. (PESTI HÍRLAP, 1921 okt, 6.):
