Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-06 / 31. szám

Szombat, 1951 február 6. SOMOGYI NÉPLAP ag.mv«agwaBaBK Négy és fél hóid területen termel szerződéses növényt Kompi István mikei gazda Kömpí István 12 holdas mikéi középpaira'swt mind a beszolgálta­tás t*e%esítéisében, mind a mezö- gaz>daisáigi munkáik végzésében a legjofcíb gazldiálk (közé sziámit. Az -ckát^ii évben ö volt a legfőbb bú" zattenmelő -a íköz.ségjben: 3000 mégy- szöjgSBön 26 mázsa búzája termelik -de az egyéb növények ’(emiés- etfedSményei mra/tli sem kellieltit szé­gyenkeznie. Jó eredményéit annak köszönhie'i, hogy minden bárom . évben megtirágyázza főádjö;: és idő­ben megadja a nö vényeiknek mind • aziá ami megjár. Jó hírnevét főleg aiz öregbíti, feogy észszerűen gazdläffiflodilk és azt tennél, ami a 'legjobban ki'íi- eetődő 'és amire Cleginikáiblb szüksége van a dolgozóiknak. A szerződéses sövények terméiésében randiig megtalálja számítását, de <az újont. nan inegáiiíiapí'ott szerződési fel- pétolieik arra ösztönözték, hogy ,-íaég toblb szerződései; növény ti tpnnei^en. Az eOmuQt évben 800 öl édesborsólt termelt szerződése­sen t ameflybtőS 245 kg magát nyeri! és ebből ‘őbbezer forint jövedék me származott. Az édesbotrsó pelyvája répával keverve kiváló minőségű takarmány és ezért szerződésen kívül küiliön 800 mégy- szögöllei vetett. 300 négyszöigölön szerződéses paradicsomot termettj, amelyből; 22 mázsa termése lett s abból 1000 forinit jövedelemre telit! szerte 1 hold és 600 négyszög­ölön termelt dohányt, erről a 'te­rület rői 2 mázsával Hőbbe; takarí­tóit be, mánk amennyi'f a szerző­dés megáifiiaptíltiőlt. A magas 'be­váltási áron felül a 2 mázsa .iúl ter­melésért küllem 2000 forint! prémiu­mot kaipotlt, A párt és a kormány intézkedé­sei jóval kedvezőbb feltételeket teremte!beik, ezérlj az idein Í.5 'kai. hűld, dohányig 1.5 kát- hold édeislborsóit, fél hold burgonyát és fél Lőlid paradicsomait Itermel szerződésesem, s mimt mondjja —- nsm cseréimé él ennek a 4.5 MM szerződéses terülletínek <ai várhiaitó jövedelmét 20 hold búzatermés jövedelmével. Ezután a 4.5 hold j utám belszo!i!gáí|tia*ása nincs s rész- ; ben emjai It, de részben a beszol- j gáiiiaitás csökkentése miatíl 50 szá­zalékkal kel kevesebb beadásit teljesítenie s ebből a megtakarí­tásiból ijöfcbezer formt, értékű 'ter­ményt és állati termákét vihet szabadpiacra, A jó növényrtermeftésft neun lebet álatok nélküli végezni, merit1 a jó termés eléréséhez sok 'trágya kell. Igaz,, hieigy a fej.r ágy ázás: sohasem muiajszfjja élj de az istiá'lílótrágya n’éOkü'iözhetie ll'ein. Van 2 llova, 2 te­héné és mosft van 1 üszője, melyet •‘.ovábbtenyészéiésre nevel M vei csalit 1 'tehén .u'án kell tejet be­adnia, ezért1 szép jövedelme)., kap a szabadié,ji u'ián is. A níul't évben, 16 hónapos korig nevefjt égy bi­kái, ameiliy 559 kg-iois vollt, amikor elad Ha'. Kőmpf Istvánnak nagy családja van és. a jó gazidáűboidiáíj^ segítik ' a család női tagjai, akikéi ugyan­úgy becsülnek a községbein, mint j Kompi István szonga'lmas közép- | parasztot. A nagyberki Győiő és a mosdósi Alkotmány tsz versenyszerződése A párt és a kormány mezőgazdasági határozatának sikeres meg­valósítása érdekében a nagyberki Győző termelőszövetkezet versenyre hívja a mosdósi Alkotmány termelőszövetkezetet. A mosdósi Alkotmány termelőszövetkezet a nagyberki Győző terme* lőszövetkezot versenykihívását elfogadta és ennek sikeres' megvalósítás* érdekében az alábbi versenyszerzödást kötik meg: I. NÖVÉNYTERMELÉS Jó szervezéssel és új mód zerekkel h reol a csurgói gépálljmás a teli gépjavításuk tikeréért A csurgói gépállomás dolgozói megérhet!! ék a íiéSli gépjavítások »fdipben való elvégzésénieik jellleri.ő" •sógétj. Tudják, hogy a mezőgazda- #ág felffendí lésének fomltos ténye­zőbe a gép, amely segítőtársa doli- -gozó .paraszt©águn'kn’«ik. Különösen «agy jelentősége van ebben az évben a gépeknek,-ment a termelöszöve iketzeiidk meb -íjc-t't egyénileg dolgozó para&z íjaink mind nagyobb számiban számí'.a- -astk az olcsóbb és jobb munkáéi je­lentő gépeikre. Igaz, hogy eöeitíte lemarad lak gépjavítást -terveik teH- ■íesítésével, mert. novemberiben ,snég oi hsi'áírlbaia >siziántoittaík a trak- .terok. A illem airadádj, jó szervező- munkái vafi igye'lvczJt'eik behozni. Mielőtt a javításit megkezdjék ■vőHnia, népnévefflŐértielkezŰiete>t tar­tottak:, alho;] isméidé ítiék a gépja­vítás mrpoi.l . nti térvét és meg" aílalkítoittáik az üzemi DlSZ-szerve- zet;él és aiz ÜB-vel a társadalmi ellenőrző brigádot. A vezetJőrne­I chanikius peidiig szakmai' előadást tartolj- ,a fontosabb javítása oran- kálkir.óli. 5 naponként cílile®őrizték •a iberv végrehajtását, és megbe- széttt'élk az elmultu 5 nap eredimé" ayiej'.: (és hiányosságait. Ilyen -éti iékeliés alapján szüle­tett! meg az a gondoláit, hogy egy gép javításához külön ja­vító csoportokat állítanak fel. Igy alakult’ meg a moli’or részleg- javító-, járószerkezet- és dlffarem- ciál-javí ió csopor!|. Blleiirjte 5 nap is keHe'li 1 gép kiíjavításiáfhoz, de amikor az apróbb szervezési, hiá- nyosságókaf is kiküszöbölték, már csak 1.5 napra volt. szükség. 1— 1 traktor rendb ehozá fiánál a traktorvezetőt is bevon) iák a ja- yí.iáis munkájába, bogy jól mégis" merhesse saját mumikajgépélt. Különösen kitűnlt ia munkábEn Szerecz Lajos djliferenciá'lkjavító csoportja/: élőin ti tervük teűjesíhése meliett terven felül’ kijavíto-ltalk több gépel, de igen jelentős an­nak a 6 darab utánlfu1 ló'kocsinaik az elkészítése is, amellyel lehetővé váiíik, hogy a tirak'i'Oirosok maguk­kal vigyék aiz üzemanyagot. A gépállomás dolgozói a Megyei Gépállomások Igaziga ósága álltai lieadó'.t tervre peinasizlkodinsík. Nem azért, .mintha szorosnak találnák, elllenkezőileg! A gépek kapaci' ásó­hoz viszonyítva túHságosan laza. Pl. növényápolásra kaptak a ‘tsz- ek részére 1100 holdra li/arvfel- adavoí és ezzel szemben 416 kaL hold a tsz-ek tényleges kapásnö­vényekkel ve'endő berülelte, de hasonló a helyzeti ,a kalászosok aratási (tervénél is. Az a kívánsága a gépállomás dolgozóinak, a gépállomás tervét a valósá­gos helyzettel hozzák össz­hangba és a kihasználta) len gépéket’ vi­gyék át olyan gépállomásra,, ahol arra szükség van, -s minden bi­zonnyal van olyan is. 1. TAVASZI MUNKALATOK Tavaszi vetőmagjainkat február hó 10-ig megtisztítjuk, mégpedig az ár­pa- és zabvetőmagot szelektorozzuk, míg a kukoricavetőmagot egyeden- i ként kiválogatjuk és szakszerűen tá- ' róljuk »vetőmag« megjelölés címmel a vetés idejéig. A kisebb mezőgazdasági gépeket, mint a vetőgépet, boronát stb. 1954. évi február 15-ig kijavítjuk és üzem­képes állapotba helyezzük. A tavaszi vetések sikeres végre­hajtása érdekében a fonói gépáll o- !mással kötött szerződés alapján gépi munkával 1954. évi február hó 2Ö-án megkezdjük a simitózást, kultiváto- rozást, b'oronálást és szükséghez ké­pest a hengerezést. A zab vetését március hó 10-ig be­fejezzük. Tavaszi árpavetésünket március hó 20-ig elvégezzük. A za­bot és a tavaszi árpát keresztsorosan vetjük. A burgonyát április 10-ig fé­szekbe elvetjük. A kukoricát négyzetesen április hg 20-ig elvetjük. A cukorrépát a cu­korgyárral kötött termelési szerző­désben feltüntetett határidőig elvet­jük és a szerződés feltételeit betart­juk. Az őszi és tavaszi kalászosok gyom­irtását, acatolását, szükség szerinti hengerezését, boronálását, fejtrágyá­zását műtrágyával és komposzttrá- gyával május hó 1-ig elvégezzük, 2. NÖVÉNYÁPOLÁS A rétek, legelők karbantartását. és­pedig a vakondtúrások szétteregeté- sét, a legelők fogasolását, valamint a vízlevezető árkok kitisztítását, a le­gelők szakaszokra való felosztását május hó 1-ig elvégezzük. A burgonya első kapálását kikelés után egy héten beiül elvégezzük, míg a második kapálását a kikelés után három héten belül. A nagyobb burgonyatermés elérése érdekében a burgonyát kétszer töltögetjük. A kukoricát kikelés után mindjárt fogasoljuk, hogy. a hajszálcsövessé­jget a földben megszakítsuk és ezzel ■ a föld nedvességtartalmát megőriz­zük, a kukorica első kapálását má­jus hó 5-ig, második kapálását má­jus hó 20-ig, harmadik kapálását jú­nius hó 10-ig és negyedik kapálását július 25-ig elvégezzük. Kétszeri pótbeporzást alkalmazunk a kukoricánál. 3. AKATAS, BEHORöAS, CSÉPLÉS Az aratást a legkisebb szemvesz* teséggel végezzük el, mégpedig úgy, hogy a búzát viaszérésben, a rozsot I teljes érés előtt, az árpát és zabot i sárgaérésben aratjuk. I A behorda.st az aratás után 6 na* ' pon belül elvégezzük. A cséplési munkálatokat augusztus hó 10-ig el* végezzük. Ezzel egyidőben a tarló- nántási munkálatokat is elvégezzük* Másodvetésként vetünk tarlórépát, kölest és silócsalamádét, melyet au­gusztus 15-ig befejezünk. 4. TERMÉSÁTLAGOK Az alábbi terméseredményeket ér­jük el: búzából 15 mázsát, rozsból 10 mázsát, ősziárpából 16 mázsát, ta* vaszi árpából 12 mázsát, zabból 11 mázsát, kukoricából 27 mázsát, bur­gonyából 80 mázsát, cukorrépából 180 mázsát. L 5. ŐSZI BETAKARÍTÁS, őszi vetés, őszi mélyszántás ■ A burgonya kiszedését szeptember 10-ig befejezzük, a beadást közvet* len a földterületről teljesítjük. A napraforgó szedését és csépié* sét szeptember hó 25-ig befejezzük* A kukoricatörést és szárvágást ok­tóber 10-ig elvégezzük. A cukorrépa szedését a Kaposvári Cukorgyár által beütemezett időben elvégezzük. Az őszi vetéseket a bevált szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazá­sával, keresztsorosan végezzük. A rozs vetését szeptember 10-ig, az ősziárpáét szeptember 15-ig, a búza vetését október 15-ig befejezzük, A trágyakihord-ást és az őszi mélyszán­tást november hó 30-ig elvégezzük. KI AD ERRE VÁLASZT? A budapesti 23/6. sz. Szakipari Vállalat kiváló szakemberei­nek a szíve talán hangosabban dobo­gott, mint ahogy annak a vonatnak a kerekei zakatoltak, amely egyre közeledett utazásuk célja felé. Gon­dolatban már a balatonkiliti gépál­lomáson jártak, s elképzelték, 'hogy milyen jól fog esni a gépállo­más dolgozóinak az az elvtársi segít­ség, amelyet örömmel adnak munká­jukkal, minden tudásukkal. Számuk­ra most nem lehet felemélőbb érzés és lelkesítőbb feladat, mint önkénte­sen részt vállalni olyan nagyszerű munkából, amit a mezőgazdasági ter­melés fellendítése jelent. Most is erre gondoltak, de szívük már akkor felmelegedett a nemes cél tudatában, amikor elhatározták, hogy elvállalják a balatonkiliti gépállo­más támogatását, megsegítését. _ Az elvtársi segítés nagy tettekre képes. Ok pedig segíteni akarnak, de nem­csak szavakkal, hanem tettekkel, munkával is. Sok gép megfordult már kezük alatt és bőven akad olyan anyag a szakipari vállalat raktárá­ban és egyéb eldugott helyein, ame­lyekből sok olyan alkatrészt tudnak készíteni, amelyeket a gépállomás nem tudott beszerezni. Elképzelték, müven boldogságot jelent majd a gépállomás dolgozóinak, amikor az 5 segítőkészségük és közös alkotó munkájuk nyomán egymást követve pöfögnek a megjavított traktorok és sorfalat állnak a cséplőgépek, kaza- lozók, kombájnok és egyéb "mezőgaz­dasági gépek. Nem mindegy áz, hogy mikor ké­szülnek el gépeik kijavításával, mert á termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok várják a gépeket és úgy számítanak: amint az idő megengedi, kezdődjék’a munka, s gépek zajától legyen hangos a telet átpihent és bő »érmést ígérő határ. Az egész ország bő és gazdag aratást vár a dolgos parasztok munkája nyomán, mert eb­ben az évben igen sok segítséget kaptak és kapnak a munkásoktól, j szakemberektől és jelentős kedvez­ményekkel segítette és lelkesítette pártunk és kormányunk a föld szor­galmas mestereit. r Ez a gondolat fűtötte az érkezőket jakkor is, amikor beléptek a gépállo­más igazgatójának irodájába. Boldo­gan mutatkoztak be és mondták el i idejövetelük célját. I Az történt, amire nem számítottak. | Percekkel előbb még hevesebben do­bogott a szívük a lelkesedéstől, s az j elkövetkezendő munka izgalmától, j most . . . mintha egy • pillanatra el- j állt volna szívverésük. Nem, ez nem l iehet igaz, de hiába . . . mégis csak igaz, mert minden jószándékú meg- I győzés ellenére . pattogott Szummer Béla gépállomásigazgató rideg és el­utasító szava. »Kár volt Budapestről ideutaz- niok, értsék meg, nekem nem kelle­nek szakemberek és nem kell az én gépállomásomat patronálni. Van itt szakember elég, azok majd megja­vítják a gépeket» — s így tovább. — De igazgató elvtárs, mi segíteni Jöttünk az egész állomásért, a dol­gozó parasztokért, az ország mező- gazdaságának fellendítéséért. — Kár volt — vágott közbe Szum­mer Béla igazgató. — Megmondtam a véleményemet s ehhez tartsák ma­gukat. gépállomás udvarán ott áll­tak a javítatlan gépek és az olvadó hó egy-egy cseppje lassan nersett le a rozsdás traktorok tete­jéről s olyan volt, mintha szomo­rúan hullatnák könnyeiket az állo­más felé távozó, .hitükben megbán­tott, derék- emberek után. Szótlanul mentek, mert lelkűk mélyén szégvel- ték magukat Szummer Béla igazga­tó helyett. Órákat kellett várni az első vo­natra, amely vissza viszi őket Bu­dapestre, a Szakioari Vállalathoz, az elvtársakhoz, akiktől jókedvűen vettek búcsút, amikor elindultak . . . Néztéík a befagyott, havas Balatont, ahol jókedvű parasztok törték fel a j jeget, hogy hűs italuk legyen nyá­ron a megszondázott dolgos embe­reknek. Egy jókedvű jégtörő ember vidáman odaszólt, amikor látta né­zelődésüket: — Az elvtársak is jeget akarnak ! törni? j Megértették a tréfát és a szakkül- í A döttség vezetője kissé kesernyésen, de tréfálkozva válaszolt: — Mi is jeget szeretnénk törni, de nem a Balatonon, hanem a balaton­kiliti gépállomáson. Igaz, vastag a jégpáncél, de majd megtörjük, ha j nem tud elolvadni, j A cserzettarcú jégtörő ember úgy i elkomolyodott, mintha megértette j volna, írjire gondolt ez az ismeretlen elvtárs. — Hát én nem tudom, kicsoda az elvtárs — szólt — de ott az igazgató makacsságát kellene megtörni. Én a balatonkiliti Hajózási Vállalat dol­gozója vagyok, hajógépész. Most nem tudunk hajózni, mivel a Balaton be­fagyott, s úgy gondoltuk, hogy egy szerelő gépész-brigádot alakítunk és segítünk a gépállomásnak a téli, gép­javításban. Úgy véltük, hogy a ha­jósok munkája is segítheti a parasz­tok termelését a szántóföldön. Közös a munka, közös a. boldogulásunk. A gépállomás dolgozói örömmel fogad­tak bennünket, de ’amikor jelentkez­tünk az igazgatónál, azt mondta: »Lehet, hogy a Hajózási Vállalat dol­gozói jól értenek a hajómotorokhoz, de nem értenek a gépállomás gépsí­nek kijavításához«. Hát csak annyit mondok, hogy ha ő értene hozzá annyit, mint én, akkor biztosan nem sopánkodnának, hogy nincs ez, meg az az alkatrész. Megcsinálom én, ha kell az alkatrészt is, meg a "traktort is. Hogy miért nem akaria elfogadni a segítséget, azt még a siófoki járási pártbizottságon sem tudiák, mert én ott is megkérdeztem. Azt mondták az elvtársák, hogy a járási DISZ- szervezet is felajánlotta a fiatalok támogatását, de azt is elutasította. Csak azt nem tudom, mit szólnak maid a parasztok; ha időre nem ké-} szülnek el a gépek. Mit fog mondani nekik Szummer igazgató? összenéztünk és megígértük, hogy mi rövidesen megtudjuk, miért nem kell segítség a balatonkiliti gépállo­másnak. A mikor a vonat Budapestre ér- kezett és az állomás előtt egy­mástól elváltak a 23/6. sz. Szakipari Vállalat -kiváló szakemberei, búcsú­zóul azt kérdezték egymástól: »Ki ad erre választ?« Horváth László. II. ÁLLATTENYÉSZTÉS I. SZARVASMARHATENYÉSZTES Szarvasmarháinkat szakszerűen ápoljuk és gondozzuk, istállójukat állandóan tisztán.tartjuk. A fertőző megbetegedés megelőzése érdekében a bejáratnál klórmeszet alkalma­zunk. Alkalmazzuk az egyedi takarmá­nyozást és így a tejhozam növelését és a bikanevelést tűzzük ki célul. A karámtartást tovább folytatjuk, va­lamint a háromszori fejést, tőgy­masszázst továbbra is alkalmazzuk. Vállalást teszünk, hogy a tehenek közül 2 darabnál elérjük az 5 ezer literes átlagot. A 11 darab szerződéses bikából 9 darabot továbbtenyésztésre felneve­lünk és átadunk. 10 darab tehénnél a kétszeri" fe­deztetéssel 9 darab borjú felnevelé­sét vállaljuk. 2. SERTÉSTENYÉSZTÉS A sertésólakat állandóan tisztán- tartjuk és. havonta egyszer fertőtle­nítjük az ólakat és kéthavonként át­meszeljük azokat. A bejáratnál itt is klórmeszet alkalmazunk a fertőző be­tegségek megelőzése érdekében. 20 anyakocánál az évi kétszeri ma- laeoztatást biztosítjuk. Az évi mala- cozási átlagot 18 darabra emeljük azzal, hogy egy-egy anyakocát 5 órai i időtartammal háromszor bugatunk. A malacok választási átlagsúlyát 1* kg-ra emeljük azzal, hogy nyolcna* pos korban pörkölt árpát etetünk ve* : lük. A sertéseknél az egyedi kivá* lasztás bevezetésével külön apa- és külön anyaállatokat nevelünk. A sertések takarmányozásánál szükséges abrakolást az előírás sze­rint állítjuk össze és az anyakocákat egyedenként abrakoljuk. 3, LÓTENYÉSZTÉS Lovaink mind törzskönyvezettek és a békáspusztai méntelep felügye­lete alatt állnak, s mindenben annak szakirányítását követjük. A méncsi­kók nevelését továbbra is szaksze­rűen látjuk el. Az anyakancákat rendszeresen fedeztetjük. 4. BAROMFITENYÉSZTÉS A baromfiólakat állandóan tisztán- tartjuk és havonta egyszer kimeszel- iü.k. s nanonta friss homokkal a pa­dozatot felszórjúk. Állandóan ellen­őrizzük az egyedek tojáshozamát és az idei tojáshozamot 136 darabról 150 darabra emeljük egyedenként. Minden tojást a keltetőállomásnak szállítunk, a keltetési átlagot 96 szá­zalékra emeljük. Ezt friss tojások be­küldésével és a baromfiak helyes ta­karmányozásával érjük el. III. BEGYŰJTÉS ÉS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE Az állam iránti kötelezettségünket 100 százalékra teljesítjük éspedig úgy, hogy a kalászosokat közvetlenül a cséplőgéptől, míg a kapásokat a ki­szedéstől, illetve á töréstől számított 2 napon belül adjuk be. Évi sertésbe- ádásunkat április hó 1-ig, egész évj baromfibeadásunkat május hó 31-ig* egész évi tojásbeadásunkat május 17- re, egész évi tejbeszolgáltatásunkat náréius hó 31-ig, szarvasmarhabe- ■-obqúltatásun kát május 31-ig telje­sítjük. IV. A VERSENYSZERZODÉS ELLENŐRZÉSE A versenyszerződés ellenőrzésére elhatározzuk, hogy mindenegyes ter­melőszövetkezettől 3-3 tagú értékelő bizottságot kell alakítani, amelyet ki­egészítünk mindenegyes termelőszö­vetkezet elnökével és párttitkárával. Az értékelő értekezlet megtartására meghívjuk a járási pártbizottságot és a járási tanács mezőgazdasági osz­tályát. továbbá a fonói gépállomást. Ankét a falusi áruellátásról A föMművesszővelkeze! lek mun(l{áiáb?Ti meglévő Löbálk c®öik- keníése és MküszöLölése érdekéiben a MÉSZÖV február 7-én me­gyei aakétof 'iiart Kaposváron a Béke Szálló wagyitiermébestt. Ezú’On is kénjük a megbívoft -kait, vegyenek részt az ankét .on, s h.oizzá'SzióMseikka'l. ijavas'ta'iaéi'ak at, vagy b’rál'a! larlkkal segítsék ellő a kereskedeiúú munka meigjjaviit'ás ára irá.nvuJió itömekvésönket. Temesi József fogy. o, vez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents