Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI E GYESÜLJETEK siMtcvimui ■HMMMÜ Jól irányítja a tavaszi munkákra való felkészülést a felsőmocsoládi pártszervezet Nagy szorgalommal készülnek a tavaszi munkák megkezdésére a lábodi állami gazdaság dolgozói Rádióműsor A MAGYAR DOLGOZÓ k PÁRTJA , MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK 1 LAPJA | XL évfolyam, 49. szám. AKA 50 t ILLEK Szombat , 1954 február 27. TERMELŐSZÖVETKEZETI ELNÖKEINK FELELŐSSÉGTELJES FELADATA A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése, a tagok jólétének ál­landó növelése ma a termelőszövet­kezetek vezetőinek legfontosabb fel­adata. Sok igazság van abban, hogy amilyen a vezető, olyan a szövetke­zet. Erről tanúskodnak az elmúlt évek tapasztalatai is. Megyénk ter­melőszövetkezeteinek élén számos olyan vezető van, akiknek hírnevük nemcsak megyeszerte, hanem orszá­gosan is ismert a dolgozó parasztság előtt A barcsi Vörös Csillag alig párszáz méterre van a jugoszláv ha­tártól, de Szabolcsban, Hajdúban is tudják, hogy tavaly ennek a szövet­kezetnek a földjén fizettek legjobban a növények. 520 holdon 14.2 mázsás átlagtermést értek cl őszibúzából, kukoricából 240 holdról 48 mázsás, ősziárpából 180 holdról 18 mázsás át­lagtermést takarítottak be. Azt is tud­ják az országban, hogy itt szilárd a munkafegyelem, állandóan növekszik a szövetkezeti vagyon és hogy a szö­vetkezet új belépőkkel gyarapszik. Mindezért a barcsi Vörös Csillag méltóan nyerte el a minisztertanács vándorzászlaját, az ország legjobb termelőszövetkezete címet. A répáspusztai tsz és a kastélyos- dombói tsz állattenyésztésének híre is túljutott a megye határain. Mi a titka e szövetkezetek sikeré­nek, e kiváló szövetkezeti elnökök eredményes munkájának? Nem kell sokáig kutatni ennek az eredmény­nek az okát, mert mint másutt, más vezetésben, úgy itt is a siker titka a dolgozók széles tömegeiben való bizalom, az azokkal való szoros együttműködés. Csak ott eredményes a munka, ahol a tagok gondja az el­nök gondja is és a tagok öröme az elnök öröme is. Valter Imre, a ráksi tsz Munkaérdemrendes jelnöke az el­múlt ősszel igen nagy harcot vívott azokkal szemben, akik meg akarták bontani a szövetkezetét. Már úgy látszott, hogy egyedül marad, ő azon­ban éjt nappallá téve harcolt a szö­vetkezet megvédéséért, sokszor a leg­népszerűtlenebb feladatot is vállalta a szövetkezet megvédése érdekében. A szövetkezet tagjai látták, hogy el­nökük nemcsak a jóban, hanem a nehéz napokban is szilárdan kiáll, s melléje álltak és most már együtt harcoltak a szövetkezet bomlasztői ellen. A ráksi Uj Élet tsz tagjai ma sokkal egységesebbek, fegyelmezet­tebbek, mint bármikor azelőtt, mert tudják, hogy szövetkezetük vezetése biztos kezekben van. Matán István, a fülecspusztai Kos­suth tsz elnöke nemcsak a munka szeretetére neveli tagjait, hanem a párt, az állam, a munkásosztály sze­retetére is. Nem véletlen tehát, hogy ennek a termelőszövetkezetnek a tagsága elsőnek teljesítette megyénk­ben a hízottsertésbeadási kötelezett­ségét. Mindez azt mutatja, hogy a tsz-tagság egyetért a szövetkezeti el­nök véleményével, támogatja azt. Ezek az elnökök nem öncélúan vég­zik munkájukat, nemcsak egyéni ér­dekeikről, hanem az egész szövetke­zet, a tagság jólétéről is gondoskod­nak. Ezek a szövetkezeti elnökök so­hasem felejtik el, hogy a termelő­szövetkezeti gazdálkodás legfőbb cél­ja a tagok állandó jólétének gyara­pítása. Ezért úgy gazdálkodnak, hogy szövetkezetük tagsága sohase szen­vedjen pénzhiányban. Knédli elvtárs, a szabadi Béke tsz elnöke elmondja, hogy náluk január hónapban mintegy 13 ezer forintot osztottak szét a tagok . közt munka­egységeik arányában. A kiváló termelőszövetkezeti elnö­kök bíznak a tagokban, támaszkod­nak a tagság erejére, felkarolják és valóraváltják a szövetkezeti parasz­tok alkotó kezdeményezését. Soha nem volt erre nagyobb szükség, mint éppen most, amikor a szövetkezetek készülnek a nagy tavaszi csatára, most, amikor minden erőt mozgósí­tani kell a magasabb terméseredmé­nyekért. Csak akkor lesz eredményes ez a munka, ha a szövetkezet veze­tői már most a tavaszi munkák előtt részletesen megbeszélik a tagsággal a feladatokat, s a tsz üzemtervét'. Ez az útja annak, hogy a termelőszövet­kezet mindinkább összekovácsolód- jék. S ezt elérni nem könnyű fel­adat. A termelőszövetkezetben olyan emberek tömörülnek, akik eddig nem ismerték a közös gazdálkodás fegyelmét. Most ezekkel az emberek­kel meg kell ismertetni az együttes munka, a kölcsönös segítség szépsé­gét, a kollektív munkában rejlő ha­talmas erőt és annak nagy előnyét. Ez csakis akkor lehetséges, ha min­denkor a legmesszebbmenőkig érvé­nyesül a szövetkezeti demokrácia, ha minden tag valóban a szövetkezet gazdájának érzi magát. Számos tsz- ben ezen a téren még jócskán van tennivaló. Gyakori az, hogy az új és a i,égi tagok közt támad rés a szö­vet, .ezeti kollektíván. Különösen ott tap .sztalható ez, ahol maga az elnök is segít és maga is érezteti az új ta­gokkal ezt, mondván: »mi már ki­tapostuk az utat, most már könnyen jöttök utánunk-«. Az ilyen vezetés nemhogy megszilárdítaná, egysége­sebbé tenné a szövetkezetét, hanem bomlasztja azt. De még több azoknak a szövetke­zeteknek a száma, ahol az elnök a szövetkezet teljhatalmú urának kép­zeli magát és intézkedéseiben ezt érvényre is juttatja. Az ilyen szövet­kezet bármilyen adottságokkal is rendelkezik, bármily szorgalmasak is a tagok, nem fejlődhet, nem erősöd­het megfelelően. Amíg pl. a török- koppányi Rákóczi tsz tagjai minden tekintetben felkészültek a tavaszi munkára és példás a munkafegye* lem, addig a törökkoppányi Koppány-, völgye tsz-ben 5.5 vagon takarmány- répa kint fagyott el a mezőn és mintegy 1.5 vagon burgonya is kint van a szántóföldön, de a kukorica- szár nagyrésze is vágatlan. Nem mintha az egyik tsz tagsága annyi­val szorgalmasabb lenne, vagy -má­sok lennének az adottságok, hanem a vezetésben, az elnökök magatartásá­ban van a különbség. A Koppány- völgye tsz-ben nem véletlen ez az áldatlan állapot. Kurdi elvtárs, a tsz elnöke durván megsértette a szövet­kezeti demokráciát elsősorban azzal, hogy mindenütt csak az ő elképzelése és akarata érvényesült, másodsorbah azzal, hogy a szövetkezet vezetőségét is rokonokból, jóbarátokból állította össze. így történhetett meg, hogy az ősszel a középparasztok nagyrésze kilépett a szövetkezetből, mondván: »itt úgysem érvényesülhet a mi ja­vaslatunk, évtizedek alatt szerzett tapasztalatunk«. A balatonboglári tsz elnöke, Gács István hasonlóan bánt a szövetkezet tagjaival, valósággal rémületben tar­totta a tagokat önkényeskedő, durva magatartásával. Mindezt nem azért tette, mintha mindenáron a szövet­kezeti fegyelem megszilárdítását akarta volna biztosítani, vagy védeni a szövetkezet vagyonát, hanem azért, hogy így könnyebb legyen a szövet­kezeti vagyon elherdálása. Gondat­lanságával. önkényeskedésével igen komoly károkat okozott a becsületes tsz-tagoknak. Az ilyen tsz-elnökök súlyosan vétenek az egész szövetke­zeti mozgalom ellen. Most, amikor az egész ország sze­me a falura tekint, szövetkezeteink­re.. azok elnökeire kétszeres feladat bárul. Az ő magatartásuktól, veze­tésüktől nagyban függ, hogy terme­lőszövetkezeteink hogyan állják meg helyüket, hogyan felelnek meg en­nek a bizalomnak. Termelőszövetke­zeteinknek ezért, amint az idő meg­engedi, késlekedés nélkül hozzá kell látniok a tavaszi munkákhoz. Ter­melőszövetkezeteink példamutatása most ezekben a napokban azt jelenti, hogy ők készüljenek fel elsőnek a tavaszi munkákra. Nekik az idén jó­val nagyobb lehetőségük van arra, hogy jobban gazdálkodjanak, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Szövetke­zeteink az ősszel vívott harcban meg­erősödtek, egységesebbé, szilárdabbá váltak. Ahhoz, hogy ezt tartóssá te­gyük, arra van szükség, hogy tsz-el- nökeink felelősségük teljés tudatá­ban vezessék, irányítsák, szövetkeze­tüket. Ezt várja tőlük a szövetkezet tagsága, de az egész dolgozó nép is. Előre a kongresszusi vállalások teljesítéséért Megyénk parasztsága valóra vált ja adott szavát A III. pártkongresszus tisztele­tére egészséges versenymozgalom bontakozott ki megyénkben a dolgozó parasztok és a termelő- szövetkezetek között. Nap mint nap érkeznek újabb és újabb fel­ajánlások, vállalások, melyekkel kifejezésre juttatják dolgozóink, dolgozó parasztjaink pártunk iránti szeretetüket és azt: miként akarnak cselekvőén hozzájárulni a nagyobb jóléthez, az Ország dol­gozóinak boldogulásához. A tavasszal meginduló mező- gazdasági munkákra való felké­szülés mellett igen jelentős válla" lások születnek a beadási kötele­zettségek határidő előtti teljesítő" se terén. Ezideigl 3314 dolgozó pa­raszt, 91 termelőszövetkezet és 156 község versenyez egymással beadási tervüknek határidő előtti teljesítéséért. Ezek a vállalások tsz-eink és dolgozó parasztjaink önkéntes, lel­kes elhatározásaiból fakadnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy' számos tsz és egyénileg dolgozó paraszt vállalásán túl, ha­táridő előtt teljesítette fogadalmát. Pl. a fülecspusztai Kossuth tsz egész évre teljesítette hízósertés- és baromfibeadását, vagy a so" mogytarnócai Szorgalom tsz ugyancsak teljesítette erre az esz­tendőre előírt sertésbeadását. Kindler István 12 holdas rinya" szentkirályi középparaszt vállalta, hogy a kongresszusig egész évre teljesíti a tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarhabeadását. Az évi to­jás-, baromfi- és a negyedévi tej" beadását már teljesítette. így lehetne sorolni tovább, ho­gyan váltják valóra adott szavú" kát megyénk dolgozó parasztjai. A megyeszerte megnyilvánuló lel­kesedés arra indította dolgozó pa­rasztjainkat, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére pá­rosversenyre hívják Baranya me" gyét a begyűjtési tervek teljesítő" sében. A FONYÓDI JÁRÁS KÖZSÉGEI A JÁRÁSI TANÁCS VERSENYZÁSZLAJÁÉRT KÜZDENEK A kongresszusi verseny sikere érdekében a fonyódi járási tanács gyűléseket tartott a | községekben, s ezekre minden alkalommal 10—15 egyénileg dől" j gozó parasztot is meghívtak. Fel" i olvasták a többi község dolgo­zóinak versenyvállalását, valamint j ismertették eddigi teljesítésüket, i így a dolgozó parasztok állandó- I an figyelemmel tudják kísérni a | kongresszusi verseny mindenkori •állását. Eddig mintegy 450 kis- gyűlést tartottak, amelyek a be­gyűjtésre, a kongresszusi vállalá­sok teljesítésére mozgósították a megjelenő több mint 5000 gazdát. A jó mozgósító és felvilágosító munkának meg is lett az ered­ménye. A gyűléseket követő na­pokban csupán Balatonszent" györgy községben 52 kg hízottba" romfit, 72 kg soványbaromfit és 92 kg tojást adtak be a dolgozó parasztok vállalásuk teljesítése­ként. Öreglak községben 52 gazda folytat párosversenyt, s ugyan­csak igyekeznek, hogy ne marad­janak le egymás mögött. Somogy vámoson 50 gazda ver­senyez egymással az elsőbbségért. Ezek közül négyen már teljesítet­ték egész évi tojás- és baromfibe­adásukat. Az élenjárók nevét a tanács naponta kiírja, hogy ezál­tal is népszerűsítse a leglyjtelesség- tudóbb és példamutató gazdákat. Táska községben 12 dolgozó pa" raszt tett felajánlást. Szentes Fe­renc vb-elnökhelyettes versenyre hívta a buzsáki tanács vb-elnök- I helyettesét­Tolna megye legeltetési bízott" ságai felhívták az ország összes legeltetési bizottságát a legelők rendbehozására' és karbantartásá" ra. Ehhez a felhíváshoz megyénk­ben a balatonszentgyörgyiek csat­lakoztak elsőnek. 340 holdnyi le­gelőjükön még az ősz folyamán kivagdalták a tüske- és egyéb gyombokrokat, a felfagyás előtt elteregették a vakondtúrásokat. 30 ezer csemetével fásították és 4 szakaszra osztották úgy, hogy egy szakasz két hétig elegendő füvet biztosít az állatoknak. Másfél ha­vonként kerül újra sor a már le" geltetett területre, ez alatt az idő alatt újból bőséges fű terem és fo" gadja a legelő jószágokat. Az el­ültetett csemeték ápolását a DISZ-fiatalok és az MNDSZ-aSz- szonyok az ősszel elvégezték- Si­mon Mária, Máté Margit és Án­gyán Ilona DISZ'fiatalok a kapá" lás befejezéséig minden nap ki­vették részüket a munkából. Az MNDSZ-tagok közül Kereskai An­na és Nagy Józsefné érdemelnek dicséretet. A DISZ-fiatalok a III. pártkon­gresszus tiszteletére vállalták, hogy mihelyt a föld engedi, a már rendelkezésre álló 20 ezer cseme­tét szélvédő pásztaként elültetik. A területet már ősszel traktorral fel is szántotta a gépállomás. Vál" lalták továbbá a legelő trágyázá" sát is. Az apaállatistállótól febru­ár 25-ig a gyengébb részekre több mint 5 holdra kihordták és szét­teregették a trágyát. Most tervbe­vették, hogy a legelő savanyúfü­ves részeinek 100 mázsa mész- iszappal való meszezését is elvég" zik, hogy minél több zöld takar" mány jusson az állatoknak. A KONGRESSZUSI VERSENY SIKERÉRE MOZGÓSÍTOTT A FONYÓDI KÖZSÉGI TANÁCSÜLÉS Nagy József somogyvámosi dol­gozó paraszt félévi tojás- és ba- romfibeadását, valamint egész évi sertésbeadását teljesítette már. De nem marad le mögötte ‘ Kovács Bene József balatonújlaki 8 hol­das dolgozó paraszt sem, aki fél" évi tojás" és egész évi baromfibe­adását teljesítette, sertésbeadását pedig a negyedik negyedévről a második negyedévre ütemeztette át. A fonyódi járás begyűjtésben legjobb községei: Öreglak, Len­gyeltóti, Fonyód, Balatonboglár, Balatonszemes, Szólád dolgozó pa­rasztjai továbbra is vállvetve har­colnak az első helyért, a járási tanács versenyzászlajáért, amelyet május elsején adnak át a legelső községnek. Teljesítették vállalásaikat a darányi gépállomás dolgozói A darányi gépállomás dolgozói pártunk III. kongresszusa tisztele­tére vállalták, hogy minden erő- ,és munkagépet 5 nappal határidő előtt kijavítanak. A gépállomás dolgozói beváltották ígért szavu­kat. Február 10-én 22 traktor, 35 eke, 24 tárcsa, 4 kultivátor, 20 ve* tőgép, 15 cséplőgép, 2 arató-csép" lőgép teljes üzemképes állapotban jelezte a gépállomás . dolgozóinak jó munkáját. E vállalás teljesítése szívós munkát kívánt. A munkáknak döntő részét a kemény hidegben is kint az udvaron végezték el. A gépállomás dolgozói most büszkén mondhatják: teljesítették vállalá" sukat. Kontra István Községünkben a napokban 120 dolgozó paraszt jött össze a köz­ségi kultúrházba rendkívüli ta­nácsülésre. Nemcsak ezen a ta­nácsülésen jöttek össze a dolgozó parasztok ilyen szép számmal, ha­nem amióta a kormányprogramm megjelent, minden ülésen tele van a kultúrház dolgozó parasz­tokkal, akik helyes javaslataikkal, hozzászólásaikkal segítik a közsé" gi tanács munkáját­Ezen a tanácsülésen az 1954. évi költségvetést beszéltük meg. A beszámoló után 14 hozzászólás hangzott el, melyben a dolgozó parasztok összehasonlítást tettek a múlt évi és az idei költségvetés között. Az idei költségvetés lehetővé teszi azt, hogy új utakat, járdá" kát, baromfikeltető állomást, liszt­cserélő állomást létesítsünk a köz­ségben. Uj játszó-tereket akarunk létesíteni, a községi strandot 55 ezer forintos költséggel korszerű­sítjük és még szátfnos hasonló lé­tesítmény lesz a községben. Ezért községünk dolgozó pa­rasztjai még nagyobb lelkesedéssel kezdenek a tavaszi mezőgazdasági munkához, a begyűjtési tervek teljesítéséhez. A tanácsülésen részvevő dolgo­zó parasztok egyhangúlag elfogad" ták Lengyeltóti község verseny" kihívását. A községek közötti ver­senynek meg van az eredménye. Fonyód község a pártkongresszus tiszteletére indított versenyben a harmadik helyen van. A pénzügyi tervek teljesítésében községünk az első helyen áll a járásban, ami a pénzügyi állandó-bizottság jó munkájának köszönhető, személy szerint Hőgye István dolgozó pa­rasztnak, a pénzügyi állandó-bi­zottság elnökének. Hőgye István példát mutat: már teljesítette egész évi baromfibeadási kötele» zettségét. Községünkben 40 dolgozó pa* raszt áll egymással párosverseny' ben. Jelenleg a kongresszusi ver­senyben a harmadik hely a miénk, de azon dolgozunk, hogy mielőtt a verseny befejeződne, az első helyre kerüljünk. Erre minden le* hetőség megvan, mert községünk dolgozó parasztjai azon vannak, hogy adott szavukat valóravált- sák. Magyar Imre vb-elnök, Fonyód

Next

/
Thumbnails
Contents