Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

6

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1954 január 34.

A ®zéládi dolgozd parasztok versenyfelhívása

Szólád község dolgozó parasztsága a termésátlag növelése érdekében a siófoki járás összes községét versenyre, Kőröshegy községet pedig párosversenyre hívja ki.

A versenyszempontok a következők:

1. Ebben az évben 110 ezer szőlőtőkét telepítünk, a talajt a lehetőségek szerint felszántjuk a nedvesség megóvása céljából, elboronál- juk, lehengerezzük és utána 100 kg szénkéneggel még az ültetés előtt szénkénegezzük. A telepítések nagyobb részét rizling és egyéb nemes szőlőfajtákkal eszközöljük, melyeket előzőleg gyökérverés céljából kigombáztatunk.

2. A már meglévő szőlőkben a többtermelés érdekében a következő munkálatokat végezzük:

a) A nyitást, mihelyt a talaj megengedi, megkezdjük, amit fogatos ekével, utána pedig kézikapával végzünk. A nyitás után kh-ként 120 kg szénkéneggel kénegezünk. A metszést április hó 10-ig befejezzük.

b) A permetezést 1 százalékos bordói lével, mikor 3—5 levél látható, megkezdjük. Ezt 12 naponként megismételjük. Esős Időjárás esetén eső

után azonnal permetezünk. A kötözést mindig idejében végezzük.

c) Aratás előtt legalább háromszor, aratás után pedig kétszer kapálunk, amit fogatos ekekapával és kézikapával végzünk.

d) Lisztharmat ellen kénporozással idejében védekezünk.

e) A szüretet a szőlő teljes érésében végezzük.

f) Holdanként 25 hektoliter 13.5 Malligand-fokos bort termelünk.

3. A gyümölcstelepítéssel kapcsolatban vállaljuk, hogy a tavasszal 800 darab gyümölcsfacsemetét ültetünk -a talajnak megfelelő fajtákból, melyből 400 darabot az utak mentén ültetünk.

A beteg és megmenthető fákat védőszerekkel ápoljuk és tövüket mészszel és trágyával egy ásónyom mélyen behintjük.

4. Az állattenyésztés fokozása terén vállaljuk, hogy kancalovainkat befedeztet j ük, szarvasmarhaállományunkat 3 év alatt megkétszerezzük, sertésállományunkat megháromszorozzuk és a juhállományt megkétszerezzük. Ennek érdekében még ebben az évben 77 kh. baltacimot, 40 kh. lucernát, 20 kh. vörösherét és 233

kh. egyéb takarmánynövényt (silókukorica, bükkönyös zab stb.) vetünk. Rétjeinket és legelőinket legeltetésre alkalmassá tesszük.

5. Kenyérgabonáinkat, melyeket az ősszel három szántásban időben elvetettünk, tavasszal a többtermelés érdekében pétisózzuk, úgyszintén a tavaszi árpát és a zabot is. A kukoricát pedig a nedvesség megőrzése végett őszi szántásba határidő előtt elvetjük, míg előzőleg talaját fogasolással gyomtalanítjuk és tenyész- ideje alatt négyszer lókapázzuk és háromszor kézzel kapáljuk. A burgonyának egyrészét előcsíráztatjuk és előtte való évben betrágyázott földbe vetjük. A növényápolást minden téren időben elvégezzük.

E versenyvállalásaink maradéktalan teljesítésével járulunk hozzá a párt és a minisztertanács mezőgazda- sági határozatának megvalósításához, ezen keresztül a dolgozó nép élet- színvonalának emeléséhez.

Nagy József VB-elnök, Városi Imre MDP-titkár, Kuliczi Kornél VB-titkár, Varga Imre mez. gazd. áll. biz. ein., Király József, Kovács Imre, Torma Péter, Rákos János dolgozó parasztok.

Harcba indulunk közös terveink megvalósításáért

Meg akarom ismerni a szőlőtermelés szakkérdéseit

A Központi Vezetőség Határozatát örömmel vettem tudomásul, mert saját életemen keresztül tapasztalom, hogy állandóan köny- nyebbé és szebbé válik a dolgozó parasztság élete.

Tizenegy kát. holdon gazdálkodom, ebből 1100 négyszögöl szőlő- terület. Bizony már elég öreg, de ezideig nem volt módomban, hogy felújítsam. Most 300 négyszögölet kivágok és 400 négyszögölet újraültetek. Látom, hogy a

párt és a kormány segít ezen a téren is.

Nekem elég jó borom terem, de szeretnék még jobbat termelni,, Éppen ezért lelkesedéssel készültem én is a kőröshegyi ankétra, a többi 25 dolgozó paraszt társammal együtt.

Sokat várunk ettől az ankéttől* mert meg akarjuk ismerni a szőlő- termelés szakkérdéseit.

Györli Lajos

Balatonőgzöd,:

Magamévá teszem a mezőgazdasági szaktanácsokat

1949 októberében alakítottuk meg 32 családdal, 250 hold földdel a balatonőszödi Vörös Csillag termelőszövetkezetet. Nehéz volt í az első időben járni a nekünk] még szokatlan utón. A nemrég ; még néhány holdon gazdálkodói dolgozó parasztokból lett tsz ve-! zetőinek is nagy gondot okozptt a nagyobb gazdaság irányítása. Az állat is kevés, gazdasági felszerelésünk pedig hiányos volt a ;tsz- ben. De azért mi nem csüggedtünk el,

bíztunk közös erőnkben s a

párt és az állam segítségében.

Reménységünk valóság lett. 1950 tavaszán közös erővel rendbéhoz- ] tűk gazdasági épületeinket és a] földet is elmunkáltuk, nyáron pe-j dig már kaptunk az államtól 16 tehenet és 2 pár lovat hosszúle- ■ járatú hitelre. Ekkor a szilárdad-j ban kitartó tagok így biztatták az ingadozókat: «látjátok, a párt és az állam gondoskodik rólunk, csak nekünk is szorgalmaskodni kell s akkor hamarosan megerősítjük szövetkezetünket.»1. Haladt is a munka annak rendje szerint, s a szép termésből elsőnek teljesítettük a járásban a beadást, amiért megkaptuk a járási pártbizottság vándorzászlaj át és a| tagoknak is szép jövedelmük lett.

Ezek hatására 10 család lépett közénk^ Az 1951—1952-es gazdasági évben jószágállományunk is, jelentősen növekedett; volt 11

lovunk, 50 szarvasmarhánk és

100-on felül sertésünk a közösben. Az állam iránti kötelezettségünket minden évben 100 százalékig teljesítettük.

A társasgazdálkodás előnye különösen az 1953-as évben mutatkozott meg községünkben, amikor messze túlszárnyalták terméseredményeink az egyéni gazdák termésátlagait. Nekünk búzából 17.89 n. rozsból 11 q, árpából pedig 13 q termett holdanként, mig az egyéni gazdák termésátlaga 9—10 q volt kalászosokból. fU tagság megelégedéssel beszél a múlt évi jövedelemről.

Ez nem véletlen, hisz volt számos olyan család, mint pl. Bognár Vendelék, akik 35 q kenyér- gabonát, 10 q árpát, 21 q kukoricát, és több mint 10.000 forint készpénzt vittek haza a tsz-ből.

Az idén a mezőgazdasági termelés fejlesztését célzó határozat alapján még nagyobb terméseredmények elérésével és újabb mezőgazdasági .üzemágak létesítésével segítjük elő a határozat megvalósítását, a tsz még jövedelmezőbbé tételét. Tavasszal mintegy 5 holdon gyümölcsöst létesítünk és szőlészetünket is kibővítjük. A •növénytermelésben . alkalmazzuk az élenjáró agrotechnikai . eljárásokat- Az őszi vetéseket tavasszal időben fogasoljuk, hengereljük és műtrágyával fejtrágyázzuk. A tavaszi kalászosokat keresztsorosan, a kapásokat pedig négyzetesen vetjük. A kukoricát legalább háromszor kapáljuk és pótbeporoz- zuk, a burgonyát egyszer kapáljuk és háromszor töltjük.

Az állattenyésztésben a gyenge minőségű egyedeket kicseréljük jobb egyedekre és törzskönyveztetjük állatainkat.

A tehenészetben bevezetjük az egyedi takarmányozást, háromszori fejést és az itatásos bor- júnevelést.

Közös terveink megvalósításáért azzal a tudattal indulunk harcba, hogy ezzel tsz-ünk megszilárdítását, a saját jobblétünket, a kományrogramm megvalósítását segítjük elő.

Horváth Sándor párttitkár, balatonőszödi Vörös Csillag tsz.

A SZARADBANTARTÁS NAPFÉNY HATÁSA AZ ÁLLATI SZERVEZETRE

Az állattenyésztés fejlesztése mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata, s hogy valóban eredményes lehessen, a megfelelő takarmányozás mellett nagy súlyt kell helyezni olyan körülményekre, amelyek elsősorban a növendékállatok fejlődése szempontjából fontosak.

] nyirkos, a hurutos tüdőgyulladásos i megbetegedések legnagyobb része

Közismert, hogy az éghajlati viszonyoknak milyen fontos szerepük van az állatok életében. A szőrtakaró minősége és vastagsága az előbbinek függvénye. Hiszen tudjuk, hogy a téli szőr mindig tömöttebb és hosszabb, mint a nyári. Az állatokra ható külső tényezők között talán egynek sincs olyan fontos szerepe, mint

a szabadban való tartásnak és a közvetlen napfénynek.

Súlyos hibát követ el az az állattartó, aki téli időben állatait minden szellőztető berendezés nélküli, sötét és zárt istállóban tartja. Ez volt a rákfenéje sokáig a bonnyai Petőfi és a magyaratádi Búzakalász tsz- nek, de ez a hiba még mindig megtalálható némely tsz-ben.

Igen sok egyéni állattartónál is tapasztalható, hogy télen gondosan bezárja istállója ajtaját, ablakait, s ha valamelyik üveg kitörik, akkor gondosan betömi szalmával. Az ilyen istállóban az állandó páralecsapódás erősen hőcsökkentő és az állatok megfázását válthatja ki. Az ilyen fcelyen tartott állatok bőre állandóan

ilyen módon keletkezik. Az ilyen iS'

^ tállóban tartott állat ellenálló ké- ! pessége gyenge és igen fogékony a betegségekkel szemben. Ma már minden élenjáró állattenyésztő tudja, hogy, állatainak télen is rendszeresen kell a szabadban tartózkodniok és mozogniok. Ezáltal az állatok edződnek, az időjárás viszontagságaihoz hozzászoknak, ellenállóerejük fokozódik, gyorsabban fejlődnek, csontrendszerük és izomzatúk is szilárdabb lesz. Nem egy korábban kiváló tenyészállat az állandó istálló- bantartás következtében vált té- nyésztésre alkalmatlanná. Sok esetben viszont még

vitamintartalma nagyon ingadozó és általában csekély, s ezt pótolja a besugárzás hatására keletkező vitamin. A legkönnyebben elérhető téli vitaminforrás tehát a napfény.

A közvetlen napfénynek ezenkívül még sok más előnye is van, így töb- •bek között, hogy az állati test külső j felületén meghúzódó kórokozókat [elpusztítja, s ezáltal állataink meg- j betegedési lehetőségei is csökkennek. Mindezeken kívül

a hibák is kiküszöbölhetők a szabadbantartás és rendszeres mozgatás útján.

Az előbb elmondottak mellett téli viszonyok között a napfénynek is jelentős szerepe van. A téli takarmányozásból ugyanis hiányoznak azok a zöldtakarmányok, amelyek bőségesen tartalmaznak ásványi anyagokat és vitaminokat, melyeknek pótlása a gazda elsőrendű feladata. Ezen anyagok pótlása mesterséges készítmé- ] nyekkel nagyrészben sikerül. A napifény hatását azonban mégsem tudja

nélkülözni az állati szervezet. Ugyanis a napfény ultraibolya sugarainak hatására az állatok bőrén D vitamin keletkezik. A téli takarmányok D

a napfény igen élénkíti az anyagcsereforgalmat,

melynek a növendékállatok gyorsabb fejlődése szempontjából van komoly előnye.

összegezve az elmondottakat, könnyen megállapítható, hogy mind a szabadbantartás, mind pedig a közvetlen napfényhatás olyan szükséges tényező az állati szervezet fejlődésében, hogy mellőzésük károsodás nélkül nem lehetséges.

Állattenyésztésünk fejlesztése, de minden ál’attartó egyéni érdekében is fontos feladat, hogy az állatok tartási viszonyainak megfelelővé tételével az elmaradottságot felszámoljuk és a káros nézetek, helytelen szokások megszüntetésével a fejlődést hatásosan elóbbrevigyük.

Kövér Lajos állami állatorvos.

Az 1953-as gazdasági évben két kh. szántó-, rét- és szőlőterületen gazdálkodtam. Munkám eredményes volt, jó terméseredményt értem el, beadási- és adózási kötelezettségemnek 100 százalékban eleget tettem. Nagy segítséget nyújtott számomra is a kormányprogramra Ugyancsak nagy megelégedést és munkakedvet adott a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat. A határozat alapján 4 kh. 700 négyszögöl szántóterülettel csereingatlan címen növekedett a területem. így a megnövekedett területen a kormány által biztosított kedvezmények alapján a terméshozamot úgy tervezem növelni,

hogy az őszi vetések műtrágyázását kellő időben elvégzem. A tavaszi vetések alá a talajt istálló- és műtrágyával szándékozom feljavítani. Aa elmúlt években mint egyéni gazdálkodó, műtrágya alkalmazására még csak gondolni sem tudtam, mert annak beszerzésére nem volt lehetőségi

A sajtóban, a mezőgazdasági szaklapokban megjelenő jó tanácsokat, a talajjavításra, növényápolásra és aa. állattenyésztésre vonatkozó szakszerű utasításokat magamévá teszem és ezek segítségével igyekszem nagyobb; terméseredményeket elérni.

Rákos János

dolgozó paraszt, Szólád.

Tervezi idei munkáját a kaposHi iij üt tsz

A kaposhomoki Uj Ut termelőszövetkezet alaposan felkészül a gazdasági évre és szorgalmasan készíti az ezévi termelési tervét. Scher Adám tsz-elnök és a munkabizottság kikérték a tagság véleményét, figyelembevették javaslataikat és úgy fogtak a tervkészítéshez. Elhatározták, hogy minden jó javaslatot, de minden lehetőséget felhasználnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat mielőbbi megvalósításáért.

A tsz tagjai nerp is tétlenkednek. Szorgalmasan , hordják földjükre a

[ trágyát, amely dúsan megtérül, amikor földjeikről nagyobb mennyiségű- termést Takarítanak be, mint ameny- ; nyire terv szerint számítanak.

Sertéseik most malacoznak és úgy határoztak, hogy a közös állományi szaporítják vele, meghagyják a malacokat továbbtenyésztésre.

Jövedelmüket azzal is szaporítják^ hogy á földjeik végébén folyó Kapos vizét öntözéses kertészet céljára- felhasználják és így nagymehnyiségű. friss zöldséggel látják el Kaposvár ; dolgozóit.

150 HOLD DOHÁNY TERMESZTÉSÉRE KÖT ÖTTEK * SZERZŐDÉST A MIKÉI DOLGOZÓ PARASZTOK

Mikié község dobozó paíraszl;jai- naik nagy része az élmuüit éviben ás föigíWfkozortt diotjányfienmeszitéssielIL Legszívesebben a szulokd fájtává®; mivel föOdijieilk hasonlóak a szuffloiki fÖíideiklkeJ, Annak €®enére, hogy az eflmuflt1 évben a sok eső miatt1 nem éritek el a szokott minőségi eredményt, mégis elégediei- tek munkájúik gyümölcsévé1!. Nemrégen szállították ell az utolsó bálát iis a nagyatádi beváltéba, ahol aztán boldogan rakták erszényükbe a dohányért kapott ropogós százasokat.

Kovács István 12 holdas gazda régi dohánytermelő. Az elmúlt évben ezej- négyszögölön ülitlöteíöfc dohányipaiján tát, A dohány a szakszerű ápolást meg is báláOitat, így Kovács gazda a legjobb .eredménnyel!) d cseikesdlbeb KiiHemc és fél mázsa sziuíiolki fajtát szállított Nagyatádra, melyért a minőségi prémiummal együtt 4788 forintot és 2218 forint több1 termelési prémiumot, .ezenkívül 9600 Kossuth-cigarettát kapott, melynek

értéke több mint ezer forint.

A kiváló dohánytermelő azonban tudja, hogy az idei szerződés még isoíkikall nagyobb kéidvez- ményeíktkei1 és több jövedéftemmejs jár. Kiszámította, hogy ba áz Idéh-’ is csak ezer négysző|gi35 ternlleteE.. termel dohányt és a tavalyi ered-', ményt érjj eí, akikor .az új .áraik, é® prémiumok állapiján 7400 forintos* árihoz még 13.217 forint 'iölbbfer- melíési iphémiíúimot is vagyi® háromszor annyit, minit! az ftdénfc" Ezenkívül! a leszerződött terület' mentesül a terméinyíbeaidájsi kötelezettség silói és baromfiból, tojásból is Csák a felét .kiéli doháaiy- föMjte után beadnia.

El is határozta., hogy a tavalyival szemben másfél]! holídr® klötl szerződést. Január 20-ág Mikén 150 .holdra már Se is szerződtek az .egyéni gazdák és má*': hozzáfogták a meÖeigágyiafk eöőkié-y. szítésébez: a kereteket javítgatják, kijeKtlk a melegágy keHÍvé*,* hölgy februáriban jóf előkészített* földbe vessék majd a magot.

A Délsomogyi Húsipari Vállalat dolgozóinak kongresszusi vállalása

A Központi Vezetőség határozata, kormányunk programmj a az'élelmi- szeripari termelés mennyiségi és minőségi fokozását a dolgozók jólétének emelése érdekében súlyponti kérdéssé teszi. Pártunk III. kongresszusára mi, a Délsomogyi Húsipari Vállalat dolgozói munkánk megjavításával, eredményeink fokozásával készülünk. Elfogadjuk a Kaposvári Textilművek versenyfelhívását és a következő szocialista kötelezettségvállalást tesszük:

1. Termékeink minőségét tovább javítjuk és a hentesáru választékát a kongresszusig 10 áruféleséggel bővítjük.

2. A dolgozóinkról való fokozottabb gondoskodás érdekében a feldolgozó részlegen újítás bevezetésével a dolgozókat a huzattól és hidegtől megvédjük, az öltözőket egészségesebbé tesszük, új öltözőszekrényeket állítunk be.

j 3. A termelés és szocialista ©gyütt- j működés területén vállaljuk a keres-i- ] kedelem igényeinek 100 százalékos - I kielégítését tőkehúsból és hentesáru-« ból egyaránt.

4. Április 18rig a melléktermékek és hulladékok . összegyűjtésével 608© forintot takarítunk meg.

5. Vállaljuk, hogy a kongresszusi versenybe a dolgozók 90 százalékát" bekapcsoljuk, a 100 százalékon alul teljesítők számát felére csökkentjük,

Fenti vállalásaink maradéktalan, végrehajtásával készülünk pártunk: III. kongresszusára, ezzel szolgáljuk a dolgozók jóléte emelésének, a szocializmus építésének ügyét.

Kovács László igazgató, Kalmár Ferenc párttitkár, Delly Gyute ÜB-elnök, az élelmiszeripar kiváló dolgozója, Ferenczi Albert oki. sztahanovista, Csik Mihály.: oki. sztahanovista,

• A-