Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 január 24. Az otvöskónyi pártszervezet a pártvezetőség újraválasztásának sikeréért Ötröskónyiban a községi alap­szervezet vezetői és tagjai gondo­san áttanulmányozták az alap­szervezeti pártvezetőségek és pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetősé­gek, a pártszervek újjáválasztá- sáról és a harmadik pártkongresz- szus küldötteinek megválasztásá­ról szóló KV határozatot. Az alap- szervezet vezetősége a pártbizal­miakon és a népnevelőkön ke­resztül napról-napra ismerteti a párttagokkal qs a pártonkívüliekkel a vezető­ségválasztás jelentőségét és segítségüket kéri a rendkívül fontos munka sikeres elvégzésé­hez. A pártszervezet vezetői és a pártbizalmiak beszélgetnek a párttagokkal és a pártonkívüliek­kel egyaránt az eddigi vezetőség munkájáról s sa vezetőségválasz­tással kapcsolatos javaslataikról. A pártszervezet vezetősége po­litikai felvilágosító munkával, a vezetőségválasztás jelentőségének ismertetésével elérte azt, hogy az alapszervezet pártvezetőségé­nek megválasztása nemcsak a pártszervezet belső ügye, hanem a község valamennyi becsületes dolgozó parasztjának ügye lett. A pártonkívüli becsületes dolgozó parasztok is nagy érdeklődéssel tekintenek a vezetőségválasztás elé: a pártszervezet tagjai kiket választanak a vezetőségbe, mi­lyen elvtársakra bízzák a község kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinaki irányítá'sát. A párt- szervezet vezetői és a pártbizal­miak megkérdezik a pártonkívüli dolgozókat is, és kérik vélemé­nyüket, hogy ő szerintük kik azok a jó harcos párttagok, akik érdemesek a párttagság bizalmá­ra, arra, hogy a pártszervezet ve­zetői legyenek. A pártszervezet tagjai most vizsgálják, hogy kik azok az elv- társak, akik eddigi tevékenysé­gükkel, munkásságukkal, megbíz­hatóságukkal kiérdemelték, hogy az alapszervezet vezetői legyenek. Figyelembe veszik azt, hogy kik voltak azok az elvtársak, akik keményen harcoltak a párt­ós kormányhatározatok meg­valósításáért, jól kivették részüket a mezőgaz­dasági tenmelésből és a politikai nevelő munkából. A politikai megbízhatóság a párthűség és a jó akarat mellett nagy figyelmet szentelnek arra is, hogy megállapítsák azt, hogy a vezetőségbe javasolt elvtársak­nak milyen az irányításra, veze­tésre való rátermettsége és milye­nek képességeik. Ez helyes is, mert végeredményben a lelkese­dés, a jóakarat még magában nem elegendő, feltétlenül szüksé­ges, hogy a pártvezetőség tagjai jól értsék a mezőgazdasági terme­lés kérdéseit, hogy a politikai fel- világosító és mozgósító munka mellett mezőgazdasági szaktaná­csokat is tudjanak adni a község dolgozó parasztjainak. Az otvöskónyi pártszervezet ve­zetői és tagjai ennek szellemében készülnek az alapszervezet veze­tőségének újjáválásztására- Hor­váth János elvtárs, az alapszer­vezet titkára jól irányította a község kommunistáit és pártonkí­vüli dolgozóit a mezőgazdasági termelésért folyó harcban és jól mozgósított az állam iránti köte­lezettségek teljesítésére. Horváth elvtárs most is becsületesen és lel­kesen harcol a kormányprog­ramra megvalósításáért, a pártha­tározatok végrehajtásáért. Munká- ­ját szép eredmények dicsérik, a község dolgozó parasztjai becsü­lettel eleget tettek állam iránti kötelezettségeiknek és szép ered­ményeket értek el az őszi mező- gazdasági munkákban. Horváth elvtárs a mindennapi munkája közben sem feledkezett meg a tanulásról. Nagy szorga­lommal fejlesztette politikai és me­zőgazdasági szaktudását egy­aránt. Ez tette képessé arra, hogy jól tudja irányítani a pártszerveze­tet és jól tudja mozgósítani a dol­gozó parasztokat az időszerű fel­adatok végrehajtására. Horváth elvtárs melletti a feladatok vég­rehajtásáért folytatott harcban kiváló párttagok tűntek fel. Olya­nok, mint Miskolc József elvtárs és Farkas János elvtárs, a tsz el­nöke, akik példát mutattak a part- és termelőmunkában egya­ránt. Ezek az elvtársak szorgal­masan tanultak és kénezték ma­gukat. A község dolgozó parasztjai felfigyeltek ezeknek az elvtársak­nak a munkájára, szorgalmára. Ilyen elvtársakat javasolnak az alapszervezétek vezetőségébe. Farkas József és Németh János pártonkívüli dolgozó parasztok otthonában keresték fel a párttit­kárt és érdeklődtek a pártvezető- ségválasztás kérdéseiről. Ezek a dolgozó parasztok elmondták, hogy őket is érdekli a vezetőség­választás, mert a pártszervezet az ő irányítójuk is­Ez a körültekintés, megfóntolt készülődés 'majd jótékonyan hat a pártmunkára, elevenné teszi a pártéletet és előre viszi a köz­ség dolgozó parasztjait a jobblét felé. Wirth Lajos. Nagy feladatok előtt a rinyaújlaki DISZ-szervezet A rinyaújlaki DISZ-szervezet az elmúlt évre úgy tekint vissza, mint eredményekben gazdag esz­tendőre. A 27 lelkes DISZ fiatal Martin István vezetésével jó mun­kát végzett a faluban. A mező- gazdasági munkáknál: aratásnál, betakarításnál mindig segítettek az idősebb tsz tagoknak, roham­csapat módjára dolgoztak a díszesek, lelkesedésükkel maguk­kal ragadták a tsz minden tagját. A pártszervezet vezetőinek «jobb keze» a DISZ-szervezet. A népnevelő munkában ,a fiatalok valamennyien résztvettek, a pártszervezet népnevelői mellett ők viszik el a párt szavát a dolgozó parasztok­hoz, ismertetik velük a kormány in­tézkedéseit, határozatait. Martin Istvánt, a DlSZ-szerve- zet titkárát szeretik a fiatalok, hallgatnak a szavára, tisztelik, hiszen «világot látott», sokat ta­pasztalt, tanult fiatal, aki jó munkája elismeréséül résztvett az elmúlt év augusztusában a Buka­resti Világ Ifjúsági találkozón. Tapasztalatait fel is használta a DISZ-szervezet vezetésében, irá­nyításában. A vezetőség többi tagja azonban nem sok segítséget adott Martin elvtárs munkájához, így az ő feladatukat is a titkár végezte el. Decemberben ai régi vezetőség tagjai helyett a vezetőségbe Mar­tin István kivételével, új fiatalo­kat választottak, olyanokat, akik a DISZ-ben végzett eddigi jó munkájukkal bebizonyították már, hogy készek harcolni ter­melőszövetkezetükért és a fiatalo­kat képesek Vezetni és nevelni. — Az elmúlt év eredményeivel nem elégszünk meg — mondja Martin elvtárs, — túlszárnyaljuk azokat. Nagy feladatok várnak ránk, még erősebbé tesszük szer­vezetünket, hogy még szebb ered­ményeket érhessünk el a terme­lésben. Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről szóló határozata felhívta falusi fiatal­jaink figyelmét, hogy járjanak élen a mezőgazdasági termelés legjobb módszereinek elterjeszté­sében. Ez a határozat a rinyaúj­laki DISZ fiatalokra is nagy fel­adatokat ró. Rajtuk is áll, hogy termelőszövetkezetük termése, jö­vedelme még nagyobb legyen, hogy a tagok életszínvonala még magasabbra emelkedjék. A vezetőség tagjainak az a ter­ve, hogy előadásokat tartanak ebben a hónapban a földművelés he­lyes módszereiről és a fejlett agrotechnika alkal­mazásáról. Ezeket az előadásokat már meg is szervezték, csak még előadót nem biztosított a járási DISZ-bizottság számukra. A fia­talok már az elmúlt évben négyze­tesen vetették kukoricájuk) égy- r észét, ami jó termést: 26 q-át hozott holdanként. Föld­jeiket gondosan előkészítik min­dig a vetések alá, sokkal nagyobb mértékben igénybe veszik a gép­állomás segítségét is. Állatállomá­nyuk igén szép, így a földek trá­gyázását is jól tudják végezni, ami egyik biztosítéka a jó ter­mésnek. A fiatalok eddig is élenjártak a termelésben: Peti Margit, Nagy Irén, Kótai István a legjobb dol­gozók közé tartoztak és tudják, hogy most még sokkal jobb mun­kát kell végezniök, mert elvárja a fiataloktól a párt, hogy ők legyenek az élenjárók a mezőgazdasági termelés jól bevált módszereinek elter­jesztésében. A másik legfontosabb felada­tuk ebben az évben — ahogy mondja Martin elvtárs — az, hogy a tagdíjfizetéseket teljes egészében megjavítsák- Eddig hiá­nyosság volt a tagdíjfizetés te­rén, a fiataloknak csak 85 %-a fizetett rendszeresen tagdíjat, a többi elvtárs hanyagságából, nem­törődömségből sokszor nem vette át tagsági bélyegét. Mdst új gaz­dasági felelőst választottak, Peti Margitot, akire az a feladat vár, hogy, a tagdíjfizetést megjavítsa és érje el, hogy minden fiatal becsülettel eleget tegyen a DISZ- tagsággal járó kötelezettségének. — Tudom, — mondja Martin elvtárs —, hogy a tagság és a vezetőség segítségével megvalósít­juk ezeket a célkitűzéseket és az 1954-es évről is, mint eredmé­nyekben gazdag esztendőről szá­molhatunk be. Jó munkát, erős akaratot, sok sikert kívánunk a rinyaújlaki fiataloknak tervük megvalósításához. Megjelent a „Propagandista" januári száma A «Propagandista» januári szá­ma gazdag tartalommal jelent meg. Az első cikk a mezőgazda­ság fejlesztésének néhány elvi kérdéséről szól. Megvilágítja, miért követeli meg a Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozata az egész nemzet erőfeszítéseit. Ez­után kifejti, hogy miért a mező- gazdaság fejlesztése az a főfel­adat, amelynek sikeres végrehaj­tási biztosítja népünk életszínvo­nalának emelkedését. A továb­biakban részletesen foglalkozik azzal, mi az elevi tartalma a párt­ós kormány ama célkitűzésének, hogy a termelőszövetkezetek meg­szilárdítása mellett jelentősen se­gítjük az egyéni parasztgazdasá­gok termelésének emelkedését. A Propagandista most megje­lent száma hasznos segítője lesz a propagandistáknak, valamint a pártszervezeteknek oktatási mun­kájukhoz. A politikai iskolákon és párttör­téneti tanfolyamokon sok helyen nem értették elég jól: a «Minden hatalmat a szovjeteknek!» jel­szó változását milyen történelmi körülmények tették szükségessé és mi a tartalma e jelszónak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom fejlődésének különböző szakaszaiban. A cikk ezekre a kérdésekre adja meg a választ. Termelőszövetkezeteink megszilárdításáról A kormán ypro-gramm megjele­nése után a mezőgazdaság fejlesz­tésié érdjeikében teilt intézkedése- infcet az ellenség félremagyairázva. támadásit indított a temmellőszö- vetkezeteik ellen. Ebiben aiz időiben párt- ép tlanácsiszerveínk, a tsiz-tek öntudatos tagjai kemény harcolt indítottak a tiszteik megvédéséért, közös gazdálkodásúk fel virágoz­ta tásiáért. Megyénkben is sikerrel veríték vissza az ellenség támadásait és tsz-eínk az őszí munkák gyors és minőségi elvégzésé­vel válaszoltak az ellenség tá­madására, A 'téli hónapokban aizifcán úgy né­zek ki a helyzet, hogy elterelő- dött a figyelmünk a tieirmclciszö- vetkezet-ekről és többet fogMIkoz- tuúk az egyénileg gaizd'áökozó dol­gozó parasztokkal,, azolk gazdasá­gának fejlesztésével. Ebből néhány tsz-ünkb-ea -—• nem kis mértékben az ellenség befolyás ára — azt a következtetést vonták' te, hogy -az egyéni gazdáknak fölfclb segítséget ad atz állam, minit a tsz-e!k- nek. Hogy ez nem így van, azt a párt és a kormány egész sor intézkedése cáfolja. Az új begyűjtési rendszer is azt bi­zonyítja, hogy ugyanakkor, .ami­kor az egyéni ,pairasz'jóiknak segít­séget ad a kormány — miéig na­gyobb támogatásit ad termeClőszö- vétkezeteinkniak. Egész sor intéz­kedés a termelőszövetkezetek megszilárdítását, tagjainak jóllétéit segíti elő. TermeHöszöveilkezéte- ink megszilárdításában .azonban nemcsak az az új, hagy a gazdaság fejlesztéséhez, -a tagok jóllétének emelésiéhez, .a korábbiaknál jóval 'kedvezőbb felt ételeiket biztosít pártunk és kormányunk, hanem a, megszilárdításban az is új, hogy a 'temveteszövetkezetek fejlődésével' párhuzamosan fejlődik a kis- és közéipipairaszti gazdaság is. És útit hangsúlyozni Ik-elll, hogy párhuza­mosan, ide nem egyedlően, miért. >a kisparasz'it gazdálkodás fejlődésé­nek határa van. A decemberben megjelent párthatározat ia mező­gazdaság fejlesztéséről, llehéfővé t'eisizi, hogy sokait ifejlŐ-djék aiz egyé" ni gazdaság, de még többet a ber- mielllöszöve'toezeit, amely a nagy­üzemi módszerek alkalma zásává! fejlődhet. A tenmeliőszöv.eitlkezeitek gazdálkodásának fejlesztésié, ter­méshozamuk még nagyobb növe­lése pedig nemcsak abbóíli ,a szem­pontból jelentős, hegy több gabo­náit, húst, zsírt jlefflenlt az ország­nak, hogy növeli népünk, s benne a teirmeClöszövetkiezeéi parasztság jólétét, hanem óriási jefllenltőségé van abban is, hölgy kézzelfogható példával megkönnyíti1 a kis- és k őzépparasztok áttérését ,a ®nég nagyobb temdlékenysíégű és még nagyobb jövedelmet biztosító ter- m-efllősizö vetkezeti gazdálkodásra. Rákosi elvttárs ai budapesti párt­aktíva éntekazlléten a következő­két mondotta1: „Ki kel mondanunk világosan és félreérthetetlenül, hogy pártunk és népi demokráciánk változatlanul a termelőszö­vetkezetekben látja a falu szocialista építésének útját és ennek megfelelően a jövőben is mindienit megad a flenmeClőszö- vet'kezeteik erősítésére éis fejlesz­tésére. . . Mi váOtozatlánul válljuk a termelöszöve'.kezeit! termelés- fölényé^ valljuk azifc, hölgy a dol­gozó parasztság gazdaságii és fcuffi- itúrális felemelkedésének egyedü­li íjárbaJtó útja a 'termelőszövetke­zet. Ezért felszólítjuk a. fermeiő- -szöve'tfcezeit híveit, a termelőszö­vetkezetek többszázezres -tagsá­gát is, akik ,az utolsó esZtiendlő- ban annyi áldozattal és hozzáte- tem, annyi eredm-énmyefli építették sző vetkezet-eiikeit, hogy fogjjianák össze -és védjék meg tenmellőszö- ve'jkezetüfcet.“ Rákosi elvtárs szavai világosain Itiülkrözk pártunk és kormányunk politikáját és egy­ben megszabják feladátúnikjait is. Nincs igazuk tehát azoknak, aikilk azt mondják, hogy pártunk és kormányunk tölbb segítséget ad az egyénileg gazdálkodóknak, minit! a tsz-eknek. Az ellenség hangja téveszti meg a darányi Győzelem tsz, a visnyei, a szabadi tsz ek néhány tagját, akik azért ákarniak kilépői a tisz- hől, mert úgy látják, hogy az egyénileg gazdálkodók jobban bo'L doguíjnalk, minit, ,a ts-z-rt-agok. Az Igaz, hogy azokban a tsz-ekíbeu, ahol a rossz munlk,átszervezés, a kevés munkaerő miatt nem jól művelték meg a földet), kevés részesedés jutott a tagoknak, van alapja a togság elégedletlieniségé- niEik. De ez nem a| párt és a kor­mány támogatásán áÜL Pl a so- m-ogymeggyesi tsz-ből! Reményi Henrik azért: lépett ki, mert a tsz- ben 5 mázsa kukorica termett hoíM-amként a roissz munkaszerve­zés következtében, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodóik 30—40 mázsát termeltek. De nem ez a jell emz ő termebőszö vet kezeté­linkre, hanem az, hogy többiét ter­melnek, mint az egyéniek. Ennek nyomán pl, az elmúlt hétén is a csurgód járásban 4 dolgozó pa­raszt kérte fölvételiét a -termelő- szövetlkeze'tbe. Ezek azért kérték felvételűiket — minit mondták •— mert olyan terveket, minit a tsz tervei, csak a nagyüzemi gazd-áll- kodássaíl lelhet megvalósítani, mint pl a gyümölcsös, halgazdaság lé­tesítése, álat'touyészlíiés fe|jl!ieszté- se. Az ellenség támadási terülietieí közé 'tartozik most a tsz-ből 'kilé­pő dolgozó parasztok ügye is. Két­ségtelen, hogy -egye® termelőszö- vetkezetekíbem követtek el hibá­kat a kilépőikkel! szemben, de eze­ket a bibákai- pártMízottságaónlk, t-anácsszervelnk felszámolták. a törvényesség keretei között kielégítették a kilépők jogos igényeit. Nem engedhetjük meg azonban azt, hogy jogtalan követelésekkel -lepjenek fel egyesek a termelöszö- vetikezetekkel szembeni, hogy va­lósággal! kirabolják azokat. A sza­badi Béke tsz-ből! pl. az egyik ki­lépő tag, amikor a lóvét vissza­kérte, anniaJk a már tsz-ben lieft csikaját is iköveílelte, holott a tör­vényes remdíélkiezések értelmébe» az a tsz-it Illeti meg;. Egyes helye­ken pedig a kilépőik nem akarják elfogadni a földeit, hanem saját földjüket -akadják,, amely be van t-agoisítva. Vannak dlyan-ok is, akik egyáltalában nem 'akarják meg­művelni azt a 'földet, amely kilépé­sük efctlt az övék volt'. Pl. a ba- totomőszödli Vörös Csillag tsz-ből két dolgozó paraszt lépett ki és ezek más munkakörben alkarnak dolgozni ■ így földjüket műveletle­nül hagyják. Az ilyen és ebhez ha­sonló esetek akadályozzák ,al me­zőgazdáság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végre­hajtását, akadályokat gördítenek a dolgozó ruélp jóllétéért vívott' harcunk éllé. Az ellenség kísérletei a terme­lőszövetkezetek bomlasztására te­hát nem szűntök meg. A szövet - kezetek -pusztái fee az ellenség támadását váltja 'ki. Éppen ezért Üeumelőszövefkezetemk megvédé­se nem kampányszerű, hartem ál­landó feladait. Elsősorban pártszerveinknek keU éles harcot vívnáok a tsz­ek megvédéséért, a helytelen nézetlek élen. Le kéI8 Deplézniö'k az eleniség -tevékenysé­gét, meg kell magyarázni-ok, hogy pártunk és kormányunk intézke­dései elsősorban a tenmelőiszövét- fcezetefcnek jelentenek segítségét. Meg keli1 magyarázúiok, hegy a szocializmus felépítése a mezőgaz­daság szocialista átszervezését is megkövetel, ennek útja pedig a termelőszövetkezeti gazdálkodás.

Next

/
Thumbnails
Contents