Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-23 / 19. szám
-3 Varga Lajos buzsáki dolgozó paraszt a mezőgazdasági határozat végrehajtásáért Takarmányozási tanácsadó A hivatali pártszervezetek feladata a mezőgazdasági határozat megvalósításában ft MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYE! PÁ RT B IZOTTS A'GÄN AK LA XI. évfolyam, 19. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1954 január 23. AZ 1954. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV ISMERTETÉSE Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés péntek délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnök- helyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az OT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomare Iván élelmiszeripari miniszter, Tisza József begyűjtési miniszter, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. Jelen volt az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést Mekis József, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a közelmúltban elhunyt Buchinger Manó és Józsa András képviselőkről, akiknek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Mekis József ezután bejelentette, hogy a halálozások, illetve lemondás következtében megüresedett képviselői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bozsók Ferenc, Matu- sek Tivadar és Horváth Nándor so- ronkövetkező pótképviselőket hivta be. A bejelentések után Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politika' Bizottságának tagja ismertette az 1954. évi népgazdasági tervet. Az 1954. évi népgazdasági terv a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége júniusi, októberi és decemberi határozatain, valamint a kormányprogramm célkitűzésein alapul — mondotta Szalai Béla. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai és a kormányprogramm megvalósítása érdekében a minisztertanács már az 1953. évi terveket számos területen módosította. 1953 második félévében emelte a lakosság fogyasztásának előirányzatát. Ezzel összefüggésben közel 2 milliárd forinttal csökkentette az 1953. évi beruházási tervet és a felszabaduló anyagi eszközöket részben közszükségleti cikkek gyártására fordította. Csökkentette a nehézipar és ugyanakkor emelte a mező- gazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar beruházásait, fokozta a lakásépítést és növelte a kulturális, munkavédelmi, szociális és egészség- védelmi beruházásokat. Ezen átcsoportosítás eredményeként megváltozott a beruházások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a teljes beruházási keretből'43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások részesedése 6.1 százalékról 9.6 százalékra emelkedett. A népgazdasági terv 1854. évre a következő fejlődést irányozza elő: 1. A nemzeti jövedelemből a fogyasztási alap részesedése 75 százalékról 82 százalékra emelkedik (ezen belül a lakosság közvetlen egyéni .fogyasztása 58 százalékról 70 százalékra növekszik), a felhalmozás részesedése 25 százalékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő fogyasztásának megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 20 százalékkal emelkedik 1954-ben. 2. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének megfelelően az 1954. évben 1953-hoz képest mintegy 4.5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelési eszközök termelése 1953-hoz viszonyítva 2 százalékkal csökken, a. fogyasztási cikkek termelése pedig 16 százalékkal növekszik. A helyiipar termelése 1954-ben 21 százalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az elmúlt 5 év átlagához képest 8 százalékkal emelkedik ebben az esztendőben. A mezőgazdasági beruházások részesedése az összes beruházásokból 24 százalékra emelkedik, mintegy a duplájára az előző évi aránynak. * 4. A beruházások összegét a terv' 14 milliárd forintban állapítja meg, vagyis mintegy 3 milliárddal alacsonyabban az 1953. évinél. Az ipari beruházások összege 1953-hoz viszonyítva jelentősen csökken, ugyanakkor a mezőgazdasági — valamint az egészségügyi — és munkavédelmi beruházások összege növekszik. Nagymértékben emelkedik a lakásépítés. Közoktatás-, tudományos- és kulturális célú beruházásokra a terv jelentős összegeket irányoz elő. Az 1954. évi terv az ipari fejlődés ütemének lassítását irányozza 2lő. Emellett a fogyasztási cikkek termelése lényegesen növekszik, a termelési eszközök termelése valamelyest csökken. Még nagyobbak lettek volna az eredmények, ha a gazdasági vezetek valamennyien azonnal megértették volna a beruházások átcsoportosításának jelentőségét. A múlt év július és augusztus havában a minisztertanács az ipari termelés tervét is felülvizsgálta és több túlfeszített előirányzatot csökkentett. Ennek megfelelően a szocialista ipar termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette. Az ipari termelés 1953-ban 11.8 százalékkal haladta meg az 1952. évit. Szalai Béla elmondta, hogy a párt Központi Vezetősége és a kormány határozatainak eredményeként 1953. év második felében jelentősen megnövekedett a dolgozók jövedelme. A különböző rendelkezések a dolgozók jövedelmét 1953-ban mintegy 4.5 milliárd forinttal növelték. Az elhatározott intézkedésekkel és a jó mező- gazdasági termeléssel összefüggésben a belkereskedelem áruforgalma 1953. első félévéről a második félévre mintegy 27 százalékkal növekedett. AZ IPAR FÖ FELADATAI 1954-BEN a következők: A. terv előirányzata szerint nagymértékben növekszik a fogyasztási cikkek termelése a lakosság jobb ellátása érdekében. Ezért az egész gyáripar fejlődésénél gyorsabb ütemben fejlődik a könnyűipar és az élelmiszeripar. Például: gyapjúszövetből 27 százalékkal, cipőből 22 százalékkal, kötöttáruból 16 százalékkal emelkedik' a termelés. Ma még sok olyan hiánycikk van, melyből az ipar jó szervezés mellett könnyen ki tudná elégíteni a szükségleteket és ezzel sok bosszúságtól kímélné meg a dolgozókat, különösen a háziasszonyokat. A kormány elhatározott szándéka, hogy rövid idő alatt alapjában megszünteti az ilyen jellegű áruhiányt. A terv előírja, hogy számos olyan tömegfogyasztási cikkből, amelyből jelenlég még hiány van, az év közepéig elegendő meny- nyiséget kell gyártani a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A terv több olyan fogyasztási cikk gyártását irányozza elő, melyeket eddig nálunk nem termeltek. 1954 folyamán meg kell kezdeni a különféle konyhai munkákat végző háztartási »robot«-gép és a háztartási hűtőszekrény sorozatgyártását, a porszívógép próbagyártását stb. Biztosítani kell, hogy a nehézipari üzemek is széles körben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Az 1954. évi terv előirányozza a mezőgazdasági termelés növekedését elősegítő iparágak fejlődésének meggyorsítását. Főleg a gépiparra és a vegyiiparra várnak nagy feladatok. 4000 traktor, 5500 traktoreke, 1000 cséplőgép és az előirányzott sók más egyéb gép és felszerelés gyártása nagy erőpróba az ipar számára. Feltétlenül biztosítani kell, hogy már a tavaszi munkákig elkészüljön a mezőgazdasági gépekből és szerszámokból erre az időszakra előirányzott meny- tiyiség. Rendet kell teremteni a mezőgazdasági gépalkatrészgyártás területén, műtrágyából és növényvédő- szerekből mintegy 1.5 szeresét kapja a mezőgazdaság a tavalyinak. Az 1954. évi terv előírja, hogy meg kell javítani minden területen az ipari termékek minőségét. Az élelmiszeriparnak növelnie kell 1954-ben termékei választékát és javítani kell a minőséget. A könnyűipar dolgozóinak 1954. évi munkája elé nagy várakozással néz országunk egész lakossága. Nagy feladatok várnak a kisipari szövetkezetekre és a magánkisiparra. Ezért a terv növeli a számukra kiutalt anyagok mennyiségét. Szalai Béla ezután A MEZÖGAZDASÄCI FELADATOKAT ismertette: A mezőgazdaság fejlesztésének fontos kérdése — folytatta — a növénytermelés szerkezetének megváltoztatása. 1954-ben ezzel kapcsolatban főbb feladatok: A terv előirányozza, hogy a kenyérgabona vetésterületét a szántó- terület 35 százalékára kell növelni. A terv előirányozza a takarmány- bázis kiszélesítését. A szálastakarmány vetésterülete 30 százalékkal nő 1954-ben. Fejleszteni kell az eddig elhanyagolt, de éghajlati és talajviszonyaink miatt számunkra kedvező mezőgazdasági ágakat, így például szőlő, gyümölcs, aprómagvak termelését 1954- ben. A növénytermelési terv jó, közepes termésátlagokat irányoz elő, melyek 5—10 százalékkal meghaladják az elmúlt 5 év termésátlagait. A mezőgazdasági terv 1954-ben előirányozza az állattenyésztés jelentős fejlesztését. A 100 tehénre jutó bor- júszaporulatot 13 százalékkal, a 100 kocára jutó malacszaporulatot 11 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozamot 10 százalékkal kell emelni 1954-ben. Az állattenyésztés fellendítése érdekében a terv növekvő feladatokat irányoz elő az anyaállatok tenyésztésénél. így a tehénállományt 7 százalékkal, a kocaállományt 19 százalékkal kell növelni. Az 1954. évi terv biztosítja a mezőgazdaság fejlődésének anyagi feltételeit. A terv szerint a közvetlen mezőgazdasági beruházásokra több mint 3,25 milliárd forintot irányozunk elő, az összberuházások 24 százalékát. 1954-ben a mezőgazdaság hazai termeléséből és importból 5077 traktort kap. 720 darab motoros permetező- gép szerepel a mezőgazdaság beruházásai között, az 1953. évi mennyiség nyolcszorosa. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez hatalmas segítséget kapnak az államtól nemcsak az állami gazdaságok és szövetkezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mindenekelőtt sokoldalú termelési segítséggel történik. A terv az egyénileg dolgozó parasztoknak mező- gazdasági szerszámokkal, mezőgazda- sági gépekkel, a termeléshez szükséges műtrágyával és növényvédőszerekkel való ellátását irányozza elő. A belkereskedelem 12.000 ekét, 12.000 darab boronát, több mint 14.000 darab permetezőgépet hoz forgalomba az év folyamán. Műtrágyához a parasztság az elmúlt évben igen nehezen jutott hozzá. 1954-ben a belkereskedelmi szervek az egyénileg dolgozó parasztság közvetlen használatára mintegy 85 ezer tonna műtrágyát hoznak forgalomba. 1954-ben biztosítjuk rézgáldcból a szükségletek kielégítését az állami és szövetkezeti boltokban, mindenki szabadon vásárolhatja a számára szükséges mennyiséget. A gépállomások, amelyek az utolsó években igen kevés munkát végeztek az egyénileg dolgozó parasztságnak,- már leszállított díjtétellel dolgoznak és a múlt év őszén már négyszer annyi talajmunkát végeztek az egyéni parasztok számára, mint 1952- ben egész év folyamán. A kisárutermelő parasztgazdaságok fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul a termelők érdekeltségének fokozása. A párt és a kormány számos ilyenirányú határozatot hozott. A legfontosabb ezek közül a többéves begyűjtési rendelet, amely 1.4 milliárd forinttal növeli az egyénileg dolgozó parasztság 1954. évi bevételét. A szerződéses termelés feltételei lényegesen kedvezőbbek 1954. évben, mint a múlt évben voltak. Ennek következtében ugyancsak nagymértékben — mintegy 350 millió forinttal — nő ez egyénileg dolgozó parasztság jövedelme. Növeli a termelésben való érdekeltséget a falu áruellátásának megjavítása is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mellett a kormány fokozott segítséget nyújt a termelő- szövetkezeteknek. Állami gazdaságainkat néhány év alatt a mezőgazdasági termelésben élenjáró szocialista nagyüzemekké kell fejleszteni. A traktorállomány jelentős növelése igen nagy feladatokat ró a gépállomásokra a traktorok jó fel- használása terén. 1954-re előirányzott célkitűzések megvalósításában fontos szerep vár a helyi tanácsokra. Szalai Béla a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a terv az alapvető élelmiszerekből a lakosság zavartalan ellátását irányozza elő- Jelentősen növekszik a hús- és zsírellátás. A városok élelmiszerekkel való ellátásában az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet szán a kormány a parasztság közvetlen piaci értékesítésének. A belkereskedelem 1954-ben jóval több bútort, edényt és egyéb háztartási és kultúrcikket ad el a lakosságnak, mint az elmúlt évben. A tervezett forgalom kerékpárból 45 százalékkal, varrógépből 97 százalékkal, szegből 66 százalékkal nő. Nagymértékben növekszik az építőanyagok forgalma 1954-en. Lehetőség lesz rá, hogy mind a parasztság, mind pedig a városi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhassanak építőanyagot, családibázak és lakások építéséhez. Erre a célra a terv kedvezményes feltételek mellett hitelt is biztosít. Az 1954. évi beruházási terv egyik fő jellemzője, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenti a ltosszú építési időtartamú, vagy nagyméretű beruházásokra előirányzott összegeket és elsősorban a megkezdett beruházások befejezését irányozza elő. 1954-ben több nagy beruházásunk kezdi meghozni első gyümölcseit. A Sajómén ti vegyiművek megkezdik a mezőgazdaság számára a műtrágyatermelést. A Tiszalöki Vízlépcső már 1954-ben mintegy 20 ezer hold öntözését biztosítja« A beruházási terv másik fő jellemzője, hogy 1954-ben nagyarányú lakásépítkezéseket hajtunk végre. A terv csupán állami költségen és állami támogatással megépítendő lakásokra 1.5 milliárd forintot irányoz elő. Gondoskodik a kormány a lakosság szociális, kulturális ée egészségügyi ellátásának megjavításáról is. 10 százalékkal nő a kórházi, klinikai ágyak száma, 9 százalékkal több lesz a területi óvodai férőhely. A bölcsődei férőhelyek száma 48 százalékkal növekszik 1954-ben. Az iskolahálózat bővítése terén az általános iskolai oktatás fejlesztése a terv fő célkitűzése. Ezért 786 általános iskolai tanterem épül ebben az esztendőben. Az 1954. évi tervben a kormány nagy figyelmet fordít munkás- osztályunk anyagi és kulturális szükségleteinek fokozott kielégítésére. A terv előirányozza az egyes munkáskategóriák közötti nagyobb bér-aránytalanságok megszüntetését, a legalacsonyabb fizetésű munkások • bérviszonyainak megjavítását. Jelentős összeget ír elő a terv az idős munkások nyugellátásának megjavítására. A munkásosztály munkaviszonyainak megjavítását segíti elő’ és a kormánynak' a munkásokról való gondoskodását mutatja a munkavédelmi és Szociális beruházások 45 százalékkal való növelése 1954-ben. Az 1954- évi terv végrehajtása értelmiségünk anyagi és kulturális ellátásának megjavításához is hozzájárul. Egyes értelmiségi rétegek fizetésemelésben is részesülnek, így az orvosok, agronó- musok, falusi tanítók. A terv számai megmutatják, hogy a párt és a kormány ígéretéhez hívén azon munkálkodik, hogy dolgozó népünk élete íelvi- rágozzék. 1954-ben ezen az úton jelentős lépést teszünk előre. A terv alapvető célkitűzése: a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelése megköveteli, hogy 1954-ben fordulatot érjünk el egész népgazdaságunkban p termelés vezetésében, a munka szervezésében, a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésében. A fordulathoz szükséges volt a túlfeszített termelési előirányzatok csökkentése. De szükséges az is, hogy a termelés gazdaságosságának kérdésére fokozott figyelmet fordítsunk. A szocialista termeiéi alapvető követelménye a termelékenység állandó emelkedése és az önköltség állandó csökkentése. Takarékoskodni kell mindenekelőtt á munkaerővel. Meg kell szüntetni a munkaerővel való pazarlást, a kapun belüli munkanélküliséget, a szakképzett munkaerők nem megfelelő foglalkoztatását. (Folytatás a 2. oldalon.)
