Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-19 / 15. szám
Kedd, 1954 január 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Horn professzor előadása és hozzászólások a göllei ankéíon Az elmúlt hét péntekjén Kapós- völgye állattenyésztői több mint 300-an jöttek ösSze Gölle törzsállattenyésztő községben a »Somogyi Néplap« és a Megyei Állattenyésztő Igazgatóság által rendezett állattenyésztési ankétra. 5 órakor már zsúfolásig megtelt a terem a kiváló állattenyésztőkkel és szakemberekkel. Nem volt véletlen ez a nagy érdeklődés, hisz olyan kiváló állattenyésztő szakemberrel találkoztak ezen a napon, mint Horn Arthur professzor, aki -évtizedes kísérleti .és gyakorlati tapasztalatai során a gyakorlati állattenyésztők segítségével az ország legkiválóbb állattenyésztő szakemberévé emelkedett. Büszkék is a gölleiek, de az egész Kaposvölgye, mert bizony a múltban nem igen adódott alkalom számukra, hogy közvetlen országos hírű szakemberektől kapjanak tanácsot. Valamennyien barátként fogadták a kiváló szakembert. Váczi Péter elvtárs, a Megyei Állattenyésztő Igazgatóság vezetőjének megnyitója után Kovács Ernő göllei élenjáró dolgozó paraszt felolvasta a község dolgozó parasztjainak a földművelésügyi miniszterhez intézett levelét, amelyben kérték községük törzs- állattenyésztő községgé való kinevezését. A gölleiek levelükben •megfogadták, hogy jó állattenyésztői munkával több és jobb minőségű állatot adnak az ország- mák, mert tudják, hogy rájuk, de -egéíz Kaposvölgyére nagy felelősség hárul a párt és a miniszter- tanács határozatának végrehajtásában. Ezután Horn Arthur professzor tartotta meg előadását. Örömmel üdvözölte Gölle község kiváló állattenyésztő gazdáit, akik közül .számosán személyes ismerősei a régi tenyészállatvásárokról és mezőgazdasági kiállításokról. Hogy a gölleiek kiváló állattenyésztők: igazolja a sok kitüntetés, oklevél, amit tenyészállataikkal elnyertek. Ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, amely Gölle községből indult ki és amelynek célja, hogy Gölle községet törzstenyésztő községgé nyilvánítsa, a FM annak a reményének adott kifejezést, hogy más községekben iS hasonló mozgalom fejlődik ki Gölle nyomdokain haladva. Horn elvtárs rátért az apaállatnevelés időszerű kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy olyan apaállatok nevelése a cél, melyek a szarvasmarhaállomány termelékenységét javítják. Nagy károkat okozott a szarvasmarhatenyésztésben a formalista irányzat érvényesülése. Ez azt eredményezte, hogy kiváló küllemű, de kis termelőképességű egye- deket helyezték előtérbe, a nagy termelőképességű, de kisebb küllemű hibákkal rendelkező tenyészállatokkal szemben. Ez az irányzat jelentkezett a színeződéssel kapcsolatban is. Tisztában kell lenni azzal, hogy a magyar tarka egy szabálytalan tarka, amelynél színes foltok bárhol megjelenhetnek. A fekete és szürke pigment kifogásolható, mert a magyar szürke vérének jelenlétére, kedvezőtlen tulajdonságainak öröklődésére utal. Ma már jelentősége kisebb, mint a múltban, mintegy 20 évvel ezelőtt. A baj ott van, hogy nem olyan súllyal foglalkozunk a belső értékmérő tulajdonságokkal, mint azt az állattenyésztés érdeke megkívánja. Elsődleges célunk mindig a termelékenység legyén és másodlagos minden egyéb. Olyan apaállatokat kell; felnevelnünk, amelyek után hágy termelőképességű utódokra számíthatunk. Sok olyan bika került köz- tenyésztésre, amelyek nem sok hasznot hajtanak népgazdaságunknak és éppen ezek azok, amelyek formára tökéletesek. A bikanevelés nem ott kezdődik, amikor a borjú megszületik, hanem mérlegelni kell az anya származása és termelőképessége alapján, hogy érdemes-e utódját felnevelni. Azt tapasztaljuk, hogy a század elején a kifogástalan testalkatra törekedtek és ezt értékelték nagyra. A következő időszak az, amikor a termelőképességet helyeztük előtérbe, a legújabb időkben pedig rátértünk ajó szervezetű tehenek tenyésztésére. Előbb egy megfelelő formát ki kellett tenyészteni. Ehhez nem sok hozzáértés kell, annál nehezebb a jó szervezet kialakítása, ami a jelenkori állattenyésztés döntő feladata. Gazdaságosan, alacsony önköltséggel nem lehet termelni, ha a tehenek a második, harmadik borjú után selejtezésre kerülnek és nem érik el a legnagyobb termelést biztosító negyedik, ötödik lak- táeiót. Értékeseknek azokat a teheneket tartjuk, amelyek 5—6 borjút nevelnek fel, nagy terme- lőképességűek, itt ugyanis a kb. 10 ezer liter tejnek megfelelő felnevelési költség kedvezőbben oszlik meg. Azokat a teheneket tehát, amelyektől bikát akarunk nevelni, külön ki kell választani. Amikor egy bikát kiadunk a köz- tenyésztésnek, akkor többnyire az anyja tulajdonságait visszük át többszáz, sőt mesterséges megtermékenyítés esetén többezer ivadékra. Egy-két év alatt vége annak az időszaknak, amikor formára el lehet adni a bikát. Az a bika, melynek származását, illetve anyjának termelését néni ismerjük, ma már |' eladhatatlanná válik. Ezért válik szükségessé a törzskönyvezés bevezetése, hogy bizonyítékunk legyen a felnevelendő egyed anyjának értékmérő tulajdonságairól. Tudjuk, hogy a magyar tarka marha vegyes hasznosítású. Tejtermelése áll előtérben, de emellett hústermelése is jelentős: 56 százalékos vágósúlyt is elérhetünk a magyar tarka állománynál. Tejtermelésre nagyobb szükség van, mint a hústermelésre. , Pl. egy 5000 literes tehén 600 kg szárazanyagot termel meg évente, tehát testsúlyával egyenlő mennyiségű értéket, míg hústermelését egyszer hasznosítjuk élősúlyának 35 százalékát kitevő mennyiségben. Egy tehén termelése akkor kielégítő, ha éveken át 3—5000 kg-os termelési átlagon mozog. Az újabb kutatások igazolják, hogy a tejtermelés egyéb tulajdonságokhoz viszonyítva kevésbbé öröklődő tulajdonság. Örökletessé- ge csak 30 százalékos. így a tejtermelés kialakításában a külső tényezőknek, főleg a takarmányozásnak van nagy jelentősége. Következő értékelendő tulajdonság a tejzsír százalék. A kutatások szerint ennek örökletessége 60 százalékos, tehát kevésbbé befolyásolható külső tényezők által. Ezért ki kell válogatni azokat a teheneket, amelyek tejében magas a zsírszázalék. A tejben mi a tejzsírt értékeljük elsősorban, mutatja ezt a teljes és fölözött tej áraránya, a fehérjét, tejcukrot stb. kevésbbé. Több szempont szól a magas zsírszázalék mellett. Kíméli a tehenet; pl. 150 kg tejzsírt magas ‘Zsírszázalók mellett kevesebb tejkg-ban termeli az egyed. Ebből következik az is, hogy kevesebb fehérje szükséges a termeléshez. Először is ez azért jelentős, mert fehérjehiánnyal küzdünk, másodszor, mert kisebb fehérjemennyiséget kell áthasonítani a szervezetnek, tehát kevésbbé terheli azt meg. Következő feladat, hogy a jól per- zisztáló egyebeket válogassuk ki. így lehetővé válik a takarékos abraktakarmányozás, ami egyben szükségessé teszi a zöld- és tömegtakarmányok nagyobb meny- nyiségben való használatát. A 12 literen felüli termelés szükségletét abrakban kell biztosítani. Legértékesebbnek tartjuk azokat a teheneket, melyek termelése 15—18 liter között mozog, de 12 liternél nem kevesebb, így évente 5000 liter tejet is termelnek. Kevésbbé értékesek azok, amelyek termelése időszakonde éves viszonylatban kevesebb tejet termeiként magas, az előbbinél nek. További értékelésnél az élősúly kérdése merül fel. A testsúly örökletessége 35—40 százalékra tehető. Tapasztalat szerint a 600—650 kg súlyú teheneket szeretik a gazdák a legjobban. A túl nagy testű tehén la- sább szervezetű, a legelőt rosszul hasznosítja, hőleadó képessége rosz- szabb. Nem szabad a tejtermeléssel az élősúlytól függetlenül foglalkozni. Egészen más az önköltsége a tejtermelésnek akkor, ha egy 400 kg-os tehén termeli meg a 4000 kg-ot, mintha egy 800 kg-os. • Megállapíthatjuk, hogy a magyar- tarka tőgyalakulása nem kielégítő. Sok esetben az első tőgynegyedek 35 —40 százalékát adják a hátsó negyedeknek. A rossz tőgyalakuiás miatt a termelési kapacitás nem használható ki. A tőgyalakulás 70 százalékban öröklődő tulajdonság. A könnyű fejhelőség is kiválasztási szempontként szerepel. E tulajdonság jelentősége a gépi fejés bevezetésével növekszik. Jó fejőknek azokat tartjuk, akik rövid idő alatt kifejik a tehenet. Azok, akik nem tudnak helyesen és gyorsan fejni, igyekezzenek mielőbb megtanulni. Ezek mind olyan dolgok, amelyeket egy^ törzstenyészet alakításánál figyelembe kell venni. Nem vagyok feltétel nélküli telivér-párti — mondja Horn professzor — nagyon hibáztatom a rossz telivér tenyésztését, amivel sajnod teli vagyunk. Nem igen látunk vágóhídra hajtani ilyen teheneket, amelyek pedig kevés hasznot hajtanak. Sokkal nagyobb művészet jó tarka bikát nevelni, melyek a valóságban azonban értékes tulajdonságokat ruháznak át ivadékaikra. A formára jófajta bikaivadék a szimentáli teheneknél megvan, de hiányzik a nagy termelőképesség. Hogy Somogybán mennyire könnyelműen veszik a szimentáli kérdését, a nagyszámban befutó igénylés is bizonyítja. Az állattenyésztési körökben újabban oly sokat emlegetett természet- szerű felnevelés bevezetése a szarvasmarhatenyésztésre is vonatkozik. A régi ismereteinkkel ellentétben az optális hőmérséklet kérdésében alacsonyabb értékeket tartunk kedvezőbbeknek. A mi viszonyaink között gyakoriak voltak a meleg, páratelt istállók, amelyek az állatok bőszabályozó készülékét tönkretéve, elősegítették azok gyors meghűlését az istállóból való kihajtásuk alkalmával. Természetesen az áttérésnek fokozatosan kell történnie (pl. először az istálló ablakait kiszedni). Szarvasmarháknál pl. kifogástalan félszerben elhelyezni az állatokat. • Az alacsonyabb hőmérséklet következtében nem lesz rosszabb a súlygyarapodás, sőt ellenkezőleg. Ilyenkor a vörös Dienen a len le a Hamsán te- és Fémipari Kombinát dolgozói A Kaposvári Via»- és Fémipari Kombinált ddlgozói a.z teilmuíit év tervi eladätaiinak itefljesftiése ultiéin foikozotfalWb lendület! lel fogtak .rtuirtkjáíhoz, bcigy miinél cnsigyoiblb seigálsiéiget adjanak ikoirnfánjyunik Programm; átrak megvalósításához, a dolgozok élistszíhvonialla emeléséhez. Ennek léird-elklébem már 'az év .első aapijaiiham meigjkazditék az átállásit a mezőgazdiaisíáigti kásgé- peik,, tinaktoualkahrészielk és (köz- szüksiéiglíeli cikkeik igyiáriíastára. Az átállást azonban komoly mérteikben akadályozta a Ihiríelllén be- láDloíbt hideg, fagyos idő, mely ilieg- nsgyotlb résziben' .az tcintfödie dol- gozö'iniaik munkiájjált báltJrálllllaltita, s kom'oliy kieisést ijeftemteitt a terv teíjesítésiéibiőll Emneik következtében az üzem az 'élv első dekád- 'llervé)t mindössze 81.3 százaílélkra teljesítette. A legjobb eredményt az üzem a/sztalos műhely érteik dolgozói tériíéík ieJ, lakaik dekádtervü- fce( 107,7 íSizáiziaffá'kra itelljjesftelíltlélk. A lervteljesítéslben azotnlbaai ia legkiemelkedőbb téljesitményt az üzem forgácsoló műhelyémeik dod- igoizói érték éű. iNémieth László ész- iergályos csaknem háromszoros normát leüljesi tett, ® az első dekádba: n áitílajgosan 198 százalékot ért dk De Ikiemelkedő Donna. János 195, Bajzák István 186 és Bö- röczi Antal 171 iszzaiékos téjjje- stiménye is. Az üzem vezetőin és dolgozóin ai sor, hogy az első dekádban tapasz, taűható üiemaxaidájsit a fegrövá- delbib időn. belllülí behozzak és az élenjárók példáját követve harcos munkaverseninyéi küzdj; eirtelk a terv ibe.ljesítiéséórt, ill’étVe túlteSIjesítéslé- ért, pártunk és kormányunk ipro- gtiammjártaik mejgvaHlósStlásáéalt. Készülődés a keltetési idényre A meziójga'zdasájg fejlesztéséről szelő határozat -a többi között előírja;, hogy ebben az évlbieln. flieg- aliálbb 10.8 millió naposcsiilkét) Ikalilí kifcelltietiní. Erre a nagyarányú munkára már folynak .az előkészületek. Uj keűtetöiáüllloimiás 'llesz Kecskeméten, Kunszentmárfcortbain, Nagyatádon, Vácott, Füzesabonyban, Baía't'oiribogláiron, Esz.tergom- jibaln,, B etrettyóújfaOun. A kilemoe- l dŰk új állomás Bélkiás megyében llesz.. A régebbi 20 állami Ikellitef®- áJ. omiás közül 17 áiüomásíí! ;je(Ien- t-ői&sn kibővítenék. A bővítési goizimalk ,a pécsi kélittető.áüfloimáis 10, valamint az élelmiszeripari minisztériumhoz tartozó Ikeftétiőátllo- miásolk 30 darab tízezres giépéneik rertdbehoziásán, Ik'javátiásám í®. A 250 gépen a keüitetésli idényben mintegy hét és fél mifíliió naposcsibét keltetnek iki. Felkészültek a kélltetési idlány- re az állami gazdaságok is, iáimé- Hlyeiknek összesen 120, tízezres fcel- t:etcjg)épélbert tlölbb minit 3.600.000 m2|po:sesijbi0 kel ki. Ezeknek egyiré- .sziét -az áTlamá gazdaságok megtalálják toválblbtenyészitléisire, illetve munkálatok javában folynak, így árutermelésre. Mintegy kiéli és íélllíelbruár elejéin a 29 állami keltető- álllloroáson 210 modern itízezres keiteU'géppel irtául meg a naposcsibék kelttleltéS'e. Tájié® erővel dőlmillió naposcsibét lazonfbart to- váíbbadirtak ,a iíiermielősziövetikeze- tebnek és az egyéni bairomfítie- nyésztöknek. Ezekután Horn professzor megemlítette az itatásos borjú- nevelést, mint a jövő módszerét. Előnyeit részletesen nem tárgyalta, csupán utalt a megtakarított tej zsír értékére és az ivadékok fertőzéstől való megóvására. Az itatásos borjúnevelés bevezetése azonban csak ott indokolt, illetőleg ott engedhető meg, ahol a szükséges feltételek, a higiénikus tej kezelés, a pasztőrözés, a gondos kezelés biztosítva van. Hathetes kortól a borjak már zöld- takarmánnyal is etethetők, amellyel jelentős mennyiségű abrakot takaríthatunk meg. Háromhónapos korig az abraknál ügyelni kell arra, hogy héj- részek ne kerüljenek a keverékbe. Négyhetes kortól szükséges a borjak j ártatása. Tej itatásnál az szolgáljon tájékoztatásul, hogy tenyészállatokkal általában 5—600 liter teljes tej és 4—500 liter fölözött tej a felitatandó mennyiség, haszonállatoknak pedig 350 liter teljes, 5—600 liter fölözött tej elegendő. Végezetül még felhívta Horn elvtárs a figyelmet a törzskönyve, .. Izés fontosságára és arra, hogy a verseitek szaporodása következtében , törzskön ési adatok közhitei-1,-ri'ri; 1 -i'/ anvsursprp ;17 ,'Tv.íf?v iá- , „ , , , luek legyenek. élénkül az anyagcsere, az étvágy ja vul, nagyobb a takarmányfogyasztás, így tehát az emésztési, illetve az át- hasonítási munka növekedésével nagyobb mennyiségű hő szabadul fel a testhőmérséklet biztosítására. A nagyobb étvágy és takarmányfelvétel következtében pedig nagyobb lesz a súlygyarapodás. A természetszerű tartás nemcsak a vörös vérsejtek számának növelését vonja maga után, hanem a fehér vérsejtek is megszaporodnak. Tudvalévő, hogy a fehér vérsejtek jelentős szerepet játszanak a szervezetbe került különböző kórokozók leküzdésében, s az ellenállóképesség fokozásában. Nem nélkülözhető korszerű állattenyésztésnél a jártatás (nem túlzásról van szó, legalább napi 3 km), amelynek alkalmazásával kevesebb lesz a nehéz ellés, a magzatburok-vissza- tartás, sőt a meddőségi százalék is csökken. Melegen ajánlotta a professzor elvtárs a fokozott legelőhasználatot. Ajánlatos lenne a csendesen ivarzó tehenek felderítésére a bikának legelőn felállított karámba történő HEzen irányelvek alapján készüljenek fel Kaposvölgye állattenyésztői a nagy munkára, hogy továbbra is fenntarthassák az állattenyésztésben szerzett jó hírnevüket. Horn Arthur professzor előadásához számosán hozzászóltak. Kelemen György Gölléből az olcsóbb takarmány biztosításának kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy az elmúlt esztendők során nem állt rendelkezésükre megfelelő mennyiségű takarmány, ez nagymértékben éreztette hatását a tejtermelésben, de csökkent a tenyésztés is. Megfogadta, hogy ebben az évben növeli a takarmányterületét, hogy biztosítani tudja állatai számára a szükséges takarmányt, mert továbbra is törzsállattenyésztéssel akar foglalkozni. Molnár Ferenc gölleinánpusztai dolgozó paraszt bírálta a törzs-: könyvezők munkáját, mert olyan tehene van, mely évente 4500 kg helyezése. A bika látására a tehenek: tejet ad és még meist sincs törzsivarzása észrevehetőbbé válik, tehát a meddőségi százalék csökken, mellette pedig a bika jártatása is megoldást nyer. könyvezve. Ezért a tej beadási és egyéb kedvezményekben nem részesülhet. Ez nemcsak az ő ügye, hanem mintegy 20—22 gazdáé. Ifj. Cser Imre göllei dolgozó paraszt hozzászólásában megígérte, hogy a község jó hírnevéhez méltóan továbbra is becsülettel harcolnak az állattenyészte*s felvirágoztatásáért. Kovács Ernő állattenyésztő helyeselte azt az irányzatot, mely szerint a magyar tarka téhűn fajtát kell tovább tenyé-szteni, mert amint mondja Kovács Ernő: »gyakorlati tapasztalatom, hogy a telivér szimentáli sok ecetben korcs, gyenge termelőképességű egyedeket hagy maga után.« Mohiár József kazsoki dolgozó paraszt elmondotta hozzászólásában, hogy az idei kedvező takarmánytermés következtében jelentősen javult az állatok kondíciója, növekedett a tej hozam is. Amint mondja, igen nagy megelégedéssel olvasta a nemrég megjelent párt- és minisztertanácsi határozatot, mely lehetővé tette az állattenyésztők számára, hogy kedvezményekben részesüljenek. Ezután Szijjártó Kálmán zimá- nyi dolgozó paraszt szólalt fel, Zi- mány község dolgozó parasztjai nevében versenyre hívta ki Gölle köSség dolgozó parasztjait az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésére, s vállalta, hogy az elkövetkező 3 évben a föld arányához viszonyítva több apaállatot nevelnek köztenyésztésre, mint a gölleiek. Vállalta továbbá, hogy a jelenlegi tehénállományuk 80 százalékát törzskönyveztetik és ezt továbbra iVs biztosítják. Ezután még számos hozzászólás volt, amelyek mind értékes javaslatokat, tanácsokat adtak az ankét részvevőinek. Kaposvölgye állattenyésztőinek ankét ja nagy lépést jelent Kaposvölgye állattenyésztésének felvirágoztatásában. Most az a feladat, hogy a Göllében kapott irányelvek alapján a gyakorlatban is megvalósítsuk a minőségi állattenyésztést és továbbra is megőrizzük Kaposvölgye állattenyésztőinek jó hírnevét. Az értekezlet után Gölle község dolgozó parasztjai megvendégelték a környező községek dolgozó parasztjait és reggelig tartó tánccal zárták a nagy napot.
