Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 13. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 január 16. Hollós Ervin nyilatkozata a Szovjetunióban járt DISZ-küldöttség tapasztalatairól A Szovjetunióiból visszakért DIS Z-küJídötts.ég kéit hónapon át ha» nulmámyozita a Komszomod1 munkája®, a kommunizmust építő .szovjet ifjúság 'áfiefrát. Holies Ervin, a DISZ Központi Vezetőségének titká­ra, ia küldöttség vezető, je, (tapasztalásaikról! a többi között a követ­kezőiket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: iKúldölttisiéigiünik . legfontosabb tap as.ztaűatá, hogy a Komszomöl-veze­tők a párt vezetését tartják munkájuk alapjának és elengedhetetlen, feltételiének. A szervezeteik munkájának -állapja és kiindulópontja ai párthatározatok végrehajtása. .Legjobb pil'd,a -erre ,a Koms-zomiol- Szervezeitek részvétele a mezőgazdaság fejjliesztéis-érőil szóló haitáro- zait végrehaijbásálban. A Kamazom oksz-ervezet-ek -kiválasztják -és az állattenyésztésbe küldik dolgozni a legjobb f-álusi KomszomoiHÍago- kat. A komszo-m-olllisták a zöldség-és Ibuirgcnyahozam emefésiére váik 1-állták ,a .humuszos tőzegkodkák felhasználásának bevezetését, élen­járnak a négyzetes fészkeis vetés bevezetéséért folyó hardbam. Har­cot -indítottak a fiatalok ia műtrágya- és természetes trágya jó fel- használásáért'. A gépállomások munkájának -megjavítáisára ,a Kom; szomobbizottság-oik fiatal váro-si szakembereket küldenek -falura, . A -mezőgazdaság -számára -is 'termelő üzemekben a Komiszomo®-’ szervezetek versenyt indítanák -a mezőgazdasági megrendelések gyors -teljesítéséért. Ipari téren -a legutóbbi pánt- -és kormátíyihatározatök nyomán a Komszoimoili is-otkaif foglllaCko-zlik -a közszükségleti cikkeiket gyártó ipar­ral Négy gondot fordítanak -a fia alak legjobb kezdeményezéseinek terjesztésére. Az -isko'llai Komszomói-szervez-etek -igen színesen és .sokoldalúan segítik a tananyag elsajátítását. Ennek legfontosabb eszközéi a- ikiü- lörJbő-zö szakkörök. Az iskolai Komszompl-szervezetek már most -se­gítik a -politechnikái oktatás bevezetésének eCiakészátését. Az etó­t-énbe kerülő fcermészett-uido-mányo s tantárgyaik magasabb -tamullimányi átlagának elősegítésére jól feliszerellt kabineteket, láb oratóriumokat hoznak öléire.-Küldöttségünk légióintosabib 'tapasztalata, ‘bogy még •következete­sebben kél biztosítanunk -a párt vezetéséit, a DlSZ-iben, a központi vezeítéstlőll az alap szer Vdkí.g. Ahogy a -‘koms-ziomotti istáktól fáttiük, min­den erőnket a párt és a kormány határozatainak végrehajtására kell összpontosítanunk. -Ennék a munkának kálil-mindennapos'tevékeny­ségűink állapjává válnia. 'Eddáig i-s goikat ta-nultun-k -példáképúnktól, a szovjet fiatafioktiöl, !bajiáfei szövetségünket a jövőben még -szorosabbá kívánjuk fűzni, miért ez -a. DISZ sík eres -imimká ján-aík -egyik fő bizto­sítéka- — mondotta befejezésül Hollós Ervin. A Szovjetunió dolgozói küldötteket jelölnek a központi választási bizottságba Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió különböző körzeteibői hírek érkez­nek, amelyek beszámolnak a társa­dalmi szervezetek üléseiről, vala­mint a vállalatok, hivatalok és kol­hozok -kollektíváinak gyűléseiről. Ezeken az üléseken és gyűléseken küldötteket jelölnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak központi választási bizottságába. A Kulturális Dolgozók Szakszerve­zete központi bizottsága elnökségé­nek kibővített ülésén Matvej Skirja- tovot, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mel­lett működő pártellenőrző bizottság elnökét jelölték küldöttként. Az Ál­lami Hivatalok Dolgozói Szakszerve­zetének bjelorusz bizottsága Vaszilij Kozlovot, Bjelorusszia Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnökét jelöfte. A Szovjet írók Szövetsége java­solta, hogy Alekszej Szurkovot, a kiváló szovjet költőt jelöljék kül­döttnek >a központi választási bi­zottságba. Komszomolszkban, a kujbisevi vi­zier őmű építőinek telepén e nagy építkezés munkásai és mérnökei né­pes gyűlést tartottak. A gyűlés rész­vevői egyöntetűen elhatároztál?:, hogy küldöttként Mihail Jevec brigádve­zetőt, az építkezés kiváló dolgozóját jelölik. RÖVID MÜI.FÖI.DI HÍREK PEKING Joszida japán miniszterelnök át­alakította kormányát. A kormány­átalakítás -során három tárca cserélt gazdát. Az »Ins« hírügynökség január 9-i tudósításában azt írja, hogy JoszHa a kormányalakítással meg akarja erősíteni a »takarékossági program- mot« és »gyorsítani akarja Japán új- raf elf egyvérzését«. BRÜSSZEL A belga sajtó. közli, hogy a bur- zsoá pártok politikusai körében ko­moly nézeteltérések merültek fel a/- »európai védelmi közösségről« szóló szerződés ratifikálásával kapcsolat­ban. A kormányt támogató keresz­tény szocialista párt tekintélyes tag­jai szintén ellenzik ezt a szerződést, amely a /német Wehrmacht feltá­masztására vezet. Struyc, a szenátus elnöke kijelen­tette, hogy továbbra is ellenzi a szerződést, amely ellenkezik az al­kotmánnyal és a belga állam szuve- rénitásával. Pholien szenátor, volt miniszter­elnök kijelentette, hogy azelőtt tá­mogatta ezt a szerződést, de most megváltoztatta álláspontját, mert az »európai védelmi közösség« megte­remtése nem segítené elő a nemzet­közi helyzet javulását. RÓMA A szakszervezetek, valamint a tő­kések szervezetei és a kormány kö­zött folytatott hosszú tárgyalások után megegyezés jött létre a firenzei Pignone-gépgyár ügyében. Bitossi, a CGIL titkára rámutatott arra, hogy ez a megegyezés kézzel­fogható bizonyítéka annak, milyen eredményeket tud az egységbe tö­mörült munkásság elérni. A Pigno­ne-gépgyár üzemei továbbra is fenn­maradnak és termelnek. Ez az el­ső eredmény. Egyetlen munkás sem kerül az utcára, ez a második ered­mény. A firenzei dolgozók büszkék lehetnek arra — mondotta Bitossi — hogy csaknem két hónapig tartó har­cukkal egy újabb oldalt írtak az olasz munkásmozgalom történetébe. PÁRIZS Több francia közéleti személyiség, köztük Duhamel és Mauriac, a fran­cia akadémia tagjai, azzal a kéréssel fordultak Vincent Auriol elnökhöz, hogy adjon amnesztiát a gyarmati területekről származó politikai fog­lyok számára:-»Tekintve, hogy az ön elnöksége alatt sok olyan foglyot szabadlábra helyeztek, akiket az ellenséggel foly­tatott együttműködés miatt ítéltek el, arra kérjük önt, hogy fordítson KESZON figyelmet azok sorsára, akii? nemes indítóokokból követték el cselekede­teiket« — írják az elnökhöz intézett levelükben. KAIRÓ Amint a »Reuter« Kairóból je­lenti, az arab liga most ülésező po­litikai bizottsága jóváhagyta Jordá­nia álláspontját arról, hogy elutasít­ja az ENSZ újabb felhívását. Az ENSZ arra szólította fel Jordániát, hogy közvetlen tárgyalásokat foly­tasson Izraellel a köztük lévő vitás kérdések megoldására. Az arab liga politikai bizottságá­nak ülésén részvevő egyik libanoni küldött, Faud Ammun közölte, hogy »az egyik albizottság ülésén elítél­ték a Jordán-folyó vizének kihasz­nálására vonatkozó amerikai tervet ■ is«. Az ülésen Favzi Mulki, Jordánia miniszterelnöke közölte, hogy Iz­raellel addig lehetetlen tárgyalást folytatni, amíg »Izrael nem hajtja végre az ENSZ korábbi határoza­tait«. A »Reuter« Washingtonból jelen-» ti, hogy a biztonsági tanács egy hét­tel elhalasztotta csütörtökre tervezett ülését, amelyen az Izrael és az arab országok közötti vitát kellett volna megtárgyalnia. KESZON A koreai politikai értekezlet kér­déseiről a két fél között megindult tanácskozások során a koreai-kínai fél összekötő titkára 1954 január 4- én Panmindzsonban megbeszélést folytatott a másik fél összekötő tit­kárával, hogy a koreai-kínai fél ja­vaslatának megfelelően megvitassák a két fél közötti tanácskozás folyta­tásának időpontját. Az összekötő tit­károk csütörtöki ülése az amerikai fél halogató magatartása következ­tében eredménytelenül végződött. A koreai-kínai fél — annak a kö­vetkezetes álláspontjának megfe­lelően, hogy előmozdítja a politikai értekezlet mielőbbi összehívását — újabb erőfeszítést tett: beleegyezett az összekötő titkárok ülésének pén­tekre napolásába és abba, hogy a pénteki ülésen folytassák a tanács­kozás újbóli megkezdése kérdésének vitáját. A koreai-kínai fél ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy a tanácsko­zás folytatását semilyen feltételhez sem szabad kötni. Ha a másik fél őszintén akarja a tanácskozás folyta­tását, akkor semmi oka sincs arra, hogy megismételje csütörtökön tanú­sított magatartását. A hadifogolygyilkos ügynökök De­rének az indiai katonai bíróság előtt folyó tárgyalásán csütörtökön a »ta- borrészleg-őrség« parancsnoka, aki mint a »védelem tanúja« szerdán tett vallomást, kijelentette, az őröket azért állították fel a szögesdrótkerí­tés mentén, hogy »megakadályozzák a hazatelepítést óhajtó hadifoglyok szökését«. Az amerikai »védőügyvéd« szer­dán elvesztette türelmét, amikor »ta­núi« egymásnak ellentmondó vallo­másokat tettek. A csütörtöki tárgya­láson nem jelent meg, amint kitudó­dott, az egész napot azzal töltötte, hogy utasította a »védelem tanúit«, milyen vallomásokat tegyenek. DELHI Január 14-én Bombayból hazauta­zott M. D. Kovrigina, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első he­lyettese. Tettek kövessék a balatonkeresztúri párt- szervezet kommunistáinak taggyűlését Január 11-én, hétfőm tartotta t^ggYűlését a ib ala t-omker esziúr i {pártszervezet-. A pártvezeftőség jól mozgósítóiéi a tagságod, mert a taggyűlésen mind megjelentek. Be­számolót azonban nem ikiélsiz.ített a vezetőség, nem valteltitálk meg elő­zőleg a 'mezőgazdasági tianmelés feljfesiztésénőli isiz'óöó (határozatot. Csikós János -elvt-árs csalk 'emléke­zetből! beszállt, igaz, hogy a köz­ség problémáit j.óűl ismerve, helye­sen mutatott rá, hoigy mi fékezte és miéig ama is fékezi ,a termelés 'fej­lődésé t Bálátoaiikeresiztútrom. A maradi ság elleni harcról ítészéivé rámutatott;, hogy a régi módszerekhez való ragasztk-ódas fé­kezi -a magasabb termés eCíérésé't. Példával bizonyította, hogy az ősz- -szeil, aíkóík ia pántra hallgatva, idő­ben elvetettek, jól jártaik, akik pe­dig ikésilefkedltetk, száraz földibe ve­le! íjéít, azoknak kevesebb llielsz -a termésűik. Önkritikusan elismerte, hogy a pártszervezet iíls hibás e téren. Mejgailkuvóan, szintén >a vá­rakozás álláspontján volt a vezető- síéig, meim harcoltak következet esem a párt útmúl adása ny omán. A trágyaik eizeJl-ésseS -kapcsolatban elmondtaj, hogy a bállá tónk eresz- túri gazdáik igen gondatlanok. 8 év óta, -különösen 3 volt uradalmi föl­dek alli|g kaptak trágyái, sokait romlott a talaj termőképességei. Az állat{eny-éisizitcis itlerén a: legnagyobb hiba ia sertésíeínyiá.sztéslbein vám a 'községben. Az eltanult év-eklben. a gazdák termelési kedve csökkent, de aiz egyes szervek túlkapásai következtében, is jóformán kipusz­tult a község anyia-di IsznőáiTbmá- nya. Nagy segítse igeit jjiedleinlt al köz­ségnek — mcmídltla —-, hogy anya- diisiznó beszerzésére íklhetőséget biztosit! iaz állami Eddig már több mint 62 -dolgozó paraszt igényelt anyadi-sznónak -való1:. .A ibáíatonfcerasztúrí dolgozó pa­rasztok -minidig nagy - (jövedelmét szerezték a isziőlő- és gyümölcs ter­meléssel Az utóbbi években azon­ban, különösen a fellszomzás ked­vét .szegte a dolgozó parasztoknak és nem gondozták kelDő-em ,a sző­lői és gyümölcsöst. " A továbíbiakibian, arról! Ibeszéllt, bogy a. pártiszervezetnek még nincs elég tekintélye a községiben. A .pártszervezet -dÜsziakaidlt ,a köz­ség dolgozóitól, Nagy feüieÖősség terheli ezért a pártszervezetet. Ahogy -a párttttkár eHMtárs mond­ta, a község dolgozói messzebb vannak még a pártszervezettől, mint á tanácstól). Ha a pártszerve­zet párt-napot- hív össze, a 'dolgozó •parasztok azon nem j ellennek meg. Ennek okát abban látja, hogy -a pártszervezet mindig csak -akkor be­szélt a de ’goz-óikk-aU, amikor a. beadási kelétt szorgalmazni, -egyébként elhanyagolták a felvi­lágosító munkát. Csikós -eJWtárs 'beszámolója után a tagság -aktívan félsz ólait. El­mondták az elvtársak, milyen 'hiá­nyosságok vámnál? a községben-, de arról kevés szó esetit és ebben a beszámoló is hibás, hogy -mit ike® -tenniük a hibák klkuszölböHésére, a munka megjavítására. Nemes Sándor elvtársi pl. -arról beszélt, hogy most megnőtt a dolgozó parasztok termelési kedve, de nincs ikaró a községben, amivel a szőlőtelepítést fejlesz,tlhetnék. Tóth Györgye,á elvtársin ő iá DsgeüÖ kérdéséről beszélt, hogy Balaíom- keresztürtc1!. -BaiatonüijilHikhoiz csa­tolták a legelőt- és moslt (kevés a lege’llő terület. Cseri .elvtárs, a járási pártíbá- zot'tiság küldötte feChívtia a párt- vezetőség í.lgyelimléti: ia pánt- szervezetnek az-oni túl, hogy .a hiá- ny-oss-áigokát meg-äülapii-ja, -az a fel­adata, hogy ismertesse -a‘ párlt í-ás a kormány által nyújtott kedvezmé­nyeiket a gazdákkal, jó: népnevel'ő- muinkávaÜ! mozgósítsa őlketl a ter­melés növelésére. -A titkári beszá- mdllólbód! éppen az hiány,z-otti, hogy a pártszervezet nem dolgozott ki tervet arra, 'hogy m’ll'y-eni fölada­tokat'. keni m-egioíldam-ok,, hogy köz- űéglüikben megvállósítaak a pár t -és a kormány célkitűzéseit. Ezután -a pártszervezet tagjai rátértek a fel­adatok m-egvitaítiására. Nemes elv- társ lés F-oirmodi elvtánsnő (java- sollitálk1, ih-cjgy íttenulmányozzák át alaposan a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot ás -a begyűjtési rend ele tét. Mind­azokat a kedvezményeket, -a.me- iLyék ,a doiijgozó paraszlt-oikiat me.giL űétilkj, "ismertessélk a népnév élőkkel. A párttszervezet 'minidien (tdgjja, a DISZ- és tanácstagdk, -az- élenjáró dolgozó parasztok egyéni agitáció- vaE mozigóisít&áik a (község doögozó- i-t a 'töb-btermefliésre. A pártszer­vezet mind ezeket haitáromti javas­latba fogllal-t-a. A tiaggyűlés eredményes volt mindannak eflenére, hogy ,a párt- vezetőség a tagigyűljésre való IfielB- készüllé&bieni bábát követett el- A feltárt hiibálkből iindul|jo:n ki apárlt- szervezat ia munika miegjavítiására. Legelső sorban a párt és a tömegek közt; kapcsolatot kelj megjavíta­ni a községben. A solki gyűlés he­lyett most már tettekkel harcolja­nak a hibák kjilküiS'Ziobcillésáéirit és az időszerű feJadatoik megoldásá­ért. Az alsóbogáti állami gazdaság DISZ-fiataljainak versenyfelhívása Az aísób-qgáti állami gazdaság DlSZ-f-iatiallljaj szoidiallS-sta mim- ikavenseinyríe) hívják ki a vitya» puisiztaji állami gazdaság DlSZ'fia- taGIjaa't pártuűk Központi Viezetlő- sége Ihiat.ározatáinjafc, áCCIamte* nyésztiés fejitesztésié.r.e kitűzött) fal­ádátok végrehajtása érdekében. A verseny szempontjai ,a köv ét­kezők : A szarvasmarhaállomány fejlesz­tése érdekében: 1. Két ifjúsági brigádot alakí­tunk, amelyek 'tagjai? a, nö vendek- álilatckat gondozzák. A mesterséges boijjúnevelllő-bri- gád válllalja, hogy 1. az átlagsúlyt havonta 20 'ki­ló helyét 22 kilóval növeli, 2. -az -edhiulllláisjí százafllékiolt 1 istziá- zájék alá osokikenti, 3. az istálló környékén példás rendet tart. A növendókmarhane velő -'brigád vállalja, hogy 1. havonta az átfllagsúffyt 25 Ikii- lóval növeli, 2. az etetést rendesen ,a megjbai- tározótit időben végzi, 3. az istálló környékén .-példás rendet 'tart. Áprilisban az új istáílló felle|pite- seko-r 10 fiatalít kőidének a tehe­nészetbe a géipifejéshez és az eigyedi takarmányozásh'Oz. A sertéstenyésztés fejlesztése érdekében a csombálrdi ifjúsági brigád a szarkavári gazdaságot hívj,a ki versenyre. iAz elUlet'ésJUéE) Kucori-nlé brigádja vállal j-a, hogy 1. az elllési átlagot 8.2-i»öll 9-re emeli, 2. -a 30 mapio-s sűlylt 7 kilóról 7.5 kilóra .növeli, 3 a választási átlagsúl)y,t 15 ki­lóra növ-eíi, 4. az e-Thulutsi százalékot 3 szá­zalék aiDá csökkenti, 5. ügy gondozza a -malacokat, hogy -azok 4 hónapos ikoirban 25 kilós áflteigsúlyt éhjenek el.-A (hézLia'l)ílk válülaSják, hogy -egy if­júsági ibrigádot alakítanak, a hiz­lalása átlagot mapoin:ta 73 dök-a- grammail növeíiik. A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében a csombárdii ifjúsági brigád a sz-aiíkavári 'tangazdasá­got hívja ki versenyre. 1. Egy-egy tyúk évi tojásátilagát 120 darabról 140-re emelik, 2. ,aiz elhullási százalékot iegy százalléikról fél1 százalékra csök­kentik, 3. a tyúkólak körül) péMájs ren­det tartanak,. A itakarmánybázis növelése ér­dekében 1. május 20-ig kétszer gyónta­Iia.ní'tjlák ia Degjefckeit 'és a vakond­túrás óikat -széitverilk, 2. május 20 rg 300 dárafe -akácfa- csemetét ültetnek el a DegeÜlőre és -a felisőbogátii 'Sertésfarmon lé­vő üres helyieket télié ültetik dió- facsemetével, 3. Ikezdaményezáiki egy új 'siűÓgö- dőr létesítését, 4. a gazdaságban Sévő „Kál­mán“ 20 kalíapádsos darálóval dol­gozó DlSZ fiatalök vállláUjálk, hogy naponta 60 mázsa takarmányt da­rálnak le. A szakmai tudás elsajátítása ér­dekében váfillaiíják, hogy 1. ,az á3Ialttenylész!tiés|beiní részvevő 35 'fiatal közül 23 rendszeresen r,észtvesz -a 3 leves mesterfképző tanfolyamon. 2. Az állat,tenyésztésbe tav-asz- szaíl bekerülő f jataűoikt részére 1 hetes szaktanfolyamot indítanak. A versenyt február Irén kezd­jük és kéthavonkénti taggyűlésen fogjuk 'értékelni. A verseny meg- indul ásak-or meglátogatjuk a vi- tyai áífPami gazdaság fiataljait és módszertani megbeszélést tartunk velük. Harangozó István DISZ-íáfkár

Next

/
Thumbnails
Contents