Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-13 / 10. szám
Szerda, 1954 január 13. aMaaamai SOMOGYI NÉPLAP Megőrzik jóhírnevükei- a pusztaszemesiek Pusztaszemesen a dolgozó pa- -raszlcxk 'körében is egytre 'tötíb szó esik a párt és a kormány most megjelent ihatár-oizaitáról: tervezgetnek. számábgatnak, hogy } eme 'pö3áb„ mii csináljanak,, hisz a határozat új iehetőségelket nyitott meg .«Jöttök s ezért áj terveket készítenek, másként állítják be a vetésforgót. Amint mondjak, a múlt éviben egy kissé háttérbe szorult a kenyér- gabona-, takarmányigaíbonavetés, ' holott! ezelőtt az volt a fővete- mény, mert ,a búza 'és egyéb fa- karmányíéláik Igen jól megteremnek a ,szemes,i földiben, A búza tavaly 'is miegadit'a holdanként a 12 mázsás átlagot. Burgonyáiból 120— 140 mázsa volt ,a-z átlagtermés, a kukorica is megadta koidankénit a 30 .giiázsát, nem is szólva a Iáik ármányrép áróí, -amelyből ,a múlt évben kiváló termést értek -el. — Nem volt -mindig ilyen ter- saés a -szemesi határiban —— mondja &záj>U -elvt-árs, a -községi tanács elnöke, — A feíliszaiba-dülás -előtt, -amíg a- föld ai gróf trulájdo-niábaai: ▼off, alg termett valamit, -hisz trágyát évtizedek óta nem kapott. "Nehéz, szívós munkát kellett végezni ,a felszabadulás -után, hogy helyrehozzák a tóajj iermőerej-ét. Ma- már elmcradbatl/uik,, hogy jeleni- •4ő:s lépést tettünk előre a t-alaj fermőerejónék javításában, de ezt továb&ra is le,gfcint-osább feladatnak ■tekintjük. A puszfaszemiesiek igen nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a párt- éa kormányhatározaioi.. Úgy határozták, hogy tavasszal jelentősen növelik takarmány terűié lüket. Igen -elterjedt a cukornád termelése, amit -szintén takarmányozásra- -használnak fel. Stähl Mihály dolgozó paraszt -elmondja, hogy a műit 'éviben ös 200 Öüön termelt cukornádat, -ezzel -egy -pár l-cvat négy hónapig etetett. Nem is oko>z különösebb gondot StájhrMihálynak az átteleltetés, bár 5 szarvasmarhát és 2 db lo-vat kell áttelel tetnie. Úgy haiiároz-oitt, hogy vesz még -egy -tehenet, mert -a tejbeadás i-s •kévéséiib, -takarmáinya is van (bőven, meg síze-ret is állhat tenyésztéssel fogüalkozná. A ia'vasiszal már 5 holdon termel szálas takarmányt: lucernát és íltóhierét. Stahi Mihály nemcsak -az álla-t- tenryésztésnőlí híres, hanem -a gabona termeié,siben is a 'Itegjoibbak közé tartozik. Tavaly is 5 -holdról 60 mázsa Ibúzát tajk-aríbo<ttt,lbe. Pusztaszemes község dojgoz-ó parasztjai -bizakodássá! t-eíkintenek a jövő esztendő elé. A vetések is .jói tel-ein-elk, igaz, hogy -október 15- re már mindent iellvo*hett©k. De nemcsak a mezőgazdasági munkában, hanem az állam iránti kötelezettség teljesítésében is a járás legjobb községe lett Pusztaszemes i az 1953-as éviben. Szipli elvtárs büszkén mut-ogait- ! ja a kitüntetését, a járástól kapott j vámobrz,ászliólkát, Miegfogadták, j hogy ebben az -éviben is meg/lantják | „A járás legpobb begyűjtői“ cí- ! mű vándorzászlót. Ismerjük meg Zichy Mihály zalai ermekmúz* urnát A vadásztársaságok gondoskodjanak a vadak téli etetéséről A vastag hátakaró hasznos vad- j kevert szemestaJkarmányt, ocs-ut, jc.inlk tápl-á'li-ákszerzésiét leiheie'i&en- rostált gyomm-agvak-at, -olaj-osmag- né teszi. Ezért ,a vadásztársaságok I vaka't és egyéb sz em esteik a r ményt •a területükön lévő vadak éleimé- j tegyenek. nek biztosítására megfelelő meny- j A magas hótakaró alatt a nyu- tiyl-ségű és minőségű takarmányt lak is nehezebben szerzik meg .tegyenek az etetekbe. -é'íelmüket,, iciaért -a nyúl1 etetéséről Egyszerre egy-,két __napra valló j hereietek és .kcernaszén-a-cs-omók takarmányt kell kihelyezni. A fo- kihelyezésével g-ondoslkodjának ,a gply- -és fácánctetőkbe pelyvával j vadásztársaságok. Bizakodással tervezik jövőjüket a esökölyi dolgos© parasztok C-sököily község f® érezte hate* •sát az -e'-őziö néhány száraz esztendőnek, mind a wövényterme'lés, min-d az állafte-nyésztés területén. .A diáidhoz tartozó földterület főleg hamok-cis, savanyú -tálalj, ■aim-elly- böl még gyciraafdba-n elbáncíig-oit a uedves-ség, mint a kötött talajból, s így a mővéniytermelésiben -a hozam igen alacsonyra süllyedt, s enniäk következtében, a •takarmány termelte is nagyot csökkent, ama alz áll át tenyésztés rovására ment A község dolgozó parasztijai közül többe® ©ladtiáik, állataikat, mert nem találták meg 'számí-tlásukat a drága takarmányozás mellett az áKaét-einyésztésben. Állatié nyésziés nélkül viszont- jó -növénytermelés sincs, mert ha nincs állat, nincs elegendő -s.zerve.stir ágya, amely a földinek a szöks-éges táp- erejét biztosítja. így aztán t-öbb gazda földjétől ős. -ígyékezett megszabadulni, felajánlotta az áilliam- nalk, ő maga pedilg vagy az iparba vagy az állami gazdaságiba ment dolgozni. A muM 'év tavaszán már a község -szarvasimarhaálloimá- nya 334 volt, míg -azelőtt 7—800 szokott lenni állandóan, az anya- -seriés-eik száma viszont ugyanebben az időben 52 volt, pedig az- " előtt több mint 200 -anyaisent'ést számláltak a községiben. A tavaly! gazdag -esztendő, valamint a párt és a -kormány isor o- zat-cs Intézkedése újalblb lendületet ado-tt a csököly ellenék mind a földműveléshez,, mind az állattenyésztésihez. A konmányiprcgrEmm meg- jeDenés-e ó’ai- számos olyan dolgozó párását kérte v-issza földijét, mint Csruipá István és Kóc Mihály. De -nem volt nehéz a községi tanácsnak. az 557 hold tartalekterülét haszmiösdtása is-em az ősszel. A mezőgaizd-asági termelés feij- l'es,ztésiériői!i nemrég -megj-elemt határozat még nagyobb bizakodással tölti el a község -dcCIg-oaó parasztságát, nsjgyöbb kedvvel tervezge- ■tik jövőjüket-. Az uilóiblbi 2—3 hét -alatt a községben több mint 25-en vásároltak szarvasmarhát és töblb gazda vett lovat. Lovat 'vásárolt Orbán Lajos 8 holdas, P.azs Ferenc 15 hóida® 'és Csordás János is, aki 7 hold! tar- t-alékföldön igazd-álík-odilc. Jóinébá- nyaa jelentették már -b-e a gazdák közűi á községi tanácsnál, hogy földjük termők épe sséigén ek feljjavítása -érdekében osílliagfür'töt d-s alkarnak 'termelni az idén. A c-sökölyí-eik nagy bizalk-odás- sai! dolgoznak, h-oigy az áll'atn -ált.aí nyújtott lehetőségek félhasznál'á- -sávali m-éig jobban f-eil-endíts-ak köz- iségüikiben a növénytermelést és az áliattenyésztiásit is,, ame-Myel e’Jőse- gí’ik a kormányprograimm m-egv-a- iliósiítását, saját ijobfolétiük növekedését. Szorgoskodnak, tervezgetnek a haiatonkiliti Börstm tsz tagjai A balaloakiliti Dózsa tsz-ben a remény, csikorgó hideg sem vetett .'éget a munkának, ha nem is kint t mezőn, de a tsz gazdasága körül lap mint nap eleven munka főijük, ügyesek az állatok körül, mások pe- lig a magtárban foglalatoskodnak. A sz vezetői a napi munka után késő jszakákig az irodában tervezgetnek, zámítgatnak. Mindenkinek akad bőven tenni- 'alója a hideg ellenére is. Nem is aaradnának ki a közös munkából gy órára sem, hisz megtudták á nult évben, hogy csak közös munká- al, közös erővel lehet jó eredményt lérni. Ezt világosan megmutatta a árszámadás eredménye is. Csupán enyérgabonából közel 6 kg-ot ad- ak munkaegységenként, de szépen érült osztalékra burgonyából, szóéból és egyéb terményből is. Emel- att 10.24 forint is jutott egy mun- aegységre. — Még több is jutott volna — íondja Hunyinszki elvtárs, a tsz atal agronómusa — ha az elmúlt /ben valamennyi kukoricát meg- apáljuk. Nem kevesebb, mint I hold kukoricát silótakarmánynak illett letakarítanunk, ami három- :ori kapálás utón holdanként meg- ita volna a 28—30 mázsát és így bi- my közel 600 mázsa kukoricát dob- nk ki az ablakon. Csupán ezzel integy 3 kilóval több kukoricát zthattunk volna ki munkegységen- ínt. — Ez az én családomnak — vág közbe Dudás elvtárs — 30 mázsa kukoricát jelentett volna, de a többiek is szívesen vették volna, ha egy kiló helyett többet adhattunk volna. Nem számítva a többi kukoricát, amit szintén csak egyszer kapáltunk meg. Igaz, hogy nem csupán rajtunk múlott, hogy nem győztünk kapálni, mert valóban annyi ipari növényt sóztak ránk, hogy a fele is elég lett volna ilyen kis létszámnak. Nem mondjuk, hogy az idén nem vetünk ipari növényt — mert tudjuk, hogy erre igen nagy szükség van, meg jól is jövedelmez — de nem 20 holdat, mint az idén. Még ha csak az lett volna, de itt volt a bokorbab és egyéb munkaigényes növény is és így bizony amikor a kukoricát -kellett kapálni, akkor jött az egyik, jött a másik vállalat embere, hogy most a gyapot a legfontosabb, a másik meg, hogy előbb a babot kell kapálni, így bizony a kukorica csak maradt. A múlt év tapasztalataiból okulva most másképp tervezünk. — Alapos iskola volt a múlt év a kiliti Dózsa tsz tagjainak, nem is hagyjuk többé önállóságunkat senkinek elvenni. Úgy tervezzük, hogy tavasszal a kevés munkaerőt figyelembe véve kevesebb munkaigényes növényt termelünk. Már ezen az őszön is növeltük kenyérgabona vetésterületünket, mert a haiatonkiliti határ igen alkalmas búzatermesztésre. Növelik a takarmányterületet is, • mivel hogy jövőre a párt- és kormányhatározat értelmében a Dózsa tsz-ben is jelentősen növelik az állatállományt. A tavalyi 17 hold mai- lett az idén 30 hold zabosbükkönyt, 5 hold silókukoricát, 5 hold takarmányrépát vetnek az állatállomány számára. A jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében új üzemágakat létesítenek: így 10 hold területen halastavat létesítenek, amely szerény számítás szerint 50—60 ezer forint jövedelmet biztosít a tsz-nek. Ezenkívül mintegy 50 családból álló méhészetet is létesítenek. Terveik vannak az építkezéssel kapcsolatban is. Úgy tervezik, hogy tavasszal egy 50 férőhelyes, korszerű, önitatóval ellátott istállót építenek, valamint egy korszerű sertés- hizlaldát, amint Major elvtárs, a tsz elnöke mondja, ez a legfontosabb a korszerű, fejlett állattenyésztéshez. Nagy és lelkesítő feladatok állnak a haiatonkiliti Dózsa tsz tagsága előtt, olyan feladatok ezek, amelyeknek végrehajtásával még gazdagabb lesz a jövőévi zárszámadás. Nem fél a munkától a Dózsa tsz tagsága, mert tudják, hogy a közös munka meghozza gazdag gyümölcsét. Bóka Imre, Balics Gyula, Kocsis Margit és a többiek az elmúlt évhez hasonlóan ebben ,az évben is az elsők között akarnak lenni. A többiek sem akarnak alulmaradni a kormányprogramra végrehajtásáért, a boldog parasztélet megteremtéséért folytatott küzdelemben. Győri Vendel. Hazánk nagynevű festőművészei között találunk egy nevet, amely a művészettörténet grafikusainak sorában a. legelsők között szerepel. Zichy Mihály mélyen átélt, az élet széles skálájából merített témái, alkotásai tükrözik a nagy művész egyéniségét és ismertetik meg velünk Zichyt, mint embert is. Megismerjük műveiből világnézetét, egyenes jellemét. Bátran bírálta az elvilágiasodott egyházat és a Messiás, Luther Warthburgban, Auto- da-fé, Zsidó mártírok, Rombolás démonának diadala c. alkotásaiban bemutatta az egyház hatalmi törekvéseit, politikai mesterkedéseit, az inkvizíció kegyetlenségeit és nyíltan - szembehelyezkedett a háborúval, a rombolás démonával. Éppen a borzalmak bemutatásával kelt bennünk szándékosan gyűlöletet a rombolás, a háború ellen. Zichy Mihály 1827 október 27-én született a somogymegyei Zala községben. Nagyszerű tefietsége már gyermekkorában jelentkezett. Rajzolás volt a játéka és a mozgékony gyermek játszva rajzolta tele konyhájuk asztalát. Apjuk halála után anyjuk, Eperjessy Julianna vette kezébe a két Zichy-fiú nevelését. A családi hagyományokhoz híven Zichyt jogra taníttatta. Anyja ellenére azonban Pesten az Olaszországból származott Marastoni iskolájában tanult rajzolni. Nem sokkal később Bécsbe került, ahol tanulmányai mellett szorgalmasan rajzolt a uires Waldmüllernél. Nála sajátította el azt a technikát, amely élete végéig elkíséri. A természet utáni rajzolás szigorú törvényeket ismertetett meg vele, melyekhez mindig ragaszkodott. Waldmüller felismerte benne a rendkívüli tehetséget és támogatta tanulmányaiban, mert anyja, aki ellenezte művészi pályafutását, megvonta tőle az anyagi támogatást. 1845-ben első kiállításán A mentőcsónak, A koporsóba zárás, Bortól lelkesedő lovag, A haldokló lovag c. képei nagy tetszést arattak. Wald- müller — öreg korára váló tekintettel — maga helyett az orosz cár unokahúgának festőtanárául ajánlja és még abban az évben Katalin hercegnővel európai körútra indult. Ettől az időtől kezdve állandóan külföldön tartózkodott és csak rövid látogatásokra tért vissza szülőfalujába. A szabadságharc évében Szentpé- tervárott rajzolt a cár udvarában. Hazájától távol lelkesedett a szabadságért, a magyar függetlenség kivívásáért és Petőfi szabadságszeretetéből fakadt verseit illusztrálta. Származása ellenére ragaszkodott a néphez. Ezt bizonyítja, hogy egy szegény orosz lányt vett féleségül. Politikai állás- foglalása ismeretes. Haladó képei miatt itthon és külföldön is ellenséges kritikával fogadták. A szabadságot elnyomni törekvő kormányok meg éppen nem lelkesedtek a. szabadságot hirdető és az egyház álszenteskedéseit leleplező művészért, aki pellengérre állította a zsarnok királyokat és világmegváltó szabadságot -követelt. . Hosszú ideig görnyedt a cári udvar túlfeszített munkája alatt és méterszám festette, rajzolta a megrendeléseket. Művészetének éjjel hódolt és bár jólétről írt leveleiben, fizetés- emelést kért a cártól. Az udvari támadások elidegenítették az udvartól és a remélt fizetésemelés elutasítása után 1874-ben elhagyta a cári Oroszországot. Párizsba költözött. A Párizsban élő magyarok egyletet ala-' pítottak, melynek elnökéül 1875-ben Zichyt választották meg. Itt lett tanítványa a tehetséges Etlinger Mary, aki hosszú útjain elkísérte. Párizsban, felszabadulva a robotmunka alól, alkotta meg régóta elgondolt műveit a hatalom túlkapásairól. Lázit a háború borzalmai ellen, szemlélteti a társadalom erkölcsi züllését, az emberi vágyak áldozatait. Messiás c. művében nyíltan a társadalom kiközösítettjei, a munkásosztály mellett foglalt állást. Az Auto- da-fé, Szirénciklus, Egy király kegye, Orgia, Richelieu áldása c. művei mutatják szemléletének ezt az irányát. A rombolás démonának diadala c. művét a párizsi világkiállításra alkotta. A képet azonban politikai okokból eltávolították a kiállításról. Az igazi oka a -kép mellőzésének az volt, hogy szemléltető csoportokban mutatta be, mesteri elrendezéssel a német császár és a pápa nagyhatalmi törekvéseit, a feláldozott emberek csontjait, melyeken békét hirdetve trónol a pápa. Zichy Mihálynak ez a képe már nerq. egyszerű észmetolmácsoíás csupán. Ez a kép már forradalomra hívás a zsarnokság elűzésére és a béke megteremtésére. \ | Ezeket az agitáló képeket Európa- szerte kiállította, de a szervezett kritika megbuktatni igyekezett azokat mindenütt. 1882-ben ismét Pétervárott találjuk a cár udvarában. A cár újra kinevezte udvari festőnek és a meg- nemértésben, az állandó harcban elfáradt művész, már élete végéig ott is maradt. 1906 február 2-8-án halt, meg Pétervárott. Holttestét még abban az évben hazahozták. Síremléké*- Strobl Alajos híres szobrászművészünk készítette. Szülőházának falán emléktábla hirdeti nagy művészünk emlékét. A ház előtti hatalmas fenyőfák, melyek már gyermekkorában is ott susogtak, őrködnek- emléke felett. Emlékmúzeumát a Múzeumok Országos Központja a Tabtól alig három kilométerre lévő Zala községi szülőházában rendezte be. Itt, sajnos csak kevés művét láthatjuk, hiszen életének legnagyobb részét' idegenben töltötte. Alkotásainak legnagyobb része a Szovjetunióban van, ahol különös elismerésben részesül a nagy művész. A leningrádi Frmitagehan külön termet kaptak művei. Emlékmúzeumában láthatjuk hatalmas könyvtárát, melyben francia, német, orosz nyelven megtaláljuk a világirodalom nagyjait, akiknek műveit illusztrálta is. Zichy Mihály nagy köhyvolvasó volt. Illusztrálta Byron »Don Juan«-ját, Lermontov és Rusztavelli műveit, Petőfi és Arany János költeményeit, Madách »Ember tragédiája« c. művét. A múzeumban megtekinthetjük hatalmas levelezésének egyrészét, melyből megismerjük családi életét, küzdelmes sorsát, politikai állásfoglalását. Itt állították* ki Szirénciklusának II. képét. A hatalmas méretű kép nagyszerűen illusztrálja a vágyak, áldozatait, amint szenvedélyüktől. űzve esdenek a szirén kegyeiért. Ugyancsak itt találjuk az anya fájdalmát mesterien bemutató Koporsóba zárás c. képét is. Sok más művének fényképe között megtaláljuk rajz- állványát, melyen befejezetlen vázlat áll. Itt van használati eszközeinek egyrásze, gazdagon berendezett műtermének kellékei, anatómiai tanulmányaihoz szükséges csontváz is. A községi tanács új helyiséggel bővíti a múzeumot, melyben Zichy Mihály műveinek reprodukcióit, még ki nem állított emlékeit fogják kiállítani. A Megyei Tanács idegenforgalmi hivatalának irányításával már az elmúlt években is sokan felkeresték a múzeumot. Az elmúlt év nyarán Siófokról a hazánkban tartózkodó külföldi vendégek is felkeresték a múzeumot és megismerték Zichy Mihályt és művészetét. Dolgozóink csoportos utazással, kedvezményes vasúti jegygyei keressék fel Zala községet, hazánk egyik legnagyobb festőjének és rajzolójának — Zichy Mihálynak — szülőfaluját. A kaposvári és siófoki IBUSZ menetjegyiroda ehhez minden feltétéit biztosít és az utazások megszervezésével lehetővé teszi Zichy Mihály zalai emlékmúzeumának megismerését. Molnár Sándor.
