Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954. évi január hó 1 A NÖVEKEDÉS ÖSZTÖNZŐI írta: J. V. Rakityin professzor, a biológiai tudomány doktora H. G. Wells angol író egyik fantasztikus regényében olvashatunk az •♦istenek eledelérő'«: emberek, növények, állatok, madarak, rovarok óriásira nőttek tőle. A csodálatos ►•eledel« a szervezetet példátlanul gyors növekedésre serkentette. Természetesen, az a csodálatos szer az író fantáziájának szüleménye volt. De bármilyen fantasztikus is, ma már ismer a tudomány olyan anyagokat, amelyek alkalmazásával döntően szabályozni lehet a növények fejlődését. Hogyan? Az alapgondolat igen egyszerű. A tudósok számára az volt a kiinduló pont, hogy pl. az emberi szervezetet bizonyos idegen anyagok, gyakran erős mérgek, adott feltételek mellett védekezésre késztetik a betegségek ellen. — Ezek a gyógyszerek. A gyógyszerek az emberi szervezet bizonyos folyamataira serkentő, más folyamataira gátló hatással vannak: gyógyítanak. Ilyesféle kísérletek a növényvilágban is történtek. Bizonyos, növényi táplálására alkalmatlan vegyületekkel serkenteni vagy lassítani lehet a növények növekedését és egyéb élet- tevékenységét, sőt meg is lehet azt szüntetni. Hogyan hatnak a növényekre ezek a vegyületek? A normális növényi élettevékenységhez szükséges anyagokkal ellentétben zavarokat okoznak az anyagcserében. A növény védekezik, mégpedig az idegen anyag mennyiségétől függően más és más módon. Kis adag esetén növekedése gyorsul, nagyobb adagnál lassul és még nagyobb adag esetén elpusztul a növény. Ezek a hatások felhasználhatók a növénytermelés gyakorlatában. A növények élettani folyamatainak serkentése Rég bebizonyított tény, hogy éter- és kéksav gőzével vagy füstjével a nyugalmi időszakban is növekedésre > lehet serkenteni olyan növényeket,. amelyek egyébként jóval később indulnának növekedésnek. Ezzel a módszerrel például korán lehet rügyez- tetni orgonát, gyöngyvirágot, gladio- lust. Klóretilalkohollal, tiokarbamid- dal meg lehet indítani a nyári ültetésre szánt friss vetgburgonya csírázását. Történelmi tény, hogy az ősi Kínában már jóval időszámításunk előtt zárt agyagedényben tömjénfüsttel siettették a körte érését. Viszonylag nemrég derűit csak ki, hogy a tömjénfüstben etüén van, amely gyorsítja az érést. Ma ugyancsak etilén segítségével érlelik meg korábban a paradicsomot, a dinnyét és a citromféleket. A klini kertészek füstöléssel siettetik az uborka beérését. A melegházban szénnel fűthető kemencék vannak. A szénre hántott nyírfahasábokat tesznek, majd elzárják a füstvezető csövet és minden nyílást betapasztanak agyaggal. Az oxigénhiány következtében tökéletlen lesz az égés és gázok képződnek, amelyek a tégla pórusain át hagyják el a kemencét. Ezektől a gázoktól az uborka levele először halványzöld színű lesz, szélei legörbülnek, rövidesen azonban magához tér a növény, gyorsan fejlődik, s a szokottnál egykét héttel korábhan hoz termést. Ez a széngáz és az etilén hatáséira következik be.. A gyökér képződését a heteos bauxin és a bétainindolinvajsav serkenti. Meggy, szilva, berkenye, citrom, orgona, rózsa, szőlő dugványozásánál igen eredményesen alkalmazható ilyen kezelés. Jó eredményeket érhetünk el ezzel a módszerrel kifejlett fák és bokrok átültetésénél is. A paradicsomot virágzáskor egy igen bonyolult szerves sav — nátrium 2-, 4-, 5- triklorfenoxiecetsav — sójának gyenge oldatával szokták permetezni. Szép, nagy paradicsomot nyerhetünk így, amelynek alig van, vagy egyáltalában nincs is magja. Természetesen trágyázásra, műtrágyázásra és általában az agrotechnikai előírások 'betartására éppúgy szükség van most is, mint egyébként. Ezeket a serkentőszer nem helyettesíti. A növényélettani folyamatok gátlása Az airna- és körtefák szedés előtt 10—'15 nappal hullatni kezdik gyümölcseiket. Ez sokszor súlyos károkat okoz. Meg lehet előzni ezt a jelensé- j get, ha a gyümölcsfákat bepermetezzük gyenge (0.001 százalékos) alfa- naftilecetsavas oldattal. Igen fontos gátolni a tárolt burgonya csírázását. Ez megoldható az al- fanaftilecetsav metilészterével. Agyagporral keverik ezt a szert és behintik vele télen a burgonyát. A csírázás megakadályozásához szükséges mennyiségben ez a szer ártalmatlan az emberre és a háziállatokra. A későtavaszi fagyok gyakran a gyümölcsfák virágzásakor köszöntének be. Ilyen években kevés gyümölcs terem. Nincs más védekezés: késleltetni kell a gyümölcsfák virágzását. Ilyen hatású anyag is van, A kálium-alfanaftilecetsav sójának 0.05—0.25 százalékos oldatával permetezett rügyező gyümölcsfák 7—10 nappal később virágzanak. Érdekes jelenség: ha ugyanezzel az anyaggal nyáron permetezünk, előbb érik be a gyümölcs és lényegesen Kevesebb hullik le a fáról. A virágzást késleltető szer tehát sietteti a be- érést Ez a körülmény meggyőzően bizonyítja, hogy a növény különböző szervei élettevékenységük különböző szakaszaiban másként reagálnak ugyanannak a szernek azonos adagolására is. Alekszandr Fagyejev, a békeharc katonája SZOVJET IRÖ. Egyszerű, de sokatmondó meghatározás. A haladó emberek tudatában a szovjet író az igazság hirdetője és harcosa. Alekszandr Fagyejev a népből származik és művészetével a népet szolgálja. Majakovszkij, Osztrovszkij, Tyihonov, Furmanov, Fegyin, Szurkov nemzedékéhez tartozik. E nemzedék írói — Gorkij után — megalapozói voltak a szovjet irodalomnak, amely visszatükrözte az új hős megjelenését a történelem színpadán és megmutatta a Szovjetunióban végbementi mély forradalmi változásokat. Alekszandr Fagyejev a szovjet irodalom első nemzedékének jellegzetes képviselője. Szülei kapcsolatban álltak a cári Oroszországban megindult forradalmi mozgalommal. Gyermekkora Távol-Keleten, a délusszuriai határvidéken telt el. A vele egyko- rúakkal együtt dolgozott a mezőn: szántott, aratott, füvet kaszált. Fagyejev világnézete két unokafivérének, a kommunista Vsze- volod és Igor Szibircevnek hatása alatt alakult ki. A Szibircev fivérek hősiesen harcoltak az amerikai és japán intervenciósok ellen. A japánok 1920 nyarán Vszevolod Szibircevet barátjával, a távolkeleti partizánmozgalom és a vörösgárdista egységek vezetőjével, Szergej Lazóval együtt egy mozdony kazánjában elégették. A fiatal Fagyejevre mély benyomást tettek a japán és az amerikai intervenciósok vadállati kegyetlenkedései. Fagyejev saját szavai szerint a nép eszményeiért hősiesen harcoló unokafivéreinek példája korán hozzásegítette őt ahhoz, hogy megtalálja helyét a dolgozók első soraiban. A 17 éves ifjú Fagyejev belépett Lenin—Sztálin pártjába. Vladi- vosztokból a tajgára küldték, hogy együtt harcoljon a partizánokkal. Három esztendőt töltött a tajgán. ötezer kilométert járt be a munkásokkal és partizánokkal. 1921-ben Moszkvába küldték a Kommunista Párt X. kongresz- szusára. Ott látta először Lenint Irta: K. Zelinszkij és Sztálint. Röviddel a kongresz- szus előtt tört ki a fehérgárdisták lázadása a kronstadti erődben, Leningrad közelében. A X. kongresszus küldöttei közül sokan odasiettek, hogy résztvegye- nek a zendülés letörésében. Köztük volt Alekszandr Fagyejev is. Ad erőd közelében, a Finn-öböl jegén súlyosan megsebesült, ezúttal már másodszor. Első sebét egy japán golyótól kapta még 1920-ban. A seb igen súlyosnak bizonyult. Fagyejev felgyógyulása után Moszkvában maradt es beiratkozott a bányászati főiskolára. Ebben az időben kezdte meg irodalmi tevékenységét. Kezdetben csak tanulással és pártmunkájával foglalkozott, de 1927-től kezdve teljesen az irodalmi munkára tért át. Ekkor jelent meg első regénye, a »Tizenkilencen«. Fagyejev személyében nagy kommunista író jelent meg az irodalomban. Ebben a művében a művészi szó mesterének és nagy pszichológusnak bizonyult. Híven ábrázolta a nép életét, történelmének egyik döntő szakaszában. FAGYEJEV másik nagy művében, az »Utolsó udege«-ben az olvasót a távolkeleti tengermelléki tajgába vezeti. Különböző társadalmi csoportokat mutat be. A regénynek az a nagy jelentősége, hogy Fagyejev benne — Gorkij nyomán — művészi formában mutatja meg, hogyan fajzanak el szellemileg azok, akik a kapitalizmust szolgálják és hogyan emelkednek fel azok, akik a dolgozók boldogságáért vívott forradalmi harc útjára lépnek. Ezt a művét Fagyejev még nem fejezte be: a három kötetből csak kettő jelent meg. Fagyejev művei közül a legismertebb az »Ifjú Gárda«. E regényében Fagyejev a Komszomol nevelte fiatal szovjet embereket rajzolta meg. Megmutatta mélyen gyökerező szeretetüket a haza iránt, bátor készségüket, hogy életükkel is megvédelmezzék a szovjet rendszert. Fagyejev nemcsak az »Ifjú Gárda« földalatti szervezetének keletkezését és pusztulását rajzolta meg regényében, hanem ideológiai, pszichológiai szempontból jellemzését adta a szovjet ifjúságnak és az idősebb nemzedéknek. Fagyejev csaknem minden művének hősei az igaz ügy harcosai, békés természetű dolgozó emberek. A munkát szeretik. Háborút csak akkor viselnek, ha ellenség támadja meg őket. Az egyik ifjú gárdista a felgyújtott szalmakazlak láttán azt mondja: »Tanultunk, az élet tágas, napsugaras útja állt előttünk. És most mivel kell foglalkozni! De nincs más kiút...« Fagyajev műveit nagyon szeretik a szovjet olvasók. A munka és a dolgozó emberek dalnokának művészetét elismeri az egész szovjet társadalom. 1952 októberében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa Fagyaj evet a Központi Bizottság tagjai közé választotta. Alekszandr Fagyejev tevékeny békeharcos. Gyakran hallatja szavát az új háborús gyújtogatok ellen. Fagyejev a béke és kultúra kérdéseiről tárgyaló világkongresszusok szovjet küldöttségének állandó tagja. Amikor a wroclawi, newyorki, párizsi, stockholmi, varsói és más kongresszusokon felszólalt, mindig szívéből beszélt. A béke védelmében elmondott szavai a szovjet nép szavai voltak. Fagyejev egész művészetével, egész életével hitet tett e szavak mellett. A szovjet irodalom büszke arra, hogy képviselői ma a békeharcosok első soraiban haladnak. Alekszandr Fagyejev a Béke Világtanács egyik alelnöke. A DOLGOZÓK! az egész, világon, különösen a népi demokratikus országokban jól megértik, hogy minden szovjet könyvben ott van egy része a Lenin—Sztálin zászlaja alatt a kommunizmus felé haladó szovjet nép hatalmas erejének. Ez az erő jellemzi a békéért, munk áért és szabadságért, a világ dolgozóinak boldogságáért harcoló tehetséges orosz művész, Alekszandr Fagyejev műveit is. ÉRDEKESSÉGEK Az év első napjának története „Boldog újévet!“ — köszöntik egymást az emberek ezen a napon a világ nagy részén. Ment nem mindenütt ikmep'iik ma az úijév első napját és a 'történetem fótyai- mán sem minidig ez a malp volt az évkezdés napja. A január 1-i évkezdést a rómaiaktól vettük át. A középkorban azonban más 'évkezdő napok is voltak d vatiban. így pl. hosszú évszázadokon át december 25-ike volt az újév első napja. Francia- országban 1556-lg hiusv-ét vasárnapját ünnepelték az újév efliső napja gyanánt, Angliáiban 1752-ig március 2ó-íka volt az évkezdés napja. Az egyiptomi lkcpt-v,állású keresztények augusztus 1-én, a szína! keresztények pedig szeptember 1-éa kezdik az élveit. A zsidóknál Tisri hó (szeptember-G-k- tóbiex hó között) 1-én volt az újév, melyet Aidám teremtése napjának tartották. J{í * Jjí „A sírásó boldog újévet kíván“ Ez a címe annak a íelháborodott- bangú cikknek, ame yben „arról van szó, hogy a különben is töb- bé-kevésbbé babonás emberek rémületére, egy sírásó újév napján útnak indult és boldog újévet kívánva, sorra kilincselte az úri házakat“ — olvassuk a „Népjog“ című kaposvári újság ötven évvel ezelőttj újévi számában, A cikk ezzel ,s mondattal fejeződik be: „Helyesen tenné a rendőrség, ha a következő újévben gondja lenne arra, hogv a sírásó ne rontsa el az év első napja? ostoba tréfáival.“ * * * Ugyanebben az újságban „Ku- íyakorbács“ címmel arról tudósítanak, hogy két csurgói „úr“ között nézeteltérés támadt amiatt, hogy a bíróság előtt — közös megegyezés ellenére — másként vallói talk. Ezért az egyik úr ,a máskait fcutya- korbáccsa: aka.rja megfenyíteni. Táviratilag -egy tucat eisiömijnő'S'é- gű, „durvafonatú kiutyaiko-rlbácsot“ rendeltek Csurgóra. A megyei kőz- védeményt izgalomban tartó eset- rő] szóló beszámolót így fejezi be a cikkíró; „A csurgói -elbeik pedig boldogok, mert jelenleg nem rajtuk csattog a korbács“. •T -V. se „Drága a piac“ — panaszolja a cikkíró ugyanennek az újságnak a hasábjain, s többek között ezeket írja.- „A kaposvári piac cikkei oly drágák, hogy maholnap a polgárság zöme kénytelen lesz Succi koplalást metódusához jfclyamod- ni, ha anyagilag teljesen tönkre nem akar menni.“ A cikkíró a nagy drágaságért a város vezetőségét teszi felelőssé, mondván, hogy ahol a 1 síkosság 65 százalékos pótlói fizet, ott a város vezetősége többet tehetne a piac jobb és olcsóbb áruellátásáért. (NÉPJOG, 1904. január 3.) HAZÁNK HÍREI Az országiban több helyien fejlesztik a tejlbiegyüj-tő hálózatot. Ezáltal a termelők lakhely- ükhöz köze leblb adihLtjálk 'be a tejet ée a tej minősége is javul, mert a gyüj-tő- háló'zatdk új áülo-máaaiim rögltön hü- tik lés így a telj í-rrsseiblben kerül a városi feldolgozó üzemiekbe. * * „DOLGOZNAK A GANZGYÁRBAN“ A magyarországi munkásmozgalmak egyik epizódjáról is hírt ad az újság. Budapesti, december 31-i jelentés alapján írja: „A Ganz-gyári kizárás hétfőn véget ért és megkezdődik « munka“ („Somogyi Hírlap“ 1914. január L) * * A LEGRÉGIBB MAGYAR KALENDÁRIUM A leigiéigiiibíb magyar kalendáriumunk ? XVI. század első felében jelent még, amelyet a zsoJárfor- -ditó és történetíró Benczédi Szék-e,ly István szerkesztett. Emnieik a ikönyvndk egyetlen teljes ipenooinya ■a 'kolozsvárii: Erdélyi Múzeaim tulajdona. Ennék a példánynak is a tizenkettedik levele kéziraté másolat. Még egy példány van belőle a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában, amelyből összesen 4 levéli hiányzik. Az irodalomtörténészeik -sokat vitatkoztak -e naptár meigjj-eiienésé- nelk Időpontja felől. Kazinczy Ferenc a kalendárium -eiiiőhesziédiéb-ől következtetve kétség telemnek tartja, hogy ez az első nyomtatott magyar naptár, nyomtatási évét azonban -csak hoz,zá-vetc.! egese,n határozza meg. Szabó Károly és T-ofldy F-er-emc bizonyosra veszik, hogy ez a gyermekek számára .számi, legelső örökös kalendárium 1538 -ellőtt-, de legalábbis 1538 legelejém jelent meg -Krakkóiban. E naptártban érdekesek a -hónapok elé írt kétsoros verts-ek, amelyekben -a vers-elésnek ml-ág igen -kezdeítóeiges formáival találkozunk. J-amuár havára pl. ezt- áijja: „Vígan lakik Boldog-as-szony hava hő pecsenyével, Vígan tartja az ü vendégét e meleg háziba.“ Időrendben ezután Bécsiben (1571), Galgócon (1582), Nagyszombatban (1579) és Váradon (1585) j-eilent-eik meg magyar kaiem- dárLumok. * "X* * KALENDÁRIUMI BÖLCSESÉGEK Kettőt nem tanácsos venni: vénasszonyt pénzért, ó-kocsit vasáért Kettő nyilatkoztai ja ki a tudatlanságot: a hallgatás, amidőn kellene szólni; a fecsegés, amikor kellene hallgatni. Három üti ki az álmot az ember szeméből: a szükség, as adósság és a pör. Három dolog még az okos embert is megvesztegeti: pénz, bor és szerelem. Három dologban lehet az embert leginkább megismerni: midőn haragszik, mikor megrészegszik és ha valamely jószágban mással osztozik. Négyre haszontalan haragudni: farkasra a bárányért, a macskára a tejfelért, ebre a hájéit, gyermekre a kárért. Négy dolgok nem engedik magokat eltitkolni: a tűz, a szeretet, a köhögés és a szegénység, Négy dolog vagyon, melyet az ember óhajt, de soha tökéletesen el nem érhet; örömet szomorúság nélkül, egészséget betegség nélkül, aratást munka nélkül, hivatalt baj nélkül. * * * BORBAN AZ IGAZSÁG A budapesti .szálllítéberiinidezésék 'gyára 1954 első felében ezer EMAG 42 típusú cséplőgépet gyárit meEŐgazdasáigPnkniaík. Ez a munka ko-moly föladat elé állítja a gyár dolgozóit, mert először gyártanák üzemükben cséplőgépeit. Az élőké- saülieteSkst -már megkezdték * * * A falusi f ö klm ü v e.s s z-övertlkezetok a távul yánál jóval nagyabb meny- nyiséigben szállítanak élelmiszert- a 'budapesti vásárcsarnokokba és a piacokon lévő elárusltótellyelkre. A* ország -különböző tájairól hajlított sertést, füstölt és sózott szalonnát, sonkát, házikolhászt, lisztet, cukrot, babot, hagymát, zöldséget, gyümölcsöt és más egyéb élelmiszert hoznak a teherautóik. Míg 1952 december 23-án például' -másfél vagon élelmiszert hoztak Budapestre, tavaly -ugyanezen a napon négy vagonnal szállítottak. A szilveszteri' vidám hangulathoz alkalmazkodva, régi könyvekből' a borra vonatkozó néhány igazságot jegyeztünk ki. A francia így szól: Idd a vizet, mint -az ölkör, De a bort, mint egy király. Az el'asE így szól: Jobb a zavaros bor a tiszta víznél-. A beír jó, még h,a földhöz vág A -szerb így szól1: Több ember belev-ész -a Ikancsó- ba, mint a Dumába. A német így szól: Bort -a sörre, idd egyszerre, Sört a borra, hagyd máskorra. (Sárossy Gyula fordítása.) A magyar így vélekedik: Borban az igazság. („Hazánk és külföld'“ 1872.) Sz. Gy
