Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A DISZ vezetöségváiasztások tapasztalatai megyénkben A ümyótli járási tanács terve a mezőgazdasági termelés fejlesztésére Uj Szikra-könyvek RTdA MEGYE I PÁRT R IZOTTSA'GÁN AK IAPJ XI. évfolyam, 6. szám. ÁRA 50 FILLÉR ÁLLATTENYÉSZTŐINK FELADATAI Nemrég került nyilvánosságra a KV és az MT határozata a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséről. Ez a határozat megalapozza a növényter­melés és az állattenyésztés hozamá­nak emelését, olyan eszközöket ad kezünkbe, amelyek segítségéve! a fellendülés útjára, vezethetjük a me­zőgazdaságot és állandósíthatjuk an­nak növekvő, emelkedő színvonalát. A határozat megjelenése óta me­gyénk számos községéből érkeztek 5 lenné teszi a tejbeadást. Igen lénye­ges a tenyészkancák utáni fogatadó csökkentése is, ami jelentősen nö­veli gazdáinknak a lótenyésztés iránti kedvét. Az utóbbi években tapasztalható közömbösség az állattenyésztés iránt, éreztette hatását a tenyésztői mun­kában is. A megyei, járási és köz­ségi szervek nem nyújtottak kellő segítséget törzskönyvezéssel a minő­ségi egyedek kiválasztásához és azok mar be levelek, nyilatkozatok, ame- ■ széleskörű tenyésztéséhez. Megyénk­nek minden oldalról bizonyítják, ; ben mindössze 386 darab szarvasmar- hogy dolgozó parasztságunk nagy'ha all törzskönyvi ellenőrzés alatt, örömmel fogadta a határozatot. 0ogy a törzskönyvezésnek milyen je- Különösen nagy az érdeklődés az al- lentősége van a tejhozam növelésé- lattenyésztés iránt, mert ez a mező- ben arra példa Kelemen József s0_ gazdaságig termelés és egyben a jő- ; mogyszili dolgozó paraszt törzstehe- vedehnezés legalapvetőbb feltétele, j nC) amejy évente 4290 liter tejet ad Megyénk községeinek jórésze orsza-i a megyei i3Co-I500 literes évi át- gosan híres volt fejlett állattenyész- ]aggai szemben. téséről; Gölle, Kisgyalán, Csurgó,; ”A’ . . . ’ , A part- es kormanyhatarozat igen [mélyrehatóan foglalkozik az állatte­nyésztés kérdésével. A határozat megállapítja: »A& elkövetkezendő 2 —3 évben az állattenyésztésben alap­vető feladat a hozam növelése-«. Pl. Nagyberki községek dolgozó paraszt­jai mindig büszkék voltak országú- j san híres tenyészállataikra. Általá­ban elmondhatjuk, hogy megyénk mindig az élenjáró megyék között ha­ladt az állattenyésztésben. A felsza- , ,, , . . . badulás utáni években jelentős fej- megyénkben a tehenek igen alacsony lődés volt tapasztalható az a]iatlc. teJ^amat évi 52 mdlio literrel kell nyésztésben, különösen, ha figyelem- amit ha megyénk lakossága be vesszük a háború okozta puszii- kozt osztanank el, 0 3 liter tejjel ju­tásokat. Már eddig is csaknem min- jna tübb személyen,rent, den állatfajtánál elértük a háború ] Felemeíően szép feladat vár most előtti színvonalat. Különösen állami a mezőgazdaság minden egyes dol- gazdaságainkban és termelőszövetke- ; gozójára, különösen az állattenyész- zeteinkben volt tapasztalható na- , tőkre. Ennek a feladatnak a végre- gyobb arányú fejlődés. hajtásához minden adottság megvan. A mennyiségi fejlesztés mögött; cbbfn a munkákban a part azonban még mindig súlyos elmara- a kormány. Rendelkezünk megfe- dás van a minőségi állattenyésztés- !!eíö takarmánytermesztéshez alkal- ben, amiből természetesen követke- mas tcrii!et«cl, -Allatállemánymik zik az, hegy a hozam is igen ala- mennyisége is lehetővé teszi, hogy ki- csony, s így a lakosságot még min- válogassuk a tenyésztésre alkalmas, dig nem tudjuk a szükséges mérték- > legnagyobb termésképességű állato­kén ellátni húsfélékkel, tejjel, tojás- • jelentős lépést tettünk előre Péntek, 195-4 január *• HARCBAN A PÁRT- ÉS KORMÁNYHATÁROZAT MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT! Megtaláltam számításomol a jószágtenyésztésben A múltban itt voltam cseléd a Pallavicini-birtokon. Csak a fel- szabadulás óta vagyok a magam gazdája, de azóta már sokféle­képpen próbáltam. Családommal együtt 18 hold földet művelek, azonban leginkább a jószágte­nyésztésben találtam meg a szá­mításomat. Amióta a magam gaz­dája vagyok, mindig olyan álla­tot igyekeztem tartani, amelyik hasznot ad. Van egy svájci tehe­nem, amely átlagosan napi 16 liter tejet ad, s ennek van most egy bikaborja és egy másik te­hénnek szintén bikaborja, ame­lyeket szerződéses apaállatnak nevelek. Már eddig is kaptam a két' szerződéses bika után 800 forint! pénzelőleget és 8 mázsa abrakot. Hamarosan eladásra kerül mind a két apaállat, úgy számítom, hogy' darabonként 7—8000 forin­tot kapok értük. Van egy másfél­éves ménem, amelyet szintén apaállatnak nevelek, ezért is szép pénzt kapok hamarosan. Ezelőtt is jó hasznom származott fajállatok tenyésztéséből. Nem került különösebb nehézségem­be, hogy 60.000 forintért házat építsek magamnak. De most az újabb párt- és kormányhatározat óta még nagyobb kedvet kaptam fajállatok tenyésztésére és el­határoztam, hogy most két üszőt hozatok Svájcból, mivel már a svájci tehenem kiöregedőben van, meg hogy erre is ad az ál­lam kedvezményű; nekünk, dol­gozó parasztoknak. Soha ilye* jókedvvel nem terveztem, mint most és biztos vagyok benne, hogy államunk segítségével ez­után még jobb eredményt érek el az állattenyésztésben. Báli György 18 holdas dolgozó paraszt Mosdós Elősegítem kormányunk célkitűzéseinek megvalósítását sál és egyéb igen fontos, az élelme­zéshez szükséges termékekkel. Számos, állattenyésztéssel foglal­kozó szövetkezet a mi megyénkben is bebizonyította, hogy jövedelme legnagyobb forrása a minőségi állat­tenyésztés. A répáspusztai tsz pl. az elmúlt években 5 darab törzsköny­vezett, köztenyésztésre alkalmas apa­állatot adott el, melyekért közei 30.090 • forintot kapott. Most is 9 darab köz- tenyésztésre alkalmas apaállatot ne­veinek. Nemcsak a tenyésztés jelent J tsz kiváló seríésgaadozója megye- nagy jövedelmet számukra, hanem a [ szerte ismert állattenyésztő, de szá- tejtermelés is: havonta 2500—3000|mosan vannak még megyénkben állattenyésztő dolgozóink szakmai képzésében is. Megyénkben számos kiváló állattenyésztő van, akik eddi­gi munkájukkal bebizonyították, hogy nemcsak szerették ezt a mun­kát, hanem értettek is hozzá. Szőlő- si Ferenc, a répáspusztai tsz tehené­sze ma már a zootechnika minden módszerét alkalmazza állattenyésztői munkájában. Horváth Péter, Sebők László kiváló juhtenyésztők. Androkity János, a somogygeszti liter tejet értékesítenek szabadpia­con, ami szintén 9—10 ezer forintot jövedelmez havonta. A kastélyesdombói Felszabadulás tsz sertéstenyésztéséről híres a me­gyében. Számos egyénileg dolgozó pa­raszt is van megyénkben, aki a mi­nőségi állattenyésztéssel országosan is híressé vált. Kovács Ernő göllei, Széles Sándor kisgyaiáni dolgozó pa­rasztok az elmúlt évek aszályos idő­járása következtében előálló takar­oíyan állattenyésztők, akik méltán érdemelték ki a kiváló állattenyésztő címet, akik bátran küzdöttek a me­gye jó hírnevéért. Most a párt- és kormányhatározat újabb feladatokat ró állattenyésztő­inkre. Ezt azonban csak úgy tudják végrehajtani, ha a pártbizottságok, a tanácsok és különösen a szakembe­rek a gyakorlatban segítik ezek mun­káját. Feladat, hogy szüntelenül közvetlen segítséget nyújtsunk a «lányhiány ellenere is szakszerű gaz- .. ... .... . ... ..... . .... termelőszövetkezeteknek, az egyeni­dálkodassal, kiváló allattenyesztoi . . , , , , , v lotr ríninn»ac<n>4<\3r*inlr Ti.** t- nlcn. szaktudással köztenyésztésre alkal­mas állatokat adtak az országnak. leg dolgozó parasztoknak. Most első­sorban az állatok jó átteleltetésére adjanak tanácsokat és ismertessék a Ez azonban nem általános, sőt az fejlett zootechnikai eljárásokat. ’ -2 év alatt még a törzs- j Most a téli hónapokban igen nagy gondot kell fordítani a legelők, rétek rendbehozására, vízvezető árkok, csa­utóbbi 1—2 év alatt még a törzs­állattenyésztő községekben is súlyos visszaesés tapasztalható. Az alacsony hozam oka elsősorban az, hogy nem teremtettük meg az állattenyésztés­hez szükséges szilárd takarmányná- zist. Ezt az állatok igen megsinyiet- ték. Az állattenyésztés hanyatlásá­nak másik oka az, hogy nem teitük érdekeltté az állattenyésztés dolgo­zóit abban, hogy minél jobb eredmé­nyeket érjenek el. Pártunk és kor­mányunk felismerte ezeket a gátló körülményeket és már eddig is szá­mos intézkedést tett annak érdeké­ben, hogy növelje az állattenyészies iránti érdeklődést, a tenyésztői ked tornák készítésére. A határozat éta megnőtt a te­nyésztőkedv, ezért számos új mód­szer kerül felszínre. Pártszervezete­inknek nem szabad tétlenül nézniük ezt, hanem nyomban segíteniük kell a jó kezdeményezések, módszerei', széleskörű elterjesztését. Meg kell szüntetni azt a helytelen és káros nézetet, hogy az állattenyésztésbe másra már nem alkalmas dolgozó­kat küldjenek. Ezzel szemben a leg­jobb dolgozókat kell állattenyésztési vet. Egyik ilyen intézkedés a gyapjú munkával megbízni *és az állatte- beváltási árának megállapítása, mely nyésztést az egész község, tsz, állami azelőtt igen alaésony volt. A másik gazdaság dolgozóinak ügyévé kell ilyen intézkedés az új begyűjtési tenni, hogy visszaszerezhessük az ál­rendeletnek az a része, amely a te- j lattenyésztésben korábban szerzett Jó hénállomány mennyiségétől függet- j hírnevünket. A mezőgazdaság fellendítésére vo­natkozó határozatok számtalan lehe­tőséget nyújtanak a dolgozó paraszt­ságnak. Ezek a határozatok nagy vál­tozásokat hoztak Siófok dolgozó pa­rasztsága gondolkodási módjában és munkakedvében egyaránt. Én is komoly elhatározással tettem magamévá kormányunk célkitűzé­seit. A terméshozam növelése érde­kében a talaj termelékenységének növelését, annak állandó fokozását, javítását vettem előtérbe. Hogy mindezt, meg is tudjam . valósítani, első és legfontosabb feladatomnak tekintem állatállományom szaporítá­sát. Ezt rendszeres fiaztatással aka­rom elérni. Van két ökröm, két te­henem. Az egyik tehén hamarosan ellik, így máris egy számosállatom­mal több lesz. Ezenkívül van két anyakocám. Az egyik nemrég ellett: I 6 kismalaca van, a másik ellését ja- I I nuár végén, február elején várjuk. [Ennek szaporulatát is megtartom. Mindent elkövetek, hogy 1955-re annyi állatom legyen, mint a 46— 47-es években volt; 2 ökör, 3 tehén, 2 üsző és legalább 20—25 sertés. Az állatok nélkül a jó gazda nem tud boldogulni. Az állatállomány az a bástya, ahonnét a jó gazda a föld aranyát, a trágyát kapja. A jó is­tállótrágyát nem pótolja semilyen műtrágya. A jó gazdának arról sem szabad megfeledkeznie, hogy jól ke­zelje az istállótrágyát. Nem mindegy az, hogy a trágya tápereje elpáro­log, az udvaron semmisül meg, vagy teljes egészében szántás alkalmával a földbe jut. Az állatállomány fejlesztésének vi­szont a jó takarmányozási lehetőség megteremtése az alapja. Lehetőleg olyan takarmányt termelek, amely egyúttal a talajjavítást is elősegíti. Eddig 2 hold lucernát vetettem, ami nagymennyiségű szálastakarmányt biztosít, azonkívül nagyban javítja a föld termőképességét is. A lucerna hizlalja a földet, nitrogénben gaz­daggá teszi azt. A tavaszra fél hold cukorborsó termelését ütemeztem be, mert régi tapasztalataim azt bizo­nyítják, hogy ez is nagymértékben javítja a föld minőségét. Hogy minél jobban elősegítsem kormányunk célkitűzéseit, az őszie­ket is • határidőre elvetem, a téli fa­gyokra való tekintettel már előre gondoskodtam megfelelő mennyiségi műtrágyáról, hogy minél gazdagabb termést tudjak nyáron betakarítani és ebből minél több jusson ipari dol­gozóinknak is. Falusi György, Siófok. A csurgói járás DISZ-fiataljai a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért Pártunk Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa -mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtása dolgozó paraszfiatal- jainkra is fontos feladatot hárít. Fa­lusi DISZ-fiataljainknak élen kell járniok a mezőgazdasági termelés legjobb módszereinek elterjesztésé­ben. Hogy falusi fiataljaink megfe­lelően eleget tudjanak tenni a ha­tározat végrehajtásának, abban első­sorban nekünk, DISZ-vezetőknek kell segítséget nyújtanunk nekik és valamennyiünknek alaposan meg kell ismernünk a határozatot és azo­kat a módszereket, amelyekkel se­gítséget tudunk nyújtani falusi fia­taljainknak. Mi, a járási DISZ-bizottság tagjai megvitatjuk a határozatot és ismer­tetjük az alapszervezetekkel olyan formában, hogy azokon a helyeken, ahol megvolt már az új vezetőségvá­lasztás, ott ifjúsági napon vitatják meg azt. Erre az alkalomra meghív­ják a DISZ vezetői a szervezeten kí­vüli fiatalokat is. Azoknál az alap- I szervezeteknél, ahol ezután tartják a vezetőségválasztó taggyűléseket, ott a titkári beszámolóban fogják feldolgozni a határozatot és a tag­gyűlésen hozandó határozatban meg­szabják azokat a feladatokat is, ame­lyek az alapszervezet előtt állnak a határozat végrehajtása terén. Járásunk területén előadásokat fo­gunk tartani a helyes trágyakezelés­ről és egyéb mezőgazdasági szakkér­désekről. Az előadások megtartására agronómusokat és mezőgazdasági szakembereket kérünk fel. A legelők karbantartásával kap­csolatban a fiatalokat mozgósítjuk a ; legelők gyomirtására és amikor az idő megengedi, mindjárt legelőtisztí- j tó napot fogunk szervezni, amelyre • a fiatalok többségét mozgósítjuk. A mezőgazdasági termelés fokoza- : sa érdekében szakmai tanfolyamot szervezünk »Fiatalok a jó termé- i sért« címmel, ahol a fiatalok elsajá- i títhatják a fejlett agro- és zootech­nikai módszereket, ezen keresz­tül megtanulják a föld és az állatok helyes kezelését. Ilyen tanfolyamot j járásunk területén 5 községben szer- i vezünk, amelyeknek megtartására a Járási tanács mezőgazdasági osztálya I biztosít mezőgazdasági szakelőadókat. Bizottságunk minden tagja hosz- szabb ideig kint tartózkodik az alap- . szervezeteknél és ismertetni fogják pártunk Központi Vezetőségének ha- í tározatát, annak jelentőségét, hogy I valamennyi fiatal megismerje és hozzájárulhasson mezőgazdaságunk í további fellendítéséhez. • Bolla János csurgói járási DISZ-titkár. Igáévá feliéi! bözségíi igazé parasztjai kupik renéeleleif Fonyód község dolgozói már eddig is többször bebizonyították a párt­hoz és a kormányhoz való hűségüket, jelenleg sokkal nagyobb lelkesedés­sel és dolgozniakarással lendülnek neki a munkának, hogy megvalósít­sák pártunk határozatait és kormá­nyunk rendeletéit. Legutóbbi tanács­ülésünkön 140 dolgozó paraszt vett részt. A dolgozó parasztság egyem- berként helyeselte pártunk politiká­ját, de voltak olyan dolgozó parasz­tok, akik a tanácsülésen egyenként is hitet tettek emellett. Járfás János 6 holdas dolgozó pa­raszt, a mezőgazdasági állandó bi­zottság elnöke, megfogadta, hogy a. mezőgazdasági állandó bizottságot rendszeresen mozgósítja, a bizottság ! üléseit kéthetenként pontosan meg- j tartja, ezenkívül megszervezi a bízott- ; ság albizottságát is. A mezőgazdaság fejlesztésének tervét a mezőgazdasági állandó bizottság megtárgyalja és ja­vaslatot tesz a végrehajtó bizottság­nak, hogy a mezőgazdasági tervet1 súlyponti feladatnak tekintse. A községi tanács a mezőgazdaság fejlesztése mellett nem hanyagolja el 1 a begyűjtés kérdését sem. A begyüj- I tés terén járási viszonylatban a ne-, j gyedik helyet érte el. Egész évi adó- | bevételi tervét határidőre 100 szá- j [zalékra teljesítette. A mezőgazdaság és az állattenyésztés fejlesztésén kí­vül egyéb nagy terveink is vannak. Községünk fekvésénél és hatalmas forgalmánál fogva megérdemli azt, hogy mindent megtegyünk annak ér­dekében, hogy elérje azt a színvona­lat, amit Siófok üdülőváros elért. Ezeket a terveket csak akkor való* síthatjuk meg, ha nem elégszünk meg az eddig elért eredményekkel, hanem községünk dolgozó parasztsá­ga több búzát, több kukoricát, bur­gonyát termel, ‘több állatot tenyészt, államunk iránti kötelességét ebben az évben is 100 százalékra teljesíti. Ez pártunk programmja és ezt Fo­nyód község dolgozói magukévá tel­ték. Magyar Imre VB-elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents