Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-05 / 3. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1954 ja*»ár 5. A MÉH pontrendszeres jutalmazásának sikere NOVEMBER hónapban. igen sok szeml'éliöje volt az egyik ikaposvAri Scirafcataak. Megálltak előtte a piros nyakkendős úttörők, ,a DISZ- fiiatafok, de a felnőttek közül is sokam. Nézejgi ttiák a kirakatban) elhelyezett keréikipárokat, rádiókat, fényképezőgépeiket, futball okait, figyelmesen elolvasták a kirakat feliratait, plakátjait. Az állami ke- resIkc-cSetem ,s®ebibné;li-s® ffclb kirakatni mellett szinte észrevétlenül suha» nninfc tova. Ez a MÉH jutalcmtárgy káraikat — mert hisz arról1 van szó -i- ázomlhrni úgy Vonzotta a látogatókat, mint a mágnes a -vasat. Néha egész nagy „csoportok álltak előtte. — Nem tudunk elmenni a sok s-z'ip jutalcmtárgy -előtt, bogy legalább ,-gy percre -meg ne álljunk — moniditn. Pánté,r E-re-si, a közpoiati Ä. iskola tanulója, aki hu-gával, Mártával! a legszorgataia-sabb űt- törö-főmigyüjtolt közé -tartozik. — Én igen -helyesnek -tartom ezt a' ipontrend?:zsres jutalmazást, meg hogy a papírért és a rongyért is pontot tkspunk — magyarázza pad- tásai-n-k —•, .mert most v-alóban a legjobb gyűjtőké lesznek a juták maik. — Több murikámért munkahe- üyem-en több bért, a fémgyűjtésben -több p-cnffoéiyegirt kapok — mondja Csordás Jóska építőipari tanulói, akinek a- mrillén diísíiiik a kiváló fémgyüjtő jelvény. Ott vare a képe ás a kirakatban., amint a Megyei Tanács dinébe éppen- átnyújtja neki a miniszteri kitüntetést. Jóska ebben a v-eraernybem . rádiót, vagy fényképezőgépet sz.retne nyerni És nov-emiber első napjaiban m-egi-n-dult a fémgyűjtés az egész országban. Nem elősaör indultak -rohamra a fémgyűjtés siksréért magyánlk -fiataljai, nem első ízben v-er-íenyeztclk cigymáss-al iskolák, úttörő csapatok, de a pcmitibéilyegért .folly t-atcitt küzdelem ez alikaFJomm:-,!! kiül'ö-n lendületeit adott versenyüknek. Naponta jött a Mr. Hcirválfbnak és Eljaue-rnak már -több mint '600 pontja van-. Nagy Feri- úttörő eddig is szorgalmasaot -gyűjtött. A köyetik zö vasárnapi gyűjtésnél azonlb&n, még jdblbam rákapcsolt hisz o még „csafe,‘ 480 pontnál -tartott. A kásliányofc sem hagyták magukat -Siófokon- Tálas Mónika, Kapos'Váron- Horváth Anna és Bakos Judit úttörők 500 ponttal'az elsők között voltak. Könnyen értékeljük * , versenyt az osztályok és iskolák között, is a I pontvtnr: zer alapján — mondja ! Bakos eBvtáw, a Petőij-u teái ált. ! islkcía igazgató j-a. A KIK dolgozói j szintén szeretnének rósatvenni a • fémgyüjtőversenyben — -mondja, j Les-iné, a „Kiváló Fám-gyüj-tő”1 jelvény ik§tsz.Tes tulajdonosa. . A „bélyegl-áz’1 a vasgyüjtőihónaip ■végefelé m.é,g c-sak fokozódott A versenyben élenjáró Horváth-—El- iau-er-pár egy romibadfflt vadásziakat fedezett fel. A tölfclb mázsa- színesfém -értékes portokat jeten- t-eett n; kik s -még a rádió is bemondta nevüket. Nagy Férj, egy beomlott homoikbányábói, ásott elő kisvasúti isinekat. Fiataljai-nk az egész megyében Ifc-élyeglázban“ égtek. AMIKOR a megyei fémgyüjtő bizottság a verseny értékelésbfcor -kiürítette a juta-tem-kirakatot, a telkes gyűjtők szeme még egyezer végigsimc-gaitta a sok értékes jutalmat. Mindenki- szerette volna, tuldiniíi, vájjon -melyik tángyn-sk lesz ő a gazdáj a.-Megtörtént -a fcél-y/glíaipoik ellen- önzése, értékelése. M-cet már a kapó, sv-ári Liim-.Lom! Bolt -kiraka-tának -van íi- legtöbb szemiéiíőj-e. Ott és a járási telepeken van kilíiiggesztv-e a. pontverseny végeredménye. A ,,Somogyi Néplap*‘ is közölt-e- a legjobb gyűjtők ponitszámát, nyereményét. Az i kólák 'fenyő-iünn^péliyét a fémgyüjtő k jutalmazása tette még ünnepélyesebbé. A pajtások hangos éljennel és taps&aül köszöntötték a kerékpárt nyerő Hciryátjh. Ödönt, Naigy Feri-t. Horváth Ama egy Potpj-eda-karónát toppot,t. A rádiók, futbail’iollc, légpuskáik -és a tobbszáz ju;ta:c,m mintd-minid -gazdára taiái- tsto. Tölbb -n miniszteri kitüntetést is kaptak. A DliSZifi-aitíálioík -sem, maradtak lie. Elji-u-er Imre, ,,Kiváló Fémgyüjtő” "jelvényt és egy fleeréto* párt kapott. Nedevics András rádiót nyert. Teljesült Csordás Jóska vágya is: egy e-z ép -fányképe-ző- gép tett ,a. jutatom Jönnek -a- köszönő Szavak és tevéi k a ÜVIÉH- jbez Barcsról, Csurgóról-. Balatönu boglárról az iskola igazgatója- is aláírta- a levelet, melybe,n- a fiatalok megígérik, hogy a jövőben is rendszeres -fémgyüjtó'k lesznek. MINDENKI lalégeidi tt a ponit- -rendszeres ju-tailim-azúss-aií, csak Zsoh/aii Tibi kaposvári úttörő „elégedetlen*’. 586 pontjává], nem (került az élmezőnybe. No, de majd fegkiö^el-rbb — .mondj:;, és azért ■nines mit szégyellnem, biz töblb mint 10 mázsa vasat gyű jtő ttom. — Több reklamáció -a jutalmazást i-fofcőan már nincs. Igazuk volt azoknak, akik bíztak .a, po nt rendszeres jutalmazásban. A somogyi fiatalok megszerették, igazs ágasnak tartják ezt a jutalmazási módszert. A f-en-ti példák isi -azt igazolják, hogy a főpróba sikeres volt. «SPORT® Képes beszámoló jelent meg az „évszázad mérkőzéséről“ „Az évszázad mérkőzése“ (6:8) címmel! az Ifjúsági Könyvkiadónál -megjeil; m-t Szepesi- György és Lukács László színes, képes -beszá-mo- ■]ój.s, a magyar váHcg-atolbt labdarúgóé capa-tn-aik a 90 éve veretlen angol -válogatodü felett ara-tott világraszóló diadalánál. A mintegy 40 fényikléipfe.Ivéte]icii- és Szepes Béla sparltktrite Muráival ta-rkiített füset- fce.ni -S-zí ipesi György, a Magyar Rádió riportere eleveníti- fel a 6:3 izgalmas piiifanábai-t, A szerzők Ibe- s-zámo inak ez előkészületekről!, a magyar válogatott csapat -utiéimé- nyeárőí, számos oiIya.ni, érdekes epizódról, -melly-ek sem -a rádióiban » m a sajtéban nem kerültek eddig a nyilván osság elé. Végűi idéizefe- | k-elt közölnek a nyugati ea-jtó lelkes dScsénetldotő] áradozó ciMceifoől. A füzetet. Zelk Zoltán ICossuijhidíja-si költőnknek Rimes üdvözlő fáv- 1 itat”-a zárja le. A 64 oídiailas képes beszámoló igen olcsóm, 1j50-ics járón, 50 -eze-r'példányban, -keiül a 1 közönség kezébe. Az OTSB március 1-ig meghosszabbította a sportolók minősítési kérelmének beadási határidejét A minősítési kérelmek bead á sáv ad kapcsolatban az OTSB az alábbi közleményt ad la ki; Azok a sportolók, akik régi minősítési könyv ved rendelkeznek (az 1951 óla kiadott fekete fedelű, a helyi TSB-k által kiállított minősítési könyvvel) az OTSB utasítása értelmében kötelesek lettek volna az 1953. év folyamán/ az új minősítési szabályzat szerint a minősítésüket kérni, í Tekintettel a minősítés terén mutatkozó , nagyfokú lemaradásra, a sportkörök 1954 • március 1-ig kérhetik sportolóik minősítését az 1953. évi eredményei alapján. Azok a sportolók, akik 1954 március 1-ig nem kérik minősítésüket, 1954 március 1 után csak rajt- illetve játékengedéllyel szerepelhetnek a bajnokságokon és nyilvános versenyeken. 1954 március 1 után tehát csak i új minősítési könyvvel vagy rajt-, játékengedéllyel lehet bajnokságokban és hivatalos versenyeken részt venni. A sportkörök az év folyamán a gyakori figyelmeztetések ellenére igen elhanyagolták a minősítés munkát, nem törődlek azzal, hogy a sportolók részére idejében, de legkésőbb az év végéig* kérjék a minősítési,- az új szabályzatnak megfelelően az eleid eredményeik alapján. A határidő meghosszabbításával az OTSB elsősorban a sportolók érdekeit tartja szem előtt és nem akarja azt, hogy a sportolók az év folyamán elért eredményeik ellenére a .sportköri vezetők hanyagsága miatt elveszítsék minősítésüket. Különösen súlyos lemaradások vannak a j csapatsportokban, mindenekelőtt éppen a lcg- j nagyobb tömegeket megmozgató sportágban, | a labdarúgásban. j Igaz, hogy a csapatsportnál csak a bajnokság befejezése után lehet a sportolók minősítését kérni, de a megyei bajnokság október hónapban, a járási éá városi bajnokságok még élőbb befejeződtek és' a sportol ók minősítését azután kellett volna kérni. A sportköri vezetők azonban az elért eredményekkel megelégedtek és a mérkőzések, illetve a bajnokságok befejezése után úgy Mondották, további feladatuk nincs és nyugodtan várhatják az elkövetkező évet, az újabb bajnoki mérkőzések megindulását. A sportköri vezetők nagy része még mindig nem 'vesz fáradságot arra, hogy a jeBeszélgetés a járási béketalálkozó egyik küldöttével W emrégiben Nagyberkiben jár- •*- * tam és mivel a dolog úgy adódott, hogy volt egy kis időm, gondoltam, megkeresek valakit a járási béketaálkozó küldöttei közül, hogy megkérdezzem, mi a véleménye a találkozóról, hogy egy kicsit elbeszélgessünk a békebizottságok munkájáról is. Persze, ami igaz, az igaz, egy kicsit arra is kiváncsi voltam, hogy a béketalálkczón tapasztaltakat, a béketalálkozó anyagát elmondják-e küldötteink ismerőseiknek, szomszédaiknak. Ezt az elhatározásomat tett követte és ezért elindultam Nagyberkiből Kisberkibe, hogy meglátogassam Frank József elvtársat, aki novemberben a kaposvári járási bó- ketalálkozón a község küldötteként vett részt. Sokkal többet nem is tudtam Frank elvtársról, még csak annyit, hogy tagja a községi békebizottságnak. Még személyesen nem is találkoztam vele, még nem is beszélgettünk, én mégis olyan érzéssel indultam el Kisberkibe Frank József elvtárs megkeresésére, mint aki nagyon kedves ismerősét, vagy igen jó barátját indult el megkeresni, hogy vele elbeszélgessen. Tudtam, hogy Frank elvtárs is egy a sok-sok millió ember közül, akik a béke ügyéért dolgoznak, a béke fenntartásáért munkálkodnak. így gondolataimba mélyedve alig vettem észre, hogy a közel 2—3 kilométeres útnak a végére értem és már Kisberkiben vagyok. Az egyik háznál egy néni éppen a teheneket itatta. Gondoltam, tőle megkérdezem, i.smer'-e Frank Józsefet, ügy is volt. Kérdésemre a néni elmondta, persze, hogy ismeri, majd még a biztonság kedvéért hozzátette: — Ugye azt keresi, aki nemrégen Kapósban volt valami békegyűlésen? — Amikor megnyugtattam, hogy azt keresem, a néni kedvesen megmagyarázta, hol találom meg, merre lakik. Amint Frank Józsefek házába be- koDoelattam. azonnal láttam, hogy nem tévedtem, amikor olyan érzéssel indultam Frank József keresésére, mint ahogy egy kedves ismerősünket s-ekk-k; felkeresni. Beszélgetésünk közben sok minden szóba került, így többek között szó esett a járási béketalálkozóról is, ahol Frank elvtárs mint küldött vett részt. Arra a kérdésemre, hogy neki mi a véleménye a béketalálkozóról, Frank elvtárs azt mondja: — .Tudja, elvtárs, én igen nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy községünk dolgozói megválasztottak küldöttnek a járási találkozóra, őszintén mondva nem is bántam meg, hogy elmentem, hanem nagyon örültem, hogy részt vehettem a járási báketalálkozón. Tudja, nekem tetszett az egész találkozó, azért mégis legjobban az a nagy lelkesedés tetszett, amely ott minden küldöttet eltöltött. Ez úgy van, hogylia az ember ilyen helyen részt vesz, valamit mindig tanul. Én ott megtanultam azt, hogy nem elég csak a mi községünk, járásunk vagy éppen csak a mi országunk ügyes-bajos dolgait ismernünk, hanem nagyon jó, ha tudjuk azt is, mi történik más országokban, mi történik a nagyvilágban. ]%/| ajd így fűzi tovább gondola- tait Frank elvtárs: — Én magam is ott, azon a találkozón úgy fellelkesedtem, hogy nagyon szerettem volna utána egyszerre mindenkinek elmondani, amit ott láttam és hallottam. Amikor hazaértem, még aznap este elmentünk apósomékhoz. Apósoméknál akkor már ott voltak a szomszédok, meg több ismerősöm, akik mind figyelmesen hallgattak engem s egy kicsit csodálkoztak is, mert én nem igen szeretek sokat beszélni — ezt ők is tudták. De akkor sok mondanivalóm volt, hiszen arról beszélgettünk, ami legközelebb áll r.z én szívemhez is — a békéről, a béke fenntartásáról. Mi sok mindent fontosnak tartunk, de legfontosabbnak a békét tartjuk. Ezt mondta el nekem Tormási Adám báopi is, meg Pásztó Imre is, meg a többiek is, akikkel akkor este beszélgettem. Amit elmondtam, úgy láttam, tetszett az pttlévő szemszé- d'knak. és ismerősöknek. Hanem mikor arról beszéltem; hogyan harcolnak az egyszerű emberek szerte a világon a bókéért és például megJ említettem á marokkói dokkmunká- I sok harcát, Tormási Ádám bácsi j egyszerre csak közbeszólt: »Te, Jós- j ka, beszélj már erről egy kicsit többet«. Igyekeztem mindent elmondani, amit csak erről a dologról hallottam. Mért Csohány Gabriella a járási ’találkozón elmondta, hogy a marokkói nők vallási szokásból fátyol ozottan járnak és hogy tiltakozásukat kifejezzék és a munkások mellett szolidaritást vállaljanak, fátyol nélkül vonultak fel a dokkmunkásokat megtámadó rendőrök feltartóztatására. — De nemcsak ott este beszéltem ezekről a dolgokról, hanem ha megyünk a faluba, vagy jövünk a tanácsülésről, akkor is szoktunk ezekről a dolgokról beszélgetni. Persze, voltak, akik először nem akarták elhinni, amit más országok dolgozóinak békeharcáról elmondtam, amit például elmondtam a marokkói dokkmunkások és nők békeharcáról. Ezek a kételkedők ritkán olvasnak újságot — teszi hozzá magyarázólag. —• Én azokkal, akik először nem akarták ezt elhinni, többször is beszélgettem és közülük sokan, miután több hasonló példát is elmondtam nekik, ma már sokkal inkább elhiszik. A míg mi az egyszerű,. ízlésesen berendezett szobában elbeszélgettünk, kint lassan leszállt az est. Az a másfél-két óra, amelyet Frank Józsefeknél eltöltöttem, úgy elszaladt, szinté észre sem vettük, mintha csak pár percet beszélgettünk volna. Mivel az idő elég későre járt, elbúcsúztam Frank Józsefektől. Frank József búcsúzóul még hozzátette, hogy ő ezután is ugyanúgy, mint eddig mindenkinek, akivel csak beszélget, e’mondia azt, amit hallott a. járási találkozón, de nemcsak azt, hanem 3z újabb eseményeket is, amit az újságból olvas és azon lesz, hogy azt a harcos békeaíkaratot. amit a járási találkozón tapasztalt, átültesse az ismerősök és a szomszédok I telkébe is. Virányi István megyei békebizottsági titkár. ienleg érvényben lévő sporlSzabályekat és rendelkezéseket átiamdmányozzák és erniwk szellemében irányítsák a sportkörök búb? káját. Ennek következménye volit az, hogy az 1953. év .végén a későn • ébredt sportköri vezetők valósággal megrohan:ózták az illeló- kés TSí!-kot a különböző nyomtatványéképp pedig a «poriköri vezetőknek tudni ok keMowe, hogy nyomtatványokat a sportköraek beszerezni a Sportláp és Könyvkiadő Tátiba Lattól Budapest, Rákóczi-űl 50. A két hónap- h alá Ernő meghosszabbítás nem azt jeleívlft most, hogy a sportkörök ismét e«hiányágálják a minősítési munkát é« majd február utolsó napjaiban rohanják meg kéréseikkel 2a illetékes TSB-ket, hanem úgy kell végez ni ök munkájukat, hogy a hátiraíliévő időt jól haw- nálják ki, rniryj a bajnokságok mögindüLnaík, a sportolók rendelkezzenek új adnösrlásá! könyvvel, mert március 1 után csak azak a sportolók vehetnek részt a versenyeken, vagy mérkőzéseken, «kiknek birtokában van az új minősítési könyv. A minősítési kérelmieket osztályra való- tekintet nélkül az illetékes TSB-nek k<efi: benyújtani, az továbbítja az OTSB felé és ha. ormon vissza érkezik ^ akkor kapja- meg & sportoló az új minősítési könyvét. Az érdemes és I. osztályú minősítési kérelmeket az OTSB vizsgálja felül és adomáé iiyojcza, a második, harmadik és ifjúsági- mi nősí léseiket az illetékes megyei, járást és városi TSB adományozza az OTSB jóváhagyása után. A még régi minősítési könyvvel rendeUfcező- sporfcoló minősítése az 1953. év elért eredményei alapján úgy történik, hogy a sportkör né^y nyilvántartási lapot állít ki, hár«»- fényképet mellékéi az elért eredményed igazolásával együtt, csatolj«0, a kérelemhez. A rajtengedélyes sportolók min ősi lésé n-ól nyilvántartási lapot nem kell kiáMitaaTá, csak a minősítést kérő jegyzéket kell két példányban kiállítani ás az eredményt igazolójegy zőkönyvet kell csatolni. Azok a sportolók, akik 1953-ban »eari erő* sítetlék meg az előző minősítési, szintjüket* azoknak: egy osztállyá;! alacsonyabb minőid lésüket kell kérni, mert ellenkező ero'ii««! elveszíti minősítését és csak mint rajten^edé^ lyes sportoló vehet részt a vensK&vyoken. A III. osztályú sportoló, aki nem tudta minősítési szintjét megerősíteni, olvesEítii ősz- tályminősítrését és számára rajlenged®H ke® kérni. Megyénk id gén forgalmi hírei A felszabadulás utáni gyors fejlődés idegenforgalmunkban is — mint minden más téren — hatalmas eredményeket hozott. Amíg azelőtt az idegenforgalomban részvevők csaknem kizárólag a tőkések és a földbirtokosok voltak, addig a felszabadulás után a személyforgalom keretében a dolgozók hatalmas tömegei ismerték meg . hazánk természeti szépségekben, történelmi emlékekben, szebbnél-szebb, üdülőhelyekben gazdag vidékeit. Ennek megfelelően a közlekedés- és postaügyi minisztérium VIII. főosztálya, az Idegenforgalmi Hivatalok és az IBUSZ feladata, egyrészt az idegenforgalom terén a dolgozók részéről jelentkező igények kielégítése, másrészt a dolgozók minél szélesebb tömegeit bevonni az »Ismerd meg hazádat« mozgalomba. Ez a mozgalom már eddig is nagy eredményeket ért el. Szükséges azonban, hogy dolgozóinkat felhívjuk a hazánk távolabbi vidékein mindinkább kibontakozó szocialista eredmények megismerésére, természetvédelmi tájegységeink, történelmi emlékekben gazdag városaink, népművészeti tájaink felkeresésére. Ezt a feladatot megyénkben ellátja és irányítja a Megyei Tanács siófoki idegenforgalmi hivatala. A hivatalt 1953 január 1-én vette át a Megyei Tanács közlekedési osztálya. A hivatal feladata a megye területén irányítani az idegenforgalmi jelentőséggel bíró helyek látogatottságát, új idegenforgalom lebonyolításéra alkalmas helyek felkutatása és bekapcsolása az idegenforgalomba, turistautak kijelölése, diákszállók és turistaszállók létesítése, az üdülőhelyekre érkező dolgozók üdülésének tartalmasabbá tétele. Ezeket a feladatokat a hivatal a múlt évbes jól- oldotta meg és az idegenforgalmi hivatalok országos versenyében az cte ső, majd a második helyre került. Ezt a jó eredményt a párttal és & SZOT-tal, valamint a tömegszervezetekkel való jó együttműködés biztosította. Feladatainak elvégzésébe» a súlypont a Balaton somogyi partján lévő üdülőhelyekre irányult. Ezen. túlmenően azonban feladatául tűzte ki a megye belső területének bekapcsolását is az idegenforgalomba. E feladat megvalósítására már ebben az évben számos turistautat fog a- hiyatal kijelölni Kaposvár kői nyékén, a Zselicségben, a szelacskai: kelta sírokhoz stb. E munkák sikeréhez azonban nem elég csak a hivatal működése. A dolgozókra is feladatok hárulnak e munkában. Kaposvárott is, de a megyében mindenütt sok a történelmi emlék. Városunk határában a szentjakabi templomrom, a vámosi templomrom és sok egyéb műemlékünk az idők folyamán annyira- megrongálódott, hogy további fenntartása végett javításra szorul. Amíg azonban ezek a munkák megkezdődnek, az 1949/13. sz. törvényerejű rendelet szerint J.s — a dolgozók feb- adata gondosan vigyázni azok állapotára. Dolgozóink közül sokan még szűkebte hazánk. »Sornogyország« történelmi emlékeit, érdekességeit sem ismerik Ezért ezúton ismertetjük meg Somogy idegenforgalmi fontosságú helyeit és szeretnénk, ha ennek nyomán az »Ismerd meg hazádat« mozgalomba bekapcsolódva megismernék dolgozóink mindennapi életük színhelyét és környékét. Molnár Sándor. helyreigazítás Lapunk január 4-i számának 2. oldalán olvasható »Az ifjúság nevelőjévé és szervezőjévé vált a szöllős- györöki DISZ-szervezet« c. cikkben a DTSZ-titlcár neve helyesen: Túli Géza. Somogymegvei mozik műsoraVüríis Csillag: Hajókkal a bástyák ellen' 6. Szabad Hiúság: Utolsó padban 5. Siófok: Ezred fia 5. Tab: Gyermekéveim 6—7. igái: ütközet békében 9. Lengyeltóti: Kis Katalin háza-ssága 9. Csurgó: Krons-tndli tengerészek 6—7. flares: Sze.leburdi tapsi füles ß—7. llalalonboglár: Teli Vilmos 6—7. Nagyatád: Heevi emberek 0—7. Eladó 32-es tangóiuirmonika kitűnő állapotban. Ripnt Hőnai-n. 3. Két személyre kihúzható lószőr rokonié eladó, Dimitrov-u. Ró. Deccber 21—Sí-ig jelzett Iettározáisimkat 1954 január 3—8-ig barijuk meg, eron íd® alatt az árukiszo:|gá>!,ós szünetel. Somogvme gyei Va-s és Műszaki Vállalat. A Kaposvári Állami BeíegápoSónőképzfí iskola január 11-én induló évlotyajnára korlátolt számú helybeli,' vagy környéki jdlmt- kezőket elfogadunk Felvételi fehüeiefc n«eg tudhatok az rskolaveze-tőaógnél: Khpeavár. Közkórház Ápolónőképző Iskola. Jelenikezés* batáridő: január 4. A Kaposvári Textiinifivek fooőtanu'ókaS felvesz 16—28 éves korig, tel-, .bei Kindeu n2p van. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsnrakovszki Mihélv Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinba Sándor- n b Telefon: 901, 498. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utea fi Telefon: 899. Sernogymegyoi Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Izrtink-R Sándor--< 8 Telefon: Vlft. Nyomdáért felel: Hidas János.