Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 26. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 január 30. Iljicsov ismertetője a berlini értekezlet pénteki üléséről Berlin (MTI). Iljicsov, a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldötf- Bég szóvivője a pénteken este tartott sajtóértekezleten az alábbiakban ismertette a négyhatalmi értekezel Ötödik ülésének lefolyását: Az elnöklő Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy mi- - után a külügyminiszterek végeztek a napirend első pontjával, térjenek át a második pont, a német kérdés : megtárgyalására. Molotov szovjet külügyminiszter felhívta az értekezlet figyelmét arra, hogy Dulles úr felfogása téves. Az első napirendi pont ugyanis kérdéskomplexum, amely három problémából áll: katonaiból, gazdaságiból és politikaiból. Az értekezlet eddig csak a politikai kérdést tárgyalta meg és legfeljebb részben a gazdaságit, de az első napirendi pont katonai vonatkozásairól szó sem volt az eddigi tárgyalásokon. Dulles kénytelen volt elismerni, hogy kijelentése téves volt, indítványozta azonban, hogy az értekezlet ne fogadja el a Szovjetuniónak általános leszerelési világér- tekezlet létrehozására tett javaslatát és térjen át a további napirendi pontok megvitatására. Bidault a francia küldöttség nevében határozati javaslatot terjesztett be általános leszerelési értekezlet előkészítéséről. A határozati javaslat szerint az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, a Szovjetunió és Nagy-Britannia kormányai azt a felfogásukat fejezik ki, hogy együttes lépéseket kell tenni a nemzetközi feszültség csökkentésére. Ezért elhatározták, hogy az ENSZ leszerelési bizottságában együttműködnek majd általános leszerelési értekezlet létrehozásában. Éden angol külügyminiszter in- -i dítványozta, hogy ne ejtsék el a leszerelés kérdésének megtárgyalását, csak halasszák el a vitát a napirend többi pontjának elintézése utáni időre. Molotov kijelentette, hogy a ^ szovjet és a francia javaslat további megvitatását a napirend harmadik . pontjának megtárgyalása utáni időre, .halasztják. így nem valósult meg Dulles igyekezete, hogy az értekezlet utasítsa el a szovjet javaslatot. Szünet után Dullés javasolta, hogy az értekezlet térjen át a napirend második pontjának,-V a,«einet kérdés s az európai biz- 1, fonsággal összefüggő kérdések ' megtárgyalására. Mólótbv kijelentette, hogy január 27-én levelet juttatott el Edén angol külügyminiszterhez, mint a harmadik ülés elnökéhez. A levélhez mel • lékelte a Német Demokratikus Köztársaság kormányának átiratát, amely ! felkéri á négy külügyminisztert, ’ hogy a német kérdéssel kapcsolatos | tanácskozásaikba vonják be a Né- | met Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Némeíország képviselőit. A szovjet küldöttség úgy vélj — mondotta Molotov — hogy ez a kérdés teljes figyelmet érdemel. Nyugat- Németország részéről nem érkezett ugyanilyen megkeresés a négyhatalmi értekezlethez, de elképzelhetetlen, hogy Nyugat-Németország kép- viselői ne akarnák kifejteni felfogásukat azokon a tárgyalásokon, amelyek a német kérdésről folynak majd. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy a német kérdés békés és demokratikus alapon történő rendezését a németek közreműködése nélkül nem lehet eredményesen előrevinni. A szovjet külügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a német kérdés elsősorban a németek ügye i és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint Nyugat-Németország képviselőinek a tárgyalásokba való bevonása lényegesen előmozdítaná a négy külügyminiszternek a német probléma rendezését célzó munkáját. Németország két részének képvise- | lóit már csak azért is meg kell hah- ! gatni, mert a Német Demokratikus j Köztársaság kormányának erre vo- I natkozó kérését több mint 9 millió német ember aláírásával erősítette meg. Ebben a kérdésben nem lehet figyelmen kívül hagyni a német nép akaratát és természetes kívánságát. A szovjet küldöttség ezért javasolja, hogy a négyhatalmi értekezletnek a német kérdéssel és az európai biztonsággal foglalkozó tárgyalásaira hívják meg a Német Demokratikus , Köztársaság és Nyugat-Németország , képviselőit — hangoztatta Molotov mégegyszer hangsúlyozva, hogy a német kérdés megoldása elsősorban a németek ügye. Dulles amerikai külügyminiszter felszólalásában azt mondta, hogy Németországnak -ezidőszerint nincs olyan kormánya, amely törvényesen .képviselhetné az egész német lakosságot, az amerikai küldöttség ezért ellenzi, hogy német képviselőket hívjanak meg az értekezletre. Eden angol és Bidáult francia külügyminiszter ugyancsak ellenezte a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kérésének teljesítését. Mo lotov, a szovjet küldöttség vezetője óira felszólalt és a leghatározottabban tiltakozott a három nyugati hatalom e magatartása ellen. A német és az osztrák kérdéssel kell itt foglalkoznunk :— mondotta Molotov. — A szovjet küldöttség úgy véli, hogy az osztrák kérdés megvi' tatásánál meg kell hallgatni Ausztria képviselőit, a német kérdés megtárgyalásába pedig be kell vonnunk Németország mindkét részének küldötteit, Úgy hírlik, hogy a három nyugati küldöttség beleegyezett abba, hogy az értekezlet kellő időben hallgassa meg Ausztria képviselőit. Érthetetlen lenne, ha a német kérdéssel kapcsolatban másként járnánk el. Dulles úr azzal érvelt, hogy Németországnak nincs egységes kormánya. Ez igaz, i de az is tény, hogy jelenleg egységes Németország sincs és ezzel a kettősséggel számolnunk kell. Ha a nyugati hatalmak ebből a kettősségből azt a következtetést vonják le, hogy Németország egyik részének képviselőit sem kell ide meghívni, a szovjet küldöttségnek az a meggyőződése, hogy mind Kelet-, mind Nyugat- Németország küldötteinek módot keU adni felfogásuk kifejtésére. Erre már csak azért is szükség van, mivel a szovjet kormány nem ismeri kellőképpen Nyugat-Németország lakosságának nézeteit a német kérdés megoldásáról. Tekintve, hogy a mai két német rendszer alapvetően különbözik egymástól, nincs más lehetőség, mint az, hogy mind a" kettőnek a képviselőit meghallgassuk. Ha nem lennének hajlandók meghívni ide a német nép képviselőit, ezt a magatartásunkat könnyen félrema- gyáfázhatnák. Úgy foghatnák fel a dolgot, ihogy nem kívánjuk Németország újraegyesítését, vagy nem hiszünk benne és meg sem kíséreljük Kelet- és Nyugat-Németország egyesítését. A német kérdésről Berlinben tárgyalni és a tárgyalásokból a németeket kirázni annyi, mint az egész ügyet a fejetetejére állítani. A közvélemény nem fogja megérteni, miért félünk attól, hogy meghallgassuk a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselőit. Ha a német nép nélkül akarjuk megtárgyalni a német kérdést, holnap ugyanezen az alapon megpró-, hálhatjuk az úgynevezett szabad -össznémet választásokból kizárni a I németeket. A nemet nép követelésének teljesítését a józan ész kívánja —jelentette ki Molotov, majd újra javasolta, hogy a tárgyalásokba vonják be a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország kormányát is. A szovjet küldöttség azt kívánja, hogy a német kérdés megtárgyalása a németek küldötteinek meghallgatásával kezdődjék. Dulles hangoztatta, hogy az amea; iys4. Évre szé mwar-olisz ars list A magyar és olasz kormány: szág a megállapodás értelmében megbízottá inak Budapesten foly- | textil- és nehézipari nyeranyaga- tatott tárgyalásai eredményekép- kát, félkész és készgyártmányokat, pen folyó hó 26-án aláírták az' citromot szállít Magyarországnak- 1954- évre szóló árucsereforgalmi Ezek ellenében Magyarország memegállapodást, amely 1954 január 1-től december 31-ig terjedő időtartamra szabályozza a két ország között az áruforgalmat. Olaszorzőgazdasági termékeken kívül könnyűipari és nehézipari termékeket, többi között szerszámgépeket szállít Olaszországnak. V. M. MOLOTOV ÉS J. F. DUI 1 ES TANÁCSKOZÁSA AZ ATO V1KÉRDÉSRŐL Berlin. (MTI.) Mint az „AFP“ jelenti, V. M. Molotov, a Szovjetunói külügyminisztere szombaton délután tanácskozott a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében az atomkérdésről. Közölték hogy a két külügyminiszter az eljárási kérdéseket vitatta meg. Szovjet részről V. M. Molotovon kívül a tanács kozáson résztvett G. N- Zarubin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete is, amerikai részről pedig Dullesen kívül résztvett Livingtsone Merchant, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekkel megbízott államtitkára is. ÁÜa meílenes összeesküvők a csehszlovák legfelső bíróság elolt Prága. (TASZSZ.) A Csehszlovák Köztársaság Legfelső Bíróságának büntető kollégiuma január 26-tól 28-ig tárgyalta a Slánsky vezette államellenes összeeskti/ő központ bűnrészeseinek perét. A bíróság elé állították Marie Svermovát, Jarmila Taussigovát Mikulás Landát, Hanus Lomskyt, Vitezslav Fuchsot, Ervin Polákot és Bedrich Hájekot. A főügyész a hazaárulás vádját emelte ellenük. A tanúvallomásokkal leleplezett vádlottak beismerték a vádiratban felsorolt bűncselekmények elkövetését. A bíróság Marie Svernovát életfogytiglani börtönre, Jarmila Taussigovát 25 évi börtönre, Mikulás Landát és Bedrich Hájekot 20—20 évi börtönre, Ervin Polákot 18 évi, Vitezslav Fuchsot és Hanus Lomskyt 15—15 évi börtönre, valamint vagyonuk elkobzására. ítélte és megfosztotta őket kai és megdönthetetlen okmányok-' politikai jogaiktól. ta, hogy a két német küldöttség békeszerződés megkötésére és életmeghívása nem vinné előre a német beléptetésére. Molotov rövid nyilatkozatban klfo- kérdés megoldását. gásolta, hogy Eden miért nem ad viEzután Eden angol külügyminisz- lágos választ a világos kérdésre: haj- ter ismertette.’Németország úgyneve-; landó-e hozzájárulni a Német De- zett »szabad újraegyesítésének« tér- ; mokratikus Köztársaság és Nyugat- vét. Az angol küldöttség véleménye Németország képviselőinek meghívá- szeriht Németország újraegyesítését i sához, vagy sem. Ezért a kérdést és a német békeszerződés létrehozó- j minden félreértést kizáróan el keU Ifet öt mozzanatban kellene megváló- dönteni. sítani. Ezeik a mozzanatok a következők: 1. szabad össznémet választások végrehajtása; 2. a választásokból kikerült össznémet nemzetgyűlés összehívása; 3. össznémet alkotmány kidolgozása és a német béke- szerződés előkészítése; 4. az alkotX/'MllCO llClllgVZjvClt ICij UUgJ QZj CCXiXv- . ^. / r , , ^ rikíii küldöttségnek nincs hozzáten- m^ny elfogadása es osszneme m nivalója előbbi állásfoglalásához. Bi- mány alakítása a be .eszerzo es ne diault azt a véleményét nyilvánítót- . met részről történő aláírására; 5. ö NEMZETKÖZI SZEMLE A BERLINI HELYZET Berlinben hétfő óta ülésezik a négy nagyhatalom külügyminisztere. A világ békeszerető népet nagy várakozással és reménységgel figyelik a most folyó értekezlet eseményeit. 5« Már maga az értekezlet össze hívásának puszta ténye is a béke erőinek hatalmas győzelmét jelenti, A négy hatalom külügyminiszterei 1949-ben találkoztak utol iá ra. 1951-ben lelt volna volna újabb alkalom a „négy nagy“ találkozóiéra, azonban az értekezlet; előkészítésével megbízott külügyminiszterhelyettesek előzetes' megbeszélésein. a nyugati hatalmai; elodázó taktikája következtében nem tudtak megegyezni a napirendet illetően. „r óta világszerte nagyot fejlődtek a béke cs haladás erői. A jóakarata emberek százmillióinak .elszántsága véget vetett a koreai háborúnak. Vietnámban egyik vereséget a másik után szenvedik cl a francia e^pedíciós csapatok. A gyarmatok leigázott, de eeryre inkább öntudatra ébredő néoei alaposan meglazították ,a béklyókat. Énrépában Franciaország és Olaszország kormányai gyors egymásutánban váltogatják egymást. Az minden segítsége cfle- jfrf;'p..egy;k sem tud tartósan szem- i&szúMi a népíömegek egyre erősödő ellenállásával. A támadó at- ág .. , lanti szövetség, az úgynevezett európai védelmi közösség politikáin esed felé halad. A kettéosztott Németországban — amelynek né-, pe talán a legtöbbet vár a berlini értekezlettől — mindjobban növekszik a békeszerződés megkötésére, az egységes, független, békeszerető Németország megteremtésére irányuló törekvés. Molotov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője a berlini értekezlet első napján a konferencia legnagyobb érdeklődéssel várt felszólalásában három pontban jelölte meg azokat a nemzetközi kérdéseket, amelyekkel a berlini értekezletnek foglalkoznia kell; erek, mint ismeretes, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések, az öt nagyhatalom 1 inügymioiszterei tanácskozásának összehívása, a német kérdés és az európai biztonság biztosításénak feladata és az osztrák államszerződés megtärgyrdäsa. A Szovjetunió külügyminiszter rének meriontolt, világps, észszerű javaslatainak a nyugati külügyminiszterek nem mondhattak nyíltan ellent. Dulles kénytclen- kellcflen elfogadta tárgyalási alapul Molotov elvtárs javaslatait, noha megegyezte, hogy „Az ! Egyesült Államok nem kíván a Kínai Népköztársasággal, az öthatalmi tárgyalások asztalához i leülni.“ Szerdán Dulles, majd Bidault és Eden állást foglaltak az első napirendi pont megtárgyalása ellen és azt indítványozták, hogy a külügyminiszteri értekezlet ne hozzon határozatot e kérdésben, hanem térjen át a második és harmadik pont, tehát a német- és osztrák kérdés megvitatására. Molotov elvtárs nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, a Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy megvitassák a fegyverzet általa- • nos csökentésének, az öt nagyba-: talom viszonyának és a nemzetközi kereskedelem kiszélesítésének j kérdését is. A Kínai Népköztársaság ügyével kapcsolatban Molotov emlékeztetett arra, hogy a potsdami értekezleten elhatározták Anglia, a Szovjetunió, Franciaország, az Egyesült Államok és Kína külügyminiszterei tanácsának megalakítását. „Hát hogyan, — kér-, rlezte Molotov — azt követően, hogy valamennyien elismertük, szükség van az öt hatalom, köztük Kína külügyminisztereinek tanácsára, talán áthúztuk ezt a határozatot, avagy érvényben van? Néha —■ mondotta Molotov — i«rs könnyű aláírásokat áthúzni. Aláírásaink azonban kevesebbet fognak érni, ha áthúzigáliuk őket.“ i Molotov külön-külön válaszolta: három, nyugati külügyminiszter; felszólalására. DuHes — mondotta Molotov — „lehetségesnek tartja az öt állam részvételével egye? Ázsiára vonatkozó kérdések, például a koreai és az indokínai kérdés megvitatását. Ilyenformáin Dulles bizonyos mértékben elismerte a Kínai Népköztársaság ■ részvételével e kérdések megvitatásának lehetőségét üthatalmí tanácskozáson. Molotov emlékeztetett arra. hogy Bidault és Eden is elismerte, hogy az öthatalmi tanácskozás pozitív szerepet tölthet be a kérdő- j sek bizonyos csoportjának meg* j tárgyalásánál. Ezért — mondotta Molotov — számomra úgy tűnik, hogy a szóbanforgó kérdésekkel kapcsolatos további véleménycse- ] rék segítségével megszabhatnánk j az öthatalmi tanácskozás konkrét! feladatait.“ Természetesen nyugaton vannak! olyanok, akik mindent megtesznek, hogy elmérgesítsék a mnács- bozások légkörét, meghiúsítsak a berlini értekezlet sikerét. Kiderült például, hogy Adenauer berni sajtóhivatala a négyhatalmi értekezlet anyagának ismertetésére szigorú „használati utasítást“ adott a nyugatnémet koalíciós pártok lapjainak. Mindezek a mesterkedések azonban nem leplezhetik azt a nagy zavart, amelyet Molotov elvtárs bet széde keltett a nyugati táborban Ezt tükrözi a többi között a francia lapok cikkei is. A párizsi „Figaro“ szerint ,-Moloíov művészien irányította az értekezletet, rend- j kívül hevesen sikerült kissé elmozdítani azt az akadályt, amelyről mindezidáig azt hitték, hoev beláthatatlan ideig eltoríaszol ia a kommunista Kínával való othatah A szovjet küldöttség világos határozatot kíván ebben a kérdésben: igen, vagy nem. Az elnöklő Dulles megállapította, hogy a vitatott kérdésben formai határozathozatal nem történt. Az amerikai külügyminiszter az ülés elhúzódására hivatkozva szombatra halasztotta a kérdés további megvitatását. mi konferencia felé vezető utat.“ A „Combat“ felveti a kérdést, milyen következtetést lehet levonni az eddigi tárgyalásokról. A lap így ír: Arra lehet következtetni, lehetőség mutatkozik bevezető lépések tételére Kínával és Inöokfr naval kapcsolatban. A „Frane-Tireur“ a Kínával való értekezlet kérdését vizsgálva így ír: Sajnálatos ügyetlenség lenne kereken visszautasítani azt, hogy a koreai problémákon kívül más kérdéseket is megvitassanak Kínával.“ Az értekezlet csütörtöki ülésén Molotov elvtárs újabb nagyjelentőségű javaslatot terjesztett be, nevezetesen azt, hogy az ENSZ keretében 1945-ben általános !e- szereiési világértekezletet hívjanak össze, s ezen az értelcezleten vegyenek részt mind az ENSZ tagállamai, mind pedig azok a* országok, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió külügyminiszterének ezt a Javaslatát ugyanúgy, mint az eddi"! javaslatait is, osztatlan elismeréssel és lelkesedéssel fogadják. világszerte a békét szenvedélyesen óhajtó embcrmilliók. A négyhatalmi értekezlet sikerének megvan a reális lehetősége. S egy bizonyos: a r-vugati külügyminiszterek nem állhatnak fel a tárgyalóasztaltól és szakíthatják félbe az értekezletet anélkül, hogy szembe ne kerülnének a békesze» rctő népek és — elsősorban saját népeik —- akaratával, A
