Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-04 / 2. szám

Hétfő, 1954 január 4. SOMOGYI NÉPLAP A szarvasmarhatenyé^ztés egyik fontos kérdése A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének és a Magyar ‘Népköztársaság Minisztertanácsának a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló határozata megszabta az .állattenyésztés fejlesztésének útját és ütemét. Ahhoz, hegy ennek meg­felelően végre tudjuk hajtani fel­adatunkat a szarvasmarhatenyész­tésben, szükséges, hogy tisztában le­gyünk fontos tenyésztési kérdések­kel. ilyen többek közt az is, hogy mi a ecpdő' a tehénnél az elles után — hogyan kell helyesen gondozni a tehenet «3 borját. Ez annál is inkább fontos kérdés, mert a leggyakoribb jelenség, hogy az ellés után sem a tehenet, sem a boi'jút nem részesítik olyan ápolás­ban,. amilyent az állatok egészségé­nek fenntartása megkövetel s ebből sok esetben kára származik nem­csak a tenyésztőnek, hanem egész népgazdaságunknak is. Ennek elkerülése végett az ellés utáni legelső teendőnek tartsuk, hogy a tehén helyét rendbetegyük. A magzatvíztől és a vértől beszennye­zett, illetve átnedvesedett alomszal­mát távolítsuk el az istállóból és he­lyette friss, tiszta szalmát tegyünk. A tehén hátsó testrészét (combját, farát, lábszárát) és tőgyét gondo­san mossuk le tiszta, forralt, lan­gyosra lehűtött vízzel, utána pedig dörzsöljük szárazra azt. A kihevült állat meghűlésének elkerülése vé­gett takarjuk le pokróccal. Mi­után a tehén a borját lenyalta, itas­suk meg a tehenet langyos korpás, vagy lucernalisztes vízzel.. Az ellés itáni első napokban a tehenekkel leginkább korpát és szénát etessünk: általában takarmányozzunk mérsékelten, mert a bő etetés igen könnyen a őgy vizenyős duzzadását, vagy az emésztőszerv megbetegedését okoz- íatja. Eleinte zöld, besavanyított, juffasztó takarmányokat ne etes­sünk. A tehén ellés után 2—8 óra múlva egtöbbször elveti a magzatburkot poklát), de elég gyakran előfordul- íat a magzatburok visszamaradása s. Ha 24 órán belül nem távozna el i magzatburok, úgy állatorvosnak :ell beavatkoznia, mert a méhben visszamaradt magzatburok bomlás­nak, rothadásnak indul és méhgyul- ladást okozhat. Az anyaállat tisztulása rendes vi­szonyok között 6—8 napig tart, az­után a kifolyás fokozatosan csökken és a 3. héten teljesen megszűnik. Az. ellés folyamán az anya és a magzat közötti szervi összeköttetés a köldökzsinór elszakadtával meg­szűnik. A köldökzsinór rendszerint magától elszakad. Ha nem, akkor ki­főzött ollóval egy arasznyira a has­faltól vágjuk el. Ha az istállóban köldökfertőzés már előfordult, akkor a köldökzsinór csonkját ecseteljük be jódtinkturával, utána karboline- iormai. A köldököt kézzel ne érint­sük, inkéb bőszám üvegbe (pohár­ba) öntött fertőtlenítő oldatba ló­gassuk. A borjú szájában és orrában lévő nyálkát'távolítsuk el minél ha­marabb, hogy az a légzést ne aka­dályozza. Az anyaállat végignyalja az újszü­lött boriát, ezzel nemcsak a borjún lévő nyálkás-viaszos anyagot nyalja le, hanem a kisborjú szőrét is szá­razra, melegre dörzsöli és ezáltal hő­termelésre ingerli. Ha az anya nem akarja lenyalni a borját, akkor puha szalmacsutakkal, vagy tiszta ruhával kell szárazra dör­zsölni a borjú bőrét. Különös gonddal kell megdörzsölni a lábakat a vérkeringés megélénkí­tess céljából. Helytelen dolog a bor­jút sóval, vagy korpával behinteni, s ezzel rávenni a tehenet arra, hogy a borját lenyalja, mert ez a borjú érzékeny bőrének gyulladására vezet. Előnyös, ha minél előbb kerül a bor­jú gyomrába tej, mert így megindul ^ála a gyomorsavtermelés. A szájon at történő fertőzésnek ugyanis ha­talmas ellenszere a gyomorsav, mely a fertőző csírákat elpusztítja, vagy a betegítőképességüket csökkenti. Ezzel szemben sok helyen a bor­jakat 6—12 óráig nem engedik szop­ni, vagy nem itatják meg tejjel, s ezzel a borjút veszedelemnek teszik kr. A szoptatásnál is nagy gondot kell fordítani a tisztaságra. A tőgyet ajánlatos előzetesen fel­forralt és langyosra lehűtött vízzel mogmosni és tiszta, vasalt ruhával letörölni. A tőgybimbó-csatornában lévő baktériumok szaporodás köz­ben a tőgy belsejébe furakodnak, ezért szoptatás előtt az első tejsuga­rakat mind a négy tőgybimbóból ki kell fejni, l'ymódon az újszülöttet lehetőleg csíiamentes tejhez juttat­juk. Az első tejsugarakat nem a szalmára, hanem külön erre a célra szolgáló edénybe fejjük, mert ellen­kező esetben a baktériumok a tehén tőgyére kerülhetnek vissza. A borjú elhelyezésére 16—18 C fok hőmérsékletű, tisz­ta, szárazon almozott istálló szükséges. Az újszülött borjú könnyen meghűl, mert nedvesen kerül a külvilágra és felszáradása közben sok meleget ve­szít. A kosztrcmai borjak felnevelé­sénél (lásd Steimán: »A kosztxomai marha kitenyésztése«. 176—184. ol­dal) beigazolódott az a tény, hogy a borjak megbetegedésének legfőbb oka nem a hideg (az ott elég gyak­ran 15 C fokra is leszálló istálióhő- mérséklet), hanem leginkább a he­lyiség hőmérsékletének nagy ingado­zása, valamint levegőjének páratar­talma és az ammóniagőzöktől szeny- nyezett levegő is. Arra kell tehát tö­rekednünk, hogy az újszülött borjút e kedvezőtlen behatásoktól megóv/- juk. Ezért legjobb, ha száradás jután a borjút lehe'.őség szerint lég- huzatmentes borjúkeírecbe helyezzük. Ez a boriúketrec akkor felel meg céljának legjobban, ha tágas és több rekeszre osztott (a kü­lönböző borjak részére). Egyes te­nyésztők azt állítják, hogy a borjút hagyjuk az anyja mellett. Ez azon­ban csak nagy hidegben, néhány napra indokolt. Éppen így kevésbbé kedvező megoldás, ha a borjakat rö- videbb-hosszabb kötéllel anyjukhoz, vagy a jászolhoz kötjük. * De -nem he- lyes az a mód sem, ha a borjú sza­badon járhat-kelhet az istállóban, mert így könnyen fertőződhet, a te­henek is rátaposhatnak és azokat rendszertelenül szophatja. Ha a fentemlített eljárásokat pontosan betartjuk, akkor megyénk­ben is 'minimálisra csökkenthetjük a borjúelhullást, s gyorsabban gya­rapító at juk szarvasmarhaállomá­nyunkat. Haypál Tibor balaton-nagybereki áll. gazd. A munkavédelem eredményei és feladatai megyénk üzem iben Dolgozzanak lelkesen ebben az évben is a marcali járás tsz-asszonyai Járásnak 'területén a tavaszi Tunikák megkezdés,e előtt verseny Írónőt az asszonyok között a 200 lunkategység eléréséért. A ver- < any eredményes volt. Az 1952-es vben aög akadt asszony, aki 150 -200 munkaegységet ért volna e*- 953Jban azonban miár komoly fej- ■ >dés veit tapasztalható. Az asz-1 zonyok itt is, mint a termelő-' minik® más területén, jól megáílták helyüket. Horváth . Jánosné, ,a nemesd'édi 'ózsa tsz tagja 376, Kovács La- ■sné, a hclhönyei Szabadság tsz 3di,a 304. Kocsis Imrémé, a nemes­vldli Alkotmány tsz tagja 381 mon­ks egységet szerzett. Ezenkívül! a marcali járás számos ‘sz-asszonya teljesítette a tavasszal! tetj válla­lását Ezek az asszonyok nem eigy férfin tiettek "túl amellett, hogy a családi gondok nagyrésze szintén őket teúhefti. Azzaí, hölgy az asszonyok példa­mutatóan helyt álltak, kétféléikép­pen !értek el nagyobb jövedelme.: egyszer azzál, hogy a több munka­egység után a jövedelem is na­gyobb, másodszor pedig a szorgal­mas munka gyümölcsének eredmé- rveként több zz egy munkaegység­re jutó jövedelem. Ez évben erre kell törekednie minden tsz-ben dolgozó asszonynak, ■ Különösen most, a tervezések ■; előlit fontos,, hogy minden asszony • számot vessen, mit tud eflrvé- : geznl. A tsz vezetőségié segítse az j .asszonyokat, hogy iá munkáiban | minél1 eredményesebben vegyenek ; részit. Mániái több asszony zárikóz- j zék fel a versenyben élenjáróik mögé — ezzel megulknak és csa­ládjuknak szebb és gondtalanabb I életet biztosi hatnak. Puskás József levelező, Marcali. A szóládiak második otthona ^ gyűlöletes régit már unták az emberek s a maguk diján harcol ak ellene. De a Irt rendszerben nem találhatták g ellenszerét. Vigaszhellyül a- c$mát keresték, hogy korhely ké­ssél végetvess-enelk a gondnak. Az újat, amit oly regen vártak, felszabadulás hozta meg. így Isf ez Szóiádon is. Az a’Jko'ás vá- a fellángolt az emberek szívé- ij. 1953-bw se; került a kiulíúr- ihoh építésére . negvitatására Lelkesedéssel fogyták el a rvet a szólódi dc_oZók. i\éná- ,an voltak csak Zhk, akik a így nyári é;s őszi inkákra bi­rkóztak. Mr örtéi} az ;iS pt., >gy Király Józsefit egyik ajka­mmal azt m ' tejének r „Te saik menj, te c gozz, de azt em éred meg. hoy n beteszem lábamat a kultrbtthonba!“ De em í<5y érzett, csk mönd*a, mert ehezére esett az istállóban és a íezön férje nélküdolgozni. * Becsülettel elvéezit.-'k Szólódon tavaszi és a n rí munkákat. A ultúro-ttbon fal pedig egyre ímeliked'ek. Nenvol’t kéz, amely lalámi módo-’i e egitefje vo3taa e lemes munkát. Szívvel-liélekkel* 1 lolgoztak S m-n első decem- •eri hó leesett, Sulítúrotthon te- ö alatt áilGt. Dec bér 20-árn avait­öreg néninek a nevét, aki söpőir- : getett a kultúr oft/hómban, sem azét i a kis úttörőét, aki a zöld fenyő- i gallyakat hordta a díszítésihez és I sok lenne felsorolni a többi szor- goskodót is, aki az új kultúrotthon otthonossá tételén dolligozptt. ívi- j rályné ezen a napon volt ellő szőr a fcm’túrotthonban. Megnézett min- j den termet, minden szögleteit. Övér j nek érezte: mert bár egy téglát sem I tétit odébb, de férje 'helyett hélyt- állit odahaza és a mezőn. S tótok­ban, ki tudja, mit meg nem tett , volna még az új otthonért, a má- ! sedik otthonért. S amikor erre gondot, elmosolyodik. így vannak a többiek is. agy Mária, az avátóiinmep- ség szónoka megdicsérte a község dolgozóit, de azok közűi’ is Nagy József VB-elnöiköt, Kuliitzi i Korné1 VB-'itkárt jó 'Szervező j munkájúkért, idős Mohai István, j Király József, Tenta György, [Tóth István dolgozó pa pasztákat, akik kivétel nélkül minden nap részt ve't'ck az építkezésen. Be­szédét így fejezte be: „Szeressék, ; mint második otthonukat. Az >aisz- szonyok tegyék szévte szolbánt, az :ifjak és lányok táncolják «zínpad- !'án népünik gyönyörű táncait, a j köllfiészeí és irodalom szóljon a ! színpadról a színjátszóospipont tag- fainak alkáról“, — Sofloa.m szemű jfc.. ,ai ih?;k g 'r- 'iainjii' , -- O'UüaiqiTI’ N em kérdezte neg annak az két iöcölgették és 'érezték, hogy l vágyuk beteljesedett, i Sokan felszólaltak, beszéltek a 1 miumkáról, .azt is 'efJhaíározták, , hogy az esküvőket ezután a kui- ■ íúroíithonban, a második otthonuk­ban tartják meg. Saját versével köszöntő tie az építőkéit Kovács Imre Jirpkőltő is. Meleghangú ver- | s!ébiői3 íme néhány sor: ! „Ha gazdag volnék, pénzt, aranyat adnék Ereinkül nektek, nemes férfiak. De kincsem nincs más, e verset adom, Mely szívből jött, mint Virágos völgyből egy fc’.s patak. Fogadjátok e verset, e szívet És é&tetek sokáig, Kik az építkezésnél' Segítettetek“, Az egész /község lakóinak érzel­mét fejezi ki Kovács Imre, a kér- gestenyerű, egyszerű parasztember, akinek az ajka remegett a boldog­ság tel, amikor ezeket a szavakat mondta. Meggyőződitek arról a szó- ládiak, ihogy az egységes akarat, a ■közős 'szívvel': végzett munka meg­hozza gyümölcsét. jfj ste, amikor a poharak ösz- szekoccani'iak s megszólalt a muzsika, a dal, a szólód, ak a szövi ef csapatokra gondoltak és a pártra. Eták Ezeknek a .poha­raiknak az ürítése ünnepéfyes volt- — Pondor Géza — A kormányprogiramm megjelené­se óta eltelt időszakban komoly javulás mutatkozott megyénk üze­meiben a dolgozók érdekivédieíme terén. Az elért eredmények azt mulatják, hogy üzemeink vezetői­nek uagyresze megértette és ma­gáévá tette a párt Központi Veze­tősége júniusi 'határozatát és an­nak ,szelleméiben igyekszik végez­ni munlkáját. Ma már üzemeink legnagyobb részé­ben biztosítják a kollektív szerződésekben előírt szociális és munkavédelmi szoláltatá­sokat, V* s igyekeznek felbaszn-álinii a rendel- kiezésiükre álló .jóHétí keretet. Az Útfenntartó VáÜWat 'igazga­tóját például azok közölt a veze­tőik között lehet említeni, akik gondoskodnak ,a dolgozókról. Az igazgató a vállalat .dolgozóinak ré­szére munka- és védőruha felsze­relésre az illetékes minisztériurn- tói 300 ezer forintot igényelt s ezt fed Lg használta a cé’nak megfele­lően. Ez évre ugyancsak 300 ezer formtet igényeltek hasonló célok­ra. Komoly eredményeik mutatkoz­nak a Kaposvári Cukorgyárban is, ■ahoii az utóbbi időben fedentős ja­vulás álott be a munkavédelem terén. A Tejüzem vezetősége is eredményes munkát végzett e té­ren az elmúlt évben. A mezőgaz­dasági üzemek ugyancsak eredmé­nyes munkát végezték, .s fcüllönö- san kitűnik a felsobogáti állam; gazdaság, ahof korszerű fürdőt és étkez­dét kaplak az elmúlt évben a dolgo­zók. Az Alsósomcgyi Halgazdaság fürdőt és kuOtúrházat építgetett s a kutasii állami gazdaság 181 ezier foirintoit használt fel ikislakás&.pí- tésre. Az alsóbogáéi áSíami gazda­ság napközi otthont építitatiett 37 ezer forint értékben, míg 1954-re orvosi rendelő létesítésére és a napközi otthon felszerelésére 345 ezer forintot irányoztak ellő. így sorolhatnánk tovább az eredmé­nyeket, amelyek mind a kormény- progiramm cé'lk lűzéseinek meg- vá'iósui’iá'Sát, a dolgozókról valló { gcndoiskodást bizonyítják. Az eredmények mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy sajnos vannak még olyan vezetők a. megyében, ák.ik a-zt hi­szik, 'hogy a kormányprogram.!» célkitűzései, a Központa Vezetőséif hia'táro'zaitai órájuk nem vonatkoz­nak. Több üzemünk van, ahol' a vezetőség nem biztosítja a munka- védelmi feOszeréíéseket, vagy ha igen — akkor .ezt csak részben te­szik s a dolgozókat nem világosít­ják fel a munkavédedimi berende­zéseik heOy.es használatáról, alkal­mazásáról. Ezek közé a vezetők közé lehet sorolni a pusztakovácsi gépáJömás igazgatóját, a Barcsi Fűrészüzem vezetőségét Javítania kell munkáján a Sertéstenyésztő Vállalat és a BELSPED vezetősé­gének is. De találni hibát a csiHl'agpusztai állami gazdaságban is, a'bolí hely­telenül használták fej a beruhá­zási keretet; a zuhanyozót például a szabadban építették fel. Komoly hiányosságok vannak e téren még a Csurgói Lenipari Vállalatnál is, ahol bale sietvédé’mí berendezések terén különösen a roishkészítö üzem van elmaradott állapotban. Az új tervévben komolyabb gon­dot kell' fordítani üzemeink veze­tőinek a dolgozók egészségvédel­mére, a sziociáil1 s beruházásokra. De többet kell, hogy foglalkozza­nak ezzel a kérdéssel a szakszer­vezet bizottságok is. A Szakszer­vezettek Somogyin agyéi Tanácsa miegíárgySl’ta a Koznonfj Vezető­ség határozatát s a SZOT II, telje« ülésének határozatát és a jövőben ezeknek széliemében végzi mun- káláj;. Még behateblbaiti foglalkoz­nak az üzemekkel, ellenőrzik a kolliek'tiív szerződésben fogllaitafe betartását. Az üzemi bizottságok előtt most az a feladat áll, bogy mé|g foko- zobabb f,így.eleim mell kísérjék a ha­vi biztonsági szemléken azt, hogy &« üzembien milyen hiányosságok vannak a .munkavédelem 'terén. Nagyobb gondot kell fordí­tani a doteorttk balesetvédel­mi oktatására, a miu/nIk ásszá'lások. üzemj kony­hák és fürdőik ellenőrzésére, azok korsizerűlbbé tételére. És soha ne Seledjék eil iaz üzemek igazgatói, műszaki vezetői, szakszervezeti funkcionáriusai, hogy nálunk a leglőíbb .édbék az ember. Pspp Sándorné, Szakszervezetek Somogy- megyei T anácsa. 1200 munkavéde'mí fele'ő t képeznek ki a KTSZ-ek részére A Kisipari Szövetflcezeteik Köteö- < szövetllcezfetok muníkayédelím'i fcDle- nős Biztosító Intézete igiondosikodik í lőeeit kápeziik ki. A vidékein 'és » sírról is, hogy a kisipari saöw tike- - fovaroßban fél év alatt 20 taarfo- zetdkb'en miegjiavűtsák a balesetei!- lyamon. 1200 eaöve'tkieaeti tagot oik- hái'iítást, a munikavédielmiet, A biz- t/rtnák ká a bai3asetie’lhárátá.ssal és to'iító intézet jáuuér hcnapbaim egyéb munkavédieLlemmel Ikiapesolia- tanfólyam'OÍsa't indít, «mbyaken a tos tudnivalókra. Kaposvár S/ilverzier éjjel Az eredményekben gazdag ó-esz- j tett. A Megyei Tanácson ugyan­tendő't, s -a még eredményeseíbb- cs-ák a Faluszínház br gádjainak nek ígérkező új 'évet üranepeite mű®ora előzí.e meg a szilveszteri Kaposvár dolgozó népe Sziivasz- j bált. tér éjszakáján. Bsite 7 óra után i Az SZTK alközpont dolgozói a megelevenedtek a szóra'kozóhe- (Központi Rendellőintézet doiligo- Ivék, az üzemek kultúrtermei. A zóival közösen kellemes, jó han- Városi Színházban az Országos gúlát bah búcsúztak el' az ó-érvről. Filharmónia adott vidám szilvesz- Az est itt is színvonalas kultúrmű- ter' műsort a zsúfolt nézőtér elő't, sorra'1 kezdődött, majd a dolgozók míg .az üzemeik mindegy kében Ugyancsak kultúrműsor előzte meg a sziUveszteri mulatságot. Az Áramszolgáltató Vállalat dolgoz óinak a megyénkben ven­dégszereplő Állami Faluszínház „Jászai Mari“ társulatának művé­szei adtak rövid kabairéműsort, amelyet hajnaliig Xza&ó tánc kőve­az SZTK házi-zenekarának hangu- 'aifos zenéje melleit szórakoztak hajnali 5 óráig. A postám, a Téx- t ömüvekbeu, a Cukorgyárban és Kaposvár összes üzemiében ha­sonlóképpen búcsúztak . az ó-esz- tendőtŐll és ünnepelték a.z újat., az 1954-e,s esztendőt. A kormányprogramon nyomán A szántóföldi nővényt.ea-melés, I péknél. Különösen nagy jelöntősé- valamint z igyüniöítestermeSés U] növényvédő gépet kap. A mező- gépszerikesz'ő iroda a közolmulu- "bian tervezte meg a PP jelzésű, lég- poirJasztásios rendszerű permete- ! ra^ vagy a kettő fcomibinációijára: ző- ás porozcgépe't. Ez az újtipusú ■ nedves porozásira. gép, amilyenhez hasonlót Maigyar­ge van emn.ek olyan vidékeken, aholt nagyobb mennyiségű víz n.em á® rendel’kiezesre. A gép felhatsz- nálhátió permetezésre és porozás­országon még nem 'használtak, nagy hasizmára lesz a nővényvéde- ilamnek. A iliégporliasztásos rendszer * * * Sztálin városban mini'ieigy 14—15 ezer dolgozó veszi igénybe rend- szenesen a közétkeztetést. A tech­nagy előnye, hogy a permetilé t,e- 1 cikumi negyedben január 3-án ie- rületeigvségre. avagy egy fára eső :ex,&dölt be az üzemélelmezési mennyisége Jdentös mér’éfl^i. y M üz,emi koilyhájának átaíá­osöklkienthető, mert r, ködszerűnél is finomahb tömény peirmetlé uai. gyo&fo hatású a más rendszerű gé­lútiájsa é.-s ezzel 15-re emeCkedeft 3 konyhák száma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents