Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-25 / 302. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP ■■Mi illír nn—M mii—ni Péntek, 1953 december 25. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének es a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (A határozat első részét idlözö számainkban közöltihk-) a) A földművelésügyi minisztérium irányító apparátusából cs vállalataiból — az egyetemről most kikerülő fiatal szakemberekkel együtt — 2000, a népgazdaság' egyéb ágazataiból, elsősorban a begyűjtési és a kereskedelmi vállalatoktól 1000 mezőgazdasági szakembert kell 1954 első felében a termelést közvetlen irányító munkahelyekre; a helyi tanácsokhoz, a gépállomásokra, valamint állattenyésztési és talajjavítási állomásokra irányítani. b) A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezés alapján kell megszervezni. A földművelésügyi miniszter írjon ki pályázatot mindazokra az állásokra, amelyek az átcsoportosítás során "betöltésre kerülnek. A városokból falura kiköltöző szakemberek számára háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani és átköltözési költségeiket meg kell téríteni. A földművelés- ügyi miniszter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokat, lakások vásárlása, helyreállítása és építése útján. A háromhavi fizetésnek megfelelő összeg fedezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig az 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátani. c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munkahely- változtatásának megszüntetése végett azt a célt kell kitűzni, hogy a mezőgazdasági szakemberek hoszú éveken keresztül végezzék ugyanabban a gazdaságban vagy községben munkájukat, mert ez az előfeltétele annak. a helyi viszonyoknak meg.^uen a legmagasabb termést érjék el. A hosszú ideig egy helyen dolgozó, jó eredményeket elért mezőgazdasági szakemberek fizetését — a szolgálati idő fi- i gyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emelni és az elért jó eredmények alapján prémiumban kell részesíteni. d) a földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszeres továbbképzésben részesüljenek. A Gödöllői Agráregyetem mellett a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére külön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig tartó továbbképző tanfolyamok szervezését. A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, állattenyésztő állomások agronó- musai, illetve állattenyésztői mellé. 1954 március 1-ig 1500 gyakornokot kell beállítani, emellett ki kell mondani, hogy a főiskolát, illetve technikumot végzett mezőgazdasági szakemberek az iskola elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni. 4. A mezőgazdasági tudományos kutatómunka továbbfejlesztése érdekében a Tudományos Akadémia, a földművelésügyi minisztérium és a tudományos intézmények a következő elveket kövessék: a) A mezőgazdasági termelés Színvonala gyorsütemű emelése érdekében az alábbi feladatok megoldását kell a, tudományos kutató intézmények feladatává tenni: Talajaink termelékenységének gyorsütemű helyreállítása érdekében ki kell dolgozni a legfontosabb termelési tájak vetésforgó, trágyázási és talajművelési rendszerét, amely a száraz években is biztosít állandó és bő termést. A legfontosabb gabonatermelési tájakon való termelésre az eddigieknél lényegesen tér ^"képesebb, biztosabban termő, kiváló minőségű új gabonafajtákat, elsősorban búzafajtákat kell előállítani és ki kell dolgozni ezek nagy termést biztosító termelési eljárását. Állítsanak elő továbbá rövidebb tenyészidejű, bőven termő kukoricafajtákat, hogy ezáltal kukorica után is korábban lehessen vetni az őszibúzát. Az állattenyésztés takarmányalapjának megteremtése érdekében a jellegzetes tájakra öntözéses és száraz gazdálkodási viszonyok figyelembevételével ki kell dolgozni a folyamatos takarmányellátás rendszerét és a takarmánynövények termelési eljárását. Az állattenyésztési kutatás első feladatává kell tenni a takarmányozási módszerek fejlesztését, a hozamok növelését, a meglévő állatfajták tökéletesítését, valamint a törzstenyészetek szükséges mértékű továbbfejlesztését. Burgonyatermelésünk színvonalának jelentős megjavítása érdekében ki kell dolgozni a termelés komplex termelési eljárás- sát és az egyes burgonyatermelő tájak vetőgumó termelési módszerét, továbbá a-* nagyüzemű öntözéses zöldségtermelés és vetőmagtermelés termelési eljárását. A legfontosabb termelési tájakra ki kell dolgozni a szőlő- és gyümölcstermelés komplex termelési eljárását. b) A termelési feladatok eredményes teljesítése érdekében a mezőgazdasági tudományos kutatás és agropropaganda hálózatát tovább kell fejleszteni, különös tekintettel a tájtermelés jellegzetes követelményeire. A nagyobb termelési tájak kutatási intézményeit fokozatosan komplex táj- intézetekké kell kiépíteni. Feladatukká kell tenni a táj legfontosabb termelési kérdéseinek megoldását. Emellett a mezőgazdaság előtt álló központi feladatok megoldása megköveteli az országos termelésszervezési, üzem- szervezési és munkatudományi problémák vizsgálatára Mező- gazdasági Szervezési Intézet létesítését és a meglévő Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet Mező- gazdasági Gépesítési Intézetté fejlesztését. A földművelésügyi minisztérium, a megyei és a járási tanácsok a jövőben a mezőgazdaság irányításába fokozott mértékben vonják be — tanácsadói minőségben — a mezőgazdaság legkiválóbb szakértőit és kutatóit. XI. A falusi pártpolitikai munka feladatairól A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében döntő jelentőségű, hogy a falusi pártszervezetek a falusi lakosság körében céltudatos szervező és politikai fel- világosító munkát végezzenek. A falusi pártszervezetek a fel- í szabadulás óta sok nagy feladatot sikerrel oldottak meg. Munkájuk azonban az utóbbi egy-két évben visszaesett. A mezőgazdaság fellendítése érdekében az elkövet- i kező években az egyik legdöntőbb ; feladat a falusi pártmunkában j tapasztalható elmaradás, sőt visz- ! szaesés kiküszöbölése. Ebben a j falusi pártszervezeteket az egész ) pártnak segítenie kell. A falusi pártszervezetek munkájának fő fogyatékossága: a falun élő dolgozók közötti politikai munka elhanyagolása. Különösen súlyos hiba, hogy nem folyik rendszeres, állandó politikai tömegmunka a dolgozó parasztok, | köztük a. középparasztok köré- ; ben. A falusi pártfunkcionáriusok többsége nem rendelkezik az alapvető mezőgazdasági szakismeretekkel; ezért nem képesek megfelelő befolyást gyakorolni a termelésre, a termelőszövetkezetek állami gazdaságok, gépállomások, s a magasabb terméshozamának velésére. Ennek következtében a falusi pártpolitikai munka nem irányul eléggé a mezőgazdasági termelés fokozására, a terméshozamok növelésére. A pártszervezetek nem tanulmányozzák és nem tudatosítják eléggé a legjobb agro- és zootechnikai eljárásokat; nem karolják fel és nem általánosítják megfelelően a dolgozó parasztok jól bevált termelési tapasztalatait. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége utasítja a megyei és járási pártbizottságokat, a falusi pártszervezeteket, hogy mozgósítsák a falusi kommunistákat, a falu minden dolgozóját a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatok végrehajtására; karolják fel és fejlesz- szék a dolgozók helyes kezdeményezéseit, javaslatait. A Központi Vezetőség a falusi pártszervezetek külön ‘feladatává teszi, hogy segítsék a dolgozó parasztságot. a tanácsot, a földművesszövetkezeteket stb. abban, hogy a párt és a kormány intézkedései alapján messzemenően felhasználják az összes helyi lehetőségeket, erőforrásokat. Fordítsanak különös figyelmet a termelőszövetkezetek jövedelmezőségének emelésére. Fejlesszék falun a munkaversenyff A falusi párt- szervezetek nyújtsanak az eddiginél sokkal fokozottabb segítséget a kis- és középparasztoknak termelésük fejlesztésében. Mindezek érdekében: 1. Meg kell javítani a falusi lakosság körében a politikai felvilágosító munkát. A falusi felvilágosító munkában fokozottabban kell bevonni a dolgozó parasztokat és a falusi értelmiségieket. Széles körben fel kell használni az egyéni agi- tációt, a kisgyűlések, csoportos beszélgetések, tanyázó-estek, parasztgyűlések stb. változatos for- ■ máit. Jobban fel kell használni a politikai felvilágosító munkában a sajtót, a rádiót, a filmet, a könyvtárakat, a kultúrotthono- kat. A DISZ központi vezetősége tegyen megfelelő intézkedéseket a falusi DISZ-szervezetek megerősítésére. A falusi DISZ-szervezetek járjanak élen a mezőgazdasági termelés legjobb módszereinek el terjesztésében. A pártszervezetek segítsék a falun lévő ifjúsági szervezeteket abban, hogy lényegesen megjavítsák a falusi ifjúság politikai nevelését. Ezen keresztül érjék el, hogy a dolgozó parasztifjúság saját ügyének tekintse e határozat végrehajtását. Az MNDSZ országos vezetősége tegyen hatékony intézkedéseket az MNDSZ falusi szervezetei politikai munkájának megjavítására. 2. A falusi pártszervezetek törekedjenek arra, hogy a dolgozó parasztság körében végzett politikai felvilágosító munka döntően a mezőgazdasági termelés helyi pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy irányítsák, se- 1 gítsék és ellenőrizzék a falusi tanács, a falun lévő más állami és gazdasági szervek munkáját. A mezőgazdaság helyzetéért a járási tanácsok végrehajtó bizottságai a felelősek a járásban. A járási tanácsok végrehajtó bizottságainak a feladata, hogy megszervezzék a termelőszövetkezetek, a gépállomások tervszerű munkáját anélkül, hogy megsértenék e szervek önállóságát, a szövetkezeti demokráciát, a gépállomások, állami gazdaságok igazgatóinak egyszemélyi felelősségét. Döntő feladatuk az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének elősegítése, támogatása. A. pártszervezetek szigorúan őrködjenek a párt helyes paraszt politikájának végrehajtása felett: ellenőrizzék, hogy az állami, gazdasági szervek betartsák a törvényességet. Éberen őrködjenek afelett, hogy ,a dolgozó parasztság termelési kedvének, biztonságának fokozására hozott intézkedéseket az illetékes szervek végrehajtsák és betartsák. A megyei, a járási és a helyi falusi pártszervezetek a mainál sokkal fokozottabb mértékben — a párt általános politikájának megfelelően — törődjenek a falusi lakosság anyagi, szociális helyzetével. Fordítsanak nagy figyelmet a termelőszövetkezeti tagok jólétének fokozására, a gépállomásokon és állami gazdaságokban a munkásvédelem megjavítására. Keményen lépjenek fel az e téren megmutatkozó hanyagsággal és nemtörődömséggel szemben, a dolgozók jogainak biztosítása érdekében. A falusi pártszervezetek fokozottabban törődjenek a falun élő értelmiség anyagi és szociális helyzetével, életviszonyaival, segítsék, támogassák munkájukat és jogos igényeik kielégítését. Nagy gonddal segítsék elő a városokból a falura helyezett kommunisták és pártonkívüü szakemberek, dolgozók megfelelő munka- és életkörülményeinek biztosítását. 4. A járási pártbizottságok legfontosabb soronlévő feladata hogy gyökeresen megjavítsák az alapszervezetek pártirányítását, ellenőrzését. megismerjék az alapszervezetek életét. Mindenekelőtt meg kell javí- taniok a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek irányítását. A gépállomások pártszervezeteinek irányítását közvetlenül a járási pártbizottság hatáskörébe kell utalni: e munkáért a járási pártbizottság erre kijelölt titkára legyen személyszerint felelős. Meg kell szüntetni a gépállomások politikai osztályait és a politikai helyettesi tisztséget a gépállomásokon. A gépállomásokon a párttitkárt függetleníteni kell. A gépállomás traktoristái a jövőben tartozzanak a gépállomás párt- szervezetéhez. A falusi pártszervezetek megerősítésére, a helyi körülmények figyelembevételével, meg kell szüntetni a falusi alapszervezetek túlzott szétforgácsoltságát; a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban lévő alapszervezetek kivételével lehetőleg egy falusi pártszervezetbe kell tömöríteni a falun élő kommunistákat. A járási pártbizottságok fokozott segítséget nyújtsanak e falusi alapszervezeteknek. A falusi kommunisták eredményesebb munkája érdekében rendszeresíteni kell a falusi kommunisták részére a falusi pártaktívét. 5. A Központi Vezetőség kötelezi a megyei pártbizottságokat, hogy alapvetően javítsák meg a járási pártbizottságok politikai irányítását, következetesen segítsék elő a járási pártbizottságok önállóságának megszilárdítását, nyújtsanak a járási pártbizottságoknak fokozott támogatást abban, hogy mielőbb megfeleljenek új feladataiknak. A megyei pártbizottságok elsőrendű feladata, hogy a járási pártbizottságokat politikailag fejlett, kulturált káderekkel megerősítsék. A megyei pártbizottságoknak meg kell valósítaniok azt, hogy a járási pártbizottságokban agronómus is dolgozzék felelős tisztségekben; a járási pártbizottság egyik titkára lehetőleg mező- gazdasági szakember legyen. A mezőgazdasági területen dolgozó pártbizottságok megerősítésére 1954 első felében mintegy 1000 megfelelő, hozzáértő pártkádert kell mozgósítani. A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése megköveteli, hogy a falun dolgozó pártfunkcionáriusok gyorsabban és jobban elsajátítsák a mezőgazdaság alapvető ismereteit. Ezért a megyei pártbizottságok szervezzék meg, hogy a falun dolgozó pártfunkcionáriusok. egy. illetve két év alatt a szükséges mezőgazdasági szakismereteket elsajátítsák , és ebből szakvizsgát tegyenek. * A mezőgazdaság fejlesztése egész népünk közös ügye. A jólét további emelése a dolgozó nép: a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség kezébe van letéve, munkájától, szorgalmától függ sikeres megvalósítása. A Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az ország minden dolgozóját, hogy segítse diadalra vinni a magyar mező- gazdaság fejlesztésének nagy nemzeti ügyét. E terv megvalósítása szorosabbá kovácsolja a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráciánk szilárd alapját. Központi Vezetőségünk és kormányunk biztos abban, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség egységes erőfeszítéssel a kitűzött feladatokat sikerrel meg- | oldja. parasztgazdaságok nöfellendítésére, a helyes termelési ! 1 ) i i módszerek általánosítására stb. irányuljon. Hassanak oda, hogy a falú politikai és társadalmi életében a dolgozó parasztság — benne az egyénileg dolgozó parasztság — tevékenyen résztve- gyen; ehhez tömörítsék a falusi pártszervezetek és tanácsok koré a pártonkívüli dolgozó parasztok széles tömegeit. A pártszervezetek támogassák a tanácsok mellett működő mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozását és kifejlesztését. A termelés fokozásáért folytatott harcban be kell vonni a földművesszövetkezetek tagságát és a falu egyéb társadalmi szervezeteit is. Mind e szervezetek e határozatot széleskörűen vitassák meg. 3. A megyei, járási és falusi pártszervek és pártszervezetek ne sajátítsák ki a tanácsok hatáskörét, ne ők végezzék a tanácsok munkáját. A megyei, a járási, a Dolgozó parasztasszonyok megbecsülése Az MNDSZ Megyei Tiltikársáiga oklevél!1 eil tünteti ki azoteat & ter- mé’!/ö"zövetlkezi ti a-sziomyo-kait és 'Msgyermdtaes anyákat, dtí<k üz 1953. gazdaságii évben 120—200, ■vagy mniél itüübb munkaegységet érteik ej. A .göTei Lendület -tsz-ben Deres Anna 248 munkáegy.s6giet, Kesztyűs Ferencivé 197, Benoa józxöfné 152 munkaegységet. Deres Lajásná 175. Sz.lkaz Aitfdlrésné kisgyermekes anya 134. Szeli Ferenene 172 murakaiegy-ségcits ti lljieeíltettelk a.z 1953-as gazdasági évben. Deres Lajo-asszonytárs ét- moncllotltia. hogy ők a fiérjévie8 » sertéseik mellett dolgoztaik és olyan szép osztalékot kaptak. amivel nagyon miéig vaminrlk elégedve. 40 j mázsa' -búzát, 4 má.z=a árpát, 2 j mázsa zabot. 1 mázsa cukrot. 150 kg kölest, 150 kg moh art. 20 tn'á* * z§a kukoricát, 20 -mázsa sziénfát, 20 máizs'a répát és «didiig kib. 1500 forint készpénzt kaiptalk. du még a ,továbbiakban növekszaSí majd- pánz- ‘ jövedelműik. Bence Józsefivé asszonytárs az ckleval átvételékor ígéretet tett arra. hagy a ts-z-ben megiákikítja) az MNDSZ-t és úgy dolgoznak m. j-d. hogy továbbra is kiérdemeljék a'z assBomyoik bizalmát. Pcitonyban ?. küldcttválasztó nőgyűjésen dscemb'ir 14-ém 16 aaszo-nytiár-fntiik adtaik dk-íeve'iet köztük Gergic-s Jáno-snié — akiinek itt lrägyermyke ivain — 289 munka- rgységiet téíje~;it'Stt, Marsi Katalin 218 munkaegységet. GöWháes Mária 278 munkaegységet ti IfJ-esített. A br í afon ?aemeisi zúrs-zámadó közgyűlésen Balboái Méntonwét, Kis,s Lej-ősnél, a 61 éves Papp látványét és a 72 éves Bene Jánoeniét tüntették ki öleiévé!lel jó munkájuk e (.-ismeréséül.
