Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

'Csütörtök, 1953 december 24.

SOMOGYI NÉPLAP

3

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről

(Folytatás a 2. Mairól.)

f) Az 1956. év végéig el kell érni, äiogy lehetőleg minden állami gazdaságnak és minden 200 holdon felüli földterülettel rendelkező termelőszövetkezetnek legyen juhtenyésze- te. Ennek érdekében folytatni kell a •szerződéses báránynevelési és ürü- tartási akciót.

• g) Fel kell számolni a juhrühössé- get. A földművelésügyi miniszter és ■a könnyűipari miniszter szervezzen mozgó, gépi nyíró és rüh elleni fü- rösztő brigádokat, amelyek a helyszínen végezzék a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok juhállományának nyílását és fürösztését.

5. BAROMFITENYÉSZTÉS.

a) A baromfi törzsállományt a la- 'kosságnak tojással és hússal való jobb ellátása érdekében 1956. év végéig legalább 20 millióra kell növelni, amelyből kb. 1 millió a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, 19 millió pedig a dolgozó parasztság tenyésztésében legyen. A törzsál! atállományból 17 millió darab tyúkféle, 250 ezer darab pulyka, 1,500.000 darab lúd, 1,200.000 darab kacsa legyen.

7. HALTENYÉSZTÉS.

a) Dolgozó népünk bőséges élelmiszerellátása érdekében nagy mértékben fejleszteni kell a haltenyésztést, A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan olyan területeken, ahol a vízellátás gazdaságosan biztosítható, halastavakat kell építeni. A termelőszövetkezetekben a tógazdaságok területét a jelenlegi 500 kát. holdról 1956-ig legalább 6500 kát. holdra, az állami halastavak területét pedig 18 ezer kát. holdról 46 ezer kát. holdra kell növelni. El kell terjeszteni a haltenyésztést a rizsterületeken is.

A halhozamot a tógazdaságokban a jelenlegi kát. holdankénti 200 ugrói 1956-ig 310 kg-ra kell emelni, így a természetes vizek halhozamával az ország haltermelését a jelenlegi 70 ezer mázsáról három év alatt háromszorosára kell növelni. A tógazdaságokat elegendő takarmánnyal, korszerű gépi felszereléssel és szállító- eszközzel kell ellátni.

b) A halivadékellátás megjavítására 1956-ig legalább 4 ezer kát. holdon speciális ivadéknevelő gazdaságokat kell létesíteni. A tógazdaságok jobb kihasználása érdekében — ahol a lehetőségek megengedik — a haltenyésztést össze kell kapcsolni a kacsaneveléssel és sertéshízlalással.

A tyúkok évi tojástermelésének az *

1956. év végére országos átlagban el j A halkitermelést a természetes vi- kell érnie a 90 darabot, ezen belül az j zekben is fokozni kell, a halfogási állami gazdaságokban a 120, a tér- technika megjavításával és a halutánpedig a 100

■melőszöTet kezetekben •darabot.

b) Elsősorban a kettős hasznosítású magyar tyúkfajtákat kell az egész országban elszaporítani. A leghorn- íajta terjedését tojástermelő nagyüzemekben. városkörüli tenyészetekben kell elősegíteni. A magyar fajta tyúkokból a Dunántúlon elsősorban a sárga és kendermagos, az Alföldön a sárga és fehér, az ország egyéb részein a kendermagos fajtát kell elszaporítani. Az egyéb baromfifélék ......

közül az ország egész területén a ^fhozamok gyors noveleset, a tér bronzpulyka, a kékesszürke gyöngyös, j me ekenyseg emeleset es a nehez a fehértollú magyar lúd, a pekingi és; testimunka kiküszöbölését.

a fehértollú magyar kacsa elszaporí- j a mezőgazdaság gépesítésének fására kell törekedni. j egyes területein értünk el eredméc) A keltetőgépek kapacitását úgy n^ket. Mintegy 14.000 traktor,1400

kell növelni, hogy 1954-ben 10.8, j hazai gyártású kombájn, 3000 keve1QKKJW, 1K 19KfiJv.n 18 millió na- ‘ koto-aratogep es tobbtizezer egy eb

pótlás állandó biztosításával.

IX.

A mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozásáról és a gépállomások munkájának megjavításáról

A gépesítés fokozása mezőgazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. Lehetővé teszi a mezőgazdaságban — különösen a nagyüzemekben — a ter1955-ben 15, 1956-ban 18 millió naposcsibe keltetését tegyék lehetővé.!

munkagép — közöttük számos teljevan már használatEnnek megfelelően bővíteni kell a sen új ÚPUS . , ,

keltetőállomácok hálózatát. A kel- j ba,n- “el a folyo evben mintegy tetőállomásokm csak vérvizsgálta ál- j rpndéjmillió an.±í

A. ! a szükségletnek megfelelően kell fo'

* kozni a kisgépek és a mezőgazdasági 1 El kell érni, hogy a termeloszo-• szeráruk gyártását.

vetkezetekben es allami gazdaságok-! ban a tarlóhántás 1954-ben lehetőleg; 3. A mezőgazdasági gép- és trakteljes mértékben, 1956 végéig a ga- j torgyártásban a gépek előírt minősé- bonabetakarítás 80 százalékban, a ! gét feltétlenül biztosítani kell. Ennek takarmánykaszálás 70 százalékban! érdekében:

gépesítve legyen. Ezek mellett a leg- í a) A kohó- és gépipari miniszter fontosabb feladat a cukorrépa, ku- j biztosítsa az előírt méretű és minő- korica, napraforgó, burgonya, az ipa- j ségű anyagokat. A gyáraknak meg rí növények termelésének és az ál- kell tiltani, hogy az előírástól eltérő lattartás munkafolyamatainak jelpn- j méretű vagy minőségű anyagot hasz- tősmérvű gépesítése. j náljanak fel a mezőgazdasági gépA nehézipari miniszter gondoskod-! gyártásnál, jék arról, hogy 1956 végéig a gépál-! b) A földművelésügyi miniszter íomások, állami gazdaságok, kísérleti í minden mezőgazdasági gép- és traktorgyárba állandó átvevőt állítson be, akinek feladata, hogy a gyártmányok minőségét gyártás közben is ellenőrizze.

és tangazdaságok be legyenek kapcsolva az országos villamoshálózatba.

A gépállomások és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére is nyújtsanak hathatós segítséget, főleg a szántásnál, cséplésnél, silózásnál, vetőmagtisztításnál stb. Gondoskodni kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kisgép- és szeráru- igényeinek kielégítéséről.

2. A mezőgazdaság gépekkel és eszközökkel való ellátása érdekében:

a) A kohó- és gépipari miniszter _ biztosítsa 1954-ben 4 ezer, 1955-ben j és a tartalékalkatrészellátásban mu- 4 ezer, 1956-ban 5 ezer darab G—35- | tatkozó súlyos zavarokat. A kohó- és ös izzófejes traktor' legyártását. A; gépipari miniszter, a nehézipari mitraktorgyártásba vonjon be egyéb niszter és a földművelésügyi miniszc) Minden mezőgazdasági gép- és traktorgyárban kiszolgáló (service) részleget kell létesíteni. Ennek kötelessége az üzemeltetés helyén a gépeknél felmerült hibák kiküszöböléséhez szerelők küldése, a gyártmányok minőségének a jótállási időn túl is figyelemmel kísérése.

4. Fel kell számolni az üzemanyaggépipari üzemeket is;

tér gondoskodjék arról, hogy az üzemanyag és alkatrész kellő meny- nyiségben és időben, a felhasználás

gondoskodjék arról, hogy a DT—

54 jelű szovjet lánctalpas traktor! helyén rendelkezésre álljon. A kohó- mintajara készülő, nagyteljesitmé yu ; é gépipari miniszter 1954-ben éte- szantótraktor hazai sorozatgyártása £ pótalkatrészgyárat,

három even belül megkezdődhessek.

A földművelésügyi miniszter a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben 1954 március 1-ig állapítsa meg a szükségletnek megfelelő tartalékalkatrészgyártás, az elosztás és felhasználás rendszerét.

A bel- és külkereskedelmi miniszter gondoskodjék 1954-ben ezer darab, 1955—1956. években évi 2 ezer darab Univerzál-traktor behozataláról.

b) A talajművelés céljaira 1954-ben \

5500, 1955—1956-ban 7—7 ezer da-í 5. A mezőgazdaság gépesítésének rab előhántós traktorekét kell gyár- j meggyorsítása érdekében az Orszá- tani, a traktorok kihasználásához j gos Tervhivatal elnöke a kohó- és szükséges egyéb talajművelőgépek- gépipari miniszterrel együtt: kel és felszerelésekkel együtt. Ki kell; a) A traktorok és mezőgazdasági alakítani az egyirányú tárcsát úgy,; gépek gyártásával foglalkozó gép- hogy sorozatgyártása 1955-ben meg-( gyárak gyártási profilját haladékta- indulhasson. j lanul rendezze. Hiányzó kapacitásuk

cl A vetés elvégzésére az eddig1 biztosítására az ipar egyéb terüle- használtnál jobb és az aprómagvak . Jein

vetésére is alkalmas traktoros veto-: gy , , . . é traktorgyártás szolgépet kell kialakítani úgy, hogy ; g?, *s,"g ,g*=s traktorgyártás szói

1955-ben 300, 1956-ban 2500 darab j gálatába kell állítani.

készüljön el. 1954-ben ki kell alaki- j b) A mezőgazdasági gép- és traklományból származó tojásból szabad és 550 ezer kát. hold kalászos gépi -----------Í

téltetni. Ezért a termelőszövetkeze-! futást végeztek el, az egyéb mun-.j tapéldányát

tek és az állami gazdaságok egész : ^ak mellett. Az őszi mélyszántást az állományát, továbbá a mintaközsé-úllami gazdaságokban es termeloszo- gekben szervezett egyénileg gazdái-, vetkezetekben szín e telies egesze- -Kodó parasztok állományából mint- ' ben traktorral végzik, a gabona aratan i a sűrűsorú vetőgép és a műtrá- torgyárak fejlesztéséről 1954 május gyaszóróval kombinált vetőgép min-1 1-ig tegyen előterjesztést a minisztertanácsnak.-egy 700 ezer darabot vérvizsgáltatni kell. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok mellett, baromfitenyésztéssel foglalkozó városi munkásoknak és alkal- Tnazottaknak is kell .naposcsibéket kiadni.

A naposcsibeelhullás csökkentése érdekében a keltetőállomások fokozatosan készüljenek fel arra, hogy a naposcsibéket előnevelés után, 10— 12 napos korban adják át a termelőszövetkezetek részére.

d) A tyúkfajták nemesítésére és ezáltal a termelés emelésére a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok legjobb baromfitelepeiből mintegy 150 törzstenyészetet kell létesíteni. 1956. év végére meg kell szervezni 40 ezer tojótyúk csapófészkes teljesítményellenőrzését.

e) A baromfiállomány minőségének és termelési eredményének javítására 1954-ben 50 ezer, 1955-ben 70 ezer. 1956-ban 80 ezer darab te- nyészállatot kell kedvezményes áron termelőszövetkezeteknek, mintaközségeknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak juttatni.

f) Intézkedéseket kell tenni a baromfipestis végleges felszámolására és egyéb baromfibetegségek teljes visszaszorítására.

6. MÉHÉSZET.

A méztermelés növelése és a mag- termelés megjavítása érdekében növelni kell a méhcsaládok számát. A lekénezésre szánt kasos méhcsaládokat kaptárak biztosításával kell megmenteni. 1954-től kezdve évente mintegy 5 ezer köbméter faanyagot kell méhkaptárak készítésére biztosítani. A vándorlás irányítására méhlegelő megfigyelő hálózatot, a méh- egészségügv javítására méhbetegség ellenőrző hálózatot kell szervezni. Fokozni kell a költésrothadás elleni harcot. A költésrothadás miatt kiirtott méhcsaládokért a méhészeket kártalanítani kell. A vándorméhészetet utazási és fuvarkedvezményekkel kell támogatni A méhviasz termelői árát 25 forintról 50 forintra kell emelni. A méhészet tevékenységét minden adó alól mentesíteni kell.

A kohó- és gépipari miniszter 1954-ben 550 darab egyetemes kultivátort, az Univerzál-traktorokhoz

tása az állami 'glzd^ágokban" 62°5>edig 1600 függőkultivátort gyártas- tasa az allami gazaasagoKDan ^ A VllUi„áfnrnt iavitntt minőszazalek, a termelőszövetkezetekben

86 százalék gépi aratás.

Az elért eredmények mellett azonban mezőgazdaságunk gépesítésében még jelentős hibák vannak.

son. A kultivátorok javított minőségben és sorművelésre alkalmas kivitelben készüljenek. 1955. és 1956. években a traktorállomány növekedésének megfelelő mennyiségű kul- tivátor gyártását kell biztosítani.

c) Az újonnan kialakított és bevált géptípusokért, vagy jelentősebb módosításokért az abban részvevő intézmények összes érdemben közreműködő szakembereit jutalmazni kell. A jutalmazás összege 100 ezer forintig terjedhet.

6. A mezőgazdaság gépesítésében fontos feladat vár a munkásosztály- , ra, különösen a mezőgazdasági gép- d) A gabonatermés Mtakaritasára jparban dolgozó kommunistákra, akik )54-hen 400. 1955-ben 800. 1956-ban' ,____ „ —

A

z utóbbi években mezőgazdasá ^_________

g

unk viszonylag kevés új traktort j 1954-ben 400, 1955-ben 800, 1956-ban' felelősek” azért” *ho^"a mezőgazda- kapott. Kevés a gépi kapáláshoz' 1000 kombájnt kell hazai gyártásból j gági gépek, alkatrészek határidőre, szükséges Univerzál-traktor. Nincs ; a mezőgazdaság rendelkezésére bo- j minőségben* legyártásra kerüljeelőrehaladás

pesítésében.

Az

az állattenyésztés gécsátani. A kombájn használatát ki kell terjeszteni az egyéb növények

ipar a mezősazdasáei gépeket (napraforgó, szója stb) betakarításá- ^ .g .. ” g ? ,. I ra is, az aratásnál biztosítani kell a

nem megfelelő minőségben gyúrta , , gyűjtését. A kombájnez sok munkakiesést okoz és gátolja ... , 9

a termelést.

A gépek pótalkatrészekkel való ellátása sem mennyiségileg, sem minőségileg nem kielégítő. Ez, valamint a leromlott minőségű kenőanyag hozzájárul a gépek rossz kihasználásához és gyors elhasználódásához.

A gépállomások és állami gazdaságok javítóalapjának fejlesztése még az eddigi gépesítéssel sem tartott lépést. Kevés a műhelyépület, hiányos a szerszámgépfelszerelés, elégtelen a szerszámkészlet. Nincs megfelelő üzemanyagtároló tér.

A gépállomásokon és az állami gazdaságokban rossz a gépek kihasználása. Nem megfelelő a gépek karbantartása és tárolása. *

A gépállomások és az állami gazdaságok vezetői és a gépesítés területén dolgozók — bár ez évben kereken 20 százalékkal növelték az egy traktorra eső teljesítményt — továbbra is sok hibával dolgoznak, elsősorban azért, mert szakképzettségük nem kielégítő. Nagy a munkaerővándorlás, laza a munkafegyelem. A dolgozók szociális helyzete rossz: nincs gondoskodás megfelelő szálláshelyről, élelmezésről, a kulturális igények kielégítéséről és kevés a lakóépület. A bérezés rendszere nem megfelelő és nem teszi kellően érdekeltté a dolgozókat a nagyobb termések elérésében.

A mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése, a gépállomások és az állami gazdaságok- gépi munkáinak megjavítása érdekében a következőket kell végrehajtani:

aratás után le kell gyártani 2 ezer darab fogatos szalmagyüjtőt. A kohó- és gépipari miniszter 1954—1956. években évi 1000 darab cséplőgép gyártásáról gondoskodjék úgy, hogy azok az első félév végére leszállításra kerüljenek.

A KA—8 jelű kévekötő-aratógépből 1954—1955—1956. években a kohó- és gépipari miniszter évi 600 darabot gyártasson le.

A vilamosüzemű cséplőgépek számát 1956-ra további 1500 darabbal kell növelni.

A kohó- és gépipari miniszter a fentieken kívül gondoskodjék a növényápolásra, növényvédelemre, talajerőgazdálkodásra, kukorica négyzetes vetésre és betakarításra, a takarmány-, ipari-, gyök^és gumósnövények betakarítására szolgáló gépek és az állattartás gépeinek kellőmeny- nyiségű legyártásáról.

e) A mezőgazdaság részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék az 1954—1956. években 10 ezer traknek.

B.

A gépállomásokon a mezőgazdasági munkák gépesítésének megjavítása érdekében az alábbiakat kell tenni:

1. A gépállomások vezetőit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek terméseredményeinek növeléséért, elsősorban a növénytermelés területén, de a többi termelési ágakban is. További feladatuk a dolgozó parasztok termelésének elősegítése, a számukra végzett jóminőségű gépi munka útján.

2. Minden gépállomáson javítóműhelyt, géptároló színeket, üzemanyag- és alkatrészraktárt, üzemi mosdót, öltözőt és pihehőhelyiséget kell építeni. Az 1954—1956. évi népgazdasági tervekben elő kell irányozni 260 gépállomási típus-javítóműhely és a hozzá legszükségesebb üzemi épületek felépítését.

a) 1954—1956-ban nyílt betonteret kell építeni a gépek szabadban történő tárolására és biztosítani kell a gépállomások vízellátását.

b) A gépállomásokon az üzemanyag tárolására az 1954. évben 166

tor- és lóvontatású pótkocsi legyár- darab) 1955-ben 150 darab, 1956-ban

tásáról. A népgazdasági tervekben megfelelő számú tehergépkocsi gyártását kell előirányozni a mezőgazdaság számára.

f) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok megsegítésére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954-ben 12.500 fogatos eke, 1600 fogatos vetőgép, 9000 lókapa, 12.000 borona, 3000 szecskavágó, 3800 répavágó, 10.000 kézi kukoricamorzsoló,

ugyancsak 150 darab 25 köbméteres rekeszes vaslemeztartályt, a brigád- szállásokon 600 darab, egyenként háromköbméteres vaslemeztartályt, 20 ezer darab 200 literes és 5 ezer darab 50 literes vashordót, megfelelő számú kézi szivattyút és az üzemanyag kezeléséhez szükséges . egyéb felszerelést kell biztosítani.

3. A megyei gépjavító vállalatok

. fejlesztésére 1954—1956, években 60 15.000 kézihajtású daráló, 14.000 háti: millió forint építkezési beruházást permetező és egyéb mezőgazdasági. kell fordítani. Ebből 1954-ben 7 miikisgépek legyártásáról, mintegy 52 j lió forintos keretben a nyíregyházi j szolgálatukat teljesítették es millió, és szeráruról mintegy 90 mii- í típus-javítóüzemet kell felépíteni, to- j

lió forint értékben, a továbbiakban 1 vábbá 10 millió forintos keretben aj (Folytatás a b. oldalán.)

meglévő műhelyeket kell korszerűsít teni.

Az építésügyi miniszter a gépállomások és a megyei gépjavító vállalatok építkezéseit minden más építkezést megelőzve végeztesse el.

A mezőgazdasági gépek javításához az 1954—1956. évi népgazdasági -ervekben évente egyenlő arányban legalább 600 darab esztergapad, 50 millió forint értékű műhelyfelszereléshez szükséges egyéb szerszámgép, 35 millió forint értékű műhelyberendezés és ebből 5 millió forint értékű mérőműszer legyártását, valamint 330 darab 1.5—2 tonnás tehergépkocsira szerelt mozgójavítóműhely gyártását és felszerelését kell előirányozni.

1954—1955-ben meg kell teremteni a mezőgazdasági gépek fődarab- cserés javításának lehetőségét és e célra a megyei gépjavító vállalatoknál a gépek 10 százalékának megfelelő fődarabcsere-alapot kell biztosítani a traktorok és kombájnok főjavításának elvégzésére.

4. A gépállomási dolgozók munkabérüket az államtól kapják az alábbiak szerint:

a) Minden traktor- és kombájnvezető. tekintet nélkül arra, hogy tagja-e valamely termelőszövetkezetnek vagy nem, a termelőszövetkezetben végzett munkáért minden teljesített műszaknorma után a gépállomástól biztosított pénzbeni és természetbeni fizetést kap.

Ezenfelül a traktorvezető, a kom-, bájnvezető, á munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a termelőszövetkezet zárszámadásakor minden elért munkaegység után olya’i természetbeni és pénzbeni juttatásban részesüljön, amilyen mértékben az egy munkaegységre eső termelőszövetkezeti jövedelem meghaladja a biztosított bért.

A műszaknormáért járó munkaegység változatlan marad.

Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kombájnvezető, a munkagépke' zelő és a segédkombájnvezető a gépállomástól pénzbeni és természetbeni teljesítménybért kap.

A munkagépkezelő és a segédkombájnvezető 70 százalékát -. kapja a traktor- és kombájnveze- tő készpénzben és természetbeni megállapított bérének.

A készpénzért közvetlenül, a természetbeni bért az állami ter- ménybegyüjtő útján fizeti a gépállomás. Az évi termény járandóságot két részletben, minden év július 31-ig és november 30-ig . kell kiadni.

b) A gépjavításban részvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók bérét a javítások idején, á műhelymunkMok bérét egész évben az ipari I. a. számú karbantartó tarifával kell elszámolni.

c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából új prémium- rendszert kell kidolgozni, figye- lemmel a termelőszövetkezetekben elért eredményekre.

d) A gépállomások állandó dolgozóit társadalombiztosításban és családipótlékban kell részesíteni.

e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges ösz- szeget kell a költségvetés keretében előirányozni. Az állandó szálláshellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954—1956-ban 1000, egyenként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásáról.

5. A traktorosok képzettségének megjavítására az ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A traktorgépkezelést, az ipari tanuló- képzés mintájára, 18 hónapos időtartammal kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését keli megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a gépállomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgoz- niok.

A földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szervezzen hathónapos traktorosgépészkeze- lő tanfolyamokat 22—26 éves dolgozók számára, akik katonai

a