Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

'Csütörtök, 1953 december 24. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás a 2. Mairól.) f) Az 1956. év végéig el kell érni, äiogy lehetőleg minden állami gaz­daságnak és minden 200 holdon fe­lüli földterülettel rendelkező terme­lőszövetkezetnek legyen juhtenyésze- te. Ennek érdekében folytatni kell a •szerződéses báránynevelési és ürü- tartási akciót. • g) Fel kell számolni a juhrühössé- get. A földművelésügyi miniszter és ■a könnyűipari miniszter szervezzen mozgó, gépi nyíró és rüh elleni fü- rösztő brigádokat, amelyek a hely­színen végezzék a termelőszövetke­zetek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok juhállományának nyí­lását és fürösztését. 5. BAROMFITENYÉSZTÉS. a) A baromfi törzsállományt a la- 'kosságnak tojással és hússal való jobb ellátása érdekében 1956. év vé­géig legalább 20 millióra kell nö­velni, amelyből kb. 1 millió a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdasá­gok, 19 millió pedig a dolgozó pa­rasztság tenyésztésében legyen. A törzsál! atállományból 17 millió da­rab tyúkféle, 250 ezer darab pulyka, 1,500.000 darab lúd, 1,200.000 darab kacsa legyen. 7. HALTENYÉSZTÉS. a) Dolgozó népünk bőséges élelmi­szerellátása érdekében nagy mérték­ben fejleszteni kell a haltenyésztést, A mezőgazdasági művelésre alkal­matlan olyan területeken, ahol a víz­ellátás gazdaságosan biztosítható, ha­lastavakat kell építeni. A termelő­szövetkezetekben a tógazdaságok te­rületét a jelenlegi 500 kát. holdról 1956-ig legalább 6500 kát. holdra, az állami halastavak területét pedig 18 ezer kát. holdról 46 ezer kát. hold­ra kell növelni. El kell terjeszteni a haltenyésztést a rizsterületeken is. A halhozamot a tógazdaságokban a jelenlegi kát. holdankénti 200 ug­rói 1956-ig 310 kg-ra kell emelni, így a természetes vizek halhozamával az ország haltermelését a jelenlegi 70 ezer mázsáról három év alatt három­szorosára kell növelni. A tógazdasá­gokat elegendő takarmánnyal, kor­szerű gépi felszereléssel és szállító- eszközzel kell ellátni. b) A halivadékellátás megjavításá­ra 1956-ig legalább 4 ezer kát. hol­don speciális ivadéknevelő gazdasá­gokat kell létesíteni. A tógazdaságok jobb kihasználása érdekében — ahol a lehetőségek megengedik — a hal­tenyésztést össze kell kapcsolni a kacsaneveléssel és sertéshízlalással. A tyúkok évi tojástermelésének az * 1956. év végére országos átlagban el j A halkitermelést a természetes vi- kell érnie a 90 darabot, ezen belül az j zekben is fokozni kell, a halfogási állami gazdaságokban a 120, a tér- technika megjavításával és a halután­pedig a 100 ■melőszöTet kezetekben •darabot. b) Elsősorban a kettős hasznosítá­sú magyar tyúkfajtákat kell az egész országban elszaporítani. A leghorn- íajta terjedését tojástermelő nagy­üzemekben. városkörüli tenyészetek­ben kell elősegíteni. A magyar fajta tyúkokból a Dunántúlon elsősorban a sárga és kendermagos, az Alföldön a sárga és fehér, az ország egyéb ré­szein a kendermagos fajtát kell el­szaporítani. Az egyéb baromfifélék ...... közül az ország egész területén a ^fhozamok gyors noveleset, a tér bronzpulyka, a kékesszürke gyöngyös, j me ekenyseg emeleset es a nehez a fehértollú magyar lúd, a pekingi és; testimunka kiküszöbölését. a fehértollú magyar kacsa elszaporí- j a mezőgazdaság gépesítésének fására kell törekedni. j egyes területein értünk el eredmé­c) A keltetőgépek kapacitását úgy n^ket. Mintegy 14.000 traktor,1400 kell növelni, hogy 1954-ben 10.8, j hazai gyártású kombájn, 3000 keve­1QKKJW, 1K 19KfiJv.n 18 millió na- ‘ koto-aratogep es tobbtizezer egy eb pótlás állandó biztosításával. IX. A mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozásáról és a gépállomások munkájának megjavításáról A gépesítés fokozása mezőgazdasá­gunk fejlődésének kulcskérdése. Le­hetővé teszi a mezőgazdaságban — különösen a nagyüzemekben — a ter­1955-ben 15, 1956-ban 18 millió na­poscsibe keltetését tegyék lehetővé.! munkagép — közöttük számos telje­van már használat­Ennek megfelelően bővíteni kell a sen új ÚPUS . , , keltetőállomácok hálózatát. A kel- j ba,n- “el a folyo evben mintegy tetőállomásokm csak vérvizsgálta ál- j rpndéjmillió an.±í A. ! a szükségletnek megfelelően kell fo' * kozni a kisgépek és a mezőgazdasági 1 El kell érni, hogy a termeloszo-• szeráruk gyártását. vetkezetekben es allami gazdaságok-! ban a tarlóhántás 1954-ben lehetőleg; 3. A mezőgazdasági gép- és trak­teljes mértékben, 1956 végéig a ga- j torgyártásban a gépek előírt minősé- bonabetakarítás 80 százalékban, a ! gét feltétlenül biztosítani kell. Ennek takarmánykaszálás 70 százalékban! érdekében: gépesítve legyen. Ezek mellett a leg- í a) A kohó- és gépipari miniszter fontosabb feladat a cukorrépa, ku- j biztosítsa az előírt méretű és minő- korica, napraforgó, burgonya, az ipa- j ségű anyagokat. A gyáraknak meg rí növények termelésének és az ál- kell tiltani, hogy az előírástól eltérő lattartás munkafolyamatainak jelpn- j méretű vagy minőségű anyagot hasz- tősmérvű gépesítése. j náljanak fel a mezőgazdasági gép­A nehézipari miniszter gondoskod-! gyártásnál, jék arról, hogy 1956 végéig a gépál-! b) A földművelésügyi miniszter íomások, állami gazdaságok, kísérleti í minden mezőgazdasági gép- és trak­torgyárba állandó átvevőt állítson be, akinek feladata, hogy a gyárt­mányok minőségét gyártás közben is ellenőrizze. és tangazdaságok be legyenek kap­csolva az országos villamoshálózatba. A gépállomások és egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok részére is nyújtsanak hathatós segítséget, fő­leg a szántásnál, cséplésnél, silózás­nál, vetőmagtisztításnál stb. Gondos­kodni kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kisgép- és szeráru- igényeinek kielégítéséről. 2. A mezőgazdaság gépekkel és eszközökkel való ellátása érdekében: a) A kohó- és gépipari miniszter _ biztosítsa 1954-ben 4 ezer, 1955-ben j és a tartalékalkatrészellátásban mu- 4 ezer, 1956-ban 5 ezer darab G—35- | tatkozó súlyos zavarokat. A kohó- és ös izzófejes traktor' legyártását. A; gépipari miniszter, a nehézipari mi­traktorgyártásba vonjon be egyéb niszter és a földművelésügyi minisz­c) Minden mezőgazdasági gép- és traktorgyárban kiszolgáló (service) részleget kell létesíteni. Ennek kö­telessége az üzemeltetés helyén a gé­peknél felmerült hibák kiküszöbölé­séhez szerelők küldése, a gyártmá­nyok minőségének a jótállási időn túl is figyelemmel kísérése. 4. Fel kell számolni az üzemanyag­gépipari üzemeket is; tér gondoskodjék arról, hogy az üzemanyag és alkatrész kellő meny- nyiségben és időben, a felhasználás gondoskodjék arról, hogy a DT— 54 jelű szovjet lánctalpas traktor! helyén rendelkezésre álljon. A kohó- mintajara készülő, nagyteljesitmé yu ; é gépipari miniszter 1954-ben éte- szantótraktor hazai sorozatgyártása £ pótalkatrészgyárat, három even belül megkezdődhessek. A földművelésügyi miniszter a ko­hó- és gépipari miniszterrel egyetér­tésben 1954 március 1-ig állapítsa meg a szükségletnek megfelelő tar­talékalkatrészgyártás, az elosztás és felhasználás rendszerét. A bel- és külkereskedelmi minisz­ter gondoskodjék 1954-ben ezer da­rab, 1955—1956. években évi 2 ezer darab Univerzál-traktor behozatalá­ról. b) A talajművelés céljaira 1954-ben \ 5500, 1955—1956-ban 7—7 ezer da-í 5. A mezőgazdaság gépesítésének rab előhántós traktorekét kell gyár- j meggyorsítása érdekében az Orszá- tani, a traktorok kihasználásához j gos Tervhivatal elnöke a kohó- és szükséges egyéb talajművelőgépek- gépipari miniszterrel együtt: kel és felszerelésekkel együtt. Ki kell; a) A traktorok és mezőgazdasági alakítani az egyirányú tárcsát úgy,; gépek gyártásával foglalkozó gép- hogy sorozatgyártása 1955-ben meg-( gyárak gyártási profilját haladékta- indulhasson. j lanul rendezze. Hiányzó kapacitásuk cl A vetés elvégzésére az eddig1 biztosítására az ipar egyéb terüle- használtnál jobb és az aprómagvak . Jein vetésére is alkalmas traktoros veto-: gy , , . . é traktorgyártás szol­gépet kell kialakítani úgy, hogy ; g?, *s,"g ,g*=s traktorgyártás szói 1955-ben 300, 1956-ban 2500 darab j gálatába kell állítani. készüljön el. 1954-ben ki kell alaki- j b) A mezőgazdasági gép- és trak­lományból származó tojásból szabad és 550 ezer kát. hold kalászos gépi -----------­Í téltetni. Ezért a termelőszövetkeze-! futást végeztek el, az egyéb mun-.j tapéldányát tek és az állami gazdaságok egész : ^ak mellett. Az őszi mélyszántást az állományát, továbbá a mintaközsé-úllami gazdaságokban es termeloszo- gekben szervezett egyénileg gazdái-, vetkezetekben szín e telies egesze- -Kodó parasztok állományából mint- ' ben traktorral végzik, a gabona ara­tan i a sűrűsorú vetőgép és a műtrá- torgyárak fejlesztéséről 1954 május gyaszóróval kombinált vetőgép min-1 1-ig tegyen előterjesztést a minisz­tertanácsnak.-egy 700 ezer darabot vérvizsgáltatni kell. A termelőszövetkezetek és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok mellett, baromfitenyésztéssel foglal­kozó városi munkásoknak és alkal- Tnazottaknak is kell .naposcsibéket kiadni. A naposcsibeelhullás csökkentése érdekében a keltetőállomások foko­zatosan készüljenek fel arra, hogy a naposcsibéket előnevelés után, 10— 12 napos korban adják át a terme­lőszövetkezetek részére. d) A tyúkfajták nemesítésére és ezáltal a termelés emelésére a ter­melőszövetkezetek és az állami gaz­daságok legjobb baromfitelepeiből mintegy 150 törzstenyészetet kell lé­tesíteni. 1956. év végére meg kell szervezni 40 ezer tojótyúk csapófész­kes teljesítményellenőrzését. e) A baromfiállomány minőségé­nek és termelési eredményének javí­tására 1954-ben 50 ezer, 1955-ben 70 ezer. 1956-ban 80 ezer darab te- nyészállatot kell kedvezményes áron termelőszövetkezeteknek, mintaköz­ségeknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak juttatni. f) Intézkedéseket kell tenni a ba­romfipestis végleges felszámolására és egyéb baromfibetegségek teljes visszaszorítására. 6. MÉHÉSZET. A méztermelés növelése és a mag- termelés megjavítása érdekében nö­velni kell a méhcsaládok számát. A lekénezésre szánt kasos méhcsaládo­kat kaptárak biztosításával kell meg­menteni. 1954-től kezdve évente mintegy 5 ezer köbméter faanyagot kell méhkaptárak készítésére bizto­sítani. A vándorlás irányítására méh­legelő megfigyelő hálózatot, a méh- egészségügv javítására méhbetegség ellenőrző hálózatot kell szervezni. Fokozni kell a költésrothadás elleni harcot. A költésrothadás miatt ki­irtott méhcsaládokért a méhészeket kártalanítani kell. A vándorméhé­szetet utazási és fuvarkedvezmé­nyekkel kell támogatni A méhviasz termelői árát 25 forintról 50 fo­rintra kell emelni. A méhészet tevé­kenységét minden adó alól mentesí­teni kell. A kohó- és gépipari miniszter 1954-ben 550 darab egyetemes kul­tivátort, az Univerzál-traktorokhoz tása az állami 'glzd^ágokban" 62°5>edig 1600 függőkultivátort gyártas- tasa az allami gazaasagoKDan ^ A VllUi„áfnrnt iavitntt minő­szazalek, a termelőszövetkezetekben 86 százalék gépi aratás. Az elért eredmények mellett azon­ban mezőgazdaságunk gépesítésében még jelentős hibák vannak. son. A kultivátorok javított minő­ségben és sorművelésre alkalmas ki­vitelben készüljenek. 1955. és 1956. években a traktorállomány növeke­désének megfelelő mennyiségű kul- tivátor gyártását kell biztosítani. c) Az újonnan kialakított és be­vált géptípusokért, vagy jelentősebb módosításokért az abban részvevő intézmények összes érdemben köz­reműködő szakembereit jutalmazni kell. A jutalmazás összege 100 ezer forintig terjedhet. 6. A mezőgazdaság gépesítésében fontos feladat vár a munkásosztály- , ra, különösen a mezőgazdasági gép- d) A gabonatermés Mtakaritasára jparban dolgozó kommunistákra, akik )54-hen 400. 1955-ben 800. 1956-ban' ,____ „ — A z utóbbi években mezőgazdasá ^_________ g unk viszonylag kevés új traktort j 1954-ben 400, 1955-ben 800, 1956-ban' felelősek” azért” *ho^"a mezőgazda- kapott. Kevés a gépi kapáláshoz' 1000 kombájnt kell hazai gyártásból j gági gépek, alkatrészek határidőre, szükséges Univerzál-traktor. Nincs ; a mezőgazdaság rendelkezésére bo- j minőségben* legyártásra kerülje­előrehaladás pesítésében. Az az állattenyésztés gé­csátani. A kombájn használatát ki kell terjeszteni az egyéb növények ipar a mezősazdasáei gépeket (napraforgó, szója stb) betakarításá- ^ .g .. ” g ? ,. I ra is, az aratásnál biztosítani kell a nem megfelelő minőségben gyúrta , , gyűjtését. A kombájn­ez sok munkakiesést okoz és gátolja ... , 9 a termelést. A gépek pótalkatrészekkel való el­látása sem mennyiségileg, sem minő­ségileg nem kielégítő. Ez, valamint a leromlott minőségű kenőanyag hozzájárul a gépek rossz kihasználá­sához és gyors elhasználódásához. A gépállomások és állami gazda­ságok javítóalapjának fejlesztése még az eddigi gépesítéssel sem tar­tott lépést. Kevés a műhelyépület, hiányos a szerszámgépfelszerelés, elégtelen a szerszámkészlet. Nincs megfelelő üzemanyagtároló tér. A gépállomásokon és az állami gazdaságokban rossz a gépek kihasz­nálása. Nem megfelelő a gépek kar­bantartása és tárolása. * A gépállomások és az állami gaz­daságok vezetői és a gépesítés terü­letén dolgozók — bár ez évben ke­reken 20 százalékkal növelték az egy traktorra eső teljesítményt — to­vábbra is sok hibával dolgoznak, el­sősorban azért, mert szakképzettsé­gük nem kielégítő. Nagy a munka­erővándorlás, laza a munkafegyelem. A dolgozók szociális helyzete rossz: nincs gondoskodás megfelelő szállás­helyről, élelmezésről, a kulturális igények kielégítéséről és kevés a la­kóépület. A bérezés rendszere nem megfelelő és nem teszi kellően érde­keltté a dolgozókat a nagyobb ter­mések elérésében. A mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése, a gépállomások és az ál­lami gazdaságok- gépi munkáinak megjavítása érdekében a következő­ket kell végrehajtani: aratás után le kell gyártani 2 ezer darab fogatos szalmagyüjtőt. A ko­hó- és gépipari miniszter 1954—1956. években évi 1000 darab cséplőgép gyártásáról gondoskodjék úgy, hogy azok az első félév végére leszállítás­ra kerüljenek. A KA—8 jelű kévekötő-aratógép­ből 1954—1955—1956. években a ko­hó- és gépipari miniszter évi 600 da­rabot gyártasson le. A vilamosüzemű cséplőgépek szá­mát 1956-ra további 1500 darabbal kell növelni. A kohó- és gépipari miniszter a fentieken kívül gondoskodjék a nö­vényápolásra, növényvédelemre, ta­lajerőgazdálkodásra, kukorica négy­zetes vetésre és betakarításra, a ta­karmány-, ipari-, gyök^és gumósnö­vények betakarítására szolgáló gépek és az állattartás gépeinek kellőmeny- nyiségű legyártásáról. e) A mezőgazdaság részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék az 1954—1956. években 10 ezer trak­nek. B. A gépállomásokon a mezőgazdasá­gi munkák gépesítésének megjavítá­sa érdekében az alábbiakat kell ten­ni: 1. A gépállomások vezetőit fele­lőssé kell tenni a termelőszövetke­zetek terméseredményeinek növelé­séért, elsősorban a növénytermelés területén, de a többi termelési ágak­ban is. További feladatuk a dolgozó parasztok termelésének elősegítése, a számukra végzett jóminőségű gépi munka útján. 2. Minden gépállomáson javítómű­helyt, géptároló színeket, üzemanyag- és alkatrészraktárt, üzemi mosdót, öltözőt és pihehőhelyiséget kell épí­teni. Az 1954—1956. évi népgazda­sági tervekben elő kell irányozni 260 gépállomási típus-javítóműhely és a hozzá legszükségesebb üzemi épüle­tek felépítését. a) 1954—1956-ban nyílt betonteret kell építeni a gépek szabadban tör­ténő tárolására és biztosítani kell a gépállomások vízellátását. b) A gépállomásokon az üzem­anyag tárolására az 1954. évben 166 tor- és lóvontatású pótkocsi legyár- darab) 1955-ben 150 darab, 1956-ban tásáról. A népgazdasági tervekben megfelelő számú tehergépkocsi gyár­tását kell előirányozni a mezőgazda­ság számára. f) Az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok megsegítésére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954-ben 12.500 fogatos eke, 1600 fogatos vetőgép, 9000 lókapa, 12.000 borona, 3000 szecskavágó, 3800 répa­vágó, 10.000 kézi kukoricamorzsoló, ugyancsak 150 darab 25 köbméteres rekeszes vaslemeztartályt, a brigád- szállásokon 600 darab, egyenként há­romköbméteres vaslemeztartályt, 20 ezer darab 200 literes és 5 ezer da­rab 50 literes vashordót, megfelelő számú kézi szivattyút és az üzem­anyag kezeléséhez szükséges . egyéb felszerelést kell biztosítani. 3. A megyei gépjavító vállalatok . fejlesztésére 1954—1956, években 60 15.000 kézihajtású daráló, 14.000 háti: millió forint építkezési beruházást permetező és egyéb mezőgazdasági. kell fordítani. Ebből 1954-ben 7 mii­kisgépek legyártásáról, mintegy 52 j lió forintos keretben a nyíregyházi j szolgálatukat teljesítették es millió, és szeráruról mintegy 90 mii- í típus-javítóüzemet kell felépíteni, to- j lió forint értékben, a továbbiakban 1 vábbá 10 millió forintos keretben aj (Folytatás a b. oldalán.) meglévő műhelyeket kell korszerűsít teni. Az építésügyi miniszter a gépállo­mások és a megyei gépjavító válla­latok építkezéseit minden más épít­kezést megelőzve végeztesse el. A mezőgazdasági gépek javításá­hoz az 1954—1956. évi népgazdasági -ervekben évente egyenlő arányban legalább 600 darab esztergapad, 50 millió forint értékű műhelyfelszere­léshez szükséges egyéb szerszámgép, 35 millió forint értékű műhelyberen­dezés és ebből 5 millió forint értékű mérőműszer legyártását, valamint 330 darab 1.5—2 tonnás tehergépko­csira szerelt mozgójavítóműhely gyártását és felszerelését kell elő­irányozni. 1954—1955-ben meg kell terem­teni a mezőgazdasági gépek fődarab- cserés javításának lehetőségét és e célra a megyei gépjavító vállalatok­nál a gépek 10 százalékának megfe­lelő fődarabcsere-alapot kell bizto­sítani a traktorok és kombájnok fő­javításának elvégzésére. 4. A gépállomási dolgozók munka­bérüket az államtól kapják az aláb­biak szerint: a) Minden traktor- és kombájnve­zető. tekintet nélkül arra, hogy tag­ja-e valamely termelőszövetkezetnek vagy nem, a termelőszövetkezetben végzett munkáért minden teljesített műszaknorma után a gépállomástól biztosított pénzbeni és természetbeni fizetést kap. Ezenfelül a traktorvezető, a kom-, bájnvezető, á munkagépkezelő és a segédkombájnvezető a termelőszö­vetkezet zárszámadásakor minden elért munkaegység után olya’i ter­mészetbeni és pénzbeni juttatásban részesüljön, amilyen mértékben az egy munkaegységre eső termelőszö­vetkezeti jövedelem meghaladja a biztosított bért. A műszaknormáért járó mun­kaegység változatlan marad. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kombájnvezető, a munkagépke' zelő és a segédkombájnvezető a gépállomástól pénzbeni és termé­szetbeni teljesítménybért kap. A munkagépkezelő és a segéd­kombájnvezető 70 százalékát -. kapja a traktor- és kombájnveze- tő készpénzben és természetbeni megállapított bérének. A készpénzért közvetlenül, a természetbeni bért az állami ter- ménybegyüjtő útján fizeti a gép­állomás. Az évi termény járandó­ságot két részletben, minden év július 31-ig és november 30-ig . kell kiadni. b) A gépjavításban részvevő traktorvezetők és egyéb dolgo­zók bérét a javítások idején, á műhelymunkMok bérét egész év­ben az ipari I. a. számú karban­tartó tarifával kell elszámolni. c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából új prémium- rendszert kell kidolgozni, figye- lemmel a termelőszövetkezetek­ben elért eredményekre. d) A gépállomások állandó dol­gozóit társadalombiztosításban és családipótlékban kell részesíteni. e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges ösz- szeget kell a költségvetés kereté­ben előirányozni. Az állandó szálláshellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gép­ipari miniszter gondoskodjék 1954—1956-ban 1000, egyenként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásáról. 5. A traktorosok képzettségé­nek megjavítására az ipari tan­intézetekben alkalmazott képzési rendszerre kell áttérni. A trak­torgépkezelést, az ipari tanuló- képzés mintájára, 18 hónapos időtartammal kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 fő 17—19 éves tanuló képzését keli megkezdeni. A kiképzetteknek a tanfolyamok elvégzése után a gépállomásokon legalább három évig kell szakmájukban dolgoz- niok. A földművelésügyi miniszter 1954-től kezdődően szervezzen hathónapos traktorosgépészkeze- lő tanfolyamokat 22—26 éves dolgozók számára, akik katonai a

Next

/
Thumbnails
Contents