Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
2 «nMOOYI NEPÜAF Csütörtök, 1953 december 24. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalrólJ a paprikát, a káposztaféléket stb. sűrűbben kell ültetni. C. Az öntözéses zöldségterületeket 1954-ben a jelenlegi 22 ezer kát. holdról 28 ezer kát. holdra kell növelni. Fokozottabban alkalmazni kel) a barázdás és permetező öntözéses módszereket. A helyi vizek öntözési lehetőségeinek kihasználására a gépállomások útján 1954-ben és 1955- ben 500—500 szivattyút és meghajtó- motort kell a termelőszövetkezetek cseresznye- és eperfával való beültetésére. Különösen kedvezőtlen a szarvas- í terű a mesterséges termékenyítést,] c) Kedvezőbb szaporulati eredmé- marhatenyesztes helyzete. A szarvas- í 1954-ben legalább 50 ezer, 1955-ben | nyék elérése és a választás utáni el- 2. A telepítések és pótlások elofel- marhaállományon belül a tehenek 80 ezer, 1956-ban legalább 100 ezer hullás csökkentése érdekében a seri „ i • i ____.j. r ' ' r-, 1 íj! oncnrnr cvómn 1 o olz-o/-! Alxri'n’rrrv o +oí -r * ■ t ételeinek megteremtése érdekében a j alacsony száma is akadályozza a tej _ tehenet kell mesterségesen termé- gyümölcsfaiskolai anyag termelését j össztermelésének megfelelő növeke- ' kenyíteni. kielégítő j / e) A teheneket tejhozamuknak tésállomány egészséges, természet- szerű tartására az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A ser00 kát. holddal növeljék. Ezenkívül engedélyt kell adni minden jelentkező termelőszövetkezet- és"az"egyénileg“g^dálkodó”'dolgozó ; nek, városi és községi tanácsnak és parasztok rendelkezésére bocsátani. | egyénileg gazdálkodó kertésznek — Az öntözéses területeken be kell ve- állami növényegészségügyi ellenőrzés elentősen fokozni kell olymódon, j dését s az állatállomány hogy a termelés évi mennyisége j szaporodását. j megfelelően — egyedileg — kell ta-! téstenyésztő farmokat a gazdaságosi958-ra már évi_négymillió darabra Országosan évről-évre nagy vesz- ■ karmányozni. A zöld futószalag be- ság céljából más állattenyésztési emelkedjék. Az állami gazdaságok a ] teséget jelent az elhullások magas ! vezetésével kora tavasztól késő őszig..................... fa iskolák területét 1956-ig évenként száma, elsősorban a rossz takarmá-1 .................z etni a vetésforgó rendszert. 7. A terméseredmények növelésének fontos eszköze a minőségi vetőmag. A minőségi vetőmagellátás érdekében a földművelésügyi miniszter 1954 február 1-ig dolgoztassa ki minőségi zöldségmag termelési rend szerét. A zöldségtermelés egyéb gazdasági magvak termeltetésétől és termelésé tői külön kell választani. A magtermelési körzetekben önálló zöldségmagtermeltető, tisztító raktározó vállalatokat kell szervezni Dél-Tiszántúl vidékét ebből szempontból kiemelt területnek kell tekinteni. A folyamatos vetőmagellátás' és a kedvezőtlen évjáratokban előforduló terméskiesés miatt 3 éven belül vetőmagtartalékot kell létesíteni. 8. A legközelebbi években meg kell szüntetni a burgonya- és zöldségtermelés speciális gép- és eszköz ellá tottságának hiányait. Meglévő egyszerű, fogatos gépek jobb kihasználása mellett speciális vető- és ültetőgépek, több sort művelő kultivátorok alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyüzemű termelésben a burgonyaültetést és a sorközi művelést már 1955-ben 50 százalékban géppel végezzék. VII. A gyümölcs- és a szőlőtermelés fejlesztéséről és a lakosság gyümölccsel és borral való jobb ellátásáról Hazánk természeti és éghajlati viszonyai kiválóan alkalmasak gyümölcs-, szőlő-, valamint bortermelésre, lehetővé teszik népünk szükségleteinek teljes kielégítését. Egyes élenjáró üzemek jelentős eredményeket is értek el: a nyírmadai állami gazdaság almából holdanként 140 mázsát, a kölesei Petőfi termelőszövetkezet 120 mázsát, a géberjéni Kossuth termelőszövetkezet 120—130 mázsát termelt; a soproni Haladás termelőszövetkezet kát. holdanként 50 hektoliter bortermést ért el. A szőlő- és gyümölcstermelés eredményei azonban országosan nem ki- elégítőek. A gyümölcsfaállomány termőképességét veszélyezteti a nagyarányú pajzstetűfertőzés,_ a rézgálic- ellátás hiányosságai miatt pedig csökken a szőlőhozam. A borászat hiányos felszerelése, a helytelen feldolgozás folytán a lakosság kevés, nagyrészben gyenge minőségű borhoz jut. A túlméretezett állami kereskedelem szervezetlensége miatt a megtermelt árugyümölcs minősége tovább romlott, a helytelen árintézkedések, valamint a szőlő- és gyümölcsterületek felszorzása a termelőszövetkezeteket és egyéni termelőket elkedvetlenítették a termeléstől. A szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése és a hozamok gyors emelése érdekében a következő intézkedéseket kell tenni. 1. A gyümölcsfaállományt 1959-ig — a rendszeres utánpótlás mellett — mintegy 15 millió darabbal, a vegyes gyümölcsök termelését mintegy 10 ezer kát. holddal kell növelni. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok üzemi gyümölcsöseinek területét 6 év alatt mintegy 100 ezer kát. holddal. A telepítéseket részben a már történelmileg kialakult termelési táia- kon kell elhelyezni, részben pedig új termelési tájakat kell kialakítani óit, ahol a talaj- és éghajlati viszonyok gyümölcsíermelésre kiválóan alkalmasak. A Duna-Tisza közén a kaiszibarack, cseresznye, meggy és szilva; a nyírségben a téli alma, szilva és dió; a Cserhát, Mátra, Bükk vidékén a cseresznye, meggy, őszibarack és mandula; Budapesi környékén az őszibarack, cseresznye, mandula és bogyósgyümölcsűek; Zala, Somogy és Vas megyékben téli alma, körte, szilva, dió és gesztenye; Felső-Dunántúlon a körte, téli alma, kajszibarack és bogyósgyümölcsűek; mellett — faiskola létesítésére és a csemeték forgalombahozására. 3. A gyümölcstermelés fejlesztése érdekében a termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok javítsák meg elsősorban a növényvédelmi munkát, a gyümölcsfák egyedi kezelését, ápolását. Elegendő számú mészkénléfőző üstöt kell biztosítani ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők védekezni tudjanak a pajzs- tetű ellen. Az olajos permetezést 3 évenként legfeljebb egyszer szabad alkalmazni. A nyári permetezésekhez gondoskodni kell elegendő meny- nyiségű félkolloid-kénkészítmények- ről. 4. Nagy gondot kell fordítani szőlő- biztosítva a folyamatos takarmánynyozás, a felnevelési és tartási hibák, valamint az állategészségügy elmaradottsága miatt. A kedvezőtlen eredmények mellett egyes állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek kiváló eredményt értek el még az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen takarmánytermelése mellett is. így Lukács Imre, a makói Táncsics termelőszövetkezet sertésgondozója 20 fehérhússertés kocától 3 év alatt 1020 malacot nevelt fel. — Különösen jó eredmények születtek a juhászaiban: Retter György, a túr- kevei Táncsics termelőszövetkezet juhásza 182 darab fésűs merinói anyánál 6.46 kg nyírósúlyt és 140 százalékos bárányszaporulatot ért el; Szűcs Sándor, a mezőhegyesi törzsállatte gondoskodni kell a tehenek zöldtakarmánnyal .való ellátásáról. A termelőszövetkezetekben és az állami hizlalda) üzemágakkal (tehenészet, kell összekapcsolni. d) A süldőkocák kivételével törekedni kell az évenként kétszeri magazdaságokban mindenütt át kell tér-■ lacoztatás általános elterjesztésére. A ni a naponta háromszori fejésre. Ahol az előfeltételek megvannak, a borjúnevelés maradi szoptatásos módszerét a gazdaságosabb itatásos módszerrel kell felváltani. A fejők munkájának megkönnyítése érdekében az 1956. év végéig legalább 500 termelőszövetkezetben és állami gazdaságban kell bevezetni a gépi fejést és legalább 500 tehénistállót kell felszerelni szelepes önitató berendezéssel f) Feladatul kell kitűzni, hogy az 1956. év végére minden termelőszövetkezetnek legyen közös szarvasmarhatenyésztése és minden családos nyeszto allarru gazdaság juhásza 155 termelőszövetkezeti tagnak legyen anyanal 8.o6 kg nyirosulyt ért el. * háztáji tehene. A termelőszövetkeze- Legjobb tógazdaságainkban elértek a j ^ek részére elsősorban vemhes üszők o 8 mazsa holdankenti halhozamot, j vásárlására az állatok értékének 50 Az állattenyésztés alacsony hoza- ] százalékáig, terjedhető hosszúlejáratú mának legfőbb oka az, hogy nincs —* területeink gyorsabb ütemű, fokozatos felújítására és 1956-ig a meglévő szőlőterületeken a hiányt pótolni ellátás. A kedvezőtlen időjárású években az állatállomány leromlik, termelékenysége visszaesik. Ezenkíkell, emellett meg kell kezdeni újabb. vyj az építkezés sem követi az állatszőlők telepítését. 1959-ig 70.000—75.000 kát. ) tenyésztés fejlődését. A termelőszöh°M I vetkezetekben és állami gazdaságok- szőlőt kell telepíteni. A termelőszö- ban nincs biztosítva az állatok jó vetkezetek számára ingyenes szaporí-j elhelyezése, a takarmányok helyes tóanyag biztosításával kell lehetővé tárolása. tenni, hogy 1959-ig 20.000—24.000 kát. hold telepítést végezzenek. Az állami gazdaságok ebben az időszakban 9000 kát. hold szőlőt telepítsenek. Elő kell segítteni, hogy az előirányzott telepítések zömét, mintegy 40—42 ezer kát. hold telepítését az egyéni termelő, illetve a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságuk ban végezzék el. Külön gondot kell fordítani a történelmi borvidékek, elsősorban a Tokaj-Hegyalja szőlő- termelésének és borgazdaságának fejlesztésére. Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben a mennyiségi bortermő fajták, a tokaj-hegyaljai, badacsony-balatonfüredi és somlói borvidékeken a minőségi fehérborfajták, Villány, Szekszárd, Eger és Sopron vidékén a minőségi vörösborfajták telepítését kell nagymértékben fokozni. A csemegeszőlő telepítését országszerte növelni kell, de különösen Pest, Bács-Kiskun és Heves megyékben A telepítések érdekében 1957-ig az állami gazdaságok szölővessző- anyatelepeinek területét 1500 kát. holdra kell kiegészíteni. Ingyenes szaporítóanyag juttatásával, beruházási támogatással, a terület beadási kötelezettség alóli mentesítésével elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek mintegy 500 kát. hold anya telepet létesítsenek. A szőlőoltvány- termelést 1954-től 1959-ig az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben fokozatosan évi 14 millió da rabra, a gyökeres európai szőlővessző termelését pedig 25 millió darabra kell emelni. Teljesen szabaddá kell tenni a szaporítóanyag előállítását és eladását. 5. A felújítás és pótlás, valamint a szőlők jobb megművelése révén a terméshozamot 1959-ig mintegy 32 százalékkal kell emelni. A termőképességet bujtással, szálvesszőzéssel stb. kell fokozni, a tőke erőállapota szerint. A kiörgedett szőlők kivágását és teljes újratelepítését engedélyezni kell, A növényvédelem elősegítésére növelni kell a rézből készült háti és a motoros permetezőgépek gyártását és a szükséges mennyiségű rézgálicot szabadforgalomba kell hozni. 1959-ig oltványszőlőinknek legalább fele, homoki szőlőinknek, egy- harmada megfelelő támaszrendszerrel legyen ellátva. A borok minőségének megjavítása érdekében a borok kezelésére és érlelésére szolgáló tárolóteret hat év alatt folyamatosan egymillió hektoliterrel kell növelni. VIII. Az állattenyésztés fejlesztéséről, a lakosság jobb hús- és zsírellátásáról A háborús pusztítások nyomán mintegy felére csökkent állatállományunk az egymást követő száraz esztendők ellenére nemcsak helyreállt, Igen alacsony a tenyésztői munka színvonala, rosszul tartják az apaállatokat és elhanyagolt, a törzskönyvezés munkája. Az elkövetkező 2—3 évben az állattenyésztésben az alapvető feladat a hozamok növelése: a vágási súlyok, az egy tehénre eső tejhozam, az egy juhra eső gyapjúhozam, az egy tojótyúkra eső tojáshozam emelése. Az állatállomány számszerű növelését elsősorban a tehén- és juhállománynál, továbbá a baromfiállománynál kell célul kitűzni. A nagyobb szaporaság elérése céljából a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelő- szövetkezetek és az egyéni állattartók anyaáliatállományának ingyenes fedeztetésére mindenütt elegendő számú, a meglévő állomány minőségének javítására alkalmas apaállat: bika, mén, kos, kan álljon rendelkezésre. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az állatok gondozását lelkiismeretes, hozzáértő dolgozókra bízzák és gondoskodjanak az állatok jó elhelyezéséről, helyes takarmányozásáról, valamint rendszeres ápolásukról. Az ország egész állatállománya te- nyészértékének növelése érdekében az állami gazdaságokban, valamint a fejlett állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetekben növelni kell a törzstenyészetek számát. 1. SZARVASMARHATENYÉSZTÉS. a) A szarvasmarhatenyésztés gyors mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében 1956. év végéig a szarvasmarhaállományt legalább 2.2 millió darabra, ezen belül a tehénállományt 1.1 millió darabra kell növelni. Elsősorban a termelőszövetkezeti tagok háztáji és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban kell az állományt növelni. b) Elsősorban az ország állományának zömét alkotó magyartarka-fajta tenyésztésének és takarmányozásának megjavításával a tejelékenysé- get, a tej zsírszázalékát, a betegségekkel szemben való ellenállóképességet és a hústermelést kell növelni. c) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy az 1956. év végére országosan legalább 100 ezer darab tehenet tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. Segíteni kell tenyésztési munkájukban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, velük tenyésztési szerződéseket kell kötni. 1956. év végéig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tulajdonában lévő legértékesebb teheneket törzskönyvezni kell. d) Az eddiginél nagyobb gondot hitelt kell biztosítani. g) A termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztság számára árkedvezményt biztosító üszőakciókat kell szervezni. h) Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek után —• tejhozamuk arányában — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hatósági áron abraktakarmányt kell juttatni, ha a termelt tejnek legalább 60 százalékát átadják a begyüjtőszervnek. Az abrakjuttatás mértéke a következő legyen: legalább 6 ezer kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa, 5 ezer kg után 11 mázsa, 4 ezer kg után 8 mázsa és 3 ezer^kg után 5 mázsa. i) Fokozni kell a meddőség, a brucellózis és a gümőkór elleni küzdelmet. Meg kell javítani a brucellózis elleni vakcina minőségét. 2. LÓTENYÉSZTÉS. Meg kell szüntetni azt a helytelen szemléletet, mely a lótenyésztés jelentőségét a gépesítés fejlődése miatt lebecsüli. A továbbiakban elsősorban a lóállomány minőségét kell javítani Ez most lótenyésztésünk legfőbb feladata. a) A termelőszövetkezeteknek állami támogatást kell nyújtani törzskancák vásárlására és csikótelepek létesítésére. b) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok lótenyésztésének fej szoptatás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a kocák tenyészkondiciójá- nak fenntartására. Különös gondot kell fordítani a szopósmalacok korai és fehérjedús takarmányozására. A begyűjtési miniszter és az élelmi- szeripari miniszter gondoskodjék arról, hogy a malacnevelés céljára 1954-től évente legalább 1,00 ezer mázsa hántolt, zsírdús olajpogácsát állítsanak elő. e) A malacok takarmányértékesítésének, ellenállóképességének, növekedési erélyénc-k fokozása, valamint a vágott áru kedvezőbb húsarányának biztosítása érdekében — a te- nyészgazdaságokat kivéve — széles körben alkalmazni kell a haszonál- latelőáilító keresztezést. Ezekben a gazdaságokban a zsír- jellegű kocaállomány szaporaságának fokozására az első keresztezésből származó kocákat kell tenyésztésbe állítani. f) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sertésállományának javítása céljából az állami gazdaságokból évente 30 ezer darab kocasüldőt kell részükre kedvező feltételek mellett juttatni. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett állományának támogatása céljából a termelőszövetkezetek ás az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett kivál kocáinak szaporulatából tenyészállat-áron évente mintegy 30 ezer darab tenyészsüldőt kell felvásárolni. Ezeket kedvező feltételek mellett az országos állomány javítására más termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok rendelkezésére kell bocsátani. g) A földművelésügyi minisztériumnak 1956. év végéig legalább 50 ezer koca törzskönyvezéséről kell gondoskodnia. h) Weg kell javítani a sertéspestis, sertésorbánc, brucellózis s meg kell kezdeni a hólyagférgesség elleni védekezést. Tovább kell javítani az oltóanyagok minőségét. 4. JUHTENYÉSZTÉS. lesztése érdekében a köztenyésztést elit- és törzstenyészetekből származó jöminőségű ménekkel kell megerősíteni. c) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tenyésztési kedvének elősegítésére a törzskönyvezett kancák teljes lóadóját, ha legalább kétévenként egy csikót ellettek, egyéb kancák lóadóját pedig arra az évre, amelyben ellettek, el kell engedni. 3. SERTÉSTENYÉSZTÉS. a) 1956. évig el kell érni, hogy országos átlagban egy koca után évente legalább 7.6 sertést neveljenek fel, s a hizlalásnál a takarmányértékesítés országos átlaga 20 százalék fölé emelkedjék. A lakosság hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében országosan legalább 5.5 millió sertést, ezen belül 610 ezer kocát kell tartani. Hússertésállományunkat a fehérjealap növekedésével arányosan az 1953. évi 26 százalékról 1956-ig 38 százalékra kell növelni. A termelőszövetkezetek 1954. év végére érjék el, hogy közös kocaállományuk szaporulata biztosítsa hízottsertés- beadási kötelezettségük teljesítését. b) Az ország minden területén bármely sertésfajta tenyésztését meg kell engedni és elő kell segíteni. A tenyésztésnél szem előtt kell tartani, hogy a hússertés fajták közül elsősorban a fehérhússertés fajtát kell tenyészteni, éspedig — az éghajlati adottságok figyelembevételével — főként a Dunántúlon, továbbá a nagy tejgyüjtő központok és húsfeldolgozó a) A gazdaságos juhtartás minden (lehetőségének maradéktalan kihasz- | nálása érdekében juhállományunkat 1956. év végéig 2.3 millióra, darabonkénti gyapjúhozamát pedig átlagosan 3.8 kg-ra kell emelni. b) Elsősorban a magas gyapjúno- • zamú, emellett fejésre is alkalmas, íésűsgyapjút termelő merinói juh- fajtát kell tenyészteni, a cigája jelenlegi állományszámának fenntartása mellett. c) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy 1956. év végéig legalább 80 ezer anyajuhot tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. A juhállomány minőségének javítása céljából a földművelésügyi miniszter és a könnyűipari miniszter az ország kosállományát évenként vizsgáltassa felül. A tenyésztésre alkalmas kosokat tenyészigazolvánnyal kell ellátni, a meg nem felelő kosokat pedig ki kell selejtezni. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok juhtenyésztésének javítása céljából az állami gazdaságok iuhászataiból évente 2 ezer tenyészkost kell a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak átadni. A juhállomány minőségének gyorsabb javítása érdekében a mesterséges termékenyítést kiváló tenyészér- tékű kosok felhasználásával alkalmazni kell minden olyan juhászaiban, ahol legalább 400 anya van. d) A zsíros gyapjú kg-onkénti termelő beváltási alapárát a jelenlegi 15 forintról 36 forintra kell emelni. A könnyűipari miniszter a fonálcsereakciót 1954-től kezdve az ország egész területére terjessze ki. A terelső keresztezéséből származó ivadéDunántúlon az őszibarack, mandula, ■ hanem lényegesen a háború előtti meggy és dió, a balatoni dombvidéken az őszibarack és mandula termelését kell nagymértékben fejleszteni. színvonal fölé emelkedett. A kapitalista idők termelésére jellemző alacsony hozamokat azonban eddig még nem sikerült felszámolni és emiatt Minden községi és városi tanács állattenyésztésünk nem tudja kellően dolgozzon ki hároméves gyümölcs- kielégíteni állati eredetű élelmisze- fósítási tervet az utcák, utak, terek, rekkel a lakosság növekvő szükségparkok és egyéb közterületek dió-, letét. kell fordítani az apaállatellátásra és ; kainak tenyésztését kell elősegíteni az apaállatok minőségének megjavítására. Annyi apaállatról kell gondoskodni, hogy utópároztatás is mindenütt végrehajtható legyen. A termelőszövetkezetek és az egyéni terBerksir sertést Bács-Kiskun megye déli részén és az ezzel határos területeken, különösen a haszonállat előállító keresztezéshez szükséges kan-ellátás céljára kell tenyészteni melók tehen- es uszőallomanyat két A szá mel éghajiattal szemben eredménytelen pároztatás után az al- kevésbbé érzékeny kornvall sertés latorvos köteles allategészsegugyi ke- te észtésének elterjedését a Duna- zelés ala venni. j Tisza közén kell e]őseg{teni A man_ A kiváló apaállatok tenyészértéké- gálica fajta szaporaságának tovább- nek fokozottabb kihasználása érdé- < fejlesztését és fejlődőképességének kében széles körben el kell terjesz-i megjavítását kell célul kitűzni. telepek közelében. Az ország többi! melőszövetkezetek közös juhállomá- részén a jelenlegi sertésállomány 70, nyuk után az államnak átadott zsí- száza.lékát kitevő ^mangalicának és ros gyapjúmennyiség 10 százaléka értékének megfelelő fonalat igényelhettek tagjaik részére. A termelőszövetkezetek juhászai az egy tagra eső fonálmennyiség háromszorosát kapják. __ e) A helyi tanácsok a juhállomány számára biztosítsanak a közlegelők- böl arányos nagyságú gyepterületet, továbbá szervezzék meg á tarlók, utak. árokpartok legeltetését. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok létesítsenek téli juhlegelőAet. (Folytatás a 3. oldalon.\
