Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-23 / 300. szám
<= VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megyénkben 358 család lépett vissza a közös útra Szabó bácsi tervez Az új ember kovácsolása PÄ RT BIZOTTS AGÄN AV iA PJ A CS-íJCCIí£ ífcí ^*Vii^a(KaEPJ»>.víf;'riei __\ A Magyai* Dolgozók Papija Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről A magyar parasztság .helyzetében a felszabadulás után méliynehat.ó torié« eltni jelentőségű változás ment végbe. A Szovjet Hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és földíb irtokosok uraimé alól, A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztály unk testvéri segítségévéi a .magyar dolgozó parasztság örökre megszabadult a sokszázéves elnyomástól, a jogfosztottságtól és a bankok uzsorájától A munkás- osztály vezetéséiben végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd .a -falu új életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján. Miközben iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés azonban alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony .színvonalat. Aránytalanul kevés .eszközt fordítottunk ,a mezőgazdaság fejlesztéséire és emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biztonságos, jövedelmező termelést. A Magyar Dolgozók Pántja Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a Icormánypro- gramm nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendéi etek már eddig is lényegesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét. A különböző hátralékok elengedése, az adóm őrsöké lés, az ingyenes állatorvosi kezeié®, a szerződéses termelés kedvező felit ételei, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóló begyűjtési rendszer kedvezményei, & beadási kötelezettségek leszállítása — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszt; termelés fokozására és jövedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programm ja fokozatosan Ttregiteremli a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és a íalu bőséges éfeimmereltátását, a ■mnfcAs-p&raiszt szövetség további megszilárdítását. E programm vég- rekajW'ása emeli a növénytermelés és gz állattenyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a munkások, dolgozó parasztok, értelmiség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el .kell érni, hogy a kővetkező években biztosítva legyen a lakosság bőséges eL látása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel1, burgonyával, zöldséggel és borral. A Központi Vezetőség és a mi- cisetertanács elhatározta, hogy a programm végrehajtása érdekében a következő 3 év alatt mintegy 12 "—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mező- gazdasági termelés minden fontos területén harcot keli1 indítani a több'ermelés, a inagyofcb hozam eh- éréeéért., ,a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért. 1. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése cél! kitűzésének megfelelően nagy gondot -kei.fi1 fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesztésére, meg kell szüntetni azokat az arányt alakiságokat,, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok között fennálltak és gátjai voltak ,a mezőgazdaság i termelés fejlődésének. a) Meg któl szüntetni a növénytermelésen belül a kenyéngábona- féiék háttérbe szorításiát. A kenyérgabona területének növelése mellett .a legfontosabb kenyér-gabonafélék, a búza és rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeknek megfelelő elő véleményt, a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközöket, b) A növénytermelés és az állattenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, az,az növelni kell a takarmányterrnel és t, figyele.rn.be- véve az állatállományt. Ezzel lehel cis-éget kell teremteni az állati termékeik gyors növelésére. c) Nagyobb gondot kell fordítani olyan fontos' mezőgazdasági ágak feji esetésére, mint a szőlő, gyümölcs, továbbá a magte-rmelés, melyek az elmúlt években háttéribe szorultak. d) Szakítani kell az eddigi sablonos, helyi ad olt Ságokat figyelembe mám vevő tervező és irányító munkával. Az ország egyes ‘körzeéei- ,ben elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a termelésé;, íifetve tenyésztését Ikeö elősegíteni, amelyek a vidék adottságának megfelelnek. e) Különös gondot keli fordítani a mezőgazdaság feíjfesztésére Budapest és a többi ipari városok kö- riileti területeken, ahol á fő figyelmet a zöldségfélék termesztésére, továbbá a tejéig szarvasmarhaite- nyésztés fejlesztésére kell fordítani. ; í) Figyelembe kell1 venni, hogy a mezőgazdasági termelés fegteszéé- ®e növeli a muiníkaerőszültségfetet. A munkaigényes növények egyes területek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigénye® folyamatok fokozottabb ,gép esi lésév él a mu nka erő-kérdést meg keli oldani. 2. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább keli fokozni a 'te rímelő® zö vet kezeli tagok é.s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét a mezőgazdasági termetes növelésében, a) A párt- és kormányszerveik őrködjenek az új, több .évre megállapított, csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása te- lettt, ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát. ib) A fermetesii szerződéseket az ünMnteeedg efee alapján kell ’kötni és meg keSl afe-dá^ozmi .mindem erőszakosikodtást. FeQtétUeiriüií bizto- süitainii1 ikeJIi, hoigy aíliol esek a termés egynéte-zére kötnek szensőkféeit (zöldség, igyümöfcs, sitib.), ia szerződéséi? kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen .a termény :k forg’sSma. c) A tenmeKWjrvieékfizetgik és egyá-iiTleig .gazdálkodó dolgozó parasztok számárai a földlműveliés és az állattenyésztés fejlesztéséhez térni.lási sogít-ségat köll nyújtani. Biztosítani ksTli riészülcre nemesített -vertőmagolt, tenyiészáíbtot, na- íposcSilbét,' siÖóéjpíitétsi anyagot), -műtrágyát, melegágy! keretet, réz- gájicot, növény vád ■ Dini sssrelcet, továíbbá -gépeikfefl, mezőgazdaságii fei- ezereáést, eszközöket és alkatrészekéit, (eke, igtép, rosta., henger, fogas, házip irmetezö, metszőoiíló stb.) az épíitkezésaklheiz építőainyagct, cementet, téglát, mi sseit, fát, ezenkívül 1954—.56 között év. in-tle legalább 2-0 -ezer dlaraib ©zakeüet >és 20 -ezer darab székár előállításához sZiiük^áges atotutesizt, továbbá 18 ezer darab lószerszámoit. A ‘bel- és kiilkero-iksdalmi mi- ruie'ztéirium., valbmiirat a SZÖVOSZ elnöke ezeket az anyeigolkat és esajloö- zökeit ez állalmi és szövetkezeti keresik idei am útján szabadom hozza forgalomba. d) Tovább keli fejleszteni a iter- melaszövetkezetelk mumltoaeigysag eh- számdlási és jövedelem efjoaztósi' nonidszei'ét, hagy az a tenmaSaszö- v.úílkzsti fogókat jofiáhian ösztönözze mfin-őaégi munkára, a termésátlagok és hozamok fokozására. 'Az állami .giazdaeágoik >03 .gépáilílo- máfidk dolgozóinak e bérrendszerét úgy keilil meiaváltoztiatni, hegy érde- kefiteüc legyeinek 1.-.1 IteumtésiátOaigok, hozamok növelésóbein. Ennek énde- kéba» ki äflefl teaijieszt mii a -termé- s'zetibeni- prémiuímcfkat is. e) A mezőgazdaságban dlalgozó- fcat, termelő szövetkézeti tagokat, dcDgozó paraszitdk|. t, az áiöamii gna- dasálgok és .gépállomások .dioiligozóit •kiváló terniéseredményelk és -boiza- moik elérése .esetén ikitüntejbésibon keli részesíteni. A kimagasló tér mésenaményeket elért dcligozűknak az eredmény .nagyságától függően' a 'S-zocialiilotb fiunkat Hasa , a Vörös- zászló Érdsmereind'j'éit, a Miunuca Er. diemrendjét, a Szoci-affista Munkáért Érdiatnénmet és ai Munka Ér- damreiidet kell istdományozhi, továbbá a következő ijej■ vényeícet: Ikiivá'Ő álllatteniyiésztő, tei- ' vájó mövónytermríő, ikiváló to artész, mezőg. adásáig kiváló dolgozója^ ál- l:,’.r.ii 'gazdaság kiváló idcijgozója, gípáliccnás tiiváló tíioíTgiozója. Azcikrnak a -termelősZioveltíIcezeti tagcfiaqelc, okik 3 lóvsn kere.-ztlül íkii- imaa:EÖó erctdimiánnyell -ver.zitk ki ré- " szűkeit a íközös munkáiból, évente iüagiál'ább 390 munkaűgiyis.égattelje.iS- temek, a fölldiműft'ieCésiü'gy'i miinószter felváló tanmelőszövetllkezietj tag jep vényít c.damániyozson. Azclcnsk az egyénfeg gazdáJkcdó ődlgozó ipamsztdknajs, atoifc póldia- szerü gi?Jzdálik.odlás.t ’ folytatnák, a földművelésügyi mänisater ,,-minta- gazicja“ jiejcvényt adományozzon. 3. A mezőgazdaság fej'lesztéása-e .irányuló e rendszafcáCycIk lahetővé teszik, hogy a.z állami igfitociaságtók és termelő'zövotfeez-ltok nagy termésátlagaikkal, az AtlaAtianyiésatés hoavmánafic gyárts tnörv.eOÓJéivel, in,a- gycubb jövedeljmezősésiitokdl, a tudo- 'thány és ag.rotadhn,ifca EegfejOettébb módszereinek alScaflmazés’áivail1 bdbi- zoinyítyf.lk üölteyüfeot a m izőgazda- E-ágJ tenneMaben. II. A tad-i'j termőarqjónak foko.zásá- rő! és a ta]iay vódeQmérolL A talaj terméHtonysíigóndk &z&- kadatlain .r.yvieüásla a mezőgazdasági -termé’ifciünk fejlesztésének, a hoza- -mak fokozásának igiapfeJtóteUi. Hazánkban o feisaaibaduCás eíőt.t a föiid’hir.tolkoscife, Ikaipiiteilisha bérlőik toizsarcJiák « talajt. A (bapitröista viszonyok 'közölt ví ágszeríe ma is egyre inkább pusztul a talaj ter- mőerejis, miért ez olkearüilhétetién »következményo a im-axiim-álás nyere- Siégé.iit fölytctcitt ihaijiSEána.k, Osaik -a ®z-aeia'iizmuőban lőhet a tsilaj pusztulását magigáto’Jni, tierm'slksny- ségiét á'lan-dópn niöivelrd. Országunkban Seöetö'.’íé viállt — imjindiandk- előtlt a gépes! tett,, nagyüzemi ter- melőszövetkez jtsklben éa áli’nmi giazdáisáigclkibaii — a tuKfemányos j trágyázására. földművelés segíteégéviel a taikaj termékenységént k fokozáséi, amely -a -tianmiei’iés- ameöésének Olagfonitasabib feladata. Ezért: 1. A mezőgazdaság dolgozói a terméshozamok növelése, állandó nagy termések elérésé érdekében a trágyázás terén a következő néhány év során érjenek el gyökeres javulást. a) Termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és állami gazdaságok évenként végezzék el szántóföldjük egyötödén az istállótrágyázást. Az istállótrágyázásnál a növények fontossági sorrendje a következő legyen: őszi takarmány- keverékek, cukorrépa, burgonya, takarmányrépa, kender, kukorica, napraforgó. Sovány talajon az őszi gabonafélék alá is ajánlatos holdanként 70—100 mázsa istállótrágyát adni. b) A termelőszövetkezetek es az állami gazdaságok haladéktajlanul szervezzék meg a trágya j helyes kezelését és idejében való ! felhasználását. A trágyakazlakat lehetőleg a trágyázásra kerülő tábla szélén kell elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Törekedjenek az istállótrágya nyers- foszfátos erjesztésére, a trágya minőségének további javítására. Erre a célra a nehézipari miniszter biztosítson .évente húszezer mázsa cijonífrSztet és nyers- foszfátot. A termelős?övetkezetek gyűjtsék össze a háztáji gazdaságokban termelt istállótrágyát is. A közgyűlés ezért a trágyáért állapítson meg pénzbeli, vagy természetbeni térítést. Az egyéni gazdaságokban is fordítsanak gondot a helyes kis- üzemű trágyakezelésre. A trágya tiprására, vagy fedőlapos takarására, öntözésére. A megyei és járási tanácsok szervezzenek széleskörű versenymozgalmat az istállótrágya helyes I kezelése és felhasználása érde- !kében. j c) A termelőszövetkezetek, az I egyénileg gazdálkodók és állami [gazdaságok a felgyülemlett;, táplálóanyag veszteségnek kitett szervesírágya készleteket a tél folyamán összegyűlő istállótrágyával együtt legkésőbb 1954 április végéig hordják ki a földekre és szántsák alá, vagy a nyári felhasználásig kazalban raktározzák. A jövőben az is- tállótrágyát mindenütt a nyári és őszi szántásnál használják fel. d) a könnyűipari miniszter és a helyi tanácsok tőzeges fekál- trágya termelését 1954. évben 2 millió 500 ezer mázsára, majd 1956-ban 3 millió mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékot (komposzt) előállítását 1954. évben 240 ezer mázsára, 1956-ban 2 millió 100 ezer mázsára kell emelni. A begyűjtési miniszter gondoskodjék arról, hogy az ipari sertéshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel komposztozzák, így évi 2 millió mázsa tőzeges sertéstrágyát állítsanak elő. Az előállított sertéstrágyát egységes áron kell forgalomba hozni, elsősorban szőlő. gyümölcsösök, i zöldségfélék, legelők és rétek j Két és félmillió forintos beruházással fokozni kell a tőzegtermelés gépesítését és évenként 2 millió mázsa jóminőségű tőzeget kell trágyatermelés céljára adni. e) Elsősoriban a iiomo.k talaj okon, de 8jz ország egyéb termőföldjein is, 1954-iben 50 ezer lkat. holdba zöldtrágyázást .kel! végezni, £51<eg somkóró, csi’Jagfürí é-s sz.egletes- íednek vetésével. A zöldtrágyázást ihárom év alatt 500 ezer lkat, holdra kell kiterjeszteni A kettős termelést —• az öntözéses területek, valamint az ország nyugat; részeinek kivételével — .a zöMtrágya növények vetésével, a talajerő loko- zásánsk szolgálatáfoa kell1 állítani. A termelőszövetkezetek: és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termeljenek saját Ihaszná- íatr.a — és eladásra is — somkoró, csil'agfürt és szegletes-lednek vetőmagot. A szükséges vetőmagot n termelőszövetkezeteknek és az .egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hitelbe keK adni azzal a If elf étellel, hogy a somkóró vetőmagját három év alatt, a többi növény vetőmagját pedig két év alatt természetben adják vissza. f) A nehézipari, a bel- és külkereskedelmi miniszter 1954-ben 3 m’ll.ió 480 ezer, 1955-ben 4 millió 900 ezer és 1956-ban 6 millió mázsa műtrágya gyártását, illetve behozatalát biztosítsa, melyből kb. 45 százalék nitrogénműtrágya legyen. A földművelésügyi minisztérium ismertesse széles köriben a műtrágyázás hasznosságát az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és termeíőszövetikezeii tagok között. g) A nitrogénműtrágyát elsősorban az őszi kalászosok fearatava- szj fejtrágyázására, azután a cukorrépa, burgonya, rizs, • zöldség, dobiány, kerti növények, szőlő, gyümölcs, takarmányfélék, valamint a rétek és legelők trágyázására keli felhasználni. A foszfor- éts kálium- műtrágyákat tavasszal, főként az Ipari növények sortrágyázására, a Kukorica és burgonya fészektrágyázására, valamint a pillangósinö- vénvek, rizs, zöldség, gyümölcs és szőlő alá, ősszel pedig elfe sorban az őszi kalászosok alaiptrágyázásá- ra kell felhasználni. A könnyűipari miniszter a szovjet tapasztalatok alapján Kreybig Lajos Kossuth-díjas akadémikus módszere szerint, a többszörös hatású szerves anyaggal .szemesézete szu.pcrfcszfátból és keverék-műtrá- gyákböi !954-ben 300 ezer mázsát, 1956-ban .pedig egymillió mázsát állíttasson elő. A szerv es any aggat szemcséze'.t szuperfoszfátot mázsánként 50 forintos áron kell szabadforgalomba hozni. Emellett .javasolni keli, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok házilag is szemcsézzék a por alakú szuperfoszfátot. >h) A felhasználásra kerülő mü- tr.ágyaféieséget és mennyiséget a talaj és a termelt növény igényének figy elemibe véé elé vei1 keli megállapítani. A mezőgazdasági tudományos és szakoktatási intézmények, valamint az agronőmu&ok adjanak minden termelőnak részletes műtrágyázási tanácsiakat, létesítsenek az állami gazdaságokban, és 'termelőszövetkezetiekben műtrágya-bemutató parcellákat, ahol. a dolgozó parasztok a gyakoria*- tan győződnek meg a helyes műtrágyázás eredményességiérő!!, alkalmazásának módjáról. (Folytatás a 2. oldalon.)
