Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-22 / 299. szám
Kedd, 1953 december 22, SOMOGYI NÉPLAP 3 »sasi sana A tejhozam növelésének legfontosabb kérdéseivel foglalkoztak megyénk élenjáró állattenyésztői i A »Somogyi Néplap« szerkesztősége é* a Megyei Tanács a megye élenjáró állattenyésztőit, állattenyésztő szakembereit november 19-én értekezletre hívta össze, amelyen a tej- hozam növelésének kérdéseit vitatták meg. Az értekezletet Győri elvtárs, a »Somogyi Néplap« szerkesztőségének mezőgazdasági rovatvezetője nyitotta meg, majd Váci elvtárs, az állattenyésztési igazgatóság vezetője a »Tejtermelés mennyiségét és annak minőségét befolyásoló tényezők« címmel tartott előadást. Előadásában vázolta megyénk tejtermelésének helyzetét, megállapította, hogy annak ellenére, hogy megyénk az ország legjobb állattenyésztő megyéi közé tartozik, súlyos lemaradás tapasztalható a tejtermelésben. Ezért vált szükségessé és elsőrendű . feladatává az állattenyésztők legszélesebb rétegének, hogy az állattenyésztésünk mostani elégtelen hozamát minden rendelkezésünkre álló eszközzel szakadatlanul emelje-olyan mértékben, hogy ezen a területen is mindenki által könnyen élérhető és a szükségletnek megfelelő mennyiségű és minőségű árubőség legyen. A tejtermelés fokozására a lehetőségek megvannak, csak az azok- ban szunnyadó hatalmas értékeket kell a felszínre hozni — mondotta bevezetőben Váci elvtárs, majd így folytatta: — A közelmúltban nálunk ..járt szovjet parasztküldöttség vezetője a budapesti tapasztalatcsere végén arra a kérdésre: »hogyan lehetne a magyar állattenyésztés hozamát magasabbra emelni« — azt válaszol» la. hogy a termelékenység alacsony és magas voltát a káderek döntik el. 'Tehát az emberektől függ, hogy a különböző fejlett zootechnikai eljárások -alkalmazásával az állatokban rejlő termelőképességet kihasználják. Igen fontos az állatállomány minőségi fejlesztése szempontjából a törzskönyvezés. Ez az eljárás alapját képezi a nagy termelőképességű állatok kitenyészté- : Bének. Ez a tenyészkiválasztásnak ®z egyedüli helyes módja, Megyénkben ezen a téren súlyos mulasztást .’követtünk el, mely komoly mértékben hat ki a tenyésztői munkákra. Ezután részletesen foglalkozott a fiatalkorú állatok szakszerű nevelésének kérdéseivel. A fiatalkorban kapott nevelés befolyással van az állat későbbi termelőképességére, különösen a tejtermelőképességre. Ha valamely fiatal állat számára nem teremtjük meg azokat a feltételeket, amelyek a fejlődést, zavartalanul biztosítják, úgy annak egyes szervei ■ sem fejlődnek ki kellő mértékben, ■ amely csököttséget azután már tökéletesen helyrehozni nem lehet. Ebből adódik, hogy az ilyen fejletlen állat a későbbiek folyamán kevesebbet termel. Ezért igen fontos, hogy a fiatalkorú állatok felnevelésénél mind a takarmányozást, mind az elhelyezést és ápolást a legmesszebbmenőkig biztosítsuk. Váci elvtárs külön foglalkozott a ’köztenyésztésbevétel idejének fontosságával. Ennek az időszaknak, időpontnak a megválasztása ugyancsak szoros kapcsolatban van a későbbi tejhozammal. Ugyanis, ha tenyész- érettség előtt, túl korán fogjuk tenyésztésbe az üszőt, úgy akkor az a fejlődésben visszamarad, mert a felvett tápanyagot, mely még a saját fejlődéséhez szükséges, vehemfejlesz- tésre fordítja és ebből eredőleg a későbbiek folyamán a tejtermelés ^elégtelen lesz. Viszont ha későn, az üsző teljes kifejlődése után fogjuk tenyésztésbe az állatot, ebben az esetben az állat tejtermelő szervét, különösen a tőgyet nem tudjuk kellő nagyságra kifejleszteni, mely ugyancsak a tejtermelés rovására megy. A helyes időpont a 20 hónapos kor, vagyis amikor az állat a várható testsúlyának háromnegyed részét eléri, ami állatainknál 450 kg-nak. felel meg. igen fontos a tejhozam növelése szempontjából a szakszerű fejés, melynek ió elvégzése serkentőleg hat a tőgymirigyállományra. Fontos feltétel a fejésnél, hogy gyorsan és megszakítás nélkül történjék. A tejtermelés fokozásának lényeges módszere a gyakori fejés és etetés, mert a gyakori feiéssel a tejmirigyek munkáját serkentjük, ami által a tejtermelésben lényeges emelkedés áll be. A tejhozam növelésének másik igen fontos módszere az érdem szerinti takarmányozás. Alkalmazni kell azt a fejlett módszert, hogy minden tehén a tejtermelésének megfelelő mértékben jusson hozzá a tápanyagokhoz. Ezért a nagyobb termelőképességű teheneket külön takarmányozzuk. A továbbiakban foglalkozott Váci elvtárs a helyes istállórend kérdésével. Hozzászólások Váci elvtárs beszámolója után az ankét részvevői mondották el az állattenyésztésben szerzett tapasztalataikat. Elsőnek Csokonai János, a nagyatádi járás állattenyésztő állomás-vezetője szólt hozzá. Elmondta: »Napjainkban igen felelősségteljes feladat hárul az állattenyésztőkre. A helyes állattenyésztés gyakorlati végrehajtásában vannak különös nehézségeink. Gyakorlati tapasztalatom, hegy az állattenyésztők még mindig bizonyos fenntartással fogadják el tőlünk a szaktanácsokat. Ennek az az oka, hogy tsz-eink még mindig nem tekintik az állattenyésztést r. jövedelmezőség legfontosabb forrásának, ezért az állattenyésztésbe a legképzetlenebb, más munkára már nem alkalmas egyéneket állítanak be. Ez az érdektelenség az állattenyésztés iránt megmutatkozik a takarmányok biztosításánál, a takarmány előkészítésénél is. Azzal, hogy nincs elegendő takarmány, lemondanak a tejtermelés fokozásáról, a minőségi állattartásról. Nekünk, az állomás vezetőinek azonban nem szabad feladnunk a harcot, hanem nap mipt nap a gyakorlatban kell meggyőzni tsz- einket, egyénileg dolgozó parasztjainkat az állattenyésztés fontosságáról, a tejtermelés fokozásának jelentőségétől. Mi a nagyatádi járás részéről vállaljuk, hogy rendszeres ellenőrzésen és gyakorlati tanácsadáson keresztül 3 hónapon belül a jelenlegi fejési átlagot duplájára emeljük, de ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha ebben a munkában a gyakorlati állattenyésztők is segítenek«. Balogh János, csurgónagymartoni egyénileg dolgozó paraszt elmondotta, hogy községük mindig az élenjáró állattenyésztő községek között volt, különösen az apaállattenyésztésben, de a tejtermelésben is. Az utóbbi években azonban náluk is visszaesés tapasztalható, s ehhez nagyban hozzájárult az elmúlt aszályos esztendő, mely az állatoknál hosszú ideig érezteti hatását. Májer János, a somogyjádi tsz állattenyésztője elmondotta, hogy a tejtermelés fokozásának eiyik alapvető feltétele a szakszerű gondozás. Ezt saját maga a legközvetlenebbül tapásztalta, de valóban úgy van, hogy a tsz-en belül az állattenyésztés, még mindig csupán egy-két ember, és nem egész tsz tagságának ügye, így hiába akar az állattenyésztő jó eredményt elérni, ha ugyanakkor a növény- és takarmánytermelők nem biztosítják a megfelelő takarmányt, vagy késői betakarítással rosszminőségű takarmányt biztosítanak az állatoknak. De igen fontos, a jóminőségű állat is, mert minden munka eredménytelen, ha 'korcs vagy meddő, gyenge termelőképességű teheneket állítunk be. Az ő tsz-ükben pedig éppen az állományban van a hiba, javasolja, hogy a tenyészállatfelvásárló vállalat nagyobb figyelmet fordítson a tenyészállatok vásárlására. Keresztes Márton mosdósi egyéni dolgozó paraszt igen nagy jelentőséget tulajdonít az értekezletnek annál is inkább, mert a tejtermelés fokozása most igen fontos kérdés a kor- mányprogramm végrehajtása során, mert a tej az élelmezés szempontjából egyik legfontosabb termék. Elmondotta, hogy az ő községükben is sok tennivaló van ezen a téren. Az elmúlt néhány év alatt náluk is jelentősen csökkent a tejtermelés, de a tenyészállatok nevelése is visszaesett, alig lehet találni községükben továbbtenyésztésre 'alkalmas minőségű törzskönyvezett állatot. Legtöbb dolgozó paraszt eladta a tenyészállatokat, mivel az eddigi begyűjtési rendszer folytán kevés területen tudtak takarmányt termelni. De az új begyűjtési rendszer következtében ez megváltozik és máris számos dblgozó paraszt érdeklődik jobbminőségű állatok iránt. Javasolja, hogy a köztenyésztésben lévő apaállatok tartására a községi tanácsok nagyobb gondot fordítsanak. Kis Tóth Lajos csökölyi egyénileg dolgozó paraszt elmondotta, hogy a tejtermelés fokozásának igen fontos feltétele az állatok iártatása, a levegőn való mozgás. Szükséges, hogy télen is jártassák az állatokat, de igen Védjük meg vetéseinket a téli fagyoktól lényeges nyáron a legelőn való tar- Az őszi vetésterveket becsület- ’ val1 végeztetjük a trágya terítését- tás, ezért a legelők gondozására, fű--tel .teljesítették állami gazdasá- j Kora tavasszal pedig 'holdanként 3® hozamuk növelésére igen nagy gon-- ■ - * ...................................... — * - ’ ■' iJ • - ' ’ do t nem lehet dicsekedni, mert az 500 holdas legelő igen el van hanyagolva. Tele van tüskével, bozóttal, kóróval, már évek óta nem tisztíttatta a tanács., Arra hivatkoznak a tanács vezetői, hogy a legelők tisztítására a járási tanács engedélye kell, mivel ott egy-két kisebb fát is ki kell vágni, s eddig sem a járási tanács, sem a Megyei Tanács nem adott erre enge délyt. műk növelésere igen nagy fion'jgaink, termeföszövetkezeteink és i-—50 kg pétisóval íejtrágyázzuk a kell fordítani. Csökölyben ezzei 'egyénileg dblgozó parasztijaink, A j vetéseket. Ezzel az eljárással a jól elvetett őszi kalászosokra az;mostoha időjárás ellenére is 2—3 időjárás nem volt túlságosan ked-; mázsával tudjuk novellái termés- vező, mert •szokatiamrll csapadék- eredményünket. mentesen telt el az idei ősz. Az őszi vetések jobban megerősödtek volna eddig, ha megkapják a szükséges csapadékot. Ez a szokatlanul “ száraz időjárás nem okozott karóikat a vetésekben, bár a későn eiligen fontos követelmény a tavaszi vetésápolás. Ahogy rá lehet menni a felfagyott vetésekre, azonnal hengerezni kell, majd a vetés megerősödését követő 3—4 hét múlva középnehéz fogassal1 kell-.|yt *■* v I» Lv v w I T-*- “‘wwui U. o Kettő István, a marcali járás állat-; vetett kalászosok, különösen a kö- boronáim. Különösen fontos a hen- nyésztő állomásának vezetője el- {töttebíb talajokban, nem tudtak gerelés és bozonálás, mert a boroteny . , mondotta, hogy az ősz beálltáig si- j megfelelően bokrosod ni, mert ko- került fenntartani az 5.2 literes is- j rán ibeköszönt&tt a téli száraz fagy. tállóátlagot, de ez az őszi legeltető- . . , , seknél visszaesett. Az alacsony tej- ! A __ jovőévi Termesünk veszteség hozam egyik igen döntő oka, hogy a > nélküli biztosítása érdekében kü- járás legtöbb községében igen ala- ■ lőnösen fontos, hogy a fejlett agro- csony fekvésű legelők vannak, s tanácsok nem fordítanak kellő gonna nem minden esetiben -elegendő a rögük elegyengeiésér-e, főképp az ilyen száraz időjárás után. A kutasi állami gazdaságban az így alkalmazott agrotechnikai eljárások meghozták a várt eredményt. Egy dot a legelők karbantartására, így az j a technikai eljárásokat bá’ran alkai- A,-,, ■ -7 - 7Í Tl.T mázzuk Ilyen esetekben bevált P? ‘ „aj, ' 1 l. „ i seriéti tábla 6 mázsává, adott több módszer art ha a vetéseket fejtrá iszapos legelő májmételyt okoz a te- j“'T“^T j termést holdanként, mint egy heneknél, aminek folytán csökken a ■ &Y 1 . a . * lcw’•“ ' | ugyanakkora terület, amelyen nem tejhozam. Most legfőbb feladat, hogy műiden _ karokoza . alkalmaztuk ezt az agrotechnikai mindenütt bevezessék a helyes is- neJku.i ra tudunk mean: a veiesek- f, Ugyanilyen kísérletet véhe- re. Csaknem minden termeloszek- j re. ,, „ lyes és a tejtermelés fokozásának leg-! tornáik és az egyéni gazdák túlnyo-, '£ez^únk egy 36 no,das búzatáblán, alapvetőbb zootechnikai módszereit. \ mó többségének rendelikezésér-e áll j am'e yne,K eWnesc Megfogadta, hogy májusra járásuk-' taVaszi fejtrágyázásra elkészített ban az istállóátiag 7.2 literre °®j pétisó -és szuperfoszfát műtrágya- eme, enni. ^ . Igen hasznos a Szovjetuniótól átZsalakó János zimanyi -egyénileg v,ett módszer alkalmazása: száraz dolgozo paraszt rámutatott, hogy koz- sertéstr4gvát va^ ,tőz^es fefcált seguk a miüt evoen is 15 tenyeszbi- r r. 1 i .. i .. , kát adott az országnak. A zimányi ] szupeifoszfattal összekeverünk es tállórendet és ismerjék meg a . ? 1 ___~,1- £_ __ „ _1X1. I Míú y ~ *• m ázsával lett magasabb, mint ott, ahol ezt a módszert nem alkalmaztuk. Most, amikor korín ányprogr-am- munk következtében az egyénileg dolgozó parasztok is könnyen hoz->di di naiv i-v ,11Jlai>J1. „ __ zajúinak a kedvezményesen beszedolgozó parasztok igen nagy jelentő- azt szórajuk ,a v-etesekre. Gyengébb erezhető múti ágyához, kévés kóit— séget tulajdonítanak a minőségi ál-j talajú területekre kai. holdanként j ségjgell és kis fáradsággal alka-k lattenyésztésnek. A legutóbbi évek- j Í50 kg szupeiifoszíáthoz 15 mázsa j mázhatjuk ezt a módszert. A gazben azonban egy kissé visszaesett azjSiZaraz sertés- vagy tőzeges f-ekál- : -dagabb terméseredmény sofcszoro- áUattenyésztés, mert^ a szerződtető i t-rágyát adunk, jobb trágyaerejű te. í san megtéríti a fáradságot és ma- vállalatok a takarmánytermelés ro-1 ráálletr-e 100 kg szuperfoszfáthoz 10 g&saibb jövedelmiét biztosít dolgozó ^Ä3SÄ?S!SS?i f-“ keviräTi AVS^"-;P™SiU4í„„1, limta. kr-rmányp-rogrammot és különösen az ; jeles -elosztás vegeit kisebb_ terű- : új begyűjtési rendeletet, amely három j: tetem legjolbb kézzé, kiszórni, míg, évre előre állapítja meg a begyűjtési nagyobb területen lelkiismeretes és | Sí műtrágyaszófásra alkalmas kocsitervet. így lehetővé válik, hogy állatállományuk számára nagyobb területen termeljenek takarmányt és több állatot tarthassanak és így több tejet is adhassanak az országnak. Gajd Imre, a kaposvári törzsállattenyésztő állomás vezetője javasolta, hogy az állatok megfelelő összetételű abraktakarmány ellátása érdeké- megyénkben is -a FöMm-üv;-sben a múlt evekhez hasonlóan fel- ..“ ,. ,víf “ , , kellene állítani a megyében daráló- | ^vetkezetek malmokat, ahol szakember vezetésé- j -si-isfa, -meljire kamoily -fefaaait ina vei ott helyben összeállítják az ál- j üu-1 a vá-rois és a falu .áinuiioingíítnta latok részére szükséges takarmányke-i I-dbcnyclításábaín.. A v-älilalialt fel - verőket. I adata., hogy a föídművesszöv'etikezeVéber Endre takarmánygazdálko- j tí iboitotí -áruimegriendielJéödii a niagyVégh Tivadar, a ku'tasi állami ig-azdaság főagronómusa. Á Földművesszövetkezefek Száliítmányozási Vállalata a falu árúellátásáért E'Z év szeptemberében Bfaikült A iszáilíitáisii vúiMíaílalt rövid műlkö-> dése aíit -röéiris 'aneidtaéinyt tud feknutatai; a föMIművesiszávetheBe- fleik árusziáilM-tiáciii ;liiöliti;égs®iinitje 0.26 cüláeiaCié'l&iaí csöMcietnit. Még jolblb eriedlmisnyt tudna azetóban a'válla- -telt eia1’* i, ha a iniaigj'tentisCéedl&llnilS vá laMcIlc jobban ©slgfitenék mu-nlkádási előadó az okszerű takarmányo- j feereakted'-.fiämi váiUlalaltioktió} gyorsan Hét. Míg & vegyfemyj:«®- ég a papír- zásról, Bcszkovics elvtárs, az állatte-! és pontosan- lesiréiltlfitsá, csSikikiemtisie ! /nagiyksresloedielmi váJűaüat teüljesítiE nyésztési igazgatóság előadója az ál-5 az 'árukiállítási K38t?égist Ä vaffia- | siaerzőidéslben vállalt köitleliazéttisé- lattenyésztő dolgozók felelősségéről j jat megp.lalfcuüása cOöft uígiyamis az ! giét, addig a va?_ é? ItexitiiMru na:gy- beszélt. Javasolta, hogy az allatte- ] a kelyzat hogy a földműves- kereskűdallinii1 iválMiatotk m m telmm hmm .................... ro sabb kaocsolatot kell tartaniok ■,___ , , „ g yakorlati állattenyésztőkkel, mert I ®u fi^aiüiitAsiai-'O-i. Ez laoJ, m»* csak így tudják biztosítani a helyes j feaerott es miagatiaibb szállítási boutzootechnikai módszerek alkalmazását.! ságeit igényeit. Pl. a' Ikainád'i föld* Az értekezlet részvevői közül még i művesszövieitlk-ezet bolítivezetöje Ka* számosán hozzászóltak. Nagyrészük j posvárra utazott, megvásárolta a® szintén igen értékes javaslatot tett a tejhozam növelésére. Az élenjáró állattenyésztők értekezlete megmutatta, hogy milyen hatalmas erőforrások vannak kihasználatlanul a tejtermelés fokozását illetően. Elsősorban olyan állattenyésztőink vannak, akik a megye határain túl is hírneárut kocsit fogadott és leszállította azt a vasútra, ott elintéz© a feladást. Ka nádion újból 'kocsit fogadott. amiiv-.il a vasútról elszállított az árut. Ma viszont beflcülkíi a ímeg- rende’Jésit a nagyke-r: sk«<kí!mi vú'- lalaithciz, ® ntegnenddtt árut a ®rálvet szereztek Somogy megye állatte- váll adat összeigyütii és teh er, nyesztesenek olyanok, mint Kérész- aMcocsWia,1 a föidonűvesazövotüoezetí tes Marton fonoi egyemleg dolgozó » paraszt, Szöllősi László, a répáspusz- j bo tihc-z eaa.jacga. A_ földműves1 tai Ötéves Terv tsz kiváló tehenésze \ veltkezeteiK boiltviezeitoi! minialirlklatoíb és a többiek A legalapvetőbb félté- j meigsaffri itilk a. vÄCtaitoi:. mislyineik telek:'a káderek megvannak, de teihieraufiói milmidtem bében -szújíítjáik pártunk és kormányunk az új begyűjtés? rendelettel megteremtette az állatállomány fejlesztésének másik feltételét is. Érdekeltté tette állattenyésztőinket az állattenyésztésben, különösen a tejbeadás csökkentésével. Most arra van szükség, hogy a szakemberek, a gyakorlati állattenyésztők tudásuk legjavát adják az ügy érdekében, hogy minél előbb visszaszerezzük megyénk jó hírnevét az állattenyésztés területén és minél nagyobb mennyi ségű és iobb minőségű állatokkal, állati termékekkel lássuk el országunkat. az árukat. jesítife köteíl'ezietitB'éigiüic-eit-, ueíhéziségieiü dkómlk a szá’ilításii . váJlaŰaibriaBc. Több segítséget vár a váliliaM a MESZÖV-től is. A fiailu dfcigcaói- nak Érdeke megMvámija e véHMlstcik jó flgyattműködiSsét. A kanuány- programim 'nyomán miég 'több árut kejl adui a falunak és ez fokoz ott fi: tedabot ró mind a nagykereskedelmi, mind a taál'Mitásii vátiala-tra. Október óta aiz áru®aáiOítiá® 53 szá* ztíÉIlikal nőtt és ez még inöviekisziiík ezután. A jó együttműlltedlás, a kölcsönös segítség jellemezze tehát a keineskedeSmi vállasaitok és ai szálí- itlás-i yállial.at miunilcáj'álíl. Seigútiaéik '.Jő jó miuínk-ájukkaill a falu áru- ■e'PJátásiát, segítisiflk dtaStyStendl tat város és faSiu SoapcsdteihSit. I a felelős a som?csicséi 210 leli! fi felszántásának elliipiolásáért Somogycsicsó község dolgozó pa- J földet mérnek. A tsz-ből kijelölt két rasztjai 36 család kivételével terme-1 bizottsági tagot pedig a tsz elnöke lőszövetkezeti tagok. Bár ez év őszén' nem engedi a földmérésben részt azok is beléptek a tsz-be, de akadt, venni. Úgy vélekedik, ha kiléptek, KŐVESUTAT KAP SZEINTA KÖZSÉG . köztük néhány család, akik az egyéni 1 ' gazdálkodás mellett kardoskodtak. Mivel különböző rokonsági kötelékek fűztek 34 családot a két kilépőhöz, hát mentek utánuk s közben szem elől tévesztették egyéni érdeküket, melyről a tsz gazdag jövedelme tanúskodik. •Szenta (község ia csurgói' já"ásít &k egy olyaini községié., ahová eddig bekötőút neim -vezetett. Amit a imiúit r- ndlsizer osslk ígért, azt mioisit ai pánit ée fecinmámyunk valóira*, váltja. Mér épül Szenta községiben | -isi a köves út. Az első — községen átvezető — 1400 -métere« útszakasz munkállaltaii már n- gyban folynak. A .'község dodgoasói az elmu'it •tan&asüilleisien- miagtbeiS'zélték azt, ho* gyiami lehetne -az úítépítest miegg>ror_ sí'tanii úgy, hogy még, ébben iaz éviben- ibcfej-eizhesisék. A község. (MgO'ZÓSil jó munkával hálláliják meg kormányunk gondo kodiásáit. Aa őszi! kapás oüdbó-ll a begyűjtési tervet -— minden tenmléniy- f-éleségből — túlteljesítették s De most nem erről van szó. A kilépetteknek 400 hold föld jár. Ebből 160 holdat közösen bevetettek, de . j 240 hold nem került felszántásra. emmi köze hozzájuk. A községi tanács egy hónappal ezelőtt jelentette az ügyet a csurgói járási tanácsnak, de ott úgy gondolták, ez községi ügy, ők nem avatkoznak bele. A községi tanácselnök elvtársnő régen töpreng, jó lenne fel- szántatni a gépállomással, aztán majd csak lesz valami. Ez azonban gondolat maradt, mert hátha nem tudja behajtani a szántási díjat az új földtulajdonosoktól és akkor mi lesz ... Szegény 240 hold szántatlan föld az Egyszerűen azért, mert még ma sem mérték ki részükre. Alakított ugyan! azon szomorkodik, ha mindenkinek a községi tanács egy földmérő bi- i igaza van, akkor ő hogyan fog teri zottságot, de a bizottság nem lépett! mést adni a dolgozó emberek szá-álfeti teiimulceik begyű jtésié fe «zé- ■ működésbe. Két VB-tag a kilépők j mára. A dolgozó emberek is gondol-petn hated. December 17-én egy nap | között volt és ők nem hajlandók részt j kodnak: ki lesz a felelős azért, hogy •atollt 47 rag tejárat és 45 kg barom- j venni a földmérésben,, nehogy azzal j őket felelőtlenül megkárosítják? Er« fit adtak ibe a döilgoaék. | vádolják őket, hogy maguknak jobb -■ re sürgősen felelni kell!.
