Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 december 13 A Balatoni Halászati Vállalat pár nap múlva befejezi évi tervét ÉLELMES EMBEREK... Bizonyára sokan emlékeznek még arra az időre, amikor nem becsülték meg a dolgozó embert, amikor még nem az ember volt a legnagyobb érték, hanem a tőke és a vagyon. Ez ma már csak szo­morú, gyötrő emlék. A Szovjet­unió és a párt megdöntötte az el­nyomók uralmát, s helyette meg­alakult a dolgozók állama, amely­ben mindenki annyit ér, amennyi munkát végez. * * * Térjünk vissza képzeletben a múltba és nézzük meg, milyen volt az élete akkor a balatoni ha­lásznak. Borús, ködös reggeleken, a halászszerencsében való bizako­dással indultak ki a tükörsima ba­latoni vízre a halászok. A partról már csak rozzant, minden ízében recsegő, ropogó halászbárkát lát­hattunk bizonytalanul imbolyogni a vízen és szinte azt hinné az em­ber, hogy minden pillanatban összeroppanhat és magával ragad­ja a mélybe utasait: a balatoni halászokat is. De nem. Az ócska tákolmány békésen úszik a vízen és csak ritkán lehet hallani egy- egy csobbanást a halászhajónak nevezett tákolmány oldalán. Már csak halvány, szabadszem­mel alig észrevehető vonalnak látszik a part, s a halászok is munkához fognak. Nyugodt, biz­tos mozdulatokkal engedik a víz­be a hálót — hogy azzal együtt nagymennyiségű halat emeljenek ki — majd megkezdődik a húzás és a háló kiemelése, ami arány­lag a legnehezebb és legfárasztóbb munka a halászmesterségben. A halász-szerencse azonban nem kedvezett. Alig került 25—30 kiló hal a hálóba, az is az értékte­lenebb tömegfajtákból. Elkesered­ve indulnak vissza a halászok, hogy másnap egy másik területen próbáljanak szerencsét, de a leg­több esetben eredménytelen a kí­sérletük, mintha a halak is elle­nük fordultak volna, hogy még jobban megkeserítsék a balatoni halászok Ínséges és veszélyekkel telített életét. * * * A felszabadulás a balatoni ha­lászok életében is gyökeres válto­zást hozott. Ma már nem kell fél- niök a Balaton szeszélyeitől, ma már a rozzant halászbárkák he­lyett modern felszereléssel, jól fel­épített halászhajókkal indulnak ki a Balatonra a Balatoni Halá­szati Vállalat dolgozói, hogy ki­hozzák a vízből a magyar tenger termékét, a balatoni halakat. Ma sem mondható el azonban, hogy a balatoni halászoknak mindig kedvez a szerencse. Ezt bizonyít­ja az, hogy a Balatoni Halászati Vállalat az elmúlt hónapokban nagyon- silányan teljesítette ter­vét és több mint 2600 mázsányi haltermékkel maradt el a terv teljesítésében. Természetes az, hogy az ivarzás idején nem halászhattak, tehát ez nem szolgáltatott okot a lema­radásra. A lemaradás óka áz volt, hogy az ivarzást követő hónapok­ban gyengék voltak a halfogások, ami nem kis mértékben a halász­szerencsén is mullott. Ma azon­ban már ott tartanak, hogy nem­csak a 26 vagonos lemaradást hozták be, hanem egy-két nap választja el a vállalatot az évi terv teljesítésétől is. A tervteljesítésben eddig elért eredményekhez jelentős mérték­ben járult hozzá a vállalat dolgo­zóinak lelkes munkája és a terv teljesítéséért folytatott kemény harca. Csak egy-két példát emlí­tünk meg, amely hűen tükrözi azt, hogy a halászati terv teljesí­téséhez feltétlenül szükséges a ha­lászszerencse is. Szeptember hó­napban mindössze 595.10 mázsa halat hoztak ki a vízből a vállalat dolgozói, míg december 9-én, egy nap alatt 592 mázsa halat fogtak. Vagy nézzük meg a novemberi átlagot, mely napi 187 mázsás fo­gást jelez, míg december első 10 napjában ez az átlag több mint 300 mázsára emelkedett. Ez az eredmény is fényesen mutatja azt, hogy a Balatoni Halászati Vállalat dolgozói példamutató jó munkát végeznek, s ezért a válla­lat vezetősége december 10-én több mint 124 ezer forintot fize­tett ki az öt brigád tagjainak ju­talom, illetve prémium címén. A Balatoni Halászati Vállalat dolgozóinak a tervteljesítésben el­ért kimagasló teljesítményei azt mutatják, hogy a dolgozók meg­értették, hogy mit kell tenniük a kormányprogramm megvalósítá­sáért, a főváros és az egész ország dolgozóinak halkülönlegességek­kel való ellátásáért. Teljesítették tervüket a Siófoki Ásványolaj vezeték Vállalat dolgozói •i i ^ ,Szal?,aí* •"'Karcolatok»- című rovatában az elmúlt vasárnap cikket közölt -A taktabáji vacsora» címmel. Tanulságos volt a taktabáji történet — mar csak azért is, mert a taktabáji vacsora nem egyedülálló jelenseg: a mi megyénkben is előfordult, nem is olyan régen — az elmúlt net szerdáján. De kezdjük talán az elején. ... ^li.nt min«ien újnak, a szenyéri termelőszövetkezeteknek is sok aka­dályt kellett leküzdeniük. A szenyérjek azonban bátran nekiláttak a ne­hézségek legyűrésének, s számítottak arra is, hogy közel van hozzájuk a gépállomás, mint előretolt politikai tömegbázis — és ki sietne segít- t>egukre it® nem a gépállomás. Nem szégyen mások segítségét, taná­csát elfogadni. A szenyéri tsz-tagok tehát nem egy ízben kérték a tapso- nyi gépállomás segítségét. Beszéltek a politikai helyettessel, Horváth igazgatva1, a mezőgazdásszal s azok egymásután, külön-külön meg is ígérték a segítséget, — már amennyi tőlünk telik — mondták. Hát nem sok telt tőlük, mondhatnánk semmi, mert a segítség bizony elmaradt A ?®íía. °„m^s ve7etői azonban félve attól, hogy tovább zaklatják őket kü­lönböző tanács- és segítségkérés címén — még a környékét is elkerülték Szenyernek. . ^ szenyéri tsz-tagok közben sikeresen megküzdőitek az ellenséggel, ' 1*®^veríék a támadásokat, amelyek különböző kulákportákról áradtak féléjük. Akadtak ugyan ingadozók, akik úgy érezték, hogy visszahúzza őket a ^ közös útról a régi, azonban az eredmények ezeket is meggyőzték. A Lenin és az Uj Elet tsz tagjai egy napon elhatározták, hogy egyesül­nek, hiszen így eredményesebb munkát végezhetnek. Az elmúlt hét szer­dáján aztan az egyesült tsz megtartatta a zárszámadást, örömmel készü­lődtek erre az ünnepélyes alkalomra s ez nem is csoda, hiszen szép ered­ményeket értek el az elmúlt gazdasági évben, s az eredményeket, a két tsz egyesülését méltóképpen akarták ünnepelni. Közben hat hónapja már, hogy a tapsonyi gépállomás vezetőinek nyomát sem látták. Számítottak ugyan arra, hogy a zárszámadás elvégzésében segítségükre lesz a gépál­lomás de ez a segítség is — mint a többi — csak ígéret maradt. Az ünnepélyes zárszámadásnak, s főként meg a vacsorának hírét vet­ték a tapsonyi gépállomáson is. A hjr meggondolkoztatta a vezetőséget — hiába, egy ilyen ünnepélyes vacsara az eredményes gazdasági éy után nem kutyadolog. A képzeletükben megjelenő gőzölgő tálak, a friss pecse­nye, a dúsan terített asztal, a boros üvegek és'a finomillatú pálinka kép­zete győzelmet aratott. A tapsonyi gépállomás élelmes vezetői, elfeledve fogadalmukat, hogy elkerülik a szenyéri tsz-eket, csak útnak indultak s a vacsorára, ahogy illik, pontosan meg is érkeztek. Megjött a gépállomás igazgatója, Horváth elvtárs, a politikai helyettes, a statisztikus, a bér­számfejtő, a főkönyvelő, a mezőgazdász, egyszóval a gépállomás egész vezetőapparátusa. — Hej — sóhajtott láttukra a tsz-elnök — bárcsak eny- nyien jönnének akkor is, ha segítség-e volna szükség... A tsz-tagok vendégszeretetére aztán igazán nem panaszkodhattak, a vacsora végefelé már alig győzték egy-egy lyukkal kijjebb engedni nad­1- rágszíjukat. Ejfél felé aztán a bortól és pálinkától olyan jó hangulatuk kerekedett, hogy csupán csak úgy virtuskodásból, vitatva, hogy ki a le­gény a gáton el akarták páholni á járási tanács jelenlévő könyvelőjét. A politikai helyettes, aki még nem nézett a pohár fenekére egészen — se- | gítségére sietve a könyvelőnek — kapott a pálinkásüveggel egy olyan ( ütést a fejére, hogy még most is a szenyéri vacsorát emlegeti, j Mert hiába, no — tanulságos volt a szenyéri vacsora, s az Uj Elet tsz j tagjai legalább egyszer érezhették a gépállomásiak segítségét — mármint I a vacsora elfogyasztásában ... _ n[ _ A Siófoki Ásványolaj-vezeték Vál­lalat dolgozói a ikoirmányproigiramm megjelenése után fokozottabb lelke­sedéssel és még nagyobb lendület­tel fogtak munkáihoz, hogy 'határ­idő előtt teljesítsék éves tervüket, hogy ezzel járuljanak hozzá a dol­gozók jólétét jelentő kormányprog- ramm megvalósításához. A vállalat dolgozói az évse» ter­melési tervüket november 10-ine tel­jesítet ték és megfogadták* hogy az év végéig 3 millió forint értékű munkát végeznék el terven felül. Fogadalmukat tettek követték és eddig a vállalat 3 millió forint ér­tékű munka helyett több mint 4 millió forint értékű munkát végez-1 tek el és minden jel arra mutat, hogy az év végéig a terven felük temel ési érték meghaladja az 5 millió forintot. A terv túlteljesítésén-elc- titkai, hogy a vállalat vezetősége a kor- mányprograimm érteiméiben fokozot­tabb gondot fordít a dolgozók szo­ciális -és kulturális igényidnek ki­elégítésére. Alig néhány hónap a’ut.t 62 ezer forintot fordított a vállalat szociális és kulturális bom­bázásokra ée, 40 -ezer forintot hasz­náltak fel jóléti felújításokra. Emellett nem feledkeztek meg a termelésben kitűnt kiváló dolgozóik jutalmazásáról sem: az elmúlt he­tekben 1-3 ezer forintot osztottak szét a dolgozók között jutalomként az igazgatói alapiból. A vállalat éves .tervének -sikeres -túlteljesítésében- jelentős részük van az. olyan dolgozóknak is, mint Csordás Józsefi motorszerelő, aki 170.4, Németh József hegesz­tőnek, ,aki 160.3, Papp István) se- gédimunkásnak. aki 158, Olitai Já­nosnak, aki 156 és Borbély Gyula esztergályosnak, aki 150 százalékra teljesítette normáját a legutóbbi értékelés szerint- A sikeres tervtel- jesítéshez nagyiban hozzájárult a •szervezi.tt műszaki irányítás is. Jelentős megtakarítás a Siófoki Hajózási Vállalatnál A személy- és áruforgalom lebo­nyolítása érdekében jelentős sze­rep jut a vasúton és a közúti for­galmon kívül a hajózási vállalatok­nak is. A Siófoki Hajózási Vállalat dolgozói ebben az évben becsület­tel tettek eleget ennek a feladat­nak: szállítási, illetve forgalmi ter­vüket a vállalat december 15 he­lyett már november 10-re teljesí­tették és november végéig már 109 százalékos eredményt értek el a forgalmi terv teljesítésében. A forgalmi terv teljesítése, illet­ve túlteljesítése mellett azonban jelentősen lemaradt a vállalat a karbantartási terv teljesítésével pe­dig az egyik alapja annak hogy az elkövetkező időben is maradékta­lanul teljesíthesse forgalmi tervét. Amellett, hogy a vállalat túlteljesí tette az évi forgalmi tervét, je­lentős megtakarítást is ért el, mind a szén,, mind a gáz- és ke­nőolajjal való takarékosság terüle­tén. Alig hat hónap alatt több mint 14 ezer forint értékű szenet, gáz- és kenőolajat takarítottak meg terven felül. Az an yagtakaré­kosság területén a legjobb ered­ményt Kersák János gépész érte el Heisz Pál vezetésével a •«Pajtás- nevű gőzösön. Alig néhány hónap alatt több mint 5500 forint értékű szenet takarítottak meg terven lé- lül, s emellett jelentősen túlteljesí­tették az évi tervüket és a menet­időket is mindig pontosan betartot­ták. Kiemelkedő teljesítményt és komoly megtakarítást ért el a ■«Beloiannisz» nevű motoros hajó­val Bozóki Rezső üzemvezető gé­pész és Pordán József másodgé­pész, akik három hónán álatt csaknem 4900 forint értékű gáz- és kenőolajat takarítottak meg népgazdaságunknak. Jelentős meg­takarítást értek el még a «Csongor» és a «Tünde» nevű hajók kezelői, illetve gépészei is. Szervezze meg oz üzemanyagellátást a segesdi gépállomás igazgatója A segesdi gépállomás még min­dig nem fejezte be a körzetéhez tartozó községekben az őszi mély­szántást. Ennek okát mi, traktoro­sok abban látjuk, hogy a vezetőség rosszul szervezte meg az üzem­anyagellátást. 10 traktor dolgozik a határban, de minden 10 napból egy-két napot áll mindenegyes traktor, mert nem kapjuk meg időben az üzemanyagot. Az üzem- anyagszállításra ugyan beállítottak két vontatót, de a vontatók veze­tői hanyagul kezelik a gépeket és rendszerint azokat az alkatrésze­ket törik össze, amelyeket amúgy is nehéz beszerezni. Hiába igyekszünk azon, hogy az őszi mélyszántás mielőbb befeje­ződjék, ha vontatós társaink ilyen lelkiismeretlenül végzik feladatai­kat és emiatt nem kapjuk meg az üzemanyagot. A gépállomás veze­tősége mindezeket tétlenül nézi, nem vonja felelősségre a vontató- vezetőket és nem tesz semmit an­nak érdekében, hogy az üzem­anyagellátás terén mutatkozó za­varokat megszüntesse. A gyakori állásból nekünk is kárunk származik, mert kevesebb lesz a jövedelműn!?, de a késői szántás a jövő évi termés rovására megy. Mi annak örülnénk, ha egyetlen szántatlan földdarab sem lenne határunkban és gépeinken a téli gépjavítást végezhetnénk. Szeretnénk, ha a gépállomás igaz­gatója, mint egyszemélyi felelős, azonnal intézkedne, hogy ezek az állapotok megszűnjenek és a fele­lősöket felelősségre vonná. Herincs József traktoros. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának rendelete a munkások munka- és életviszonyainak további megjavításáról és a szakszervezetek jogairól Berlin (MTI). A Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya csütörtöki ülésén, amelyen a sza­bad német szakszervezetek szövet­ségének vezetői, az egyes szak- szervezetek elnökei, kitüntetett él­munkások és a népi tulajdonban lévő nagyüzemek igazgatói is résztvettek nagyjelentőségű rende­letet hozott a munkások munka- és életviszonyainak további meg­javításáról és a szakszervezetek jogairól. A kormány ülésén Walter Ul­bricht ügyvezető miniszterelnök és Herbert Warnke, a szabad német szakszervezetek szövetségének el­nöke méltatta az új rendelet je­lentőségét. A kormányrendelet ismerteti az utóbbi időben a munkások élet­viszonyainak megjavítása érdeké­ben tett jelentékeny intézkedése­ket. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának új rendelete öt fejezetből áll. Az első fejezet, amely a munká­sok munka- és életviszonyainak to­vábbi megjavításáról szól, az álla­mi és gazdasági szervek legfonto­sabb kötelezettségeiként írja elő a szüntelen gondoskodást a mun­kások egészségének védelméről, az üzemi balesetek kiküszöböléséről. Az egészségügyi minisztérium köteles kiszélesíteni az üzemi ren­delőintézetek, ambulatoriumok és egészségügyi állomások hálózatát. Az állam 1954-ben mintegy száz millió márkát fordít erre a célra. A határozat előírja az óvodák és bölcsődék építésének fokozását, majd intézkedik afelől, hogy 1954 ápr. 1-ig össze kell állítani s jóvá­hagyás céljából a minisztertanács elé kell terjeszteni azokat a különö­sen nehéz és egészségtelen szak­videbb munkanapot kell bevezetnie A határozat intézkedik a népi tulajdonban lévő üzemek dolgo­zóinak nyugdíjemeléséről is. A gép-, energia és vegyiiparban* az élelmiszeriparban, az építőipar­ban, a feldolgozó iparban és a népi tulajdonban lévő ipar egyéb ágai­ban, amelyekben 1952 folyamán nem emelték a szakmunkások bé­rét, 1954 január 1-től emelni kell az- V—VIII. bérkategóriába sorolt, dolgozók munkabérét. A minisztertanács helyesléssel vette tudomásul a szakszervezetek követelését, hogy a magánkézben- lévő üzemek emeljék fel dolgozóik bérét. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányrendeletének máso­dik fejezete a lakásépítési előirány­zat kiszélesítéséről intézkedik. A rendelet kimondja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság 1954. évi beruházási tervében lakásépí­tésre előirányzott összeget 764- millió márkára kell emelni. A kormányrendelet harmadik- fejezete a munkások és műszaki értelmiségiek munkaVerseny és újító mozgalmának továbbfejlesz­téséről. valamint a munkásság kö­rében folyó kultúrális és nevelő munka megjavításáról szól. A rendelet negyedik fejezete előírja, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság akadémiáin és főiskoláin 1954-ben különleges- ipari tanintézetet kell létesíteni. Ezek az intézkedések magasabb szakképzettséget nyújtanak a gazdasági funkcionáriusok számá­ra. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányrendeletének ötödik szakasza megerősíti a szakszerve­zetek jogait és kötelességeit a munkások és alkalmazottak érde­máknak a listáját, amelyekben rö-keinek védelme terén. Az amerikai külügyminisztérium minden , vele diplomáciai kapcsolatban álló — kormánynak megküldi Eisenhower atomtervének szövegét London (MTI). Mint a londoni rádió jelenti, az Egyesült Államok külügyminisztériuma utasította diplomáciai képviseletét, hogy az illető országok kormányainak ad­ják át az atomkérdésről szóló- Eisenhower-terv másolatát.

Next

/
Thumbnails
Contents