Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-06 / 286. szám
Vasárnap, 1953. december 6. SOMOGYI NÉPLAP 5 25 család kérte visszavételét a törökkoppányi KoppányvöSgye tsz-ke Festőién szép helyen fekszik Tö- rökikoppány, melynek gazdag földje nem is olyan régen a kulákoknak és az egyháznak termett. A község határa 2700 hold, s ebből a nagykiterjedésű földterületből a község 350 családjának a kezén mindössze 800 hold, 35 kulák és az egyház kezén 1900 hold föld volt. A basa-parasztok éhbérért dolgoztatták a rászoruló szegény zsellérnépet és sokaknak még a betevő falatjuk is alig volt biztosítva. A felszabadulás, mint hazánk minden részén, Törökkoppány- ban is változást hozott a dolgozók életében. Azé lett a föld, aki azt megműveli. Gazdagodott, gyarapodott a község lakossága, majd 1949-ben 22 család 34 taggal, 300 hold földön termelőszövetkezeti csoportot alakított. Igen szegényen kezdett munkához a csoport, állatállománya egyáltalán nem volt, de a belépő tagok törhetetlen akarattal küzdöttek a csoport megerősítéséért, felvirágoztatásáért. 1952 őszén már 180 tagot számlált a csoport és 1345 holdon gazdálkodtak. De nemcsak taglétszámuk és földterületük nőtt meg, hanem igen szép állatállománnyal is rendelkezett a csoport. 65 tehén, 15 ló, 95 sertés gyarapította a csoport vagyonát. A tagok túlnyomó többsége lelkiismeretesen kivette részét a munkából, időben elvégezték mind az őszi, mind a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat, ami azt eredményezte, hogy termés- eredményük magasan felülmúlta a környező községek termésátlagait. A jó munka eredményeképpen szépen is részeltek a csoporttagok: gabonaféléből 4.71 kg-ot, kukoricából 4 kg-ot, takarmányrépából 3 kg-ot, cukorból 10 dkg-ot, szénából 3 kg-ot, pénzből 8.40 forintot munkaegységenként. Emellett részesültek burgonyából és egyéb terményféleségből is. Volt olyan tag, mint Kurdi Ferenc, aki 780 munkaegységére több mint 34 mázsa búzát vitt haza. Szalai Jenő 38 . mázsát, Tabak József (Vincze) 22 ! mázsa búzát, Tabak György, aki mi- előtt belépett a csoportba, 5 hold föl- j dön gazdálkodott, 28 mázsa búzát1 vitt haza. Ennek ellenére mégis ez év nyarán a csoporton belül felütötte a fejét olyan hang, hogy fel kell oszlatni a csoportot, egyénileg akarnak gazdálkodni. 56 család kérte, hogy; engedélyezzék a csoportból való ki- j lépését. Ha a kilépés okát vizsgáljuk, bizony igen nehezen tudnak a kilépő tagok választ adni arra, hogy miért léptek ki a csoportból, hiszen Tabak Györgynek nem igen volt még a padlásán 28 métermázsa búza, de a többieknek sem jutott egyéni gazda korukban ennyi jövedelem. Ha beszélgetünk a! kilépő tagokkal, hogy miért léptek ki, válaszuk az: «úgy gondoltuk, egyénileg talán jobb lesz». Másfél hónap telt el azóta, hogy az 56 család elhatározta, egyénileg fog gazdálkodni, azóta 25 család megváltoztatta véleményét és kérte a csoport tagságát, közöttük Sümegi József, Szalai Jenő, hogy vegyék visz- sza őket a csoportba. Mire vezethető vissza ez az ingadozás? Arra, hogy a csoporton belül nem folyt kielégítő nevelőmunka, érvényesülni tudott a hanyagok, a lusták hangja, akik 80—100 munkaegységük után úgy gondolták, hogy ők fognak a csoportban a legtöbbet részelni. Azóta nagyon sokan belátták, helytelenül tették, hogy otthagyták a fejlődőt, az újat, amely előtt olyan nagy lehetőségek vannak, hogy csak pl. a halastó létesítéséből 1954-ben 2 millió forintot akarnak részelni. A csoportnak ebben az évben 4 holdas halastava volt és első évben már 31 ezer forint jövedelmet hozott a halastó, amelynek iétesítése a csoportnak mindössze 800 forintjába került. Jövőre 12 holdra akarják bővíteni a halastavat. Állatállományuk igen széTANÁCSÜLÉSRE KÉSZÜL BALATONBOGLÁR pen gyarapodott, 67 lovuk, 170 szarvasmarhájuk, 210 sertésük, 365 baromfijuk van, s a sertésállományt 1954-ben 1000 darabra akarják szaporítani. A csoport úgy tervezget, hogy jelentős mértékben növeli a mezőgazdaság terméshozamát is. A halastó és az állatállomány növelése mellett a többi termelési ág fejlesztéséről sem feledkeznek meg. Gabonafélékből és kapásokból is a fejlett agrotechnika segítségével növelni akarják termésátlagaikat, s erre meg- j van minden lehetőség. Őszi vetésű- két idejében befejezték, s a jól megmunkált búzaföldön olyan sűrű a kikelt növény, mint a kefe. 60 méteres sertésfiaztatót építettek, 4 ezer baromfi számára baromfiólat, betonsilót s másfélmillió forintot kitevő vagyonukat az elkövetkező évben jelentősen akarják növelni az állatállomány fejlesztésével, a halastó kibővítésével. Gazdag ez a csoport s a tagok jó munkájukkal még gazdagabbá teszik. Ehhez azonban az szükséges, hogy az üzemi pártszervezet haladéktalanul lásson hozzá a nevelőmunka kiszélesítéséhez, foglalkozzanak a tsz-tagokkal, mint emberekkel, tanítsák, neveljék őket a közös megbecsülésére, tanuljanak a kommunisták a pártonkívüliektől is, fogadják meg tanácsaikat, mert aki tanít, az tanul is. Erősítsék a Koppányvölgye tsz nagy családját, s testvéri közösségben egy akarattal azon legyenek, hogy jó munkát végezve, az elkövetkező években még gazdagabb ered- ro»n.vekről tudjanak beszámolni. Továbbra se zárkózzanak el azoknak visszavételétől, akik belátták, hogy helytelenül léptek ki a csoportból. Megvan a lehetősége annak, hogy Törökkoppány újra tsz-község legyen és jó hírnevet vívjon ki magának a termelőszövetkezetek nagy családjában. Balatonboglár község dolgozó parasztjai közt egyre több szó esik mostanában a közelgő tanácsülésről. Balatonbogláron egyébként is mindig nagy esemény volt egy-egy tanácsülés, mert itt tárgyalták meg az egész községre kiható kérdéseket, problémákat. Úgy nevezik a tanácsülést Bogláron, hogy a «dolgozók okos gyülekezete». Balatonbogláron valóban igen értékesek is, a község javára igen hasznosak szoktak lenni a tanácsülések. A tanács vezetői ilyenkor számot adnak saját és a dolgozó parasztok munkájáról, a tervek teljesítéséről. Nem hiányzott a tanácsüléseken a bírálat sem, hiszen azt tartják, hogy ez a legjobb nevelő eszköz, ha helyesen alkalmazzák, de nem fukarkodnak a dicsérettel sem, amit most Balatonboglár dolgozó parasztjai közül számosán meg is érdemelnek. Ezt bizonyítják a község tervteljesítései is. A most közelgő tanácsülés az eddigieknél is nagyobb jelentőségű lesz, hisz a KV októberi határozatáról lesz szó, mely az egész község, de minden egyes dolgozó életére kiható kérdéseket vet fel. A balatonbogláriak ezen a tanácsülésen adnak számot, hogy a kormányprogramm nyilvánosságra hozatala óta mit tettek a Programm végrehajtása érdekében, hogyan járultak hozzá terveik teljesítésével annak végrehajtásához, de itt adnak számot a község vezetői is, hegy a programm legfőbb célkitűzését: az emberekről való gondoskodást. milyen mértékben tették magukévá és ez hogy érvényesült a gyakorlati munkájukban. Boldog zárszámadás a barcsi Vörös Csillag tsz-ben ÖTÖDSZÖR jöttek össze az elmúlt napokban a barcsi Vörös Csillag tsz tagjai zárszámadási közgyűlésre. A közgyűlés hatalmas termében többszázan feszült figyelemmel hallgatták Losönczi Pál elvtárs beszámolóját. Hogy is ne hallgatták volna nagy figyelemmel, hisz a más- félöíás beszámolóban egy egész év munkájáról, eredményéről volt szó. A másfél óra valóságos tükör volt, de úgy is mondhatjuk, hogy film, mely eléjük vetítette a közös munka, a közös harc minden mozzanatát. Ott láttuk a szövetkezet tagjait a tavaszi munkában, amint vállvetve harcoltak a növényápolás sikeréért, a gazdag aratásban, amikor megfeszített munkával biztosították az ország, a maguk kenyerét, bemutatta a beszámoló az állattenyésztők, a traktorosok, a kertészet dolgozóinak munkáját, s a szövetkezet legjobbjait, a munkahősöket. Szinte előttünk láttuk Nagy György sertéstenyésztő brigádvezetőt, amint a jó gazda gondosságával felelőssége teljes tudatában irányítja a brigád munkáját, tervez, számítgat a közösség javára, vagy Gulácsi Erzsébetet, amint kint a mezőn lelkesíti a brigád tagjait a magasabb terméseredmények elérésére. Dicsért, bírált a beszámoló, ki hogy rászolgált. Most, amikor az év munkáját, annak eredményét összegezték, valamennyien úgy érezték, hogy nem volt hiábavaló az ezévi munka, igaz, hogy alaposan meg kellett dolgozni, mert a feladatok, a tervek nagyok voltak. A vezetőknek, akik egy-két évvel ezelőtt még a 8 —10 holdas gazdaságukat irányították, most többszáz holdas gazdaság irányítását, szervezését kell ellát- niok. 3—4 családtag helyett többszáz család gondját, baját kell or- vosolniok. A tagok sem változtak meg csupán a belépéssel. Egyesek kimaradtak a munkából, mások a minőségi munkát hanyagolták el. Sok szó esett ezen a közgyűlésen a munkaszervezésről, az agrotechnikáról, mert bizopy itt még bőven van tennivaló. De nemcsak a beszámolóban volt erről szó, hanem a hozzászólásokban is felvetették. Bátor, őszinte bírálat jegyében zajlott le a barcsi Vörös Csillag tsz tagságának ötödik zárszámadó közgyűlése. öt év egy szövetkezet, egy új gazdasági forma életében nem nagy idő, de a megtett út eredményekben gazdag út volt. Évről-évre szinte mérföldes léptekkel haladt előre a szövetkezet. Pl. a természetbeni jövedelmet pénzbe átszámítva 1949-bén még csak 15 forint érték jutott egy- egy munkaegységre, 1950-ben már 20. 1951-ben 38, 1952-ben 42, most pedig 50 forint. Ezek az egyszerű számok fényes bizonyítékát adják a barcsi Vörös Csillag tsz hatalmas fejlődésének, a tagok szorgalmas munkájának. A Vörös Csillag tagsága méltón érdemelte ki a miniszter- tanács elismerő kitüntetését: az ország legjobb szövetkezete címet. .E? az év különösen gazdag volt a szövetkezet életében, terméseredményeik jóval túlhaladták az egyénileg gazdálkodók terméseredményeit: őszibúzából 14.04, rozsból 16 66, ősziárpából 18, zabból 10.40, kukoricából 48, napraforgóból 11.20, burgonyából 122, cukorrépából 148, takarmányrépából 274 mázsát értek el holdanként. A kiváló terméseredményhez az időjárás is hozzájárult, de ez csak egyik feltétele volt a jó termésnek, legfőbb dolog azonban itt is az időben végzett munka, az agrotechnika helyes alkalmazása. A JÖ MUNKA, a gazdag jövedelem következtében mintegy 3,450.000 forintnyi értéket osztottak ki ebben az évben a szövetkezet tagjainak a munkaegységek arányában. Gulácsi Mihály családja most a zárszámadásnál 15 255 forint készpénzt kapott a szövetkezetből, de ahogy számolja, újévig felmegy 20 ezer forintra, nem számítva a természetbeni részesedést. Nagy György is, de a többiek is meg vannak elégedve a pénzrészesedéssel. Szili Istvánnak feleségével 17 ezer forintot számoltak ki most a zárszámadási közgyűlés után. Bogyó Jánost is körülveszi a család, számolgatják az évi munka eredményét, ők 11.378 forintot kaptak. Valamennyien boldogok, megelégedettek. Ez a megelégedettség fokozza munkakedvüket, mert látják, hogy a munka nálunk ma már dicsőség és becsület dolga lett. Ezt igazoliák Nagy bácsi szavai is, aki elmondja, hogy soha ilyen felelősséget még nem érzett a munkájában, mint éppen a termelőszövetkezetben, — Egyéni gazda koromban is Szerettem a jószágot. mert tudtam, hogy ez a jövedelem legbiztosabb forrása, felelősséggel, szeretettel bántam az állatokkal. Ez a tudat még csak fokozódott bennem, mert tudom, hogy most már nemcsak az én kis családomnak dolgozom, hanem egy egész szövetkezetnek, mely családnak száz meg száz tagia van, akik figyelik, várják az eredményt, mert tudják, hogy az állattenyésztés az alapja a mezőgazdasági termelésnek. Egyre több a tsz-ben azoknak a száma, akik ma már nem csupán saját egyéni érdekeiket tartják szem előtt, hanem elsősorban a szövetkezetét, a nagy, közös ügyet. Erről tanúskodtak azok a hozzászólások is, melyek bírálták az egyes vezetőket, amjért több műtrágyát szórtak a földre, amiért a kertészetben nem ment jól a munka. Minden hozzászólás, vélemény, javaslat mind-mind a nagy szövetkezeti ügy érdekében történt. Nem sokat beszéltek magukról az emberek, csupán akkor, amikor saját hibájukat ismerték el, de annál több szó esett a közös munkákról, a szövetkezetről. Ez a szellem egészséges és egyben a legbiztosabb alapja a további sikereknek. A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezet zárszámadó közgyűlése nem csupán az elért eredményeket és a hibákat értékelte, hanem új terveket is készített a jövőre vonatkozóan, olyan terveket, melyeket csak egy szövetkezeti család képes megvalósítani. Különösen nagy reményeket fűznek az állattenyésztéshez. Úgy tervezik, hogy a jövő év márciusában 150, júniusban 250, szeptemberben pedig 400 hízót szállítanak el. Növelik az anyakocaállományt is, hogy így saját nevelésű sertéseikből jőminőségű tenyészállatokat neveljenek a többi szövetkezet számára is. Növelik a juhállományt is. hogy minél több jóminőségű gyapjút adhassanak népgazdaságunknak. Minden lehetőséget felhasználnak a barcsiak a jövedelmezőbb gazdálkodás, a tagok jólétének növelése érdekében. 18 holdnyi területen, ami °dd.ig hasznavehetetlen volt. ha'as- tavat létesítenek. A növénytermelésben az idei gazdag termést túl akarok szárnyalni, mert ahogy a közgyűlés is megállapította, ehhez minden adottság megvan. NAGY TERVEKKEL, teli optimizmussal és lelkesedéssel készül a Vörös Csillag tagsága a jövőévi nagy harcra, a még gazdagabb zárszámadásra. Győri. Balatonboglár község dolgozó parasztjai joggal elmondhatják magukról, hogy méltóan harcoltak a kormányprogramm végrehajtásáért. A múlt év tapasztalatai alapján az őszön is határidőre teljesítették vetéstervüket. Erről tanúskodik a bogiári határ is. A község dolgozó parasztjainak nagyrésze becsülettel állta meg helyét az állam iránti kötelezettség teljesítésében is. Napraforgóból, burgonyából, tejből 100 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. Ezen a tanácsülésen számot kell adni mulasztásaikról is, mert a begyűjtésben még nem tettek meg mindent, különösen a kukorica-, tojás-, baromfi-, hízottsertésbeadás- ban van elmaradás. Balatonboglár község tanácsa nagy gonddal készül erre a tanácsülésre, mert tudja, hogy ez újabb lépést jelent a község fejlődésében. A tanácstagok is nagy segítséget nyújtanak a tanácsülés megszervezésében. Személyesen keresik lel a dolgozó parasztokat és előre ismertetik velük a tanácsülés napirendi pontjait, hogy a dolgozó parasztok megfelelő javaslataikkal tudják segíteni a tanács munkáját. A beszámolót is a dolgozók véleménye alapján készítik el, hogy az valóban a dolgozók, a széles tömegek véleményét tükrözze. Nagy figyelmet fordítanak a kultúrműsor összeállítására, melynek keretében az úttörők köszöntik az élenjáró dolgozó parasztokat. Balatonboglár község tanácsának előkészítő munkája mint eddig, most is bizonyosan meghozza a várt eredményt. Egy boldog nyerd A SOK KÖZÜL Tóth György tanító elvtárs a 2 órájára nézett. A nagymutató lassan kúszott a tízes szám felé Már csak egy hajszál választotta el a fekete számjegytől. Tóth György lassan becsukta az osztályzónaplót. Tudta, hogy hamarosan cssengetnek. Végignézett az osztályon. A tanulók mereven, fegyelmezetten ültek, de látszott j rajtuk, hogy feszülten várják a | szünetet. Vágynak a szabad mozgás után, hogy aztán ismét figyelmesen hallgassák a következő előadást. Megszólalt a csengő. Az osztály pillanatok alatt kiürült vidám, gondtalan zsivaj töltötte meg a folyosót. Tóth György mosolyogva nézett a tanulók után, majd maga is kifelé indult. A folyosón felesége állt eléje. Arca szokatlanul piros volt, szemében az öröm fénye csillogott. Tóth Györgyöt meglepte a váratlan látogatás. Csak nincs valami baj ? Kíváncsian fordult feleségéhez. — Történt valami? — Történt bizony, — jött a vidám válasz és az asszony mosolyogva terítette szét a Somogyi Néplap egyik számát. A másik kezében egy békekölcsönkötvényt tartott. — Nyertünk! — Valóban?! Tóth György izgatottan hajtotta szét az újság lapjait. Tekintem te végigszáguldott a számoszlopokon és valóban, az ötezres nyeremények között ott látta a saját : kötvényének számát is. Hitetlenkedve nézett hol a kötvényre, hol , az újságra. j — Valóban nyertem? i Váratlan volt a hír, meglepte Tóth Györgyöt az újság, de azután annál jobban örült. Nyomban 'hazafelé indultak. Arcukon az öröm fénye tükröződött. Érthető. Nem mindennapi dolog, ha csak úgy máról holnapra né- [ hány ezer forinttal több lapul az ember zsebében. Tóth György 29 év óta tanító Űj autóbuszvonalak A MÁVAUT ezév elejétől 32 új vonalon indított autóbuszokat, az ország különböző részein meglévő vonalakon pedig 421-el növelték a járd tok számát. Ennek eredményeként — a dolgozó parasztság érdekeinek fokozott szemelőtt tartásával — á'z idén újabb 36 községet kapcsoltak be a vidéki autóbuszhálózatba, köztük több olyat, ahol eddig sem vasútt, sein más közlekedési eszköz nem volt. I Az autóbuszmegállók számát száz nyolccal szaporították, s ezek nagyrészét termelőszövetkezetek, , állami gazdaságok, valamint a I nagyobb ipari centrumok felé ve- ' zető utakon helyezték el. ebből 24 évet falun töltött. Elet« olyan volt, mint a többi pedagógusé. Szürke, szegényes. A felw szabadulás után vált jobbá. Ekkor tudta megteremteni magának azt az életkörülményt, melyre oly régóta vágyott. Mindig szebb lett körülötte az élet, mindig szebbé vált a saját élete is. Erre gondolt, amikor feleségével végigsétált a Május 1- utcán és megnézték a kirakatokat. — Ezt a ruhát kellene megvenni! — Egy pár új cipőre is szükség van! — Könyveket is akarok vásárolni! Minden kirakat kínált valami szépet és Tóth Györgyék ooldo- gan választották ki már előre a: árukat. Tóth elvtárs megtapogatta a zsebében a kötvényt és arra gondolt, hogy néhány nap múlva, ha megtörténik a kifizetés, menynyi szép és szükséges dolgot vásárolhat. Útközben megbeszélték még azt is, hogy 500 forintot takarékba tésznek. Nem árt, ha van tartalékpénz is. Amikor szükség van rá, akkor kéznél van, ugyanakkor kamatozik is. Az egyik könyvesbolt kirakata előtt megálltak. ízlésesen díszített kirakatban sorakoztak a szebbnél szebb könyvek. Tóth György végignézte a könyveket és elhatározta, hogy néhányat vásárol. — Az Arany-kötetet feltétlenül megvesszük! Vidáman indultak hazafelé és Tóth György arra gondolt, miközben a járókelőket szemlélte, hogy szerte az országban ezrek és ezrek örülnek hasonlóképpen a nyereménynek. Olyan pénz ez, melyet az állam, a dolgozó nép ad azoknak a becsületes dolgozóknak, akik lcölcsönjegyzéssel járultak hozzá ahhoz, hogy hazánk minél előbb virágzó, gazdag ország legyen! Eqvév^s bentlat'á'os csecsemőgondozóképző indul tési, iskolai, körzeti orvosi, hatósgg! vagyoni bizonyítványt — amennyiben az iskolára jelentkező máj- dolgozott, úgy működési bizonyítványt is. Az egyéves .tanfolyam tartama alatt a halhatok teljes ellátást, isist és áavi 116 forint tanulmányi Az egészségügyi minisztérium 1954 január közepén egyéves bentlakásos csecsemőgondozónőképző iskolát indít Budapesten a Turjanicza Anna állami csecsemőgondozónőképző iskolában (IV. Erkel-u. 26.). Az iskolára jelentkezhetnek mindazok a 18 —30 éves egészséges nők, akik híva- s segélyt kapnak. tást éreznek erre a pályára é les- a csecsemőgondozónőképző iskola alább hat általános iskolai - j ,ikeres elvégzése után a hallgatók tőségéhez január 1-ig h-- tl.,dó jbolcsodei, csecsemőotthoni elhelyeze- kérvényhez csatolni ke! ízletes, lsér°l 32 egészségügyi minisztérium i sajátkezűleg írt önéletrajzit, szüle- , gondoskodik.
