Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

Vasárnap, 1953. december 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 c Nyújtson több segítséget a somogyszobi pártszervezet a DISZ-fiataloknak Samogyszofh községiben gyenge munkát végez a DISZ-szervezet- A DlSZisfflervíizett /tagjai -nem élnek szervezeti életét. Taggyűléseket rendszertelenül tanítanák a megtar­tott .taggyűléseken a tagoknak mindössze 35—40 százaléka jelenik iniejg. A DÍSZ-szervezet vezetősége pedlilg egyáltalán nem tant vezető­ségi üléseiket. A rossz szervezeti munka következményei, koigy a köz­ség dolgozó fiataiíjainak magynésze még mem (tagja a heltylí DlSZ-szer- vezetnek. Komoly hiányosságok vannak a DlSZ-fiatiailoik neivéllésébeni la- Az idlén a fiiialtialoik, egyáltalán nem vesznek részit szervezetit (politikai oktatásban, pedig több DISZ-tag, pl Kálidii László, Óh Miairgiit ée Báli Magda jól dolgozó DISZ-fiatalok szívesen, vették volna. ha a DIlSZ- szervezet vezetősége 'biztosította volna számukra a politikai fejlődlés lehetőségét. iSzámos DlSZifia-tali hónapok óta nem rendezte a tag­sági díját sem. Ezekért a hibákért, a DllSZ-szer- vezet vezetőségei mellett komoly fe­lelősség terheli a hfelyi pártszerve­zetet is. A pártszervezet vezetősége ezidleig nagyon kevés segítséget adott a DlSZ-szervezetnek ahhoz, hogy jó eredményes munkát tudjon végezni. A pártszervezet vezető­sége a DISZ-szervezet éllétre egy fiatal, aktív párttagot állított, Elek M,agda elvítá-rsnőt. a hiba azonban az volt, hogy a párltszer- veizet vezetői azt gondloilá'k, fao-gy ezzel mindfent elintéztek saját ré­szükről­Elek elvtársnő a funkcióba való beállítása óta: nem kapott keMő se­gítséget sem a helyi pártszervezet­től, sem pedig a járási DISZ bizottságtól. így nem csoda, hogy csekély eredményt tudott felérni, a DlSZ-fiaftaltok szervezése, mozgósí­tása terén. Most nagyon fontos feladat, hogy ezen a ro=sz munkán a DISZ- szervez.t vezetősége a helyi párt­szervezet segítségével váítoizltasson. A tél hóin-aipctoait nagyon ki lehet használni a .szervezet megszilárdítá­sára, a fiatalok nevelésére- Ehhez természetesem kitartó, F lines, tevé­keny munkára van szükség. A jól1 dolgozó DISZ-fiatalokból hozzanak létre egy jó aktív vezetőséget, mert a DISZ--titkár egyedül képtelen el­látni a feladatokat. Ez a vezetőség minden héten tartson vezetőségi üléseket, vezetőségi ütéseken beszél­jék -meg azokat a feládatokat, 'ame­lyek ,ai DISZ-,szervezet előtt álla­nak. Most a téli hónapok folyamén lendítsék fel1 a fcultúréletft,, szín­darabok és egyéb műsonszámok elő­adásával fejlesszék a fiatalok álta­lános műveOltséigéit, a művészet irán­ti érdfeklődlését. Ezeknek az előadá­soknak a megtartásával egyben ne­velik és szórakoztatják a község -dolgozó i/t­Mindenekelőtt nagy gondot kél® tfordlíitani a fiatalok poöfflkaii m Me­nésére, ezt -fagj-oíblban jól -működő politilkiai körökön és politikát isko­lákon keresztül tudják megoWami. Ne feledkezzenek meg a DISZ-tag­gyűlések rendszeres megtartáséról-. A taggyűléseken alaposan vitassák meg a 'tennivalóikat. A DISZ-.tagok javaslataikkal., -kezdeményezéseik­kel' támogassák a DISZ-szervezett vezetőinek munkáját. A .pártszer­vezet vezetősége állan-dlóain kísérjfe figyekimmel a fiatalok munkáját- Nlagyon -helyes fenne, ha Pados elvtárs, a pártszervezet titkára, vagy a -pártszervezet vezetőségének egyegy tagja rendszeresen részt- vmie a DISZ-szervezet vezetőségi üléseim és taggyűlésein. Itt jó hoz- zászóláeaiikkaH, javaslataikkal, út- mutátásiilakkal segítenék a fiatalok munkáját. A pártszervezet vezető­sége rendszeresen számoltassa be munkájáról- a DISZ-titkárt, az ilyen beszámoltatások attikáiméival minden lesetlbenl a segítés-t kel elő­térbe helyezni-. A pártszervezet ve­zetősége vezető,ségli üléseken tűzze niapire-nidre a DISZ-szervezet mun­kájának megvitatását, erre a v-ezető- töségi ülésre hívják .meg a D.ISZ- szervezet titkárát. Ha a DISZ-szervezet vezetősége a pártszervezet segítségével meg­javítja a munkát, megélénkíti az ifjúsági életet -Somogy-szob község- bon, akkor a ,fialtattok szíwett'-IIé- iekke.1 részltvesznek a ffeladatok végrehajtásában, (harcodnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtá- s óiért­Megjavította tömegkapcsolatot a neniesvidi pártszervezet Nemesvid községnek is örömün- repe volt a felszabadulás. A község dolgozói ma is nagy szeretettel emlé­keznek meg a hős szovjet katonák­ról, akik elűzték a nép ellenségeit: a grófokat, csendőröket. A község dolgozó parasztjai saját gazdáikká lettek. A pártszervezet irányította a dolgozók harcát a felszabadult új életért.' A mi községünkben egy volt a párt és a tömeg, egységesen küzdöttek a jólét felé vezető utón. A megtartott kisgyűlések, népgyű­lések mind azt bizonyították, hogy községünk pártszervezete helyesen foglalkozott a tömegekkel. 1951—52-ben úgy éreztük, hogy már végleg eldőlt a harc, nem súly­ponti kérdés már a tömegekkel való foglalkozás, a tömegekre való tá­maszkodás. Feladatainkat parancsol­gatással próbáltuk megoldani, nem egy esetben olyan ígéretekkel, ame­lyekről mi is tudtuk, hogy nem telje­síthetők. Az 1952. évi gabonabegyüj- tésnél átvettük a községi tanács sze­repét és ott, ahol a tanácsnak ne­hézsége volt, ott a népnevelők pró­báltak segíteni, elsősorban úgy, hogy «majd jönnek a járástól, a me­gyétől»- és nyíltan megmondták, hogy ha most nem adják be a gabonát, «azok majd nem hagynak semmit.» A pártszervezet több esetben emlí­tette a népnevelőknek, hogy ne fél­jenek a népszerűtlen feladatok meg­oldásától, nézzék meg a parasztok kamráját, padlását, pincéjét, mindent kövessenek el a begyűjtés sikerének biztosítása érdekében. A munkák végrehajtásánál csak az ötéves terv feladatairól, Sztálin- városról, Inotáról, Komlóról beszél­tünk, az agitációs munka nem volt meggyőző, nem tudtunk konkrét agi­tációs érveket alkalmazni, mert szemellenzővel jártunk, nem vettük észre a körülöttünk pezs­gő életet, melynek minden eredménye egy-egy meggyőző agitációs érv volt a szá­munkra. A népnevelőmunka ilyen, és még ennél, is durvább megsértése következtében oda jutottunk, hogy a község dolgozói — most már döntő többségben lévő alkalmazottakból álló népnevelőktől, ha felkeresték ■őket, — féltek. Azt nézték, nincs-e náluk kosár, nem tojást gyüjtenek-e, vagy nem megy-e az utón a kocsi, nem kukorica, vagy burgonya kell-e megint? Rendszeressé vált az, hogy ha a népnevelő felkereste a dolgozó parasztokat, ha köszönés után a népnevelő nem mondta, hogy miért jött, azonnal megkérdezték a dolgozó parasztok, hogy mi kell, miért jött? A parancsolgatás nemcsak a dol­gozókkal szemben nyilvánult meg, hanem a pártszervezeten belül is el­hatalmasodott. «A párttitkár az első ember, a párttitkár a község gazdá­ja» -— ez a nézet alakult ki. A párt­vezetőségi üléseket nem tartottuk meg rendszeresen. Minden feladatot én egyedül akartam megoldani. Nem sokat törődtem a tömegszervezetek­kel sem. Engedtük, hogy a DISZ szervezetben a DISZ-titkár, az MNDSZ-ben az ügyvezető azt tegye, ami neki tetszik. Akár a pártszerve­zetben, akár a tömegszervezeteknél hiba volt, elvártuk, sőt megkövetel­tük, hogy minket, csalhatatlan veze­tőket nyilvánosan ne bíráljanak. E helyesnek gondolt cselekedetünket elősegítette sok esetben a járási párt- bizottság is. Ott is ehhez hasonló volt a helyzet. Találgattuk, vájjon mi lehet az oka, hogy elszakadtunk a tömegektől, nem volt tagjelöltfelvé­tel, mind többen és többen elidege­nültek becsületes dolgozó parasztok a népnevelő munkától. Nem fordul­tak hozzánk segítségért a falu becsü­letes dolgozó parasztjai, nem segítet­ték javaslataikkal munkánkat, egy­szóval nem segítettek nekünk a fel­adatok megoldásában és mi a tömegek támogatása nélkül nem tudtuk jól megoldani fel­adatainkat. Pártunk Központi Vezetőségének június 28-i határozata adott csak világos választ és tiszta képet ne­künk arról, hogy a községben előfor­duló hibák a mi rossz munkánknak, annak a következménye, hogy a dol­gozó tömegektől elszakadva végez­tük munkánkat. Nagy Imre elvtárs és Rákosi elv­társ rádióbeszédét meghallgatva, pár napos tétlenség után, amikor láttuk, hogy a kulákok és a csendőrök mű­ködésbe léptek és igyekeznek félre­magyarázni a Központi Vezetőség határozatát, a JB-től kapott segítség­gel megkezdtük hiányosságainkat ki­javítani, a pártszervezet tömeg­kapcsolatát megerősíteni. A községben kisgyűléseken, ahol nagy csodálkozásunkra a község minden dolgozója résztvett, megtár­gyaltuk a nagyjelentőségű párthatá­rozatot és feltártuk bátran a mi munkánkban megélvő hiányosságo­kat is. Sokat változott azóta a pártszerve­zet munkája. Rendszeresen megtart­juk a vezetőségi üléseket, taggyűlé­seket Felismertük valamennyien a bírálat és önbírálat hatalmas jelen­tőségét. bátran bírálják már a párt- szervezet tagjai a párttitkárt. Szoros kapcsolatot teremtettünk a párton- kívüli dolgozókkal., kikérjük a véle­ményüket a feladatok megoldása előtt és azok értékes javaslatait fi- gyelembevéve, közösen indulunk harcba a kormányprogramm meg­valósításáért. Olyan dolgozó parasz­tok segítenek nekünk, mint Péter György, Nagyfi Sándor. Tompa János és még sokan, akik egészévi adóju­kat és beszolgáltatásukat már ren­dezték. Ezek a dolgozó parasztok a falu tekintélyes emberei közé tartoz­nak, akikre hallgatnak a dolgozó pa­rasztok. Rajtuk keresztül a széles dolgozó tömegekkel igyekezünk jó kapcsolatot kialakítani. Átszervezzük az MNDSz és a DISZ vezetőségét, hogy jól képzett, aktív elvtársak vezessék . tömegszerveze­teinket, a fiatalokat, a nőket pár­tunk Központi Vezetőségének hatá­rozata végrehajtásáért. Vezetőségi ülésen beszámoltattuk a DISZ-titkárt a szervezet munkájáról, és rry se­gítséget megadunk neki, hogy kultu­rális és politikai téren egyaránt jó eredményeket érhessenek el. 18 hallgatóval indult be a politikai oktatás. Az elvtársak a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét ta­nulmányozzák. A dolgozó parasztok lelkesen vég­zik munkájukat, minden őszi gabona­féle magja időben a földbe került,, megértették a dolgozó parasztok, hogy az időben vetett mag bővebb termést hoz. A népnevelők munkája is köny- rivebb. nem a végrehajtókat lati ik már bennük a dolgozó parasztok, ha­nem a párt szavának hirnökeit. Van már mivel agitálniok: azt a ha­talmas segítséget, amelyet a párt helározata, a kormány programmja jelent, tudják értékelni o dolgozó pa­rasztok Az adóengedmény és ; z árleszállítás, mind, mind hatalmas kedvezményeket és jövedelmet biz­tosít dolgozó parasztiaink számára. A község föltíművesszövetkezeti bolt­jainak forgalma lényegesen megnö­vekedett, havonta átlag félmillió fo­rintos, ami abból ered, hogy jobban élnek a parasztok, több árucikket vá­sárolnak. Pártszervezetünk megerősödött, megnőtt a tekintélye és kiszéle­sedett a kapcsolata a dolgozók­kal. Sorainkat tovább akarjuk erősíteni, ismét vannak pártonkívüliek és tag­jelöltek, akik már kérték felvételüket pártunk soraiba és tovább neveljük a dolgozókat, akik hamarosan méltókká válnak arra, hogy a párt soraiba lép­jenek. Mi továbbra is a Központi Vezető­ség júniusi határozata alapján akar­juk végezni munkánkat. Szemelőtt tartjuk azt, hogy «egész dolgozó né-; nün.k egysége és összefogása a leg­jobb biztosíték arra, hogy a nagy és tű célokat, melyeket Központi Veze­tőségünk elénk tűzött, jól és gyorsan meg tudjuk valósítani. Bálint András Nemesyid községi párttitkár. 35 évvel ezelőtt jelent meg először a Vörös Újság 35 évvel ezelőtt — 1918 decem­ber 7-én — röviddel a Korhmu- nisták Magyarországi Pártjának megalakulása után indult el rö­vid, de annál dicsőbb útjára a párt hivatalos lapja, a Vörös Új­ság. Fejléce alatt büszkén viselte a «kommunista lap» felírást, s megjelenése egész ideje alatt mél­tó is volt ehhez a jelzőhöz. A kis szerkesztőségi szoba ahol a nagy harcokra mozgósító cikkek születtek — a nap minden órájában mozgalmas képet nyúj­tott. Ide vitte el panaszát, örömét, lelkesedését a munkáskerületek lakója és a földjétől megfosztott paraszt. Ide vezetett kora reggel a pártmunkások seregének útja, hogy idejében gondoskodjanak a lap elszállításáról. Örömmel vit­ték a gyárak kapuihoz a Vörös Újságot, hogy a munkába sietőknek átad­hassák szabad életükért har­coló pártjuk üzenetét. »Ä kapitalizmus megérett a bu­kásra ... — írta első számában a lap — az egyetlen kiút a szocializ­mus ... A régi szociáldemokrata pártok szerte a világon segítőtár­saivá szegődtek a burzsoáziának. Ezért állunk mi kommunisták a magyar munkásság elé, hogy őt a szükségszerűen elkövetkező, sőt már ittlévő új proletárforrada- dalomra előkészítsük. Fenn akar­juk tartani a magyar proletár osztálytudatát... szervezni akar­juk őt a harcra, s fel akarjuk benne kelteni a nemzetközi szo­lidaritásnak tervszerűen elhomá­lyosított érzését, amely alapja minden osztályharcnak, s amely a magyar proletáriátust bekap­csolja majd a nemzetközi prole­tárforradalomba, odafüzi majd az Orosz Szovjet Köztársasághoz. Ezt a célunkat minden poklokon követjük, mindaddig, mig a pro­letárforradalom győzött« —. szólt a párt programmját ismertető cikk a dolgozó tömeghez. A polgári köztársaság idején a Vörös Újság cikkeivel nap, mint nap szította a dolgozókban a for­radalom tűzét, hogy a párt veze­tésével induljanak rohamra a ka­pitalizmus . megdöntéséért. A kormány rendőrhada házkutatás 25 év0g Horthy-fasizmus idején az címen kétszer dúlta fel a szer-} áldozatos hősi harcokat a KMP kész őseget, háromszor a kiadohi- m áüs l jai segítették. Ezek yatalt hogy terrormtezkedesevel lé tek a Vörös Ujság helyébe, s lehetetlenné tegye a munkát. a pártJ irányvonaláért, csak az 1919 február 20-i provo-, szilárd megdönthetetlen pmle. kado a KMP vezetőinek letart tärdiktatdra kivívásáért. f toztatasa tudta átmenetileg meg- ___ „ , , ■ , a kadályozni a Vörös Újság folyat 19& *ebruar i“en az .llle£?all,S matos megjelenését. Március 1-én ‘Szabad Nép ragadta meg es eme- félig illegálisan már újra kezükbe Ite ,ma§asra ezt a Lászlót Toima- vehették a dolgozók szeretett lap- csolta, a part szavat a dolgozo tó­jukat. A Károlyi-korszakban ^egek fele es feltárta a magyar minden üldözés ellenére harminc- neP elott annak az ,ugynek W ezer példányban jelent meg a Vö- faSat’ amfyet a kommunisták' rös Újság és ez a szám a tanács- j képviselnek. len indított intervenciót. Felszólí­totta a munkásokat, hogy harcol­janak a béremelésért, a nyolcórás munkaidőért és a gyárak szocia­lizálásáért. «Mint az éjben a világítótorony mutatta ekkor pártunk a jó utat» mondotta Rákosi elvtárs. — És ebben az útmutatásban hatalmas szerep jutott a Vörös Újságnak. A proletárdiktatúra alatt az egyesült pártnak két hivatalos lapja volt: a reggel megjelenő «Népszava» és a délutáni „Vörös Újság“. Az utóbbit továbbra is a kommunisták szerkesztették. Hangja csak annyiban változótt; hogy nem leplezhette le kedve szerint az egyesült pártba beépült áruló szociáldemokratákat. A szerkesztőség otthona lett azok­nak a becsületes i kommunisták­nak, akik hétről-hétre fokozottab­ban érezték a KMP újraalakításá­nak szükségét. A munkáshatalom 133 napja alatt a Népszava nem mert nyíl­tan áruló hangon írni, de ártott azzal, hogy felnagyította a nehéz­ségeket, kishitűséget keltett az olvasók körében, s kisebbítette az ellenség kártékony tevékenység gát. A Vörös Újság lelkesített a proletárhaza védelmére, hírt adott a felszabadult dolgozo nép munkájának minden eredményéről, hogy újabb tettekre serkentse a dolgozókat. Az egyesült párt, amelyben túl­súlyban voltak a szociáldemokra­ták, nem lehetett a munkásosz­tály, a dolgozók igazi élcsapata. Az igazi kommunisták — Rákosi Mátyás, Szamuely Tibor és a töb­biek — voltak kezdeményezői és harcosai mindazoknak a nagysze­rű eredményeknek, melyek a Ta­nácsköztársaságot, a munkásosz­tály államát, a magyar történe­lem kiemelkedő dicsőséges kor­szakává tették. Ennek a kommu­nista harcnak volt következetes szószólója, zászlóvivője a Vörös Újság az egész időszak alatt. Utol­só száma 1919 augusztus 2-án je­lent meg. A tanácsköztársaságot követő köztársaság idején 300—350.000- re emelkedett. Az igazságra, jobb életre szom­jazó dolgozók osztályharcához mér­hetetlen segítséget, biztos iránymutatást adott Lenin elvtárs néhány írásának köz­lése. A Vörös Újság beszélt az orosz és világ proletáriátusának harcá­ról, megmutatta a burzsoázia iga­zi arcát, leleplezte a szociáldemo­krácia árulását. Beszámolt a népkormány» és Garami szo­A felszabadulás utáni Szabad Nép is eredményesen használja fel azokat a gazdag tapasztalato­kat, amelyeket a Vörös Újság nyújtott munkásságával a kom­munista sajtó számára: Utat mutatni, kezdeményezni, serkenteni és vezetni a ma­gyar népet a szebb, a boldo­gabb élet felé. Ezt tette a Vörös Újság és ezt te­szi ma a kommunisták sajtója is. A Vörös Újság tapasztalatai nem kismértékben segítették felsza- - badulás utáni pártsaj tónkat olyan ciáldemokrata miniszter aljassá- J fegyverré válni, amelynek segítse-, gáról, hogy fegyvert szállítanak a gével győzelmesen vívhatjuk a lengyel fehérbandának, támogat-! békéért, a haladásért, a szocializ- ják a szovjetorosz proletárok el-!musért folyó harcunkat. MSZT HlREK A siófoki járás MSZT-titkárai és aJapezeflvi vezetői végeznek feg- jdbb munkát a toulítúrv isitek és klub--estek rendezése -toréin- Báfra- toniföldváron 6-án vasárnap este klub-estet rendeznek -műsorral egy­bekötve. * .* # A íbalaitonszárszói- szerv izet tag­jai íjtecember. 21-re készülitek igen lei-kiesen. Az MNDSZ-©1 ós- DllSZ-el ikalrSlúve nagyszabású ttái Mr-estet- reradezacpk a: falu dolgozóinak s®6- raikoztatására. • / -• ' *• * * A barcsi lés csurgói terű’ iti szer­vezetek ugyancsak 5-éré készülnek •kultúrműsorral egybekötött immer- kedésii -estre, amelyen az MSZT tagjai a község dolgozóival -meg-1 ismerikeidve (akarják •rae-nvezetükl it erősíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents