Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

Kedd, 1953 december L SOMOGYI NÉPLAP Durván megsértette pártunk parasztpolitikáját és a törvényeket a hatéi tanács A községi tanácsokra nagy feladat í hárul. Feladatuk és felelősségük kü­lönösen megnőtt a kormánypro- ; gramm megjelenése óta. A községi tanácsok jó vagy rossz munkája dön­ti el, hogy községükben hogyan érti • meg a dolgozó parasztság saját fel- emelkedésének útját, hogyan hasznú­ja fel azokat az óriási lehetőségeket, amelyeket pártunk és kormányunk biztosít számára. Fejlődésünk döntő láncszemét, a mezőgazdaság nagy­arányú fellendítését csak úgy érhet­jük el, ha a község lakosságát feltét­len bizalom köti össze a tanáccsal. ’Magabiztosan éreznie kell a község minden dolgozójának, hogy az idejé­ben elvetett gabona az ő kenyerüket biztosítja, dé tudniok kell azt is, hogy az idejében elvégzett őszi mély­szántás növeli a terméseredményt és «emeli a jövedelmüket is. Azért sietnek az állam iránti kö­telezettségüket teljesíteni, mert az idejében beadott gabona, takarmány, tej, tojás, baromfi stb. biztosítja az egész ország tervszerű élelmezését, áruellátását és ennek fejében ugyan­ilyen gyorsan megkapják az ipartól -azokat a felszereléseket, amelyek -elősegítik munkájukat és biztosítják azokat a feltételeket, amiknek se- rgítségévei elérhetik a gyorsabb, de «egyben könnyebb gazdagodásukat. Ezért követelik meg tanácsaiktól, 'hogy segítőjük és támaszuk, de egy­ben védelmezőjük is legyen a kulá- kok, a spekulánsok és a törvénysér­tők ellen, akik a legkülönbözőbb módszerekkel igyekeznek a becsüle­tesen _ dolgozó parasztok munkáját 'hátráltatni és boldogulásukat meg- -akadályozni. A községi tanács ezeket a feladato­kat csak úgy tudja ellátni, ha mun­kájában a becsületesen dolgozó pa­rasztokra támaszkodik és meghall­gatja a dolgozók véleményét, akara­tát és egészséges bírálatát. Ezzel saját munkáját könnyíti meg, de megteremti azt a bizalmat, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy felada­tok végrehajtására mozgósítani tud­ja a dolgozókat. Baté községben ezen a téren sú­lyos hibák vannak. A község dolgo­zói nem bíznak a tanács egyes veze­tőiben. ezért nem halad az őszi mély­szántás és a begyűjtés terén is ko­moly lemaradás mutatkozik. Honnan e bizalmatlanság? Gyurkó Nándor 5 holdas dolgozó paraszt elmondja, 'hogy ez év tavaszán a tanácselnök a lakásába telepítette özv. Fonai Gá- foorné kulákasszonyt, aki Bernáth Sándor községi tanácselnök menye. Többször kérte a tanácselnököt, hogy költöztesse máshová, de erre nem "volt hajlandó. Amikor egy esetben ■erélyesebben követelte, akkor Ber­náth Sándor, a tanács elnöke va- •dászpuskáját akarta kihozatni, hogy •Gyurkó Nándor dolgozó parasztot "el hallgattassa». Ebben az ügyben ■vizsgálatot tartott a járási tanács, s •megállapította, hogy a tényeknek megfelel. Jelentést tett a Megyei Ta­nácsnak, hogy az ügy megnyugvással lezárult, mert a községi tanács más­hova fogja költöztetni özv. Fonainét. Ha a járási tanács részére «megnyug­vással» le is zárult, de Gyurkó Nán­dor részére nem, mert a kulákasszony ma is ott lakik, lakbért nem fizetett mind ezideig, s mivel a tanácselnök menye, így tojás-, tej-, baromfi-, ku­korica- és burgonyabeadását nem tel­jesítette. Annak láttán, hogy özv. Fo- nainé «kiváltságos» kulák, a többiek sem teljesítették beadásukat. Fonai Márton 33 holdas kulák még semmit nem adott be. özv. Nyers Jánosné tojással, baromfival és kukoricával adós. Kovács G. Lőrinc tojás-, ba­romfi-, tej-, Fonai Lőrinc kulák pe­dig tojás- és baromfibeadási hátra­lékban van. Hogyan is szerezne érvényt á ta­nács a törvényeknek, amikor Nagy János tanácselnökhelyettes használja özv. Fonai Gáborné kulákasszony 2 hold földjét, ő maga is rokonságban van a kulákasszonnyal és Bernáth Sándor tanácselnöknek a sógora. Nagy János tanácselnökhelyettest azért nem szeretik, mert többen van­nak a községben, akik a keze alatt szolgálták a volt földbirtokost, ahol Nagy János a földbirtokosnak volt 25 éven keresztül botosispánja. E ki­váló érdemeiért fia a Horthy-hadse- reg főhadnagya volt, aki nyugatra menekült s jelenleg is ott van. Horváth Ferencné tanácstag el­mondja, hogy a tanács egyes vezetői hem a dolgozó parasztság érdekét szolgálják, mert a tanácselnök nem hallgatja meg a becsületes tanácsta­gokat, de annál inkább Gyurák Já­nos VB-tagot, aki a kulákoknak a legfőbb védelmezője. Gyurák János maga is 32 holdas kulák. Igaz, hogy a törvények kijátszásával középpa­rasztnak minősítették. 1950-ben test­vérének, Gyurkó Lajosnénak átadott 6 hold földet, míg 6 hold Horváth Er­zsébet nevű feleségének birtokívén szerepel. Gyurák János gyűlöli a be­csületes dolgozókat. A múltban is nagy ellensége volt a becsületes em­bereknek. Ö volt a fasiszta Imrédi- párt körzeti szervezője, de még ma is azzal dicsekszik, hogy 1944-ben an­nak a keszthelyi gyüjtőtábornak volt a parancsnoka, ahová azokat a hazá­jukat szerető katonákat szállították, akik nem voltak hajlandók a Szov­jet Hadsereg ellen harcolni. Látszik, hogy 32 holdas kulák volt, mert igen jól értett az «üzlethez» is. Sár­közi földbirtokosnak megbízottaként a község dolgozó parasztjaitól fael­adás címén összeszedte a pénzt, de a fát még a mai napig is elfelejtette leszállítani. A község dolgozói azon­ban nem felejtették el ezt! Ilyen vezetők mellett a község a kulákok paradicsoma lett. Nyers Já­nos, Kovács G. Lőrinc kulákoknak és Gyurkó L. József (általuk kuláknak minősített középparaszt) szőlőjét igénybevette a tanács és átadta má­sik kulákoknak, így kapta meg an­nak egyrészét pl. «szegény» Németh János, aki szőlő- és háztulajdonos, de korábban malőmtulajdonos volt. A másik részét megkapta a «szerencsét­len» Hémann. aki alföldi kulák-kocs- máros volt. Gondoskodtak arról is, hogy kapjon belőle egy darabot Fü- löp József volt szódavízgyáros is. A termését,, a bort pedig biztos helyre szállították. Hol lehetne biztosabb helye, mint Gyurák János pincéjében. Amikor a tanács egyes tagjai, mint Horváth Ferencné elvtársnő szóvátette a törvénysértéseket, akkor ledorongolták és azzal intézték el a tanács vezetői, hogy ahhoz semmi kö­ze. A bírálatot a legdurvábban el­nyomták, mert féltek az igazsággal szembenézni. A bírálatot még azzal is megtorolták, hogy jogtalan beadá­si kötelezettséggel sújtották Horváth elvtársnőt. Gyurkó L. József né elbeszélte, hogy 16 hold szántójuk és 1 hold szőlőjük volt. A tanács kuláknak mi­nősítette őket. Elvették szőlőjüket és odaadták Németh János volt malom- tulajdonosnak. Kérték a járási (ta­nácsot, hogy vizsgálják ki, de nem tettek semmit. Felsőbb szervekhez fordultak. Azonnal kivizsgálták. Megállapították, hogy nem kulákok, hisz senkivel soha nem dolgoztattak. Ekkor megjelent náluk Gyurák Já­nos VB-tag és azt állította, hogy ő «intézte el» és ezért kért tőlük 1500 forintot. Nem adtak. Ezért további 6 hónapig kulákként tartották őket. Csak amikor ismét utánajártak, vet­ték le őket a kuláklistáról. özv. Jankó Ferencné, Ferencz Jó­zsef, özv. Nyári Ferencné, de sokan mások szinte keseregve mesélik, hogy tavaly megalakították a tsz-t, hogy ott biztosítsák jobb életüket. A tsz vezetősége azonban csúnyán elbánt velük. A tsz elnöke Keszthelyi Sán­dor kőművesmester egész éven át szakmájában dolgozott. Megépítette Bernáth Sándor tanácselnök istálló­ját, a tanácselnök sógorának" kony­háját, de még Fonóban, a szomszéd községben is dolgozott. Munkaegysé­gét az év minden napjára beírta ma gának. A könyvelő, a tsz-elnök test­vérének felesége, 3 hónapot dolgo­zott és azokra a hónapokra felvett havi 700—700 forint fizetést, ugyan­akkor a munkaegységet is felszámol­ta. Két intézőbizottsági tag, a magtá­ros és a brigádvezető szintén test­vérei és sógorai Keszthelyi elnöknek. Akik nem a családjához tartoznak, de egész éven át becsületesen dol­goztak, azoknak alig lett munkaegy­ségük, míg Keszthelyi tsz-elnök és családja vitt el minden jövedelmet: pl. bevittek 8—10 kg-os malacot s most, amikor 2500—30jo forint értékű hízó lett belőle, amely a tsz közös vagyonából hízott meg, kivitték és befizették a 100 forintot, a 8 kg-os malac árát. A tsz húsbeszolgáltatását pedig a létszámnak megfelelően ve­tették ki és így a tagság többsége, akik a munkaegységgel is megkáro­sultak, viselik a terhet, az elnök családja pedig a jogtalan jövedelmet húzza. Ezek az állapotok a szövetke­zeti demokrácia sárbatiprását jelen­tik és méltán elvette a dolgozó pa­rasztok kedvét az ilyen szövetkezés­től. ! | Joggal mondják a község dolgozói, hogy községük vezetősége nem az ő érdeküket szolgálja, mert a vezetők lépten-nyomon a kulákoknak ked­veznek és azoknak, akik korrupciós érdekekből a kulákokat támogatják. Ezekért az állapotokért felelősség terheli Gál elvtársat, a községi ta­nács titkárát is, aki semmibevette pártunk parasztpolitikáját és hagyta, hogy a korrupció és törvénysértés üsse fel a fejét és hagyta, hogy a község egyes vezetői ezt az utat jár­ják. Megfeledkezett arról, mint mun­kásember, hogy őt a dolgozók bizal­ma állította oda és azzal visszaélve, segítette az ellenség munkáját. Sú­lyos felelősség terheli a kaposvári já­rási tanácsot, hogy a község helyzete idáig fejlődött. Á járási tanács vil­láminstruktor szerepét végezte, mert amikor a községbe kiment, egy-egy előadó, megelégedett azzal, hogy egy félórát tájékozódjék a tanácsnál. Nem ellenőrizték a tanács és a tsz mun­káját és nem látták meg azt, hogy a községben élő emberek vannak, akiknek kérését, panaszait és javas­latait meg kell hallgatni. A járási ta­nács felelőssége annál nagyobb, mert többször tettele beieientést a dolgozó parasztok, de azokat meg sem vizs­gálták és ha formailag egyszer-két- szer történt is vizsgálat, az eggyel több aktát jelentett az irattár szá­mára. A Megyei Tanácsnál Kovács elv­társ tudott a feltornyosuló hibákról, de ott is csak az aktákat növelte ve­le, ahelyett, hogy az intézkedéseket megtette volna. Most az a feladata a járási tanácsnak, hogy azonnal ves­sen véget ezeknek a törvénysértések­nek és biztosítsa pártunk parasztpo­litikájának érvényesülését Baté köz­ségben. A minisztertanács határozatai A halatonnagybereki állami gazdaság szabadságharcos lövészcsapata eredményeden dolgozik Az, 1953-as év folyamán a bala- fonnagybereki állami gazdaság sza­bó, ds ágharcos szervezete öt 30 •órás lövészkört szervezett meg a gazdaság különböző üzemegységei­ben. Ennek eredményeképpen 103 eívtárs vizsgázott le a lövészkor anyagából. Akik a körkiképzés fo­lyamán a legjobb eredményt érték él, most állandó lövészcsapatokban képezik magúkat tovább a szövet­ség keretein belül. Egy-egy lövész- csapat 8—10 lövészből áll. A csa­patok hetenként kétszer tartanak loedzéseket. A lövészcsapat kapitánya Franik- berger Mihály elvtárs, fürge moz­gású, mosolygós szemű fiatalem­ber. A gazdaságban mindenki is­meri, különösen a fiatalok körében igen népszerű. Ez nem is csoda. Amellett, hogy a gazdaságban jól elvégzi a munkáját, szabadidejének jelentős részét a fiatalok oktatá­sával tölti. Két lövészkörön is elő­adó vojt a nyár folyamán és mind­két lövészkör tagsága eredménye­sen vizsgázott a 30 órás lövészkor anyagából. Frankihenger elvtárs a honvédségnek köszönheti, hogy ki­váló lövővé vált. Mesterlövész-is­kolát végzett a néphadseregben és megnyerte az 1952. éivi lövész had­seregbajnokságot. így aztán a gaz­daság dolgozóiból alakult lövész- csaipat őt választotta meg csapat­kapitánynak. — Már több mint féléve annak, hogy működik lövészcsapatunk — mondja Franlbberger elvtárs t— az edzésekre előiször csak 4—5-en jártunk él, ma azonban már a csa­pattagok csaknem kivétel nélkül mégjelennek az edzéseken. A fo­lyamatos lőedzéseknek meg is van az eredménye. Tavasszal a csapat átlagosan 10 lövésből 50 köregysé­get lőtt, ma már a lövészcsapat át­laga 10 lövésből 82 köregység. Kü­lönösen a fiatal lövészeknél nagy a fejlődés, így pl. Dóbrán Sándor és Garai József elvtársaknál, akik közepes lőeredményeiket kiválóvá fejlesztették. Frankberger elvtárs a honvédség mesterlövész-iskoláján tanultakat nagy lelkesedéssel adja át ai lö- véiszcsapat többi tagjának. Türel­mesen magyaráz, oktat, nevel. A csapattagok szeretik, s megbecsü­lik munkáját,,elismerik nagy tudá­sát, hiszen ő ai legjobb lövő: 10 lövésből átlagosan 95 köregységet lő. Nem kis része van abban, hogy a járási bajnokságon az első he­lyezést a halatonnagybereki állami gazdaság szabadságharcos lövészei szerezték meg, A csapat eddig 6 versenyen vett részt és ebből ötöt megnyert. k ' Reméljük, hogy a jövőben még jobb eredményt ér el a balaton- nagybereki szabadságharcosok ki­váló lövészcsapata. Haypál Tibor balatonnagybereki áll. gazd. A mlnisztertainátes teguhóblbi ülé­sén határozatot hozott a szénbá­nyásza ti dolgozók bér- és munka- 'viiszOTiyaának javításáról, ez ipariba eltávozott volt traktorosok vissza- engedéséről & az ipáid tanulók szü- niejtéről. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének október 31"i határozatai alapján a 'minisz- tentanács legutóbbi ülésén határo­zatot hozott a szénibányászati dol­gozóik bér- és munkaviiezonyainajk további javításáról. A határozat. -« vájár munkakörben dolgozók kere­sletének emelése, illetve a normák teljesítésére és túlteljesítésére való ösztönzés céljából a darabbéréé vá- j'ármunikásoknál jelenleg alkalma­zott progresszió (teljesítményjiuita- lom) mértékét december 1-től fél­éméi». ' Ennek megfelelően az aiapszenet 'termelő üzemeknél már a norma !>0 százalékos, a nem , álapszenet- 'ter­melő üzemeikben pedig a norma 95 százalékos teljesítése után érvénye­sül 'a progresszív bérezés. Míg az eddig érvényben volt bérezési rendszer szerint a vájár a 100 szá­zalékot meghaladó monmaítúlteljesí- tésinéí .másfélszeres ibárt kapott, ad­dig az új rendszer . az alapszénnél már 90, nem 'ailapszénmél pedig már 95 százaMkos teljesítmény uitén a túlteljesítés minden százalékért •kétszeres bért biztosít: 100. száza­lékos narmatúltteíjesítés után pe­dig a túlteljesítés minden egyes százalékát háromszorosan jutalmaz­za. A széiníháin ylászatban a szállítók, karbantartók és egyéb kisegítő ®J- J feállmazoittak alapbérét december 1-i -hatállyal ugyancsak rendezik, új személyi ‘besorolások és új bér tari­fatáblázat alapján. A miniszterta­nácsii határozat alapján a 'bérel szá- moláe egyszerűsítésére az eddig kü­lön kezelt földaisititji pótlékeit decem­ber 1 - tői az alapbéreikbe kell 'be­építeni. A határozat egylben toMáb-' bi rendelkezéseiket tartalmaz a: munkakörülmények és mumkaifelté- •teiek újabb' hatékony megjavításá­ra. A szénbányászati bérrendezés ré­vén megMdő arány alakul ki az egyes szakmák alapbérei között és kormányzatunk a magasabb kerese­tekkel is-biztosítja «szénbányászati dolgozók fokozott megbecsülését. Határozatot hozott" a I imiin%zter- 'tanács az: iparba.' eltávozott volt traktorosok vissKaentgediéséről. Ép­nek értelmében kötelezik a -sasén*, érc- és bauxitbányászat. 6 a kohá­szat kivételiével valamennyi iparág vállalati igazgatóját, hegy a gép- államásdk írásbelii kérelmére. enged* jók viasza mindazokat a volt gép­ül lom ad vagy . ici-melőszöyetkezetl traktorosokat, akik önként vissza akarnak menni a gépállomásra: .. A visszatérő termelőszövetkezeti és gépállomása traktorosokat megil­letik mindazok a jogok és kedvez­mények, amelyekben a beirmsiőszp-' vetkezeti tagok, illetve a .gépállo­mások traktorosai részesülnek. A minisztertanács határozatot ho-1 zott a-z ipari tanulók szabadsága-1 nak kibővítésére. A. határozat riint az ipari tanulót — korára való tekintet .néíkül —r-.a-.--24- munkanap fizetett szabadságon felül még S munkanap fizetett szabadság illeti meg téli szünet címén. A téli szii-* net tartania 'atett mind az elméletij" mind pedig a gyakorlati oktatás szüneteli ez a rtemdelkezés az egy­éves. tanulóid®jű szakmák ipari ta* muiMira nem vonatkozik). ... Sztahanovista mozgalmak a Kaposvári Textilművekben Tudósítónktól. PÁRTUNK és kormányzatunk határozata a: könnyűipar döLgozói számára kötelezővé teszii, hogy a könnyűipar termékeinek minősé­gét és választékát' fokozott mér­tékben növeljék. A párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásának eszközei nemcsak azok az intéz kedések, amelyekkel a műszaki vezetés vonalán javítják a minősé­get, hanem azok az alulról jövő kezdeményezések is, amelyek eze­ket a feladatokat, vagy ezeknek «gyes részleteit állítják a dolgozók egyréiszéinek vagy a gyár vala­mennyi dolgozójának feladatai kö­zé. Ezek a kezdeményezések első- sorban az élenjáró szovjet üzem- szervezés példájára születnek meg és a dolgozók a magyar viszonyok­nak megfelelően alkalmazzák eze­ket a módszereket. A minőség javítása nemcsak technológiai feltételektől, hanem nagy mértékben gépi feltételektől is függ. A gépek jó állapotának megteremtése és fenntartása a Na- zarova-mozgalom feladata. A Ka­posvári Textilmüvekben mintegy 600 dolgozó vesz részt a mozga­lomban és vállalta a gépek szocia­lista megőrzésének feladatát. A Nazarova-mozgalom részvevőit a műszaki vezetők patronálják, vagy­is a műszaki vezetők is valameny- nyien vállalták meghatározott gép­csoportok jó műszaki állapotának tartós fenntartását. A minőség megjavításának egy másik módszere azoknak a munka­fogásoknak elsajátítása és alkal­mazása, melyek leginkább alkal­masak a minőségi termék előállí­tására. E mozgalom névadója Ko- vajjov szovjet mérnök. Lelkes kö­vetői Kovaljov mozgalmának a Ka­posvári Textilműveik dolgozói is. Az új szovjet gépeken kétszázan dolgoznak már az élenjáró szovjet munkafogások alkalmazásával, A szovjet munkamódszerek elsajátí­tása az üzemben állandóan fejlődő jelenség és ennek köszönhető, hogy a minőség fokozatos javulása mel­lett a mozgalom bevezetése óta 22.55—28 százalékkal csökkent zz egyes munkafogások végrehajtásá­ra átlagosan felhasznált idő. Az élenjáró munkamódszert, el­sajátító dolgozóink , a Roder-moz« ■galom keretében védnökséget vát* la Inak a munkamódszert még ei­nem sajátított dolgozók felett és me gh a táró z ott; időre ■ váll aljj ák, hogy - átadják a szovjet munkamódszert ezeknek a dolgozóiknak. A mozga­lom részvevőinek száma 80 fő. A minőség megjavítása tekinte­tében az üzem egyes gépcsoport­jainak.' dolgozói versenyben állnak a Zsédcly-mozgalom keretében. A mozgalom részvevőinek száma 360 fő. A mozgalom eddigi eredményé, hogy ä minőségre ‘legjellemzőbbet, a fonalegyeníőtlenséget a Mozga­lom beindítása óta 12.5 százalékról 11.6 százalékra csökkentettük. A minőség állandó javítása ni el­icit az önköltség csökkentése je­lenti az üzemben pártunk és kor­mányunk programmjának egyik legkonkrétabb célkitűzését. Az ön­költség csökkentése elsősorban az anyagtakarékosság útján lehetsé­ges. Az anyagtakarékosságot szol­gáló mozgalom névadója Korabel- nyikova szovjet szövőnő. Kaposvá­ri követői a mozgalom megindulá­sa óta 0.7 százalékkal csökkentet­ték a hulladékot; azáltal, hogy a gyártás köziben keletkező! hulla­dékból a vísiszadolgozásra alkal­mas anyagot kiválogatják. Ebben a mozgalomban az üzem valameny- ny.i dolgozója részt vesz. Üzemünk valamennyi sztahano­vista mozgalmát a Sztaihanov­komplex mozgalom lógja össze. A Sztahanov-komplex mozgalom vég­rehajtása során az összes sztaha- nov-mozgalmakat az üzemben ará­nyosan fejlesztik és tervet készí­tenek az üzemben meglévő legjobb eredményeknek valamennyi dolgo­zó által történő elérésére. A KAPOSVÁRI Textilmüvek fiatal üzem és dolgozói is fiatal munkások. A Kaposvári Textilmű- vek dolgozói korszerű üzemet és korszerű gépeket kapták pártunk­tól és kormányunktól. Dolgozóink pártunk és kormányunk célkitűzé­seit nagy lelkesedéssel valósítják meg és a legjobb módszereket vá­lasztják ki ezeknek a célkitűzé­seknek gyors és maradéktalan vég­rehajtására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents