Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-30 / 305. szám

4

SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1953 december 3-?

Hegedűs András elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üléséit

(

(Folytatás a 3. oldalról.)

Jin&lben, ezért a mezőgazda sági

. , „ munkálatokat elsősorban it't, a meAz ország ílakosisaiganalk •hmsal OT^t-tn.«áSés -zsirad-élkka,! valló ellkütäs-äb'an a

tegnagyclb-b jeledfcősióige ,a s-artié-sit-e- nyésztesnek van, amely a hús- szükségleliek kiétegí-téisiéíbien jelenleg tenyeresen nagyobb heily-et fog- M ed-, mint a szarvasmarha, -közel kétszerese annak. Sertésá-M-ornázcgazda.ság -szocialista szektoréiban kell gépesíteni, de g.melletí gépi segítséget kieö® nyújtani az -egyénileg gazdáik odó dolgozó parasztoknak is.

A mezőgazda sági munkák közül

ma a legfontosabb feladat az nl'a-P- nyu-nik fejlesztésiénél, a vágási át-1 vető munixák, ,a- szántás-vetés és Sagsú-Iy növelése mellett a ilegdön- egyéb ta’aijmunka gépesítése. J«- tőbb a takarékos fakatrmániyozás, | ienleg meg a mezőgazdaság sz-oc a_

hogy minél' 'kevesebb és olcsóbb takarmányból minél; -több húst és zsírt -tudjunk eillőálljtanü.

Ezen céj -éléré-s-e 'érdekéiben tovább kel!) javítani * serítc-siáfiomá- nyiunlk minőségéi, f-eit-ótlie-nül fenn kell' tlarí-ani -és tovább kell fejleszteni, -különösen a szaporaság sze-m- ponitjjálbcil, a magyar ma-ng.alicaif-aj- tát, lam-eiiy solle zsírt ad.

Tovább fluelfi fejílesizáe-ni a már aneghonosod-oltt -nagy fehér búsiser- tést, amelyik szapora é;s gyorsan

ista -sziektorában sem sikerült m-agfelellő-en gépesíteni ezeket -a munkákat, igaz -ugyan, hogy a;z állami gazdaságok és i,arjn-á.'ő®zövet_ kezetelk a szánta s-vetést szinte teljes egészében géppel végzik, de a munkák nem meigialeöő időiben iört-énnielk. Megkésünk az őszi mélyszántás-sál és l-eigit-öbfkször a vetéssel is, -már pedig ez a késedelem gabonából kát, holdanként könnyen jelent egy-, 'kettő-, sőt négymázsás terméskiesést) is. Ugyanezen alapvető taii'ajm-anfejÜödő. Sert'ésállományunlk afaipját • kálóhoz kell ,a- legnagyobb .«egítsié- <a tovább áklba-n is e k-éí1 íájittának get adni az egyénileg gazdálkodó kei!) képeznie. EmeíiLett Bács-Kis- j dolgozó iparasz lóknak is. TSklb év kun ,megye déli járásaiban és Sza-: tapasztalata muta-tja, begy-az egyé- h-ollcs megye szatmári részéiben- 'to-jní'ieg gaadállkcdö defigo-z-ó parasz- vább kell fejleszteni és fel; kell vi-ítok jelenlegi .fogateláí'ottságuk r-ágoztaltni a CoimwalLI-teuiyészlí-ést. {-m-eilet-t nem 'bírnak 'idejében! meg- A tenyésztők l'ölbbévtizedes ta- j birteózni a-nyári és az -őszi -munká- paiszt-aPgjtai ikétségbevodhaitiaiííianu1! | niad'ctk'icad.

bebizonyították, h-cgy különböző j A mezőgazdaságiban nagy nehéz- ser tés-fajták keresztezéséből!- szál-- ; ség-eiket okoz, különösen a szoc a-' aniazó növendékek söklk-ai éleitkéipe-jlista szektorban, a kapások meg-' sebbelk, gyorsaiban híznák és jobb. művelése. -Ezért a- n-övényápolási a t-ákanmányfelhasznál,ásuk. Ezért j munkákat az ed-diginéll gy-orsalbban szélesen -e£ keli 'terjeszteni nem- - tói gépesíteni, csak látlíami. gazda;Ságokban és tér- j

metiöszöveiík-eizetekben,

gépesíteni,

A inövény,ápolási munlk-ák gépesítése érdekéiben növelni kell!

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZAKIRÁNYÍTÁSÁNAK MEGJAVÍTÁSÁRÓL

A mezögazdáságil termelés álita- Mraoa !fe’feixdlítás!éin!£ilc célkitűzése nagy feladatot ró ai megye:;, járási ■és -böz-siégü toraácsdkira, «fflcSc mező- igazdlasólgi csetáliyefra. A' anezőga«- daSíiig teirüitebén a túizoltt o: ® tra- ■liizá'Dás azzal járt, hogy ® járási és megyei- tanácsok óa mezőgaadíasági osztályaik hatásköre rendkiíwül -De- s-zfikülitj, jminid'an kis kérdésiben a

földműivejiéeüigyii' mi nfcztémm

donit.

A megyi és 'jiáirláisii tanácsok hatá-sköbán-ak csölíkeinitésévaí együtt kisebb Tett a f'.jl-eSBsségiük Is a me- zőgEizítei-ági temdliSs fiajíasz-tiés-é- bear. Ez odAüg vezetett, hogy egyes- megyei- és járási ten-ácscík elnökei .sokszor a legfontcsa&ib m'-izc!gazda- séigi kérdéseket nem -ismerik. A Somo-gy-megyöi Tanács eUnäke: Dani Imire elvtársi ipéMáuJ njam tudta •megmionteai', hogy mekkora volt a tenyéng'?)boin:ifé'Jék 'teatMésátHaiga a megyéjében.

A híilyii tanácsok a meaSigazda- ság fejlesztésében -rájuk rótt feladatokat cs-aik akkor, tudjiák ki- elégi tőén elvégezni, lia véigreihaj- tásukbai a ta-nács tagj-ain 'kiviül!/ szélesen

bevonják a mezőgazdaság legjobb do gőzéit, a termelőszövetkezeti tagokat, egyénileg gazdálkodókat, az állami gazdaságok és gépállomások élenjáróit.

Támogatni kell a mezőgazdáságS termelési biitacittságok 'Ilétr-ehozását, -me-rt ez szá'es töm-eigka-pc=of at o't teremt a tanácsok és a faJusii 'dolgozók között,

A mezőgazdaságii iprcigirsmm -végCgyén-iCog dofgozó -páráitoknál' M í fp“2 'érdekében növelni két az az u. n. !h«aszo‘iiiáíi!! altkeresztevést* | U^^erzai tiEa.kt'ardK-szaimiat, a ÉÖP Bbibiő^l a déilbdt a iközs^eíkbe t^.o-! f ]:Qmfsdkat es diami .gazdasago- faíj-ta kant i-s kelt adiná. |fat W** munkagépekkel, «Laosor. ' ^ ^ ( f ,ban iKiuúiiiViáttc^akÖOT ik'eiJi1 •clilia.ini,

A ji&állioan'ány fc'JlieSiZiféisiéirc miiii'd ! amely 10k seiíítS'6^ével a mövéiiy- «ziáirJbélilCieá. ramd min-őségiC-eg nagy .ápolás': mváikék ig-éipesífeetők. Cé- M ,lM,IWIrailI1

igontícit keil fordÖaná és a d^gozo 4.u,t tói -kitűzni, hogy 1956-ra az ál-1 r^tTs* 'érdekében hozott initóz- p-arasztokat az edd:,g.mel sokkalta {,smi gazdaságod és termelőszövet- feedssdcet haladáktalamul' széles mikal.h eróelk-ei.tte kedb tanná a ykezetdc n-övényápo.as! munkai. ^an is.m-artetni kell a dolgozó éy £ I?*)'11' 'S rmoLeslben, ji'e^aéaiblb 45 százalékosa fepeeít- ; .hogy mindenki

A jrJháKo-mányt számheJiteg is ■ ®ük* | előtt beibizonyonodjék, bögy » p,rojalien.i-ős-en tehet f-ejjü-eszteni, éapa- j A .mez-őgazdasági munkáik között i gramm végrehajtása fcssedialiem ,néj- di|g inienucsak ott, shot -nsigyikiitssirje-; gondot okoz a jmegtieinnielít «ö;.| küí megkezdődik. {Nem (kétséges, uSásű jiutl'ieigialick vannák,, hanem ■ vények veszteségmentes beitakarí 07 »«»•.'&, nnomiiiv

sz.n’a íz oxszáig miniden 'területén |tás.a. A hétaikarításí munkák meges siegilís-cigieVpl áíf-a-mi jíaz-das-aiga- gyorsítására és vesztesétgmentassé j mozgrá'iit és áiliít majd a prink, termeföszövetk-ezeíeíink és lébe’e i •egyénileg gaiadáükodíó do'ljgoizó Pa- pe-síteni a kalászosok

van a fa-lpas/i pá.ritszmivezéudkriek. E zek a pártsarrverótek a félszoba- du-liásf követő ,éveklben sok nehéz harcot sikerre1! vívtak meg, oki irányították a földreformot, vezették ,a harcot a föld m-ogVédéeáért, nu®y munkát vá-geztek -a terme!őszövet- ksz. itek ímegs’Beii'vezéaéibem és ai ter- .inelősiziövetk-ezetek megivié'diésélben is.

Fajudi páftezervezeteiink azonban- az elmuJb években meggyengültek: siók tapa-ztialf -párttlg k - nül’t el faluról külömlböző párt- és tanacsfunkcio-kba'-, a honvédséghez, s a népgazdaság különböző ágazatai,bal, az iparba," köziéikediésibe, -uigyanakkor a falusi pártszervezetek csak nagyon kévéül dolgozó parasztot vettek fel' t-agjellöKinicik -és párttagnak. Gyengítetta Arlus-i ipártsizervezétékot még az isi, hogy a falvak egy részében- sok kfelét- sízámú alapr-z-ervezet alakúit az egységed, nugyobb létszámú falusi akipsz-ervezet helyett.

A járási pártbizottságok legfontosabb feladata most, hogy felismerve ezt a- helyzdtst. m;eige,rcsí.t- s-é’k a falusi pártszervezet Onetj, nö- velj'ék -t eleintélyüket- és biitít&síteák, hc|gy az • alapszervezetelíben iá, 'Sízer- vezeti S'zabályzS'tnak megtfeíelő ipái-.t-szerű v.zetés -és pártiélet folyjék.

A (falusit pártazeirvezetiek imtíg- erősiítése érdiekében 'az eddigi íszót- aprózott kis létszámú a!l:apszerveze- teik Íreíyefct nagyobb létszámú fi; -u- Sií ipiáhtszervírzetek -üétröhozártára' kell törekedni, Faúuhan iküsön aíap- szcirvezetéü caak terme 15szövetkezetben, gápáfflomáspn-, vagy állami gazda-sáiglbain keli Dliaikítataii. A többi -párttagot egy párt szerv zetlben ksljj öss-ztfogni-. Meg kell erősíteni a falusi szervezeteket becsületes dolgozó parasztoknak a párttagság közé falnb

A

való bövon-ás-ávd' is. Minden i-tTsabh-elve' am sok olyan dollgc-zió -paraszt JA

n mesak h-elyesili a -párt' pcűi'tiikiíljat, hanem kiezidtemániyező' en

banu Falusi pártszervezeteink i'o-n

m ezőg azdasági termetes 'íejlesizit'é- s-e lérdekélb'ein. Mindienei-c-efiőtt magyarázzák meg minden -ei^yes doí- gezó parasztnak, is-z-tegiaak, álfa- mi gazd'aságj, gépáitliciraási dolgo- zc-nak, h-C|gy Le^sajátcisaíb-b -egyéni érdekük, hogy feljbaszaMVa a népi1 d-emoikraitLkius állam 'tlámogatiéisát, a, tötíb termésér,t, nagyiohlb •hc®a«no;k iei éréséért küzdeni' és -e déífoőí ha-S'zaáfjiák feí, 'amenyire csak íe- hetős-égüik «n^edi, a fudosnány vív- imánv-ai'í!, t-ováhibá <as éGieiiij-áró tapasztalatokat, ^

A faki®l ipáritszervezeitelknek -tá- mogat'riok keli mindazokat a kezdeményezéseket, 'amélye-k-eí a fala dolgozó parasztjai a község mező- igaad-asáigi íerm-elése fok-ozásának érdefcéibien tesznek, -ugyanakkor, ülgye-lniiők fceilü arra, .nehegy a ku- í-áikok és egyéb falusi kizsákmányoló eiem-ak megzavarják a *iez.ű- ,gazdaság fejlesztéséért folyó -munkát.

A mezőgazdasági progr-anun végrehajtása a falusi pártszerv-ezietek számára o! yan 'leh-etiotelg-eii-et ad a dcíigiozó parajsiz'sáig és -a ;pár'-szervezeti ik-apostíl-atc-k m egerósítésére». amilyen,n-eil a falusi pártszervezetek a fölldo-szitás óta nem rendélU- keziiek. A faliusf pár,Szervezetek megarös-ítése -és a politikai tömeg- iniunka megjavításai m-eigikövertefi a járási pártjoizoittsáig-ck munkájában lévő -súlyos hiíb-ák -és hiiáitíyos®á(gdk kiikiüsz-öíoölás'ét -és a pántrvezietiée magasabb színvonalra való esnéié- sét.

A falu ipok-tíkai lélétéh-en najg-yo»,- nagy -szerepük v-ain a igép.áfltemiáso'k p ár 'szervezet ei-n-ék. Muak-ájjuk.

megjavítása -érdegéhien a Központi Vezetőség 4' évvel- e-zetótt közpc-nlj. és megyei politikai o-szitályokat áí- líteitt fel és gépállomás-okon poli- itesi funkciót r-endsize- •r-esített. A gyakorlati tapasztalat azt -mutatta, hogy ,a igcpálfiomá-sok.

, . , , , , .pársz-e-rvezetein-ek ke'itős irányítás

ezz reszt annak végrehajtja-1 &a _ ,rés^ben a pinkái osztály,.

. , , , , , rés-zlben a járási pár'lbizotfe-.á^ ré—

tos feladata, hogy neVeljLk ^\széM _ T^m ve«t keffo ered'v-MaVdá!fÓ to5-Jm'ény;re. A járási pártfojzoíteájgdk

au-’iuk 'czokalí, akiK a pai'ttaggaf í r

ssemten tlám^^tcht -kclvétiiimé

tétele érdekéíb-en tovább Kép -gv',

és százezer dolgozót l Jl^e a taisjelölteégi ^ iteäk etór:

0_, i-do lejárta útan párttagnak. ’ '

( - A Programm végrebajtiáisa min_ j-erőisődiése lehetővé lesz.’, h-otgy a 1 igépá’ilo mások pá-ritlszierveze’'e,iit égy— ' sógesen a járási pártbizicittságidkra-sz'jajrjk olyan takarmiányn y-eré síi lehet;c-iégekie,t -tludn-aik kihasználni, amellyelkeit .a iszarva-smarlh.a v-agy a Sertés nem hasznosít. Főiéig a siló- zás s-egí't-sé|gév-e!l neigyolbib 'gondot kell fordíjt amii a -juh dk t'éilii tart'ásiá- r-a, mer,t ez növeli -a igyaipjühoza- mot és a iszap ora'sájgo'ü.

Az leddiiginiéll s-olk&ai n-sjgyoibb gondot -kel! fo-rdít-anli -a 'ba-romfiite- nyésztés fejleszté-sére é-s és ennek -érdetkéib-e-n miéig k-elil növefin-i a k,elrc.sz-ben kom'b-ájn, r-éuzhieni arató- gép segítségéve!,

A mazősraz-diasáer '«iSDesiftéaa! apparátusaiba.

. * rdhajitás száz- mozgőúiít és állít ' ig-ra-miin mellé.

fel- helyettesi funk-ción-ak megse/ümtete— íilnüidrói teiimp-'iőszövietiki^eitiöbbe ' adatok végrehajtását k-övei-di-meg. ‘ séit éis az utólhíbiak hefyettt függet- í áíi-ami'«asdaságekba é. tanácsok JVL:'i:den faluban Igyekezni kell a íjeilí(,elt .párttitikárok b-eáiliítását a.

.aratását,} Nagyisizámmali íkell-.sz,aikennbördkiet! <^en községiben más es mas

a Poilii'tiükai BSzioItt^ s,ág javasiolija a gépál’oimások poü- tikaii lOS-ztályainak é® a poiiitikai-ai

gazdasági, gépek, igépa-Ilkaitrészelc igyártás-áf és a mezőgaizd'ssáig gápe- aítiésién-Qii ibitTitosiftásált.

A. mezeigiazda&ági munlklák igyors gépfö-ítése azonban korántsem

. , ,a , i ; csak az rparivn muhk hanem nagy

treíoik'a.pacitás, es mieg 195t-ben 11 , d f

^ , L., ,, .. o„ mértekben a mezőgazdaságban d-o-'má'lio inapcis-osibet IbeUl eladni n'1 ■ e

egyénítag gazdálkodó dolgozó Pa~ i raszit-olknalk, ,térim,eOősizöv-e-tlkeizei-ek- j nefk és a városj lalko-so'knEik.

Az o-rszáig iliak-osságiánialli hússaj váló -eflláitásáiban a Jtoltenyész,lésnek -sz-ázaEékos-an jeffienieig kicsiny a szerep«, de fejlesztésére nagy -lehet őségé leltéi' r-e-ndielkezünlk, ezért nem h.anyaigoÜliat;u!k el az -állattényé® zt ásni e-k ezt az ágát sem. Állami isegít-ségg-el és itiám-ogaitássai- 1956-ra a tógazdaságok területét a terniie/Jőszövetkeze-t ék-ben a j-él-e-nie- gi 500 kh-ról mintegy 6500 kh-ra em-elíjüik fél és tová-b-bfejlesztjüik a'z állami tógazdaságokat iis. Ezzel az össz-h-alihozam 1956-r.a -országosan e!: ikeill, h-otgy érj-e ,a 200 ezer mázsáit, ami a jelenleginek há-romszo- i-os-a.

Összefo-gíalva: az -áliliami -áiLatte- nyésztésen bélül a fő feladat a ho- zamok növelése, hogy hússal, z,sír- ral,'tejjél, tojá-s-sal kiE-égíilően tudjuk -ellátni lakosságunkát.

IX.

A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK

gépesítéséről

A mezögazdaságf -termelés általános fielem-elése, a talaj iterm-őtké- pességének fokcizá?a, síz lálilafte- nyészt-é® hozamának n-övélése nagy mértékben ,a gépesítés színvonalának -emélésétiő'l függ.- A -meacígazdagág igjépesétósén-ek szinte 'kc'iifiá'ian lehetőségei vannak ; a nEgyüzeimisíkben, áü'lami igazdasáÍ12 I ^

q igozókon, akik ezekethasználj'ák, elsőaonbr.tam-ás-ck és az állami-gépekét a -gépálto-glazdias'ág'Oik

kba é- tia-niácsok Áf-rden falasban '-gyek-ezni keli a i leníf-ett -párttiitká * gépálibm-átokoni pártszervezet -kerül tetecho-zmi a {^íjpáKomáscikpn,

becsülie-t-es pár-tonkívüii -dofgozók j Mindezek az intézkedések azt csoportjait, s a pár tsz-ervez-et 'a'r-- cél'oizziálk hegy a járási ip.ái'tlbáziott*- gyalja meg velük, -hogy a ^Ikfiwég»s&& ,kÄzcieyj kerüljön a fafusi alap- ir.czőigazda-sáig^ fe-jcesZiiésc éirdetke- • isze-rvezeithez és érdcimlieig-es s-e^ít— ben mit szándékoznak tenni, v-evük j is(íl^|t tudí.on ad,mi a faflusi aüap- miegűesfflé’ive, az ő t^máiösaiilk, í*1“' sízeirvezetek munkájáíialk -sic^enő-sí- vaálatajlk fiigyetemlbevétőlével- és |tésébieiz, a kommumisitíák newetese- ő scjgíisicigiü'kkei k'eji mxe^&nniie r ,j,íez ,^s T^tuik ^kiereszt'üll1 a falu minden szükséges initézkeld-ésit- -a!

a Szovjetunióban -tő: ifién ük — oda hal'; - irősií-t-eni egy-iklét -nagyclbb térnie’öszövetlceze th ez.

A gépállomások agro-nómius-ai-t a -tiarm.el-ői;zöv®t-k,ezetekfo©ni felelőssé kell tarai ,n; rncs-ik a usővénytame- lés-i -munkák -időben és megfejelő •rmnősílgiben- -való eilvégn Isiéért, hámom az állat-tenyésztés fejdesS'tiésé- ért is. A jogk-örök-et aao-nban -úgy

rtSelgozóin ée vezetttőin A m/zSgaz- keli. m-ág.'/<".-bin,i, hogy nta ősükként-b-i'ssék a 'termelőszövetkezeteik -ebdaeiágba.n áltaüáiban ren-dlkiíivül alacsony özinvomilon mozog a igépeik kilhaszná'ásai és ikilHönösen- tűrhetetlen -a helyzet a -gépek -ápolása és jkarban-tar'tésa köriül, -amely sok ©épállásra, alkatrészpazarhásra és a ©árpák gyors elhasznál ó-dáeára vezet.

A mozőgaizda&ág gépesítése íkörü- H -hibák egyik 1-egfőlbb oka, hogy a traiktorvezető'k és medhaniiikusok a gépall-omásökon és ál-kimii- gazd-a- ságókban a roesz szociális elliátás, a -m/unika szervezet 1-emsége miatt igyakran váitoz-nak. Ezieh' 'a- he-lyze- t-e-n is vált-oztatni keli. Gondoskodni kel ar-róí, hogy ®i tir-a'ktoriisták és komlhájnisiták mflindennaipi életükön bejX's'zitüí -érezZáik), h-oigy .pár- tunk és Ikormányunk á ©lépi- -munka jelentőségének magfelellően fo* kozd'lt ímeaibedsüláslbieni részesíti a jól dolgozó -traktorost és kombáj- rJÍHtát. E,z é r;t iheg ikeill j-aviíitsn'i éfetkönüliményeikiet, Ibiztosítami kell számukra a széria,koz,ás l-eh.'-tősiágeit is és iraunki. közben e'I keli! őket M-tral meleg ételiéi.

Min-dezekikel az ilnltlézikiadss-eíkkdí |

n-öGaén-elk és i-ga-zgaitióságának ön- á-Flóságát, ne sérthessék mog £i szö- véíkez-ebi d-em-okráciiá-t.

A ©éjp-ál'l-amáiiok rigmonómusokk-ail való raegeirősátiése mellett képzett tnezög-azdasági s-zakemb'.írekkel- kell megerősíteni a nagy-cbb községiek tanácsait is.

A -mezőgazdaság fejlesztése á mezőgazdasági szakemberekét -nagy feladat télé ál'lítja,. -de egyben n,aigy lehetőségeikét i.s biztosít számukra. Lehetővé tes-z-i, hogy sízákitiu-ááuu- kat, tepasztalatrlikait az etg-éíz dolm ez-l.jjazd asági termelés 'feliemelésére. «

A fafnsí pártsze rvezeteknek komoly segítséget kell adniok a helyi tanácsok megerősítéséhez,

A községi itanácso-knak a mezőigazdasági termelés f-ejlesatésééTt folyó harcban nagyon nlagy s-z-are- -pük van, ők Ik-ell, hogy szervezzék és irányítsák',mlndá’zölkát a munkákat, amelyek községük terü'I-eft-éa a term-ésáitiiag-c-k feilem-eüiéséé-rl' az áliattenyész'tés fejfesztés-éé-rt folynak.

A mezőgazdasági termelés általános fellanidí-téisiére irányuló -p*ro- g-ramm végrehajtáis-ában hagy szerep vár az ifjúságra és az ifjúság szervezetére,, a DrSZ-re. A fál-usi

ajhik

összes drélgozcjának mozgósít,á‘sá- hozr a muniliá.s,osztály és a doügozó parasztság aziövetségéntlk -megerősítése és a mezőiga-zdasáigi -'isnnjelés, gyors fejlesiztése érdekéiben.

Eüvtársak! MeaőgáDda-séigi -ter- mélésünk -gyors növelése egéss népi dempCoráciiá.nk ItfózparJbi -klérdé- . sév-é vált. Enm-ek -meg-oMá' -átó-l- fü-g© dolgoz,cir.-k jólétének gyors emelése- ’ ás népi- demokráciáink aija-pj'ánfcik, ai muinfcáí'-,paraszt szővetségniek további meg>eii--ősí'tlé::-.á!t.

Nem kétséges, hogy dc.l-gioáó népünk alkotó-, rejáre tiámasckodva, sok hűre -között miege-dz-et.'ti pártunk -vezelt’éséivel sikerre vissoük a mezőgazdasági termelés fe'.smieliésóneji, nagy országos ügyét h» és ezzel -n-a/gy lépést t szünk előre az igazi jóllét megteremtése fellé.

g-ozó nép javára hasznosítsák. Nem ifjúság- szervezet l-cgíont-os-abh fetkétségfes, hogy mez-Sgazd-asáigi eizakemiberemk dö-n-tő többsége — régiek és újak < így a ránt — be- coütettel eleget tesznek ez-en meg- fjszfelő feHa-datna-k. A mezőgazda- sági tarmw'és fejháztésében -rz ed- éSgifflSl fokoz-o-ttiaibban Ml támas-z- k-cidini a tudomány leigújább eredményeire.

XI.

A FALUSI PÁRTPOLITIKAI MUNKA FELADATAIRÓL

A mezőgazdás-ági tameBés ál-taa

btoteeitaní kell'a meaogaadas»». . szamara -adott hatal-ina-s ©appaih-k ,,-,a,ÄS ,z.„

gt?ffidl:,sá©o-s és takarékos f-áfcaszná.- jását a tanaésáfKlaígcik ©y-o-rs- f-:i'a-daitá-vá 'keilíl tenni, hogy az élenjáró módsz-eireik -eltepj-eidését -segítse.

Fe-í k-eíll használni :a í’öOdműv-es- szöve-tkezeteket is -és új tartalommal keil m.eigtölieni,_h,Qgy .a -dolgozó | egt3 j “z meigtürtva.

A Pártoktatás Háza közleménye

A doccmb-ör 8,0-r-a hiiridlet-ef/t A munkás-paraszt szövetség népi- -de" mokrá.ciánfc -alapja'1 cíímű előadás; elmsa-ad és jan-uár 20--án', szerdán

g-a nkiban és -tierm-efiőiSK-öveiilkezete- * emelése érd-oké,ben.

'parasztok a. íőldmű vessző ve tk-eze- t-e-k -se-^iítségéveí! érdemlegesen tudják előmozdítani ‘k-öaaéigüklb-en a íöld-müve-Iás -és -álaitt-enyésztiés fe3- ie-sz'íé-s ének üg y ét- A fatesi pá-rt-szervezietiek, -a pá"- .tonlkívüli dolgozó parasztekna-k a pár'szervezet -köré iinegszérvezetr cso;portjai, a ,mezőgazdasági ter- . m-eiési bizo-t-tságo'k, a-z -ifhtsáigi pá-rt-talgck l -’kes és fáradihaitatlan ' szea-vezeték, földműves-szöve-tkez-eSOMOGYI NÉPLAP Pelelfts szerkesztő: Zsurakovszkl Mibáí.? Felelő? kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-n. ?, Telefon: 901, 468.

Kiadóhivatal: Kaposvár, Májú? 1-utca S‘5. Telefon: 999.

m-ainksüE-n., mutik* . lek és egyéb itars-ac-sílim.i szervez-e- Somogymegyei Nyomdaipari v-áiiau.A m.ezŐ©azdiaságí tiormcillés foj-jte'k -se-gít;ságéVel széies-lcörű poíi-ti- j Kajjosvár, Katinka Sándor-u. 6 Telefon: 3S3. teszüiés'ében Sflöíönösen nagy özeirep-e!kai -i'cmegm-unk-át fejtsenek ki aj Nyomdáért felei: Hidas János.

Január 6-án „A lenini hármas jelszó alkalmazásának néhány kérdése 'Megyénkbe®“ című elővudést

I-llMs Deiz^ő elvt/i. s tartja.