Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

Péntek, 1953 december 25. SOMOGYI NÉPLAP 5 A kastélyosdombói Felszabadulás tsz tagjai a felemelkedés útján Kastélyosdombó község határában a felszabadulás előtt 890 holdnyi zsíros föld gróf Erdődy Rudolf tulajdonában volt. Fillérekért, a kevés kommencióért dolgozták a falu íöldnélküli parasztjai az uraságnak. A- látástól-vakulásig tartó robotból, a nélkülözésből és megaláztatásból bőven kijutott a cselédeknek. Gyű­lölettel gondolnak most vissza erre az időre a kastélyosdombóiak. És nem felejtik el, hogy nagy hálával tar­toznak a nagy szovjet népnek, amelynek fiai ide is elhozták 1945-ben a szabadságot és ezáltal megszabadultak a keserves cselédélettől. A néhány év leforgása alatt, amióta pártunk segítségével jogos tulajdonukba vették a földet, nagyot változott a falu élete. A föld egyéni művelésével azonban még sok nehézség volt, amely a fogat és gazdasági felszerelés hiányából adódott. Amikor pártunk megmutatta a dolgozó parasztságnak a fel­emelkedéséhez vezető utat, a kastélyosdombói dolgozó parasztok közül is néhány parasztcsalád bátran vá­lasztotta azt. 1950-ben 80 hold földdel, 26 tag megalakította a Felszabadulás tsz-t. A közös gazdálkodás meg­kezdése nem volt könnyű. Nem volt' egyéb állata a tsz-nék, mint egy ló és egy anyakoca. A párt és az állam segítségével, jó munkával azonban a tagság biztosan haladt élőre, legyőzve a nehézségeket. Évről-évre na­gyobb eredmények beszéltek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A környék dolgozó parasztjai közül pedig egyre többen kopogtattak a tsz ajtaján, felvételüket kérve. így már 1953-ra a tsz földterülete mintegy 986 holdra^ taglétszáma pedig 115-re nőtt. Míg az első évvégi zárszámadáskor a tsz közös, oszthatatlan vagyoná­nak értéke alig haladta meg a 167 ezer forintot, most 1953-ben már 834.492 forint értékű a fel nem osztható közös vagyon. A közös munka nyomán egyre gazdagabbá válik a Felszabadulás tsz és szépül a tagok élete. A tsz-nek a megalakuláskor egyetlen szarvasmarhája és juha n;m volt, most pedig már 123 darab szarvasmarha és 200 darab juh van a tsz közös tulajdonában. Sebestyén István tehenész nagy szakértelem­mel magyarázza: a 38 tehénből 22 hasas, így hamarosan továbbfejlődik a tehénállomány. Az összes tehén kö­zül a »Juci« a legjobb fejőstehén: jó takarmányozással megadja naponta a 20—28 liter tejet is'. Máté István, a tsz juhásza elmondja: úgy gondozza a nyájat, hogy egy év alatt legalább félszeresével növekedjék a juhállomány. A termelőszövetkezetnél a megalakuláskor egy ló volt csupán az igaerő. Ezt a lovat, a »Repülő«-t 'most is nagy becsben tartják a ísz-tagok. Gondját viselik és könnyebb munkákra alkalmazzák. Van most már a tsz-nek 45 darab szép lova és 10 darab csikó. Nincs fogathiány, gyorsan halad a téli trágyahordás is a tsz- ben. i Néhány év alatt hatalmasat fejlődött a tsz sertésállománya. A megalakuláskor csak egy anyakoca ké­pezte a »sertésállományt«, most pedig összesen 1112 darab sertés van a közösben. A tsz különösen a sertés- hizlalással ér e! szép ereedményt. Az idén 800 darab hízót adtak el szabadpiacon, a jövő évben pedig még ennél is többet hizlalnak szabadpiacra. A hizlalásnál nagymennyiségű abrakot takarít meg a termeelőszövct- Jkezeet azzal, hogy makkoltatja a sejtéseket és így még nagyobb a hizlalásból származó jövedelem. Ahogy a tsz gazdagodott, a tagok Is szép jövedelemre tettek szert. Az állam iránti kötelezettségnek min­denből hiánytalanul eleget tettek. A jó munka eredményeként az állam által nyújtott sokoldalú kedvezmény nyomán az évvégi zárszámadáskor szépen jutott osztalék a munkaegy­ségekre. 3 kg kenyérgabona, 1.75 kg takarmánygabona, 1 kg burgonya, fél kg takarmányrépa és 20 forint készpénz jutott egy-egy munkaegy­ségre. Azok a tsz-tagok, akik egész éven át mindig becsületesen részt vettek a munkában, olyan jövede­lemre tettek szert az idén, amit bár­melyik egyénileg dolgozó középpa­raszt megirigyelhet. Nem egy olyan tsz-család van, mint Balogh Imréé, .a/mely az idén 1000 munkaegységet szerzett a tsz-ben. Baloghék haza­vittek többek között 30 mázsa ke­nyérgabonát, 17.5 mázsa takarmány- gabonát, 10 mázsa burgonyát és 20 ezer forint készpénzt. De nem sokkal kevesebb a jövedelme a Kálmán- és a Vidok-családnak sem. Azok az A tsz vezetősége kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányt is biztosított az állatállomány átteleltetésére. A szarvasmarhák részére 500 köbméter silótakarmányt is készítettek. Az idén építettek két 25 vago- nos kukoricagórét, amelyek tele vannak csöveskukoricával. Nem lesz hiány abrakból az állatoknak a tsz-ben. emberek, akik valamikor nélkülözés­ben, a holnap bizonytalanságától ret­tegve, kenyérgonddal küszködtek, ma a termelőszövetkezetben biztonság­ban, Boldogan néznek a holnap elé, amelytől még csak jobbat várhatnak. A termelőszövetkezetben 0.5 kg búzát osztanak prémiumként azok­nak a tagoknak, akik a legjobban kivették részüket a cséplési munkából. Csizmadia János közel 2 mázsa búzát visz haza prémiumként a cseples- ben szerzett munkaegységei után. Dicséretet érdemel Tóth Józsefné, a tsz sertésgondozónője, aki jó mun­kával harcol az idén is, hogy jó mi­nőségű hízókat adjon a tsz a szabad­piacra. Tóthné állandóan 150—2Ö0 darab hízottsertés gondozását, eteté- tését látja el. Az idén fél év alatt 220 munkaegységet szerzett, amit egyet­len asszony sem ért el tsz-ükben. Férjével és családjával együtt az évi jövedelmük több mint 36 ezer forint. Csak kenyérgabonából 40 mázsát vittek haza Kenyérszükségletükön felül még van 16 mázsa búzájuk, amit szabadon akarnak értékesíteni. Hízót már egyet vágtak, de még ket­tőt akarnak vágni a télen. A jöve­delemből már 11 pár lábbelit és egy öltöny ünneplő férfiruhát és két öl­töny munkaruhát, egy télikabátot, hét nőiruhát, ágyhuzatokat vásárol­tak. Eddig több mint 10 ezer forin­tot költöttek el a családra. Most még egy kerékpárt akarnak venni. Tóthné boldogan beszél munkájáról, a tsz-röl és egyre szépülő életükről. Okos Imre sok küzdelmes évet élt át életében. Sokfelé meghányta-ve- tette a sors, mire a jobb élet talajá­ra léphetett. Most, 61 éves korában teljesítheti régi vágyát. Igaz, hogy idős kora ellenére is lelkesen kiveszi részét a közös munkából. Most is 10 csikót, egy lovat és 5 darab szarvas- marhát gondoz a tsz-ben. Rajta kívül még ketten dolgoznak a családból a közösben. A terményrészesedés mel­lett készpénzt is szépen kapott a zár­számadáskor, amit boldogan számol el feleségének, aki gondosan elteszi a pénzt, mert 15 ezer forint a ház­vételre kell, aztán meg Erzsi lányá­nak vesznek bútort és kelengyét. No, meg a lakodalomra is pénz kell, mert Erzsi most karácsony másnapján es­küszik. Már pedig nem akármilyen lakodalmat akarnak tartani. Olyat tartanak, hogy mindenki lássa: a tsz- ben bőven jut a lakodalomra is költ­ség, nem kell szűkölködni. A szép eredmények mellett azon­ban nem hunyhatunk szemet a tsz- ben lévő hibák felett. A tsz sok se­gítséget kapott pártunktól, államunk­tól, többszázezer forintos kölcsönnel fejlesztették gazdaságukat, növelték az egy munkaegységre eső jövedel­met. Sok nehézséget küzdöttek le a tsz tagjai, keményen dolgoztak, hogy felvirágoztassák szövetkezetüket. A tsz pártszervezete és vezetősége egy fontos feladatot, azonban elhanya­golt: a tsz-tagok nevelését, a közös­ségi érzés fejlesztését Úgy gondol­ták, hogy aki belépett a tsz-be, az már szocialista ember lett. Ez téve­dés. Szívós nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy szocialista parasztokká váljanak, a magántulajdonon alapuló lelkivilág helyett a közösségi érde­ken alapuló lelkivilág alakuljon ki a tsz tagjaiban. És itt követték el a tsz vezetői a hibát, ök maguk tanul­tak: pártiskolán, szaktanfolyamon, önképzés útján vetkőzték le maradi gondolkodásukat. Azt hittak aztán, hogy mindenki megérti azt, amit ők, és türelmetlenek voltak a többi tag­gal szemben, ellenségnek nézték azt, akinek más véleménye volt, mint ne­kik. A nevelés, a türelmes munka helyett sokszor parancsolgattak, a tagság megkérdezése nélkül intéz­kedtek. Ehhez persze hozzájárult a felsőbb szervek munkája is, amelyek mind­untalan beleavatkoztak, hol helyesen, hol rosszul a tsz ügyeibe. Az intéz­kedések a tsz vezetőit és tagjait sok­szor szembeállították egymással. A tsz vezetői mosták kezüket és min­den hibát a felsőbb szervekre igye­keztek hárítani. Erre olyan nézetet alakítottak ki, hogy a tagok a hibá­kért a pártot, a népi demokráciát okozták. Igaz, gazdaságpolitikánkban követ­tünk el hibákat. Pártunk ezt júniusi határozatában fel is tárta és a tsz tagjai a határozat nyomán jelentős kedvezményeket kaptak, nagymér­tékben növekedett jövedelmük. Jú­liustól decemberig volt idejük azon­ban a tsz vezetőinek a határozat ta­nulmányozására, annak nyomán munkájuk megjavítására. Éppen ezért helytelen, hogy a tsz irodájában azokkal a dolgozó parasztokkal, akik úgy gondolták, hogy kilépnek a tsz- ből, ellenségként bántak. Tűrték, hogy ezek a pártot, a demokráciát szidják, amiért nem számolják el járandósá­gukat. A tsz vezetői a pártra, a já­rási tanácsra, a minisztériumra hárít­ják a felelősséget, pedig nekik kell intézkedniük. Becsületesen, mint em­berekkel kell bánni a kilépő parasz­tokkal, mert ahogy többségük már visszalépett a jó eredmények láttán, valamenyien gondolkodnak a vissza­lépésen. A tsz pártszervezete akkor szerez tekintélyt magának, ha jó a kapcso­lata a tsz-tagokkal, de a tsz-en kívül­állókkal is. A befeléfordulás káros és veszélyes jelenség. A tsz pártszerve­zete, Vidák Imre párttitkár, a tsz vezetősége, Klement elvtárs, a tsz elnöke a gazdaság fejlesztése mellett a tagság szocialista nevelésére, a kö­zös gazdálkodás megszerettetésére is fordítson gondot. Szövetkezetük le­gyen valóban a dolgozó parasztság felemelkedésének, jólétének gazdag forrása.

Next

/
Thumbnails
Contents