Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-25 / 302. szám
Péntek, 1953 december 25. SOMOGYI NÉPLAP 5 A kastélyosdombói Felszabadulás tsz tagjai a felemelkedés útján Kastélyosdombó község határában a felszabadulás előtt 890 holdnyi zsíros föld gróf Erdődy Rudolf tulajdonában volt. Fillérekért, a kevés kommencióért dolgozták a falu íöldnélküli parasztjai az uraságnak. A- látástól-vakulásig tartó robotból, a nélkülözésből és megaláztatásból bőven kijutott a cselédeknek. Gyűlölettel gondolnak most vissza erre az időre a kastélyosdombóiak. És nem felejtik el, hogy nagy hálával tartoznak a nagy szovjet népnek, amelynek fiai ide is elhozták 1945-ben a szabadságot és ezáltal megszabadultak a keserves cselédélettől. A néhány év leforgása alatt, amióta pártunk segítségével jogos tulajdonukba vették a földet, nagyot változott a falu élete. A föld egyéni művelésével azonban még sok nehézség volt, amely a fogat és gazdasági felszerelés hiányából adódott. Amikor pártunk megmutatta a dolgozó parasztságnak a felemelkedéséhez vezető utat, a kastélyosdombói dolgozó parasztok közül is néhány parasztcsalád bátran választotta azt. 1950-ben 80 hold földdel, 26 tag megalakította a Felszabadulás tsz-t. A közös gazdálkodás megkezdése nem volt könnyű. Nem volt' egyéb állata a tsz-nék, mint egy ló és egy anyakoca. A párt és az állam segítségével, jó munkával azonban a tagság biztosan haladt élőre, legyőzve a nehézségeket. Évről-évre nagyobb eredmények beszéltek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A környék dolgozó parasztjai közül pedig egyre többen kopogtattak a tsz ajtaján, felvételüket kérve. így már 1953-ra a tsz földterülete mintegy 986 holdra^ taglétszáma pedig 115-re nőtt. Míg az első évvégi zárszámadáskor a tsz közös, oszthatatlan vagyonának értéke alig haladta meg a 167 ezer forintot, most 1953-ben már 834.492 forint értékű a fel nem osztható közös vagyon. A közös munka nyomán egyre gazdagabbá válik a Felszabadulás tsz és szépül a tagok élete. A tsz-nek a megalakuláskor egyetlen szarvasmarhája és juha n;m volt, most pedig már 123 darab szarvasmarha és 200 darab juh van a tsz közös tulajdonában. Sebestyén István tehenész nagy szakértelemmel magyarázza: a 38 tehénből 22 hasas, így hamarosan továbbfejlődik a tehénállomány. Az összes tehén közül a »Juci« a legjobb fejőstehén: jó takarmányozással megadja naponta a 20—28 liter tejet is'. Máté István, a tsz juhásza elmondja: úgy gondozza a nyájat, hogy egy év alatt legalább félszeresével növekedjék a juhállomány. A termelőszövetkezetnél a megalakuláskor egy ló volt csupán az igaerő. Ezt a lovat, a »Repülő«-t 'most is nagy becsben tartják a ísz-tagok. Gondját viselik és könnyebb munkákra alkalmazzák. Van most már a tsz-nek 45 darab szép lova és 10 darab csikó. Nincs fogathiány, gyorsan halad a téli trágyahordás is a tsz- ben. i Néhány év alatt hatalmasat fejlődött a tsz sertésállománya. A megalakuláskor csak egy anyakoca képezte a »sertésállományt«, most pedig összesen 1112 darab sertés van a közösben. A tsz különösen a sertés- hizlalással ér e! szép ereedményt. Az idén 800 darab hízót adtak el szabadpiacon, a jövő évben pedig még ennél is többet hizlalnak szabadpiacra. A hizlalásnál nagymennyiségű abrakot takarít meg a termeelőszövct- Jkezeet azzal, hogy makkoltatja a sejtéseket és így még nagyobb a hizlalásból származó jövedelem. Ahogy a tsz gazdagodott, a tagok Is szép jövedelemre tettek szert. Az állam iránti kötelezettségnek mindenből hiánytalanul eleget tettek. A jó munka eredményeként az állam által nyújtott sokoldalú kedvezmény nyomán az évvégi zárszámadáskor szépen jutott osztalék a munkaegységekre. 3 kg kenyérgabona, 1.75 kg takarmánygabona, 1 kg burgonya, fél kg takarmányrépa és 20 forint készpénz jutott egy-egy munkaegységre. Azok a tsz-tagok, akik egész éven át mindig becsületesen részt vettek a munkában, olyan jövedelemre tettek szert az idén, amit bármelyik egyénileg dolgozó középparaszt megirigyelhet. Nem egy olyan tsz-család van, mint Balogh Imréé, .a/mely az idén 1000 munkaegységet szerzett a tsz-ben. Baloghék hazavittek többek között 30 mázsa kenyérgabonát, 17.5 mázsa takarmány- gabonát, 10 mázsa burgonyát és 20 ezer forint készpénzt. De nem sokkal kevesebb a jövedelme a Kálmán- és a Vidok-családnak sem. Azok az A tsz vezetősége kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányt is biztosított az állatállomány átteleltetésére. A szarvasmarhák részére 500 köbméter silótakarmányt is készítettek. Az idén építettek két 25 vago- nos kukoricagórét, amelyek tele vannak csöveskukoricával. Nem lesz hiány abrakból az állatoknak a tsz-ben. emberek, akik valamikor nélkülözésben, a holnap bizonytalanságától rettegve, kenyérgonddal küszködtek, ma a termelőszövetkezetben biztonságban, Boldogan néznek a holnap elé, amelytől még csak jobbat várhatnak. A termelőszövetkezetben 0.5 kg búzát osztanak prémiumként azoknak a tagoknak, akik a legjobban kivették részüket a cséplési munkából. Csizmadia János közel 2 mázsa búzát visz haza prémiumként a cseples- ben szerzett munkaegységei után. Dicséretet érdemel Tóth Józsefné, a tsz sertésgondozónője, aki jó munkával harcol az idén is, hogy jó minőségű hízókat adjon a tsz a szabadpiacra. Tóthné állandóan 150—2Ö0 darab hízottsertés gondozását, eteté- tését látja el. Az idén fél év alatt 220 munkaegységet szerzett, amit egyetlen asszony sem ért el tsz-ükben. Férjével és családjával együtt az évi jövedelmük több mint 36 ezer forint. Csak kenyérgabonából 40 mázsát vittek haza Kenyérszükségletükön felül még van 16 mázsa búzájuk, amit szabadon akarnak értékesíteni. Hízót már egyet vágtak, de még kettőt akarnak vágni a télen. A jövedelemből már 11 pár lábbelit és egy öltöny ünneplő férfiruhát és két öltöny munkaruhát, egy télikabátot, hét nőiruhát, ágyhuzatokat vásároltak. Eddig több mint 10 ezer forintot költöttek el a családra. Most még egy kerékpárt akarnak venni. Tóthné boldogan beszél munkájáról, a tsz-röl és egyre szépülő életükről. Okos Imre sok küzdelmes évet élt át életében. Sokfelé meghányta-ve- tette a sors, mire a jobb élet talajára léphetett. Most, 61 éves korában teljesítheti régi vágyát. Igaz, hogy idős kora ellenére is lelkesen kiveszi részét a közös munkából. Most is 10 csikót, egy lovat és 5 darab szarvas- marhát gondoz a tsz-ben. Rajta kívül még ketten dolgoznak a családból a közösben. A terményrészesedés mellett készpénzt is szépen kapott a zárszámadáskor, amit boldogan számol el feleségének, aki gondosan elteszi a pénzt, mert 15 ezer forint a házvételre kell, aztán meg Erzsi lányának vesznek bútort és kelengyét. No, meg a lakodalomra is pénz kell, mert Erzsi most karácsony másnapján esküszik. Már pedig nem akármilyen lakodalmat akarnak tartani. Olyat tartanak, hogy mindenki lássa: a tsz- ben bőven jut a lakodalomra is költség, nem kell szűkölködni. A szép eredmények mellett azonban nem hunyhatunk szemet a tsz- ben lévő hibák felett. A tsz sok segítséget kapott pártunktól, államunktól, többszázezer forintos kölcsönnel fejlesztették gazdaságukat, növelték az egy munkaegységre eső jövedelmet. Sok nehézséget küzdöttek le a tsz tagjai, keményen dolgoztak, hogy felvirágoztassák szövetkezetüket. A tsz pártszervezete és vezetősége egy fontos feladatot, azonban elhanyagolt: a tsz-tagok nevelését, a közösségi érzés fejlesztését Úgy gondolták, hogy aki belépett a tsz-be, az már szocialista ember lett. Ez tévedés. Szívós nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy szocialista parasztokká váljanak, a magántulajdonon alapuló lelkivilág helyett a közösségi érdeken alapuló lelkivilág alakuljon ki a tsz tagjaiban. És itt követték el a tsz vezetői a hibát, ök maguk tanultak: pártiskolán, szaktanfolyamon, önképzés útján vetkőzték le maradi gondolkodásukat. Azt hittak aztán, hogy mindenki megérti azt, amit ők, és türelmetlenek voltak a többi taggal szemben, ellenségnek nézték azt, akinek más véleménye volt, mint nekik. A nevelés, a türelmes munka helyett sokszor parancsolgattak, a tagság megkérdezése nélkül intézkedtek. Ehhez persze hozzájárult a felsőbb szervek munkája is, amelyek minduntalan beleavatkoztak, hol helyesen, hol rosszul a tsz ügyeibe. Az intézkedések a tsz vezetőit és tagjait sokszor szembeállították egymással. A tsz vezetői mosták kezüket és minden hibát a felsőbb szervekre igyekeztek hárítani. Erre olyan nézetet alakítottak ki, hogy a tagok a hibákért a pártot, a népi demokráciát okozták. Igaz, gazdaságpolitikánkban követtünk el hibákat. Pártunk ezt júniusi határozatában fel is tárta és a tsz tagjai a határozat nyomán jelentős kedvezményeket kaptak, nagymértékben növekedett jövedelmük. Júliustól decemberig volt idejük azonban a tsz vezetőinek a határozat tanulmányozására, annak nyomán munkájuk megjavítására. Éppen ezért helytelen, hogy a tsz irodájában azokkal a dolgozó parasztokkal, akik úgy gondolták, hogy kilépnek a tsz- ből, ellenségként bántak. Tűrték, hogy ezek a pártot, a demokráciát szidják, amiért nem számolják el járandóságukat. A tsz vezetői a pártra, a járási tanácsra, a minisztériumra hárítják a felelősséget, pedig nekik kell intézkedniük. Becsületesen, mint emberekkel kell bánni a kilépő parasztokkal, mert ahogy többségük már visszalépett a jó eredmények láttán, valamenyien gondolkodnak a visszalépésen. A tsz pártszervezete akkor szerez tekintélyt magának, ha jó a kapcsolata a tsz-tagokkal, de a tsz-en kívülállókkal is. A befeléfordulás káros és veszélyes jelenség. A tsz pártszervezete, Vidák Imre párttitkár, a tsz vezetősége, Klement elvtárs, a tsz elnöke a gazdaság fejlesztése mellett a tagság szocialista nevelésére, a közös gazdálkodás megszerettetésére is fordítson gondot. Szövetkezetük legyen valóban a dolgozó parasztság felemelkedésének, jólétének gazdag forrása.
