Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

Szerda, 1953 november 25, SOMOGYI NÉPLAP 3 Az őszi munkák értékelése Megyénkben az utóbbi 10 nap­ban »©gyedül a búza vetésnél értünk eí jelentősebb eredményt: 78.3 százalékról 91.8 százalékra emel­kedett a búzavetési terv teljesíté­se. Különösen a tahi járásban ha­ladt jó)] a vetés az elmúlt napok­ban: 10 nap alatt 15.5 isziázaitékkál emelkedett a tervteljesítás. Jelen­tős- előrehaladás tapasztalható a •siófoki, nagyatádi járásokban is. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megyénk ezen a 'téren kielé­gítő munkál yéigzett, különösen ha figyelembe vesszük, hogy megyénk országosan az utolsó helyen kul­log, die még inkább nem kielégítő ez, (ha a vetés határidejéhez mér­jük a vetési terv teljesítését. A határidő már közel «így hónappal: ezelőtt lejárt, búzavetési tervün­ket azonban mindössze 90.1 száza­lékra teljesítettük. A rozs vetésé­ivel sem dicsekedhetünk;, mert ez't is csupán 95.5 százalékra teljesí­tettük. • Ez a hiány holdakban igen je­lentős területet tesz ki, ami a jö- -vőévi termésnél hatalmas mennyí- -ségű termésikiefilést jelent. Pl, (bú- záfcól még 12.272 holdat ,ke!ll ‘elvet­nünk,, ami holdanként 10 mázsával számítva 122.720 mázsa búzát te­rem. Ez pedig egyetlen dolgozó- pa­raszt számára sem liehet közömbös,-de nem közömbös ez irépgaiZida,sú­gunk számára sem, mert kormá­nyunk prograimmja »éppen a mező­gazdasági termelés hozamának ál­landó növelését tűzte M célul. Sú- 1 sokszor és a döljgoizó nép éllen, alki hanyag- elkövetkező napokban az élmara öl, nemtörődömségből; üresen hagyja a földet. Még mindig igen sok tennivaló van a vetési terv teljesítésénél a kaposvári járásiban, mely rozs ve­téstervét csupán 85.9, búza vetés­tervét 62.1 százalékra teljesítette. A legutóbbi 10 napban is a súlyos lemaradás ellenére ebiben a járás­ban haladt leggyengébben a veté­si munka. PíL a búzaveíésben mind­össze 1 százalékos volt az emel­kedés. De meg kell gyorsítani a vetési munkát a barcsi járásiban is. Az időjárás még mindig kedvező a vetési munkákra,, a mulasztást pó­tolni lehet, csak arra van szükség, hogy minden erőit mozgósítsunk az dás felszámolására. A j’árások sorrendje a trágyázás­ban: 1. marcali 2. fonyódi 3. sió­foki 4. csurgói 5. kaposvári 6. nagyatádi 7. tahi 8. barcsi Szántási munkákban: 1. marcali 2. siófoki 3. fonyódi 4. nagyatádi 5, kaposvári 6. barcsi 7. csurgói 8. tabi. Betakarítási munkákban: 1. mar­cali 2. fonyódi 3. nagyatádi 4. csur­gói 5. barcsi 6. siófoki 7. kaposvári 8. tábi. Kenyérgabonavetésben: 1. mar­cali 2. fonyódi 3. siófoki 4. csurgói 5. nagyatádi 6. barcsi 7, tahi 8. ka­posvári. Növelik állatállományukat a ki§bárapátiak A Vityapusztai Állami Gazdaság vezetői nagyabb gondot fordítsanak a dolgozóit jogos kelésére kérte már a feleségem lyosan vét a kormány prograimmja i Tóth Lajos farmvezetőtől ezeket, Pártunk és kormányunk intézke­dése biztosítja az állami gazdaság­ban dolgozók számára a szociális gondoskodást, A vityapusztai álla­mi gazdaságban azonban nem tar t- jáik be a kormány,rendeseteket, ugyanis feleségem az állami gazdaság gillái farmján minx ser­ié sgondozó dolgozik 8 hónap óta. A hét minden napját munkával tölti, de még egyetlen szabadnapot sem kapott a 8 hónap alatt. Ügy, tudom, hogy a 'kollektív szerződés ! ar? betartana kormányunk uiitéz- biztosít a kihajtó kanásznak öve- kedeseit es nem vonna meg azt, ráit és az ősz beálltával pedig gu-lami a dolgozóknak jogosan meg- micsizmát és esőköpemyt. Nagyon lar. de ő csak hétről-hétre ígéri anél­küli, hogy ígéretét beváltaná. ügy látszik, Tóth 'elvtárs nem törődik azzal, hogy esőben, sár­ban és hidegben veszélyeztetve van a dolgozók egészsége, Nem ;u- dom, mit szólna, hia ugyanilyen kö­rülmények között keiene ezt a munkát neki végeznie. Szeretném, ha az ígéret most már vallóira is válna eis Tóth elv­Hosszu Sándor Spmogyvámios, Gilla-puszta Magas terméseredmények a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban a dolgozók lelkes munkája nyomán A balatoni berek sajátos talajvi­szonyait jól kihasználták )a nagy- bere ki állami gazdaság dolgozói. .Ennek eredményeként jgen jó ter­mése red mán y.t ért el a gazdaság a -cukor-, a takarmányrépa és -a do- hány termelésében. Nagy szerepe volt a jó eredmények elérésében a verse.nymozgaicmnak. Az iandrás- hidai állami gazdaság vieirsenyfel- hívásához elsőiként »csatlakozott -Radák V.incéiiiié munkacsapata és válilaüták, hr így cukorrépából* hoT- -danként 300 mázsa termést érnek -eb A gazdaság vezetősége a válla­lás teljesítéséhez minden segítsé­get megadott, ami még jobban nö­velte Radák Vincéné munkacsapa­tának lendületét, de megadta fo­gadalmuk teljesítéséhez ai lehető­séget is. A jól előkészített talaj­nak 150 mázsa szervestrágyát, 300 kg szuperfoszfátot és 200 ikg kálit adtak. Amikor a répa sorolt, azon­nal megsa rabolták és gondosan egyelték meg. A munkacsapat min­den idpt kihasznált arra, hogy cu­korrépa területük ne gazosodjék el és állandóan gyommentes marad­jon. Kikelés után az üresen ma­radt foltclkax pót vetéssel pótolták. .figyelés után 60 íkg kálit szórtak ki iejtrágyalcént. A jó agrotechniká­inak -és a lelkiismeretes,, gondos nö- vényápc'lásinak meg is lett az eredménye, mert vállalásukat túl­teljesítve, holdanként 324 miázsás termést érteik el. A takairmányrépatermelás is rendkívül jó eredményeket mutált. A pálmáján üzemegységben. Szvo- boda János brigádvezető 67 holdas takarmányréoa területén holdan­ként 928 mázsa, Bogdán II. József munkacsapatvezető 14 holdas ta­karmányrépa területén hoUdankén1 1050 mázsás termés lett.. A takar­mányrépa term elésben részt vett dolgozóik úgy vigyáztak területük­re a jó és gondos növényápolással, mint a szemük fényére. A dohánytermelésben részt vett dolgozóik sem hagyták magukat. 150 holdon termeltek dohányt, -amelynek höldankénti tervelő­irányzata 9 mázsa volt. Lelkiisme­retes -és idejében elvégzett munká­val} túlszárnyalták a tervelőirány­zatot és 9 mázsa helyett 12 má­zsát termeltek holdanként, A nagybereki gazdaság dolgozói megértették a silózás jelentőségét ié.s tudják, milyen érdeke -fűződik -a dolgozóiknak ahhoz, hogy a gaz­daság nagyszámú állatállományát jól áttcllelte-ss-ék. Ezért végeztek gondos .talajelőkészítő munkát a (-silócsalamádé vetés alá. Ennek [»eredménye -megmutatkozott, mert ja höldankénti 132 mázsás tervéi ő- - rányz&titaű! -szemben több mint 300 mázsa silócsalam-ádét takarítottak be egy-egy holdról. Ezek -az eredmények mind azt bizonyítják, hogy a gazdaság ve­zetősége helyesen segíti a dolgozók kezdeményezését, A -dolgozóik ép­pen ezért mind bátrabban használ­ják fel a legfejlettebb -szovjet ag­rotechnikai módszereket, amelyek -segítségével -növelik termés-eredmé­nyeiket. Azt is tudják a gazdaság dolgozói, hogy közvetlenül érdé* keivé vannak a termelésben, mert prémiumot kapnak a terven feli üli eredmények után. Különös jelentőségük van e jó eredményeknek, mert a több, do­hánnyal, több cukorrépával, több és olcsó silóta-karmánnyal hozzá­járulnak a kormányprogrammban lefektetett célkitűzésiek megvaló­sításához Ezzel elősegítik a gazdaság dol­gozói népünk még több és ol­csóbb közszükségleti cikkekkel vám -ellátását, ami az életszínvonal további emelkedését j-eűenti, Kcncz István levelező. Kisbárapáti község dolgozó paraszt­sága mindig szeretett állattenyész­téssel foglalkozni. Az itteni gazdák már régóta azt tartják, nem lehet boldogulni a növénytermelésben ál­lattenyésztés nélkül. Ez így igaz, mert ahhoz, hogy a földből maga­sabb termést kényszerítsünk ki, szüksége van elegendő és megfelelő, minőségű szervestrágyára a földnek. De az állattenyésztésből biztosították az év közben felmerülő költségek fe­dezéséhez a péiizt is a kisbárapáti gazdák. A háború megtépázta a község ál­latállományát, de a későbbi időben már újból fellendült itt az állatte­nyésztés. 1952-ben például a sertés­állomány az előző évben számlált 955 darabról 1240 darabra szaporodott, fejlődött a juh- és a lóállomány is a községben. Azonban a szarvasmarha­tenyésztésnél lemaradás volt és kü­lönösen keveset törődtek a tehén­tartással, a tejtermeléssül. A legtöbb gazda, aki azelőtt ’ 2—3 darab fejős­tehenet tartott, most csak egy fejős­tehenet és egy-két növendék szarvas- marhát tart. Á szarvasmarhaállo­mány csökkenésének és ennek követ­keztében a tejtermelés csökkenésé­nek a községben egyik oka az, hogy a tavalyi száraz esztendő következ­tében kevés takarmány termett és a másik, amelyből ered, hogy a drá­gán vásárolt takarmánnyal való tej­termelés nem fizetődött ki a gazdák­nak .úgy, ahogy ők azt szerették vol­na. Pártunk útmutatása nyomán kor­mányunk felismferte az egész ország dolgozó parasztságának és ezen be­lül a kisbárapátiaknak is az óhaját és kedvező intézkedésekkel odaha­tott, hogy a parasztság nagyobb kedv­vel foglalkozzék állattenyésztéssel, A kormányintézkedéseket. á kis- Bárapáti tanács is gyűléseken ,és egyéni beszélgetés útján is tudatta a; dolgozó parasztokkal. Ma már a kis bárapáti gazdák közül egyre többen vetnek számot arról, hogy a több te­hén tartása, a több tejtermelés mennyire érdemes. Halász József (felső) így véleke­dik: «Tavaly kénytelen voltam el­adni az egyik tehenemet, mert nem volt elég takarmányom és a másik tehenet is csak azért tartottam meg, hogy a tejbeadásnak eleget tudjak tenni, s ha jut, a házi szükségletre is használhassunk egy kis tejhasz- . not. Nagyon sajnáltam eladni a te­henet, de láttam, hogy sehogy sem fizetődik ki, ha beléeietem a drága takarmányt és még a tejbeadást is teljesítsed! utána úgy, hogy szabad- picra' nem igen jutott volna tej. A múltkor hallottam tanácsülésen, hogy a jövő évben csak egy tehén után lesz kötelező tejbeadás, akkor is, ha több tehenet tart a gazda. Az egy tehenem mellett még nekem is van egy hasas üszőm, amit úgy számol­tam, hogy eladom, de most már csak úgy határoztunk az asszonnyal, hogy megtartjuk tehénnek. Megéri a két tehénnel vesződni még akkor is, ha itthon a csarnokban adjuk el sza­badáron a tejet. Most, hogy az évi tejbeadást mái* teljesítettük, már 30 filer tejet sza­badáron adtunk be a tej csarnokhoz, s. ez is már közel 200 forintot jelent. A két tehéntől majd legalább úgy átlag naponta 8—10 liter tejet bead­hatunk szabadárön s ez egy év alatt 6—7 ezer forintot jelent számunkra. Ez pedig már szép összeg, sokat je­lent a mi kis gazdaságunkban. Lá­tom, hogy az állam mindenáron azt akarja, hogy jobban boldoguljunk**. Hasonlóan számol ifi. Haboli Lajos iá, aki szintén még egy tehenet állít be a másik mellé az istállóba hama­rosan. . De a kisbárapáti gazdák többsége’ igyekszik, hogy a maga és az ország javára kihasználja a kormány által nyújtott lehetőségeket s különösen az < állattenyésztés fellendítésére törek- jgszenek a községben, amely a növény­termelés javulását is segíti. Maga az, hogy a községnek jó takarmánybázi­sa van. az egyik alapja, hogy a kis- bárapátiak valóraváltsák kitűzött szándékukat, az állattenyésztés fel* lendítését. A szakmai oktatás ebben az évben komoly" eredményeket hozott a kohó- és gépiparban A jövő évben még szervezettebb alapokra fektetik a szakmai .okta­tást. A szakmai továbbképző tan­folyamiak új előadássorozatai (kez­dődnek. Öntők, esztergál yosofc, szerszámkészítőik, lakatosok, hegesz­tők, villanyszerelőik, (hengerészeik» daruvcizietők sajátíthatják e]i ezeket a 6„ 7,, 8. kategóriájú munkához szükséges ismereteket. A magasabb tudással természetesen nagyobb ke­resetihez is jutnak azok», aikiik el­végzik a tanfolyamét. A jövő évben is folytatják az úgynevezett cél tanfolyamokat. Itt a legfőbb jelszó; „Senki se Úgy tervezik, hogy jövőre az idei néJ ISO—200 tanfolyammal in du több a 100 százalék alatt »dolga zók részére. A Ikolió- és gépipari miniszteri tunlba® most készítik elő a 80 órú sztahanovista iskolát, amelynél jelszava; ».Neveljünk új sztahanovistákat!1 A középkáderek,, elsősorban t művezetők részére egyéves tanfo lyamok indulnak. A művezetői tanfolyamok hal gat ói részére, akiknek erre szüle ségüfc van, 50 órás előkészítő tan dolgozzék 100 (százalék aÜatt f* | folyamat szerveznek. Gyorsítani kell a silózás ütemét megyénkben r r A bonnyai Uj Elet tsz-ben késsül a zárszámadás — a tagok tervezik boldog jövőjüket !? ennyu községben az Uj Élet termelőszövetkezet tagjait most az évi zárszámadás foglalkoz­tatja. Kíváncsian keresik fel a tsz irodáját a termelőszövetkezet tag­jai, miért most nem kisebb dolog­ról' van szó, mint pontosam meg­tudni, mi volt az évi munkájuk eredménye. -Ez az eredmény 25 családnak a jöyőévi tervét szabja . me,g, de meghatározzál az egész szö­vetkezet továbbá életét is. Az Uj Élet termelőszövetkezet tagjai már azt tartják, a saját csa­ládjuk és a szövetkezet élete egy és egymástól elválaszthatatlan. Ezért is vonták he családtagjaikat abba a közös munkába, amely szá­mukra a gondtalanabb és' örömte­libb élet reménységéit jelentette. Ezt a reménységet valóra iis vál­tatta szorgalmas munkájuk ered­ménye» az idei jó termés» de wiagy- ban segítetté a párt és a kormány gondoskodása, mert a különféle en­gedmények is jelentősen növitek a tagság jövedelmét. Bár a zárszám­adás' még nem készült el, de az egy-egy munkaegységre jutó jöve­tel, m műt.: Íja. hogy ez mennyire így van — mondja Pusztai László elvtárs. a termelőszövetkezet elnö­ke. P.l egy munkaegységre 4.70 kg kenyérgabona, 1.5 kg kukorica, 80 dkg iárpa, 1 kg burgonya, 12 dkg cukor és 6 forint készpénz esik. Lehel András szövetkezeti, tag 480 munkaegységet teljesített. Ezért jár neki 22,56 mázsa kenyérgabo­na» 7.20 mázsa kukorica! 3.84 má­zsa árpa. 4.80 mázsa burgonya, í>7.60 kg cukor és 2880 forint kész­pénz. Pénzre átszámítva 14 ezer forintot keresetit Lehel András elv­társ. Ezenkívül hozzájön a háztáji földjén termelt kukorica és burgo­nya, amelynek értéke többezer fo­rinttal növelte jövedelmét és amel­lett még 2 hízósertést és sok ba­romfit tart. M ivei a szövetkezet tagjai ki­vétel Viélkül szorgalmasan dolgoztak, így nemcsak Lehel And­rás. hanem a többi »tagok ,is ha­sonló. sőt egyes esetekben még »ma­gasabb jövedelemre tettek szert.» hisz olyan tagak is vannak, akik még több .munkaegységet teljesítet­tek. A szép jövedelem mellett jelen­tősen növekedett a szövetkezet va­gyona» amely majd félmillió forin­tot tesz ki. Van 17 darab lovuk. 12 darab szarvasmarhájuk, 18 da­rab sertésük. 3 darab hízó*értést most adtak el, hogy ezzei is nö­veljék a tagság pénz jövedelmét, de 8 darabot az államnak is átadták, merit hozzá alkarnak járulni a váro­si dolgozók jobb hús- é® zsíreMá- fásá'hoz. Máris a szövetkezet jövőévi ter­véről buszéi Pusztai László tsz- elnök eíVtái's. Elmondja, hogy 14 ezer forintot tartalékoltak -sertés- vásárlásra, mert jövőre az állat­állományt akarják fejleszteni, amely a tagság jövedelmét fogja emelni, de egyúttal hozzá akarnak járulná, hagy a dolgozók még több húshoz és zsírhoz jussanak. Ennek érdekében a szövetkezet tagjai el­határozták egy 10x4 méteres ser­téshizlalda építését, Bimit saját ere­jükből. maguk építenek fel. Már a zárszámadást is úgy készítik, hogy a megnövelt állatállománynak tartalékolják a takarmányt. ^ jó jövedelem mellett gon­dolnék a holnapra és azért (vetettek éji időben, mert jövőre még boldogabbak és raegelégedet- tebbek akarnak lenni. A tagság további szorgalmas munkája meg­teremti boldog jövőjüket. ; Az állatállomány növelésének alapvető feltétele a .taikarmáinyibá- zis biztosítása. Az idei gazdag ta- Jtoarmáinyterinés»' jelentős .mértékben hozzájárult ennek biztosításáhqz. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink, állami gaz- idij.ságainik a szántóföldi »takar* mánytermés mellett nagy mennyisé­gű réti és egyéb taikarmányfélesíég- gel növelhették meg bázisukat. »Kü­lönösen nagy jelentőségű ebből a szempontból a siíótakarményok készítése, mely során nemcsak nagytömegű takarmányt tudunk biztásítani ál’líatannjk számára» ha­nem az egyébként gyenge minősé­gű kufcoribaszáriból és egyéb gyom­növényeikből jiőmiilnőséigű takar­mányt készíthetünk. Különösein so»k tapasztaitaitqt gyüjtihettünk ezen a téren a múlt évben, »amikor számos helyein »éppen la silóitatóarmánnyal tudtuk biztosítani az áitteleltetést. A silótakarmányok készítése az idíei gazdag takarmányte rrnés »mel­lett sem vesztette isi jelentőségét, sőt az állatállomány ;nö»v»eikedésé'Vieil fo-kozottabb mértékben »kerüli elő­térbe. mert iái silótakarmámnyal1 je­lentős mennyiségű mák értékes ta- ifcármányit tudunk megtakarítani, és értékesíteni. Megyénkben ;s»zámoe termelőszövetkezet, egyénileg »dol­gozó paraszt, a tavalyi tapas»ztalla- tc.ko.n okulva, már évköziben is je­lentős mennyiségű silótakarmányít készített. Pl. a, répáspusztai Ötéves Terv tsz már ia nyár folyamán »is .silótakarmányt készítőit. A csurgói» .Most télire ,szintén 600 »köbméter s'ilóakarmányt készített. A csurgói Uj Éleit tsz szintén 600. köbméter silót készített ' takarmányozásra. A ráksf Uj Élet. tsz is tanult »a múlt év tapasztalataiból; 400 köb­méter silót készített. A sifótafcarmány készítésének je- V ntőségét azonban (még «sok; lh»e- lyen nem értették meg. Ezt mu­tatja az, hagy -megyénk az utolsók 'közt halad a silózási terv teljesíté­sében, Eddig egyedüli »a siófoki, já­rás ért el jeüemtősebib eredményt, »de ,az utóbbi napokban itt is vissza­esés tapasztalható. Az utóbbi na­pokban egyedüli a marcali járás ért el ió eredményt;. 5 nap »állatit 16.9 százalékkal növelte silótafcar- mámya- mennyiségét, s így az 5. helyréi a 2. helyre került a »járások közti; versenyben. A tsz-»ek a mar­cali járásban» 71.6 százalékra telje­sítették eddig isiilíózási tervüket, a fonyódi járásban pedig 67.9» szá­zalékra — ebben a járásban azon­ban súlyos »lemaradás tapasztalható az »egyéni dolgozó parasztoknál. A silúzáisi: terv ’ teljesítésében .mutatkozó lemaradás legfőbb okai. hogy a járási tanácsok eddig úgy­szólván semmit s»em tetteik a süó- z»ás »érdekében, de »ez fokozott mér­tékben, ál a község® tanácsokra, melyek »más »munkákra valló hivat­kozással elhanyagdják az ezzel kapcsotótos felvilágosító »munkát. A novémber 24'i ért-ékelés szerint a járások sorrandj-e az alábbiak szerint alakult:; l. siófoki -38,2, 2. marcali 24.2, 3 tabi 23.9, 4. ka­posvári 10.6» 5. Uarcsi 19.4. 6. csurgói 15.3. 7. fonyódi 14.4, 8. nagyatádi 14 százalék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents