Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-20 / 272. szám
Péntek, 1953 november 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 4 MEGYEI PÁRTAKTÍVA-ÉRTEKEZLETRŐL A Megyei Pártbizottság kommu- '• «lista, aktívaülésen vitatta meg a Központi Vezetőség október 31-i. határozatát. Az aktívaülésen részt vett Benke Valéria elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja. A beszámolót Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizott■ ság titkára tartotta. A beszámoló feltárta azokat az ■ eredményeket, amelyeket a Központi. Vezetőség június 27—28-i ülése után a megye területén elértünk és feltárta a meglévő hiányosságokat, s megmutatta a Központi Vezetőség határozatainak alapján a hibák kijavításának módját. A Megyei Párt- bizottság ez év augusztus 22-én megyei pártvólasztmányi ülésen tárgyalta 'a Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozatét és a vita alapján intézkedési tervet dolgozott ki a Központi Vezetőség határozatának megtárgyalására fa járási pártválasztmányi üléseken, majd a párt alapszervezeteinek taggyűlésein. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, hogy soha még ilyen élesen és kritikusan nem vizsgálták meg a kommunisták a pártélet fogyatékosságait. Őszinte, nyilt önkritika és kritika jellemezte ezeket a pártértekez- Seteket. Ennek alapján javulás mutatkozik a belső pártéletben, javult a bírálat és önbírálat, különösen az -alulról jövő bírálat, A pártbizottságok közelebb kerültek a tömegekhez, a pártszervezetek vezetői figyelemmel kísérik a dolgozók véleményét, s a dolgozó parasztok, de elsősorban a munkások bátran vetik fel azokat ■n hiányosságokat, amelyek a pártvagy tanácsszervek munkájában még tapasztalhatók. Megnőtt a dolgozók bizalma a párt iránt, egyre több levéllel keresik fel a pártbizottságokat, amelyekben feltárják az egyes szer"vek hanyag, lélektelen munkáját. Nőtt a párttagság aktivitása, a kommunisták felelősségérzete. Meg kell állapítani azonban — -■emeli ki a beszámoló, — hogy A KOLLEKTÍV VEZETÉS, •a belső pártélet megjavítása területén azonban még csak kezdeti eredményeket értünk el. Erre a Központi Vezetőség október 31-i ülésének határozaté nyomatékosan felhívja a Megyei Pártbizottság, de az egész párttagság figyelmét. ,A KV júniusi kibővített ülése után •eltelt idő eredményei mellett több jel -arra mutat, hogy sok párt- és gazdasági funkcionárius önkritikája formális és az önkritikát nem követi tett. Igen kevés helyen fordult elő, bogy a pártbizottságok és tanácsszervek vezetői bátran kiálltak volna ■a község dolgozó parasztjai, különösképpen a középparasztok elé és bátran feltárták volna az elkövetett 'hibákat, kérve a község dolgozóinak segítségét a hibák kijavításához. . A káderekkel való bánásmód a KV ■határozata óta javult. Azonban még mindig elég gyakori a bizalmatlan- ■3:^g, amely bizonytalanná teszi a kádereket munkájukban. MEGNŐTT AZ ÉRDEKLŐDÉS AZ IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEK IRÁNT A Központi Vezetőség határozatainak megtárgyalása növelte az érdeklődést pártszervezeteinkben az ideológiai kérdések iránt, különösen az olyan kérdések iránt, mint a NÉP alkalmazása hazánkban, a munkásparaszt szövetség, ezen belül is a középparaszthoz való viszony kérdése. Itt azonban még jelenleg is tapasztalható bizonytalanság és főleg az Ideológiai munka területén leglassúbb a fejlődés. Annak ellenére, hogy a propagandisták kiválogatása, a párt- oktatási év előkészítése lényegesen jobb volt az előző évinél, még mindig komoly fogyatékosságok vannak úgy szervezeti, mint tartalmi téren. A barcsi, siófoki, csurgói' járásban még mindig lebecsülik az' ideológiai munkát, háttérbe szorítják a különböző kampánymunkák miatt. Hiba, hogy a Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztálya nem nyújt elegendő segítséget e hiányosságok felszámolása érdekében. Tapasztalható még olyan jelenség, hogy félve nyúlunk az ideológiai kérdésekhez s a «-Somogyi Néplap»-, a párt Megyebizottságának lapia sem vet fel rendszeresen fejlődésünk új szakaszával kapcsolatos ideológiai kérdéseket. Ü DOLGOZÓK JOGAINAK BIZTOSÍTÁSA Az eredmények ellenére is tapasztalható olyan jelenség, hogy egyes területeken nem folytatnak harcot annak érdekében, hogy a különböző vállalatok biztosítsák átdolgozok részére a kollektív szerződésben lefektetett jogokat. A kutasi ál- ' lami gazdaságban pl. 180 pár csizma, vattás ruha, 140 db esőköpeny nincs biztosítva a dolgozóknak. Ugyanez a helyzet a nagybaráti állami gazdaságban is. Egyes vállalatoknál, mint a Tejipari Egyesülés, a Textilművek, nem használják fel a munkavédelmi, a szociális és kulturális beruházásokra előirányzott összegeket. A beszámoló a következőkben a lakosság életszínvonala emelésének meggyorsításával foglalkozott. A Központi Vezetőség határozatának nyomán nőtt a munkások és dolgozók életszínvonala. Az árleszállítások, a lakásépítkezés és tatarozás meggyorsítása, a beszolgáltatás csökkentése, az adómérséklés, a munka- és egészségvédelem, megjavítása, a lakosság jobb kiszolgálása, örömmel és helyesléssel találkozott megyénk dolgozói részéről. Mindezeknek az intézkedéseknek eredményeképpen nőtt a dolgozók reálbére. Az eddigi intézkedések következtében megyénk dolgozó parasztságát mintegy 76,805.300 forint összegű kedvezmény érintette. Több mint 1 millió forintot fordítottunk csak Kaposvár -házainak tatarozására. Lényegesen javult a dolgozók áruellátása, mindezek ellenére azonban számos területen .súlyos hiányosságok vannak még. A megyében 353 kisipari engedély-kérelem érkezett bs, s a minisztertanács elnökének figyelmeztetése után is ebből mindösz- sze 67-et adtak ki. Lassú az ütem az egészségügyi beruházások végrehajtása területén is. Számos árucikknél még mindig hiány van, ami legelsősorban a rossz áruelosztásból fakad. Nem szabad előfordulnia annak, hogy olyan fontos gépeket, mint vetőgép, borona, eke. tengerimerzsoló, répavágó, ne lehessen kapni. A kereskedelmi szervek döntő feladata, hogy megjavítsák a megyében az áruelosztást. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK MEGS ZILÄRDITÄS A A párt Központi Vezetőségének júniusi kibővített ülése és a kormány- programm is élesen vetette fel. hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építésében maradéktalanul érvényesülnie kell az önkéntesség elvének. Ezért tette lehetővé, hogy azok. akik nem meggyőződésből léptek be a tsz-be, kiléphessenek« és egyes esetekben, ha a tagság többsége kérte, engedélyezte termelőszövetkezetek feloszlását is. Az ellenséges elemek igyekeztek az önkéntesség elvének érvényesítését felhasználni a szövetkezetek szétrombolására. A kormány sokoldalú segítsége, pártbizottságaink és párttagságunk politikai nevelőmunkájának eredményeképpen azonban megyénk termelőszövetkezeteinek nagy többsége tovább erősödött és az eddigi kilépők közül is igen sokan kérték a termelőszövetkezetbe való visszavételüket. Meg kell állapítani azt, hogy a kilépettek között nagy számmal találhatók középparasztok. Mi okozta, hogy a középparasztok kérték a termelő- szövetkezetből való kilépésük engedélyezését? Legelsősorban az, hogy nem értettek egyet a termelőszövetkezet vezetésével, s azzal a parancsolgatással, önkényeskedéssel, ami egyes termelőszövetkezetekben megnyilvánult. A másik hiba az volt, hogy nem vettük figyelembe a középparasztok szaktudását, nem kértük ki a véleményüket, s a középparasztokat nem vonták be a vezetésbe, ugyanakkor sok helyen tapasztalatlan. hozzá nem értő emberek vezették a tsz-eket. De különösképpen a párt parasztpolitikájának megsértése, az önkéntesség elvének a megsértése miatt léptek ki sokan a termelőszövetkezetekből. mivel nem saját tapasztalataik, saját meggyőződésük alapján, hanem kényszer útján léptek be a csoportba^. Mindezeket a hibákat tetőzte az, hogy az ellenség belülről rombolta a termelőszövetkezeteket. s a nehézségek felnagyításával szét akarta zúzni a termelőszövetkezeteket. Szándékuk azonban csúfos kudarcba fulladt, a termelő- szövetkezetek komoly mértékben megszilárdultak. A termelőszövetkezetek kis része feloszlott ugyan, de a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége és a tagság zöme híven kitartott a szövetkezeti gazdálkodás mellett, megértve, hogy dolgozó parasztságunk felemelkedésének egyedüli helyes útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, mely jó vezetéssel, szakmailag képzett vezetőkkel már eddig is többet tudott biztosítani a dolgozó parasztok számára, mint az egyéni kisüzemi parcellagazdálkodás. A beszámoló azután foglalkozott A TÖRVÉNYESSÉG MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK KÉRDÉSÉVEL, amely a Központi Vezetőség határozata s a kormány intézkedései nyomán jelentős lépésekkel halad előre. Mezőgazdaságunk fejlesztése kérdését vetette fel a továbbiakban a beszámoló. Foglalkozott azzal, hogy népi demokráciánkban a szocializmus gazdasági alaptörvénye lényegében érvényesült. Azonban mezőgazdaságunkban még túlsúlyban van a kisárutermelő paraszti gazdaság. Éppen ezért rendkívül fontos minden rendelkezésre álló erővel SEGÍTENI A PARASZTI GAZDASAGOK TERMÉSHOZAMÁNAK FOKOZÁSÁT, növelni az egyéni parasztság biztonságérzetét, gépekkel, nemesített vetőmaggal, növényvédőszerekkel, műtrágyákkal kell segíteni a paraszti gazdaságokat, hogy a terméshozam jelentősen növekedjék az elkövetkező években. Ezt elő kell segíteni azza« is, hogy a kereskedelmi szervek biztosítsák mindazokat az árucikkeket, melyek szükségesek a terméshozam növelése érdekében. Ezért határozta el Központi Vezetőségünk az ipar átcsoportosítását és a fogyasztási cikkek gyártásának növelését. A beszámoló súllyal vetette fel, hogy igen nagy hibákat követtünk el a dolgozó parasztokkal való bánásmód tekintetében. Az egyik ilyen hiányosság volt az, hogy — bár beszéltünk a parasztkérdésről, de nem ismertük fel azt, hogy Somogy megye az ország első legnagyobb középparaszti megyéje, s itt nem egyszerűen parasztkérdésről van szó, hanem arról, hogy helyesen _ alkalmazzuk a lenini hármas jelszót. Ez a gyakorlati pártmunkában nem érvényesült, sőt sok esetben a középparasztokat nem' hogy szövetségesül biztosítottuk volna, hanem a helytelen, durva bánásmóddal az ellenség oldalára löktük. Nem vettük figyelembe, hogy a középparaszt igen komoly szaktudással rendelkezik és számosán közülük elvégezték az arany- kalászos, vagy ezüstkalászos tanfolyamokat. Nem vontuk be a középparasztokat a vezetésbe, a községi tanácsok állandó bizottságaiba, de ha be is vontuk őket, figyelmen kívül hagytuk javaslataikat és tanácsaikat, Nagyon kevés olyan község van, ahol a tanács vezetői a középparasztok véleményét kikérték: hogyan lehetne a földből ’ többet kihozni, magasabb terméseredményeket elérni, hogyan lehetne a községet szebbé tenni és a község ellátását megszervezni, általában a községpolitikát megjavítani. Sok tanácsi vezető —• köztük járási vezetők is — nem tanul a parasztoktól, úgy gondolja. hogy az a jó és helyes, amit ő az íróasztal mellett elgondol. Nyilván ez helytelen és káros hatással van a község életére. Igaz, hogy a Központi Vezetőség ülése után meg- rövekedett parasztságunk, különösen középparasztságunk aktivitása. Nem egy községben felvetik a hiányosságokat és jogosan követelik, hogy a vezetők adjanak számot munkájukról. Ezt a jövőben méginkább szélesíteni kell. mert csak így tudjuk erőssé, szilárddá tenni a középparasztokkal való szövetséget. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÜJ SZAKASZA Központi kérdésként a dolgozó nép életszínvonalának fokozott emelését tekintjük. Ezen keresztül a szocialista gazdaság alaptörvényének érvé- rvesítését. Ennek végrehajtása nem könnyű feladat. Egész fejlődésünk most attól függ. hogy pártbizottságaink, megyénk párttagsága, állami és tanácsszerveink mennyire értik meg Központi Vezetőségünk határozatát és mennyire tudják a gyakorlatban ezt megvalósítani. Le kell küzdeni az érthetetlenségel. a belső ellenállást, amely megmutatkozik még az átcsoportosítással kapcsolatban a belső vezetésben nálunk a megyében, pártbizottságainknál, de különösképpen tanácsainknál. Még mindig akadnak egyesek, akik továbbra is ridegen, türelmetlenül bánnak a dolgozókkal. Nem érzik, hogy a sértő, ledorongoló hang. a lélektelen bánásmód sivárságot, érdektelenséget szül. Nem értik, hogy legfőbb érték az ember, amely nélkül feladataink végrehajtása elképzelhetetlen. A nagybaiomi tanács részéről például még mindig vannak olyan jelenségek, hogy egy kisparasztnak 9 forint adóhátraléka fejében elárverezték téli tüzelőjét, Kapolyban, ahol gazdagyűlésen a dolgozó parasztok bírálták a tanácselnököt és a párttitkárt merev, lélektelen magatartásuk miatt. Ebben a községben egy dolgozó paraszt 1116 forint adótartozásából 760 forintot kifizetett, pár nap múlva megjelent nála két adóbeszedő, hogy fizesse ki a hátralékot. A dolgozó paraszt csupán egy hét haladékot kért, ennek ellenére az adóbeszedők lefoglalták kukoricáját. Ilyen esetekből adódik, hogy romlik a tanács tömegkapcsolata. s a dolgozók nem vesznek részt a tanács munkájában. A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóba, Rajta elvtárs, minden indok nélkül egyes dolgozókat más, alacsonyabb beosztásba helyezett, s mikor a dolgozók kérdezték, hogy miért tetté ezt, durván, türelmetlenül elutasította őket. Az ilyen cselekedetek nyilvánvalóan nem erősítik a kommunista vezető kapcsolatát, hanem ellenkezőleg, rombolják és mérhetetlen károkat okoznak. FELADATAINK AZ ÜJ SZAKASZBAN A meglévő hibák és hiányosságok felszámolásával biztosítani kell a kormányprogramra által előírt szociális beruházások megvalósítását. Biztosítani kell a negyedik negyedévi terv maradéktalan teljesítését és, a zökkenőmentes áttérést az 1954. évi tervek teljesítésére.- Biztosítani kell a szociális munkavédelmi beruházások felhasználását, úgy kell dolgozni, hogy funkcionáriusaink, vezetőink nap mint nap a tömegek között élve, figyelembevegyék a tömegek jogos kívánságait, mert a terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás elválaszthatatlan. Tudatosítani kell megyénk minden egyes dolgozójában, hogy pártunk és kormányunk egy sor intézkedést foganatosított a hibák kijavítására, áz életszínvonal növelésére, most rajtunk a sor, hogy becsületes helytállással biztqsítsuk a kormányprogramul megvalósítását. A MEZŐGAZDASÁG TERÜLETÉN gondot kell fordítani a terméshozam emelésére, s ennek érdekében mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok szükségletei a legmesszebbmenőkig ki legyenek elégítve. Meg kell erősíteni megyénk minden dolgozó parasztjának, különösen a szövetkezeti parasztoknak bizalmát pártunk és államunk iránt. Meg kell adni a dolgozó parasztoknak, szövetkezeti parasztoknak, ami jár nekik, ugyanakkor el kell várni tőlük, hogy ők is adják meg az államnak, ami neki jár. Döntő fordulatot kell elérni a középparasztokkal való foglalkozás területén. többet kell törődni a dolgozó parasztokkal és igényeikkel. A megyei gépállomások gondoskodjanak róla, hogy a dolgozó parasztok számára biztosítva legyen a gépi munka, kössenek velük szerződést a munkák elvégzésére. Továbbra is rendkívül fontos az őszi betakarítási és vetési munkák elvégzése, a jöyőévi ke- . nyer biztosítása. Gondoskodni kell arról, hogy mindenütt megfelelően trágyázzák a földet. mely egyik biztosítéka annak, hogy terméshozamunk az elkövetkező években komolyan növekedjek. Párt- és tanácsszerveinknek fel keil lépniük minden olyan ellenséges kísérlettel szemben, amely a párthatározat. és a kormányprogramm sikerét próbálja aláásni. Biztosítani kell azt, hogy termelőszövetkezeteinkben végrehajtsák és érvényesítsék mindazokat a kedvezményeket, amelyeket kormányunk a termelőszövetkezeteit megszilárdítása érdekében hozott. Módot kell adni arra, hogy középparasztságunk érvényesíteni tudja szaktudását a termelőszövetkezetekben. Erőteljesen fel kell karolni a dolgozók alulról jövő javaslatait, s bírálataikat, segítségüket fel kell használni a pártmunka, az állami munka megjavítása területén. Oda kell hatni, hogy az ideológiai munka területén döntő javulás következzék be, elméleti cikkekkel, elméleti tanácsadással segítséget kell nyújtani párttagjainknak megyénk dolgozóinak a feladatok megértésére, megismerésére. Biztosítani kell, hogy a falusi pártszervezetek körül kiépüljön a széles, parasztokból, középparasztokból álló pártonkívüli aktíva, hogy érvényesülni tudjon dolgozó parasztságunk politikai aktivitása, a középparasztok szakmai tudása. Úgy kell bánni az emberekkel, hogy megszeressék a párt- és állami vezetőket és ezen keresztül harcoljanak a párt- és állami feladatok sikeres ' végrehajtásáért. A BESZÁMOLÓ UTÁN AZ AKTIV AÉRTEKEZLET RÉSZVEVŐI HOZZÁSZÓLTAK A BESZÁMOLÓHOZ Több hozzászóló élesen bírálta a tanácsszervek munkáját. Rámutattak arra, hogy ha a tanácsok változtatnak eddigi módszerükön, az állami feladatok végrehajtása meggyorsulás a dolgozók szívesen mennek a tanácsokhoz segítségért, de szívesen fognak dolgozni a feladatok végrehajtásáért is. Több hozzászóló a kereskedelem területén megmutatkozó fogyatékosságokat vetette fel. Számosán hozzászóltak a parasztpolitika megvalósításának kérdéséhez, a középparasztok munkábaállításának kérdéséhez. Nagy Lajos elvtárs, a Megyei ! Pártbizottság ágit. prop. titkára hozzászólásában foglalkozott azzal, hogy egy sor helyen javult a párt tömegkapcsolata, hogy a különböző problémákat a helyszínen — amennyiben lehetőség van hozzá — elintézik. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolatot tovább javítsuk. De meg kell azt állapítani, hogy alapvető fordulatról a legtöbb JB-nél és alapszervezetnél még nem lehet beszélni. Az tény, hogy az első lépések azt bizonyítják, hogy helyes úton járunk. De vannak még olyan községek, ahol változatlan a helyzet, úgy vélik, nincs is arra szükség, hogy változtassanak rajta. Somogyudvarhelyen pl. a dolgozó parasztok egyik legnagyobb problémája, hogy a hidat hosz- szú idő óta nem javították meg, melynek megjavításához 6 darab padlódeszkára van szükség. Négy esetben hozott a helyi tanács határozatot, azonban még mindig 8 kilométeres kerüléssel tudnak eljutni emiatt a dolgozó parasztok a mezőre. Tótújfaluban kiskirályoskodik a tanácselnök, azt mondja, hogy az ő szava a döntő. Csökölyben elmondják, hogy a járási tanácselnök sokat ígérget, de keveset tesz. Ezután foglalkozott a középparasztok kérdésével. Elmondotta, hogy a sok hiba mellett az MB az elmúlt 2—3 év folyamán ezen a téren követte el a legnagyobb politikai hibát. Somogy megyében 1945-ben 50 ezer újgazda 'kapott földet, ebből 20—25 ezer 7 holdnál több földet kapott, tehát megkapta az alapot ahhoz, hogy középparasztosod jón. És ezek a dolgozó parasztok 1948—49-ig lényegében ténylegesen középparaszti sorba kerültek. A megyében 88—89 ezer egyéni gazda volt 1948 előtt. A termelőszövetkezetekbe viszont 1948-tól 1952-ig 15—16 ezer család lépett be, amelynek zöme kisparaszt, vagy volt újgazda, akik 7 holdnál kevesebb földdel, vagy föld nélkül léptek be a termelőszövetkezetbe. így méginkább emelkedett a középparasztok száma az egyéni parasztok vonalán. Ugyanakkor, amikor 18 ezer család van a termelőcsoportokban, ebből lényegében mindössze 3—4 ezer középparaszti család van, a termelőcsoportokban zömében jelen pillanatban is a kisparasztok vagy agrárproletárok vannak túlsúlyban. Ez azt jelenti, hogy a megyében jelen pillanatban 72—73 ezer egyéni parasztgazdaság van, amelyeknek kezében a megye összes szántóterületének túlnyomó többsége van. Ha ezt elosztjuk a parasztgazdaságok számával, majdnem 7 hold jut egyéni parasztgazdaságonként. Ezek a számok azt mutatják, hogy a Megyei Pártbizottság ebből nem tudott megfelelő következtetéseket levonni s a megye politikájának kialakításában ezeket a tényeket nem vettük figyelembe. Megyénkben egy sor olyan község volt, amelyek különösen az apaállattartás szempontjából híresek. Az 50-es mezőgazdasági kiállításon a tenyészállatoknál az összes díjazás 50 százalékát országosan Somogy megye hozta el. s ezen belül is 8—9 község. Ezeket mi figyelmen kívül hagytuk, s ha ma megnézzük ezeket a községeket állattenyésztés szempontjából, meg kell állapítani, hogy nincsenek magasabb színvonalon az átlagos községeknél, ezt azt mutatja, hogy a vetésterveket mechnikusan bontották le, nem vették figyelembe ezeknek a községeknek takarmányszükségleteit. Emellett a politikai nevelőmunka kérdésénél a szóbeli agitációnál s lényegében a jövedelemelosztás kérdésénél, amikor összehasonlítást tettünk, nem a középparaszt volt'jövedelmével, hanem az agrárproletár jövedglmével hasonlítottuk össze a tsz-jövedelmeket. Azt sem néztük meg, hogy pl. Gölle községben ezelőtt egy hónap alatt apaállatokért 30—40 ezer forint folyt be a dolgozó parasztoknak. Ma nem ez a helyzet és nyilvánvaló, hogy ezeknek a parasztoknak nem beszélhetünk életszínvonalemelkedésről. Ez mind gyengítette s megiiehezítette a középparasztokhoz való viszonynak és szövetségnek az erősítését. Hiba volt, hogy mi ezt nem elemeztük, ennek figyelmen kívül hagyásával alakítottuk a megye politikáját. A KV október 31-i ülése különösképpen figyelmeztet bennünket, mert mi agrárjellegű megye vagyunk, s ha még néhány évvel ezelőtt sokat mondtuk, hogy legfontosabb a vas és a szén, akkor a KV határozata ténylegesen is országos viszonylatban elsősorban bennünket érint, s rajtunk a sor, hogy ezeket a problémákat megoldjuk, s ha mi a kormányintézkedéseket helyesen, s jól magyarázzuk, ha megtesszük a megyében a szükséges intézkedéseket, biztos, hogy a dolgozó parasztok támogatnak bennünket abban a munkában, amely a mező- gazdaság fejlesztését, a terméshozam növekedését fogja szolgálni. (A további hozzászólásokat holnapi számunkban közöljük.)
