Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Varga Péter, a Munkaérdemrend boldog tulajdonosa A »negyei pártaktíva-értekezlctről Harmincöt, éve alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja A V AGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYEI PÁRT BtZOTTS AGA'Mb X. évfolyam, 272. szám. ARA 50 FILLÉR Pétitek, Í953 november 20. SZÉLESÍTSÜK Ä TAKARÉKOSSÁGI MOZGALMAT Kormányunk pro,gramm ja a nép jólétének emelése érdekében, nép­gazdaságunk és íállami életünk, számos területén komoly .megta­karításokat akar elérni. Ipari üze­meink term élését is át kell ihatnia ennek a takarékossági szellemnek, amelynek haszonélvezője a dolgozó nép lesz. A takarékos gazdálkodás hiánya ugyanis akadályozója fej­lődésünknek. A t.nmelés, a keres­kedelem és a beruházások terén megnyilvánuló anyagpazarlás, köl­tekezés hátráltatja terveink telje­sítését- a kormány programmjának megvalósítását. Az életszínvonal emelésének kérdése mindinkább aláhúzza a takarékosság fontos­ságát, amelynek tervigazdálkodá- sunklban hatalmas jelentősége van Tehát a Központi Vezetőség jú­nius 28-i határozatának végrehaj­tása a takarékosság terén elsőren­dű fóliádat, amelyet a kormánypro- grarnim megvalósítása ró dolgozó­inkra. A Központi Vezetőség határozata óta .eltelt időszakban jelentős eredményeket értünk el a takaré­kosság terén is. Megyénk üzemei­nek dolgozói különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára indított versenyben értek el jelentős eredményeket, s a verseny többszázezer forint ér­tékű megtakarítást eredményezett. A Kaposvári Fűtőház dolgozói a verseny alatt megtakarított szén­ből több vonatot indíthattak el. a Kaposvári Cukorgyárban is ko­moly értékű szénmegtakarítást eredmény-zett a vállalások teljesí­tése. Többszázezer forint értékű megtakarítást értek el az építőipar területén is megyénk dolgozói. Az elért eredmények azt mutat­ják, hogy megyénk dolgozói meg- értettéik, hogy a korma nyprogra mm megvalósításához a takarékosság komoly mértékben járul hozzá, s hogy a szocializmus elsősorban a takarékos, szocialista. termeléssel valósítható meg. Mint Kalinin elvtárs is mondot­ta:1 ,.A köztulajdonnal való takaré­koskodás kommunista vonás. Azt hiszem, hogy az emberiség történe A takarékosságnak számtalan formája van, s üzemeinkben szám­talan lehetőség van az önköltség csökkentésre, az anyag- és időmeg­takarításra. így például feltétlenül helyes lenne, ha üzemeinkben új­ból megvalósítanák a munkanap- fényképezést, amelyet ezelőtt egy évvel a Kaposvári Cukorgyárban bevezettek — s mmi azóta, nem tudni miért, abba maradt. — Egy ilyen muhkanapfényképeziésnél ki­derül, hogy milyen hiányosságok vannak a munkaszervezés, a mun­kaidő kihasználása terén, hogy mennyi idő veszik, el feleslegesen az előre oda nem 'készített anyag utáni futkosással. Ugyancsak a takarékossághoz tartozik a Naza­rova imozgatem is, amely megyénk üzemeiben elterjedt ugyan, de gz utóbbi időben teljesen ellaposo­dott. így van, ez a Nagyatádi Ivé- zimunkafonal gyárban is lés még több üzemben. A Nazarova-moz­galom lényege az- hogy a dolgozók szocialista megőrzésre veszik, át a gépeket. így azokra, jobban vi­gyáznak .s igyekeznek azokat ren­desen kihasználni. Előnye, hogy kevesebb a gépállás és meghosszab­bodik a gépek élettartama. Ezen a mozgalmon belül érvényesül alapjában véve a legjobban a szo­cialista, tulajdon megő.rzlsse. Fel­tétlenül fontos tehát, hogy a papí­ron való kimutatás helyett isimét életre k.ltsék megyénk üzemeiben is ezt a mozgalmat, amely segít bennünket a legszigorúbb takaré­kos ság me g te rém t é s élbe n, „Rendszerünk alapja — mondotta Sztálin elvtárs — a társadalmi tulajdon, ‘éppen úgy, ahogy a ka­pitalizmus alapja a magántulaj­don. Ha. a kapitalisták szentnek és sérthetetlennek nyilvánították a magántulajdont és ezzel e’érték a kapitalista rendszer megszilárdí­tását, a'kkcr nekünk- kommunisták­nak annál inkább szentnek és sért­hetetlennek ‘kell nyilvánítanunk a társadalmi tulajdont, hogy ezzel a gazdaság új. szocialista formáit a termelés és a kér skedélem min­den húgában megszilárdítsuk.” A szovjet nép megszívlelte Sztálin A gépállomások traktorosainak versenyében továbbra is Angyal László, a háromfai gépállomás traktorosa tartja az első helyet A gépállomás! brigádok verse­nyében mind az éves, mind az őszi kampányterv teljesítésében a há­romfai gépállomás Angyal Ferenc brigádja tartja az első helyet. A brigád éves terve 367b inormálí- hold, ezzel szemben a mai napig 7320 normáihodnak megfelelő ta­lajmunkát végzett, el ée így éves tervét 199 százalékra teljesítette, őszi kampányterve a 3 erőgépes brigádnak 1290 normálhold — ed­dig 2435 normánk oldat teljesített a brigád. A brigád jó munkájának nagy része van abban, hogy a há­romfai gépállomás a megyében el­sőnek fejezte be őszi tervét is. De nagy ezerepe van ebben An­gyal László traktorosnak, aki a me­gyében szintén az első helyre 'ke­rült a traktorosok versenyében. Éves tervét 226, őszi kampányter­vét pedig 1'88 százalékra teljesí­tette. Megyénkben azonban szá­mos olyan traktoros van, aki nagy­mértékben hátrálhatja a gépállo­más. de az .egész megye tervteljesí­tését. Ilyen hanyag munkát végez a. karádi gépállomáson Péter Imre brigádja, mely éves tervét 70.1. százalékra teljesítette. Az őszi terv teljesítéséiben, pedig az igali gépállomás Parsa Mihály brigádja került az utolsó helyre 53 százalékos teljesítményével. A traktorosok egyéni versenyében a legrosszabb munkát Ponyta Imre, a mernyei gépállomás traktorosa végzett, aki éves terviét eddig mindössze 18.9 százalékra teljesí­tette. Az őszi terv teljesítésében Varga. István., a kaposvári gépállo­más traktorosa került az utolsó helyre 20.1 százalékos tervteljesí­tés sei. Gépállomásaink traktorosainak követniük kell az élenjárók példá­ját és az elkövetkező napokban úgy kell doigoz.niok, hogy egyetlen 100 Százalékon alul teljesítő trak­toros se legyen megyénk gépállo­másain. Fokozza az őszi munkák ütemét a felsőbogáti állami gazdaság A fellsőboigáti álfám i dolgozói hatalmas erőfeszítéseket lelteik ezen az őszön a munkák idő­beni befejezéséiért. Az 1160 hold vetést határidőre befejezték, a 80 hold 'burgonyát, 214 hold kukoricát is betakarították. Ezek mellett a munkák mellett azonban még jócs­kán van tennivaló ?. felsőbogáti állami gazdaságban, mert még lá­bon á:3 mintegy 83 hold bukorica­rokkal: a rendelkezésre álló négy traktorból rendszeresen csak ket­tő dolgozik, a .gőzeke is már hosz- szd hónapok óta ált szénhiány miatt. Igen vontatottan halad a gazda­ságiban a silózás is: a 6200 köbmé­terből mindössze 3000 köbmétert silóztak le. A felsőbogáti állami gazdaság vezetőinek a,z elkövetke­ző napokban minden erőt mozgó­szár, az 1070 hold mélyszántásra j sítan uík kell, hogy a mélyszántás- váró területből eddig mindössze : ban és a silózásban mutatkozó 1®- 230 holdon végeztéik -el a mé'lyszán-1 maradást mielőbb felszámolják, fást. Sok baj van a szán‘ó trakto-1 A gazdaság dolgozói a nagy munkák mellett igen nagy gondot fordítanak a via&gyüjtéiSre is: a f-e-rvbevett 25 mázsa helyett eddig 45 mázsát gyűjtöttek össze. Leg­jobb eredménye eddig Menencsics Vendel dolgozó ért el, aki egye­dül 20 mázsa vasat gyűjtött össze. Jelentős eredményt ért el a vas- gyüljt'é síben id. Horváth István, Bog­dán János és Baracsi Jánois. Ez a lelkes munka hassa át a gazdaság vall amennyi dolgozóját, hogy min­den területen kiköszörüljék a 'gaz­daság becsületén esett csorbát. Az őszi vetések értékelése tében nem volt még takarékosabb; elvtárs tanítását s ennek tulajdo­társadalom, mint a kommunista társadalom.*“ Kalinin, elvtárs sza­vai. a szocialista takarékosság szel­leme azonban azzal, hogy a Köz­ponti Vezetőség határozata a leg­szigorúbb takarékosságot írja elő — még nem vált minden vezető, minden dolgozó tulajdonává. Bár, mint az előbb említett példák is mutatják, szép eredmények mutat­koznak a takarékosság terén, még­sem vált még mindenütt fontos feladattá a takarékossági mozga­lom Szélesítése, s°k helyen komoly hiányosságok mutatkoznak még ezen a területen,. A pazarlások kü­lönösen az építőipar területén mu­tatkoznak. Az építkezések vezetői félreértik a takarékosságot. Nem­csak ai darabtéglák félredcbása és a habarcs fcifröcskölése a, pazarlás, hanem az is', hogy a gépeket a legtöbb építkezésen üresen, hagy­ják járni, s a gépek kapacitását csak 30—40 százalékban használ­ják ki. Ez természetesen komoly pazarlás, s népgazdaságunknak je­lentős kárt okoz. Az sem a taka­rékossághoz tartozik, hogy egyes építkezéseken fel erőtlenül pazarol­ják a faanyagot, apróbb zsaluzás­hoz az új faanyagot használják fel, holott a hulladékokból, előbb már felhasznált faanyagból is el tudnák ezt a munkát végezni. Ez a hiba onnét fakad, hogy egyes vezetők és a dolgozók hajlanak a könnyebb, az egyszerűbb megoldás felé s ezzel jelentős mértékben gá­tolják a. takarékossági mozgalom fejődését, kárt okoznak népgazda- .Ságunknak. ní-tható, hogy népgazdaságuk min­den területén megvalósították a szocializmust. A szovjet dolgozók példájára szocializmusunk további építése során a takarékossági moz­galom minden formájára -még na­gyobb gondot kell fordítani. Már az 1953-as év 'utolsó másfél hó­napjában is, de különösen az új tervév indulásakor a takarékosság­nak és az önköltségcsökkentésnek megyénk üzemeiben elhanyagolt kérdésből központi kérdéssé; az önköltségcsökkentési tervek teljesí“ tésének szórványos jelenségéből .ál­talános jelenséggé kell válnia. Szi­gorúan takarékoskodnunk kell az anyaggal, fel kell használni minden hasznosítható hulladékot. meg kell szüntetnünk a pazarlást. A .legszigorúbb takarékosság megvalósításához az üzemek veze­tőinek ée dolgozóinak a legtökéle­tesebb egyibeforrottsága szükséges. A vezetőknek fel kell karoiltniok minden, kezdeményezést, különösen akkor, ha az a takarékossági moz­galmat szolgálja.' De a pártszerve­zetekre és a szakszervezeti funk­cionáriusokra is nagy feladat há­rul. Tudatosítani,ok kell láffllandóan a takarékossági mozgalom népgaz­dasági jelentőségét, fel kell lépni­ük a pazarlók, anyagpocsékolók dk len.: Meggyőző és lelkes munkájúik­kal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy takarékossági mozgalom dolgo­zóinkat átfogó, széles, mindennapi mozgalommá- a tervek L Élesítésé­nek. a kormányprogramm megva­lósításának eszközévé váljék. Az őszi vetések határideje mar lejárt és megyénkben még elég nagy terület vár őszi vetőmagra. November 17-ig megyénk a vetés­tervét ősziárpából csaik 79.4, rozs­ból' 94,6, búzából pedig 85.6 szá­zalékra teljesítette. Annak ellené­re, hogy alkalmas az idő arra, hogy minden percet kihasználjunk a ve­tés meggyorsítására, ,a lemaradás felszámolására, most is vontatot­tan halad -egyes járásokban ez a munka. Ezt mutatja az is, hojgy az ■előző értékelés óta eltelt 5 nap alatt a nagyatádi járásiban pl. az ősziárpavetésnél csupán 1.2, a rozsveiésnél, 4.5, a búztavelésnél pedig 4.7 százalék volt az emelke­dés a vetésterv teljesítésében. A tények arról beszélnek, hogy a községi tanácsok, de a járási ta­nács sem tett nagyobb erőfeszíté­seket ,a vetési munka mielőbbi be­fejezése érdekében. Hasonló -a helyzet a kaposvári járásban is, amelynél az utóbbi na­pokban — annak ellenére, hogy a megye legnagyobb járása — 3 rozavetésnél csapán 0.8, a búzánál pedig 12.8 százalékos volt -az emel­kedés. Sok a tennivalója a tahi, barcsi é's a siófoki járás tanácsai­nak is, hogy részleteiben teljesít­sék az őszi vetéstervet. Az őszi mezőgazdasági munkákról szóló mi­nisztertanácsi határozat végrehaj­tásáért a tanácsok elsősorban a felelősek, hiszen ők az állami ha­talom hélyi szervei. A községi ta­nácsok feladata, hogy ,a rendele­tek és a kormányintézkedések szé- Jeskörben és állandóan való tuda­tosításává!, a korai vetés jelentő­ségének megmagyarázásával moz­gósítsák .a falu minden fogat- és kézi erejét a vetés haladék talán el­végzésiére. A veféis el végzése szo­rosan hozzátartozik a kormánypro- gramm megvalósításához és ez pártügy is, 'amelyért a járási párt- bizottságaink, községi pártszerve­zeteink, de a falu minden egyes kommunistája felelős és köteles­sége, hogy minden erejével harcol­jon azért, hogy az ‘ őiszi gabonafé­lék magja mielőbb a föildíbe kerül­jön. A cél1 közös, ,az, hogy megte­remtsük jövőévi kenyerünk alap­ját, s ezért becsületbeli kötelessé­ge megyénk falusi dolgozóinak, hogy most már fcésiekedlés nélkül1 főidbe tegye a magot. • A járások sorrendje a Ikenyérga- bonavieité&ben: 1. marcali 2. fo- nyódí 3. siófoki 4, csurgói 5. nagy­atádi 6. barcsi 7. tahi 8. kaposvári. Javítsa meg tömegkapcsolatát a kadarkút! tanács A kadar kúti dolgozó parasztok I nem vonja be a versenyszerve zés i r allékban. Nem véletlen ezekután, november 7 előtt fogadalmat tet­tek arra, hogy ,a nagy ünnep tisz­teletére felszámolják a kapások begyűjtésében mutatkozó súlyos lemaradásukat.. A járás dolgozó pa­rasztjai azóta nagy figyelemmel kí­sérték ,a kadarkád dolgozó parasz­tok .munkáját', a fogadalom valóra-. vált ását, A kadarkút iák vállalását azonban nem követték tetteik. De hogy is teljesítették volba, hisz a község dolgozó parasztjainak nagy­része mit sem tudott a versenyről, a vállalásról. A községi tanács ve­zetői a dolgozó parasztok nélkül' hetitek vállalást a dolgozó parasz­tok nevében, csakhogy ezzel is el­tereljék a felsőbb szervék figyel­mét rossz munkájukról. Az ilyen versenyválladiás nem is hozhat eredményi, hisz a dolgozó parasztiak, a tömegék néfllkül a ta­nács nem tudja megoldani felada­tát. A község begyűjtési eredmé­nye, tervteljesítése is azt mutatja, hogy Kadarkút község tanácsa munkájába a község dolgozó pa­rasztjait, bürokratikusán akarja .megoldjam* ezt a feladatot­A vállalás óta továbbra is sú­lyos Lemaradás van a kapások be­gyűjtésében. Napraforgóból 64, burgonyából 46, kukoricából 75 százalékra teljesítették csupán be­adási kötelezettségüket. A tanács és a tömegek közt jelenleg Ta­pasztálható gyenge kapcsolat ki­hat n begyűjtési munka más terü- ietéme is. Pl. Kadarkút község a tojás-, fej- és baromfibeadásban is a szégyenteljes utolsó községek közt kullog a járásban. Vajda, elvtárs, a községi tanács elnöke még a tanácstagokat sem vonta felelősségre beadásuk el­mulasztásáért. PL Darányi Pál. a tanács végrehajtó bizottságának egyik t-agpa 330 liter tejjel, 24 kg tojással és, .32 kg baromfival tarto­zik dolgozó népünk államának, Vörös Sándor tanácstag 20 kg to­jással, 12 kg baromfival van hát­hogy a község dolgozó parasztjai­nak égyrésze is — hasonlóan a ve­zetőkhöz — élmujasztolta legfőbb kötelességét az állammal szemben. Pl. Sőre István dolgozó paraszt ál­landóan két tehenet tart, de eddig még semmit nem adott be tejből. De számosán vannak még Kadiar- kúton, akik a vezetők rossz példá­ját követve elhanyagolták beadási kötelezettségük teljesítését. Kadarkút község tanácsának sokká!! nagyobb lelkiismeretesség­gel és felelős,seggeit kell Irányíta­nia a község begyűjtési munkáját, különösen a tanácstagok nevel'ésé- re kell főbb figyelmet fordítania, mert ahol a vezetők példamuta­tóan, , becsületesen teijjeisí tették beadási kötelezettségükét, ott a dolgozó parasztok is követik őket. A kadar,kúti tanácstól is az ígér­getések helyett több tettet vár a párt és dolgozó népünk.

Next

/
Thumbnails
Contents