Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-19 / 271. szám
Csütörtök, 1953 november 19. SOMOGYI NÉPLAT Tegyék a versenyt tanácsaink a munkák motorjává Megyénkben 161 temielőszövet- feezet és 169 község harcol páros- versenyben a begyűjtési tervek ixatárido előtti teljesítéséért. A legutóbbi értékelés szerint eddig 48 község és 87 termelőszövetkezet teljesítette a vállalt- kötelességét s %y élenjár a versenyben. A megye tsz-ei előtt követendő példa- az ád'ándi Petőfi tsz, amely már éves tervét 100 százalékra teljesítette, a’ shízottsertás- és tej-, tóját-, ba- romfibeadás terén is. Élenjár a versenytől n öreglak község, amely szintén beadta már az államnak járó mennyiséget egész évre mind ;az őszi kapásokból-, mind tejből, tojásból és baromfiból is. Öreglakon a jó eredmények titka az, bogy a tanács szoros kapcsolatot •tart fenn a- falu dolgozó parasztjaival. népszerűsítik az élenjárókat •és 'helyes bírálattal serkentik a lemaradókat a feladatok végrehajtására. A verseny rendszeres értékelése és az eredmények tudatosítása is megtörténik öreglakon. Egyszóval meglátszik az, hogy ahol a tanács törődik a versennyel, ott az eredmények nem* maradnak el. Községi tanácsaink közül azonban még bőven akad olyan, amelyik nem törődik a versennyel, lebecsüli a verseny jelentőségét.’ De a járási tanácsok sem adnak mindenütt kellő segítséget a- verseny- mozgalom kiszélesítéséhez. Baj van meg tcblbhelyütt a tanácstagok példamutatásává! ii.s. Soimtogyud- varhelyen egyáltalán nincs verseny- mozgalom s ez -nem kis mértékben járul hozzá, hegy a községben 180 hátralékos ;gazda van. A tanács még csak néhány hátralékosnál alkalmazta a törvényes eljárást. A tanácstagok többsége is hátralékos. A járási tanácsnak kellett elszámoltatni Kczma Vendelt. a községi tanács elnökét is, aki maga is megszegte a törvényt. Az ilyen tanácselnök nem is képes versenyt szervezni, mert a dolgozók bizal- matianc-k vele .szemben, s jogosan elítélik az állami fegyelem megsértéséért. Sok a tennivaló még -Segesd. Nagybajom, Kutas- Gö’le községekben is. Megyénk községi tanácsai sokkal nagyabb figyelmet fordítsanak a versenymozgalom szervezésére, tegyék a versenyt a munkák elvégzésének motorjává, előre* tendí-tőjóvé. Állandóan tudatosítani kell a dolgozó parasztsággal a verseny eredményeit, népszerűsíteni az élenjárókat és bírálni a lemaradókat-. A versenyíiáiWákat ne plakátokkal és különböző hirdetésekkel ragasszák tele — mint az több községben előfordul -—, hanem a célnak megfelelően az élenjárók népszerűsítésére alkalmazzák -azt. A járási tanácsok ellenőriz zék a községek versenymozgalmát a verseqy nyilvánosságát és adja nak segítséget a hibák kijavításé hoz és olyan versenymozgalom megteremtéséhez, amely eiclhbre viszi a begyűjtést megyénkben. Réti György Megyei Tanács. Tartsa és tartassa be a törvényeket a toponári tanács A tobi földművesszövetkezel- a kormányprogramm megvalósításáért•A tahi födművesszövetkezet, a járás legjobb földiművesszövetkezete címet nyerte el. Mihályi András ügyvezető elvtárs elmondja, hogy a szövetkezet valamennyi dolgozójával együtt arra törekesznek, hogy év végéiig «. megye legjobb föidműivesszövetkezete legyen az ő szövetkezetük. Ezt elsősorban, azzal akarják elérni, hogy a vevőket elő- fzéüanyenl és figyelmesin Isziol-gállják ki, de főleg azt szeretnék biztosítani, hogy az áruellátás zavartalan legyen időben megkapjon mindent a dolgozó parasztság, amire szüksége van. Különös jelentősége van a jó áruié!] áfásnak a kormányprogramm megjelenése óta, mert pártunk és kormányunk által adott nagy jelentőségű kedvezmények és többszöri árcsökkentések, erősen növelték a tabi iés Ta|b környéki dolgozó parasztok vásárlőképességét is. A kormáuyprogramm nyilvánosságra hozása óta eltelt évnegyedben textil- és ruházati cikkekből 60 ezer .forinttal volt nagyobb a forgalma a talbi földművesszövet- kezetnek,* mint az előző évnegyedben. Jelentős különbség mutatkozik •egyes iparcikkekből ;iis ugyanezen időszak összehasonlításánál. Ezekből 27Q ezer forinttal vásárolt többet a tahi parasztság- mint azelőtt. Az életszínvonal emelkedését világosan mutatja az is> ha a szövetkezet 1952 egész IV. negyedévi 1,650.000 forint forgalmát megnézzük és összehasonlítjuk ez év egyetlen hónapjával, október hónappá 1, amikor a forgalom 970 ezer forintot tett ki. A dolgozó parasztok növekvő áruszükségleteinek kielégítését csak úgy tudja biztosítani a szövetkezet ha a rendeléseket helyes áru elosztással -teljesítik a nagykereskedelmi vállalatok. Ezen a téren komoly hiányosságok tapasztalhatók. Pl. még most sem- teljesítették a téli tűzhelyek szállítását-, pedig arra most, télen van szüksége .a- tahi dolgozó parasztoknak. Ugyanígy még nem kapták -meg az időben, megrendelt gyermekruhákat, cipő két és a férfi középára konfekciót A ME.SZÖV ezeket a jelenségeket iné nézze tétlenül, hanem gondős kodjék arról, hogy ezek a hibák mklé'lbb megszűnjenek. Forduljon felsőbb szervéhez, a SZÖVOSZ-íhcz, de ha kell, a belkereskedelmi minisztériumhoz. A taibi földművesszövetkezet j-ó gazdáikodásának eredményeként a jövő évben mán- nem vesz igénybe állami hitelt, mert elég erős iesz ahhoz, hogy saját forgótőkéjével gazdálkodjék. A közeli (napokban fizetek ki 8500 forint Osztalékot a szövetkezet tagjainak és a rószje- jegy 15 százalékát már visszafizették., A tahi fo!d>műve.sSz‘övetkezet jó munkája mutatja, hogy maguké vá hitték a kormány intézkedését, mert jclfclb áruellátással, valamint a1 szövetkezet gyarapodásával já raklak a kormányprogramm -meg valósulásáh'oz. 2228 vagy 1772 hold szántóföldje van Somogy vámosnak? Somqgyvámois (községnek régi problémája, hoigy szántóföld 'területének nyilvántartását rendezze a íonyódi járási tanács. So,mo,gyvámoso-n kétszer történt tagosítás, de a földnyilvántartást rn-em rendezték. A járási tanács 2228 fch-t, míg a közséig 1772 kh. szántóterületet tart nyílván,. ^ A község vetéstervét a járási tanács kimutatása alapján készítették el és adtaik le a községnek, holott a földterület egy-r-észél az állami gazdaságnak tagOisJtották be. A községi tainiács ezt bejelentette Misefa elvtárisna-k, a járási tanács -ekiökihélyietteisének, de Mise ta eltet ár s azzal intézte él, hogy a tanács ne beszéljen mellé, hanem teljesítse vetéstervét. Azt ma már mindenki tudja és Mis-eta elvtárs- nak ís tudnia kell, hogy a 'terv csák aiklkor jó és teljesíteni' is úgy lehet, ha az reális és biztos állapokon nyugszik. Már pedig a so- mogyvámoisi vetés és mélyszántás tervéről ezt nem lehet -elmondani és ezért fel erősség terheli a fo- nyódi ‘ járási 'tanácsot, A féladata az, hogy most már sürgősem rendezze a községi tanáccsal a területi nyilvántartást és az azzal1 járó vetés és szántás tervét. A községi tanács által a gazdákra kivetett tervet a dolgozó parasztok nagyrész-e becsülettel teljesítette. Pl. Ress Ferenc és Svatfi János dolgozó parasztok rozsból, búzából és árpából' ils túlteljesítették vetéstervüket. Ugyanezt azonban nem lebet elmondani Fopel János 9 -holdas, itj Péter József 6 holdas dolgozó parasztokról., akik csak fél-fél hóidat vetettek -ej eddig, és így szé- gye-nj- hoztak 'községükre és a be osülietesen dolgozó gazdatársaikra. Pedig a begyűjtésben is van kiről példáit venniük,. Pl. Édér József 9 és Nagy József 6 holdas parasztok mindenből! teljesítették egész évi beadási kötellezettsiéigüket. Az élenjárók példája -nyomán a község 1G0 (száz alléikig teljesítette a,z. eszi kapások beadását. Jól halad a szántás is és most már semmi akadálya a gyors befejezésének, mert a község a kukorica és nap- raforigószár behordását teljesen elvégezte. FÉLREDOBOTT 80 EZER FORINT Dolgozóink újításaikkal, észszerűsí- téseikkel, jó ötleteikkel évente komoly értékű anyag- és egyéb megtakarítást érnek el. Azokban az üzemekben, ahol felkarolják a dolgozók ilyenirányú kezdeményezéseit, _ segítik az újítómozgalom fejlődését, ott a dolgozók szívesen foglalkoznak újításokkal, gondolkodnak azon, hogy munkájukat hogyan tehetnék köny- nyebbé, hogyan termelhetnének olcsóbban, hogyan takarékoskodhatnának még jobban. Ahol azonban nem lordítanak kellő gondot az újítómozgalomra, ott kevesebb az újítás, sőt van olyan hely, ahol a dolgozók nem is tartják érdemesnek, hogy foglalkozzanak az újítások, a termelékenység tokozása kérdéseivel. így van ez a Nagyatádi Kézimun- kafonalgyárban is, ahol az újítómozgalom elhanyagolása oda vezetett, hogy az egész mozgalom ellaposodott, kevés újítást adnak be a dolgozók. — De minek is gondolkodnánk újításokon, amikor azokat úgysem valósítják meg, nem fogadják el — mondják a dolgozók és ebben részint igazuk is van. Nagyon jó példa erre Hortobágyi Ferenc újításának története. Hortobágyi, Ferenc hosszú időn keresztül gondolkodott azon, hogy a fonalak csomagolásánál hogyan lehetne a kartonpapírral takarékoskod.- ni. Az ötlet csakhamar megszületett s ezután hozzálátott annak kivitelezéséhez. Eddig a «Honleány»- kézimunkafonalat tizes csomagolású dobozokban szállították el az üzem cso- magolójából. Hortobágyi Ferenc újítása szerint ugyancsak abba a dobozba, amelybe eddig 10 gombolyag fonalat helyeztek el, ezentúl 20 gombolyag férne, ha a gombolyag belsejében szűkítenék az űrt, ugyanolyan hosszúságú fonalból kisebb gombolyagot készítenének. Amint a kísérlet bebizonyította, a fonal így semi- lyen nyúlást, minőségi változást nem szenvedne. Az újítással évente közel 90 ezer forint értékű kartonpapírt takarítanának meg. Jó pár hónapja, hogy Hortobágyi elvtárs ezt az újítást benyújtotta. Azonban — az újító tervez, s egy — bürokrata végez. De lassan végez. Hónapok teltek el, amíg Hortobágyi elvtárs minden indokolás, kísérőlevél és egyéb nélkül visszakapta újítási javaslatát. Az újító azonban nem nyugodott bele a «végzésbe», kiváncsi volt arra, hogy vájjon mi az oka annak, hogy a kísérletnél nagyszerűen bevált és végrehajtható újítást, amely komoly megtakarítást eredményez, nemjfogadják el. Ismét hosszú várakozás következett, míg megkapta a választ: «A kereskedelem nem hajlandó eltekinteni a régi tizes csomagolástól». A Kézimunkafonalgyár felettes szervénél tehát megijedtek az újtól, azaz nem hajlandók ők sem eltekinteni a régi, megszokottól, még akkor sem, ha az ma már egyenlő a pazarlással. Arra sem gondoltak, hogy — ha a kereskedelem annyira ragaszkodik a tizes csomagoláshoz, mint «megszokott régihez», akkor — legyen meg a kereskedelem akarata — hát szállítanak továbbra is tizes csomagolású dobozban, de a dobozt és a gombolyagot Hortobágyi elvtárs újítása szerint készítik s így is ugyanaz a megtakarítás. A bürokratákra azonban az jellemző, hogy nem gondolkodnak, hiszen egyszerűbb az újítást minden indok nélkül visszaadni, így hát visszadobták, s vele együtt kidobtak az ablakon közel 90 ezer forintot. Nem ártana, ha a jövőben nem ragaszkodnának az «egyszerűbb» megoldásokhoz, s a régi helyett inkább az újat választanák, még ha az a régi «megszokottabb» is. Szokjanak le róla, de arról is, hogy lelkiismeretlenül, bürokratikusán kezeljék a dolgozók kezdeményezéseit, különösen akkor, ha egész népgazdaságunkat érintő megtakarításról van szó. Toponár község 'begyűjtési tervét burgonyából 60, tojásból 46 baromfiból 21, tejből pedig 69 százalékra teljesítette leddig mindössze, Ez a nagyfokú elmaradás begyűjtési tervek teljesítésében a 'községi tanács rossz munkájának beszédes bizonyítéka, A községi tanács feladata az, bogy a széles dolgozó tömegekre támaszkodva , (harcotjón a- törvények betartásáért, a párt- és k-o rmányhaJározat ok végrehajtásiáiért. A toponári tanács azonban nem teszi ezt. Mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy tanácsülést is már két hónapja nem tartottak a (községben. Kisgyűiéseket és gazdagyüléseket miéig lennél is régebben tartottak Vájjon mikor és hol magyarázza meg a' tanács a törvényt és a kormány -intézkedéseit a dolgozó parasztoknak? A tények szerint sehol. Ahelyett, hogy a tanács nevelné a 'község dolgozóit az állami fegyelem betartására, megmagyarázná nekik, hogy a kormányunk által nyújtott kedvezmények milyen nagy segítséget adnak a parasztság könnyebb és biztonságosabb gazdálkodásához, jövedelmük gyarapításához —• papíron, felszólításokkal, bürokratikus módszerrel próbálja a gazdákat „serkenteni“ a beadás teljesítésére. A tanácstagokkal sincs meg 3 községi tanácsnak a szoros 'kapcsolata, s 'Gjbből1 ered az, hogy még a (tanácstagok egyrésze is rosszul viszonyul az állami fegyelemhez, nem teljesíti törvényes kötelezettségét. Hajcsár Lajos nemcsak tanácstag, hanem a begyűjtési állandó bizottságnak is tagja s mégis hátralékban van 300 liter tejjel, valamint tojással és baromfival is. Az a>z állandó bizottsági tag., aki maiga is adósa az államnak, nem mehet ki -a falu dolgozói közé agitálni a törvény (betartása érdekében, mert a dolgozóik jogosan szemébe 'mondják neki: „mutasson előbb jó példát, aztán úgy 'agitáljon minket“. De jogosan mondják azt is, hogy „bort iszik és vizet prédikál'“. A -kötelességtudó gazdák nem követik aiz olyan tanácstagok példáját sem, mint Gelencsér Gyula, akij 482 liter tejjel, 18 kg baromfival és 18 ikg tojással még hátralékban van. A tanács gyenge munkáját látva, -a falusi o-sztáilyiellenség, a ku- iákok, vérszemet kapnak és lép- cn-nycmo" megszegik a törvényt, akadályozzák a begyűjtési rendeleit végrehajtását a községben- Csordás Ferenc kulak csak tojásból 142 kilóval -és baromfiból 30 kilóval hátralékban van. Nem teljesítette beadási kötelezettségét Sípos Gyöngy k ulálk sem. Az ilyen spekulánsokkal szemben nem lép fel a tanács a törvény szerint s már két hete, hoigy utoljára végzett a' tanács elszámoltatást a törfény- szegőknié'l1. A községi tanács fele« lös elsősorban a begyűjtési rendelet végrehajtásáért a községben. Érezze át ezt a felelősséget, hiszen a begyűjtési terv teljesítésénél nem kevesebbről, mint a korín ányiprogramm megval ósí táis áér t folyó harcról van szó. Az pedig nem lehet közömbös ä topenáriak- nak sem, hogy milyen gyorsan valósul meg a kormányprogramm, milyen mértékben javul a dolgozók életkörülménye, és hogyan emelkedik (jólléte. Különösen nem nézik jószemmel a 'községben a begyűjtésben való- lemaradásé az olyan becsületes élem járó gazdák, mint ístvánovlcs Ferenc, aki mindig az elsők közt»teljesíti az állam iránti kötelezettségét. Az ilyen példa- mutató gazdákat vonja be a tanács a begyűjtési munkáiba, (bízza meg őket feladattal, -mert ezek eredményesen, a nevelő szó mellett -személyes példamutatással is agitálni tudnak. A 'tanács sürgős feladata, hogy rendszeres tanácsüléseken és gaz- dagyűléseken, valamint házcsoportok szerint megszervezett kísigyű- léseken ismertesse a gazdákkal a begyűjtési törvényt, annak betartásának előnyét és megszegésének hátrányát is. Magyarázzák meg, hogy a kormány által nyujtotj- kedvezmények 'megkövetelik a gazdáiktól az állami fegyelem pontos betartását. A nép állama segíti ai dolgozó parasztokat, de a parasztok sem mar adhatnak adósai ennek az államnak. Bízza meg a tanács a begyűjtési állandó bizottságot feladattal, de először is (követelje meg az állandó bizottsági tagoktól a (beadás példás teljesítését, A nevelőmunka mellett a 'tanács épjein fél- a törvény szigorával’ á hanyagokkal 'Szemben. Ha példaképül állítják az élenjárókat és szi- íorúam megkövetelik a törvény oetar'iását — elsősorban a tanácstagoktól —de mindenkitől, akikor a község hamarosan kiköszörülheti a becsületén esett csorbát, A községi pártszervezet többet törődjék a tanács munkájával, adjon annak segítséget politikai ne- veTőmudkával, az állandó niépneve- lőmunka biztosításával. A párt- szervezet vezetősége (lássa azt, 'hogy a begyűjtés pártügy és az egész nép ügye, a kormánypro- gramm xn eg valós í t ásána'k egyik alapja, (amely a toponáriak boldogulását is szolgálja. Egy kazán története Petőfi Sándor, amikor megírta ,.Pató Pál“ című versét ugyancsak sok embernek az elevenére tapintott vele. Pató Pál típus, -a- ikényehnes ráérő ember típusa. A vers megírása óta sok víz folyt le a Dunán, de ez a típus bizony még megmaradt. (Ma is ott lézeng dolgozók között. A különbség Csak annyi, hogy már nem hord' zsinóiros dolmányt-, nem lóg a szája sarkában az örökké füstölő pipa. de viselkedése, kényelmessége a régi maradt. Ragadjunk ki; egy példát a sok közüli, amely igazolja e típus létezését. Az Ady Endre-iutca 2 szám alatt van egy diákotthon. Ez a diákotthon- arról híres, hogy tavaly késő őszei, amikor már az ablakon jégvirágok rajzolódtak, a diákok fűtetlen szobákban laktak. Volt tüzelő, -a (fűtőtestek is kifogástalan állapotban voltak. csupán a kazánnal volt némi baj. A bajt ké- őlbib orvosolták, vagyis télre még- megkezdődött a fűtés. Mi következne ebből? Az, hogy az illetékesek gondoskodnak már (időben arról, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Igen, ezt kellett volna Cselekedni. Mi történt a valóságban? Az történt, hogy nem történt semmi. A kollégium vezetősége már a nyár közepén szóvátette a kérdést. Az igazgató elvtársim fi* gyemeztette az Ingatlankezelő Vállalatot* hogy javíttassák meg a kazánt, mert ősszel ismét zavarok mutatkoznak a fűtésnél. „E-jh. ráérünk arra még” — jött a válasz. (Jellegzetes Pató Pál mondás.) A főkönyvelő elvtárs kijelentette, hogy mindén rendiben van, intézkedni fognak. Telt, múlt az idő, szép - lassan eljött .az ősz és kiderült. hogy bizony nincs mindén rendben. 'Sőt! Semmi sincs rendiben. A kazán még minidig használhatatlan. Nosza, megkezdődött az utánajárás, Az igazgatónő szaladt a fűhöz, fához, de :se a fű, se a fa nem segített. A Megyei Tanács Oktatási Osztálya, a Városi Tanács Oktatási Osztálya tett különböző ígéreteket, de az időjárás nem sokat törődött az ígérgetéssel és ugyancsak hideg napok következtek. A diákok) hideg szobáiban laknak, hideg szobáiban tanulnak, egész napjukat fűtetlen helységben töltik. Az Ingatlankezelő Vállalat a Házkezelő Vállalatra hárítja a felelősséget, a Házkezelő Vállalat pedig az Ingatlankezelőt hibáztatja. 'A vita zajlik, a kazán továbbra is rossz, a diákok pedig fáznak. Időszerű lenne, ha az illetékes szervek kissé utánanéznének'a dolognak. Lehet, hogy nyáron még időszerű volt az ,,Ejh! Ráérünk arra még1’ jelmondat, de most már egyáltalán nem az. Fölösleges a további ígérgetés, most már cselekedet szükséges. Cselekedet, mégpedig minél előbb, mert mindig hi- dégahbeik a napok, a tanulók mindig jobban fáznak, az ígérgetéstől pedig nem lesz meleg. De nem ám!
