Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

Vasárnap, 1953 november 1. SOMOGYI NÉPLAP m 7 ESőre a vasgyüjtőlióimp sikeréért November 2-án kezdődik a vasgyüj tőhónap. Egy hónapon ke­resztül gyűjtik a fiatalok ismét a vasat és a fémet. Üzemeink pe­dig ugyanez idő alatt a műhelyek, raktárak lomtalanítását végzik el és szállítják az összegyűjtött vas- és fémhulladékot az átvevő­helyekre. A fémgyűjtés hazafias köteles­ség. Ez az érzés kell, hogy fűtsön minden úttörőt, DISZ-fiatalt, a földművesszövetkezetek vala­mennyi aktíváit, de a gyárak, vállalatok és üzemek dolgozóit is. Megyénk többízben az ilyenirányú feladatok elvégzé­séből. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy mind a lelkese­dés, mind a társadalmi segítség tekintetében nincs hiba. Az előkészületek a vasgyüjtés- re megtörténtek. De a legragyo­góbb példát és a követendő útat a mezőcsokonyai általános iskola tanulói adták és mutatták meg. A jólfelkészült mezőcsokonyai úttörők munkáját máris siker ko­ronázta. Kovács Sándor, . Szalai Sándor, Rózsa Ferenc és Nagy Sándor úttörők brigádjai Szabó I elvtárs felügyelete mellett keres- I ték fel a dolgozó parasztok laká­sát és már az előgyüjtés során a kampány kezdetére 15 mázsa va­sat, 52 kg színesfémet és 50 kg papírt eredményezett gyűjtésük. Minden beszédnél többet ér a tett — mondja a közmondás. A mezőcsokonyai fiatalok tette bizo­nyítja a közmondás igazát és egy­úttal bizonyítja azt is, hogy a vasgyüj tőhónapnak kellő meg­szervezése esetén siker lehet az eredménye. Előre a vasgyüj tőhónap sike­réért. vizsgázott „Kiskirályoskodással66 nem lehet tekintélyt szerezni „Felesleges a vita. A vállalatnál egyszemélyi vezetés van, s így én dirigálok.“ Ezek a szavak nem valami egyfelvonásos humoros jelenetben, hanem a Kaposvári Textilnagykereskedelmi Vállalat­nál hangzottak el, mégpedig a vállalatvezető, Dömötör elvtárs ajkáról. A vállalat dolgozói előtt ismertek már ezek a szavak, hi­szen elég gyakran elhangzanak. Dömötör elvtárs ugyanis úgy ér­telmezi az 'egyszemélyi vezetést, hogy panasznak, bírálatnak és ■egyéb javaslatnak nem ad helyet, mert a vállalatnál egyedül az ő véleménye a döntő. Nemrég a dolgozók 98 százalé­ka kérte a vállalatvezetőt, hogy csak félórás ebédidőt tartsanak, mert hiszen a szomszédban ebé­delnek, erre elég a félóra is. Ér­tekezleten foglalkoztak az ügy­gyei, a dolgozók nagy többsége támogatta ezt az alaposan indo­kolt kérést. Dömötör elvtárs fel­állt és figyelmen kívül hagyva a felszólalásra jelentkezőket, ezeket a már ismert szavakat mondta: „A vitát lezárom, itt én dirigá­lok. ‘‘ Ezzel bevezették a Textil- nagykereskedelmí Vállalatnál az egyórás ebédidőt. Az eredmény: azok a dolgozók, akik eddig ha­zulról hoztak ebédet és azt a rak­tárban fogyasztották el, most az egyórás ebédidő alatt az utcára vannak zárva, s ha máshol nem, hát a fal mellett fogyasztják el ebédjüket. A dolgozók másik ré­sze, akik a közeli üzemi konyhán | ebédelnek, félórát ugyancsak vá-’ rakozással töltenek el, holott ez( a félóra segítené őket abban, hogy munkájukat pontosan elvé­gezzék, ne legyen szükség az amúgy is gyakori túlórázásra. Mindez azonban — ugyanúgy, mint a dolgozók többi kérése — nem érdekli a vállalatvezető elv­társat. Dömötör elvtárs „tekintélyvá- gya‘‘ azonban nem az egyszemé­lyi vezetéshez, hanem inkább a „kiskirályoskodáshoz“ hasonlít. Mint egy jó vállalatvezető, szeret minden dologban irányító- és pa­rancsolószerepet betölteni. Ez bi­zonyos mértékig helyes, nem he­lyes azonban, hogy irányító .és pa­rancsolószerepét kiterjeszti a pártszervezetre és az üzemi szak- szervezetre is. s ugyanakkor azoic munkáját nem hogy segítené, ha­nem akadályozza. Mindez kihat a vállalat egész munkájára. A part­szervezet megindította :a párttör­téneti szemináriumot. Először 15, majd másodszor mindössze 5 dol­gozó jelent meg. A. szakmai tan- folyamot jelé rtkezők hiányában még mindig nem tudták megkez­deni. Mindez azonban kívülesik Dömötör elvtárs figyelmén, sőt ő maga jár elöl „jó példával'1, ugyanis pártnapok és egyéb ren­dezvények idején más elfoglalt­sága van. Dömötör elvtárs úgy értelmezi az egyszemélyi vezetést, hogy nem tűr beleszólást sem a párt-1 szervezet, sem a szakszervezet ré­széről a vállalat ügyeibe. Az új dolgozók felvételénél még a sze­mélyzeti osztály vezetőjének vé­leményét sem kéri, nemhogy a pártszervezetét. A vállalatnál mindeki által ismert durva visel­kedése és így érthető, hogy fél­nek tőle, de félnek bírálni is. Dömötör elvtársat a dolgozók és a párt bizalma állította mint mun­káskádert a vállalat élére. Ó azonban megfeledkezett erről. Megfeledkezett arról is, hogy a vezetők kötelessége a dolgozókról való gondoskodás, kezdeményezé­seik, javaslataik felkarolása, ame­lyek segítenék őt is a vállalatve­zetés munkájában. Nem támasz­kodott a pártszervezetre sem, s így elszakadt a párttól és a töme­gektől. Kiskirályoskodással nem tekintélyt, hanem félelmet te­remtett a vállalat dolgozóiban. Dömötör elvtárs sürgősen dob­ja sutba a „kiskirályoskodást“. megértéssel, elvtársias magatar­tással hallgassa meg a dolgozó­kat. A fegyelmet más eszközök­kel is, meg lehet teremteni, mint gorombasággal. 'De változtasson munkáján a pártszervezet is. Bí­rálja bátran a vállalatvezető hi­báit, s ezzel segítse, hogy Dömö­tör elvtárs ezentúl mindenben megfeleljen azoknak a feladatok­nak, amelyeket a párt és dol­gozó népünk a vezetők elé állí­tott. Tizenhárom' éves koráiban vdt- * te először kezeibe a szekér­ért. Ráült' az udvaron lévő haszna- latiam gerendáira, átvetve. rajta mez- teten liá'bát s faraigcsáfoi kezdte a genetaid'a végiét. Észire yeim vette, hogy az apja. az öreg Tctlh megállít ,a háta mögött. Az őriéig ió pár percig figyelte szót­lanul. összehúzta sZemioldSMiti, s ú gy elörehajicitt, hogy árnyéka ráve- tődötlt Ferire. A gyermek megfordult,. Öléiben' s körülötte fehér forgácsok hevertek. Megijedt. Biztosain dühös ifaz, az apjia1 m el,faragott -gerendáért. Le­tette! ,a s'Zelkercét s kezét arca elíá kapta. — Ejnye, te! — riikífcamttott' az öreg, hát'rahojva fején, a Zsíros ka­lapját. — De ügyes feted' vain,, fa­ragj Csáki Hadd lám,, milyen ács lesz ,beteled. Ée Feri faragott. Vidáman: fir työt'ésre -csucsort tóttá a száját, te­nyerébe köpött s villogva röpködtek ikerüllőtte a gerenda forgácsai. Ezz-ei aztán el intéződött a sor­sa. Apja:, az öreg kovács, megvere- ■gattie a vállát és hamar határozott. — Ács tez ’beteled, gyerek, jó ács. Ebibe a határozatba aztán az egész ■család1 belíanyugicdctt. Az apa szava ■eilten nans feh-ltertsti Mlieibbezind'., Csu­pán a nagyapa dtoniyögött ítözbe: — Ferinek jó tennie inkább el­végezni a négy középiskolát. Jó lé­je vám a 'gyermeknek, hátha van«- kedve tanulná. — Fefeßtleges — mondta az öreg Tóth. — A sógor fia is elvégezte azt a, négy fekoöáti, aztán; mégis1 csak (bognár in as lett belőle a végén, am'j mégy fijboJai nélkül is iMnetett volna. Nem szegé,nyemlber igyexmie- kéniek való manapság a tanulás, és hát úgy jó ács mindig ékel. -— Igaz, gyerek? — nyomott az ajtó meliétt lapuló Feri. fej éine egy ba­rackot. — Ugye, te is ács akarsz fenni? TÓTH FERI MEGBECSÜLTE MAGÁT C ári szeme előtt .egy pillanatra ' elvonult az ácsáét, az ács- mesterség minden szépsége. 'Szépein faragott gerendákat, féllig kész épü­ltetekéit látott maiga előtt. Eszébe jutott a gönoöllutoaij ácsmester annE'k legényei, akik vildiáimam, íü- työirászve üldögélné'.-1 a Fő-fjére® épülő ház ffflglkész tietejiéh ás mt gyokat csapnak a Csillogó szdkierce f( kával a hosszú, nagyfejű 'Szegek­re. Szinte érezte a friss forgács- szagot s baiSIáni; vélte a szekereik vidám csattogását. — Ühüm — fhüimmöigte ,és fel­csillan ti a szeme. TavaS'saali aztán, egy napom ib; hív­ta '3m apja aiz udvarról. — Na:, gyerek, úgy készülj, hogy hoHnap munkáiba álítoafsz. Apád' ffn-egltiaintoitita a szavát, szerzett he­lyet, ács teszel. És méghozzá nem akármilyen,, csali,' becsüld meg ma­gad. Ezen az estén Feri tcivább csa­vargóit ibarátaíiivall, rnitot -máskor. Egy kicsit rosszul esett dívái inii' a vidám igysrmekéleittől Néiha még. •azt is megbánta, hogy: nem mondta azt, hogy tanulni akar. Egész télien a nyárról ábrándozott. Milyen jó tesz majd mezítláb Ibeliálboflni a tó­ba, a yadlkacsiaf éiszkeket f elikutatni, fára mászni, örült, hogy áics tehet}, de még játszani szereitett volna. Reggel az apja ml ég egysei :r be­szélt vele, mielőtt munkába ment volna. —. Aztán ibeesüficf meg magad fii­am, hiszen okos .gyermek vagy,, -még navies ember lehetsz. 1944-tem véiget értek az inla'sévék. Addig csak kötőáösmunkát tudatit végezni, Budapesten a zeainiziást is megtanulta. Kimeik volt kedve élhureoltattni magát a nyilasokkal, m int tevén- tét? Tóitöi Ferinek nem. Visszament Fonyódra, s miikor aztán onnan is kezdték az ifjúságot nyugatra1 szál­lít ami, gyalog menekült Kaposvár­ra. így ment ez egészen a felsza­badulásig. Aztán mindenütt szülésiéig volt az izmos fezre,, a szekereiére. A romo­kat dl keltett takarítani, aiz orszá­got újjá kellett építeni Feri is­mét Budapestre ment. A főváros újjáépítése szem-:' előtt játszódott le. 0 ée a társai szeme előtt, az ő kezük alatt. Itt tudta meg, hogy miért kel]) jobbam dolgozni 'és itt vették feli ,a pártba. Aztán vissza­jött, Somogyba. Otít volt minden na­gyobb építkezésnél. Brigádját min­denki ismeri. Nincs d'iyam ihét, hogy nevük; no Szerepeljem az élien- járcik között. Mom 'követtek el semiilyen ' 'Csodát, még csak újítást sem a’ka'lmta'z tatai, s mégis ivott úgy, hogy 250 százaiéi:en iis felül járt ttajeeíf hiányuk. — Harc az időért. —- Ez volt a jetezavuk 'és ez volt győzelmeik tátika. Minden pereit ágy- beosztot­tak, hogy egyetlen feleslege-s moz­dulatuk, fiifesteges percük nem volt. Jött Í953 április 4-.e, fefcabaöiu- Msumflc ünnepe. Felajánlották., 'hogy 1.80 .százalékos teljesítményűi e.t 200 százalék föllé emelik. Április 4-re nem 200, hanem 260 százalékot értek él. És meg vcOti érte a jutia- iom is. Brigádját pénzjutalommal', és versirayizásziüővail tüntették ki. Jött, a választási .békeverseny. Újabb eredmények mérföldköve. Az utálna következő honlapok is tetté'.- - kel: és 'eredményekké!! itelive muíitalk ,,ol. Az alkotmány ünnepének tisz­teletére ismét 200 százalékon felül teljesítettek. Ée ez a teljes ítmény inapróQ-napra emelkedett. Tóth Feri nem fukarkodott tu­dásával. Munkamódszerét minden- kinék örömmel adta, át, akii tanul­ni akart tőle. Minden kis darab A Textiművek dolgozóinak vállalása november 7 tiszteletére Mi, a Kaposvári Textilművek dolgozói november 7-én a világ dolgozóival együtt ünnepeljük a dicsőséges Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 36. évfordulóját. A világ munkásosztálya harcos ünnepét negyedik negyedéves tervünk maradéktalan teljesítésé­vel kívánjuk megülni. Ezért a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 36. évfordulója tiszteletére az alábbi szocialista kötelezett­ségvállalást tesszük: 1. Gyártmányaink minősége: a) A dolgozók textíliával törté­nő ellátására, a velünk kapcsola­tos szövödék munkájának és a gyártott textilanyag minőségének megjavítására vállaljuk, hogy végfonalunk egyenlőtlenségét a III. negyedévi 12.2 százalékról a IV. negyedév folyamán 12 száza­lék alá csökkentjük. b) Gyártmányaink minőségi együtthatóját a III. negyedévi 0.52-ről 0.60-ra emeljük. Minőségi munka területén tör­tént vállalásunk biztosítására a sztahanov komplex-mozgalom továbbfejlesztésével mozgósítjuk dolgozóink munkáját a minőségi termelés megjavítására. 2. Anyagtakarékosság és ön­költség : Vállaljuk, hogy a IV. negyed­évre jóváhagyott anyagkihaszná­lásunkat 0.5 százalékkal túltelje­sítjük. A jóváhagyott 97.8 százalékos anyagkihasználásunk helyett te-1 hát 92.3 százalékos anyagkihasz­nálással fejezzük be negyedéves tervünket. 3. Termelés és termelékenység: A vállalt 0.5 százalékos anyag- megtakarításból IV. negyedéves tervünk 0.5 százalékos túlteljesí­tését, vállaljuk. Vállaljuk, hogy negyedéves tervünk 0.5 százalékos túlteljesí­tésével megteremtjük a lehetősé­get, amivel az összesített negyed­éves tervünk alapján felépülő éves tervünket december 27-re befejezzük. A termelékenység emelésére vállaljuk, hogy a III. negyedévre egy munkásállományi létszámra eső 496 kg-os fonaltermelésünket a IV. negyedév folyamán 1 szá­zalékkal túlteljesítjük. A munkafegyelem megszilárdí­tása érdekében vállaljuk, hogy a III. negyedévi napi átlag 20 fő igazolatlanul hiányzók létszámát a IV. negyedév folyamán 5 fővel csökkentjük. Ennek érdekében az üzemi bizottság a munkafegyelem megszilárdítására, a dolgozók kö­rében végzendő népnevelőmun­káját aktívabbá teszi. A dolgozók előtt megvilágítja a munkafegye­lem megszilárdításának, a szo­cialista munkaerkölcsre és a ter- I melés növekedésére vonatkozó hatását. Róna Imre igazgató. Szabó József párttitkár. Lukács Jó- zsefné üb-elnök. Qiéhámf ( A „HOLT4*VERSENY TITKA A koipc.?wá,ri BELSPEiD .disz­krét vezető" ige elhatározta, hogy versenyre ílű'Vtjai a Mezőgazdasági 'Gépjavító VálUsülatot. A két. vál* iá*«* ver« illőség® >at verseinyiponfok-, naije megfeleiMe® saeraödíést, ikötötit egymással’, miszöránt ímeigiál&apciditefk pimaitt, hagy a győztes -a« a válla*. lat. »melyik a munkKivvrsetn.y erett* ir-ínyéül tegjcibbam el 'tudja táitQcaF ni. Minid1'..ét vállalat megtette m elő* k:szüneteket gi versenyre. Uj pérocél- szctoiéninyieil1 szerelték fél magukaitl, emelyekibe a, versenyértilkeliéseket id'eszká.val takarék-Oiskadtaik. Ismét jutalmazták őket, prémiumot 'kap­ták. Az egyik szombaitan aztán e.lkö- vetkezett élete íegboldogafcb napja. Az áülványokról hívták le,, hogy menjen a telefonhoz, A tröszt, párt* titkára, kiérte. Tóth Feri izigcit,ottan vette át a kagylót s ügy fél óra múlva már autón robogott Budia- pesit f©1é. . _ Furcsa — tiünődcitt egész ■ úton, — Miért hivatnak Hlye® sür­gősen? A tröszt központjába® miár ci'ihezidődicitt. az ünniepély, miire oda érkezett. Mint a szél. úgy rclharit föl a lépesem, sattelte iciísddorva. a portást, toppant be a 'kultúrte­rembe. . , . Több nevet is iháHiottt, éljenzést és Fc'fiigyél't. a nevét haölbíta. __Igen,, — szólt izgatott haingtonj, s hát orte tanul elksdult az emel­vény félé. Ha ja tövéiig piros veit, italán a rc’ibianástól, vagy talán más­tól. . A trösizt iigazlgatóija fcigdtt vele kezeit. Szavait Tóth1 Feri sztimte ká- ibultan báilotte. , , . . kimagasfió itelj es íitm’enyeert, jó műinkaiszervekéséért, pélldEimutató i&'ivtárei magaitiartásáért sztahano­vista okíevéiM és 1000 forint péniz- jutailo'mmal tücitetjülk ki.’1 Átvette az oklevelet és a éu- " talmat, s úgy érezte, hofeT valami1 különös 'éraés fuszíti mel­lét. . Becsülje meg a laittümite- tést,' legyen továbbra is a: muniká- b»n.’ élenjáró, példamutató harcosa pántum'. mák.“ Mindenki tapsolt. Féri zavartan nézett körül. Most hintelein az, apja. jutott eszébe. ,,Becsüld meg ma­gad), fiam’’ csendült fülébe aI hang­ja. S egyszerre monidte a iböhbi s ztaihanc vist ávaí; — Köszönöm' N. T. Jzufleicudg, foigjálk elzárni. Uij/íéherségiv:' intő jelszavakat .irmaik az -eréidimény(doet taritalmazó i’oerítiékol' ra :, ,,.Nem tali' tozik a nyiVámossá®pai”, vagy ezt: ..iszigorúa® ibfeaömasi“. A -közalijövő* bem újra igénybe ve^ziik a ■vens?ny- táh'lát isi, de úgy, hogy az élért eredmény k feltüntetése vitám, afeom- hiaí ipámcétezíekrérnyibe zárjaik azokat. Az eiiőjetek' szerOnt minidlkl'it: válter iMímaik eigyfanma esélyei vamnaik a .győzelemre FURCSA TAKARÉKOSSÁG .4 takarékosságnak száz ás száz, mindenki élted ismert formája van. Most egy eddig ismeretlen tajkatr&kog- sági módszerről akarunk be­szélni. amelynek célját még magunk sem értjük. A Kaposvári Vas- es Fémipari Kombinátban ugyanis olyan megszokott dolog lett a ta­karékosság, hogy már ott is Mkn- rákoskodnak, ahol erre semmi szük­ség. ISó'if. . . Az öntésnél például más üzemben rendszerint, aszbesst- ruhát öltenek a dolgozók magukra, nem azért, hogy a munkaruhát kí­méljék. hamm, valószínű a testi ép­ség megóvása érdrkében. 1No, <ne higgyük, hogy a. Vas- és Fémipart Kombinát nélkülözi ezt a védőruhát. Nem, az üzemet éppen úgij ellátták ezekkel, mint más öntödéket, csupán mi kombinői i^setői abbéli félelmük­től vezetve, hogy ezek a [ruhák ha­mar elszakadnak, s akkor «lítm, kap­nak másikat, elismerő hallgatással belenyugodtak abba a furcsa taka­rékosságba, hogy a dolgozóik uz ön­tésnél nem veszik fél d védSöltöze- tét. Elismerjük, hogy szép ddog » ta­karékosság, de azt reméljük, hogy a munkavédelmi ellenőr nem, lesz takarékos akkor, amikor .a megfelelő pénzbüntetést kiszabja a kombinált ,,takarékos’1, de gondatlan vezetői­re ­APRÓHIRDETÉSEK A 73/4. sz. Építőipart VáilMait hétifőn este hritgáidverseny-ierrtieikeiz- leteti tart. A vezetőség kéri eoofcaft a pa pírlap okait, amelyek a briigáid- v .Tgémy alakul ásáról tamiúskodnak, hegy az ér telke zfetem féltélttenüí je* imjenek meg. ^ * * A Siófoki Építőipari Váfflailat dől. gosői 'Vállalatom, kívüli őműveser kfé kare&niete. akik a köztük és a müszizlkii értelmiség közötti' válasz* falvit i! 'bemtamák, telkintve, hogy ez nelki1..! miéig1 tineim siker ült. „Paipírcn már úgyis egyutit dolgozumk“ jeligére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents