Somogyi Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-07 / 262. szám
8 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1953 november 7. TÓTH ÁRPÁD eSPORTe ^-Magyar költő, bár félholtan is költsön: Hátha a magyar jövő szebben épül, Ha szívünk vérét vakolatul venné...» így írt Csokonait idéző versében «■Debrecen magányprérijén» a késői utód, Tóth Árpád, aki bár Aradon született 1886 április 14-én, de debreceninek vallotta magát, Debrecenben nevelkedett. -Szent Virtusának tartotta a költői munkát és ő ezt a szent virtust komolyan is vette. Elismerést, babért alig kapott életében, de ez nem törte meg: írt, súlyos beteg volt, de írt betegágyában is. Halk volt és szerény, de tudta magáról, hogy igazi költő:-Szavak szobrásza, én, ki sokszor álmodoztam, Faragva finom igén, hogy egykor, ritka mester Dobbantom népem szívét meg nem romló remekkel Alázattal nyúlok szerszámaimhoz mostan» És igaza lett. Népe szívét megdobbantja életműve és ma, negyedszázaddal halála után: 1928 november 7-én halt meg — egyre többen tudják róla, hogy halhatatlan. Életében nincs sok esemény. Újságíró volt, mint a XX. század majdnem valamennyi lírikusa. Debrecenben és Budapesten élt, egyideig egyetemre is járt, majd elhelyezkedett az egyik napilapnál, mint szerkesztő. Megnősült, kislánya született, sokat betegeskedett, szepességi és tátrai szanatóriumokban keresett gyógyulást, de nem talált. Negyvenkét éves korában elvitte a tüdőbaj. Ha lexikális adatokat keresünk, életéről csakugyan nincs sok mondanivaló, de ha műveit elemezzük, a tanulmányok egész sorával adós neki a magyar irodalomtörténet. Tóth Árpád helye ott van a legnagyobbak között, ezt érzi, tudja már a közönség, de hogy a magyar irodalom egészében hova helyeződik a költő életműve, ez még nem ment eléggé át a köztudatba. Mindennek főképpen az az oka, hogy a polgári idők kritikusai és irodalomtörténetírói csaknem egyhangúlag úgy jellemezték Tóth Árpádot, mint halk, szelíd és rezignált ember, aki a meghitt apró szépségek borús szerelmese volt és mit sem törődött a maga körül zajló élettel, -nem avatkozott a politikába». Ez így természetesen nemcsak fél igazság, hanem egyszerűen hamisítás. Tóth Árpád halk volt és szerény, persze talán rezignált is, de költészete — mint minden igazi költészet — híven tükrözi az élet, a társadalom, a történelem valóságát. Az örömre, nyugalomra, szeretetre és boldogságra vágyó ember fájdalmát énekelte meg Tóth Árpád szám(1886—1928) tálán változatban, de egyre lázadóbb hangon, annak a dolgozó embernek a fájdalmát, aki a tőkés társadalomban hiába keresi a nyugalmat és boldogságot. Világosan kitűnik mindez, ha Tóth Árpád költészetét elemezzük. Költészetét három nagyobb korszakra oszthatjuk. Első korszakban — fellépésétől kezdve kb. 1915-ig még keresi költői hivatását a társadalomban. Ebben az időben még sok minden nem világos előtte, nem ébred annak tudatára, hogy a bajok, az ő bajának az oka is, a társadalmi rend, de az egész kapitalista korra jellemzően a munkát általában is szomorú kényszernek látja. -Harca» ebben az időben még inkább csak álmodozás, de élesen kikel a nyárspolgárok sívár tömegei ellen. -Körül zajos szatócs-nép vigadt, s csámcsogva majszolt. (Orfeumi elégia.) A világháború második évétől számíthatjuk költészetének második korszakát. Korábban is van már néhány verse, amelyben teljesen szakít az individualizmusával, mint. pl. az -Invokáció» Csokonai Vitéz Mihályhoz, vagy a -Rubinszárnyú che- rubhoz» című verse, amelyben így ír:-... általad gyűl ki a bús tömegek szemén a harag s fenyegetően ragyog a millió szem». Ez a verse már az osztályharc nyílt dicsérete. Költészete szembefordul a háborúval és a legszélesebb néptömegek békevágyának ad hangot -Óda az ifjú Caezárhoz». Az -Elégia egy rekettyebokorhoz» című nagy versében, amelyben a föld -ember utáni» csendjéről beszél, élesen lázit a háború ellen. -Egy régi ház előtt» című verse, amelyben a jövendő -eszmét» idézi, már az orosz forradalom hatását tükrözi. -Jöhet jobb nemzedék, amelynek kincse lesz még ... jönnek új, igaz, jó emberek.» Költészetének ezt a korszakát: -Az új Isten» című verse zárja le; ez az új formában, új hangnemben Írott verse, a háborút, a kapitalista rend végső, gyilkos csődjeként jellemzi. A költő a szocializmustól remélte költészete igazi kibontakozását és az ellenforradalom éveiben, sokszor sülyedt vissza a mély és keserű lemondásba:-Az antikrisztus napjai ezek. Csillog a világ szörnyű aranyszennye, Röhögő senkik, balkörmű gazok Szállnak mennybe.» Ebben az időszakban — 1919-től haláláig — a költő közelebb jutott az élethez, a valósághoz, az individualista fájdalmat az elnyomatás közösségi gyötrelmei váltják fel. Minden alkalmat megragad, hogy a maga módján tiltakozzon az elnyomatás ellen. Lázító képet rajzol a -bányászfalvak olajos mellű lakóiról», karikatúrákat fest a -kövér burzsoáról» ...............sportruhája m ost szelídség csuhája, mert még nem kezdi üzletét • és tőzsdetippektől setét agyában a mohóság» ... Versformái is mások, mint kezdetben, közeledik a népi költészethez, sűrűn használja a kurucos formákat, elhagyja a bonyolultabb rimelési módot, stb. Tóth Árpád útját, életműveinek értékét ma már világosan látjuk. Válogatott versei a -magyar klasszikusok» sorozatban került a közönség elé. E kötet előszavában Kardos László — Tóth Árpád életének és életművének egyik legjobb ismerője — így ír a költőről: -A burzsoá in- dividializmus dekadenciájából indult el, feljutott a szocialista forradalommal való együttérzés, sőt azonosulás magaslataira, s a forradalom bukása után megvetette lábát, a lehetséges ellenállás kemény pozícióiban. Nem volt következetes forradalmár, de a világháború és a forradalmak alatt erősen közelébe érett a marxista- leninista forradalomnak. Költészete a bonyolulttól az egyszerű, a burzsoától a népi, az egyéniből a közösségi felé haladt. Fejlődésének három szakaszában híven tükrözte a kapitalista hanyatlás társadalmát, az imperialista világháború kaotikus válságát és a forradalmi felszabadulást, végül a dolgozó tömegek elnyomatását és belső ellenállását.» Négy verseskötet — az egyik a halála után jelent meg — mintegy százötven kézirati hagyatékból kiadott vers, pár tucat tanulmány, tárca, regény- és színdarabfordítás és egy kötetre való verses műfordítás — ez jelenti Tóth Árpád életművét, amelyet a nagy költő iránt érzett, szeretettel vall magáénak dolgozó társadalmunk. A -késő utód», akihez -szent őrületben» intézte sóhaját a költő, felszabadult hazában olvassa már az üzenetet:-Késő utód, ki versem olvasod majd, A bús partról búsan köszöntelek, Az orkánból feléd küldöm a sóhajt, Búgó csigát, mit a vad ár kivet, Ch tartsd füledhez, lesd ki a búgó jajt, És kétszeresen örüljön szíved örülj, hogy szebb kor habja mossa térded, S örülj, hogy őrült búnkat meg sem érted.» ' Ezek a sorok is bizonyítják a költő rendületlen hitét a -szebb korban» és most. ezekben a napokban a szebb kor előhírnökének kijáró tisztelettel emlékeznek Tóth Árpádra, halála negyedszázados évfordulóján. Tanítsuk meg a tanulókat tanulni Iskolai munikatervün'kjbe, s az úttörő munkaitervbe ifigy összevont ankét tartását vettük tervbe a helyes tanulás módszeréről. Mi* a tanuil'ás? Kész ismereték és készségek dsajáttítósa a megőrzés szózndé- \ kával. Hogy a megőrzés milyen minőségű és milyen méretű, sok mindentől függ. Többek között az otthoni tanulástól, a tanulás helyes módszerétől. Hogy az otthoni munka valóban produktív legyen, a tanulókat jól ki kell oktatni! és tapasztalatcserén keresztül1 ie felvilágosítani a tanulás módszeréről'. Iskolánkban e fontos kérdés szem előtt tartásával október 14-én rajonkiénti, 15-én iskolai összevont ankétot tartottunk a tanulás helyes módszeréről. Már hetekkel előbb a faliújságon újabb és újaibb cikkek jieilenteK meg. A itianulók leírták tanulási módszereiket, jó eredményeik titkát. Bőséges anyag állt rendelkezésre az október 14-i rajonként! megbeszélésre. Ezt a megbeszélést (előzetes nevelői megbeszélés és tanácskozás után) az osztályfőnökök vezették. A pajtások komoly vitákat rendeztek egyes tárgyak tamdási módszeréről. Például a IV. osztályban Szabadkai Mária arról számolt be. hogyan tanulja ő a növénytant; Előveszi a könyvet s azt szakaszokra, részekre (bontja, részenként megtanulja. majd ha jó] tudja az egészet, összefüggően fennhangon elmondja. A pajtások f-üzúdultak. Mátém Irén pajtás rögtön kiegészítette azzal, hogy; előbb az iskolában elkészített vázlatot kell elővenni, azt jól megtanulni,, emlékezetbe idézni a nevelő által elmondottakat, s csak azután a könyvet. A földrajz és történelem tanulásával kapcsolatban Papp Magda VII. osztályos tanuló hangsúlyozta a térképfüzet használatának fontosságát, mórt az elősegíti az anyag jobb tanulását. Sokan látták be ekkor, hogy nem- lehet akárhogy tanulni'. Másnap tanítás után izgatott zsibongás (hallatszott a VII. osztályból. Ide gyűltek a pajtások közös ankétrs, hogy meghallgassák a legjobb módszert használó pajtások beszámolóit. A pajtások úgxfnevezett, emlékeztető lapof* kaptak* melyen a helyes tanulás általános menete olvasható. Ezt elfogadták s ígéretet tettek, hogy emelik a tanulmányi színvonalat. Most mar minden munkaasztal felett ott van az ..emlékeztető lap*’, amely segítséget nyújt a tanuláshoz, Kováts Sándor igazgató, Sebestyén Lajos úttönövezetö, Kaposfő. Hozzászólás a „Somogy megye monográfiája" című cikkhez Zitás Bertalan október eleji cikkét és Várkonyi Imre kissé elkésett válaszát nagy érdeklődéssel olvasta minden kultúrmunkás. Rég nélkülözött művet igyekeznek a megvalósuláshoz juttatni. Mindkettőjüknek igaza van, külön-kü- lön is, de ha összefognak: még inkább. Zitás Bertalan régi ismerős, ízes magyarsággal megírt színdarabjait élvezettel hallgattuk a rádióban is. Nem is hittük, hogy hajlott korára tudománnyal is foglalkozik. Várkonyi Imre, amint cikkéből ítélem, jó pedagógus. Bá- I tor harcos is, még a személyes értől sem riad vissza. Nos, tehát: fogjanak össze, döngessék együtt a közöny falát a kezdő és a tapasztalt harcos: meglássák a pénzügyiek is kitágítják a „keret** határát. A megyei monográfia meg a tankönyv között csak az a különbség, hogy az egyik tágabb, a másik szükebb keretű. Gyűjtő munka nélkül egyik sem képzelhető el. Valóban, „ki a falvakba*’, de rendszeresen, állandóan, ne alkalomszerűen. És együtt, vállvetve, nemes versenyben buzdul- va, ne csak szellemes és mégis meddő vitában morzsolódva. Az iró és a pedagógus becsületéből, lelkes és közös munkájából akár remekmű is szüléthetik, de ha csak szét fecsérelnek, legfeljebb az idő és a papíros fogy, esetleg az olvasók türelme is. — Egy olvasó. — November 7 tiszteletére megyénk valameny- nyi járásában ünnepi sportműsort rendeznek a járási TSB-k irányításával. így a csurgói járásban például a kegyeleti staféta után a gimnázium tornatermében kosárlabda- és tomabemutartót tartanak a gimnázium tanulói. Vasárnap délelőtt ököLvívó küzdelmek, délután pedig atlétikai verseny és labdarúgó- mérkőzés fogja szórakoztatni az, ünneplő közönséget. A barcsi járás sportműsora is érdekes lesz. Szombaton tekeverseny és, labdarúgómérkőzés vasárnap délelőtt kispuskáid vészverseny, délután pedig Labdarúgómérkő- zések várják a sportkedvelő közönséget. Minden járás gazdag sportműsorral* fogja színesebbé és ünnepélyesebbé termi november 7-ét. LABDARÚGÁS A helyezést döntő kettős mérkőzések után a megyei bajnokság végeredménye a következőképpen alakult: 1. K Vasas 3 2 — 1 6:5 4 2. K. Kinizsi 3 1 — 2 5:6 2 3. Siófok 2 1 — 1 4:3 n 4. Barcs 2 1 — 1 3:4 2 5.'Nagyatád 2 2 — — 5:3 4 6. K. Építők 2 — — 2 3:5 0 7. Gyékényes 2 1 — 1 5:4 2 8. Tab 2 1 — 1 4:5 2 9. K. Dózsa 2 2 — — 12:3 4 10. K. Lokomotív 2 — — 2 3:12 0 11. Marcali 2 2 — — 15:4 4 12. Böhönye 2 — — 2 4:15 0 13. K. Meteor 2 1 1 — 3:2 3 14. K. Lendület 2 — 1 1 2:3 1 A táblázat a két csoport megfelelő helyei Zeitjeinek az egymás elleni két mérkőzésnek összesített eredményéből van összeállítva. A megyei I. osztályba való jutásért folyó osztályozó mérkőzések tabellájának állása: Szabadság csoport: 1. Memye # 6 4 1 1 18:15 9 2. Zamárdi *6 4 0 2 20: 5 8 3. öreglak 6 3 2 1 19:13 8 4. K. Előre 7 3 1 3 11:13 7 5. Tengőd TÖRÖLVE. Béke csoport; 1. Barcsi Építők 7 5 2 0 25: 8 12 2. K. Szpartlakusz 7 5 2 0 13: 6 12 3. Vése 7 4 1 2 12:16 9 4. Magyaregres 8 3 1 4 10:22 7 5. Kutas VISSZALÉPETT. 6. Gyékényes VISSZALÉPETT. Ejtőernyős ugrás A kaposvári estőemy őskor tagjai az elmúlt szombaton este vidáman végezték a munkát, az ejtőernyő „élesrehajtását“, hogy vasárnap bemutassák tudásukat Kaposvár ifjúságának. Az ugrás célja az ejtőernyős sport megszerettetése az ifjúsággal. Mivel Somogy megyében kissé el van hanyagolva -az ejtőernyős sport, a kaposvári ejtőernyősök egy csoportja elhatározta, hogy ennek felszámolására jó munkájukkaül és tudásukkal fognak agitálni az ifjúság felé. Vasárnap reggel indultunk Kanizsára, ahol a repülőgép várt bennünket. 11.49-kor elszakadt gépünk a földtől. Jövünk! .Alattunk mint egy óriási térkép, vonul el az őszi táj jellegzetes képe. Barnás er- dők^ apró házak, zöld vetések összeolvadnak szemünk elótt. 12.10< Kaposvár. Legelőször tűnik szemünkbe megyénk büszkesége, ai fonoda. Lent a várakozó közönség integet. Egy forduló és a város fölött repülünk. Milyen szép igy felülről is Kaposvár. De eí- | következett az ugrás pillanata és a célugró elkészül az ajtónál. Az oktató ellenőrzi a i célugrót és engedélyt ad « kiugrásra. A kioldott zsinórt beakasztva,, az ajtóhoz lép és beleül a levegőbe. Rövid zuhanás után meg- [ nyílik a célugró ernyője és a hófehér selyem* kupola az ejtőernyősével együtt lassan süllyed a föld féle. Az ejtőernyős fiatalok bátorságát és ügyességét bizonyítja a jólsikerülft földetérések. Helytelen azonban a közönségtől, hogy berohant az ugróterületre. Ebből könnyen balleset keletkezhet. A bekötött ugrások után zuhanóugrások következtek, melyek igen szépen voltak. Különösen Dézsi és Hajdú elvtárs földe térései« voltak szépek. A gép visszafordul és a fiatalok körülveszik az ugrókat. Szívesen felelünk, hisz ez volt a célunk, felkelteni az érdeklődést az ejtőernyős sport iránt. Kaposvári és somogymegyei fiatalok! Legyetek ti is a Legbátrabbak sportjának sportolói. Jelentkezzetek ejtőernyősöknek, szeretettél várunk benneteket. Varga: GyulaA KOMLÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT üzemeihez nagy számban felvesz dolgozókat. A szorgalmas, jó dolgozókból három hónap alatt betanított munkásokat, egy éven belül szakmunkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányász kollektív szerint. Földalatti munkánál ehhez minden dolgozónak 20—30 százalék földalatti pótlék jár. Minden komlói dolgozó ehhez külön fizetésének tíz százalékát -komlói pótlék» címén kapja. A nős és családos dolgozók, családfenntartók évi 40 mázsa ingyen illetményszénben részesülnek. A hiány nélkül dolgozók minden év eltelte után egy teljes rend -hűségruhát» és földalatti pótlékkal növelt alapkeresetének 3—5 százalékáig terjedő összegben hűségjutalmat kapnak. Napi 8.70-ért háromszori minőségileg is felemelt, bőséges ellátást biztosítunk. Legényszállás díjtalan. A nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak — orvosi vizsgálat után — nyomban szerződést köthetnek és 600 forint toborzási jutalmat kapnak. A bevált és igényjogosult dolgozók és akik kitanulják a vájárságot, jövő év első negyedében, a vájárok még ez évben lakást kaphatnak. A minisztertanács határozata szerint a Komlóra munkára jelentkezőket az üzemvezetők kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón a Szénbányászati Trösztnél, vagy a Budapesti Kirendeltségen (Budapest, V., Tanács-kőrút 10 ). KOMLÖI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT A rádió műsorából 1953. november #. vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.00: Hírek. 8.15: Egy ljalu — egy nóta. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 11.00: Épülő szép hazánk. 12.00: Hírek. 12.15: A Magyar Rádió szimfonikus zlenekara játszik. 13.21: Hangi izerszólók. 13.30: Béke és szabadság. 14.00: Időjárás- és vízállásíjcftentiés. 14.15: Az Alekszandrov-együttes műsorából. 14.45: 800 millió. . . 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Tánczene. 16.00: Szív küldi szívnek szívesen. 17.00: Somogymegyei mozik műsora: Vörös Csillag: Csuk és Gek (Két lurkó kákán d ja) 5—11. Szabad Ifjúság: Tűzkeresztség 7. Civj] a pályán 8. Baiatonboglár: Bajazzók 7—8. Barcs: Hősök tavasza 7—8. Csurgó: Megvirradt 7—8. Lengyeltóti: Föl,támadott a tenger 7—8. Nagyatád: Angyallal nyaraltam. Igái: Kovirág 7—8. Siófok: Nagy tűzfény. Tab: Szerelmi bájttal. zene. 16.00: Megfordult már a- szél. Elnyomott népek költői az Októberi Forradalomról, i 16.40: Szív küldi szívnek szívesen. 17.00: Egy hét a külpolitikában. 17.15: Népszerű szovjet filméit zenéjéből. 17.40: Kincses Kalendárium. 18.40: Hírek németül. 19.00: Tánczene. 19.30: Hírek szerbül. 20.00: Hírek. 20.10: Mit hallunk holnap? 20.15: A Szovjet Zenei Hét záróhangversenye. 21.00: Magyar népi muzsika. 21.30: A vasárnap sportja 22.00: Hírek. 22.10; A Magyar Rádió tánczenekara játsaik. 22.51: Beethoven: IX. szimfónia. 24.00: Hírek PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Vidám zene]’ 8.30: Szórakoztató, zene. 9.00: Falurádió. 9 30: Miska bácsi lemezesládája. 10.10: Kérdezz — fellelek. Tudományos fejtörő. 10.30: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat legújabb lemezeiből. 11.30: Idegennyelvű vízjelzőszo'lgáliat. 11.35: A Belügyminisztérium Népi Együttesének zenekara játszik. 12.15: A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ c. lap ismertleitése. 12.30: Esti sugárkoszorú. 13.00: Régi magyar operettek. 14.00: A szőrme. Elbeszélés. 14.20 Művészlemezek. 15.00: Vidám népi muzsika. 15.30: Szovjet Zened Hét. 18.10: Budaskin: Részletek j a Falusi orvos c. film kísérőzenéjéből. 18.25: Hírek szlovénül. 18.45: A Rádió Gyermekszínházának műsora. 19.25: Hanglemez. 19.30: Az 'épülő kommunizmus nagy országában. 20.00: Műsorzárás. APRÓHIRDETÉSEK Használt gyalupadokat azonnal vesz a Somogymegyei Faipari Vállalat. Kaposvár, Május 1-utca 30. — Középfokú gépkocsivezetői jogosítvánnyal, gyakorlattal rendelkező e'líhelyezkedne vidékre is. Cím: Egerszegi Láiszló, Patakom. Vizsgázott gőzgépkczeló'ket, egyéb gépkezelőket és traktorvezetőket, valamint segédmunkásokat somogymegyei munkára azonnali belépéssel felvesz a 3. sz. Mélyépítő Vállalat Kaposvár, Május 1-utca 57. Női, férfi fehérnemű készítését vállalom. Németh Jánosné (Hevényi Erzsébet) Sándor- utca 7. Indulók, müvésziemezek. tánclemezek nagy választékban kaphatók az- ÁlCiami Könyvterjesztő Vállalat Táncsics könyvesboltjában Kaposvár, Engels-u. 1.. Béke Szállóval szemben. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István. Szerkesztőség: Kaposvár, La/tinka Sándor-u. 7. Telefon: 901, 463 , 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 12. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 82E-. Nyomdáért felel: Hidas János.